Nógrád. 1983. március (39. évfolyam. 50-76. szám)
1983-03-17 / 64. szám
NEMZETKÖZ! NÉMAJÁTÉK (I.) Vendégeink lesznek a házigazdák Ki mit tud; a Dominó Pantomim Egyesületről? első számú gazdája, a Dominó Pantomim Egyesület döntött. Valahogy úgy fest a dolog, hogy Nógrád megye — alighanem első ízben — nem csak egy nemzetközi tábort, de annak házigazdáit, is vendégül látja... Illő tehát, hogy először „házigazdáinkat” mutassuk be olvasóinknak' A Dominó Pantomim Egyesület mindössze kéteszten- dős, „Előélete” azonban legalább 1969-ig nyúlik vissza. Ekkor vált hivatásossá az akkor még Dominó Pantomim Színház, illetve Dominó Pantomim Társaság néven ismert művészeti■ csoport. Az együttes még ebben az évben meghívást kapott a hollandiai nemzetközi pantomimfesztiválra, s az amszte-dami bemutatkozás eredményének tudható be. hogy Küllő Miklós — a csoport művészeti vezetője — Marcel Marceau személyes meghívására vehetett részt a prágai pantomimvilágfesztiválon. A Dominó Pantomim Egyesület neve egitibként elválaszthatatlan művészeti vezetőjének nevétől. Köllő Miklós 16 évi munkássága alatt valamennyi bemutatott darabnak egy személyben volt írója vagy adaptálója, rendezője, koreográfusa, látványtervezője, és nem utolsósorban vezető előadóművésze. Szólóműsort viszonvlag keveset készített, az együttes repertoárjában főként komplex panto- mimszinházi előadások találhatók. E helyütt csupán néhány műsoruk megemlítésére szorítkozhatunk. Victor Hugo „Párizsi Notre Dame” című regényének 1969- es adaptációját 1970-ben, Jean Jenet „Feketék” című művének mimodráma-feldolgozá- sa követte. Ugyanebben az évben készült el a „Gyönyörök kertje” című pantomimdarab, I melyet Hyeronimus Bosch művészete inspirált. 1973 nyarán rendezte meg Küllő Miklós az első magyarországi nemzetközi pantomimKépzőművészeti tárlat A megyei művelődési központban számtalan látogatót vonz a Hatvani Galériától kapott képzőművészeti anyag, amely az ötödik országos tájképbiennáié festményeit öleli fel.- kj Geste, attitude, mouvement, azaz gesztus, tartás és mozdulat. E „szentháromság” alkotja a némajáték művészetének alapját. Közművelődési szekció, művészeti szekció, kísérleti szekció. Ezek pedig a pantomimművészet hivatalos műhelyének szervezeti egységei. Tagadhatatlan, hogy hazánkban a pantomim a legutóbbi időkig szinte ismeretlen volt, és ma még Nógrád megyében sem kecsegtetne kimerítő válasszal egy körkérdés: ki mit tud a Dominó Pantomim Egyesületről? Pedig furcsa mód, ha a pantomimművészet hazai kedvelőinek széles táborával — nemzetközi mércével mérve — ma még nem is dicsekedhetünk, hazai művelőinek művészi színvonalával inkább. 3, ebben legfőbb érdeme vitathatatlanul a Köllő Miklós vezette Dominó együttesnek van, mely alig több mint egy évtized alatti kivívta a magyar pantomimesek nemzetközi tekintélyét Eleddig ezt az eredményt elsősorban az együttes külföldi szereplései, nemzetközi sikerei erősítették. Idén azonban nem ők ’'iszik kész produkcióikat külföldi pódiumok közönsége elé „tanulmányozásra”, hanem a külföldi tanulni vágyókat — s velük együtt a hord pantomimműhely munkájára kíváncsi szakembereket — fogadják ők Magyarországon. Nem kis feladrítra vállalkozik tehát a Dominó Pantomim Egyesület, amikor — a Művelődési Minisztériummal és más szervekkel Icaröltve — ez év nyarán megrendezi Magyar- országon az I. nemzetközi pantomimtábort. Az előkészületek iránt, aligha lehetünk közömbösek. A nemzetközi tábor színhelye ugyanis Nógrád megye lesz, egész pontosan Csesztpe... A helyszín — számunkra felettébb megtisztelő — kiválasztásában szintén a tábor fesztivált, lengyel, japán, román, holland és német együttesek fellépésével, és ezen a nyáron rendezett a Dominó együttes első ízben szabadtéri előadássorozatot is, melynek programjában kizárólag pantomimelőadások szerepeltek. Itt mutatta be az együttes Juhász Ferenc költe ményének adaptációját: a „Szarvassá vált fiú"-1. A „Gogol-panoptikvm” című kétfelyonásos darab 1977-ben került bemutatásra. Ebben modern és klasszikus balettbetétek, abszurd pantomimelemek, Joábjátékok és akrobatikus megoldások keveredtek filmszerű montázstechnikával. Mindez az érdeklődés középpontjába állította az együttest a bonni pantomim- világfesztiválon. A mozgás- színhazak 1980-as- «ölni nemzetközi fesztiválján már a „Mim Arsenal” című etüdmö- sorral aratott kirobban j sikert a Dominó. Tavaly a Kávéházi Színházak eannes-i nemzetközi fesztiválján a Dominó Pantomim Társaság elnyerte a legjobb előadóinak járó Arany Kávéscsésze díjat. S. ha már a külföldi sikereknél tartunk, nagy sikerrel turnézott az együttes — a többi között Spanyolországban. Lengyelországban, Jugoszláviában és Ausztriában. Köllő Miklós még 1972-ben két szólistájával Kanadába utazott, és ott a torontói CBS televíziós társaságnak készített filmet, melv a következő évben a mexikói rüvidfilm- fesztiválon nagydíjat nyert. A művészeti vezető több alkalmazott színházi koreográfiát készített egyébként Helsinkiben, Várnában és Szófiában is. Kezdettől fontos .feladatnak tekintette az együttes a gyermekek vizuális színházi ~ kultúrájának fejlesztéséi. A gyermekek számára két mesejátékot készítettek: a „Don Ouijote”-t és a „Kis he'ceg”- et. A Dominó Pantomim Társaság — a Művelődési Minisztérium engedélyével — 1981 óta működik hivatalosan is önálló egyesületként, és -végzi munkáját a már említett három szekcióban. A köz- művelődési szekció gerincét az 1977-ben létrehozott pan- tomimstúdió alkotja, meiy biztosítja a mozgásművesze- tet hivatásos szinten elsajátítani kívánó fiatalok képzését. A 3+1 éves képzésen túljutott fiatalokat a művészeti szekció — a tulajdonképpeni együlies — foglalkoztatja, míg a „K” szekció a társművósze- tek és tudományok eredményeit is felhasználó műhelykísérletek vegykonyhája^. A Dominó Pantomim Egyesület immár nem csak színpadi sikereivel, de műhelymunkájával is nemzetközi tekintélyt szerzett. Ez tette lehetővé, hogy gazdája legyen annak a nemzetközi szaktábornak, melyről pővebben holnapi számunkban tájékoztatjuk olvasóinkat. P. K. Port Egy régi riporterkonferencián hangzott el egy jeles kolléga szájából, hogy jöhet a sztereó, a kvadrofónia, hasz-, nálhatunk meglepő hangeffektusokat, azért égy riport minőségét mégiscsak az ott elhangzó gondolatok fémjelzik. Ebben a tárgykörben pedig a klasszikus rádiózás óta vajmi keveset változtak a dolgok. Adva van á mikrofon, amelybe két vagy több ember beszél. Ha jókat mondanak, jó a műsor, ha nem — lehet cizellálni, megtömködni meglepő formai ötletekkel — vacak lesz. Mint minden aforisztikus bölcsesség, ez is vitatható és egyben igazságmagot is tartalmaz. Kétségtelen azonban, hogy a rádió protréadásai kavarták a legtöbb — jó értelemben vett — vihart az utóbbi években. Gondoljunk csak a Kettesben legizgalmasabb perceire, a Mennyit ér a nevem programjaira, a Húszas stúdió egy-egy kiemelkedően feszült beszélgetésére. Valami ilyesfajta sorozat indul április elején a sport- és szórakoztató főosztály gondozásában., László György szerkesztésében. Karosszékben, kényelmesen hátradőlve beszél majd az életéről, munkájáról, barátairól és azokról a gondor é s o r latokról, amelyek éppen foglalkoztatják Beke Kata író, Kol- tay Lajos operatőr, Keleti Éva fotóriporter, az Űj Tükör kép- szerkesztője, Balogh Mária, a Magyar Televízió ifjúsági osztályának vezetője, Simonffy András író. Máriássy Judit publicista, Gazdag Gyula filmrendező és még sokan mások — ahogy mondani szokás. E felsorolásból talán kitetszik, hogy olyan emberekről van szó, akik az élet valamely területén önálló,- alkotó munkát végeznek, bizonyos tekintetben dokumentaristának tekinthetők. E beszélgetéseknek feltehetőleg az lesz az egyik érdekessége, hogy mindenféle kötöttség nélkül, előre elhatározott tematikai béklyókat felrúgva, afféle csapongó társalgás kerekedik ki a mikrofon körül. Baráti csevegés, eszmecsere indulatosan vagy higgadtan hétköznapi anomáliákról, társadalmi jelenségekről, sikerről, kudarcról, díjakról és hírnévről. Ki-ki rögeszméjének, •szenvedélyének ad hangot, s közben — a műsor készítőinek szándéka szerint — kiderül maga az ember is. Jó és rossz tulajdonságaival, hitével és hitetlenségeivel, birkózásaival együtt. Vagyis kirajzolódik egy arckép, annak legjellegzeo z o f tesebb vonásai, ráncokkal, gyűrődésekkel, ahogy ez egy igazi portrénál elengedhetetlen. Benne a magánügyek, magángon- dólatok, magánzsörtölődések akként válnak közüggyé, hogy olyan emberektől halljuk, akik már bebizonyították, nemcsak önmagukért, hanem másokért, csoportokért, rétegekért is felelősséget vállalnak. Munkáikban olyan kérdésekre keresik a választ, amely mindenki elevenébe vág, nap mint nap a bőrünkön érezzük valamennyit. Nem tartom megvetendő, tanulságtól mentes élménynek azt sem, ahogy a megszólalók némelyike élétpáiyáját megraj. zolja kiféle utakat járva jutnak el tehetséges emberek a sikerhez, elismeréshez, milyen gyötrődések, csaták hoznak győzelmet, a jó mű megszü'''- tését. Minderről szó es;k. őszintén. És talán ezt kellett volna elsőnek említenem. Ez a kendőzetlen, önfeltárulkozó, akkor, ott töprengő-tűnődő vallomás a legnagyobb erénye ezeknek a beszélgetéseknek. Hiszen a mikrofonról, így a nyilvánosságról egy-két perc után megfeledkező embernél nincs izgalmasabb, lebilincselőbb. Ez adja meg a tévedés, az ellen- vélemény jogát, s a továbbgondolás lehetőségét is. M. T. Rudolf Diesel Napjainkban senkinek sem csengenek idegenül e fogalmak: „Diesel-motor”, „Dieselolaj”, „Diesel-vontatás”, „die- selesítés”, hiszen a gyakorlati életben gyakran találkozunk velük, de ennek ellenére aránylag keveset tudunk a névadóról, Rudolf Diesel gépészmérnökről. A nagy német feltaláló 125 évvel ezelőtt, 1858. március 18-án született Párizsban. Rudolf -Dieselt már kora gyermekkorában szenvedélyesen érdekelte a technika, ezért az augsburgi ipariskolába küldték szülei tanulni, majd a müncheni gépipari műszaki főiskolán szerzett mérnöki diplomát a nagy hírű Linde és Schröter professzorok tanítványaként. Diesel mér húszéves korában világosan látta élete célját: olyan hőerőgépet akart szerkeszteni, amely valamennyi eddig ismert gőzgépnél jobban kihasználja a tüzelőanyagban rejlő hőenergiát. Elképzeléseit 1893-ban A racionális hőerőgép elmélete és szerkezete, amely helyettesíti a gőzgépet, s a ma ismert robbanómotorokat című alapvető könyvében tette közzé. (1858-1913) Társaságok és konszernek alakultak a tömeggyártás megszervezésére. A feltalálóban a Diesel-mozdóny gondolata 1904-ben vetődött fel, és 1905- ben tervezte meg hajómotorját. Diesel milliomos lett, úgy látszott, hogy az egész világ a lábai előtt hever. Azonban hamarosan tragikus fordulat következett: a megerőltető munka, az izgalmak, a feltaláló becsületét ért támadások súlyos idegösszeomlást váltottak ki benne. Diesel, hogy családja anyagi helyzetét biztosítsa, a Diesel-motorral, összefüggő minden jogát eladta. Közben lelkiismeretlen emberek betegségének ideje alatt különböző pénzügyi spekulációkba is bevonták, amelyek súlyos veszteséghez vezettek. Diesel találmányai mellett kora súlyos szociális problémái megoldási lehetőségeivel is foglalkozott, ezzel kapcsolatos gondolatait a Szolidariz- mus, az emberiség természetes gazdasági megváltása (1903) című könyvében foglalta össze, minden visszhang nélkül. S ez is ’úlyos csalódást jelentett számára. Míg külföldön lelkesen ünnepelték, Németországban erős támadásod érték. Vagyona közben gyakorlatilag szétforgá- csolódott. 1913 szeptemberében Diesel Genfbe utazott, innen pedig Angliába, «hol egy új Diesel-motorokat gyái- tó üzem megalapításáról kellett volna tárgyalnia. Szeptember 29-rői 30-ra virradó éjszaka Antwerpenből Harwlch- ba hajózott a Dresden nevű hajón. Angliába érkezésekor Dieselt nem találták a fedélzeten. Kétségtelennek látszik, hogy a fedélzetről a tengerbe vetette magát. Rudolf Diesel egyike volt az utolsó jelentős egyéni feltalálóknak. Utána lényegében a kollektív ipari feltaláló munka került előtérbe. Batári Gyula Az épületszobrászat remekművei Egerben Diesel 1893 és 1397 között egy augsburgi gépgyárban állította össze négyütemű motorja első példányát és erről a benzinnél olcsóbb nyersolajjal működő motorról rögtön kiderült, hogy a legjobb addigi hőerőgép. A korszak- alkotó műszaki találmány Dieselt máról holnapra világhírűvé tette. A Diesel-motor szabadalmának a megszerzéséért német és külföldi gyárak egész sora versengett. Értékes gyűjteménnyel gazdagodott az egri Dobó István Vármúzeum. A gótikus palota földszinti termében kiállítás nyílt meg Marco Casagrande remekműveiből és a munkásságát szemléltető dokumentumokból; a bemutatót az év végéig tekintheti meg a közönség. P.Tarco Casagrandc, aki a Velence melletti Camnea de Miangé- ban született egy kádármcster tizedik gyermekeként, az épület- szobrászat jeles meghonosítója volt Egerben. Ifjúkorában pásztor volt, tehetségét azonban korán felismerték és ösztöndíjasként a velencei akadémiára küldték tanulni. A tehetséges olasz művészt kereken 150 évvel ezelőtt, 1833-ban Pyrker László egri érsek hívta Magyarországra és az akkor épülő egri bazilika monumentális épületszobrászati díszítését bízta rá. Marco Casagrande életművének jelentős részét Magyarországon alkotta. Az egri bazilika díszítési sikerei után az esztergomi bazilika szobrainak elkészítését is rábízták 1841-ben. A most megnyílt egri kiállításon részben azok a dokumentációk láthatók, amelyeket az elmúlt évben Conegliano olasz város ajándékozott Egernek, de helyt kapott a tárlaton a művész számos eredeti alkotása is. műsor KOSSUTH RADIO: 8.27: Két Rossini-nyitény 8.44: Pierre Fournier (gordonka) és Zuzana Ruzickova (csembaló) Bach- felvételeiből s.44: zenés képeskönyv 10.05: Diékfélóra 10.35: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek 11.28: Pászti Miklós: Bihart muzsika 11.35: Rengeteg pénz 12.43: Örkény István: Babik 12.55: örökzöld dallamok í::.53: Olvasókör 14.23: Nóták 15.05: járdányi Pál műveiből is 00: Francis muzsika 17.05: Helyszinrajz Családi házakról 17.33: Rádiószínház A szivattyú It.H: Közvetítés a Magyarország—Dánia Jégkorong világbajnoki mérkőzésről 19.25: Maria Callas opera- árlákat énekel 8».M: A zeneövodától a nemzetközi kórusversenyig te.JS: Beethoven: Esz-dúr zongoraversony 21.12: Rádtószínház Éjszakai vonat 22.30: David OJsztrah hegedül 23.15: Balogh Albert népi zenekara Játszik 2.10: Barabás Mihály táncdalaiból PETŐFI RADIO: 2.05: Zsákal Piros László klarinétozlk 2.33! Napközben 10.00: Zenedélelőtt 12.35: Mezők, falvak éneke 13.00! Kapcsoljuk a miskolci körzeti stúdiót 13.20! Adv Endre és a muzsika. I. rést Voit Krisztina összeállítása 14.00: Kapcsoljuk a 2-as stúdiót 14.13! Polkák 14.35: A Rádió Dalszínháza P'diUi is.35! Idősebbek hullámhosszán 17.30: Rádióex'preasz 18.33: Hét végi panoráma 19.55: Slágerlista-------------------------------------------------------------------------------„ 4 NÓGRÁD - 1983, március 17., csütáilök I M.3S: Kalmár Magda éa Bojtor Imre nótákat énekel 31.3#: Francis Goya gitározik Egy énekes több szerep 83,35: A tegnap slágereiből MISKOLCI STÜDIÖ: 17.90: Hírek, időjárás, műsorismertetés. 17.05: A Tiszától a Dunáig. Észak-magyarországi képeslap. Szerkesztő: Dobog Béla. (A tartalomból: Csempészek a bíróság előtt — Kopác8olnak az ácsok A faluért.) íO.OO: Észak-magyarországi krónika (Negyedik miskolci egyetemi napok — Fazola Henrik-kiállítáa a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben.) 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGTAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorn* (Ism.) 8.05: Iskolatévé: Fizika 8 30: Környezetismeret. 9.00: Történelem 9.33: Rajz- és műalkotás-elemzés. (ált. isk. alsó tagozat.) 10.00: Környezetismeret. 10.13; Magyar nyelv. 11.00: Osztályfőnöki Óra. 11.30: Magyar irodalom 12.00* Világnézet 12.40: Képújság 14.10: Iskolatévé: Magyar nyelv. M.30: Rajz- és műalkotás-elemzés. 14.45: Környezetismeret. 13.20: Osztályfőnöki óra (ism.) 15,30: Körn vezetismeret 15.55: Hűek 1«.M: Téve« kapcsolás. Magyarul beszélő lengyel tévéfilm. l€.50: Atomerőmű a Duna partján. 17.16: Postafiók 250. Takács Mária műsora. 17.25: Kikapcsoló 17.45: Perpetuum mobile. 18.30: Adni is tudni kell. 18.35: Reklám. 19.10: Tévétorna. !9.I5: Esti mese. 19.30: Tv-híradó 20.00: Miért nem hívták Evanst? Magyarul beszélő angol bűnügyi tévéfilmsorozat. 20.50; A hét műtárgya. Paizs Goebel Jenő: Aranykor. 20.53: Hatvanhat. Vendég: dr. Kapoly László államtitkár. 81.55: Oszikék. Arany-János emlékére. 22.25: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 18.05; Nas Ekran. A mi képernyőnk. 18.2,5: Kikapcsoló 18.40: Telesport: Labdarúgó-ku- panap. Jégkorong-VB. ,,C" csoport. Magyarország— Dánia mérkőzés. 81.23: Tv-híradó 2. .*1.43: Bejárónőt keresek. 22.30: Képújság. BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-hlradó 20.00; V. Kavciak1 Salvador, március 17-én. röviddel öt óra után. Tv-játék 2. MŰSOR: 20.00: időszerű tudományos és műszaki problémák 20.30: Egy férfi, aki megérintette a napot. Vidám történet 20.55: Nótaszó 21.30: Időszerű események 22.00: Ki a .bűnös? ítélethirdetés és szakvélemények s22.40: összeállítás az Európai Labdarúgó Kupa- mérkőzésekről MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től: Hófehérke és a hét törpe. .Színes arherikai rajzfilm. Háromnegyed fi és 8-tól: Éjszakai utazók (16). Színes, szinkronizált olasz- spanyol sci-fi. — Balassagyarmati Madách: Iskolampzi: Felszabadítás III. Színes szovjet történelmi dokumentumfilm. Luxusbordély Párizsban (1G). Színes, szinkron* zált francia film. — Pásztói Mátra: Diótörő fantázia. Színes,; szinkronizált japán bábmesefilm. — Szé- csényi Rákóczi: Az öszvér nem megy esküvőre. Színes szinkronizált szovjet film. — Ki^renvei Petőfi: A vidéki lány (14) Színes francia—svéiei film. — Nagy- 20.00: Miért nem hívták lóc: A postás mindig kétszer csen- get, I—II. (16). Színes, szinkióni- Lvanst. 21.35: Szocialista munkabrigádok a Gbely Pál vállalatban 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Találkozás szovjet művészekkel. Folklór- műsor. 23.05: Hírek zált amerikai bűnügyi fűm. — Jobbágyi: Talpra Győző! Színes magyar filmszatíra.
