Nógrád. 1983. március (39. évfolyam. 50-76. szám)

1983-03-08 / 56. szám

I Első számú győztes — A Zöldek is bejutottak a parlamentbe (Folytatás az 1. oldalról.) te: folytatni kívánja a szabad- demokrata párttal való kor­mányszövetséget, a ma meg­kezdődő koalíciós tárgyaláso­kon azonban először a tartal­mi kérdéseket kell tisztázni, s cs'ak azután kerülhet sor a személyi kérdésekre. Például annak eldöntésére, hogy Hans- Dietrich Genscher, az FDP vagy Franz Josef Strauss, e CSU elnöke lesz-e az NSZK külügyminisztere. A Fehér Ház vasárnap élénk figyelemmel kísérte a nyu­gatnémet választások menetét, s amikor az eredmény isme­retessé vált Reagan elnök az elsők között, telefonod gratu­lált Kohl kancellárnak a győ­zelemhez. Amerikai kormánykörökben elégedettség fogadta a CDU— CSU választási sikerét. A Fe­hér Ház a kereszténydemok­ratákra helyezte tétjét, s Rea­gan elnök nyíltan figyelmez­tette a nyugatnémet választó-, kát, hogy Vogel és a szociál­demokraták győzelme „visz- szaesést” jelentene a NATO számára. Az OKP főtitkára ismét Berlinguer Jobboldali előretörés a francia községtanécsi választásokon Kádár János íafáWja az olasz nagykövettel Alessandro Cortese de Bo- sis, az Olasz Köztársaság ma­gyarországi nagykövete, aki a közeljövőben végleg elutazik hazánkból, hétfőn búcsúlátoga­tást tett az MSZMP KB szék­házéban, s ez alkalommal ta­lálkozott vele Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak első titkára. (MTI) Marjai József Londonban Vasárnap a brit kormány meghívására hivatalos látoga­tásra Londonba érkezett Mar­jai József miniszterelnök-he­lyettes. A magyar vendéget és kísé­retét a heathrowi repülőté­ren Sir Donald Logan/ a brit külügyminiszter személyes képviselője és más brit hiva­talos személyiségek fogadták. Jelen volt dr. Bányász Re­zső, londoni magyar és Bry­an Cartledge budapesti brit nagykövet. A magyar—brit hivatalos tárgyalások tegnap kezdődtek meg. El nem kötelezettek Megnyílt a csúcs Fidel Castro kubai állam- és kormányfő és Indira Gandhi indiai miniszterelnök nyitotta meg hétfőn délelőtt Űj-Delhi- ben az el nem kötelezett or­szágok mozgalmának VII. csúcsértekezletét. A mozga­lomnak jelenleg 97 tagja van, közülük 95 képviselője van jelen. Kambodzsa helyét a külügyminiszterek előkészítő tanácskozásán létrejött meg­állapodás alapján üresen hagyták, Santa Lucia képvise­lője pedig nem érkezett meg. A konferencia négy új tagot is felvesz, így a mozgalomhoz már — 22 éves fennállása so­rán — több mint száz ország, elsősorban a fejlődő országok csoportjába tartozó állam csatlakozott. A csúcsértekezlet legfőbb feladata, hogy kidolgozza az el nem kötelezettek közös ál­láspontját a világpolitika és a világgazdaság legfontosabb kérdéseiben. Az Olasz Kommunista Párt XVI. kongresszusának küldöt­tei a milánói tanácskozás le­zárásaként vasárnap éjszaka megválasztották, a párt Köz­ponti Bizottságát, ellenőrző bi­zottságát, valamint a re­víziós bizottságot. Az új Központi Bizottság első ülésén egyhangúlag meg­erősítette tisztségében Enrico Berlinguert, a párt eddigi fő­titkárát. A 179 tagú Központi Bizott­ságba 57 új tagot választot­tak, az ellenőrző bizottság 57 főből álló testületében 21 he­lyen történt változás. *. Hétfőn hazaérkezett Milá­nóból az MSZMP Központi Bi­zottságának küldöttsége, amely Korom Mihály, a Politikai Bi­zottság tagja, a KB titkára vezetésével az Olasz Kommu­nista Párt XVI. kongresszu­sán vett részt. A delegáció tagja volt Horn Gyula, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője. (MTI) A francia községtanácsi vá­lasztások első fordulója a jobboldali ellenzék bizonyos előretörését mutatja. A 30 000 lakosúnál nagyobb városok közül a baloldal 15 városban elvesztette eddigi többségét (a legutóbbi, 1977-ben tartott leg­utóbbi községtanácsi választá­sokon a baloldal 61 ilyen vá­rost hódított el a jobboldal­tól). A jobboldal által most meghódított városok között van Grenoble, Reims, Nantes, Brest, Avignon. Számos vá­rosban azonban az első for­duló még nem hozott végleges eredményt, mert egyik lista sem szerezte meg a leadott sza­vazatok abszolút többségét, így a végleges mérleget csak a jövő vasárnap tartandó má­sodik forduló után lehet meg­vonni. Párizsban, ahol a jobb­oldal eddig is többségben volt, most még Jobban nö­velte fölényét, s a 20 kerület közül 18-ban szerzett többsé­get, két kerületben, második fordulóra kerül sor. A belügyminisztérium ki­adott közleménye szerint, amely még nem tartalmazza az első forduló teljes vég­eredményét, az ellenzéki pár­tok listái megszerezték a sza­vazatok 51,5 százalékát. A baloldali listák a szavazatok 46,5 százalékát kapták, a töb^ bi szavazat a környezetvédők és kisebb helyi csoportok lis­táira esett. (MTI) Munkáspárti győzelem Ausztráliában Sir Ninian Stephen ausztrá- portjának elnökeként betöl- liai főkormányzó vasárnapéi- tött tisztéről Is, és hamarosan fogadta az eddigi miniszterei- teljesen visszavonul a politi- nök, Malcolm Fraser lemon- kai életből, dását, és megbízta a munkás- Vasárnap a késő délutáni párt vezérét, Robert Hawke-ot órákig a szombati parlamenti az új kormány megalakításé- választásokon leadott szavaza- val. Az új kormány pénteken tok 90 százalékát számlálták teszi le a hivatali esküt. meg. A legfrissebb részered­Malcolm Fraser, aki 1975. óta mények szerint az Ausztráliai vezette a konzervatív beáll!- Munkáspárt a 125 tagú képvise- tottságú liberális—nemzeti— lőházban maris ,71', helyet Szer­agrárpárti kormánykoalíciót és zett, szemben az eddigi kor­akinek megbízatása vasárnap mánykoalíció pártjainak 50 megszűnt, egyik beszédében mandátumával. A 64 tagú sze- vállalta a „teljes felelőssé- nátusban a munkáspárt az ed- get” pártja, a liberális párt dig megszámlált szavazatok választási vereségéért. Beje- alapján még nem számíthat lentette, hogy lemond a libe- többségre, csak 29—31 mandá- ráüs párt parlamenti cső- tumra. Ezerforintos bankjegyet, új 5, 13 és 20 forintos érmét bocsát ki a Magyar Nemzeti Bank A Magyar Nemzeti Bank április 18-án új kivitelezésű 5 és 10 forintos pénzérmét, to­vábbá 20 forint névértékű ér­mét bocsát ki. Az új 5 és 10 forintosok könnyebbek és kisebb átmérőjűek a jelenleg forgalomban levőknél. A 20 forintos érmék bevezetését a forgalom szükségleteinek jobb kielégítése, továbbá a külön­féle automaták jelenleginél nagyobb címletű érmékkel való ellátása indokolja. A je­lenleg forgalomban levő 10 és 20 forintos bankjegyek, to­vábbá az 5 és 10 forintos ér­mék érvényben maradnak. Június 27-én a bank meg­kezdi 1000 forint címletű bank­jegyek forgalomba hozata­lát. Az 1983. március 25-1 keltezésű és Bartók Béla kép­mását viselő bankjegy kibo­csátását a megnövekedett pénz- forgalom indokolja. Emel­lett a gépi úton történő fel­dolgozás megkönnyítése is célszerűvé teszi az új címlet kibocsátását. • * Az. ezerforintos bankjegy és az új pénzérmék kibocsátása egyaránt a készpénzforgalom számottevő növekedésével függ össze. A termelés és a szolgáltatások bővülésével, ezek értékének, árának emel­kedésével lényegesen növe­kedett a forgalomban levő pénz mennyisége, felgyorsult forgási sebessége. Egész sor országban, például az NSZK­ban, Svájcban, Angliában, Dá­niában, az USA-ban már ko­rábban ezres címletű bankje­gyeket bocsátottak ki, hogy ez­zel csökkentsék a forgalom­ban levő pénz mennyiségét, a Szovjetunióban a 100 rubeles az ottani ár- és költségviszo­nyok között ugyancsak ma­gas címletű bankjegynek szá­mít, a mi ezerforintosunknál is nagyobb értékű pénz. Ma­gasabb címletű pénz kibocsá­tása nálunk is időszerűvé vált, mert a nagy mennyisé­gű bankjegy kezelése immár erősen terheli a boltok, a nem ritkán napi több millió forin­tos forgalmat lebonyolító áru­házak pénztárosait, a posta, s különösen a pénzintézetek dolgozóit. A nagyobb címle­tű bankjegy bevezetése hosz- szabb időn át csökkenti a for­galomhoz szükséges pénz mennyiségét. Számítások sze­rint másfél év alatt körülbe­lül 40 millióval csökkenthető a forgalomban lévő bankje­gyek száma, ami a bankjegy- készítésben, -szállításban, a postai és a pénztári kezelés­ben, feldolgozásban számot­tevő anyag-, gépi kapacitás, munkaerő- és időmegtakarí­tást tesz lehetővé. Az ezerfo­rintos bankjegy kibocsátását beható vizsgálódások, egyez­tetések előzték meg. Több változatot dolgoztak ki, s a szakértői bizottság ezek közül választotta ki a legmegfelelőb­bet. Hasonlóképpen nagy kö­I rültekintéssel választották ki a különleges papírt, festék­anyagot és nyomdatechnikai megoldást. Még további há­rom hónapot vesz Igénybe, amíg az új bankjegyből kel­lő mennyiséget nyomnak. A kibocsátás hivatalos kel­te 1983. március 25., valójában azonban három hónappal ké­sőbb kerül forgalomba az ezerforintos. Szakemberek véleménye szerint az új bank­jegy esztétikailag csakúgy, mint a papír és a festékanyag minőségében, nyomdatechni­kai megoldásában megfeleí a követelményeknek. A zöld tónusú bankjegy előoldalán Bartók portréját, hátoldalán Medgyessy Ferenc Anyaság című szobrát ábrázolja. Az előoldalt Vagyóczky Károly tervezte és metszette, hátol­dalát Vagyóczky Károly ter­vezte és Füle Mihály met­szette. Mérete az ötszáz fo­rintossal azonos. A megnövekedett készpénz- forgalom tette szükségessé azt is, hogy a húszforintos bank­jegy helyett fémpénzt vezes­senek be. A nagy forgalom még a legjobb papírból készült bankjegyet is erősen megvise­li. Húszforintosaink átlago­san 11 hónap alatt mennek tönkre, s az állandó utánpót­lás sokba kerül. Az új váltó­pénzérmék kibocsátásával bankjegygyártásunk egyhar- maddal csökkenthető. Egy ér­me előállítási költsége a bank­jegyének egyharmada. A kup- ronikkelből vert fémhúszasok legalább 3d évig eltartanak. Ugyanakkor jó lehetőséget te­remtenek az önkiszolgáló au­tomaták szélesebb körű ki­használására, s célszerűen le­het használni távhíváskor a telefonautomatákhoz is. A fém húszforintos könnyebb és kisebb a jelenlegi tízforin­tosnál. Ennél is kisebb az új tíz-, s még kisebb az új ötfo­rintos, amelyeket azért bocsá­tanak ki, hogy fémpénzeink egymással összhangban legye­nek, s egyben jól meg le­hessen különböztetni egymás­tól. A sárgás színű tízforin­tost alubronzból, a fehéren fénylő ötforintost a húszashoz hasonlóan kupronikkelből ve­rik. Amíg a húsz- és az ötfo­rintos érme széle recés, a tíz­forintos sima, úgynevezett széldísszel készül, ügyeltek ar­ra is, hogy az új érméket ne lehessen összetéveszteni más országok pénzével, s külföldi érmét ne lehessen felhasz­nálni a magyar automaták­hoz. Az új pénzek megjele­nése után is forgalomban ma­radnak még egy ideig a húsz­és tízforintos bankjegyek és a jelenlegi tíz- és ötforintos érmék. Húsz- és tízforintos bankjegyekből újabbakal már nem nyomnak, a megle­vő készletek elhasználódásá­ig maradnak forgalomban. A jelenlegi tíz- és ötforintos ér­méket olyan ütemben vonják be, amilyen ütemben azokat az újakkal helyettesíteni tud­ják. Hagynak időt a tíz- és ötforintossal működő automa­ták, köztük a gépkocsiparko- ló-órák átállítására is. (MTI) 2 NÖGRÁD — 1983. március 8., kedd Háromszor „nem" az urnáknál Három ország, három gazdasági lelet, három választás a víkenden: kimutathatók-e közös összefüggések? Az első ország az NSZK: 61 millió lakos, 2,5 millió munkanélküli (30 százalékos növekedés egy év alatt), a nemzeti össztermék 1,2 százalékos, a keresetek reálértékének 2,3 százalékos csökkenése az elmúlt esztendőben. A vasár­napi választások annak a kcresztényllberális koalíciónak a győzelmét hozták, amely tavaly ősszel 13 évi szociáldemok­rata—liberális kormányzás után parlamenti manőverrel ke­resztényit imokrata politikust juttatott a kancellári székbe. Franciaország: 54 millió lakos, 2,1 millió munkanélküli (az előző esztendő növekedése után magas szinten állandó­sult érték), 10 százalékot megközelítő infláció, 93 milliárd frankos külkereskedelmi deficit. A községtanácsi választások első fordulójában a jobboldal, amely 1977-ben súlyos vere­séget szenvedett a városházák csatájában (majd 1981 tava­szán az elnökválasztást és az annak nyomán kiírt parla­menti választást is elvesztette), revansot vett a hat évvel ezelőtti kudarcért és a helyi közigazgatás szintjén jelentős pozíciókat hódított el a baloldaltól. Ausztrália: 14 millió lakos, 7(K) ezer munkanélküli (30 százalékos növekedés egy év alatt), -11 százalékos infláció, plusz aszály és bozóttűz-katasztrófa. A választás eredménye: a hét éve kormányzó liberális—nemzeti—agrárpárti koalí­ciós kormány nagyarányú vereséget szenvedett a munkás­párttól, amely alig néhány héttel a szavazás előtt választot­ta vezérévé u dinamikus szukszervezeti elnököt, Bob Hawke- ot. Aligha lehet tehát véletlen, hogy — amennyiben az NSZK-beli választást úgy tekintjük, mint az ellenzéki ke­reszténypártok liberális segédlettel végrehajtott tavalyi par­lamenti manőverének utólagos megerősítését — az eddig ha­talmon levő erők szenvedtek kudarcot. A szavazók a gazda­sági válság megoldására kerestek új lehetőséget, a megelő­ző időszakban kormányzó pártokkal, politikusokkal szemben fejezték ki elégedetlenségüket, ez volt döntésük egyik fon­tos, vagy éppen legfontosabb motívuma. Számukra mindegy volt, konzervatív, monetarista, vagy az állami beavatkozást hirdető politikával nem sikerült orvosolni országuk gazda­sági gondjait — egyben saját panaszaikat. Ahol a hatalom szociáldemokrata, vagy szocialista kézben volt, ott őket súj­totta ae urnák verdiktje, ahol a jobboldal kormányzott áz elmúlt években, ott a szociáldemokraták „jöttek be”. Megfigyelhető, hogy különösen a munkanélküliség nö­vekedése, illetve a munkaképes lakosság 10 százalékát meg­haladó, vagy legalábbis megközelítő magas szintje váltott ki elégedetlenséget — a gazdasági fellendülés éveinek inflá­ciója ritkán járt ilyen súlyos politikai következményekkel. Az elmúlt esztendők mélyülő világgazdasági válsága nem csupán a mostani szavazási vikenden hozott ilyen változá­sokat: számos tőkésországban cserélődött a vezetés — bár a személycserék, a pártok őrségváltása a kormónyrúdnál rendszerint nem bizonyult elegendőnek, és a gazdasági prob­lémák ezután is megmaradtak. Jellemző ebből a szempontból a francia példa: a 20 hó­nappal ezelőtti szocialista sikert —, amely a kommunisták támogatásával vált lehetségessé — nem utolsósorban a vál­tozás reménye, igénye magyarázta. S noha a baloldal számos reformot hajtott végre, az, hogy a gazdasági válság körül­ményei között kénytelen volt legalábbis ideiglenesen behúz­ni a féket nagyvonalú szociális terveinek megvalósításában, hogy nem tudta csökkenteni a munkanélküliséget, hanem, csak megállítani növekedését — ez már elegendő volt an­nak a hullámnak a visszahúzódásához, amely 1981-ben kor­mányra emelte. A három választás következményei azonban eltérőek. Az NSZK-ban, ahol a hatalmi váltás már októberben lezaj­lott, a keresztényliberális koalíció voltaképpen most kezdhe­ti meg gazdasági receptjeinek alkalmazását, s csak négy év múlva fog megméretni ismét Ausztráliában a munkáspárt is tiszta lappal kezdhet. Franciaországban a községtanácsi csata kimenetele (a második, jövő vasárnapi forduló még hátra van) közvetle­nül nem érinti a baloldal központi hatalmi pozícióit, hiszen Mitterrand elnök mandátuma 1988-ig, a nemzetgyűlésé —, ahol a szocialistáké az abszolút többség — 1980-ig szól. Nem kétséges azonban, hogy a jobboldal a választási eredményre hivatkozva, fokozza nyomását. A kérdés ezek után az, hogy miként alakul az elkövet­kező hónapokban,' években a világgazdaság helyzete. Ha a néhány gazdasági mutató fecskéje által Jelzett tavasz eljön­ne és idén, majd jövőre felfelé ívelne a világgazdaság tevé­kenysége, az mindenütt segítené a kormányon levő, vagy most kormányra jutott erőkét. Ha a világgazdasági kikelet késik, akkor a közeljövőben választásra váró kormányzó pártok „nyara” ígérkezik viharosnak. Baracs Dénes Nőnapi kltünistési ficnspség a Par amentöen (Folytatás az t. oldalról.) Az Elnöki Tanács Kiváló Szolgálatért Érdemrend ki­tüntetést adományozta: Lovas Lászióné rendőr alezredesnek, Szebem Sándorné rendőr őr­nagynak és Tóth Ferencné rendőr törzszászlósnak. A Parlamentben vette át ki­tüntetését Rakonczai Józsefné, a nagyoroszi óvoda vezetője, aki a Munka Érdemrend ezüst valamint Szűcs László a balassagyarmati vízmű tmlc- művezetője, aki a Munka Ér­demrend bronz fokozatát kap­ta. * Nógrád megye minden te­lepülésén, Üzemében, intéz­ményében megemlékeztek a napokban a nők nemzetközi ünnepéről. Ebből az alkalom­ból adták át a különféle elis­meréseket, kitüntetésekét a legkiválóbbaknak. / Nincs haladás a tárgyalásokon Egy újabb amerikai kezde­ményezésig, illetve Philip Ha­bib amerikai megbízott visz- szatéréséig nem várható hu- ladás az Egyesült Államok részvételével folytatott Iz­raeli—libanoni tárgyalásokon. Ez a meggyőződés alakult ki Bejrútban a Khaldéban sor­ra kerülő keddi találkozó előtt. Az Izraeli kormány vasár­napi ülésén nem találta kl- elégitőeknek Habib előzőleg el­vetett javaslatait és közöltéi hogy lényegesebb garanciákat követel Libanontól. Az ame­rikai küldött azt javasolta, hogy az Izrael által követelt dél-libanoni ellenőrző állomá­sokat, katonai támaszpontokat libanoni felügyelet alatt rend­szeresített izraeli járőrözéssel helyettesítsék és az izraeli csapatkivonás után fél évvel kezdjenek tárgyalásokat a kapcsolatok normalizálásáról. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents