Nógrád. 1983. március (39. évfolyam. 50-76. szám)

1983-03-27 / 73. szám

A hét három kérdése Többet magunkért Beszélgetés Harsányi Gáborral 11 bunyós VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NŐG RÁ D AZ MSZMP NOG RAD M EGY El Bl Z OTTS A GA ESA MEGYEI TAN ACS LAPJA-* XXXIX. ÉVF., 73. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1983. MÁRCIUS 27., VASARNAP Részközgyűlés az írószer Szövetkezetben Fontos kivitelt bonyolít le a salgótarjáni üzemegység Részközgyűlést tartott pén­teken délután az Írószer Szö­vetkezet salgótarjáni üzem­egysége. A megyeszékhelyen megtartott fórumon részt vett és fölszólalt Géczi János, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára. Az ICO néven országszerte és több európai országban is is­mert szövetkezet tavaly ösz- szesen 470 millió forintért ér­tékesített árukat; ezen belül a tőkésexportjuk értéke elérte a negyvenmillió forintot. A pomázi központi üzem, vala­mint a tarjáni és az oroszlá­nyi üzemegység egybeszámolt nyeresége valamivel több mint hatvanmillió forintra rú­gott — számolt be Ördögh Emánuel elnök a múlt esz­tendői eredményekről. A me­gyeszékhelyünkön működő kollektíva a tervezettnél ki­sebb létszámmal valósította meg az éves előirányzatot. Nyereséghányaduk megköze­lítette a harminc százalékot, a nem rubelelszámolású kivi­telre gyártott termékeik érté­ke több mint hétmillió forint volt 1982-ben. E fontos gazda­sági sikereket jelentékeny pénzügyi nehézségek közepet­te, az alkatrész-behozatal visszafogása ellenére érte el a szövetkezet. Idén a termékszerkezet mó­dosításával folytatják mun­kájukat az ICO-nál: tollak, irodai eszközök, kapcsolók, jelzőlámpák mellett, az Ikarus Karosszéria- és Járműgyárral kötött ötéves kooperációs szer­ződés keretében, különfajta autóbusz-alkatrészeket készí­tenek. Ez utóbbi munkából je­lentős rész jut a tarjániaknak. A szövetkezet tervei a tavalyi­hoz képest megváltozott gaz­dasági körülményekhez iga­zodnak. Kisebb nyereséget, 43 millió forintot irányoztak elő, a tőkéskivitelt harmincnégy- millió forint értékben szab­ták meg. Kapacitásuk döntő része már ki van töltve meg­rendelésekkel, az év hátralevő hónapjaiban még mintegy öt­venmillió forint értékű meg­rendelésről kell gondoskodniuk a piackutatóknak. A közgyűlésen Bozsó István salgótarjáni üzemegység-ve­zető a megyeszékhelyünkön működő részleg kereken két évtizedes múltját elevenítette föl vázlatosan. Annak idején elsősorban nők foglalkozta­tására telepítették Nógrádba az üzemet. Az eltelt évek alatt bővült a kollektíva, ma több mint kétszázan keresik kenye­rüket a városszerte „írószer” néven emlegetett egységben. Közülük tizenöten kezdettől fogva tartoznak az üzemhez, ők végigélték az esztendők fo­lyamán szükségessé vált irány­váltásokat. A részközgyűlés végezetül határozatokat hozott a szö­vetkezet pénzforrásainak föl- használásáról és befejezte munkáját. Nyelvi hónap a TIT szervezésében Édes érdes anyanyelvűnk A TIT Nógrád megyei szer­vezete irodalmi és magyar nyelvi szakosztálya a megye társszerveivel közösen egész évre szóló programsorozatot kínál a Madách-év alkalmá­ból. A két szakosztály mun­kájában különös hangsúlyt kap azonban a március—áp­rilis, amikor a magyar nyelv hete apropójából Madách nyelvi világának megismerte­tésére szentelnek nagyobb fi­gyelmet. A mai kor emberei számára már ismeretlenek, sok esetben nehezen érthető­ek, vagy nehézkesek az el­múlt századok nyelvi fordula­tai, kifejezésmódjai. A TIT magyar nyelvi szakosztálya előadásaival szeretné meg­könnyíteni fiatalnak és idős­nek a Madách megértéséhez Vezető utat. Az elkövetkező hetekben ezért számos okta­tási, művelődési intézmény­ben, hivatalban. munkahe­lyen tartanak előadást a líri­kus Madáchról. a közéleti po­litikus nyelvszemléletéről, Madách nyelvi időszerűségé­ről, Az ember tragédiájáról... Dr. Nagy János egyetemi ta­nár előadásával konferenciát rendeznek április 28-án Sal­gótarjánban és Balassagyar­maton Az ember tragédiájá­nak tanításáról a középisko­lákban. A magyar nyelv hete alkal­mából a magyai magyar nyelv is terítékre kerül. Előadások hangzanak el a hivatali nyelv sajátosságairól, hibáiról, az ifjúság nyelvéről, a beszéd szerepéről a politikai munká­ba*. Édes érdes anyanyel- vümk címmel Bánffy György tart előadást több alkalom­mal a megyében, s Lőrincze Lajos és Szépe György elő­adói konferenciát tart április 6-án Salgótarjánban, az em­berközpontú nyelvművelés és az idegennyelv használatának mindennapjairól. Március 24-től április végé­ig több mint harminc előadás hangzik el a TIT Nógrád me­gyei szervezete irodalmi és magyar nyelvi szakosztálya szervezésében megyeszerte. A TUZÉP-en keresztül Ablak, ajtó, tetőgerenda Csurgóról A Somogyi Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság csurgói gyár­egységében a családi házak építéséhez szükséges ablak­keretek. belső ajtók és tető­gerendák gyártását kezdte meg a közelmúltban. A keres­lethez igazodva máris úgy döntöttek, hogy a tervezett kétezerötszáz köbméternyi te­tőgerendával szemben több mint háromezer köbméter­nyit gyártanak, s e mennyi­ség egvhatodát új termék, a faragott fenyőgerenda teszi ki Hatvanötezer ablakkeretet, tizenkétezer belső ajtót készít majd évente, aminek jelentős részét a TÜZÉP-en keresztül értékesíti. TiidösküIt'ség utazott az USA-ba Kulcsár Kálmán akadémi­kusnak, az MTA főtitkár-he­lyettesének vezetésével szom­baton küldöttség utazott az Amerikai Egyesült Államokba, hogy részt vegyen a Magyar Tudományos Akadémia és az Amerikai Humán Tudományos Társaságok Tanácsa vegyes bizottságának második ülésén. Több száz fiatal nevezett megyénkből az országos diáknapokon való részvétel .jogáért. Tegnap délelőtt a salgótarjáni József Attila Megyei Művelődési Központ színháztermé­ben a járási selejtezőkről továbbjutottak megyei versenyére került sor. A megfelelőnek tartott produkciókból a szakemberek egy hetvenperees műsort szerkesztenek, a négy megye részvételével április elején megrendezésre kerülő egri diáknapokra. Megyénket összesen kétszáz középiskolás képviseli. Képünkön: a megyei verseny résztvevőinek egy csoportja — kép: kulcsár — Április 4. ünneplésére készül a megye Naiygyíífések, koszorúzások, kulturális rendezvények Felszabadulásunk 38. évfor­dulójának megünneplésére készülünk, ez alkalomból nagygyűlésekre, baráti talál­kozókra a felszabadító har­cokban elesett hősök sírjai­nak, emlékműveinek koszorú­zására kerül sor. Április 4-e. hazánk újkori történelmének kiemelkedő dátuma alkalmá­ból a nemzetiszínű és vörös lobogók, üdvözlő feliratok, színes dekorációk díszítik majd az utcákat, középülete­ket és a fontosabb állami in­tézmények homlokzatát. Az országos események mellett, Nógrád megye üze­meiben, intézményeiben, lakó­területein is számos eseményt szerveznek a párt-, állami és társadalmi szervek hazánk felszabadulása 38. évforduló­jának méltó megünneplésére. Legtöbb helyütt április else­jén kerül sor az ünnepségek­re. Salgótarjánban e napon délelőtt 11 órakor nyílik meg a Nógrádi Sándor Munkás- mozgalmi Múzeumban a nagy érdeklődéssel várt tavaszi tár­lat. A délutáni órákban a felszabadulási emlékműnél, a szovjet hősi emlékműnél, va­lamint a megyeszékhely kü­lönböző területein levő em­lékhelyeknél helyezik el a kegyelet és a hála virágait az émlékezők. A díszünnep­ségnek a zagvvapálfalvi ifjú­sági-művelődési ház ad ott­hont, beszédet Illés Miklós, a Nógrád megyei Tanács általá­nos elnökhelyettese mond. Ezt követően irodalmi műsort te­kinthetnek meg az ünneplők. Megyénk valamennyi járá­sában sor kerül megemléke­zésekre. Például a salgótar­jáni járás kiemelt ünnepségé­nek helye a kisterenyei párt­székház lesz. Itt a nagygyűlés előtt id. Szabó István Kos- suth-díjas szobrászművész Le­nin mellszobrát leplezik le. Ezután emlékeznek a 38 évvel ezelőtti eseményekre az ün­neplők, majd kulturális műsor következik. Balassagyarmaton pénteken délután fél három­kor rendeznek koszorúzási ün­nepséget a Hősök terén, ahol ünnepi köszöntőt dr. Vass Miklós, a városi tanács elnö­ke mond. A balassagyarmati járásban szintén a hagyomá­nyoknak megfelelően kerül sor április negyediké megün­neplésére, azzal a különbség­gel, hogy ezúttal a rendezvé­nyek zöme csütörtökön lesz. A forradalmi ifjúsági napok rendezvénysorozatán belül emlékeznek a megye KISZ- esei április 4-re. Ismét meg­rendezik az immár hagvomá- nyos felszabadulási hálasta­féta megyei futónapot Salgó­tarjánban, ahová többszáz fiatalt várnak a szervezők. Ezen kívül számos kulturális, sporteseményre kerül sor. Összefogással közrendünkért Szombaton délelőtt Salgó­tarjánban, az SKÜ művelődé­si házában a városi és járási rendőrkapitányság szervezé­sében önkéntes rendőri ta­nácskozást tartottak. A megye 64 önkéntes rendőri csoport­jának — 537 önkéntes rend­őrének — képviseletében hall­gatták végig Szigetvári János rendőr alezredes városi-járási kapitányság vezető értékelé­sét. A tanácskozás elnökségé­ben állami, társadalmi és gazdasági szervek, egységek, valamint társfegyveres erők és testületek képviselői foglaltak helyet. Az értékelés sikerekről adott számot 1978 tekintetében. Az önkéntes rendőrök aktivitása, az eljárások számát tekintve növekedett. A tavalyi eszten­dő során több mint 14 ezer szolgálatot láttak el, ebből 9950-et önállóan. Az önkéntes segítők munkáját elismerve ta­valy százan kaptak különböző kitüntetéseket, jutalmat. Az alezredes értékelésében hangsúlyozta, az önkéntes se­gítők jelentős részt vállalnak közrendünk, közbiztonságunk szintjének emelésében, abban is vitathatatlanul részük van, hogy a megyében — az orszá­gos tendencia ellenére — a bűnözés csökken. „Nagy erő ez, lehet és kell rá számítani”. Külön kiemelte, mint a leg­jobbak közül valókat a nagy- bátonyi női önkéntes rendőr­csoport, a síküveggyári és az SKÜ-nél működő salgótarjáni, a Ganz-MÁVAG-nál működő mátranováki üzemi csoportok, valamint a kisterenyei közsé­gi és az ifjúságvédelmi szak­területtel foglalkozó önkéntes rendőri csoportok tevékenysé­gét. Az értékelést hozzászólások egészítették ki, majd új ön­kéntes rendőrök fogadalomté­telére került sor. Végül kitün. tetések és elismerések átadása következett. A sa’gótarjánival egvidőben hasonló rendezvényekre ke­rült sor Balassagyarmaton. Rétságon és Pásztón is ugyancsak a járási-városi rendőrkapitányság szervezé­sében. lavul a mezőgazdasági kisgépellátás A MÉM adatai szerint a kiskerttulajdonosok és a ház­táji gazdák a tavalyinál jobb kisgépellátásra számíthat­nak. A motoros kapákból, ker­ti gépekből bővül a választék, és a tavalyinál nagyobb szám­ban árusítják a különféle tí­pusokat. A kereskedelem min­dent egybevetve 45 ezer kis­gépet értékesít. Ezek főként hazai gyártásból származnak, az importarány jelentősen mérséklődött; mindössze 3 ezer külföldi gép kerül a bol­tokba. ezeket jórészt Cseh­szlovákiából szerzik be. A ta­valyinál összesen 15 ezerrel több kisgép vár eladásra. A készletnek természetesen csak egy része található a boltok­ban, raktárakban, a gyárak folyamatosan, egész évben szállítják a kistraktorokat, motoros kapákat, valamint a kertekben használatos más szerkezeteket. A veszprémi Mezőgép gyárt­ja a Robi 50—52-es gépet, amely az elmúlt években be­vált a gyakorlatban, van rá igény, és így megkétszerezik a gyártást. A csepeli Duna Tsz üzemében szerelik össze azt az újabb típusú gépet, ame­lyet a csepeli gépgyárban ké­szített motor hajt; évente 6 ezret készítenek belőle. A sze­gedi Vasipari Ktsz a terv sze­rint 9 ezer RK—02-es gépet ad a kereskedelemnek, ez a típus szintén keresett, tavaly az év egyes időszakaiban nem is lehetett hozzájutni. Az idén ugyan nagyobb a kínálat, de még mindig főként elő­jegyzéssel vehetik csak át ezt a kerti motoros kapát. A pécsi Vasipari Szövetkezetnél 1500 gépet készítenek, gazdagítva a választékot. A gépek forgalmazásával több vállalat, kereskedelmi szervezet foglalkozik, s így a távolabbi vidékekre és kisebb falvakba is eljutnak az idén a gépek, legalábbis egy-egy tí­pusuk. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents