Nógrád. 1983. március (39. évfolyam. 50-76. szám)

1983-03-27 / 73. szám

Ma Moszkvába várják az ENSZ főtitkárát Ma érkezik hivatalos látoga­tásra Moszkvába Javier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitká­ra. A világszervezet legfőbb tisztségviselője a múlt év szep­temberében járt utoljára a szovjet fővárosban, ahol meg­beszéléseket folytatott Leo- nyid Brezsnyevvel, az SZKP KB akkori főtitkárával, a Legfelsőbb Tanács Elnökségé­nek elnökével és Andrej Gro- miko külügyminiszterrel. Posztjának elfoglalása utáni első moszkvai látogatását az ENSZ főtitkára a tárgyalások után adott nyilatkozatában sikeresnek nevezte. Meggyő­ződött róla, hogy a Szovjet­unió őszintén kívánja a bé­két és az enyhülést — mon­dotta akkor. Ennek biztosítá­sa az ENSZ-nek az alapok­mány által rögzített legfonto­sabb feladata, s egyben leg­főbb feltétele annak, hogy a világszervezet hatékonyan végezhesse munkáját. Egyet­értés alakult ki Pérez de Cu­ellar és a szovjet vezetők között abban is, hogy növel­ni kell az ENSZ szerepét a nemzetközi problémák meg­oldásában, hatékonyabbá kell tenni a világszervezet te­vékenységét. Moszkvában mindig is nagy jelentőséget tulajdonítottak az ENSZ-nek, mint olyan nem­zetközi fórumnak, amelyen a világ valamennyi országa egy­aránt hallathatja szavát, el­mondhatja véleményét. Több ízben felhívták a figyelmet ar­ra is, hogy a jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben egyre nő az a felelősség, amelyet a világszervezet a béke és a nemzetközi biztonság megszi­lárdításáért visel. Az ENSZ- nek ezért eredeti céljaival összhangban egyre nagyobb szerepet kell játszania a nuk­leáris leszerelésben, egy atom­háborús konfliktus veszélyé­nek elhárításában. Ahhoz, hogy e feladatának eleget te­hessen, a Szovjetunió megíté­lése szerint tovább kell szilár­dítani és növelni az ENSZ te­kintélyét, érvényt kell szerez­ni a különböző testületéiben hozott döntéseknek, határo­zatoknak. A Szovjetunió a vi­lágszervezetben folytatott te­vékenységével. a különböző testületéiben előterjesztett ja­vaslataival továbbra is e cé­lok elérését kívánja elősegí­teni. (MTI) A hét 3 kérdése Mi okozza a közép-amerikai feszült helyzetet? sokban a valutatőzsdék, az órás tévébeszédet, amelynek Amerikai ü szuperfegyver" Eltérő vélemények az amerikai vezető körökben Ronald Reagan amerikai el­nök pénteken aláírta a nem­zetbiztonsági tanács végrehaj­tási utasítását a szerdán be­jelentett új rakétaelhárító rendszer hosszú távú kutatá­si és fejlesztési programjának kidolgozására. A direktívában a haderőnemek vezérkari fő­nökei azt a feladatot kapták, hogy határozzák meg az új rendszer kutatásának és ki- fejlesztésének céljait, irány­elveit és költségeit. Reagan elnök pénteki saj­tóértekezletén egyúttal vé­delmébe vette a kül- és bel­földön egyaránt éles bírálatot kiváltó tervet, amely a fegy­verkezési verseny új és ve­szélyes fordulójának kezde­tét jelentheti. Mint már kö­zöltük. ezek az új, lézer- és sugárfegyvereket alkalmazó rendszerek a tervek, szerint az évszázad végére lennének be- vethetőek. Részben száraz­földi telepftésüek lennének, részben a világűrbe telepíte­nék őket Reagan elnök pénteki saj­tóértekezletén azt bizonygatta, hogy a tervezett új rakétael­hárító rendszer nem sérti az ilyen rendszerekről kötött szovjet—amerikai megállapo­dásokat, mert azok nem tilt­ják az ilyen fegyverekről fo­lyó kutatómunkát. Azt mon­dotta, hogy a kozmikus sugár­fegyver kifejlesztése felesle­gessé tenné az interkontinen­tális ballisztikus atomrakétá­kat és az Egyesült Államok feladhatná a kölcsönös elret­tentés elvét. Paul Thayer amerikai had­ügyminiszter-helyettes pénte­ken elismerte, hogy az új ra­kétaelhárító rendszer kutatá­si munkálatai újabb lökést ad­hatnak a fegyverkezési ver­senynek. A Pentagon második embere ugyanakkor tóttá, hogy az amerikai irány­váltás á fégyvértechnológia terén „nagyobb tárgyalási készségre” ösztönözheti a Szovjetuniót a kölcsönös fegy­verzetkorlátozás és -csökken­tés kérdésében. (MTI) Magyar— vatikáni megbeszélések Miklósi Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal el­nöke a rendszeres kétoldalú kapcsolatok keretében márci­us 21—26. között Rómában megbeszélést folytatott Agos- tino Casaroli bíboros állam­titkárral és a Vatikán más ve­Napjainkban a világ egyik elsőszámú válsággócává a közép-amerikai térség lépett elő. Dörögnek a fegyverek Ni­caraguában, Salvadorban, Guatemalában: Managua fele ezer és ezer elieníorradalmár próbái előretörni, azok, aki­ket hondurasi táborokban ké­peztek ki a népi rendszer el­leni támadásra, Salvadorban a hazafias erők ellen új meg új hajtóvadászatot rendeznek a népellenes junta katonái, Guatemalában pedig a kivég­zőosztagok fegyverei oltanak ki életeket, ölnek halomra a fasiszta rendszer fiatalokat. Még Washingtonban is el­ismerik a józanul gondolkodó s a helyzetet ismerő hírma­gyarázók vagy politikusok: az USA „hátsó udvarának” szá­mító közép-amerikai orszá­gokban a gazdasági és a tár­sadalmi helyzet annyira igaz­ságtalan, annyira kilátástalan, hogy a nincstelen tömegek számára nem látszik más ki­út, mint a fegyveres harc. A népi erők ellenében az Egye­sült Államok kormánya min­denütt a reakciót támogatja pénzzel, fegyverrel, sőt kato­nai tanácsadókkal. Innen már szinte egy lépés, hogy az USA ténylegesen is belekeveredjék a harcokba. „Egy újabb Vi­etnamot?” — A perspektíva riasztó az amerikai átlagpol­gár számára is. Nehezen hí előző hét vége óta folyó ma­ratoni tárgyalások ugyanis sokáig nem vezettek ered­ményre. A Brüsszelben össze­ült közös piaci miniszterek nem tudtak megegyezni: me­lyik pénzt értékeljék fel, s mennyire, melyiket devalvál­ják, s milyen mértékben? A huzavona két főszereplője az NSZK és Franciaország volt. A két ország közül a Rajnán túli van nehezebb helyzetben növekvő inflációja és egyre több államadóssága miatt, a Rajnán innen is van ugyan nagyarányú munkanélküliség, de a Kohl-kormány az ameri­kai támogatást (és az óceánon ellen felkeld túli fellendülési előjeleket) felhasználva erőteljesebb gaz­dasági pozíciót akar elfoglal­ni. zón a két felet kölcsönösen érdeklő kérdésekről tárgyal­tak. (MTI) Kambodzsa Cheysson az emigrációról Szovjet—brit gazdasági kerekasztal A brit üzleti körök és a szovjet külkereskedelmi válla­latok képviselőinek részvéte­lével tárgyalások kezdődtek szombaton a szovjetunióbeli Szuzdalban. A „kerekasztal- megbeszélések” egyetlen témá­ja azoknak a lehetőségeknek a kedelmének elmúlt évi ered­ményeit összegző jelentésből kitűnt, a fejlett országokkal folytatott szovjet külkereske­delem 6,7 százalékkal növeke­dett 1981-hez viszonyítva. A megromlott viszony ellenére valamelyes növekedés volt ta­megvitatása, amelyekkel bőví- pasztaiható a szovjet—ameri- teni lehetne a két ország gaz- kai kereskedelemben, s a töb- dasági együttműködését. bi tőkésország sem akarja el­A brit üzletemberek már engedni a szovjet piac kínálta másfél hete a Szovjetunióban lehetőségeket. Mint R. J. French tartózkodnak, s részt vettek az az angol—szovjet kereskedelmi angol—szovjet kereskedelmi kamara végrehajtó bizottságá­kamara éves közgyűlésén, nak elnöke fogalmazta: „a brit amely első alkalommal tartót- —szovjet kereskedelem színvo- ta tanácskozását a szovjet fő- nala messze elmarad a Nagy­városban. A szigetországi üz- Britanniával konkurrens orszá- leti körök érdeklődését a goknak a Szovjetunióval foly- szovjet piac iránt jelzi az a tatott kereskedelmétől”, tény is, hogy a szovjet—brit Az amerikai, japán, francia, kereskedelmi kapcsolatok tör- brit üzletemberek látogatása ténetének eddigi legnépesebb minden bizonnyal további ősz. üzleti delegációja érkezett a ^önzést ad ezeknek az orszá- Szovjetunióba. goknak a Szovjetunióval foly­Az elmúlt hónapokban sor- tatott külkereskedelmének fel- ra látogattak Moszkvába a lendítéséhez. A Szovjetunió a legnagyobb nyugat-európai maga részéről — mint azt fe- országok és Japán gazdasági ielős vezetők Moszkvában több küldöttségei azt követően, alkalommal is kifejtették — hogy a múlt év novemberében kész tovább bővíteni gazdasá- nagyszabású szovjet—amerikai gi és kereskedelmi kapcsolata- gazdasági tanácskozást tartót- it valamennyi országgal az tak ugyancsak Moszkvában, egyenjogúság és kölcsönös elő- Mint a Szovjetunió külkeres- nyök alapján. (MTI) Tüntetések Chilében A Pinochet-diktatúra elleni kai és könnygázbombák,.al egyik eddigi leghevesebb tűn. oszlatott szét, s akik közül 250 tetéssorozat zajlott le a héten főt letartóztatott, a romló élet- Chile nagyobb városaiban körülmények ellen tiltakoztak. Sanüágóban. V.1p.r„,bba„ é, SS&i'SSÄ «Ä Concepcionban. A tüntetők amj jelentős károkat okozott a akiket a rendőrség vízágyúk- szolgáltatásokban. (MTI) NÖGRAD - 1983. március 27., vasárnap Az emigráns kormányellenes koalíció létrehozása egy sze­mernyit sem járul hozzá a konfliktus megszüntetéséhez Kambodzsában — jelentette ki azt állí- Claude Cheysson francia kül- í ügyminiszter. A Közös Piac és a Délkelet-ázsiai Országok Szö­vetségének (ASEAN) bangkoki külügyminiszteri értekezlete után tartott sajtóértekezletén Cheysson kijelentette, hogy Franciaország nem üdvözli a koalíció létrehozását, mivel az egy lépéssel sem visz közelebb a kambodzsai kérdés általános rendezéséhez. A francia külügyminiszter ugyanakkor megerősítette, hogy Párizs sem a Phnom Penh-i vezetést, sem a Norodom Szi- hanuk vezette ellenforradalmi tömörülést nem ismeri el Kambodzsa törvényes kormá­nyának. A francia kormány azon a nézeten van, hogy „kambodzsai problémára" az ENSZ-en keresztül és a Kam­bodzsáról tartott nemzetközi konferencián kel! megoldást ta­lálni — mondotta. A francia külügyminiszter a thaiföldi fővárosból Hanoiba utazik, ahol a tervek szerint találkozik vietnami kollégájá­val. Cheysson közölte, hogy Hanoiban tájékoztatni fogja a vietnami vezetőket a bangkoki tanácskozás eredményéről, és jelezni fogja, hogy szerinte hol van lehetőség haladás el­érésére a kambodzsai kérdés­ben. (MTI) egyes részletei alapos vihart kavartak mind az amerikai, mind a világközvéleményben. Néhány jól hangzó békeszó­lam után a Fehér Ház ura ígéretet tett arra, hogy márci­us végi Los Angelesbe meg­hirdetett beszédében foglalko­zik majd a kelet-nyugati fegyverkorlátozási tárgyalá­sokkal. Ekkor terjeszti elő ta­lán a hivatalos propaganda ál­tal már beharangozott úgyne­vezett közbülső megoldás ter­vét. Egyelőre azonban meghök­kentő új tervekkel állt elő. Bejelentette, hogy meg fog­ják kezdeni az ő utasítására (hiszen ehhez elég egy elnöki rendelet) egy új rakétaelhárí- tó-rendszer előmunkálatait. Üj technológiáról van szó, lézer­sugarakról és részecskékről... Nemes egyszerűséggel így nyilatkozott Ronald Reagans „valamikor majd a biztonsá­got nem kell többé a feltétlen amerikai válaszcsapás elvére építeni, hiszen az új fegyver­rel elfoghatnánk és megsem­misíthetnénk a rakétákat, mi­előtt azok elérhetnék orszá­gunk területét vagy szövetsé­geseink földjét...” Jellemző, hogy Kennedy szenátor nyom. ban a beszéd után „A csilla­gok háborújába illő elképze­lésként” Ítélte el a reagani tervet. Es számos amerikai szakértő is úgy nyilatkozott, hogy ha a rakétaelhárító rendszer egységeit a világűr- kétsze­Amerikában - szovjet fe- lali°n szigorú kötelezettséget a résén is rnegserienea.at ko- nyegetés jelentkezik, amivel takarékosságra, külkereskedel- A®ni“ mi mérlegének kiegyensúlyo­Párizsba azt szerették vol­na, ha csak a nyugatnémet márkát értékelték volna fel, s ha el lehetett volna kerülni a francia franknak 17 hóna­pon belül immár harmadik devalválását. A végén olyan kompromisszum született, amely szerint a márkát 5,5 százalékkal értékelték fel, a frank értékét pedig 2,5 száza­lékkal csökkentették. (Ennek megfelelően a többi közös pi­aci valuta is mozdult: egyik fel, például a holland forint, a többi le, például az olasz líra.) A közös piaci készség a francia bajokon való viszony­lagos és szerény orvoslásra szi el a washingtoni propa- azzal a követeléssel járt umarral es a vauitan más ve- « waamugium prupa- ~ “------------% * u0 nkk-nr z ető képviselőivel. A találko- j ganda állításait, hogy Közép, együtt, hogy Franciaország vál- De releP^en^ aK i-síi_______ lalinn szienrn kötél ezettseeet a résén is megseiienen s zemben az amerikai kor­mánynak „hazafias kötelessé­ge” fellépni. Fordítva igaz: a társadalmi igazság érvényesülésének megakadályozására Washing­tonból indul el minden akció. S egyáltalán nem csoda, ha például Nicaraguában még ennél is veszedelmesebb, ugyanakkor gyűlöletesebb kí­sérletekre kerül sor a népel­lenes rezsim visszahozatalára, akkor a népi erők ott keres­nek támogatást, ahol igazi szövetségesekre találhatnak. A szocialista országoknál épp­úgy, mint az el nem kötele­zettek antiimperialista meg. győződésű tagjainál. Űj-Del- hiben Nicaragua ügye mellett állott ki az el nem kötelezet­tek csúcstalálkozóján részt vettek nagy többsége. Az on­nan hazatérő Ortega pedig Moszkvában megállva Jurij Andropovtól kapott szilárd ígéretet arra, hogy a Szovjet­unió politikai és anyagi se­gítséget ad Nicaraguának. Reagan elnök ugyanakkor Washingtonban megpróbált fényképes bizonyítékokat tár­ni újságírók és az amerikai a i közvélemény elé: íme, Kubá­ban, Nicaraguában, Grenadá- ban „szovjet katonai készülő­dés” nyomai láthatók. Ország-világ előtt sokkal több bizonyíték áll rendelke­zésre arról, hogy az amerikai dollármilliók, a fegyverek és a katonai tanácsadók mekko­ra fenyegetést jelentenek Kö­zép-Amerika népeire, jövő- jükre, függetlenségükre. zására. A hét második felé­ben az újonnan megalakult francia kormány már ilyen nadrágszíjmeghúzó programot fogadott is el. Végeredményben a bonni kormánykoalíció is takarékos- sági törekvéseket hangoztat, az új Kohl-kormány ott sem fog mást követelni a lakosság­tól, mint lemondást és ke­mény munkát. Nyugat-Európa rájön, hogy eddig úgy élt — ahogyan él­ni szeretett volna. A válságban csak úgy lehet élni — aho­gyan szabad. Mit jelent az új amerikai fegyverkezési program? Reagan elnök „A béke és a nemzetbiztonság kérdései” címmel mondott a héten fél­kai megállapodásokat. Ugyan­ez a moszkvai vélemény is. A reagani elképzelések ter­mészetesen ma még nem je­lentik azt, hogy meg is való­sulhatnak. Három akadályon kellene túljutniok: a világ­közvélemény negatív vissz­hangján, a szovjet tiltakozá­son és lehetséges ellenlépése­ken, meg az amerikai belső ellenkezésen. Mert, hogy az USA-ban mennyire változik« közhangulat, azt a képviselő­háznak e heti szavazási ered­ménye is mutatta: 229—196 arányban elutasította a kor. mányzat katonai költségveté­si előirányzatát, amely nem kevesebb, mint 10 százalékos költségnövekedéssel járt vol­na. Ez már több, mint amit a mégoly hazafi amerikai átlag­polgár is elviselhetne! Pálfy József Tollhegyen Ml váltotta ki a Közös ac valutaválságát? Pi­A hét elején zárva marad­tak a nyugat-európai főváro­\\\\\\\\\VV\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\^^^^ LABDARÚGÁS Győzött az STC Szakadó eső - gólzápor STC—Bajai Salgótarján, SK 6-2 (3-0) 1500 néző. V.: Puhl. Góllövők: Varga (2), Kovács II. (2), Kovács III. (2), ill: Szűcs (11-esből) és Mor- gos. Kiállítva: Farkas. A szakadó esőben gólzápor­ral hálálta meg a minden csapatrészáben jobb STC szur­kolóinak kitartását. A mér­kőzés végére kapus nélkül maradt vendégek ellen na­gyobb arányban is nyerhettek volna a hazaiak. Sopron—Nagybátony 1-0 (0-0) Sopron, 200 néző. V.: Ger- gácz. Góllövő: Horváth II. Nagy küzdelemben maradt alul a bátonyi csapat. Külö­nösen a védelme vizsgázott jól, mert a helyzetek alapján egyébként nagyobb arányú is lehetett volna a hazai siker. MVSC—Bgy. SE 1-1 (0-0) Miskolc, 300 néző. V.: Ba- rankovics. Góllövők: Lengyel, Földesi. A területi bajnokság Mátra- csoportjában lejátszott mér­kőzésen a határtalanul lelkes hazai csapat közelebb állt a győzelemhez. A találkozó nagy küzdelmet hozott és kö­zepes színvonalú játékot. Jó: Lengyel, Kiss G., Antal, ill: Pintér Zs., Pintér A., Tóth G. ★ A részletes tudósításokat technikai okokból március 29-i, keddi lapszámunkban közöljük. Olaszországban nem újdonság egy-egy politikai és kor­rupciós botrány. Most egyszerre kettő tartja izgalomban Itália közvéleményét. Torinóban az egész városvezetés lemondott sikkasztás, megvesztegetés és egyéb törvénytelenségek kipattanása mi­att, a helyi vezetők közül tucatnyi rács mögé került. Rómában a bírák főtanácsának tagjai ellen indult el­járás. Egy kivétellel: az államfő, Pertíni, korábban maga is ennek a főtanácsnak volt a tagja, az ő személyét nem támadják a radikális politikusok és a római ügyészek. A torinói esetnél olyan ifjú és látszólag puritán vagy éppenséggel idealista ügyészek üldözik a visszaéléseket, akik talán maguk is politikai karriert akarnak csinálni, és a le­leplezésekkel tulajdonképp valamennyi párt eddigi személyi­ségeit, vezetőit akarják lejáratni. Ki tudja, talán azért, hogy saját maguk karrierjének útját egyengessék. A római história még furcsább. A bírák főtanácsát az­zal vádolják, hogy italt és kapucinerkávét állami számlára fogyasztottak. S kik is hát ezek a bírák? Azok, akik a hír­hedt P—2 szabadkőműves páholy ügyében megfelelő erély- lyel jártak el! S ki az, aki vádolja őket? Egy olyan fő­ügyész, aki kevéssel ezelőtt éppen vádelejtést javasolt a P—2 páholy fasiszta, összeesküvő és egyéb kétes tagjaival szemben! Tehát alapos az olasz haladó sajtó gyanúja, hogy a kávészámlák felhánytorgatása mögött sötétebb szándékok húzódnak. A botrány talán éppen az, hogy botrányt mernek, tud­nak csapni egyesek az igazi botrányok eltussolása végett. P. J. Guatemala Halogatják választásokat A guatemalai kormány, amely a közelmúltban látvá­nyos ígéretet tett szabad vá­lasztások megrendezésére, a jelek szerint igyekszik minél későbbre beváltását. hogy a csalások és korrupció azonban visszautasították az nélküli választások előkészí- ezt kísérő amnesztiát, mivel tése hosszabb időt igényel, szerintük az elnök csak lát- nem hajlandó megnevezni szatdemokráeia megteremté- azok tervezett időpontját. Ef- sére törekszik. (MTI) rain Rios Montt elnök szer­dán, az őt hatalomra segítő katonai államcsíny évfordu­lóján írta alá a kilátásba he­lyezett választásokat előké- halasztani ígérete szítő törvényt. A kormány el- Arra hivatkozva, len harcoló baloldali gerillák

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents