Nógrád. 1983. április (39. évfolyam. 77-101. szám)

1983-04-03 / 79. szám

Üdvözlő táviratok hazánk felszabadulásának 38. évfordulója KÁDÁR JÁNOS elvtársnak, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága első titkárának, LOSONCZI PÁL elvtársnak, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa elnökének, LÁZÁR GYÖRGY elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa elnökének Budapest Kedves elvtársak! A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizott­sága, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnöksége és minisztertanácsa szívélyes üd­vözletét és őszinte baráti jó­kívánságait küldi a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­pont Bizottságának, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és Minisztertaná­csának, a szocialista Magyar- ország valamennyi dolgozó­jának, Magyarország nemzeti ünnepe, a fasiszta elnyomás alóli felszabadulás 38. évfor­dulója alkalmából. 1945. április 4-én, amikora szovjet hadsereg befejezte a hitleri megszállók kiűzését a magyar földről és felszabadí­totta az országot a Horthy fasiszta uralom alól, Magyar- ország történelmében új kor­szak, a szocializmus építésének korszaka kezdődött. A magyar munkásosztály kezébe vette a hatalmat és * alkalmából szoros szövetségben a dolgo­zó parasztsággal és az értel­miséggel, a kommunisták pártjának vezetésével mély társadalmi és gazdasági átala­kítást hajtott végre. Az elmúlt 38 év a Szovjet­unió és Magyarország közötti testvéri barátság és sokoldalú együttműködés állandó széle­sedésének és erősödésének az időszaka, a közös nagy célo­kért vívott állhatatos munka és harc évei voltak. A mar­xizmus—leninizmus és a szo­cialista internacionalizmus szi­lárd elvein nyugvó szovjet— magyar kapcsolatok dinami­kusan és gyümölcsözően, mindkét ország népei törek­véseivel és érdekeivel teljes összhangban fejlődnek. Megemlékezve, önökkel együtt a nemzeti ünnepről, a Magyar Népköztársaság kom­munistáinak és valamennyi dolgozójának újabb kiemelke­dő sikereket kívánunk a fej­lett szocialista társadalom fel­építéséhez, az MSZMp XII. kongresszusán hozott határo­zatok teljesítéséhez, a kommu­nizmusért és a békéért vívott közös harcunk győzelméhez. Éljen és erősödjön a szov­jet és a magyar nép örök, megbonthatatlan barátsága! az SZKP Központi Bizottsága az SZSZKSZ Legfelsőbb Ta­nácsának Elnöksége az SZSZKSZ Minisztertanácsa Szövetségi kötelezettsége­inkhez híven részt veszünk a Varsói Szerződés szervezeté­nek munkájában, a szövetség létében és hatékony működé­sében a világbéke és hazánk függetlensége védelmének alapvető tényezőjét látjuk. Támogatjuk a szocialista in­tegrációban rejlő előnyök mind teljesebb kihasználását, a KGST keretében folyó együttműködés továbbfej­lesztését és korszerűsítését. Megköszönve ünnepünk al­kalmából küldött jókíván­ságaikat, egész népünk nevé­ben kiemelkedő sikereket kí­vánunk a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének és Minisztertanácsá­nak, a nagy szovjet népnek az SZKP XXVI. kongresszu­sán elfogadott határozatok végrehajtásában, a békéért és a társadalmi haladásért foly­tatott küzdelmükben. KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke LÁZÁR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Táviratváltás es Nograd me Hazánk felszabadulása 38. évfordulója al­kalmából táviratváltásra került sor testvér­megyénk, Kemerovo és Nógrád megye kö­zött. GÉCZI JÁNOS elvtársnak, MSZMP Nógrád megyei Bizottsága Salgótarján, Magyarország Kedves elvtársak! A Kemerovo területi pártbizottság nevé­ben szívélyes üdvözletünket és jókívánsá­gunkat küldjük önöknek, Nógrád megye kommunistáinak, dolgozóinak, Magyarország fasizmus alóli felszabadításának 38. évfor­dulója alkalmából. A népi hatalom éveiben a Magyar Nép- köztársaság a kommunista párt vezetésével fejlett iparral, korszerű mezőgazdasággal, élenjáró tudománnyal és kultúrával, s ma­gas népjóléttel rendelkező állammá fejlő­dött. Kimagasló eredményeket értek el a gazdaság, a szociális ellátás valamennyi te­rületén. \ Kemerovo kommunistái, dolgozói őszin­tén örülnek a testvéri magyar nép eredmé­nyeinek. Meggyőződésünk, hogy az inter­nacionalizmus elvein alapuló barátság és együttműködés megyéink között tovább szé­lesedik és erősödik. Nemzeti ünnepüket önökkel együtt ünnepelve, kívánunk Nóg­rád megye valamennyi dolgozójának sok sikert az MSZMP XII. kongresszusa hatá­rozatának megvalósításában, újabb ered­ményeket a fejlett szocialista társadalom építésében. Erősödjék és virágozzék a megbonthatat­lan szovjet—magyar barátság! Kommunista üdvözlettel L. A. GORSKOV, a Kemerovo területi PB első titkára SZKP Kemerovo területi Bizottsága első titkárának, L. A. GORSKOV elvtársnak Kemerovo területi Tanács elnökének F. V. POPOV elvtársnak Kemerovo, Szovjetunió Kedves elvtársak! Hazánk felszabadulásának 38. évfordulója alkalmából Nógrád megye kommunistái, dolgozói nevében elvtársi, baráti üdvözle­tünket küldjük önöknek és a kemerovóí terület lakosságának. Legnagyobb nemzeti ünnepünkön őszinte megbecsüléssel és tisz­telettel gondolunk a felszabadító szovjet hadsereg hős katonáira, hálával és kegyelet­tel emlékszünk mindazokra, akik életüket áldozták népünk szabadságáért. A szovjet emberek hősi küzdelme, helytállása ma is ösztönző erő a fejlett szocializmus bonyolult építési feladatai között. Fejlődésünk nélkülözhetetlen erőforrása, sikereink legfontosabb biztosítéka az a test­véri barátság, sokoldalú együttműködés, amely pártjainkat, népeinket összeköti. A megyéink között több mint másfél évtizede kialakult elvtársi, baráti kapcsolat jól szol­gálja közös céljaink eredményes valóra váltását. Április 4-e alkalmából szívből kívánunk önöknek újabb sikereket az SZKP XXVI. kongresszusa határozatainak megvalósításá­ban, a fejlett szocializmus további tökéle­tesítésében, az emberi haladásért és a bé­kéért vívott harcukban. Éljen és erősödjék a magyar és a szovjet nép, Nógrád és Kemerovo megbonthatatlan, testvéri barátsága. • GÉCZI JÁNOS, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának első titkára DEVCSICS MIKLÓS, a Nógrád megyei Tanács elnöke A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének, A Szovjetunió Minisztertaná­csának. Moszkva Kreml Kedves elvtársak! A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa és Miniszterta­nácsa, egész dolgozó népünk nevében szívből köszönjük nemzeti ünnepünk hazánk felszabadulásának 38. évfor­dulója alkalmából küldött téstvéri üdvözletüket és jó­kívánságaikat. Megbonthatatlan barátsá­gunk a Szovjetunió népeivel szilárd történelmi alapokon nyugszik, s szocialista elve­inkből és meggyőződésünkből táplálkozik. A fasizmus ellen vívott önfeláldozó harcával a Szovjetunió felszabadította ha­zánkat, biztosította népünk szabadságát, országunk függet­lenségét, védelmet nyújtott és’ nyújt ahhoz, hogy előrehalad­junk a társadalmi fejlődés- magunk választotta, szocialis­ta útján. Építőmunkánk fela­datainak megoldásához felbe- csülhetelen segítséget jelente­nek a Szovjetunió gazdag ta­pasztalatai. Barátságunk erő­sítése, sokoldalú együttműkö­désünk bővítése a jövőben is fontos feltétele annak, hogy népünk az MSZMP XII. kong­resszusának határozatait va­lóra váltva tovább gyarapít­sa szocialista vívmányainkat. A Magyar Néoköztársaság a Szovjetunióval és a többi test­véri szocialista országgal együtt annak érdekében tevé­kenykedik, hogv elháruljon a világot pusztulással fenyegető háborús veszély, teret nyerjen a társadalmi haladás és a szo­cializmus ügye. Hazánk a marxizmus—leninizmus, a pro­letár internacionalizmus elvei alapján támogatja a szocialis­ta országok egységének erősí­tésére és együttműködésének továbbfejlesztésére irányuló törekvéseket. KITÜNTET A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa hazánk felszaba­dulása 38. évfordulója alkalmá­ból a munkában, a közéletiség- ben élenjáróknak kitüntetéseket adományozott. A Szocialista Magyarországért Érdemrendet kapta dr. Oppe Emil, a balassagyarmati városi kórház osztályvezető főorvosa. A Munka Érdemrend arany fo­kozatát kapta Havas Ferenc, a Nógrád megyei Tanács elnökhe­lyettese, Solymosi Imre, a salgó­tarjáni síküveggyár osztályveze­tője. A Munka Érdemrend ezüst fo­kozata kitüntetésben részesült Bolla Pál, a Salgótarjáni ötvö-% zetgyár szalagkezelője, Buda An­tal, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek termelésirányítója, Csammer Emil, a Nógrádi Szén­bányák kányási aknaüzeme párt­titkára, Gyulai Mihályné, a Nóg­rád megyei Vendéglátó Vállalat konyhavezetője, dr. Institórisz András, a Nógrád megyei Ipar­cikk-kiskereskedelmi Vállalat igazgatója, Kovács Gábor, a Nógrádi Szénbányák vájára, Pásztor István, a Balassagyar­mati Építőipari Szövetkezet kő­művese, Sipos Ervin, a Nógrádi Szénbányák aknaüzem-vezető je, dr. Szabó Gyula, a Salgótariáni Szolgáltató Szövetkezet elnöke, Szabó Nándor, a Nagybátonyi nagyközségi közös Tanács vb- titkára. A Munka Érdemrend bronz fo­kozata kitüntetésben részesült Bálint Sándor, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek lakatos cso­portvezetője, Bedőcs József, a Balassagyarmati Fémipari Vál­lalat esztergályos szakmunkása, Békési Mátyás, a Volán 2. sz. Vállalat autóbuszvezetője, Csá­kány József, a Pest-Nógrád me­gyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat osztályvezetője, Deme­ter György, a Nógrád megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vál­lalat boltvezetője, Fent Lajosné, a szurdokpüspöki általános is­kola igazgatója, Gubányi Ernő- né, az Országos Takarékpénztár nagybátonyi községi fiókja ve­zetője, Haray Károly, a Nógrád megyei Nyomdaipari Vállalat gépmestere, Hegedűs József, az örhalmi községi közös Tanács elnöke, Jakubovics László, a FÜTÖBER Épületgépészeti Ter­mékeket Gyártó Vállalat nagy­bátonyi gyára hegesztője. Kele­men József. az Ioolyvidéki Egyesült ÁFÉSZ előadója, Kety- kó Viktor, a Salgótarjáni Kohá­szati Üzemek hengerésze. Kis­vár! Lászlóné dr. Glózik Anna, a Balassagyarmati Megyei Bíró­ság elnökhelyettese, Laboda Sán- tor, a Nógrádi Szénbányák vil­lanyszerelője, László András, a litkei Ipoly Tsz gépszerelője, ök­rös Lászlóné, a Salgótarjáni Ru­hagyár csoportvezetője, dr. Sán­dor Gyula, a Salgótarjáni váro­si Tanács vb-titkára, Sugár Gi­zella, a Nógrád megyei Tanácsi Tervező Vállalat csoportvezetője, Svehla János, a kállói Vörös Csillag Tsz brigád vezető je. * Hazánk felszabadulásának 38. évfordulóján a Minisztertanács által alapított Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntetésben részesült Medved Károly, a Szakszervezetek Nóg­rád megyei Tanácsa vezető titká­ra, Szabó ‘István, az MSZJMP Salgótarjáni járási Bizottságának első titkára, dr. Varga József, az MSZMP Rétsági járási Bizottsá­gának első titkára. ★ A szolgálati ellátásban és a munkában tanúsított magatartá­sáért a munkásőrség országos parancsnoka a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozata kitüntetést ado­mányozta Krémer Józsefnek, a salgótariáni városi zászlóalj munkásőrének és Jenei Gyulá­nak, a salgótarjáni járási zászló­alj munkásőrének. A Haza Szolgálatáért Érdem­érem ezüst fokozata kitüntetést hárman, bronz fokozata kitünte­tésben két munkásőr részesült. A munkásőrséggel való együtt­működésért munkásőr-emlékjel- vényt és emléklapot is átadtak. * A mezőgazdasági és élelmezés» ügy te öleién kifejtett munkás­sá eáérl Cili elvi Imre-emlékéremme! tüntették ki Gergely Sándort, a karancslapujtdl Karancs Ter­melőszövetkezet elnökét. A testnevelés és sportmozga­lom területén kifejtett munkás­sága elismeréséül a Magyar Népköztársasági Sport Érdemérem arany fokozatára! tüntették ki Szúnyog Tibort, a Nógrád megyei Tanács VB Test- nevelési és Sporthivatalának el­nökét. * Hazánk felszabadulásának SS. évfordulója alkalmából az üze­mekben, hivatalokban és In­tézményekben számos dolgozó vehette át a Kiváló munkáért kitüntetést. A történelem kérlelhetetle­nül teszi fel a kérdést: békés egymás mellett élés, vagy ka­tasztrofális háború? A háború és a béke alternatívája ko­runk alapvető problémája. Az imperializmus, mindenekelőtt az amerikai imperializmus, termonukleáris háborút készít elő, amely az emberiség, a társadalmi civilizáció pusztu­lását okozhatja. A Szovjetunió és a többi szocialista ország politikájával ugyanakkor ar­ra törekszik, hogy a más rend­szerű államokkal a békés egy­más mellett élés elvei alapján építsék fel kapcsolataikat. A szocialista világközösség képviselői az ENSZ-ben és más nemzetközi fórumokon különböző javaslatokat ter­jesztenek elő annak érdeké­ben, hogy csökkentsék a fegy­verek, — mindenekelőtt a tö­megpusztító eszközök — szá­mát, oszlassák fel a katonai tömböket, számolják fel a más országok területén levő katonai bázisokat, s, hogy va­lamennyi ország egymás köz­ti viszonyában a békés egy­más mellett élés elveit alkal­mazzák. E kezdeményezések sorában kiemelkedő jelentőségű a Szovjetunió kötelezettség­vállalása, miszerint elsőként nem alkalmaz nukleáris fegy­vert. Példa nélküli, történeti­leg egyedülálló elhatározás ez. Hiszen minden egyes kor­mánynak, pártnak, társadalmi mozgalomnak számolnia kell a ténnyel. Azzal, hogy a Szov­jetunió nukleáris fegyvert másként, mint válaszlépés, nem alkalmaz miközben a má­sik oldalon megengedhetőnek 2 NÓGRÁD - 1983. Me tartják az első, a „megelőző” nukleáris csapást. Ugyancsak nagy fontossá­gúak azok a javaslatok, ame­lyeket a Varsói Szerződés tag­államai ' politikai tanácskozó testületének prágai tanácsko­zásán fogadtak el ez év ele­jén. A nyilatkozatban megfo­galmazott békés kezdeménye­zések — elsősorban az a ja­vaslat, hogy a Varsói Szerző­dés és a NATO tagállamai kössenek szerződést, miszerint kölcsönösen lemondanak a katonai erő alkalmazásáról és békés állapotokat tartanak fenn — jelentős érdeklődésre, megértésre és támogatásra ta­láltak a nemzetközi munkás- és felszabadító mozgalomban, a haladó gondolkodású köz­véleményben, a háborúellenes mozgalomban, s a világ tok országának kormányánál. A szocialista országok külpoliti­kai kezdeményezéseit úgy fo­gadják, mint a fegyverkezési politika reális alternatíváját. Ennek a politikának, amelyet az Amerikai Egyesült Államok és néhány szövetségese folytat, hogy katonai erőfölényre te­gyen szert, s amely a nemzet­közi stabilitás megsértéséhez vezet. Ezek a kezdeményezé­sek újból bizonyítják, hogy a szocialista országok felelős­séggel munkálkodnak a béke megőrzésén. Készek a nukleá­ris háború elhárításáért cse­lekedni, hogy megmentsék az emberiséget az atomhaláltól. Az erőfeszítésekre szükség van, mert az utóbbi években ilis 3., vasárnap gőrizn nehezebbé vált, romlott a nemzetközi politikai helyzet, az enyhülés ügye veszélybe ke­rült. Nőtt a nemzetközi fe­szültség. Ez összefüggésben van azzal, hogy a vezető tő­késhatalmak, mindenekelőtt az USA szélsőséges politikai erői felülkerekedtek, az újkon­zervatív irányzatok megerő­södtek. Az 1970-es évek vé­gétől az imperializmus legreak- ciósabb erői igyekeznek meg­semmisíteni az enyhülés ered­ményeit és a világot újabb értelmetlen fegyverkezésbe kényszerítik. Ma már a szocialista világ ellenfelei jól tudják, hogy a szocializmust nem lehet kato­nai támadással megsemmisí­teni. Figyelmüket ezért olyan utak, módszerek keresésére fordítják, melyek lehetővé te­szik a felforgató ideológia be­hatolását a szocialista orszá­gokba. A kiélezett helyzetben a legreakciósabb erők elkese­redett ideológiai harcot foly­tatnak, s ehhez messzemenő támogatást kapnak egyes nyu­gati államok, különösen az Egyesült Államok kormányza­tától. Az agresszív imperialista kö­rök ma nem csupán azért ha­dakoznak az enyhülés ellen, hogy megteremtsék az Egye­sült Államok hegemóniáját az európai NATO-szövetségesek és a fejlődő országok fölött. Azért is küzdenek, hogy újra felerősítsék a kommunistaelle­nes és szovjetellenes propa­gandát. Az amerikai kormány konzervatív, szélesőséges po­litikájának céljait maga Rea­gan elnök fogalmazta meg ci­i a hé nikus őszinteséggel, amikor úgy nyilatkozott, hogy a kom­munizmus nem tekinthető normális emberi életmódnak és a kommunista rendszer agóniáját emlegette. Ugyan­csak Reagan elnök, a múlt év nyarán a brit parlamentben elmondott beszédében jelen­tette ki, hogy a kollektivizmus elfojtja az összes legjobb em­beri indítékot, és keresztes hadjáratra szólított fel a kom­munizmus ellen, hogy a mar­xizmus—leninizmus a történe­lem szemétdombjára kerülhes­sen. Mint mondotta: Ne ha­bozzunk tovább, éljünk az erőnkkel! Washington új katonai stra­tégiáját úgy jellemezhetjük, mint a Szovjetunióval való globális és regionális méretű nyílt konfrontáció. Leplezetle­nül agresszív jellegű, célja az Egyesült Államok világural­mának megvalósítása, vala­mint a „létfontosságú” : me- rikai érdekek védelme a vi­lág különböző térségeiben. Esz­közként használják fel ehhez az Egyesült Államok katonai erejét. A létfontosságú érde­kek egyébként azt jelentik, hogy amerikai katonai ellen­őrzés alá kívánják venni a latin-amerikai országok több­ségének, a Perzsa-öböl térsé­gének és Dél-Afrikának stra­tégiai nyersanyag- és energia- forrásait. Érzékelhetően növekszik a katonai nyomás —, mint az amerikai külpolitikai straté­giai fegyver — szerepe. Az im­perialista stratégák nem riad­nak vissza az atomháborús kockázattól. Termonukleáris két fegyverkezési hajszába kezd­tek. Arzenáljukat olyan tö­megpusztító fegyverekkel egé­szítik ki, mint a neutronbom­ba, a vegyi- és baktérium­fegyver. Ugyanakkor minden vonalon nyílt konfrontációra törekszenek a szocialista or­szágokkal. Szeretnék a népe­ket elrettenteni, gazdaságilag kimeríteni, testvéri közössé­güket megbontani. A fegyverkezéssel párhuza­mosan az imperializmus is­mét elkezdte a lélektani had­viselést is. Igyekszik politikai, pszichológiai nyomást gyako­rolni a Szovjetunióra, az egész szocialista világközösségre. Nyugaton ezt a tényt nem is vitatják, teljes nyíltsággal be­szélnek az effaita nyomás szükségességéről. Céljaik meg­valósításába bevonják a tö­megkommunikációs eszközö­ket. Igyekeznek meggyőzni or­száguk közvéleményét arról, hogy az atomháborút nem le­het elkerülni, az új tömeg- pusztító fegyverfajták elter­jesztése jogos, az első atomcsa­pás előnyös és, hogy bármilyen méretű termonukleáris hábo­rúban lehetséges az amerikai győzelem. Felfokozzák a vi­lágban a háborús pszichózist. A szocialista országok béke­törekvéseit gyengeség jeleként mutatják be, meghátrálásként a növekvő amerikai és NATO- ütőerő előtt. Arra töreksze­nek, hogy meggyőzzék az em­bereket: az atomháború ve­szélye a Szovjetunió felől fe­nyeget. A vezető imperialista körök magatartásában bekövetkezett változás, az agresszivitás nö­vekedése összefügg azzal a nézettel, miszerint az enyhü­lés alkalmatlan a szocializ­mus visszaszorítására, a bur- zsoá osztályérdekek határo­zott érvényesítésére. Ez a ma­gyarázata tehát az 1980-as évek elején kibontakozott, új ideológiai ellentámadásnak a szocializmus eszméi és gya­korlata ellen. Ez az offenzíva döntően politikai célú, a szo­cialista országok destabilizálá- sára és a szocializmusnak, mint eszmének és rendszernek diszkreditálására irányul. Ennek érdekében igénybe veszik és mozgósítják az ide­ológiai és politikai küzdelem teljes burzsoá eszköztárát. Fel­támasztanak és újult erővel terjesztenek olyan áltudomá­nyos, hamis eszméket, mint az individualizmus, egoizmus, a faigyűlöletet és az erőszakot dicsőítő, valamint* az atomfa­talizmust, az ember kiszolgál­tatottságát, tehetetlenségét su­galló nézeteket, a semlegessé- gi illúzióját ébresztgetik. A béke határozott védelmé­nek szerves része, hogy tá­mogatjuk a kapitalista világ­ban kibontakozott háborúelle­nes mozgalmakat. Számolunk társadalmi, politikai és ideo­lógiai sokszínűségükkel, te­vékenységüket reálisan érté­keljük. Ugyanakkor nem he­lyezkedünk pacifista állás­pontra. A pacifizmus és az ak­tív békeuolitika között lénye­ges az ellentmondás. A fegy­verkezési hajsza terhei és ve­szélyei világosak, de egy pil­lanatra sem hagyhatjuk fi­gyelmen kívül, hogy a világ- békét az imoerisflizmus fegy­verkezési politikája veszélyez­teti. A „ne védjenek bennün­ket atomfegyverekkel!” jel­szó nem a mai, a véglegesen és kibékíthete'tlenül megosz-

Next

/
Thumbnails
Contents