Nógrád. 1983. március (39. évfolyam. 50-76. szám)

1983-03-17 / 64. szám

Ml FOGLALKOZTATJA A VEZFTÖKET? Ä marxizmus és a szocializmus gyakorlata Mint ismeretes, Marx — miután gondosan tanulmányoz­ta a kapitalista termelési mó­dokat, feltárta annak törvény- szerűségeit és ezen az alapon tudományosan bebizonyította a kapitalizmus pusztulásának és egy ú.i, magasabb rendű társadalmi formációval —szo­cializmussal, kommunizmussal — történő felváltásának törté­nelmi elkerülhetetlenségét. A múlt század 40-es éveiben, amikor az előrejelzés elhang­zott, a kapitalizmus egységes, mindent átfogó világrendszer volt. A kommunisták ebben az időben alig több mint százan voltak. A XIX. század 90-es éveiben pedig a marxizmus már a világ különböző orszá­gaiban több millió munkást, parasztot és haladó értelmisé­git egyesítő felszabadító moz­galom uralkodó ideológiájává vált. A Lenin vezette marxista párt vezetésével Oroszország­ban győzött a Nagy Októberi Szocialista Forradalom. Az or­szág hozzáfogott az új társada­lom megteremtéséhez. A máso­dik világháború után létrejött az emberiség több mint egyhar- madát magában foglaló szoci­alista államok világrendszere. Az októberi forradalom hatá­sára nagy lendületet kapott a nemzeti felszabadító mozga­lom. összeomlott a gyarmati rendszer. A felszabadult álla­mok közül többen tudatosan a fejlődés szocialista útját vá­lasztották. Á világforradalmi folyamat ily módon fejlődött és fejlődik továbbra is. Marx és Lenin előrelátásával összhangban. Nem véletlen, hogy az USA jelenlegi elnökének tanácsadó­ja, Richard Pips az orosz köz- gondolkodás történetépek „szakembere”, aki dühödt szov- jetellenességéről híres, nemrég elismerte, hogy az októberi forradalom bármilyen más ese­ménynél nagyobb mértékben meghatározta a XX. század ar­culatát. Valóban, az októberi forra­dalom és a Szovjetunió meg­alakulása nemcsak a nemzet­közi kapcsolatok egész rend­szerére gyakorolt és gyakorol hatalmas forradalmasító hatást, de a különböző országok belső fejlődésére, számos nép törté­nelmi sorsára is. A szocialista világrendszer kialakulása és fejlődése fontos tényezője lett a kapitalizmusra jellemző ellentmondások soha nem látott kiéleződésének. A kapitalizmus általános válsá­gának sajátja volt és marad e Marx Károly a Rheinische Zeitung szerkesztőségében, 1842. válság gazdasági és társadal­mi-politikai aspektusainak szerves összefonódása. Hiszen nem véletlen, hogy az imperi­alista államok, különösen az utóbbi időben a tisztán gazda­sági problémákat egyre gyak­rabban próbálják meg politikai döntések segítségével leküzde­ni, az állam erejére és hatal­mára támaszkodva, különböző, úgymond voluntarista jellegű intézkedésekhez folyamodva. Nincs semmi különös abban, hogy jelenleg aktivizálódnak azok a különböző kísérletek, hogy a marxista—leninista eszmék vonzerejét csökkentsék, fékezzék a tömegekre gyakorolt hatásuk növekedését, lassítsák a forradalmi folyamat fejlődé­sét. A kommunistaellenesség a Kommunista Kiáltvány megje­lenése után azonnal kialakult, a marxizmusellenesség pedig rögtön követte a marxizmus megjelenését. A burzsoá ide­ológia tömeges nyomást gyako­rolva a dolgozókra, a munkás- osztályra és annak >. pártjára, soha nem sajnálta az erőfeszí­téseket, hogy a dolgozókat a marxizmus—leninizmus ellen hangolja. A tapasztalat azt bi­zonyítja, hogy mindez nem mú­lik el nyom nélkül. A marxiz­musellenesség táptalajra talál, ha azoknak az új erőknek éretlen, ingadozó és nem szi­lárd „ideológusai” és „vezérei” közé jut, amelyek növelik a felszabadítók monopóliumok elleni harc frontját, ám nin­csenek felfegyverezve a társa­dalmi fejlődés törvényeinek ismeretével, a szocializmus va­lódi természetének megértésé­vel és a valóban hozzávezető utak meglátásával. A marxizmus felülvizsgála­tának szükségességét hangsú­lyozó ellenfelek tudatosan el­torzítják a létező szocializmus lényegét, azoknak az elveknek a megváltoztatását ajánlják, amelyek a kommunista pár­tokat alapításuk óta vezérelték. A marxizmus—leninizmus napjainkban is az egyetlen olyan tudományos világnézet, amely nemcsak magyarázza az egész emberiség múltját és jelenét, de megmutatja jövendő fejlődésé­nek távlatait is. Ez a tudo­mány mindig nyitott az új kö­vetkeztetések előtt, amennyi­ben azok reálisak és az élet igazolja őket. A Szovjetunió és a többi szocialista ország tapasztalata egyértelműen bebizonyította a gaz’daságfejlesztés központi politikai vezetésének előnyeit, amelynek eredménye a gazda­sági válságok hiánya, a dolgo­zók általános foglalkoztatottsá­ga, a gazdasági és társadalmi megoldások egysége. A marxizmusnak a létező szocializmus gyakorlata által megerősített jelenlegi elméleti tételei tekintélyes irányt je­lentenek azon népek többsége számára, amelyek független gazdaságot és politikát építe­nek, országaik tényleges gaz­dasági és társadalmi haladására törekszenek. Lev Szuvorov professzor, a filozófiai tudományok doktora Vgmk Salgótarjánban Mindenki végez mindent! — Ennek a vállalati mun­kaközösségnek a megalakítása is kölcsönös bizalmatlanság­gal kezdődött, mint általá­ban, és egy darabig fokozott kritikával szemléltük a tevé­kenységüket — mondja Csák- vári Csaba üzemvezető — De a társaság hamar rácáfolt a bizalmatlanság jogosságára: hasznosan, jól dolgoztak. Ne­künk mindig gond volt, hogy a saját, „ingatlanos” távfűté­si rendszeren kívül karban­tartottuk a közületi távfűtést. Ehhez nem volt elég a kapa­citásunk. Most — többek közt — ebben segít a munkaközös­ség. fölajánlott pénz Még egy éves sincs: tavaly áprilisban alakult a Salgótar- ji. "i 1KV Karbantartó Válla­lati Gazdasági Munkaközösség. Az év végéig másfél millió forint árbevételt ért el a húsz­fős társaság; a summában természetesen benne vannak az anyagköltségek, eszközvá­sárlások is. Több kisebb és nagyobb feladattal birkóztak meg: a Bem úti iskola fűtő- rendszerét szerelték föl, a bá­nyagépgyárban egy energia- megtákarítást célzó újítást va­lósítottak meg, dolgoztak még az Írószerben, a Gagarin is­kolában és így tovább. — A Bem úti iskolának tíz­ezer forint társadalmi mun­kát ajánlottak fel. Miért? — Eredetileg azt a munkát brigádokkal kívánták elvé­geztetni társadalmi munká­ban — közli Hegyi János mű­vezető. a vgmk képviselője. — De ilyen nagy feladattal brigádot megbízni nem sze­rencsés. Mert felelősséggel jár: garanciát, határidőt kell vál­lalni. Így avégből, hogy az iskolának olcsóbb legyen, fel­ajánlottunk 10 ezer forintot, s befizettük a számlájukra. — Lát-e ellentmondást ab­ban, hogy a vgmk több tagja szocialista brigádhoz is tar­tozik? — Egyáltalán nem — csó­válja fejét a képviselő. — Ez a kettő jól kiegészíti egymást. Mi egyébként nemcsak a munkaközösségben dolgozunk szombatonként, hanem min­den kommunista műszakban is részt veszünk. És szívesen fáradozunk, főleg ha hasznos, mérhető munkát kapunk ilyen alkalmakkor is. MEGBÜVÖ LUCIFER — Gyakori vád a gmk-kal kapcsolatban, hogy a munka- közösségben szaporább a mun­ka, mint a műszakban... — Ez> valóban gyakori vád — bólint Hegyi —, de csak vád! Mert mindenkinek meg­van a saját munkaterülete a főállásában, s azért anyagi­lag, erkölcsileg felelős. Ha napi munkáját nem végzi rendesen, akkor konfliktus támad, és a gazdasági veze­tők felléphetnek a munkakö­zösség ellen. De ilyen problé­ma szerintem nem merül fel. — Azok a dolgozók, akik nincsenek a munkaközösség­ben, eleinte fenntartással vizs­gálták a vgmk tagjainak mun­káját — így Csákvári Csaba. — Az emberekben megbúvó Lucifer késztette őket irigyke­désre. Mi figyelmeztettük is a munkaközösség tagjait, hogy véletlenül se adjanak ilyen szempontból sem támadási felületet. Nem is történt össze­tűzés, azóta ez a fajta „kriti­ka” lekerült a napirendről. — Okozhat-e túlterheltséget a napi műszak „megfelelése”? — Ügy látom — vélekedik Hegyi János —, hogy a kis­vállalkozás fellendülése annak is köszönhető, hogy az embe­rek egyszerre kidolgozták ma­gukból az összegyűlt energi­át. Ilyen nagy munkaütem hosszan nem tartható, vala­mennyire csökkenni fog. En­nek tudható be, hogy mi ma­gunk is egyes határidőket nem bírtunk tartani. Ezek­ből szerencsére különösebb gond nem keletkezett. — Jelent-e sajátos nehézsé­get, hogy a vgmk-jukban a lakatostól a fűtésszerelőn ke­resztül az üzemmérnökig sok­féle végzettségű ember együtt van? — Egyáltalán nem. Minden­ki végez mindent. Az üzem­mérnök is nekiáll. és lefesti a harmincas csövét mínium- mal. Nagyon jó a „hozzáállás”. Pásztói évkezdet A pásztói termelőszövetke­zet a múlt évben mintegy 16 millió forinttal több árut ál­lított elő, mint egy esztendő­vel azelőtt és árbevétele elér­te a 143 millió forintot. Nye­resége azonban másfél millió­val alatta maradt az előző évinek. Tanulságok és jövőalapoiás — Ennek vannak objektív és szubjektív okai is. Hogy csak egyet említsek az előzők közül, a faipari termékek piacán csaknem 10 milliós értékesítési kiesésünk volt, De ugyanakkor az is tény, hogy a költségnövekedés mértékét sem tudtuk a kívánt mérték­ben csökkenteni — mondja Lórik László közgazdasági el­nökhelyettes. Ennek ellenére a pásztóiak álló- és forgóeszközvagyoná- ban jelentős gyarapodás kö­vetkezett be, ami az idei ter­melés fejlesztését szolgálja, növeli a gazdálkodás bizton­ságát. Ezt célozzák a szerke­zeti változások is. Eszerint idén — a népgazdasági igé­nyekkel összhangban — meg­kezdik. a napraforgó ter­mesztését, a tavalyinál na­gyobb területen vetnek tava­szi árpát, míg a kevésbé gaz­daságos kukorica termőterü­lete csökken. — Valamennyi termelésben résztvevőt érdekeltté tettük az eredményességben. A nye­reség és a prémium nagy­részt ahhoz kapcsolódik, hogy egv-egy terméket mennyiért állítanak elő. A mennyiség csak ezután következik. Ez az elvünk nem csak az alap. hanem az alaptevékenységen kívüli termelésben is érvény­re jut. — Ezekhez azonban a fel­tételeket is biztosítani kell. A közgazdasági szakemberek mit tehetnek ennek érdeké­ben? — A gyors elemzések, ér­tékelések utáni gyors tájé­koztatással tudjuk segíteni a termelőmunkát. A vezetőket, az ágazatvezetőkig bezárólag a havonta megtartott műsza­ki tanácskozáson informáljuk a költségek alakulásáról. Az idén tovább lépünk, és olyan elemzéseket adunk közre, amelyek már egyben előre­jelzések is. Ha minden igaz, ez évben a pásztóiakat már számítógép is segíti ebben, így a számvi­tel valóban a termelést ki­szolgáló tevékenységgé válik. Jönnek, kérdezik: „van-e már munka, kész-e a szerződés?” Jutott idénre is bőven fel­adata a vgmk-nak kapacitá­suk lényegében ki van töltve: magas toronydarut festenek, a Madách Gimnázium hőköz­pontját építik át; mindkét munka értéke hat számjegyű pénzösszeggel fejezhető ki. Emellett a magánlakások tö­kéletesítésében is részt vesz­nek. KIÉRDEMELT FORINTOK! — A vállalatnál jelenleg öt ilyen gazdasági munkaközös­ség működik. A Hegyi vezet­te társaság tavaly az IKV-n belül 800 ezer forint értékű munkát végzett — tájékoztat Csőke Béla vállalati főmérnök. — Jó minőségben dolgoztak, bár ezzel az értékeléssel óva­tosan kell bánni, mert min­den minőségnél van jobb mi­nőség. Támogatjuk, szorgal­mazzuk a meglévő munkakö­zösségek működését és újak alakítását. Emellett az ellenőr­zésre is sok gondot fordítunk. Arra érdemes felhívni a fi­gyelmet, hogy a vgmk-k fel­adatai szigorúan el vannak kü­lönítve a munkaköri teen­dőktől, s véletlenül sem for­dulhat elő, hogy munkaidő alatt kisvállalkozásban dolgoz­nak. El kell még érnünk, hogy azok a dolgozók, akik nem tartoznak egyik gazda­sági munkaközösséghez sem. s rossz szemmel nézik emezek ' ráadásjövedelmét, tudomá­sul vegyék, hogy a gkmk tagjai pluszmunkát vé­geznek, szombat, vasárnap is dolgoznak! Molnár Pál — A számítógép segíthet például a tejtermelő tehenek abrakjának összeállításában is. A több változatból azután az állattenyésztési szakember választja ki a legmegfelelőb­bet. Az állattenyésztő szemével Bogácsi István állattenyész­tési ágazatvezetőt azonban a számítógépes tápnál is jobban foglalkoztatja az olcsó tö- megtakarmány-termesztés." — Az ősgyepek feltörésével, elvénült legelők felszántásá­val kell megoldanunk az in­tenzív takarmánytermesztést. A zöld futószalag kora ta­vasztól késő őszig biztosítaná a tejelő tehenek ellátását. — Mi az akadálya ennek? — A takarmányok termesz­téséhez, betakarításához szük­séges géppark kapacitása igen szűk. A silókukorica betaka­rításában is a Mátraaljai Ál­lami Gazdaság segített. Több villanypásztor kellene — saj­nos elég drágák —, mert ezek is költségcsökkentő szerepet töltenének be. Ki hinné, hogy a jószágok őrzése mellett még erre is al- kalmásak ezek az ügves szer­kezetek. Az állattartó telepek rekonstrukciójának eredmé­nyeként 5—10 százalékos munkaerő-megtakarítást vár­nak Pásztón. s ez újabb fok a hatékonyság lépcsőházában. — Arról nem is szólva — folytatja Bogácsi István —, hogy a munkakörülmények javulása sem mellékes egy olyan alapvető ágazatban, mint az állattenyésztés. Újdonságok ez évre — A takarmánytermesztés szinte az alapja a gazdaságos állattenyésztésnek — kapcso­lódik a beszélgetésbe Kárpáti István, aki egyelőre megbízott termelési elnökhelyettese a Nemzetközi mércével mér­ve is kitűnő teljesítménynek számít az állami gazdaságok elmúlt évi tejtermelése; a pontos összesítések szerint az egy tehénre jutó hozam 5 020 kilogramm volt, hozzávetőleg ezer literrel haladta meg az országos átlagot. A mezőgazdaság állami nagyüzemei — a tejtermelés fejlesztésére hozott kormány- program nyomán — elköte­lezték magukat a szakosodás­ra, és ennek nyomán vált le­hetővé a bűvös 5 000 kilo­grammos szint túllépése. A tehenészetekben tartott álla­tok csaknem mindegyike — az adatok szerint .98 százalé­ka — genetikailag kiemelke­dő teljesítményre képes. Egyebek között például 11 ezer tisztavérfl hoistein-fríz állatot tartanak, ezek nagy közös gazdaságnak. — Külö­nösen így van ez egy na­gyobb igényű, kifejezetten tejhasznú állománynál. Régi mondás, de ma is igaz, a te­henet a száján keresztül fe­jik ... — A pásztóiak általában minden évben előrukkolnak valami újdonsággal. Idén mi­re lehet számítani? — öthektárnyi szőlőt ad­tunk ki részesművelésre a százhektárnyi új telepítés­ből. Ha beválik, az egészet kiadjuk^ A munkák jól ha­ladnák, a metszést már két hete megkezdték. — Mit kell tenniük a vál­lalkozóknak és mennyiért? — A metszésért, a kapálá­sért, a zöldmunkáért és a szüretelésért a termés egy­negyede az övék. így mindenki jól jár. A gaz­daság mentesül a dolgozók szállításától, a legmegfelelőbb időben végezhetők el az idő­szerű munkák, a jelentkezők pedig szabad idejük hasznos eltöltésével nem kis jövede­lemhez jutnak. A termelőszö­vetkezet egyébként arra ké­szül, hogy 22 hektárnyi kör­téjét is kiadja haszonbérbe. Igénylő erre is bőven akad. — Okos, ésszerű kezdemé­nyezésekre van szükség — mondja Kárpáti István. — Hasonlóan nagy jelentősége van a kiskörzeti együttmű­ködésnek, amelyben az ecse- gi. az alsótoldi, a szurdokpüs­pöki közös gazdaságokkal és a Mátraaljai Állami Gazda­sággal veszünk részt. Ugyan­így a fejlődést segítő ténve- zőnek tartom az egyéni ér­dekeltség megteremtését is, ahol akadnak még feladata­ink. Pásztón az év kezdetén jól látják a feladatokat, s azok megoldásának módját is. Az eddigiek biztatóak, s ez re­mélhetőleg az év hátralevő részében sem lesz másként. Zilahy Tamás biztonsággal adják az átlagot jelentősen meghaladó hoza­mokat. Kényesek viszont a tartási-takarmányozási körül­ményekre; az állami gazdasá­gok állattenyésztőinek szak­mai hozzáértését dicséri, hogy a hazánkban csak nemrég meghonosított állomány ki­egyensúlyozottan termel. Az állomány többi része is szo­ros „rokonságban” van a frizmarhával, s így lényege­sen több tejet adnak, mint a korábban tartott magyartar­ka tehenek. A genetikai „vál­tás” eredményessége lemérhe­tő abból is, hogy 2900 kiló volt tíz évvel ezelőtt az egy tehénre jutó átlag, s ebből ker rekedett ki az 5 000 kiló fe­letti teljesítmény. Az elmúlt tíz évben különben az állo­mány is nőtt: 89 ezerről 13« ezerre. Egy évvel ezelőtt nyitotta meg irodagép-javító részlegét ■Zagyvapálfalván a Salgótarjáni Szolgáltató Szövetkezet. A részlegben 11 fiatal műszerész dolgozik, akik különféle iro- afelszerelés! gépek — könyvelő-, fénymásoló-, író-, s szá­mológépek, valamint zsebszámológépek javításával foglal­koznak. Képünkön Veréb László és Milicz Tibor műszeré­szek könyvelőgép javítását végzik. —Rt— NÓGRÁD — 1983. március 17., csütörtök 3 Tejtermelés — ötezer liter felett

Next

/
Thumbnails
Contents