Nógrád. 1983. április (39. évfolyam. 77-101. szám)
1983-04-30 / 101. szám
Férficsapat Ä Nő között Jülámmegbeszélcs a telep udvarán A j» (Kulcsár József felvétele) Tizenkét férfi, aki kötelességteljesítése közben szüntelen lányok, asszonyok között forgolódik. Hívják és szívesen látják őket, ottlétüket kedves szóval megköszönik. Kivételes helyzetet élvez ez a tizenkét tagú férficsapát a Salgótarjáni Ruhagyárban: az egyetlen férfibrigád a sok asszony között. A gyár balassagyarmati telepén dolgozó Madách brigádnak e kivételességről némileg más a véleménye. — Ne gondolja senki, hogy minket itt a nők körülajná- roznak, hogy itt mi netán mindenféle előnyben részesülnénk — igazítja ki a már- már kialakult képet természetesebb színekkel Megyeri Ferenc, a karbantartó csapat vezetője. — Nekünk itt duplán kell bizonyítanunk ahhoz, hogy elismertessük magunkat! — Magyarán, ki kellett vívnunk egyenjogúságunkat — teszi hozzá Fontányi János csapattag, ki egyben párttitkár is itt. S mivel megjegyzésére bujkáló mosolyt vél felfedezni az arcokon, intőn kiegészíti- — Ezt komolyan gondoltam! Maradjunk azért mégis kicsit e férfiúi egyenjogúság vidámabb oldalánál. Megyeri a gyári szakszervezeti bizottság egyetlen férfitagja.. Az szb- ülésen elhangzó Kedves elvtársnők! tehát neki is szól. Jó, tudomásul vette. De amikor a szakszervezeti kongresszuson is Megyeri Ferencnének címzett névtábla elé ültették le, annyit már mégis csak szólt; nono! Hogy meghívó leveleiket is rendre feleségeknek címzik, szokott dolog. Fölbonthatja az asszony is, ha akarja, s legalább látja, milyen az — női üzemben dolgozni... Ki lehet a nőkkel jönni — állítják valamennyien — csak tudja az ember, melyikhez hogy kell szólni. Az egyik családi bajait nem tudta a portán letenni, a másik a gyerek miatt ideges, vagy egyszerűen csak fáradt. Amannak meg a szája jár el könnyen, azért kell vele udvariasan beszélni. A gép javítása rrimdőjüknek sürgős, hisz keresni jöttek be, nem nézelődni. Ai varrónők normában dolgoznak, a karbantartóknak kell hozzájuk alkalmazkodni. — Hát, éppen ez az! — Szól Ferencz István, a kétszakmás brigádtag, aki mellett már nagyon sok fiatal tanulta meg mesterségét. — A mi teljesítményünket nem mérik nekünk, hát mással is ki keli tűnnünk. Újítással, tanulással, társadalmi munkával, hogy észrevegyék: vagyunk.' nem is akárhogyan! Az alaposan kivitelezett, praktikus ötletek előtt aztán az asszonyok is fejet hajtanak. Hogyne tennék,,mikor az ő munkájuk lesz általuk köny- nyebb! Az autótakarók hegesztésére szolgáló kétpedálos géppel is addig volt csak kín- juk-bajuk, míg a férfibrigád át nem alakította. Most már egyszerűbb a kezelése, nem égetik, nem rontják vele az anyagot. A „madáchosok” által szerkesztett sokféle apparát is a nők munkáját segítik. Az alapötlet nem egyszer maguktól az asszonyoktól származik, hiszen a vállalati ötletnapokon ők sem tesznek lakatot a szájukra, legfeljebb a gondolat továbbfejlesztését, valóra váltását bízzák a karbantartó férfiakra. Kicsit talán az önképzésben is kivételes helyzetet élveznek a férficsapat tagjai, ámbár állítják, ehhez nőnek, férfinak egyképpen nyugodt, megértő családi háttérre van szüksége. Mégis, ebből a brigádból észrevehetően többen adják fejüket tanulásra. A közös, gyakori brigádprogramok az ez iránti családi türelmet is bizonyára erősítik: a feleségek jól ismerik egymást, a gyerekek is csaknem együtt nőttek föl a tizenöt esztendő alatt. Ebben a légkörben bizonyára az időnkénti teherátvállalás sem tűnik ofey nagy áldozatnak... Politikai és szakközépiskolába járnak, szakmai tanfolyamokat végeznek. így aztán nem véletlen, hogy került már ki ebből a brigádból főbizalmihelyettes, bizalmi, szakmaközi bizottsági tag, KISZ-tit- kár és párttitkár is. A közélet valóságos nevelőiskolája a Madách brigád — erre okkal-jog- gal büszkék valamennyien. Most még két levelet kell megírniuk — sürgősen. Ku- telszki Lacinak és Nagy Ga- binak. „né” nélkül, kikérőt a katonasághoz. Ha már oly nagv tisztesség érte a csapatot, hogy megkapják végre a Vállalat kiváló brigádja címet, legyen ott a szép ünnepen a két sorköteles fiú is! Részük van benne, akár a többinek. Sz. M.' MUNKÁSARCOK Aki energiát zaboláz — Azt hittem volna, hogy a főenergetikus idős ember. Maga meg. — Harmincöt éves vagyok. De ebben a szakmában sem az életkor számít, hanem a gyakorlat, a tapasztalat. Hetventől. amikor a Kandó Műszaki Főiskolán elvégeztem az erőátviteli szakot, dolgozom itt a Salgótarjáni Ötvözetgyárban. Tizenhárom év alatt sok mindent megtanul az ember. — Hogyan került ide9 — Itt. Zagyvarónán lakunk, nem volt nehéz döntenem, hol legyen a munkahelyem. A portás — mondja nevetve Varga Jenő — beengedett, bekopogtam a munkaügyi osztályra és felvettek. Azóta se fordult meg a fejemben, hogy máshová menjek. Pedig gyakorta adódtak nehéz pillanatok, s vannak még ma is. — Milyen a főenergetikus munkája? — Bonyolult, nagy körültekintést igényel. Főként manapság, amikor már nem csak egyedül a villamos energiával kell ésszerűen gazdálkodni, hanem koksszal, hővel, vízzel és — a környezetvédelem is jelentős feladatokat ró ránk. Mindebből láthatja. unatkozásra egyetlen perc sem marad. Persze, ez nem baj. mert nincs rosszabb a tétlenségnél. — Gondolom, hatalmas energiákkal gazdálkodnak, hiszen a kohók, kivéve a nagyjavítás idejét, megszakítás nélkül, folyamatosan üzemelnek. — Ez így igaz. Mert példaként — lapoz bele az előtte fekvő tömérdek lap egyikébe —. a tegnapi villarnosenergia- felhasználásunk, pedig csak egy közepes teljesítményű nap volt. meghaladta a 343 ezer kilowattot. Esztendőnként ez a s?ám eléri, néha kevéssel meghaladja a tízmilliót. Szorozza ezt be egy forint tíz fillérrel, s megkapja, mekkora összegekkel kell ésszerűen gazdálkodnunk... — S ezt tudják már? — Rákényszerültünk, hogy „elkapjuk a megfelelő fázist” Tudja, amikor erre a helyre kerültem, szó sem volt még olajárrobbanásról, de azután, hogy ez bekövetkezett, úgy hetvenhat-hetvenhétben nálunk is megkezdtük a mindenféle energiára vonatkozó takarékossági tervek kimunkálását és végrehajtását. S tettük ezt úgy, hogy ne csak a mi osztályunk hátán csattanjon az ostor. Hiszen, hogy kevesebb legyen az energiafelhasználás, ahhoz nagyban hozzájárulhatnak a termeléssel és a fejlesztéssel foglalkozók is. Célul tűztük ki: dolgozzanak ki olyan technológiákat. amelyek minél kevesebb energiával képesek előállítani egy-egy egységnyi terméket. — Sikerült? — Vannak már biztató eredményeink. A legutóDbi ke- rrienceátépítésnél már úgy alakítottuk ki az áramvezető rendszereket, hogv azok az eddigieknél sokkal gazdaságosabban üzemelhessenek. Az eddigi tapasztalatok szerint jó úton haladunk. De az élet további ötleteket is kínál. Tudjuk, tudtuk, a kemencék hűtővizében jelentős mennyiDiősjenőtől Szorospatakig Mit kínál Nógrád a turistáknak? Beszélgetés Szert Standoméval, a megyei idegenforgalmi hivatal vezetőjével A kellemes idő a hétvégeken kirándulásra csábít, hosszabb-rövidebb túrákra az élményszerzés, a felfrissülés, a kikapcsolódás igényével. A közelmúltban beszámoltunk lapunk hasábjain arról, hogy a megyei utazási irodák milyen kínálattal várják a lakosságot. Most Szert Sándornét, a Nógrád megyei Idegenforgalmi Hivatal vezetőjét arról kérdeztük egyebek között, hogy milyen feltételekkel, programokkal hívják azokat, akik kirándulásuk úticéljául megyénket választják. — Az utóbbi esztendőkben pezsgőbb a megye Idegenforgalma. Minek köszönhető az érdeklődés? — Megyénk köztudott, hogy nem tartozott az idegenforgalmi hagyományokkal rendelkező megyék közé. A fejlődés e területen az ötvenes évek végén kezdődött. Az azóta eltelt időszak alatt bővültek a fogadás feltételei, s ma rriiár elmondhatjuk, hogy Nógrád felkészülten hívhatja, várhatja „palócföldre” a hegyvidéket, a természetet kedvelő, pihenésre vágyó turistákat. A gazdasági életben végbemenő változások természetesen nem hagyják érintetlenül áz idegenforgalmat sem. Ennek hatásával számolva a turisták az olcsóbb szállás- és étkezéslehetőségeket részesítik előnyben, — és mi ezt kínáljuk vedégeinknek, ehhez kapcsolódik még a rövidebb utazási távolság is. — S ez kedvezhet a nógrádi vendégfogadóknak? — Valószínűleg, hiszen a fővároshoz való közelségünk, a szerény, de fokozatosan differenciálódó fogadási feltételeink, jó útviszonyaink bizonyára Nógrádot még vonzóbbá teszik a turisták előtt. Tudjuk, hogy a kiemelt idegenforgalmi tájegységek olykor fogadási nehézségekkel küszködnek. Zsúfolt a Balaton. a főváros környéki kiránduló- és üdülőhelyek. Nem titkolt szándékunk, hogy részt vegyünk a „mezőny széthúzásában”, s az ezekről a helyekről kiszoruló vendégeknek kellemes élményt nyújtó házigazdái lehessünk. — Ez a szándék, s mit kínálnak? — A Vác felől * érkezőket diósjenői 350 férőhelyes kempingünk várja, szomszédságában a hideg vizű • strand, amelynek fejlesztésére gondolunk, de ma még a minimális igényeket sem elégíti ki. Bánkon a hatvanszemélyes motel lassan szűknek bizonyul. Bővítésére megtettük az első lépést, ingatlant vásároltunk a tó szemközti oldalán. Vonzó, a horgászati, fürdőzési, tenisze- zési lehetőség, a víziszínpadon hagyományosan sorra kerülő nemzetiségi napok. Balassagyarmaton a felújított Ipoly Szálló várja a vendégeket, a kisváros hangulata, irodalmi emlékei gazdagíthatják az itt töltött napokat. — H.ollókő a megye idegen- forgalmának féltett kincse... — Sokan is keresik fel belföldről, külföldről egyaránt. A népi hagyományokkal ismertetjük meg vendégeinket, a régi épületekben kialakított szálláshelyeken kényelmes, egyedi hangulatot árasztó környezetben biztosítjuk a pihenést. Tavaly újdonságként lehetőséget teremtettünk a falusi kempingezésre, amit szeretnénk szélesíteni. — Ez a megye egyik fele. S akik Hatvan felől érkeznek? — A Mátra nyugati kapujában, Pásztón a Cserhát Csárdánál hamarosan hosszabb időre is megpihenhetnek a turisták, hiszen közvetlenül a vendéglátóegység mellett épül az új kemping, amely minden bizonnyal egyik kiindulópontja lesz a mátrai kirándulásoknak. Sokszor ért bennünket a vád, — s hozzá kell tennem, hogy jogosan — amiatt mert a megye egyik legszebb és legértékesebb idegenforgalmi területe, a „nógrádi Mátra” turizmus számára való feltárása és kiépítése messze elmaradt a szomszédos Heves megyei lehetőségektől. Nincsenek szálláshelyek, étkezési lehetőségek, pihenő- és kirándulócentrumok, autóparkolók, egyszóval a turizmust kiszolgáló létesítmények. — S milyen elképzeléseket forgatnak fejükbe a „nógrádi Mátráról”? — Komoly terveink vannak, sőt megtörténtek a kezdeti lépések is. A terület községei olyan rendezési tervekkel rendelkeznek, amelyek messzemenően figyelembe veszik az idegenforgalmi fejlesztési lehetőségeket is. Említhetném Pásztó, vagy Nagybátonyt. Az utóbbihoz tartozó Szorospatak szabadidő-központtá fejlődik, a programszintű terve már ejkészült. Ennek alapján Szorospatak elsősorban. természetjáró, kiránduló. település lesz. Mindenekelőtt az ifjúsági turizmust szolgálja majd, de a városiaknak is pihenést kínál. Van már úttörőtábor, parkoló és pihenőpark is létesül. A használaton kívüli bányai épületeknek — melyek tanácsi kezelésbe kerültek — több • irányú hasznosítása is cél, hogy ne pusztuljanak el a még értékes létesítmények. Szerepel az elképzeléseink között egy 200—250 férőhelyes kemping kialakítása ,a kisebb jövedelmű „bakancsos” turistáknak, de gondolunk az igényesebb vendégekre, akiknek színvonalas szállást biztosítunk. Már kialakítás alatt áll egv fogadó- épület. amelynek beüzemelése az építők gyors és jó munkájától függ. Elkezdődött a folyamat. de a nehezebb gaza- sági körülmények miatt mindez több szakaszban, csak az anyagi lehetőségek, a társadalmi összefogás függvényében valósulhat meg. — Túránk végső állomása a megyeszékhely... — A legkeresettebb és legismertebb az idelátogató turisták előtt Salgótarján és környéke, Eresztvény. A különböző kategóriájú szálláshelyek megújulva várják a vendégeket. Sokakat vonz a már csehszlovák területen levő híres bazaltömlés, az irodalmi emlékeket őrző Salgó és Somoskő yára,, s a modern város. Úgy érzem fölkészültünk á vendégfogadásra, de ez egyben újabb feladatot is jelent, hiszen a már egyszer „idecsalogatott” tűristát szeretnénk visszatérő vendégként üdvözölni megyénkben — fejezte be a beszélgetést Szert Sándorné. M. Sz. Gy. i A világhírű belorusz üveg Belorussziában, a grodnói területen működő „Nyeman” gyár az üvegipar egyik legrégibb üzeme. A gyár története száz esztendeje, 1883-ban kezdődött. Akkor itt mindössze 28 ember dolgozott. Most ez az üzem egyike a legnagyobbaknak az ágazatban: több mint 4 és fél ezer "mbe-rt foglalkoztat. A gyárban évente mintegy 500-fajségű hő marad, ami eleddig kihasználatlanul veszendőbe ment. Kár érte, tudtuk, s így aátunk megbízást az energiagazdálkodási intézetnek: próbálja megoldani ennek hasznosítását. A tervek már készülnek. s hogy ezzel a hővel és nem a hőerőműével oldjuk meg az üzemek fűtését, a a becslések szerint ez évenként legalább két és fél millió forintyi megtakarítást eredményez. — így hét az energetikus nem csak egyszerűen a történések regisztrálója, hanem egyben ötletember is? — Hát, igen. Nézze itt előttem ezeket a műszaki rajzokat! Ezek az általam konstruált, a kohókba anyagot adagoló kocsik, még biztosabb kábeltekercselését oldják majd meg. Növelik azok üzembiztonságát, s ez fontos, hogy mennél kevesebb emberi energiát használjunk fel. Ne kelljen a tűzzel dolgozóknak erejüket megfeszítve kézzel lapátolni, hiszen akad emellett más munkájuk is éppen elegendő. Egymásra rakosgatja a rajzokat. gondosan, műszaki emberhez illő precízséggel. Aztán csöng a telefon, s intézta terméket állítanak elő 20 millió rubel értékben. A munkások nagyfokú mesterségbeli tudása és az alkotó művészek gazdag fantáziája teszi lehetővé, hogy évente megújítsák a választékot. A „Nyeman” márkával jelzett üvegek elismerést szereztek a Szovjetuniónak az ország hajtárain túl is. A csipkézett, érdekes kompozícióid. kedik. E rövid idő alatt is már sokadszor. — Az is gyakorta van, hogy éjszaka, ha valami baj adódik, csöngetnek a lakásom ajtaján, s visz be a gyárba az ügyeletes kocsi. Közel vggyok, könnyen elérhető, gyakorta „mozgatnak.” De hát ez hozzátartozik az élethez. Aki ilyen szoros kapcsolatban áll a termelésssal, annak folyamatos biztosításával, annak nagy a felelőssége. Munkaidőn kívül is. — Es a család...? — Kétéves fiam van. a feleségem itt dolgozik a bér- osztálypn, úgyhogy megszokták már az „éjszakai kiruccanásaimat.” Megértik: az én munkám nem csak nyolc órára korlátozódik naponta. Varga Jenő egyébként csodálkozik, hogy bent találtam az irodájában, mert naphosz- szat az üzemeket járja. Nem akarom ettől most sem megfosztani, s elindulunk a kohóba. Az egves kemencéből éppen hatalmas sugárban szikrázik ki a vöröslő ötvözetfolyam .. szép formájú termékeket ex-: portálják az NDK-ba. Belgiumba, Mongóliába, Dániába, Olaszországba, az Egyesült Államokba. Kanadába, Svédországba. A gyár termékei a szivárvány színében csillogó vázák, a finoman cizellált kelyhek és poharak, a színes üvegből készült különböző étkészletek. dísztányérok, tálkák. A tervező művészek éf üvegfúvómesterek munkái gyakran megjelennek nemzetközi kiállításokon. Vlagyimir Valevszki.f a „Nye- man” gyár régi üvegfúvó* mestere , Karácsony György r NÓGRÁD - 1983. április 30., szombat Ő
