Nógrád, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-02 / 27. szám

Wegyven ország részvételével Hegnyilt genfi leszerelési értekezlet Szabó Zoltán, az MTI ki­küldött tudósítója jelenti: Genfben, a Nemzetek Pa­lotája tanácstermében ked­den megnyílt a leszerelési bi­zottság tavasa ülésszaka. A tanácskozás munkájában negyven ország, köztük ha­zánk 'küldöttsége vesz részt. A várhatóan három hónapig tartó ülésszak nyolc napiren­di pont megvitatását és lehe­tőség szerinti megoldását ter­vezi. Közülük kiemelkedő fon­tosságú a nukleáris fegyver- kísérleti robbantások teljes és általános betiltásának téma­köre, valamint a vegyi fegy­verek tilalmának kérdése. Az utóbbival kapcsolatban Géni­ben rámutatnak, hogy ha a nyugati résztvevők — elsősor­ban az Egyesült Államok — kellő politikai akaratot mu­tatnak, akkor az erről szóló egyezmény még ebben az év­ben kialakítható lenne. A megelőző évek tárgyalásai olyan szintre jutottak, hogy a végleges dokumentum meg­fogalmazásához csupán az em­lített szándék szükséges. A genfi leszerelési bizott­ság ez évi munkájáról is el­mondható mindaz, ami a töb­bi két- és többoldalú lesze­relési tárgyalás állását illeti, alapvetően a nemzetközi hely­zet, azon belül is a szovjet— amerikai viszony határozza meg a különböző leszerelési törekvések sorsát. Nyilvánva­ló, hogy a korábban pozitív irányban haladó leszerelési tárgyalásokat a Reagan-kor- mányzat színrelépése tartóz­tatta fel. Konferenciakörökben úgy tudják egyébként, hogy az el nem kötelezett országok az ülésszakon javasolni fogják: a bizottság külön tűzze napi­rendjére a nukleáris háború megelőzésének kérdését. E té­makör nagy súllyal szerepelt már a múlt évben is, az ENSZ-közgyűlés II. rendkívüli leszerelési ülésszakának mun­kájában, ahol a világ orszá­gainak túlnyomó többsége ha­tározottan fellépett a nukleá­ris fenyegetés ellen. A genfi leszerelési bizott­ság keddi nyitóülésén önma­ga elnevezéséről is döntött: az ENSZ-közgyűlés egyhan­gú ajánlása alapján a fórum mától , .genfi leszerelési érte- kezlet”-nek nevezi magát. A tanácskozáson részt vevő magyar küldöttség élén Kő­műves Imre nagykövet, ál­landó genfi képviseletünk ve­zetője áll. Befejeződött az országos tanácskozás (Folytatás az 1. oldalról.) gikusan cselekszik. Stabil és rendezett feltételeket igyekszik teremteni a magyar termékek kivitele számára: támogatja, illetve szervezi a kereskedel­met, többek között külföldi kiállítások, előadássorozatok útján is, nagyobb szállítások alkalmával közvetlenül. mint az export szervezője lép föl, illetve erőfeszítéseket tesz — a finn piac esetében máris sikerrel — a vámhátrányok lebontása, illetve csökkentése érdekében. .Mindezek mellett döntő fon­tossággal, bír a magyar külke- reskedelém ’ Európa-központú- Ságának csökkentése. A fejlő­dő országok felől erős vonzás tapasztalható a magyar ex­port felé: ezek az országok gyorsan bővülő piacot kínál­nák, általában gyors ütemű iparosításuk, jelentős az élel­miszerimportjuk, s nem utol­sósorban ezeken a piacokon másokkal egyenlő feltétetek közepette versenyezhetünk áruinkkal. Korlátái a fejlődő országokba irányuló kivite­lünknek is vannak, a lehető­ségek azonban sokkal gazda­gabbak azoknál, amiket már eddig megragadtunk. Az át- csoportosítási folyamat nem kevés eredménnyel indult meg: tavaly a fejlődő orszá­gok nem szocialista expor­tunkból 28 százalékos, teljes kivitelünkből 12,5 százalékos aránnyal részesedtek. A ma­gyar népgazdaság számára ez a terület jelentős aktívumter­melő, s külön előny, hogy az odairányuló export csaknem fele gépekből, berendezések­ből tevődött össze. Kína—India Határkérdés Vu Hszüe-esien kínai kül­ügyminiszter kedden fogadta a Pekingben tartózkodó indi­ai kormányküldöttséget, élér. K. S. Badzspai-jal, az indiai külügyminisztérium titkárával. Kína és India között szom­baton kezdődött a határtár­gyalások harmadik fordulója, amelyen a gazdasági, a keres­kedelmi, a tudományos-műsza­ki és a kulturális csere bőví­tése is szóba került. Hivatalos kínai tájékoztatás szerint Vu ás Badzspai egyet­értett abban, hogy a kínai és az indiai hivatalos személyi­ségek gyakori találkozói és véleménycseréi elősegítik a kétoldalú kapcsolatok fejlő­dését, Mindkét fél részéről el­hangzott az ígéret, hogy foly­tatják a határkérdés rendezé­sére irányuló munkát. Á rakéták felszámolásának, s egy csúcstalálkozónak a lehetőségeiről Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára a Pravda kérdé­seire válaszolva nyilatkozott a szárazföldi telepítésű köze­pes hatótávolságú rakéták felszámolásának és egy szov­jet—amerikai csúcstalálkozó­nak a lehetőségéről. Az európai népekhez inté­zett Reagan-levélről, s az ab­ban foglalt rakéta megsemmi­sítési javaslatról szólva Jurij Andropov kijelentette: „Teljes határozottsággal meg kell mondani, hogy Reagan elnök javaslataiban nincs semmi új. Mindvégig a már korábbról ismert »nullameg- oldásról- van benne szó — és ezt a világ nemzeti hírügy­nökségei azonnal felismerték”. „Ma már mindenki előtt vi­lágos, hogy ez az indítvány elfogadhatatlan a Szovjetunió számára. S valóban, komolyan lehet-e venni egy olyan ja­vaslatot, amelynek értelmében a Szovjetuniónak meg kellene semmisítenie valamennyi kö­zepes hatótávolságú rakétáját, xniküzben az Egyesült Álla­mok és NATO-szövetségesei megőriznék valamennyi, ebbe az osztályba sorolható nukle­áris eszközüket?!”. Ismeretes az is — folytat­ta a főtitkár —, hogy éppen ez az ésszerűtlen amerikai ál­láspont akadályozza meg az előrehaladást a genfi tárgya­lásokon. Az, hogy az Ameri­kai Egyesült Államok elnöke most ismét megerősítette ezt az álláspontot, csupán azt bi­zonyítja: az Egyesült Álla­mok nem akar kölcsönösen elfogadható megállapodásra jutni a Szovjetunióval, s ku­darcra kívánja kárhoztatni a genfi tárgyalásokat. Mint már arról korábban is szóltam, a Szovjetunió nem hajt végre egyoldalú leszere­lést. Ha sor kerül az amerikai rakéták Európába telepítésére, akkor arra mi megfelelő­képpen válaszolunk. A Szovjetunió azonban más megoldást kíván. A legjobb az volna —, s mi ezt java­soljuk — ha Európa térségé­ben egyáltalán nem lennének nukleáris fegyverek, sem kö­zepes hatótávolságúak, sem harcászatiak. Mivel az Egye­sült Államok ezt nem fogad­ja el, mi készek vagyunk el­fogadni azt is, hogy a Szov­jetuniónak ne legyen több ra­kétája, mint amennyivel ma Európában a NATO rendelke­zik. Ugyanakkor azonban megállapodásra kell jutni ar­ról is, hogy mindkét fél egyenlő szintre szállítja le közeoes hatótávolságú, nukle­áris fegyvereket hordozó re­pülőgépeinek számát. Ily mó­don teljes egyenlőség jönne létre mind a rakéták, mind a rcoülőgépek tekintetében, s ráadásul jóval alacsonyabb szinten, mint a jelenlegi. A Szovjetunió kész egy ilyen megállapodás aláírására. A kérdés csupán az, hogy az Egyesült Államok elnöke is kész-e aláírni egy olyan meg­állapodást, amely az egyenlő­ség és az egyenlő biztonság elvén alapul. A Pravdának arra a kér­désére, hogy mi a véleménye Ronald Reagannak egy szov­jet—amerikai csúcstalálkozó­ra tett javaslatáról, Jurij Andropov a következőket vá­laszolta: Mi azt vallottuk, és vall­juk ma is, hogy a csúcstalál­kozóknak különös jelentősé­gük van a bonyolult problé­mák megoldása szempontjá­ból. Ezért teljes komolyság­gal ítéljük meg ezt a kérdést. Számunkra a legmagasabb szintű találkozó kérdése nem képezheti politikai, vagy pro­pagandacélú manőverek tár­gyát. A Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetőinek az időszerű problémák köl­csönösen elfogadható megol­dását, s az országaink közötti kapcsolatok fejlesztését szol­gáló találkozója hasznos vol­na a Szovjetunió és az Egye­sült Államok, Európa és az egész világ számára. Az Egyesült Államok elnö­ke ahhoz a feltételhez köti a találkozót, hogy a Szovjet, unió egyezzen bele az euró­pai nukleáris fegyverzetek kérdésének számunkra eleve elfogadhatatlan megoldásába. Ez egyáltalán nem azt bizo­nyítja, mintha az amerikai vezetés komolyan venné ezt a kérdést. S ezt csupán saj-, nálni lehet — állapította meg végül az SZKP KB főtitkára. (MTI) . Genscher Prágában Hivatalos látogatásra ked­den a Csehszlovák Szocialista Köztársaságba érkezett Hans- Dietrich Genscher nyugatné­met külügyminiszter. A prá­gai repülőtéren a vendéget meghívója, Bobuslav Chnou- pek csehszlovák külügymi­niszter fogadta. (MTI) A fejlődő országokba való — exportálásban is új fogalmak honosodtak meg a magyar kül­kereskedelemben. Ezek, mint a fővállalkozás, az ipari rend­szerek exportja, a kulcsra­kész szállítás, illetve az épí­tési vállalkozások, szerződések erősítése kívánatos a jövőben. A’ hazai feltételek javításá­ban kinek-kinek saját háza táján is van tennivalója. Már a műszaki és közgaz­dasági oktatásban jobban figyelemmel kell lenni tö­rekvéseinkre (trópusi körülményeknek is megfelelő terméktervezés, nyelvoktatás stb.) Hatásosan szolgálja célunkat a fővállal­kozási rendszer erősítése, \ a- lamint a külkereskedelem szervező tevékenysége is. Előadása Után Mclega Tibor a jelenlevő fiatal közgazdá­szok gyakorlatból merített kérdéseire válaszolt. A kétna­pos konferencia végül Gub- csi Lajosnak, a Magyar Köz- gazdasági Társaság Ifjúsági bi­zottsága elnökének záróbeszé­dével ért véget. Szuhe-Bator, az államalapító A mongol nép ma ünnepli D. Szuhe-Bator, a Mongol Népi Forradalmi Párt és a népi állam alapítója születé­sének 90. évfordulóját. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom eszméinek hatására Mongóliában két il­legális forradalmi kör ala­kult. A forradalmi körök a nép szabadságának kivívását, a társadalom forradalmi át­alakítását és az Illegális for­radalmi harc stratégiájának és taktikájának kidolgozását tűzték ki célul. D. Szuhe-Bator és követői, megértve, hogy a nemzetközi helyzet és az ország belső bo­nyolult feltételei közepette az osztályharc érdekei a föld­alatti forradalmi erők együtt­működését követelik meg, 1920. júniusában megtartották a két földalatti forradalmi kör egyesülő tanácskozását. Ezen a két kör „Mongol Nép­párt” néven egységes foria­dami szervezetet hozott létre. A kongresszus határozatának megfelelően 1920 nyarán D. Szuhe-Bator vezetésével hét­tagú delegációt küldtek Szov- jet-Oroszországba, hogy meg­ismerkedjenek az októberi forradalom történelmi tapasz­talataival, az ottani testvér­párt elméleti és gyakorlati munkájával. D. Szuhe-Bator és H. Csojbalszan közvetlen irá­nyítása alatt 1920 novembe­rében jelent meg Irkutszkban a „Mongolin Unen” című új­ság első száma. A lap tevé­kenysége is segítette a Mon­gol Népi Forradalmi Párt létrehozásának sokoldalú elő­készítését. Az MNFP első alapító kong­resszusa 1921. márciusában összeült és elfogadta a párt első programját. D. Szuhe- Bator irányította a reguláris népi forradalmi csapatok lét­rehozásának, a fegyveres fel­kelés előkészítésének óriási munkáját. Rövidesen meg­fakult az ideiglenes népi kormány D. Szuhe-Bator ve­NóGRÁD - 1983. V.bruár 2., szerda zetésével. Hadügyminiszter­ként és főparancsnokként a fegyveres erők vezérkarát is ő irányította, s az országíel- szabaditó harcot sikerre ve­zette. A mongol nép az MNFP ve­zetésével folytatta és folytat­ja azt a harcot, ameiyet D. Szuhe-Bator és forradalmár társai kezdtek el, s ameiy le­hetővé tette a feudalizmus­ból a szocializmusba való át­menetet, jelenleg pedig sike­resen oldja meg a szocializ­mus teljes felépítésének fel­adatait. A mongol nép célki­tűzései megvalósításában min­denkor számíthatott és szá­míthat ma is a Szovjetunió, a szocialista közösség többi országa, köztük a Magyar Népköztársaság segítségére. Az államalapító nagy for­radalmár, D. Szuhe-Bator szü­letésének 90. évfordulóján kö­szöntjük a testvéri mongol né­pet és kívánjuk, érjen el további nagy sikereket hazá­ja felvirágoztatásában. Kreisky kontra Reagan? Szászt Júlia, az MTI munkatársa írja: Nem sok kérdésben lehet, egyetértésre számítani Bruno Kreisky osztrák kancellár és Reagan amerikai elnök csü­törtökön kezdődő washingtoni megbeszélésein. A nem éppen felhőtlen amerikai—osztrák kapcsolatokra vezethető vissza, hogy Kreisky három és fél év „kihagyás” után utazik az Egyesült Államokba. 1979 októberében a bécsi Staatsopep amerikai fellépése alkalmából magánlátogatásra Washing­tonba érkezett. Kreiskyt Carter elnök fogadta. Reagannel viszont mindeddig még nem hivatalosan sem találkozott. Igaz, kettejük kapcsolatának nem tett jót, hogy annak ide­jén az osztrák kancellár nyíltan megmondta: jobban sze­retné, ha újabb terminusra Carter elnök maradna a Fehér Házban. .< Akkor, 1979-ben, központi kérdés volt a közel-keleti rendezés. Az osztrák kancellár közvetítőként igyekezett fel­lépni, mindenekelőtt azzal a céllal, hogy a PFSZ-t megfe­lelő szerephez juttassa a tárgyalásokon. Azóta Kreisky még határozottabb lépéseket tett ebben az irányban, s a Palesz­tinái Felszabadítási Szervezet osztrák elismerése, Kreisky találkozói Arafattal, Kadhafi líbiai elnök 1982 márciusi bé­csi látogatása nem kevés bosszúságot okozott Washington­ban. Azt sem tekintik örvendetesnek, hogy megromlott Ausztria korábban kiegyensúlyozott viszonya Izraellel, miu­tán a kancellár élesen bírálta Tel Aviv agresszív politikáját. Hogy a New York Times Kreisky látogatását előrejelző cikkében „feszült amerikai—osztrák kapcsolatokról” írhat, annak fő oka mégis a kelet—nyugati együttműködés elté­rő gyakorlatában keresendő. Reagan zokon vette, hogy a semleges Osztrák Köztársaság nem tartotta célszerűnek Wa­shingtont követve feladni a szomszédos szocialista világgal kialakított együttműködését. (Az amerikai neheztelés nyil­vánul meg abban a különös körülményben, hogy az Egye- sült Államoknak immár másfél éve nincs nagykövete Becs­ben.) Ausztria nem csatlakozott az amerikai bojkottfelhi- váshoz. 1981—82. folyamán folytatódtak a szovjet—osztrák tárgyalások, s fontos szerződéseket írtak alá (egyebek között Tyihonov bécsi látogatása idején) a Szibéria—Nyugat-Európa gázvezeték építésében való osztrák közreműködésről, illet­ve szovjet földgáz Ausztriába szállításáról. Több ízben bírálta Kreisky nyilvánosan a Lengyelor­szággal kapcsolatos amerikai politikát is. Ami a napjaink­ban nagyon időszerű „fegyverkezés vagy béke” kérdéseit il­leti: a szocialista párti Kreisky, aki egyben a Szocialista Internacionálé egyik vezetője is, az enyhülés híve. A le­szerelés szükségességéről igen határozott véleménye van — kérdés, hogyan fogadják e nézeteket Washingtonban. t i­Budapesten Janusz Cbodcwski Kedden Budapestre érkezett Janus Obodowski, a Lengyel Népköztársaság minisztertaná­csa elnökének első helyettese, a tervbizottság elnöke, hogy Faluvégi Lajos miniszterei-: riök-helvettessel, az Országi® Tervhivatal elnökével tárgya­lásokat folytasson. Halott javaslat A javaslat, amelyet Reagan elnök „Európa népeihez in­tézett üzenete” tartalmaz, nem javaslat, csupán annak az is­ment amerikai álláspontnak a megismétlése, amely szerint Reagan elnök kész aláírni Ju­rij Andropovval egy, a „nul­laváltozaton” alapuló genfi megállapodást — ismerte el hétfőn este a Fehér Ház egyik helyettes szóvivője. A szóvivői nyilatkozat előtt mindhárom amerikai televízi­ós állomás európai tudósítói hasonlóan óvatos hangnemben számoltak be Reagan „csúcs­találkozó-javaslatáról”, s tel­jesen egyöntetűen aláhúzták: az elnök olyan egyezmény aláírását ajánlja, amelyről tudja, hogy nem jöhet létre, mivel a szóban forgó nullavál­tozatot, a szovjet közép-ható­távolságú rakéták egyoldalú leszerelését, a Szovjetunió el­fogadhatatlannak tartja. A „csúcstalálkozó-javaslat­tal” — Amerikában — Rea­gan elérte, hogy elsőoldalas „újságot” szolgáltatott a saj­tónak, amely azonban teljesen egyöntetű a mögöttes szándé­kok értelmezésében. Jellegze­tes a The Washington Post alábbi megállapítása: „ezzel a levéllel Reagan ismét felhívja Andropovot arra, hogy írjon alá valamit, amit már eluta­sított”. (MTI) Befejeződött a szejm ülése Három törvény elfogadásá­val kedden délben befejezte kétnapos ülését a lengyel par­lament. Az első törvény a bányá­szok nyugdíjellátásával fog­lalkozik, különféle kedvezmé­nyeket biztosítva a népgazda- ságilag igen fontos ágazat dol­gozóinak. A többi között ki­mondja, hogy a jelenlegi 55- ről 1986 elejéig fokozatosan 50 évre kell leszállítani a bá­nyászok nyugdíjkorhatárát. A másik, szintén szociális jellegű törvény a kisiparosok, a termelőszövetkezeti tagok, az alkotók és más művészek nyugdiját, egyéb járadékait szabályozza. Ugyanez a tör­vény kimondja, hogy az in­dokolatlan munkahelyi hi­ányzások csökkentése érdeké­ben ezentúl a betegállomány első három napjára csak a táppénz 50 százaléka jár. Ki­vételt képeznek a foglalkozá­si ártalmakból, a munkahelyi balesetekből származó beteg­ségek, valamint az egészség- ügyi miniszter által járvány­nak minősített tömeges meg­betegedések. Végül a harmadik törvény a közúti közlekedés .szabálya^ it módosítja, hozzáigazítva azokat a más európai orszá­gokban érvényes előírásokhoz. Egyik jellemzője, hogy foko­zott mértékben érvényre jut­tatja a jobbkézszabályt. A törvény valószínűleg csak jö­vő év január 1-vel lép életbe. Ezzel a lengyel parlament befejezte kétnapos ülését, egy­ben öt hónapja tartó őszi ülésszakát is. amelynek so­rán a mostaniakkal együtt összesen 26 törvényt hagyott jóvá. (MTI) Sajtókonferencia a mongo/ nagykövetségen Badamtarin Baldo, a Mon­gol Népköztársaság budapesti nagykövete kedden a nagykö­vetség épületében sajtókonfe­renciát tartott Szuhe-Bator, a Mongol Népi Forradalmi Párt és a népi állam alapítója szü­letésének 90. évfordulója al­kalmából. Megemlékezett a nagy mon­gol forradalmár munkásságá­ról a párt létrehozásában, az 1921-ben lezajlott fegyveres felkelés előkészítésében, vég­rehajtásában Szerzett érdemei­ről. A nagykövet beszámolt az ázsiai ország mai helyzetéről is.

Next

/
Thumbnails
Contents