Nógrád. 1983. március (39. évfolyam. 50-76. szám)
1983-03-26 / 72. szám
Hatékonyabb megelőzés, kevesebb bűncselekmény INTERJÚ DR. CSONKA TIBOR MEGYEI FŐÜGYÉSSZEL A megyei pártbizottság az elmúlt esztendő végén értékelte a párt XII. kongresszusa és a megyei pártértekezlet óta végzett munkát, s a többi között joggal állapította meg, hogy Nógrád megyében a közrend és közbiztonság, valamint a törvényesség helyzete alapvetően szilárd. Ezeket a tényeket támasztják alá az ügyészi munka tapasztalatai is, amelyekről dr. Csonka Tiborral, megyei főügyésszel beszélgettünk. — Tavaly miként alakult megyénkben a bűnözés? Ereztette-e hatását, hogy előtérbe került a bűncselekmények megelőzése? — A korábbiakhoz képest jobb a helyzet. Amig például 1982-ben országosan tíz százalékkal emelkedett a közvádas bűncselekmények száma, addig Nógrád megyében 3,6 százalékkal csökkent. Fontos mutató a tízezer lakosra jutó ismertté vált bűncselekmény. Megyénkben ez is az országos átlag alatt van, s csupán három megyében jobb e tekintetben. A bűnözés kedvező alakulásában több tényező játszott szerepet. Mindenekelőtt kell hangsúlyoznom, hogy a megnövekedett gazdasági nehézségek között is törvény- tisztelő az állampolgárok döntő többsége, egyre szélesedik a megelőzés társadalmi bázisa. Hogy a megelőzés hatékonyabb, nem utolsósorban köszönhető ez a rendőri, ügyészi és bírói szerveknek is. Az idegenforgalom mérséklődése szintén hatott a bűnözés csökkenésére. — Volt-e szemmel követhető módosulás a bűnözés szerkezetében az elmúlt esztendőben? — Ami az összbűnözést illeti, el kell mondanom, hogy tavaly sem fordult elő a megye közvéleményét különösen foglalkoztató bűncselekmény. Az envhébb megítélésű vétségek aránya a jellemző. A megyében kialakult jó politikai légkör egyik bizonysága, hogy egyetlen állam elleni bűncselekmény miatt sem kellett büntetőeljárást indítani. A személyek elleni erőszakos bűncselekmények számában sincs változás. Viszont a vagyon elleni bűncselekmények szaporodnak, a társadalmi tulajdont és az állampolgárok személyi javait egyaránt károsítják. Elgondolkodtató, hogy a társadalmi tulajdonban okozott kár évről évre növekszik, s az elmúlt három évben hárommillióról kilencmillió forintra emelkedett. Ebben bizonyos szemléletbeli problémák is szerepet játszanak. Vannak állampolgárok, akik tétlenül szemlélik a társadalmi tulajdon fosztogatását, még mindig bocsánatos bűnnek tartják, ha valaki a közös vagyonhoz nyúl. Ugyanezek a személyek az azonnali és a legszigorúbb büntetést követelik, ha személyi tulajdonunk elleni támadásról van szó. Ha ezt, a szemléletben meglevő kettősséget, sikerülne visszaszorítani, még hatékonyabb lehetne a megelőzés. Sok a személyi tulajdont károsító bűncselekmény is. Sűrűek a pénz- és ékSzer- löpások, ami jelzi: a sértettek egy része nem fordít különösebb gondot értékei védelmére. Az óvatosság elemi hiánya, a hanyag, figyelmetlen magatartás megkönnyíti a betörők, tolvajok dolgát. — Milyennek látja megyénkben a közlekedési fegyelmet? — E bűncselekmények száma az előző évhez képest valamelyest emelkedett. A legnagyobb gond az ittas jármű- vezetés, ami miatt Nógrád- ban tavaly 353 személlyel szemben indult büntetőeljárás. Ugyancsak figyelmeztető, hogy e bűncselekmények kísérő jelenségei között találkozunk a munkahelyi, családi, társasági italozással, amikor tehát arról van szó: a szű- kebb, vagy tágabb kollektíva szeme láttára fogyasztanak, majd ülnek a volánhoz. Anélkül, hogy akadna valaki közülük, aki megakadályozná a bűncselekményt. Csupán az érdekesség kedvéért jegyzem meg, hogy az ittas vezetés alól újabban már a nők sem kivételek. — Az ügyészség fontos feladata az általános törvényességi feladatok ellátása. Mennyiben segítették a társadalmunkban megnyilvánuló káros jelenségek visszaszorítását, a jogalkalmazás jogpolitikai elveinek valóra váltását? — A korábbi esztendőkhöz hasonlóan tavaly is az ügyészi szervek körülbelül százhúsz vizsgálatot és huszonöt utóvizsgálatot tartottak. Ezeken keresztül folyamatosan figyelemmel kísérhették a hatóságok tevékenységének törvényességét, a gazdálkodó szerveknek a munka- és tagsági viszonnyal kapcsolatos döntéseit. A feltárt törvénysértések megszüntetése miatt tizenöt óvást kellett az ügyészi szerveknek benyújtaniuk. Más esetekben a vizsgált szervek vezetőihez címzett felszólalásban intézkedtünk a jogszabálysértő gyakorlat, a törvény- sértő mulasztások megszüntetésére. Kezdeményezésünkre, az állampolgári fegyelem súlyosabb megszegéséért hat személy ellen kezdődött büntetőeljárás. A vizsgálatokkal, utóvizsgálatokkal párhuzamoAz óceán hullámai f • I WV • w ¥ es az idoiaras Orloví igáslovak Az orosz ügetőlovak tenyésztési tapasztalatait felhasználva alakították ki a 110 éves Zlini lótenyésztő telepen az orlovi igáslovak tenyészetét. Most kiderült, hogy a legjobb technikai felsze- I reltségű mezőgazdasági üzemben is szükség van lovakra. A te- nyésztelepen lovakkal végeztetik a kisebb terhek szállítását, a háztáji földek megművelését. Az ötéves tervidőszak végéig az igáslóménes állománya ötszázra nő és tervezik eladásukat az orlovi körzet mezőgazdasági üzemeinek is. Az Európát és Ázsiát elválasztó Urál hegységben aszá- lybkat vagy erős záporokat okozhatnak az Indiai-óceán távoli térségeiben levő víztömegek jelentéktelen hőmérsékletváltozásai. Ezeknek az egész kontinensre és óriási tengeri térségekre kiterjedő jelenségeknek a mechanizmusát nagy figyelemmel kíséri a tudomány. E mechanizmus tanulmányozása volt a fő feladata annak a Szovjet Tudományos Akadémia ócea- nológiai intézete által kiküldött expedíciónak, amely a Vityaz kutatóhajó fedélzetén végzett vizsgálatokat az Indiai-óceánban. Az expedíció az elemi csapások előrejelzésének, s következésképpen negatív következményeik lényeges csökkentésének lehetőségit tanulmányozta. san változatlanul törekedtünk a különböző felügyeleti és ellenőrző szervek törvényességért érzett felelősségét erősíteni. Szorgalmaztuk, hogy e szervek rendszeresen lássák el ellenőrzési, felügyeleti munkájukat, hasznosítsák a szerzett tapasztalatokat, s kérjék számon intézkedéseik végrehajtását. Figyelemre érdemes és kedvező, hogy az ügyészséghez érkező törvényességi kérelmek száma évek óta csökkenő. Ez arra utal: a hatósági és az egyéb jogalkalmazó szervek intézkedései túlnyomórészt törvényesek és találkoznak a lakosság egyetértésével. — Az általános törvényességi felügyelet milyen főbb témákra irányult? — Továbbra is a lakosságot széles körben érintő, átfogó, magasabb szintű jogszabályok betartásának elemzése állt munkánk középpontjában. Változatlanul jelentős szerepet kapott a társadalmi tulajdon védelme. A gazdálkodó szervek feladata biztosítani a károsodás megelőzését és indokolt esetben eljárni a károkozókkal szemben. A munkáltatók többsége helyesen él a számára biztosított lehetőségekkel, de helyenként a felelősségre vonás megalapozatlan volt, máshol pedig elmaradt. A gázdálkodó szervek által kötött szerződéseknél arra figyeltünk fel, hogy szerződésszegés esetén túlzottan liberálisak, nem igyekeznek igénvüket érvényesíteni. — Milyen tapasztalatokat szereztek az állampolgári fegyelemről? — Elsősorban az építésügyi fegyelem helyzete nem kielégítő. A korábbi évek erőfeszítései ellenére gyakran előfordulnak engedélytől eltérő építkezések, más építés- rendészeti lazaságok. Éppen ezért az ügyészi szervek támogatják az építésügyi hatóságoknak az építési fegyelem erősítésére irányuló intézkedéseit. összegezve elmondhatom, hogy a kedvező kép ellenére is találkozni megyénkben nem kívánatos jelenségekkel, amelyek ellen a jövőben még határozottabban kell fellépni. Nem csak ügyészi feladat ez, hanem valamennyi szerv, minden állampolgár kötelessége. Az ügyészi szervek a jövőben is arra törekszenek, hogy mind jobban érvényesüljön a törvényességért érzett társadalmi felelősség! — Köszönjük a beszélgetést! M. Sz. Gy. MUNKASARCOK Aki most is őrt áll... Bánatos az asszony szeme. Azt mondja: — Nem így képzeltem el én valamikor, lyánykoromban az életemet. Valami másra, szépre vágyódtam, csatc hát a sors, az kiszámíthatatlan. Sose lehet tudni, mi következik be... Hát nálunk ez negyvenhatban megtörtént. Apám bányász volt, a forgácsi lejtősaknában dolgozott és kát baleset érte. Először, a súlytó- légrobbanáskor rettenetesen megégett, de aztán megint munkába tudott állni... Vesztére. Egy másik bányaomlásnál, betemetett társain segítve, akkorát emelt egy kőzettel téli csillén, hogy megszakadtak az erei. A forgácsi hullaházban már szépen felöltöztetve láttam, előtte meg sem mutatták nélcünk. Lehet, édesanyám tette tisztába. .. ö aki ma már hetvennyolc esztendős, de még dolgozik. Igaz, csak takarítónő, de abba nem hagyná a dolgot, hiába kérleljük, maradjon már otthon, nyugodtan, nem teszi. Azt mondogatja: „Lányom, ha otthonról kimozdulni nem tudnék az a végzetemet jelentené”. Benne van már ez, mindig valamit tenni-venni mióta aoánk meghalt. A tűzhelygyárban is dolgozott, de hogv apánk a bányában maradt. olyan szerencsétlenül otthagyta a gvárat, nehogy valami baj érié mi meg a húgommal ott maradtunk árván Elment Somlvóra, főzni. az óvodába, onnan is került aztán nyugdíjba Kis fürge öregasszony, le nern lehet beszélni a munkáról. De kellett is mindig dolgozni. Szegény apánk után nagyon kevéske nyugdíjat kaptunk, gyerekek meg hárman voltunk. Igaz, szegény kishú- gom nem élt sokáig: meghalt szívbajban. De még így is kettő éhes száj volt. Anyám aztán elment a bányaigazgatóságra és addig-addig sírt, könyör- gött, amíg engem fel nem vettek a bányakórházba, a konyhára. Somlyóról gyalogoltam be is, meg vissza mindennap, néha olyan hófúvásban, hogy a cipőm is gyakorta lemaradt a lábamról. Cipőm... Apám megmaradt bakancsából alakította át a suszter. Sokáig ez volt az ünneplő is, meg a hétköznapi is. Hát, elhiszi, nem szívesen emlékszem vissza a gyerekkoromra. Nagyon keserű, szomorú évek voltak azok Negyvennyolcban aztán férjhez mentem. Az uram a bányagépgyárban dolgozott, lakatos volt tavalyig, míg nyugdíjba nem ment. Aztán jöttek a gverekek: negyvenkilencben a lánv, ötvenötben meg a fiú. A nagyobbik kiröpült már a házból, a párja ágazatvezetó az egyik termelőszövetkezetben. van egv hét- meg egv ki- lenceszt^ndős fiuk. A gvere- kem még nem nős. pedig nógatom már, állapodjon meg, alapítson családot, jöjjenek az unokák. De az istennek nem hajlik a szóra. Szóval, én szépen felneveltem a két gyermekemet. Igaz, eleinte kinnal-keservvel. Nem volt még akkor annyi munka- alkalom, mint mostanában, eljártunk hát kapálni Pálfal- vára, napszámba. Tíz órákat is egyfolytában. De sokszor volt úgy, hogy már szaladt elém a két csibém, és sírtak: éhesek. Estefelé láttam neki főzni valamit hogy megteljen a kis gyomruk Nyaranta meg leginkább az aratásnál segédkeztünk, a cséplésnél, mikor mi akadt. De kellett egy kis többletpénz az uram fizetése mellé mert akkor már házra spórcltunk. Építettünk is egyet Pálfalván. de alig laktunk benne néhány évet. mikor szanálták Igaz, a tanács hozzásegített, hogy helyette egy másikat felhúzzunk. Szép ház, kint Pálfalva végén, már ott. ahol az erdők kezdődnek Nekem mindig a pénzzel volt bajom. Ügy ahogy nőttek, cseperedtek a gyerekek, kellett mind több. A kapálás meg a másfajta mezőgazd-'-Vi munka ehhez már nem "olt elég. Fix állás kellett. fgy mentem <*n el 19ő3-tv>n p tn-- iáni öblösüveggvárba. A festődében húztam le hatnyolc évet, aztán az automatád ra kerültem. Jó munka volt, igaz, három műszakos, de befogadtak az emberek, szerettem azt csinálni. Mikor már sínen lett volna minden, akkor jött a baj. Hetvennégyben egy kisebb agyvérzést kaptam, letiltott az orvos a gépről. Akkor tettek a rendészetre. Először kijártam Baglyas- ra, ott vojt a gyárnak egy gyúlékonyanyag-raktára, pár ev múlva meg megint visszakerültem a gyárba, a hátsó, nagy forgalmú kapuhoz. Tudja, ahol a teherautók meg a kamionok járnak ki s be. Idén januártól meg itt posz- tolok ennél a salakhegyi raktárnál Elhagyott hely igaz, de nem félek. Van egy őrkutya, igaz, olyan, mintha nem is lenne, meg nem ugat senkit, de nem lehet eladni, mert a gyár tulajdona, állítólag két és fél ezer forintot ér. Bárén egy fillért se adnék érte. Elüldögélek itt, nézelődök, őrködök a holmikra ts várom már, hogy én is nyugdíjba menjek. Még majdnem két év, de semmiség az már ahhoz, ami elmúlt. Szeretek olvasgatni, varrogatni, bár igaz veszem észre, egyre jobban romlik a szemem. Meg fulladok is. Ezen a hegyen, mire kiérek kétszer is meg kell állnom, pihenni. De hát ez az élet: elkopik az ember motorja is. A szép őszhajú Budafoki Jánosné maga elé néz, mintha azon gondolkodna: Istenem. csak ennyi kis beszélgetés az ember élete... ? Karácsony György Forgácsolók Érsekvadkerten A forgácsoló-szerszámipari vállalat érsekvadkerti gyáregységében, amelyet január I-től vett át az anyavállalat a Szerszámipari Művektől, forgácsoló szakemberek népes hada dolgozik. Kovács László is a tapasztalt gárdához tartozik, hosszgyalugcpén bányaszivattyút készít. Csiniár István bérmunkában elvállalt tengelyek esztergályo- zásában vesz részt, pontos munkájával az ersekvadkertiek forgácsolásban megszerzett jó hírét erősíti. A szakember-utánpótlást saját erőből oldják meg a gyáregységben. Ösztöndíjasaik hosszú távon az üzemben maradnak. Busái Imre is tanulóévei alatt kötődött a vállalathoz. A tavaly végzett szakmunkás szerződésben is kötelezte magát, hogy ösztöndíjas tanulmányai után is Ersckvadkerten marad dolgozni. — képek: kj —
