Nógrád. 1983. április (39. évfolyam. 77-101. szám)

1983-04-30 / 101. szám

Az egység, az összeforrottság társadalmunk fő ereje

Kádár János nyilatkozata a Magyar Televíziónak és a Magyar Rádiónak

— ■í"i" =’*■ «'r^ráirha adódik, a céltudatos bizonyos nyereséget

Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára á május 1-ét megelőző hagyományos angyalföldi látogatását követően interjút adott a televíziónak és a rádiónak.

A KB első titkára válaszolt Megyeri Károlynak, a Magyar Televízió elnökhelyettesének kérdéseire. i

Az interjú szövegét az alábbiakban rövidítve közöljük.

KÉRDÉS: Nagyon sok szeretettel és tisztelettel köszöntőm, önt, kedves Kádár elvtárs, a televíziónézők és a rádióhallgatók nevében, akik már tájékoztatást kaptak arról, hogy ön Angyalföldön, választókerületében járt. Már számon tartott a hagyomány, hogy ön minden évben május elseje, a világ munkásságának és szocializmust építő népünknek e nagy ünnepe előtt Angyalföldre látogat.

VÁLASZ: Ez nálam valóban hagyomány* és bizonyos értelemben kötelezettség is, mert . a XIII. kerülethez régi mozgalmi kapcsolatok fűznek. Most pedig ez a választókörzetem. A kerületiek azt mondják, hogy egy ilyen látogatás jó nekik, de nekem legalább annyira szükségem van ezekre a találkozókra, mint nekik.

KÉRDÉS: Ml pedig őszintén. . örülünk annak, hogy a látogatást követően alkalmunk nyílik kérdésekkel fordulni önhöz az ország politikai helyzetével kapcsolatban. Ezt annál is inkább szükségesnek érezzük, mert a Központi Bizottság alig két héttel ezelőtt áttekintette a XII. kongresszus óta végzett munkát, szocialista fejlődésünk külső és belső feltételeinek változását.. Ezért .elö)járób,an arra leérem önt* hogy foglalja tjsz- sze a Központi Bizottság ülésének fő mondanivalóját a XII. kongresszus határozatairól és a VI. ötéves terv céljairól.

kedvező fogadtatásáról már eddig is voltak híreink, s ezeket a mostani angyalföldi látogatásomon megerősítették.

Ami az ön konkrét kérdését illeti, a Központi Bizottság határozatában rámutatott: a XII. kongresszus óta eltelt három esztendőben a kongresszusi határozatok

végrehajtásának feltételei nehezebbek lettek, mint ahogyan annak idején ezzel számolni lehetett. Ennek ellenére a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a kongresszus állásfoglalása helyes volt. Ezért most a Központi Bizottság kimondhatta.;. hogy a kongresszus és a VI. ötéves terv fő célkitűzései változatlanul érvényesek. A következő két esztendőben megfelelő hozzáállással, erőfeszítésekkel és bizakodással dolgozva a kongresszus fő céljait elérhetjük, a VI. ötéves terv előirányzatait — amelyeket eddig is nagyjából, általában sikerült tartanunk — az ötödik év végére sikeresen teljesítjük.

VÁLASZ: Pártunk életében az úgynevezett felező számvetés, vagyis a kongresszus óta eltelt három esztendő munkájának áttekintése rendkívül fontos dolog. S nemcsak a párt, hanem a dolgozó nép és az ország számára is az.

Egy ilyen központi bizottsági ülés előkészítése nagy felelősséggel jár, és sok munkát kíván. A mostani ülést körülbelül nyolc hónapig késztettük elő. Munkánkat nagymértékben segítette a középszintű pártszervek, a megyei és a megyei jogú pártbizottságok — hasonló számvetése, továbbá az, hogy a határozati javaslat tervezetének véleményezésére felkértük ezeket a pártbizottságokat, valamint a kormányt, és más szervezeteket.

. A véleményezésre felkért, testületektől előzetesen mint- íegy 300 gépelt oldalnyi észrevételt kaptunk, s ezt a Politikai Bizottság jelentése megtételekor és a határozati javaslat elkészítésénél is figyelembe vette.

A Központi Bizottság üléséh nagyon széles körű vita volt.1 Az egész vitát nagyfokú felelősség jellemezte. S rendkívül fontos, hogy az összps hozzászóló, a felkért téstületek képviselői is hangsúlyozták:' úgy látják, hogy az észrevételeiket figyelembe vettük.

Központi Bizottságunknak már hagyománya — s ehhez ragaszkodunk —, hogy a politikában elvi alapokon állunk, és a reális számvetés hívei vagyunk. Tehát nem próbáljuk senkibe sem be- leszuggerálni azt, amit látni szeretnénk, hanem — ameny- nylre ez lehetséges — objektiven akarjuk látni a valóságot. Így készült el a mérlegünk..

A határozatot — a Politikai Bizottság indítványára — a Központi Bizottság teljes egészében közzétette, hogy ne legyen semmiféle misztifikáció: amit a Központi Bizottság elhatározott az — a nyílt politika jegyében — a nyilvánosság elé került. A határozat

KÉRDÉS: Kádár elvtárs az imént utalt a nehezebb feltételekre. Ez a nemzetközi helyzettel is kapcsolatos, hiszen az elmúlt három évben feszültebbé vált 3 világpoli- tlkai helyzet. Hogyan értékeli a Központi .Bizottság a nemzetközi helyzet alakulását? v ^

VÁLASZ: Á Központi Bizottság természetesen igen nagy figyelmet szentelt a nemzetközi politikai helyzet alakulásának, hiszen ez befolyásolja a mi munkánkat is.

A nemzetközi politikai hely. zet — megítélésünk szerint —, az utóbbi időszakban bizonyos mértékig éleződött. Mi, mint kommunisták és mint a szocialista rendszer hívei, a legjobb lelkiismerettel is csak azt mondhatjuk: az éleződésnek az az oka; hogy a NATO vezető köreiben döntő szóhoz jutó imperialista és militarista tényezők a maguk javára akarjak megváltoztatni az erőviszonyokat. Ennek érdekében új fegyverkezési hullámot próbálnák elindítani. Ismert, hogy többek között az amerikai közép-hatótávolságú rakéták európai telepítésére is készülnek.

Ogy ítélem meg: nem arról van szó, hogy az imperialisták ma programba vették egy új világháború kirobbantását, hiszen ez esztelenség volna részükről. De katonai téren min- denképpén erőfölényre törekszenek, amit politikai diktátumokra akarnak felhasználni. Az imperialistáknak ez a hibás, rossz terve az emberiség érdekei ellen irányul. A fegyverkezési hullám újabb veszélyt, jelent a népek biztonságára és óriási terheket ró az egész emberiségre. Ami bennünket, a Magyar Népköz- társaságot és szövetségeseinket, a Varsói Szerződés országait illeti, természetesen folyamatosan értékeljük a helyzetet és elhatározásunk szilárd: nem engedjük megvalósítani az imperialista-militarista körök azon tervét, hogy a fegyverzet terén fölényhez jussanak, mert akkor az emberiség halálos veszélybe'kerül.

Ez az első következtetés. A második pedig: mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy megakadályozzunk egy új, kiszámíthatatlan ' távlatú fegyverkezési hullámot, megőrizzük az enyhülés vívmányait, megóvjuk a népek biztonságát és a világbékét. Mély meggyőződésünk — és ezt a Központi Bizottság ismét leszögezte és hangsúlyozta —, hogv az imnerializmus tervei kivihetetlenek, mert megváltoztak azok a hajdan volt viszonyok, amikor az imperializmus a világ egyedüli ura volt és minden akadályt egyetlen megoldással, a háború eszközével távolíthatott el útjá- ból. Ez a világ egyszer és mindenkorra elmúlt. Az imperialista tervek valóra váltását megakadályozzák a szocialista országok, amelyek rendelkeznek az önvédelemhez ■ szükséges poliíikai, anyagi és katonai erővel, meg . tudják Védelmezni népeik szocialista vívmányait és békéjét.

A Varsói Szerződés politikai tanácskozó testüléte legutóbr bi prágai ülésének, határozatár ban és nyilvános felhívásában azt ajánlottuk a NATO-örszár goknak: kössünk megállapodást arról, hogy , a két szövetségi rendszer egymás ellen nem alkalmaz katonai eszközöket.

Mi azt képviseljük, hogy a nemzetközi helyzet minden vitás. kérdését tárgyalások útján. a mindkét fél érdekeit fi- gyelembévevő. megállapodásokkal kell megoldani. Ez vonatkozik még a fegyverzet kérdéseire is, amelyben a mi álláspontunk úgy szól, hogy egyenlő biztonságot — a fegyverzet alacsonyabb szintién.

Ez tisztességes és képviselhető állásnont.

Felvetődnek olyan kérdések is a lakosság különböző rétegeiben, hogy mi magunk mit tehetünk a béke védelmében. Erre .azt mondhatjuk: támogassák'pártunk: ijprmányza- tynk. és. szocialista' 'Szövetségesei nk igazságos.álláspontiát. Mindenki a maga lehetőségei között emelje fel a szavát a béke védelmében. Akiknek módjuk van rá, minden nemzetközi fórumot használjanak fel arra, hogy felhívják a figyelmet a helyzet veszélyességére, arra, hogy mi készek vagyunk minden jóakaratú emberrel egyetértésben fellépni a béke védelmében, amely minden népnek érdeke.

Ha azt kérdezik, hogy itthon mit lehet tenni a béke érdekében, azt tudom mondani, hogy politikánk és a nép erőfeszítéseinek eredményeként van bizonyos nemzetközi tekintélye a Magyar Népköz- társaságnak. A döntő az, hogyan intézzük dolgainkat itthon. Ha a hazai feladatokat még jobban megoldjuk, akkor a mi kis országunk szavának a nemzetközi kérdésekben is még nagyobb súlya lesz. Ami az általános perspektívát illeti, nekem az a meggyőződésem, hogy ha az emberiség józan erői összefognak, a világháború nem végzetszerűen elkerülhetetlen, hatásosan fel lehet lépni a háború megakadályozása érdekében.

KÉRDÉS: Következő kérdésem a világgazdasággal kapcsolatos, hogyan látja a tőkésvilág gazdasági válságát?

VÁLASZ: Az objektív tények alapján úgy. látjuk, hogy a kapitalista világ mély gazdasági, politikai válságban van. Ennek tüneteit népünk is ismeri, akik pedig jönnek- mennek a világban, közvetlenül is tapasztalhatják, hogy még a legfejlettebb kaoita- lista országokban is jelentkezik az infláció, a munka- nélküliség, a gazdasági fejlődés megtorpanása, a pénzügyi krízis. Ezek a jelenségek a kapitalista világrendszerben politikai válságokkal járnak.

Országunk adottságai olyanok, hogy bizonyos mértékben a nemzetközi környezettől is függünk. Ez a nemzetközi környezet azonban kétféle. Külkereskedelmünk részben szocialista, részben nem szocialista országokkal bonyolódik. Exportunk értéke csaknem eléri a nemzeti jövedelmünk felét. Nemzetközi kapcsolataink ígv alakultak, ezért bizonyos értelembén hátrányosan érint miii- ket a kapitalista gazdasági

válság. Valahány évig azt hittük, hogy ezt nem kell annyira figyelembe venni, de a tapasztalat azt mutatja, hogy a külkereskedelem megtorpanása számunkra is értékesítési nehézségeket jelent, és más vonatkozásban is érezzük a kapitalista válság hátrányait.

A szocialista országoknak is vannak fejlődési nehézségeik. A kapitalizmus kibékít-. heteden belső ellentmondásai miatt súlyos problémákkal küzd. Az úgynevezett harmadik .világban, több fejlődő országban pedig á nép, amely' évszázadok után most nyerte el ismét függetlenségét, elmaradott viszonyok között él.

Ha tetszik nekünk, ha nem. egyiknek a gondja a másiké is, és hogyha az emberiség nem akarja önmagát elpusztítani, a civilizációt megsem- .misíteni, akkor meg kell tanulnunk egvütt élnünk. És akkor a világ közös problémáit, vagyis a világgazdaság és a világkereskedelem problémáit is valamiképpen ösz- szehangoltan kellene rendezni, s megoldást találni arra, hogy az emberiség békében I élhessen és dolgozhasson.

Mert ennek egyetlen elképzelhető formája a békés egymás mellett élés, ami nem egyszerűen a háború hiánya, hánem azt is jelenti, hogy a különböző társadalmi rendszerű országoknak kölcsönösen előnyös diplomáciai, politikai és gazdasági kapcsolatokat kell tartaniuk egymással, és a kulturális érintkezést is meg kell őrizni.

KÉRDÉS: Az elmúlt három évben feszültebbé vált a nemzetközi helyzet és gondjaink is szaporodtak. A közvéleményben ezzel kapcsolatsán bizonyos fokú aggodalom jelenik iheg. A Központi Bizottság ebben a helyzetben hogyan ítéli meg az ország belpolitikai helyzetét?

VÁLASZ: A Központi Bizottság nagyon gondos és lelkiismeretes vizsgálat alapján a valóságnak megfelelően úgy ítéli meg az ország belpolitikai helyzetét, hogy az szilárd, olyan, I amilyennek egy szocialista országban lennie kell. A párt, mint a társadalom vezetője és a tömegek között a kapcsolat egészséges, szoros. őszintén és nyíltan beszélünk mindennap és minden kérdésről. A párt nyílt politikája — amelyhez a továbbiakban is tartjuk 1 magunkat — nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az emberek sokat fejlődtek az országos gondok megértésében is. Az egység, az összeforrottság társadalmunk fő ereje. Ez szilárd politikai helyzetet jelent, amit mindenütt számon tartanak. figyelnek és nagyra értékelnek, még azok is, akik nem nagyon szeretnek minket. •

Az alapvető pozitív és jó tényezők mellett figyelembe kell vennünk a közhangulat hullámzásait, változásait is. Féltik a békét, a gazdasági nehézségek nyomán pedig az elért termelési és életszínvonalat. Mindez sokfelé okoz bizonyos aggodalmat. Mindig akadnak olyanok is. akik megzavarodva, felelőtlenül összevissza beszélnek, és ebből szükségszerűen bizonytalanság is keletkezik. Mi itt a teendő? Folytatni kell a nyílt, a tisztességes politikát, feltétlenül ragaszkodni kell a párt és a tömegek közötti, vagy ha úgy tetszik, a dolgozók és a vezetőik közötti kölcsönös bizalomhoz. Ha ez a kölcsönös bizalom megvan, akkor nem kell félnünk a feladatoktól és a problémáktól.

Az értelmes és gondolkodó ember szembenéz a nehézségekkel és keresi a megoldásokat.

A mostani központi bizottsági ülés számvetése, a mögöttünk lévő három év mérlege is énpen azt mutatja, hogy a céltudatos erőfeszítés nagyon nagy nehézségek közepette is meghozza gyümölcseit, eredményeit. Mi minden problémára. ami a belpolitikában, az

országba adódik, a céltudatos cselekvést, az értelmes emberi munkát tartjuk a megoldásnak.

KÉRDÉS: mi a véleménye Kádár elvtársnak arról, hogy egyes nyugati elemzők azt hangsúlyozzák: ebben a nagyon nehéz és bonyolult világgazdasági helyzetben Magyarország azért tud eredményeket elérni, mert gazdasági módszerei egyre jobban hasonlítanak a tőkésgazdaság módszereihez?

VÁLASZ: Vannak ilyen nézetek és ennek okait sokféleképpen lehet megközelíteni. El lehet indulni onnan is, ahogyan a kapitalista világ közvéleménye 1956-ban találkozott Magyarországgal közvetlen közelről. Utána, amikor — egy kicsit a világ csodálkozására — Magyarország. kezdett magához térni, a kapitalista propagandistáknak is valami magyarázatot kellett erre ta- lálniok. Nem akarták kimondani, hogy a konszolidáció a szocializmus ereje és vívmánya, a szocialista céljához ragaszkodó néo erőfeszítésének az eredménye. Kitalálták, hogy mi kapitalista módszereket alkalmazunk. Az igazsághoz tartozik: az ilyenfajta hírverést elősegítette, hogy a szocialista gyakorlatban újítottunk, újítanunk kellett bizonyos dolgokban.

Ezeknek a változtatásoknak a lényege az, hogy a rendszer alapvető szocialista jellegét megőriztük és tovább építettük — a mezőgazdaság szocialista átszervezésével tulajdonképpen a konszolidáció időszakában fejeződött be a szocializmus alapjainak a lerakása — de bizonyos dolgokkal szakítanunk kellett. Arra kellett törekednünk,: hogy ' a ' felelősséget* és a-1 gondokat ‘ is megosszuk a dolgozó milliókkal, s bevonjuk őket a cselekvésbe. A szocialista rendszer működését egy kicsit rugalmasabbá, és hozzátehetem, de- mokratikusabbá is tettük. Ez decentralizálással járt, az emberek válla lkozó képességét, a vállalatok önálló és hatékony működését kellett serkentenünk. és ez új módszereket, új megoldásokat is jelentett. De hogy ezeknek semmi közük a kapitalizmushoz, azt százféle módon lehet bizonyítani.

Ezek nem kapitalista módszerek, ezek a szocialista társadalom szocialista módszerei, amelyeknek a fő célja az, hogy a felelősség, a kezdeményező- kéDesség, az alkotókészség növelésével felszabadítsuk, és megfelelő, rugalmas módszerekkel segítsük a szocializmus építését, a szocialista társadalom alapjainak további szilárdítását.

A Központi Bizottság ülésén Is megemlítettem, bár közismert tény, hogy Magyarországon a termelőeszközök 98 százaléka köztulajdonban van. Az ioari termelés több mint 93 százalékát a szocialista szektor termelte, 5,6 százalékát a szövetkezetek, tehát az ipari termelésnek csak 1,3 százalékát adta a magánszektor.

A mezőgazdaságban hasonló a helyzet. 1982-ben a mezőgazdasági termékeknek az állami gazdaságok 16 5 százalékát, a szövetkezetek több mint 68 százalékát, a háztáji és kisegítő gazdaságok oe- dig több mint 14 százalékát állították elő.

Mi serkentjük, ösztökéljük a kisipari tevékenységet is, azt akarjuk, hogv éljen és működjék a kiskereskedelem ott, ahol helye van és működnie kell. Ugyanígy va- gvunk minden egyéb olyan váúalkozási formával, mint amilyen újabban a kisvállalkozás. A cél az alkotókészség kibontakoztatása, a Szocialista gazdaság jobb működése, a lakosság számára pedig az. hogy az eddiginél jobbak legyenek a szolgáltatások. Szerintem ezek nem kapitalista módszerek.

Vagv nézzük a kérdés másik oldalát, amit úgy hívnak, hogy hatékony vagy nyereséges gazdálkodás. Megmondom őszintén, számomra ez elvi kérdés is. Ha egy gazdasági egység a tőkés ’ kezében

bizonyos nyereséget ér é!, akkor megkövetelhetjük, hogy szocialista köztulajdonba véve még nyereségesebben működjék. Vajon miért kapitalista módszer az, ha arra törekszünk, hogy a munka magasabb termelékenységével, a ráfordított munkaidő csökkentésével, kevesebb anyaggal, kevesebb energia felhasz- ' nálásával, jobb minőségű árut termeljünk?

KÉRDÉS: Kádár elvtárs az imént utalást tett a gazdaságirányítás rendszerére, amit 19G8-ban vezettünk be. Milyennek ítéli meg a jelenleg működő gazdaságirányítási rendszert cs milyen korábbi teendőket lát?

VÁLASZ: Jó. hogy ez is szóba kerül, mert a gazdaságirányítási rendszer reformjáról, amit kidolgoztunk és 1968. január' 1-én bevezettünk, itthon is. nemzetközilej is vita folyt. Ennek a gazdaságirányítási reformnak áz a lényege, hogy a törvénybe iktatott szocialista népgazdasági tervet a piaci viszonyok figyelembevételével, a közvetlen . termelő gazdasági egységek nagyfokú önállóságával valósítjuk meg.

Ez bonyolultabb, áttételesebb, de a gyakorlatban jól működő, hatékony szocialista irányítási rendszer. Bár sajnos nem olyan mértékben, mint szeretnénk, de mindinkább azt termeljük, amire valódi szükséglet van itthon, vagy amit nemzetközileg értékesíteni lehet. Ez a mi irányítási rendszerünk.

Hallottunk olyan véleményeket, hogy most á reformot is meg kellene reformálni. Mi szocialista irányítási rendszert valósítunk meg, ■amely a\ gyakorlatban bevált. Ezzel kapcsolatban az a feladatunk. : hogy a tapasztalatokat figyelemmel kövessük, és ha az intézményeken', módszereken igazítani és fejleszteni kell. ezt meg fogjuk tenni. De ezt az irányítási rendszert valami gyökeresen másra felcserélni nem fogjuk.

KÉRDÉS: Az emberek számára egyre világosabb, hogy az életszínvonal megőrzése nem ígéret, hanem közös társadalmi feladat. Mégis tény az, hogy az emberekben él egyfajta aggodalom, vajon ez a program tartható-e, megvalósítható-e?

VÁLASZ: a kongresszuson három évvel ezelőtt a párt úgy ítélte meg a helyzetet, és arra vállalt kötelezettséget, hogy figyelembe véve a hazái lehetőségeinket és a nemzetközi körülményeket, az eddig elért életszínvonalat országos átlagban számolva megtartjuk.

Az adatok bizonyítják, hogy az első két esztendőben, 1981- ben és 1982-ben a reáljövedelem valamivel több mint három százalékkal, a lakossági fogyasztás pedig majdnem négy százalékkal növekedett. A múlt év végén, az

1983-as terv jóváhagyásánál megmondtuk, hogy a reális számvetés szerint az idén bizonyos megtorpanással kell számolnunk.

Űgv ítéljük meg, hogy ha az előző két évben elért lendületet megőrizzük és munkánkat továbbra is javítjuk' akkor teljesíteni tudjuk á kongresszuson vállalt kötelezettséget: az elért életszínvonalat megőrizzük. Egyébként az emberek nagyon jól tudjak, hogy nem alacsony szint ^melynek a megőrzésére vállalkoztunk. Van mit becsülnünk és van mit féltenünk, megszilárdítanunk, eőt majd' a jövőben továbbfejlesztenünk.

A továbbiakban Kádár János szólt a két világrendszer között élesedő eszmei harcról. Felhívta a figyelmet, hogy nagyobb súlyt kell helyezni az ideológiai harca és a szocializmus lényegéről szóló ismeretek terjesztésére. Ezt követően a fiatalok megítélésével, nevelésével és a tömegtájékoztatással kapcsolatos kérdésekre válaszolt.