Nógrád, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-02 / 27. szám
Wegyven ország részvételével Hegnyilt genfi leszerelési értekezlet Szabó Zoltán, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Genfben, a Nemzetek Palotája tanácstermében kedden megnyílt a leszerelési bizottság tavasa ülésszaka. A tanácskozás munkájában negyven ország, köztük hazánk 'küldöttsége vesz részt. A várhatóan három hónapig tartó ülésszak nyolc napirendi pont megvitatását és lehetőség szerinti megoldását tervezi. Közülük kiemelkedő fontosságú a nukleáris fegyver- kísérleti robbantások teljes és általános betiltásának témaköre, valamint a vegyi fegyverek tilalmának kérdése. Az utóbbival kapcsolatban Géniben rámutatnak, hogy ha a nyugati résztvevők — elsősorban az Egyesült Államok — kellő politikai akaratot mutatnak, akkor az erről szóló egyezmény még ebben az évben kialakítható lenne. A megelőző évek tárgyalásai olyan szintre jutottak, hogy a végleges dokumentum megfogalmazásához csupán az említett szándék szükséges. A genfi leszerelési bizottság ez évi munkájáról is elmondható mindaz, ami a többi két- és többoldalú leszerelési tárgyalás állását illeti, alapvetően a nemzetközi helyzet, azon belül is a szovjet— amerikai viszony határozza meg a különböző leszerelési törekvések sorsát. Nyilvánvaló, hogy a korábban pozitív irányban haladó leszerelési tárgyalásokat a Reagan-kor- mányzat színrelépése tartóztatta fel. Konferenciakörökben úgy tudják egyébként, hogy az el nem kötelezett országok az ülésszakon javasolni fogják: a bizottság külön tűzze napirendjére a nukleáris háború megelőzésének kérdését. E témakör nagy súllyal szerepelt már a múlt évben is, az ENSZ-közgyűlés II. rendkívüli leszerelési ülésszakának munkájában, ahol a világ országainak túlnyomó többsége határozottan fellépett a nukleáris fenyegetés ellen. A genfi leszerelési bizottság keddi nyitóülésén önmaga elnevezéséről is döntött: az ENSZ-közgyűlés egyhangú ajánlása alapján a fórum mától , .genfi leszerelési érte- kezlet”-nek nevezi magát. A tanácskozáson részt vevő magyar küldöttség élén Kőműves Imre nagykövet, állandó genfi képviseletünk vezetője áll. Befejeződött az országos tanácskozás (Folytatás az 1. oldalról.) gikusan cselekszik. Stabil és rendezett feltételeket igyekszik teremteni a magyar termékek kivitele számára: támogatja, illetve szervezi a kereskedelmet, többek között külföldi kiállítások, előadássorozatok útján is, nagyobb szállítások alkalmával közvetlenül. mint az export szervezője lép föl, illetve erőfeszítéseket tesz — a finn piac esetében máris sikerrel — a vámhátrányok lebontása, illetve csökkentése érdekében. .Mindezek mellett döntő fontossággal, bír a magyar külke- reskedelém ’ Európa-központú- Ságának csökkentése. A fejlődő országok felől erős vonzás tapasztalható a magyar export felé: ezek az országok gyorsan bővülő piacot kínálnák, általában gyors ütemű iparosításuk, jelentős az élelmiszerimportjuk, s nem utolsósorban ezeken a piacokon másokkal egyenlő feltétetek közepette versenyezhetünk áruinkkal. Korlátái a fejlődő országokba irányuló kivitelünknek is vannak, a lehetőségek azonban sokkal gazdagabbak azoknál, amiket már eddig megragadtunk. Az át- csoportosítási folyamat nem kevés eredménnyel indult meg: tavaly a fejlődő országok nem szocialista exportunkból 28 százalékos, teljes kivitelünkből 12,5 százalékos aránnyal részesedtek. A magyar népgazdaság számára ez a terület jelentős aktívumtermelő, s külön előny, hogy az odairányuló export csaknem fele gépekből, berendezésekből tevődött össze. Kína—India Határkérdés Vu Hszüe-esien kínai külügyminiszter kedden fogadta a Pekingben tartózkodó indiai kormányküldöttséget, élér. K. S. Badzspai-jal, az indiai külügyminisztérium titkárával. Kína és India között szombaton kezdődött a határtárgyalások harmadik fordulója, amelyen a gazdasági, a kereskedelmi, a tudományos-műszaki és a kulturális csere bővítése is szóba került. Hivatalos kínai tájékoztatás szerint Vu ás Badzspai egyetértett abban, hogy a kínai és az indiai hivatalos személyiségek gyakori találkozói és véleménycseréi elősegítik a kétoldalú kapcsolatok fejlődését, Mindkét fél részéről elhangzott az ígéret, hogy folytatják a határkérdés rendezésére irányuló munkát. Á rakéták felszámolásának, s egy csúcstalálkozónak a lehetőségeiről Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára a Pravda kérdéseire válaszolva nyilatkozott a szárazföldi telepítésű közepes hatótávolságú rakéták felszámolásának és egy szovjet—amerikai csúcstalálkozónak a lehetőségéről. Az európai népekhez intézett Reagan-levélről, s az abban foglalt rakéta megsemmisítési javaslatról szólva Jurij Andropov kijelentette: „Teljes határozottsággal meg kell mondani, hogy Reagan elnök javaslataiban nincs semmi új. Mindvégig a már korábbról ismert »nullameg- oldásról- van benne szó — és ezt a világ nemzeti hírügynökségei azonnal felismerték”. „Ma már mindenki előtt világos, hogy ez az indítvány elfogadhatatlan a Szovjetunió számára. S valóban, komolyan lehet-e venni egy olyan javaslatot, amelynek értelmében a Szovjetuniónak meg kellene semmisítenie valamennyi közepes hatótávolságú rakétáját, xniküzben az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei megőriznék valamennyi, ebbe az osztályba sorolható nukleáris eszközüket?!”. Ismeretes az is — folytatta a főtitkár —, hogy éppen ez az ésszerűtlen amerikai álláspont akadályozza meg az előrehaladást a genfi tárgyalásokon. Az, hogy az Amerikai Egyesült Államok elnöke most ismét megerősítette ezt az álláspontot, csupán azt bizonyítja: az Egyesült Államok nem akar kölcsönösen elfogadható megállapodásra jutni a Szovjetunióval, s kudarcra kívánja kárhoztatni a genfi tárgyalásokat. Mint már arról korábban is szóltam, a Szovjetunió nem hajt végre egyoldalú leszerelést. Ha sor kerül az amerikai rakéták Európába telepítésére, akkor arra mi megfelelőképpen válaszolunk. A Szovjetunió azonban más megoldást kíván. A legjobb az volna —, s mi ezt javasoljuk — ha Európa térségében egyáltalán nem lennének nukleáris fegyverek, sem közepes hatótávolságúak, sem harcászatiak. Mivel az Egyesült Államok ezt nem fogadja el, mi készek vagyunk elfogadni azt is, hogy a Szovjetuniónak ne legyen több rakétája, mint amennyivel ma Európában a NATO rendelkezik. Ugyanakkor azonban megállapodásra kell jutni arról is, hogy mindkét fél egyenlő szintre szállítja le közeoes hatótávolságú, nukleáris fegyvereket hordozó repülőgépeinek számát. Ily módon teljes egyenlőség jönne létre mind a rakéták, mind a rcoülőgépek tekintetében, s ráadásul jóval alacsonyabb szinten, mint a jelenlegi. A Szovjetunió kész egy ilyen megállapodás aláírására. A kérdés csupán az, hogy az Egyesült Államok elnöke is kész-e aláírni egy olyan megállapodást, amely az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvén alapul. A Pravdának arra a kérdésére, hogy mi a véleménye Ronald Reagannak egy szovjet—amerikai csúcstalálkozóra tett javaslatáról, Jurij Andropov a következőket válaszolta: Mi azt vallottuk, és valljuk ma is, hogy a csúcstalálkozóknak különös jelentőségük van a bonyolult problémák megoldása szempontjából. Ezért teljes komolysággal ítéljük meg ezt a kérdést. Számunkra a legmagasabb szintű találkozó kérdése nem képezheti politikai, vagy propagandacélú manőverek tárgyát. A Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetőinek az időszerű problémák kölcsönösen elfogadható megoldását, s az országaink közötti kapcsolatok fejlesztését szolgáló találkozója hasznos volna a Szovjetunió és az Egyesült Államok, Európa és az egész világ számára. Az Egyesült Államok elnöke ahhoz a feltételhez köti a találkozót, hogy a Szovjet, unió egyezzen bele az európai nukleáris fegyverzetek kérdésének számunkra eleve elfogadhatatlan megoldásába. Ez egyáltalán nem azt bizonyítja, mintha az amerikai vezetés komolyan venné ezt a kérdést. S ezt csupán saj-, nálni lehet — állapította meg végül az SZKP KB főtitkára. (MTI) . Genscher Prágában Hivatalos látogatásra kedden a Csehszlovák Szocialista Köztársaságba érkezett Hans- Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter. A prágai repülőtéren a vendéget meghívója, Bobuslav Chnou- pek csehszlovák külügyminiszter fogadta. (MTI) A fejlődő országokba való — exportálásban is új fogalmak honosodtak meg a magyar külkereskedelemben. Ezek, mint a fővállalkozás, az ipari rendszerek exportja, a kulcsrakész szállítás, illetve az építési vállalkozások, szerződések erősítése kívánatos a jövőben. A’ hazai feltételek javításában kinek-kinek saját háza táján is van tennivalója. Már a műszaki és közgazdasági oktatásban jobban figyelemmel kell lenni törekvéseinkre (trópusi körülményeknek is megfelelő terméktervezés, nyelvoktatás stb.) Hatásosan szolgálja célunkat a fővállalkozási rendszer erősítése, \ a- lamint a külkereskedelem szervező tevékenysége is. Előadása Után Mclega Tibor a jelenlevő fiatal közgazdászok gyakorlatból merített kérdéseire válaszolt. A kétnapos konferencia végül Gub- csi Lajosnak, a Magyar Köz- gazdasági Társaság Ifjúsági bizottsága elnökének záróbeszédével ért véget. Szuhe-Bator, az államalapító A mongol nép ma ünnepli D. Szuhe-Bator, a Mongol Népi Forradalmi Párt és a népi állam alapítója születésének 90. évfordulóját. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméinek hatására Mongóliában két illegális forradalmi kör alakult. A forradalmi körök a nép szabadságának kivívását, a társadalom forradalmi átalakítását és az Illegális forradalmi harc stratégiájának és taktikájának kidolgozását tűzték ki célul. D. Szuhe-Bator és követői, megértve, hogy a nemzetközi helyzet és az ország belső bonyolult feltételei közepette az osztályharc érdekei a földalatti forradalmi erők együttműködését követelik meg, 1920. júniusában megtartották a két földalatti forradalmi kör egyesülő tanácskozását. Ezen a két kör „Mongol Néppárt” néven egységes foriadami szervezetet hozott létre. A kongresszus határozatának megfelelően 1920 nyarán D. Szuhe-Bator vezetésével héttagú delegációt küldtek Szov- jet-Oroszországba, hogy megismerkedjenek az októberi forradalom történelmi tapasztalataival, az ottani testvérpárt elméleti és gyakorlati munkájával. D. Szuhe-Bator és H. Csojbalszan közvetlen irányítása alatt 1920 novemberében jelent meg Irkutszkban a „Mongolin Unen” című újság első száma. A lap tevékenysége is segítette a Mongol Népi Forradalmi Párt létrehozásának sokoldalú előkészítését. Az MNFP első alapító kongresszusa 1921. márciusában összeült és elfogadta a párt első programját. D. Szuhe- Bator irányította a reguláris népi forradalmi csapatok létrehozásának, a fegyveres felkelés előkészítésének óriási munkáját. Rövidesen megfakult az ideiglenes népi kormány D. Szuhe-Bator veNóGRÁD - 1983. V.bruár 2., szerda zetésével. Hadügyminiszterként és főparancsnokként a fegyveres erők vezérkarát is ő irányította, s az országíel- szabaditó harcot sikerre vezette. A mongol nép az MNFP vezetésével folytatta és folytatja azt a harcot, ameiyet D. Szuhe-Bator és forradalmár társai kezdtek el, s ameiy lehetővé tette a feudalizmusból a szocializmusba való átmenetet, jelenleg pedig sikeresen oldja meg a szocializmus teljes felépítésének feladatait. A mongol nép célkitűzései megvalósításában mindenkor számíthatott és számíthat ma is a Szovjetunió, a szocialista közösség többi országa, köztük a Magyar Népköztársaság segítségére. Az államalapító nagy forradalmár, D. Szuhe-Bator születésének 90. évfordulóján köszöntjük a testvéri mongol népet és kívánjuk, érjen el további nagy sikereket hazája felvirágoztatásában. Kreisky kontra Reagan? Szászt Júlia, az MTI munkatársa írja: Nem sok kérdésben lehet, egyetértésre számítani Bruno Kreisky osztrák kancellár és Reagan amerikai elnök csütörtökön kezdődő washingtoni megbeszélésein. A nem éppen felhőtlen amerikai—osztrák kapcsolatokra vezethető vissza, hogy Kreisky három és fél év „kihagyás” után utazik az Egyesült Államokba. 1979 októberében a bécsi Staatsopep amerikai fellépése alkalmából magánlátogatásra Washingtonba érkezett. Kreiskyt Carter elnök fogadta. Reagannel viszont mindeddig még nem hivatalosan sem találkozott. Igaz, kettejük kapcsolatának nem tett jót, hogy annak idején az osztrák kancellár nyíltan megmondta: jobban szeretné, ha újabb terminusra Carter elnök maradna a Fehér Házban. .< Akkor, 1979-ben, központi kérdés volt a közel-keleti rendezés. Az osztrák kancellár közvetítőként igyekezett fellépni, mindenekelőtt azzal a céllal, hogy a PFSZ-t megfelelő szerephez juttassa a tárgyalásokon. Azóta Kreisky még határozottabb lépéseket tett ebben az irányban, s a Palesztinái Felszabadítási Szervezet osztrák elismerése, Kreisky találkozói Arafattal, Kadhafi líbiai elnök 1982 márciusi bécsi látogatása nem kevés bosszúságot okozott Washingtonban. Azt sem tekintik örvendetesnek, hogy megromlott Ausztria korábban kiegyensúlyozott viszonya Izraellel, miután a kancellár élesen bírálta Tel Aviv agresszív politikáját. Hogy a New York Times Kreisky látogatását előrejelző cikkében „feszült amerikai—osztrák kapcsolatokról” írhat, annak fő oka mégis a kelet—nyugati együttműködés eltérő gyakorlatában keresendő. Reagan zokon vette, hogy a semleges Osztrák Köztársaság nem tartotta célszerűnek Washingtont követve feladni a szomszédos szocialista világgal kialakított együttműködését. (Az amerikai neheztelés nyilvánul meg abban a különös körülményben, hogy az Egye- sült Államoknak immár másfél éve nincs nagykövete Becsben.) Ausztria nem csatlakozott az amerikai bojkottfelhi- váshoz. 1981—82. folyamán folytatódtak a szovjet—osztrák tárgyalások, s fontos szerződéseket írtak alá (egyebek között Tyihonov bécsi látogatása idején) a Szibéria—Nyugat-Európa gázvezeték építésében való osztrák közreműködésről, illetve szovjet földgáz Ausztriába szállításáról. Több ízben bírálta Kreisky nyilvánosan a Lengyelországgal kapcsolatos amerikai politikát is. Ami a napjainkban nagyon időszerű „fegyverkezés vagy béke” kérdéseit illeti: a szocialista párti Kreisky, aki egyben a Szocialista Internacionálé egyik vezetője is, az enyhülés híve. A leszerelés szükségességéről igen határozott véleménye van — kérdés, hogyan fogadják e nézeteket Washingtonban. t iBudapesten Janusz Cbodcwski Kedden Budapestre érkezett Janus Obodowski, a Lengyel Népköztársaság minisztertanácsa elnökének első helyettese, a tervbizottság elnöke, hogy Faluvégi Lajos miniszterei-: riök-helvettessel, az Országi® Tervhivatal elnökével tárgyalásokat folytasson. Halott javaslat A javaslat, amelyet Reagan elnök „Európa népeihez intézett üzenete” tartalmaz, nem javaslat, csupán annak az isment amerikai álláspontnak a megismétlése, amely szerint Reagan elnök kész aláírni Jurij Andropovval egy, a „nullaváltozaton” alapuló genfi megállapodást — ismerte el hétfőn este a Fehér Ház egyik helyettes szóvivője. A szóvivői nyilatkozat előtt mindhárom amerikai televíziós állomás európai tudósítói hasonlóan óvatos hangnemben számoltak be Reagan „csúcstalálkozó-javaslatáról”, s teljesen egyöntetűen aláhúzták: az elnök olyan egyezmény aláírását ajánlja, amelyről tudja, hogy nem jöhet létre, mivel a szóban forgó nullaváltozatot, a szovjet közép-hatótávolságú rakéták egyoldalú leszerelését, a Szovjetunió elfogadhatatlannak tartja. A „csúcstalálkozó-javaslattal” — Amerikában — Reagan elérte, hogy elsőoldalas „újságot” szolgáltatott a sajtónak, amely azonban teljesen egyöntetű a mögöttes szándékok értelmezésében. Jellegzetes a The Washington Post alábbi megállapítása: „ezzel a levéllel Reagan ismét felhívja Andropovot arra, hogy írjon alá valamit, amit már elutasított”. (MTI) Befejeződött a szejm ülése Három törvény elfogadásával kedden délben befejezte kétnapos ülését a lengyel parlament. Az első törvény a bányászok nyugdíjellátásával foglalkozik, különféle kedvezményeket biztosítva a népgazda- ságilag igen fontos ágazat dolgozóinak. A többi között kimondja, hogy a jelenlegi 55- ről 1986 elejéig fokozatosan 50 évre kell leszállítani a bányászok nyugdíjkorhatárát. A másik, szintén szociális jellegű törvény a kisiparosok, a termelőszövetkezeti tagok, az alkotók és más művészek nyugdiját, egyéb járadékait szabályozza. Ugyanez a törvény kimondja, hogy az indokolatlan munkahelyi hiányzások csökkentése érdekében ezentúl a betegállomány első három napjára csak a táppénz 50 százaléka jár. Kivételt képeznek a foglalkozási ártalmakból, a munkahelyi balesetekből származó betegségek, valamint az egészség- ügyi miniszter által járványnak minősített tömeges megbetegedések. Végül a harmadik törvény a közúti közlekedés .szabálya^ it módosítja, hozzáigazítva azokat a más európai országokban érvényes előírásokhoz. Egyik jellemzője, hogy fokozott mértékben érvényre juttatja a jobbkézszabályt. A törvény valószínűleg csak jövő év január 1-vel lép életbe. Ezzel a lengyel parlament befejezte kétnapos ülését, egyben öt hónapja tartó őszi ülésszakát is. amelynek során a mostaniakkal együtt összesen 26 törvényt hagyott jóvá. (MTI) Sajtókonferencia a mongo/ nagykövetségen Badamtarin Baldo, a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövete kedden a nagykövetség épületében sajtókonferenciát tartott Szuhe-Bator, a Mongol Népi Forradalmi Párt és a népi állam alapítója születésének 90. évfordulója alkalmából. Megemlékezett a nagy mongol forradalmár munkásságáról a párt létrehozásában, az 1921-ben lezajlott fegyveres felkelés előkészítésében, végrehajtásában Szerzett érdemeiről. A nagykövet beszámolt az ázsiai ország mai helyzetéről is.
