Nógrád. 1983. április (39. évfolyam. 77-101. szám)
1983-04-19 / 91. szám
színházi esték Társadalmi sz, vetélkedők Egy tévéjáték, egy kétrészes krimiparódia, két érdekes vetélkedő, s néhány színvonalas filmalkotás elegendő, hogy egy műsorhetet elégedetten nyugtázhasson a néző. Ezen együtthatók alapján most nem lehet okunk panaszra; műfajilag, tematikailag változatos hetet tudhatunk magunk mögött. Vegyük sorra a látottakat. Erős előkészítő hírverés előzte meg — és méltán — Azat Abdullin színművének A tizenharmadik elnök címmel, szerdán sugárzott tévéjáték-változatát. A bírósági tárgyalás, amelynek képernyő előtti hallgatósága vagyunk, arra keresi a választ, a bíráknak abban kell dönteniük, hogy Szaga- gyelev kolhozelnök súlyos törvénysértést követett-e el, avagy a gazdaság, a tagság javát szolgálta, amikor a közösség leghűségesebb, legszorgalmasabb tagjait ingyenes társasüdüléssel jutalmazta, egészségügyi létesítményt teremtett, rászorulókat támogatott a gazdaság tulajdonából. A kolhoztagok vallomása, állásfoglalása egyöntetű: Szagagyeljevet nem érheti vád. Tizenkét előd után ő teremtett rendet, fegyelmet, példás, magas jövedelmű gazdaságot. A demokratikus közösség egyformán szem előtt tartja a saját és az állam érdekeit. Hogyan lehetséges mégis, hogy a becsületes, csak a közjót szolgáló ember bíróság elé kerülhet? A merev tekintélyféltő járási funkcionárius megbán- lottsága, a Szagagyelev helyére pályázó rivális vádaskodása juttatta oda, vagy a paragrafusok érzéketlensége, a szubjektív tények „igazsága”? Igazság és igazságosság nem mindig egymást fedő fogalom. Itt is mást sugall a bíráknak, s mást a tanúknak. Objektív vagy szubjektív közelítésben merőben eltérő eredményhez vezethet bennünket -Szagagye- jev ügye, de érezzük, hogy esetében csak egyetlen döntés lehetséges. S ezt nekünk a tárgyalás közönségének, a tévéjáték nézőinek engedi át a szerző. Abdullin színműve eredeti közegétől elvonatkoztatva, számunkra is tanulságokkal szolgáló, elgondolkodtató mű. Példázata ismerősnek tetszik, talán ezért is tartották fontosnak a mű adaptációját a tévéjáték készítői: Szekeres Zsuzsa fordító és Mihályfy Sándor rendező. Kár, hogy a történés köznapi, nagyon is egyszerű embereit tőlük eléggé idegen, publicisztikai hang. vételben beszélteti az író, ami okán a gondolatok gyakran patetikus öblösséget kapnak, így veszítenek érzelmi töltetükből, hitelükből. Ennek ellenére olyan színészi ábrázolásoknak lehettünk részesei, melyeket legszebb élményeink között tárolhatunk el. Ezt mindenekelőtt Berek Katalin jóformán egyet- íyén monológba sűrűsödő alakítására érezzük érvényesnek. A nagyszerű színésznőt évek óta alig láttuk színpadon és képernyőn. Drámai pillanatait feledhetetlen benső izgalom töltötte be, ez hatotta át egész zaklatott dlkcióját, teljes fizikai lényét, ösztönös és tudatos valóját. Megrendüléssel hallgattuk és éltük át az egyszerű falusi asszony önvádló vallomását, görög sorstragédiák fehérizzásában. De az élmény ritka pillanatait nyújtotta Szagagyejev kolhozelnökben a különlegesen egyéni, mindig a meggyőző hitelesség eszközeivel élő öze Lajos is. Nemkülönben a játék többi részese, például legjobb karakterszínészeink egyike; Bencze Ferenc, a remek tra- gikai tehetségű Csomós Mari, továbbá Patkós Irma, Szemes Mari, Temessy Hédi, Borbáth Ottilia, Kátay Endre, Kertész Péter, Kun Vilmos, Mensáros László, Paláncz Ferenc, Vajda László és Csurka László. Óriási Küzdelem Bizonyos Tárgyakért! — ez volt a címe annak a társasjátéknak, amelyben profik és amatőrök mérték meg képességeiket, gyakorlati és elméleti feladatokban pénteken este. A találékonyabbak a cím alapján megfejthették hogy az Országos Közlekedés Biztonsági Tanács vetélkedőjéről volt szó, a televízióban és az intézmény előtti téren, s a résztvevőknek e témakörben kellett bizonyítaniuk. A vidám hangulatú, egyben mindany- nyiónknak sok hasznos közlekedési tudnivalóval szolgáló műsort Vitray Tamás a tőle megszokott jó színvonalon dirigálta, s a kezdeményezés alighanem hamarosan országos követésre lel. A szombati és a vasárnapi műsor kínálatából bizonyosan sokan választották esti időtöltésül a Mi Ügyünk, avagy az utolsó hazai maffia hiteles története című kétrészes krimiparódiát. Kristóf Attila novellájának tévéfilmváltozata meglehetősen túldimenzi. onáltra sikeredett, némely olasz—francia produkció hatásait is magán hordozza, de néhány jelenetében szellemesen, jól szórakoztatott, megfelelt az átlagosabb igénynek. Ehhez mértet nyújtottak a közreműködők is: Oszter Sándor, Bárdi György, Szirtes Ádám, Reviczky Gábor, Szacs- vay László, Gobbi Hilda, Sír Kati, Székhelyi József, Fonyó István, Kozák László és Gál- völgyi János. „Dallal élni jó” — hirdette a vasárnap délután látotthallott ének-zenei vetélkedő, öt város gyerekcsapatai mérték meg nemes küzdelemben ének-zenei tájékozottságukat, s a legjobb három csapattal egy hét múlva, második fordulón is találkozhatunk. (b. t.) Vérszerződés Színes magyar film, készült 1982-ben, a MAFILM Dialóg Stúdiójában. Irta: Fényképezte: HORVATH PÉTER SZABÓ GÁBOR Rendezte: DOBRAY GYÖRGY Főszereplők: Bubik István, Epres Attila és Dégi István Bemutató előadások: (megjelenési csere miatt az ELVESZETT ILLÜZIÖK helyett) Balassagyarmat, Madách IV. 21—22. Salgótarján, November 7. IV. 25—27. Az ügynök halála Zavarba ejtő előadás a szolnoki Szigligeti Színházé, melyet a salgótarjáni József Attila Megyei Művelődési Központban láthattunk. Zavarba ejtő, mert az értékek és a silányságok úgy, olyan nehezen szétválaszthatón keverednek benne, minit a búzában az ocsú. Sokáig emlékezünk például az utolsó két jelenetre, melyekben az ügynök a siker felé kapaszkodva a pusztulásba zuhan, s felesége és egyik fia által meg- dicsőül. „Willy Loman nem halt meg hiába. Az álma igaz volt. S ez az egyetlen igaz álom — elsőnek lenni minden fölött.” — perlekedik Happy az öt más vidékre csalogató, másként gondolkodó bátyjával... Ki volt Willy Loman, az ügynök? Árkosi Árpád rendezése plasztikusan állítja elénk az alakját. Loman a sikerről álmodozó, azért gürcölő, de azt soha el nem érő kisember, akikkel tele van a Föld. Napi tíz-tizenkét órát dolgozik, mégis szegény. Árumintákkal megpakolt bőröndjeit cipeli városról városra, előveszi legszebb szövegét, de harminc év után már minden hiába. Üres patenttá szikesedtek a szavak, az üzletfelek sem lelkesednek, levegőnek nézik a házalót. S ez a lassú lehanyatlás másokban kiégetné a lelkét, Lomant azonban kemény fából faragták, küzd, harcol tovább, még akkor is, amikor már munkáltatói is cserbenhagyták. Hazugságokkal áltatja magát és családját, álmaiban Afrikában meggazdagodott tesvérét faggatja a siker, a pénzszerzés titkáról, a titkot azonban nem érti meg. Szánalomból és kíméletlen realitásból formált ember, akiről, igaz az is, amit Happy fia, de a másik is, amit Biff nevű fiától hallunk: „hazug álmokat szövögetett”. Hogy aztán az erkölcsileg, vagy a társadalmilag igaz állítást fogadjuk-e el, azt már a nézőkre bízza Arthur Miller és a rendező, Árkosi Árpád Is. A feleség, Linda „szabadok vagyunk” szavaiban sajátos kétértelműség bujkál, mintha az utolsó házrészlet kifizetésével, nem csupán anyagilag vált volna függetlenné a család, hanem a férj elvesztésével megszabadult volna az illúzióktól, az álmoktól is (bár Happy apja nyomdokaiba kíván lépni). Az amerikai Miller 1949-ben írta az ügynök halálát, Szolnokon 1983-ban állították színpadra. A mű időt- és értékállónak bizonyult. Tartalma most még inkább az elevenünkbe vág, mint első bemutatása idején, a hatvanas években. Társadalmi, gazdasági életünk változásai ma eleven erővel vetik fel a siker, az érvényesülés, a boldogulás, tőlük elválaszthatatlanul a kezdeményezés, a lehetőségek közötti kutatás, a megvalósítás kérdéseit. Ugyanakkor egy kicsit azt is érezhetjük, hogy céljaink végrehajtásában az ildomosnál mintha kevesebb támaszunk, őszinte szövetségesünk volna. Willy Loman álmai talán éppen ezért is foszlottak szét, hatvanadik évére ezért is élKristóf Tibor a dráma főszereplője fotó: barna hette fel teste energiáit, egészségét. Árkosi Árpád pontosan értelmezi a darabot, lényegi gondolatait világosan értésünkre adja. Rendezése mégsem jelent erős, mély élményt a számomra. Azért nem, amit már az írás elején említettem: az értékes és az értéktelen túlságosan vegyül ebben az adaptációban. A tempótlan előadás csomópontjain — kiváltképpen az első részben — nem „forr fel” a dráma, s a jelenetek sokaságában nem teremtődik meg a szükséges hangulat, nem utolsósorban a színészek kontaktusbeli fogyatékosságai miatt. Csalódásunkban valamelyest kárpótol a második rész, s a munkáltató Howard, az ügyvéddé lett Bemard, és apja, a-Lomannal kutya-macska barátságban levő Charley megjelenései természetességet hoznak a színpadra. De a többi jelenetek is kidolgozot- tabbaknak, megérleltebbeknek tűnnek, a befejezéskor pedig egészen a „csúcsokig” jutnak. Howard alakját megjelenítését tekintve azonban, színészi- leg bármennyire is jó, a darabból kilógónak tartom. Némi visszafogottság nem ártana. Kristóf Tibor játssza Lomant. Egyelőre — próba közben vette át a szerepet — birkózik a feladattal: kevesebb színt tud megmutatni. Például nem érzem Willy apró un- dokságait, amivel borsot tör keserűségében családja orra alá. A többiek lényegében érte vannak Győri Franciska Lindájából érződik a feltétlen alázat, szeretet. Elhiszem neki, hogy nem tud sírni férje hirtelen halála fölött, mert racionálisan soha nem mérte föl kettejük kapcsolatát. A két fiú a szerzői elképzeléseknek megfelelően különböző jellem. Philippovics Tamás alakítását meggyőzőbbnek érzem Pogány Györgyénél (Biff és Happy), Nagy Gábor nagybácsija a rendezői elképzeléshez igazodó, szimbolikusan szertartásos és merev. Bán János Howardja önmagában remek, kifejező, mulatságos alakítás. Fekete András Oharley-ja szintén szép alakítás, az övé ráadásul harmonikusan is illeszkedik az egészbe. Ugyancsak elismerés illeti a többi epizódszerep megformálóit: Váry Károlyt (Stanley), Szo- boszlai Évát (Nő), Bárdos Margitot és Turza Irént („csinibabák”). A háromszintes, vastraverzekből álló díszlet jól érzékelteti a sivárságot a beszo- rítottságot a „kőrengeteget”, Donáth Péter munkája dra- maturgiailag indokoltabb, érthetőbb, mint El Kazovszkij Jelmezei. Linda szoknyájának rikító színei pontosan értelmezhetők, az esőköpenyek, kendők szerepe is. A fiúk jel- meztári ingieit, harisnyanadrágjait, copfba font hajukat képtelen vagyok értelmezni, legalábbis megbízhatóan. Következetésképpen inkább zavarja az előadás élvezetét, mintsem segíti. Sulyok László KOSSUTH RADIO: 8.27: Múltunk kútjal 8.57: Perényi Miklós gordonká- zik, SzUcs Lóránt zongorá- zik 9,44: Találkozás a Hang-villában 10.05: MR 10—14 10.35: A budafoki kamarakórus népdalokat énekel, Szakály Ágnes cimbalmozik 11.00: Zenekari muzsika 11.40: A kápolna titka Galgóczi Erzsébet regényének rádióváltozata VIIIn. rész 12.45: Törvénykönyv 13.0a: A Rádió Dalszínháza Két egvfelvonásos Offen- bach-daljáték 14.41: Arcképek az orosz irodalomból, Lermontov 15.05: Haydn: G-dúr trió, No. 15. 15.28: Nyitnikék — kisiskolások műsora 16.00: Lakatos Sándor népi zenekara játszik 16.29: Zengjen a muzsika 17.05: A magyar nyelv hete Hogyan szitkozódjunk? 15.25: Maurice André trombitán játszik 20.00: „próbapályán” — avagy: kísérleti jövedelemszabályozás 21 építőipari vállalatnál ».30: A Belügyminisztérium Duna Művészegyüttesének népi zenekara játszik, Mészáros Tivadar vezetésével, Kürthy Éva és Csapó Károly népdalokat énekel 21.05: Beszélgetés Lukács Györgyről *1.35: Régi híres énekesek műsorából. Amelita Galli-Curci operaáriákat énekel 22.30: A csehszlovák rádió énekkara énekel 22.53: Késő este 23.03: Éjszakai muzsika 0.10: Virágénekek 4 NÚGRÁD - 1983. április 19., kedd I PETŐFI RADIO: 8.05: Fúvósátiratok 8.35: Társalgó 10.00: Zenedélelött 12.25: Gyermekek könyvespolca 12.35: Melódiakoktél 13.25: Látószög 13.30: Muzsikáló természet. Bölömbikák 13.35: Versek — muzsikában 14.00: A Petőfi rádió zenés délutánia 15.20: Könyvről könyvért 15.30: Találkozás a stúdióban 16.35: Csúcsforgalom 18.00: Tini-tonik 18.41: Gergely Anna, Győri Szabó József és Hollay Bertalan nótákat énekel, Oláh Ernő gordonkázik 1S.25: Tartás, tartalom nélkül 19.35: Csak fiataloknak! 20.35: Hét bagoly. Krúdy Gyula regényét rádióra alkalmazta: Rácz György 21.09: Újdonságainkból — magyar könnyűzenei felvételek 21.25: Fenntartott hely az elmúlt hetek legsikeresebb műsorai számára 23.20: A tegnap slágereiből MISKOLCI STÚDIÓ: 17.00: Hírek, időjárás, műsorismertetés. — 7.05: Kulturális kaleidoszkóp. (A tartalomból: Filmkritika — Új művészeti díjasok — Műteremben) Szerkesztő: Antal Magda. 18.00: Észak-magyarországi krónika. 18.25— 18.30 Lap- és műsorelözetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétoma 8.05: Xskolatévé: magyar nyelv (ált. isk. 4. oszt.) 8.25: Oroszul beszélünk 9.00: Orosz nyelv 9.15: Környezetismeret 10.00: Történelem 10.30: Deltácska 11.00: Aki mer, az nyeri 11.30: Képújság 13.55: Iskolatévé 14.20: Deltácska 14.40: Magyar nyelv 14.55: Történelem 15.25: Napköziseknek 16.05: Hírek 16.10: Sam és Sally. Francia tévéfilmsorozat: Az anülopszarv 17.10: Képújság 17.15: Életet az éveknek 17.45: Reklám 17.50: Sportmúzeum 18.20: Egy módszer embere. A pécsi körzeti stúdió portréfilmje 18.55: Reklám 19.10: Tévétoma 19.15: Esti mese 19.30: Tv-hlradó 20.00: Offenbach bolondozásai. Francia tévéfilmsorozat. 5/5 rész: Ripacsok vonata 20.55: Stúdió ’83 22.00: Liener Márta éneke’ 22.15: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 20.00: Mlro — Az álmok szlnhá—». Angol film 20.55: Tv-híradó 2. 21.15: Kertünk, udvarunk 21.35: A vendégség. Opera- groteszk 21.45: Reklám 21.50: Kollégium. A KlSZ-fUmstúdió filmje 22.25: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: Aranykrokodll 1982. Közvetítés a csehszlovák televízió estjéről 21.00: Klmbi esete Üj-zélandt tv-film 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Kamarahangverseny 23.05: Hírek 2. MOSOK: 17.20 A rendőrség, naplójából 17.30: Az ég megfordítása 4. rész (lsm.) 18.30: Szakmunkástanulók műsora \ 19.05: Műterem 19.30: Francia nyelvtanfolyam 20. lecke 20.00: Telesport 20.10: Jégkorong VB. Kanada— Szovjetunió mérkőzés 22.35: Jégkorong VB. Csehszlovákia—Svédország felvételről MOZIMŰSOR t Salgótarjáni November T.i fél 8-töl: Gary Cooper, ki vagy a mennyekben! (14) 6 órától Pódiummozi: „Az utca másik oldalán” Bródy János önálló estjei Kisérőműsor: Bűbájosok. (14) -t Kohász: Fokhagyma és ananász. Színes, szinkronizált NDK film. Tarján vendéglő: A hét merész kaszkadőr. Amerikai kalandfilm, — Balassagyarmati Madáchi 18.80-tól: Bűbájosok. Színes magyar film. 8 órától: Pódiummozi: „Az utca másik oldalán" Bródy János előadóestje. Mesemozi: Apokalipszis most. I—H.-g Nagybátonyl Petőfi: Ezüstnyereg. Színes olasz western. — Pásztói Mátra: Üldözők. (Id) Színes, szinkronizált USA bűnügyi film. — Rétság: Akiket for. ró szenvedély hevít. (16) Színes, szinkronizált olasz filmvígjáték. — Kisterenvel Petőfi: A nostáe mindig kétszer csenget. I—n. (18) Színes, szinkronizált USA bűnügyi film. — Jobbágyi; Tűzszerészek. Szfnes, szinkronizált angol filmdráma.
