Nógrád. 1983. április (39. évfolyam. 77-101. szám)

1983-04-03 / 79. szám

Közlemény a palesztin delegáció látogatásáról A Magyar Szolidaritási Bi­zottság meghívására 1983. március 27—április 3. között küldöttség élén látogatást tett hazánkban Najef Havatmeh, a Demokratikus Front Palesz­tina Felszabadításáért szerve­ret főtitkára. A küldöttséget fogadta Vár- konyi Péter az MSZMP KB titkára. Találkozott Péter Já­nossal, az országgyűlés alelnö- kével, Pozsgay Imrével, a Ha­zafias Népfront főtitkárával, Garai Róbert külügyminiszter­helyettessel. Megbeszélést folytatott Harmati Sándor el­nökkel, és a Magyar Szolida­ritási Bizottság más vezető kép­viselőivel. Látogatást tett a Magyar Nők Országos Taná­csánál, az Országos Béketanács titkárságán, valamint elláto­gatott a Csepel Autógyárba és Nógrád megyébe. Találkozott a palesztin kérdésekről tár­gyaló nemzetközi ENSZ-kon- ferenciát előkészítő magyar bi­zottság tagjaival, a hazánkban tanuló palesztin diákokkal A látogatás befejeztével kö­zös közlemériyt adtak ki, amely a többi között hangsú­lyozza: a szívélyes, baráti lég­körű megbeszélésekén a tár­gyaló partnerek aggodalmukat fejezték ki a nemzetközi hely­zet éleződése miatt, amelynek oka az imperialista köröknek az erőfölény megszerzésére való törekvése és világbékét veszélyeztető politikája. Tá. mogatásukról biztosították a függetlenségért, a társadalmi haladásért harcoló afrikai, ázsiai és latin-amerikai népe­ket. és megerősítették szoli­daritásukat a nicaraguai és a salvadori haladó erők harcá­val. Hangsúlyozták: a nemzetkö­zi légkör feszültebbé válásá­val a Közel-Keleten is élező­dött a helyzet és ez veszé­lyezteti a világ békéiét és biz­tonságát. Elítélték Izrael ve­zető köreinek az amerikai imperializmus által is támoga­tott terjeszkedő politikáját, a Palesztinái, a libanoni és más arab népekkel szembeni ag­resszióját, a Szíria elleni fe­nyegetőzéseket. Követelték az izraeli csapatok azonnali és feltétel nélküli kivonását Li­banonból, az ország területi egységének, sziverenitásának helyreállítását, szavatolását. Elítélték a Camp David-1 megállapodást és a Reagan- tervet. Állást foglaltak a kö­zel-keleti válság, a palesztin kérdés átfogó és igazságos, tárgyalásos úton történő meg­oldása mellett. Ennek alapve­tő feltétele az izraeli csapatok teljes kivonása az 1967 óta megszállt területekről, a Pa­lesztinái arab nép nemzeti jo­gainak érvényesítése — bele­értve az önálló államalapítást —, válamint a térség minden országa és népe független, békés fejlődésének biztosítá­sa. Üdvözölték a közel-keleti válság politikai rendezését se­gítő ENSZ-határozatokat, a palesztin kérdést tárgyaló nemzetközi ENSZ-konferencia összehívását. Teljes támoga­tásukról biztosították a pa­lesztin nemzeti tanács XVI. algíri ülésszakának határoza­tait. A Magyar Szolidaritási Bi- zotság megerősítette szolida­ritását a palesztin arab nép harcával, amelyet egyedüli törvényes képviselője, a PFSZ vezetésével vív. Nagyra érté­kelte a Demokratikus Front Palesztina Felszabadításáért szervezet erőfeszítéseit a Pa­lesztinái felszabadítási moz­galom és a haladó arab erők egységéért. A Demokratikus Front Palesz­tina Felszabadításáért szerve­zet köszönetét fejezte ki a magyar népnek, a társadalmi szerveknek és mozgalmaknak, a Palesztinái arab nép igaz ügyének támogatásáért. A megbeszéléseken kölcsö­nösen kifejezték készségüket a kapcsolatok további erősí­tésére, a magyar és palesztin arab nép közötti barátság el­mélyítésére. (MTI) Pályázati felhívás a marxizmus—leninizmus esti egyetemre Az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának Oktatási Igazgatósága az 1983—84-es tanévre felvételi pályázatot hirdet a marxizmus—le­ninizmus esti egyetem következő tagozatai­ra és tanfolyamaira: A hároméves általános tagozatra Salgó­tarjánban, Balassagyarmaton, Pásztón és Szécsényben. A hároméves szakosított tagozaton, filo­zófia szakra Salgótarjánban, politikai gazda­ságtan szakra Salgótarjánban, a magyal munkásmozgalom története szakra Balassa­gyarmaton. Továbbképző tagozaton az alábbi egyéves tanfolyamok indulnak: Salgótarjánban: Valláskritika — Gazdaság- politika, gazdaságpolitikai propaganda — Gazdaságpolitika, belkereskedelem, szolgál­tatás — Gazdaságpolitika, tervezés, gazda­sági szabályozás (SKÜ) — A magyar mun­kásmozgalom története — A szocializmus fejlődésének időszerű kérdései — A párt- trányítás és a pártélet kérdései — A pártok­tatás pedagógiája — Vezetési ismeretek — Egészségpolitikai kérdések. Balassagyarmaton: Szociológia — A szo­cialista erkölcs kérdései — Agrárpolitika, gazdaságpolitika — A politika oktatásának módszertana; az ideológiai harc időszerű kér­dései (két fél év). Pásztón: Gazdaságnolitikal kérdések —A pártirányítás és a pártélet kérdései — In- formációfelelősök tanfolyama. Rétságon: A pártirányítás és a pártélet kérdései. Az esti egyetem hallgatója az lehet, akit a pártszervezet és a munkahelyi vezetés ja­vasol, és sikeres felvételi vizsgát tesz. (A to­vábbképző tagozaton felvételi elbeszélgeté­sen kell részt venni.) Az általános tagozatra jelentkezőknek alap­fokú, a szakosított és a továbbképző tago­zatra jelentkezőknek középfokú politikai vég­zettséggel —, illetve annak megfelelő isme­retekkel — kell rendelkezniük. Az esti egyetem valamennyi tanfolyamá­ra pártonkívüliek is kérhetik felvételüket. A tanév szeptember 1-től június 30-ig tart. Hetenként egy alkalommal minden tagozaton kötelező foglalkozás van. A jelentkezéshez szükséges kérdőívet és a felvételi vizsga- kérdéseket a járási és a városi pártbizottsá­gokon szerezhetik be az érdeklődők. A kitöl­tött kérdőívet, az önéletrajzot, valamint két darab saját névre megcímzett, bélyeggel el­látott borítékot a munkahely szerint illeté­kes járási, illetve városi pártbizottsághoz kell eljuttatni 1983. április 13-ig. A felvételi vizs­gákat — értesítés szerinti időpontban — 1983. május 9-e, május 20-a között tartjuk. Az eredményről a jelentkezőket június 15-ig ér­tesítjük. MSZMP Nógrád megyei Bizottsága Oktatási Igazgatósága JÓ PÉLDA ÓZDRÓL Háromezer forint egyszeri pénzjutalmat kapnak az Óz­di Kohászati Üzemekben azok a műszakiak és közgazdászok, akik mun­kájukban is hasznosuló ismereteket adó második dip­lomát szereznek; a szakmun­kásoknak pedig, a második szakma megszerzéséért ezer forint jutalmat és havi száz- ötven-hatszáz forint bérki­egészítést adnak. Az Ózdi Kohászati Üze­mekben már évek óta meg­különböztetett gondot fordí­tanak a dolgozók tanulására. Elsősorban a szakmai kép­zésre és továbbképzésre. Miközben országosan a fel­nőtt-tanulás válságáról be­szélnek, ebben a nagyüzem­ben néhány éy alatt ezer munkás szerzett második szakmát. A költségét teljes egészében a vállalat fedezte: gondoskodott a taneszközök­ről, fizette a tanárokat és a szakoktatókat. Mindennek nem csak a dolgozók vették hasznát. A jól képzett mun­kásgárdával az ózdi kohászat minden zökkenő nélkül tu­dott megvalósítani jelentős struktúraváltást és termékbő­vítést. Belső átcsoportosítás­sal sikerül megoldaniuk még a rúd-drót hengermű és a fo­lyamatos acélöntőmű be­üzemelését is. tott világunk realitásaira épül. Ezért illuzórikus, pacifista. Nem hagyhatjuk tehát szó nélkül, ha valaki az alapvető érdekekkel, elvekkel, valósá­gos politikai szándékokkal mit sem törődve, egyenlőségi je­lét tesz a Szovjetunió és az Egyesült Államok, a Varsói Szerződés és a NATO politi­kája és törekvései közé. Az ideológiai harcban pro­pagandánk egyszerre tükrözi elveinket és nyitottságunkat. A békés egymás mellett élés nem a szocializmus és a kapi­talizmus kibékülését, harcának megszűnését jelenti. Kizárja a világháborúba torkolló ösz- szecsapást. A békés egymás mellett élés nem tünteti el az ideológiák és a társadalmi rendszerek közti különbsége­ket. A két rendszer békés versenyéhez ad alapot. Fontos, hogy úgy folytassuk az elke­rülhetetlen ideológiai harcot, hogy tiszteletben tartsuk a nemzetközi kapcsolatok álta­lánosan elfogadott normáit. A nemzetközi imperializmus koncentrált, sokoldalú össze­hangolt támadása, a haladás, a béke erői ellen, a reakció nemzetközi aktivizálódása szükségessé teszi a szocialista országok sokoldalú összefogá­sát, még szorosabb együttmű­ködését. Pártunk álláspontja egyértelmű, világos: a szocia­lista országokkal közösen ví­vott nemzetközi ideológiai harc megköveteli, hogy ered­ményesen folytassuk a szocia­lizmus építését, hogy a ma­gyar népgazdaság és belpoli­tikai helyzetünk szilárd le­gyen. teherbíró képessége meg­feleljen a gyors és sokszor kedvezőtlen változások köve­telményeinek. A hazai ideológiai munka és a nemzetközi ideológiai harc szoros kapcsolata ma abból adódik, hogy a társadalom­építés egyik döntő területe a tudatformálás. Ez pedig fel­tételezi, hogy a társadalom helyzetének folyamatos, tudo­mányos elemzésén keresztül gazdagítsuk, alkotóan alkal­mazzuk, kétfrontos érzékeny­séggel védelmezzük a marxiz­mus—leninizmust. Határain­kon belül és kívül egyaránt szembeszálljunk a burzsoázia antikommunista, szocializmus­ellenes eszméivel éppúgy, mint a nacionalista, kozmopolita, revizionista, ultraradikális és más káros, ellenséges nézetek­kel. Hazánk szocialista fejlődé­sének tapasztalatai, tanulságai több vonatkozásban is szere­pet játszanak a nemzetközi ideológiai harcban. Ilyen terü­let a magyar történelem, ben­ne régmúltunk, közelmúltunk- sajátos problémái. Általában ismert, hogy a kelet-európai térség sajátos fejlődése nyo­mán a nemzetiségi kérdés kü­lönös hangsúlyt kap hosszú idő óta. E térség szocialista országai sok-sok megoldatlan gondot örököltek a múltból. A különböző nemzetiségi dolgo­zók gazdasági, szociális, kul­turális helyzetében meglévő eltéréseket, előítéleteket, a nemzeti bizalmatlanság ma­radványait. Ezek megoldása hosszabb időt vesz igénybe és türelmes munkát követel. Szilárd álláspontunk, hogy a nemzeti kérdést az Európá­ban történelmileg kialakult határok közt kell megoldani és a nemzetiségi kérdés konk­rét megoldása minden szocia­lista ország belügye. A lenini nemzetiségi politika érvénye­sítését ugyanakkor elvi kér­désnek tekintjük. A hazánk­ban élő nemzetiségek létszá­mától függetlenül nagy jelen­tőséget tulajdonítunk teljes egyenjogúságuknak. Annak, hogy teljes joggal vegyenek részt az ország politikai éle­tében, ápolják nemzeti nyel­vüket és hagyományaikat. Egyúttal arra is törekszünk, hogy az ország határain kí­vül élő magyarok — nemze­ti kultúráját megőrizve és ápolva — annak az országnak tisztességes állampolgárai le­gyenek és abban az országban segítsék elő a társadalmi ha­ladást, a népek barátságát, amelyben élnek. Meggyőződé­sünk, hogy a lenini nemzeti­ségi politika következetes meg­valósításával a szocialista or­szágokban élő nemzetiségek fontos szolgálatot tehetnek — mintegy a híd szerepét betölt­ve — a testvéri szocialista or­szágok kapcsolatának erősíté­sében, a múltból örökölt nem­zeti előítéletek és bizalmat­lanság felszámolásában. A nemzeti kérdés megoldatlan­sága egyik forrása lehet a nacionalizmusnak. Még a szo­cialista alapokon történő meg­oldása az internacionalizmus erősítésének fontos eszköze. Régi tapasztalat igazolja, hogy a nacionalizmus felerősödő jelenségei ellen nacionaliz­mussal nem lehet küzdeni. A nemzeti kérdést csak elvi ala­pokon rendezhetjük, elutasít­va a nacionalizmus minden formáját. Ellenfeleink legfőbb mód­szere a történelemhamisítás. Felerősítik fejlődésünk sokré­tűségét. ellentmondásait, árny­oldalait azzal a céllal, hogv bizonyos társadalmi rétegek nemzet- történelemtudatában zavarokat okozzanak. Ebben legfőbb tennivalónk, hogy az egészséges nemzeti önbecsü­lést erősítve tényekre alapo­zott, reális történelmi ismere­teket adjunk, erősítsük a szo­cialista történelemszemléletet. A burzsoá propaganda sem képes cáfolni eredményeinket. A kifejezetten ellenséges han­got is elnyomja nem egyszer sikereink kényszerűen tárgyi­lagos elismerése. Ezt azonban olyan látszatot keltve teszik, mintha Magyarország „a szov­jet modelltől távolodva, a többi szocialista országhoz ké­pest elfogadhatóbb rendszert” tartana fenn. Az ebből levont következtetésekkel — s ez a megkülönböztetés alapvető célja, — hazánk és a többi szocialista ország szembeállí­tására törekszenek. Nem engedhetjük meg szo­cialista fejlődésünk burzsoá értelmezését, kisajátítását, hogy mindezt felhasznál­ják ellenünk. Nincs he­lye semmi kétértelműségnek hazánk helyzete, a szocialista világban betöltött szerepe, fejlődése Jellegének megítélé­sében. Félreérthetetlenül bizo­nyítanunk kell: nem létezik olyan magyar modell, amely iránt a burzsoázia illúziókat táplálhatna. Tevékenységünk alapja a marxizmus—leninizmus A szo­cialista építés általános tör­vényszerűségeinek és más szocialista országok tapaszta­latainak alkalmazása hazánk, a magyar társadalom konkrét viszonyaira. Ezeknek a kö­vetkezményeknek az érvénye­sítése jelenti a jövőben is minden tavábbi sikerünk egyik döntő forrását. Építő­munkánk, szocialista valósá­gunk kiteljesítésének eredmé­nyei pedig legfőbb hozzájáru­lásunk a béke megőrzéséhez, a társadalmi haladás ügyéhez. Dr. Bandur Károly Az írással sorozatot indítunk útjára, amelyben az országos agitációs, propaganda- és mű­velődéspolitikai tanácskozá­son elhangzott legfontosabb kérdésekre térünk vissza. Magyar alma — orosz pezsgő A Szovjetunióban ízesnek tartják, kedvelik a magyar almát, mi viszont szívesen koccintunk a kitűnő orosz pezs­gővel... Moszkvában, Leningrádban és más szovjet helysé­gekben, így Nógrád testvérmegyéje, Kemerovo településein is, keresettek a magyar gyógyszerek, a divatos ruhák, ná­lunk viszont, ha nyersolajról, vasércről, fenyőfarönkről, vagy fűrészáruról hallunk, önkéntelenül az jut az eszünkbe: első számú szállítónk a Szovjetunió. Meg az, hogy mi elsősorban nyersanyagot kapunk, s —, ami számunkra nagyon előnyös — többnyire késztermékkel fizetünk. 1982. december 28-án áramot kezdett termelni a paksi atom­erőmű. Az erőmű szive, az atomreaktor, szovjet gyártmányt A Salgótarjáni Ruhagyár termékeinek jelentős piaca a Szov­jetunió. Több mint 100 millió forint értékű divatos ruhát, sportruházatot szállítanak az idén is a szovjet megrendelők­nek. A termelési együttműködés során személyes kapcsolatok^ baráti szálak is erősödnek a munkáskollektívák között. A Salgótarjáni Kohászati üzemek Kemerovo asztalosbrigádja — képünkön — a testvérváros egyik kollektívájával tart kapcsolatot. NÓGRÁD — 1983. április 3., vasárnap 3

Next

/
Thumbnails
Contents