Nógrád, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-02 / 27. szám
A Magyar Külkereskedelmi Bank, amely alapvetően devizabank, mind szélesebb körben nyújt forinthiteleket hazai vállalkozásokhoz, export- fejlesztő elképzelések megvalósításához. A Magyar Nemzeti Bank és a Közép-európai Nemzetközi Bank mellett az MKB is részt vesz az exportárualapokat bővítő hitelek kihelyezésében. Az elmúlt két évben 250 millió forintot adtak többek között könnyűipari, vegyipari vállalatoknak, zömében külföldi gépek vásárlására, termelőkapacitásaik bővítésére és arra, hogy jelentős mértékben növeljék kivitelüket. Emellett a bank más forrásból is támogatja az export- orientált beruházások megvalósítását, a vállalatok exportcéljainak elérését. Az MKB vállalkozási alapjának felhasználásával jelenleg hat társulásban vesz részt. Társulást hoztak létre például a Lőrinci Textilipari Vállalattal a nem szőtt kelmék termelésének, választékának bővítésére, s a Bala- ton-f el vidéki Erdőgazdasággal újszerű technológia beveHárom típusban huszonháromezer villanymotort készítenek a kallói Vörös Csillag Termelős-r'kezet tekercselő-melléküzemében ebben az évben. Az Ikladi Műszergyár részér- ii gycclllí éve rryárt.iák a különböző motorokat, s elégedettek a rendelők. Képünkön: Ungi Marianna tekercseket szigetel. A KOHÁSZOK LEGJOBBJAI KOZOTT Hatékonyság, termelékenység = csaknem ötszázalékos béremelés __ A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben minden politikai, gazdasági és szélesre tárt demokratikus fórumot körbejárt a géni módszerekkel és előretekintő józan felfogással kialakított gondolat: a gyár kollektívájának 1983-ban a múlt évivel azonos mennyiség mellett 5.8 százalékkal kell növelnie az értéktervet, hogy végül is 225 millió forintos nyereséget érjenek el. Ezért a gyár dolgozóin a figyelem is, a felelősség is nagyobb. Nógrádban. szőkébb hazájában mint legnagyobb ipari üzemnek meghatározó szerepe van a fejlődésre, de eredményei folytán a kohászatban is a legjobbak között tartják számon. Meggyőződéssel vallják, hogy saját boldogulásuk érdekében ezt a pozíciót tartani 1933-ban elsőrendű kötelességük. KEVESEBB LÉTSZÁMMAL Ürmössy László vezérigazgató mind a pártbizottság, mind a bizalmitestületi ülés résztvevői előtt hangsúiyoeta. hogy az ipar 8,5 milliárd forinttal többet tudott befizetni az 1982. évi közös kasszába, mint az ezt megelőző évben, de exporteredményeiben is jelentősen hozzájárult az ország pozitív szaldójához. S ebben ott van a Salgótarjáni Kohászati Üzemek dolgozóinak sikeres munkája is. A gyár dolgozói csaknem 4 milliárd forintos termelési érték mellett 5.5 százalékkal szárnyalták túl az előző év eredményeit, s a 6.6 százalékos termelékenység-növeléssel végül is 220 millió forint körüli nyereséget értek el. Nehéz esztendőt hagyott maga mögött a Salgótarjáni Kohászati Üzemek gárdája, de a XII. kongresszus céljainak irányában haladva 1983-ban újabb nagy feladatok megoldására készül. Az 1933. évi terveket a népgazdasági követelményekhez igazították, s legfőbb törekvésük, hogy elősegítsék a külső fizetési mérleg javítását. Ilyen megokolással érthetően a rugalmasság, a gyors reagálókészség, a szigorú takarékosság és a versenyképes export fokozása került a vezérigazgatói expozé középpontjába. Ahhoz, hogy a sokfajta gazdasági tényező végül is 225 millió forintos nyereséghez vezetnek továbbbi 100 fővel csökkenő létszám mellett 6 százalékos termelékenységnöveléssel és 5,2 százalékos exportbővítéssel egyidőben 40 millió forint önköltségcsökkentést kell elérni. S ha mindez a jól átgondolt gazdálkodási mederben folyik, akkor a gyár dolgozóinak keresete 4,7 százalékkal növekedhet. A kohászati üzemekben azt tartják: ha ez évben az élet- színvonalban bizonyos szigorítások várhatók, akkor köte- lességszerűen jobban odafigyelnek a szociálpolitikai tervekre és az életkörülményeket segítő egyéb tényezőkre. A gazdasági tervvel egyidőben 1983-ra 172 millió forintot meghaladó szociálpolitikai tervet állítottak össze, s minden eddiginél nagyobb segítséget szeretnének adni a dolgozók lakásépítési törekvéseinek támogatásához. A gyár gazdasági, szociálpolitikai és bérpolitikai tervében ott érezhető a dolgozók széles 'rétegének véleménye is. Minden lehetséges fórumot kihasználtak a tervek és elképzelések ismertetésére, véleményezésére. A számítógépes megoldások és a sokoldalú szakmai, politikai és társadalmi vélemények most már egy csokorba kerültek. FOLYTATÓDIK A REKONSTRUKCIÓ A tervekhez a szakszervezeti szervek reménykedve tették hozzá, hogy a 266 millió forintos fejlesztési és beruházási program keretében a termék- szerkezet korszerűsítése és a gyári rekonstrukció örvendetesen tovább folytatódik. Jól halad a félemeleg-alakítási, a hidegfolyatási, a huzalhenger- lési technológiák bevezetése, és napirenden van a kovácsológyári anyagtakarékos darabolási művelet bevezetése is. A tervezett 4,7 százalékos jövedelemnövekedés programja országos összehasonlításban is igen kedvezőnek ítélhető meg. Ez a gyár dolgozóinak anyagi helyzetét megnyugtatóan javítja. A tervek jóváhagyását megelőző íviták során több száz figyelmet érdemlő vélemény hangzott el. amely mind a cselekvő útkeresésre és a tervek iránt érzett felelősségre utal. Menus Ferencné dróthúzó azt hangsúlyozta, hogy személyes elkötelezettséggel kell mindenkinek részt vennie a magasabb színvonalú irányító munka, a szervezettség fokozása és a tervezett ráfordítási költségek csökkentésének elérésében. Régi Ernő, a szegverőüzem párttitkára a tervekkel összefüggésben üzemének fokozott felelősségét hangsúlyozta, mert ez év során 61 új géppel és korszerű csomagolótechnikával a világszínvonal felé lépnek. Lakatos József, a KlSZ-bi- zottság titkára szerint a gyár 1983-as évi terve reális, ugyanakkor igényes is. A bér- fejlesztés során fokozottabban figyelembe kell venni a fiatalok szorgalmas munkáját és valóban érdem szerinti differenciálással kell elismerni 'a tervek megvalósításához való sikeres hozzájárulást. Hangsúlyozta, hogy a gyárban embereket munka nélkül megtűrni nem szabad. Mindenütt fel kell szabadítani a felesleges létszámot, s ebben a munkahelyi vezetőkre nagy felelősség hárul. Puffá Sándor, az üzemfenntartás terveiről szólva elmondta, hogy a folyamatos termelés igényei szerint rugalmas létszám-csoportosításokra készülnek. A karbantartás felgyorsítása végett 1 millió forint értékű kisgépesítési terveznek, s kialakítanak egy induktorjavító részleget, hogy a kovácsológyár gazdaságosságát és sikeres exporttörekvését elősegítsék. Dr. Kecskeméti Sándor főosztályvezető azokról az átgondolt energiatakarékossági tervekről beszélt. amelyek mintegy 8 millió forint körüli energiamegtakarításra nyújtanak lehetőséget. Merlák Ervin, a szakszervezeti bizottság titkára alapvető eredménynek értékelte, hogy az elmúlt évben sikerült megértetni a dolgozókkal a megváltozott körülményeket. 1983-ban erre lehet alapozni, de ébren kell tartani mindenkiben a tudatosságot és a felelősségérzetet. Juhász László a rezsi- költségek csökkentésére hívta fel a figyelmet. Szilágyi Dezső, a nagyüzemi pártbizottság titkára pedig bátorította a vezetőket és a dolgozókat, hogy kezdeményezőkészségük kibontakozásával, a reagálókészség fokozásával vigyék sikerre a gyár új, nagyszerű programját. ELEVEN, KÖZÖS. PROGRAM Az 1983-as évnek olyan Eleven. közös programja rajzolódott ki, amelyikben benne van a realitásokon alapuló számítógép véleménye, az ember bátorító és értő szava, az igény, a felelősség, az elkötelezettség mindenfajta lehetséges és belátható tényezője. Az ilyen kollektív tervezés bölcsessége magában hordja a sikeres megoldás mindenfajta szükséges korrekcióját és a végső eredményét is. Orosz Béla Zöld út az exportfejlesztő beruházásoknak Új vonások a Magyar Külkereskedelmi Bank hitelezési tevékenységében zetésére. Itt a korábban csak hulladékként értékesíthető faanyagot exportra dolgozzák fel. Az esetek többségében a vállalkozásban a termelők meglevő eszközeikkel, épületeikkel vesznek részt, a bank pedig tökével, melyből külföldi termelőberendezéseket vásárolnak az exportkapacitások bővítéséhez, a gyártási folyamat korszerűsítéséhez. Az eredményen a társulásban részt vevők a tőke-hozzájárulás arányában osztoznak. A tapasztalatok szerint általában ott teremthetők meg az együttműködés feltételei, ahol a társulásban részt vevő egységek elkülöníthetők a termelővállalat egyéb üzemeitől, kialakíthatók az önelszámolás feltételei. Olyan vállalkozásoknál, ahol nincs lehetőség az önelszámoló egységek létrehozására, a bank alapjuttatás formájában támogatja az exportfejlesztő elképzelések megvalósítását. Így kapott az ERŐTERV iraki faluvillamosítási fővállalkozásához alapjuttatást nyolc terepjáró megvásárlásához, a Szegedi Konzervgyár 11 millió forintot sterilizálóberendezések beszerzéséhez — új exportcikkként nagy kiszerelésű konzer- vek készítéséhez — vagy a Debreceni Kötöttárugyár 36 millió forintot külföldi berendezések megvásárlásához, a kötöttáruk gyártásának fejlesztéséhez. A vállalkozási alapból az elmúlt több mint két év folyamán közel 500 millió forintot fordítottak összességében társulások, vegyes vállalatok létrehozására, vállalatalapításra és alapjuttatásra. Az idén január 1-től a bank nve- reségéből — amelyet korábban teljes egészében befizetett a költségvetésbe — 75 millió forintot visszatarthat vállalkozási alapjának továb- bi növelésére. Mindezen túl az MNB és az MKB képviselői olyan megállapodás előkészítésén dolgoznak, amely lehetővé teszi, hogy a külkereskedelmi bank az elkövetkezőkben forgó- eszköz-jellegű hitelt is nyújthasson exportfő vállalkozások finanszírozásához. továbbá külföldön. vagy Magyarországon létrehozandó vegyes- vállalatok alapításához és működtetéséhez. ADÓSAK A PÉNZINTÉZETEK Gazdára váré Isoltok Noggrádban Elcsitultak a közvéleményben a kisvállalkozások által felvert hullámok. Mint a televízió legutóbbi Hatvanhat című műábrában is hallottuk, az új vállalkozási formák hatását az emberek tekintélyes hányada máris érezhetőnek véli. A bolti kiskereskedelemben azonban mindmáig igen kisszámú az érdeklődő, az üzletek újfajta működtetése iránt. Különösen az élelmiszerboltokat hagyták csali- nem érintetlenül a lehetővé vált változások. Gecse Istvánnal, a Nógrád megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat igazgatójával ennek okait kutatjuk. — Hol tart most a nógrádi élelmiszerboltok szerződéses működtetése? — Két esztendő alatt háromszori alkalommal negyven üzletünket hirdettük meg. Ebből összesen öt talált gazdára, amiből a múlt év végére hármat vissza is adtak. Idén januárban ismét negyvenkét boltot kínáltunk fel, kilencet vettek ki. Lassan mintha élénkülne az érdeklődés. — Miért ennyire lassan? — Hiányzó feltételek fékezik a folyamatot. Ezek közül való, hogy kevés nálunk a ke- reskedőcsálád. Ez azért fontos, mert a szerződéses bolt vezetője, míg úton van az áru után, szeretné, ha „szeme” ott maradna a boltban. A fokozott tempójú árubeszerzéshez saját gépkocsi is szükséges, s autóval ma még nem minden család rendelkezik. Gond az is, hogy' a szerződéses boltok fizetési rendszerének megnyugtató megoldásával ma még adósak a pénzintézetek. Olyan fizetési csekkre gondolok, ami csupán a nagykereskedelmi vállalat és a bolt között érvényes, kizárja tehát a visszaélés lehetőségét, s ezt az értékpapírt az árukísérő is elfogadhatná. Mindezen túl bizonyos kényelmi szempontok is gátolják a gyorsabb kibontakozást: nem mindenki rajong a gondolatért, hogy újabb „nyűgöt” vegyen a nyakába. — Nem gondolja, hogy túl nagy árat szabnak a felajánlott üzletekért? — Ezt a kérdést a gyakorlat válaszolja njajd meg. Lehet, hogy valóban sokat kérünk. De elkótyavetyélni se akarjuk egységeinket. Ezért felelősséggel tartozunk, hiszen a boltok továbbra is a mi tulajdonunkban maradnak. — Milyen eszközökkel tudják a jelentkezők személyét, alkalmasságát mérlegelni? — Semmilyenekkel? És ezen sürgősen változtatni kellene! A mostani szabályozás szerint azé a bolt, aki többet ajánl érte. Hiába tudjuk, hogy a licitáló a szeszes ital nagy barátja, vagy link, felelőtlen, ha ő ígér többet, neki kell átadni^ üzletet. Korábban jól- menő, színvonalas fővárosi és balatoni vendéglátóhelyeket lát az ember lecsúszni éppen amiatt, hogy etikai és szakmai szempontból kifogásolható előéletű emberek kezébe jutottak. Egy bolt vezetése nemcsak gazdasági követelményeket jelent, a jelentkezőt tehát nemcsak pénzügyi adottságai, hanem egy sor más tulajdonsága szerint is kívánatos elbírálni. — A szerződéses boltok számának szaporodását mennyire képes követni az áruellátási háttér? — Jelenleg fokozott beszerzéssel észrevehetően bőségesebb ellátást nyújt a jó kezekben levő szerződéses bolt, mint a többi. Ezek az előnyök azonban jelentősen csökkenhetnek számuk emelkedésekor — az esetben természetesen, ha a mostani áruellátási háttér változatlan marad. Megnyugtatóan megoldhatná a szerződéses üzletek áruellátását például egy kereskedők áruháza, amely módot ad a választék megtekintésére, a helyettesítési lehetőségek eldöntésére, egyszóval: a személyes vásárlásra. — Mi előnye származik a vállalatnak a boltok kiadásából? — Nem kell elaprózni energiáinkat azzal, hogy nemcsak az üzletek festése, hanem a legutolsó égő cseréje is a vállalati központ dolga. A feltehetően javuló ellátás is érdekünk, hiszen az üzlet tulajdon jogában nem történik változás. — És mi belőle a vállalkozó haszna? — Jelentősen növelheti jövedelmét. Tudom, sokakat az is visszatart, hogy ebben a szakmában ellenőrizhető a, jövedelem és nem mindenki szereti, ha belelátnak kártyáiba. Többen úgy vélik, hogy a jövedelemadó növekedése miatt nem érdemes a forgalmat gyaraoítani. Ez nem így van! Az adó alig emelkedik a forgalom növekedésével. Szendi Márta Több mint 10 millió forint Társadalmi munka Szécsényben Szécsény lakossága az elmúlt évben 10 millió 130 ezer forint értékű társadalmi munkavégzéssel járult hozzá a nagyközség fejlesztéséhez, szépítéséhez. Egy ember átlagosan 1527 forint értékű munkát „tett le” a köz „asztalára”. A környezetvédelemmel összefüggő munka értéke 4 millió 105 ezer forint. A tavaszi környezetvédelmi akcióban; parkosításban 3 millió Ft értékű munkát végeztek a szécsényiek. A Szántó Kovács János és a Kun Béla utca lakói elkészítették a csapadékelvezető árkot. A járdák építéséhez a termelő- szövetkezet a sódert biztosította. A Mező Imre utcában a lakók munkája nyomán elkészült a járda. A Kun Béla és a Szántó Kovács János utcákban ott a sóder, ha az idő engedi, a lakók elkezdik a járda építését. Az MHSZ- klub tagjai a lőtér építésénél serénykedtek. Az ÉPSZúV gépeket biztosított a különböző munkákhoz, a sportolók szállításával pedig jelentős összeget takarítottak meg a nagyközségnek. A mezőgazdasági szakközépiskolások, általános iskolások többek között a járási ifjúsági táborban végeztek közhasznú munkát. Azzal, hogy a Nógrádterv és a nagyközségi tanács műszaki csoportja társadalmi munkában elkészítette a sportpálya melletti új telkek ivóvíz-, szennyvíz-, út- és járdaépítési, felszíni vizek csatornarendszerének kivitelezési tervét, 630 ezer forintot spóroltak meg a tanácsnak. A lakosság önkéntes pénzfelajánlása 106 ezer forint. Ezt az összeget az új művelődési ház építésébe költik. sz. f. Hidrogénqenerátor A Csehszlovák Tudományos Akadémia Heyrovsky fizikai kémiai intézetében hidrogéngenerátort szerkesztettek, amely elektrolízissel állít elő Vízből hidrogént, közvetlenül a felhasználás helyén, lev megszűnik az a gond, amelyet a 90 kg-os acéltartályokban. költségesen szállított tűzveszélyes hidrogén jelent. A csehsr'rvák hidrogéngenerál or réze'ektródokkal működik. Szabadalma Csehszlovákiában és külföldön védett. Élettartama meghaladja az 50 000 üzemórát, azaz jóval hosszabb, mint a hasonló külföldi szerkezeteké.
