Nógrád, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-02 / 27. szám

o{: J yiLÄG PROLETÁRJAI EGYESÜUHDC1 NOGRÁD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES a MEGYEI TANACS ÜAPÜA * XXXIX. ÉVF.. 27. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1983. FEBRUÁR 2., SZERDA Új fogalmak, törekvések a magyar külkereskedelemben Befejezte munkáját a fiatal közgazdászok salgótarjáni országos tanácskozása Ä fiatal közgazdászok Sal­gótarjánban tartott országos konferenciájának tegnapi, má­sodik napján Melega Tibor külkereskedelmi miniszterhe­lyettes tartott előadást A nem szocialista külkereskedelem kérdései címmel. Bevezetőjé­ben néhány adattal illusztrál­ta a nem szocialista országok­kal folytatott külkereskedelem alakulását. Tavaly ez irányú összes ex­portunk 332 milliárd fo­rint értéket tett ki, •z előző évihez képest 8,3 szá­zalékos fejlődést mutatva. Ugyanakkor az innen szárma­zó importunk megközelítette a 320 milliárd forintot, s ez .— ha lassúbb ütemben is — ugyancsak emelkedést mutat. A továbbiakban azt elemez­te az előadó, hogy a fizetési mérlegünk kívánatos aktívu­mának döntő részben a keres­kedelmi mérleg aktívumából kell származnia. Azok a felté­telek, melyek a középtávú terv készítésekor a kiinduló­pontok közt szerepeltek (az exportpiacok bővülése, a hi­telcsatornák további nyitottsá­ga) nem teljesültek, ezért több radikális intézkedésre volt szükség, köztük az import kor­látozására. Hangsúlyozta Me­lega Tibor, hogy a későbbiek­ben az importtal való éssze­rű takarékoskodás a célszerű, hiszen a tavalyihoz hasonló kényszerű intézkedés károkat okozhat. Az export növekedése két forrásból táplálkozhat: a ter­melésből, s ez az alapvető, va­lamint a külkereskedelemből. A következőkben a külkeres­kedelem teendőit vette sorra a miniszterhelyettes. Az el­múlt években több új „minő­séggel” kell számolni az ex­portőröknek. Ezek egyike, hogy vállalataink árérzékeny­ségük folytán nem csak ve­vőt, hanem jó árat fizető ve­vőt keresnek termékeik szá­mára. Ráfizetni nem hajlan­dók, inkább nem használják ki exportra szánt kapacitásai­kat. Oda viszont még nem mindegyik jutott el, hogy az ily módon felszabadult kapa­citásokat jó áron eladható ter­mékek gyártása felé tereljék. Űj minőséget jelző tényező az is, hogy a magyar export ösz- szetételében éppen azok a termékek képvi­selnek negyvenszázalékos arányt, melyek nyugaton strukturális túltermelési válsággal küzdenek. A nem szocialista országokba irányuló kivitel gátja továb­bá a protekcionizmus, s azok a vámhátrányok, melyeket a nagyobb hatékonyságból eredő, olcsóbb árakkal nem mindig tudunk ellensúlyozni. A kedvezőtlen körülmények enyhítésére az utóbbi évek­ben az állam rendkívül ener­(Folytatás a 2. oldalon.1 Tízezer tonnával több szén ffógrádhói Sikeres volt a Nógrádi Szén­bányák első új évi hónapja: januárra esedékes szénterrne- lési feladatait tízezer tonná­val túlteljesítette, a vállalat, és a szén a minőségi követel­ményeknek is megfelelt. A nógrádi szénbányászok ezzel hozzájárultak az ország szén­Megőrizni az értékeket Lakásfelújítási kilátások Balassagyarmaton Tíz híján háromszázmillió forint értékű az a mintegy ezerháromszáz lakás, melyet a Balassagyarmati Városgaz­dálkodási Vállalat tart fenn. A jelentős értékhez képest nem túl nagy az összeg, amit karbantartásra, felújításra költhet a város. 1982-ben mint­egy 7,5 millió forintot fordí­tottak lakásrékonstrukcióra, s ezen túl négy tetőtérben ki­alakított lakást hoztak létre, mintegy másfél milliós érték­ben. Ez utóbbiakat fiatal há­zasok kapják, elosztásukról mostanában dönt a tanács. A 7,5 millióból 45 otthon újjá­varázsolására futotta. Ebből 26 volt az úgynevezett idősza­kos felújítás, melyekre az el­múlt két-három évtizeden be­lül épült lakásokban került sor. A további 19 helyen, úgy­nevezett elmaradott munka­ként ennél régebben — nem egy esetben a századforduló táján — épített házakban vé­geztek megújító munkát. Ezeknek az épületeknek a sor. sával sokáig országszerte ke­veset foglalkoztak, csak az utóbbi időben kerülhetett rá sor, hogy karbantartást végez­hessenek. Ez a feladat számos megoldandó gondot von maga után. A régebben épített há­zak rendbehozatalához a je­lenlegi igényeket jelentősen meghaladó szakmai tudásra, a ma már igen ritkán előfordu­ló, hagyományos technológi­ák kitűnő ismeretére van szük­ség. A vállalat szerencséje, hogy szakemberei között akad­nak, akíK birtokában vannak e szakmai tudásnak. Az emlí­tett lakások közül négyet kor­szerűsítettek és kemfortosi- tottak, a többiben csak az ál­talános felújításra került sor. Az átfogó munkákat termé­szetesen csak a. lakók kiköl­töztetésével lehetett megol­dani. Öt család a vállalat sa- ját átmen»ti lakájaiban ka­pott helyet, a többi elhelyező sérő] a tanács gondoskodott. Év végére a családok vissza­költözhettek újjávarázsolt ott­honaidba. Az idén nagyobb mérvű felújításokra vállalkoznak. Felújításra 11,5, tetőtér-beépí­tésre 2,6 millió forintot kíván­nak fordítani. Az egyensúly idén áttolódik a régebben épült lakások rendbehozata­lára. Harmincnyolc ilyenben tevékenykednek a mesterem­berek, ebből ötöt nemcsak fel­újítanak hanem korszerűsíte­nek is. Közülük 11 lakásban már el is kezdték a munkát. További huszonnégy otthon részleges felújítására kerül sor és 8 tetőtérlakást alakí­tanak ki az esztendő folya­mán. tüzelésű erőműveinek zavar­talan működéséhez. De a la­kosság tüzelőellátásában ko­rábban tapasztalt, fennakadá­sokat is sikerült megszüntet­ni nemcsak Nógrádban, de más megyékben is, hiszen a nagybátonyi szénmede-ncéböl visz a vonat szenet a szolno­ki és a hevesi TÜZÉP-íele-' pekTe is. A kiváló eredmények egyik forrása, hogy sikerült „át­menteni”, a tavaly év végi munkaiendiiletet; a nógrádi szénbányászok az ellátási gon­dok hallatán szinte valameny- nyi januári szabadnapjukat műszakban töltötték. Meg­könnyítette mozgósításukat a Pénzügyminisztérium gyors reagálása a nyugdíjjárulék progresszív emelkedésével kapcsolatos aggodalmakra: a szénbányászoknak a régi és az életbe lépett emelkedő nyug­díjjárulék közti különbözetet a jutalomban visszatérítik. A nógrádi szénbányászok most arra törekszenek, hogy a januári teljesítményektől ne maradjon el a februári, de a márciusi sem. Ez márcsak azért is fontos, mert gondol­niuk kell a holnapra is: a má­sodik évnegyedtől megszapo­rodnak a frontátszerelési és fejtés-előkészítő feladatok, amelyek szükségképpen — át­menetileg — a konkrét ter­meléstől is elvonnak munka­erőt. Az elmúlt esztendőben 280 millió forint értékű csomagolóanyagot gyártottak a Globus Nyomda rétsági gyáregységében. A ragasztott, hajtogatott dobozok jelentős része az Egyesült Izzó, az élelmiszeripar és a gyógyszergyárak termékeinek burkolására készül, Ezen árucikkek jó része határainkon túli vevőkhöz kerül. Az ofszet technológiával nyo. mott, díszített dobozok alapanyagául főleg tőkés (olasz, NSZK-beíi) importkarlono- kat használnak fel. Az ezekkel való takarékosság népgazdasági érdek. V megye egyik legnagyobb importfelhasználó üzemében az idén már fokozottan veszik igénybe a ha­zai papírokat. Termelésük mennyiségét a magyar kartonok feldolgozásával növelik. Ké­pünkön: sajtdobozok készülnek, ofszetgépen és daraboló automata berendezés szifon, patronok csomagolóanyagát vágja méretre. — kulcsár — Az Országos Egészségnevelési Intézet idei programja 4 Anyagtakarékos dobozok Eíiságról Sajtótájékoztató az Állami Biztosítónál Egységes balesetbiztosítás — Fő cél a megelőzés Az Állami Biztosító budapesti székhazában február else­jén tartották meg a szokásos év eleji sajtótájékoztatót. Ge- rebenics Imre vezérigazgató elmondta, hogy a múlt évben 14,2 milliárd forint díjbevétellel szemben 10 milliárd fo­rintot fizettek ki a gazdálkodó szerveknek, illetve a lakos­ságnak kártérítésként. Nógrádban a 217 millió forint bevé­tel ellenében 142 millió forintot térítettek a károkra. Az országban a . mezőgazda- sági nagyüzemek káraira 3,7 milliárdot fizetett a biztosító, öt százalékkal kevesebbet, mint az előző évben. A me­zőgazdasági nagyüzemek biz­tosítása tavaly korszerűsö­dött, s a cél továbbra is az, hogy érdekeltté tegyék a gazdaságokat a kárók meg­előzésében. Nem feledkeztek meg a kisgazdákról sem, akik növény- és állatkárokra egy­aránt köthetnek biztosítást, sőt ez évtől a tenyésznyula- kat is biztosíthatják. A lakosságot ugyancsak kö­zelről érinti a CSÉB-biztosí- tások továbbfejlesztése, a speciális igényeket kielégítő módozatok kialakítása. Idén a második fél évben vezetik be az új, egységes baleset-biz­tosítási módozatot, amely a baleset-biztosítási szolgáltatás mellett járadékot is tartalmaz és térítést nyújt a baleseti táppénzes állomány idejére. A második fél évtől köthet- f nek az ügyfelek rokkantsági biztosítást. A nógrádiak közül 82 ezer 120-nak van csoportos sze­mélybiztosítása, közülük 44 ezer 779 rendelkezik CSÉB— 80-assal. A gépjármű-biztosításokról a vezérigazgató elmondta, hogy új konstrukciókkal az idén nem jelentkeznek, a fő cél a kármegelőzés és a kár­rendezés egyszerűsítése, gyor­sítása. A biztosító 1982-ben 307 ezer alkalommal fizetett casco- és felelősségbiztosítás alapján kártérítést. Az előb­bire 543 millió forintot, az utóbbira 1 milliárd 85 milliót. Nógrádban 11 millió 197 ezer forintot térítettek a- ká­rosultaknak a kötelező fele­lősségbiztosítás alapján. Casco-biztosítással egyébként megyénkben is — csakúgy mint az országban — a ma­gánautósok 62 százaléka ren­delkezik. Magyarországon ma már a lakások 77 százaléka biztosí­tott — Nógrádban 73,6 — és 2 millió 250 ezren kötötték meg a korszerű, 24-féle kár­eseményre szóló biztosításo­kat. Ezzel a lehetőséggel me­gyénkben csaknem ötvenez­ren éltek. A kisvállalkozásokkal kap­csolatban elhangzott, hogy a már ismert vagyonbiztosítási szerződések mellett jelentősé­ge van a kisvállalkozók tevé­kenységi körében az építési­szerelési. az üzemszüneti és a felelősségbiztosításnak. A sajtótájékoztató fő gon­dolata volt a kármegelőzés, amelyről a vezérigazgató a következőket mondta: „Az Ál­lami Biztosító a törvény ere­jére támaszkodva minden le­hetséges eszközzel ösztönzi a kármegelőzést, nemcsak a szerződések kikötéseivel szankcionál, vagy jutalmaz, hanem egyik szervezője is en­nek a tevékenységnek.” Az Országos Egészségneve­lési Intézet idei programjáról tartottak sajtótájékoztatót kedden. Dr. Katona Edit és dr. Kern Ágnes osztályvezetők elmondták, hogy a gyermekek és a fiatalok egészségi kultú­rájának gyarapítását segíti elő az intézet számos idei ren­dezvénye. Egészséges táplál­kozásra, életmódra, rendsze­res testmozgásra nevelik a fiatalokat ismeretterjesztő előadásaikkal, ki állításaikk al és más rendezvényeikkel, íilmprodukcióikkal, kiadvá­nyaikkal. Színes bábanimáci­ós filmen mutatják be — Makk Marci közvetítésével —, hogy a gyermekek miként szolgálhatják egészségüket ott­hon a család körében, a ter­mészetben. űjabb ismerettár., '"'sztő filmeket készíttetnek .öbbek között a fogbetegsé­gek, a koraszülések megelő­zéséről, a kulturált ivási szo­kásokról. Ezeket, akárcsak a tavaly alkotott hasonló fil­meket — például az Erika, az élet legszebb pillanata címűt — a televízió képernyőjén és filmszínházakban, majd mű­velődési. egészségnevelési in­tézményekben vetítik. Több újságban, lapban egészségne­velési mellékleteket tesznek közzé. Közvetve is tájékoztatják, nevelik az ifjúságot: újszerű programokat rendeznek, ne­velési módszereket, segéd­anyagokat adnak, ajánlanak pedagógusoknak, orvosoknak, közművelőknek, a tömegszer­vezetek aktivistáinak. Az or­szágos oktatástechnikai köz­ponttal közösen készítik azo­kat a diaképeket. írásvetítő- transzparenseket, szemléltető ábrákat, játékos feladatokat, amelyeket a pedagógusok az iskolai tanulók egészségne­veléséhez használhatnak. Az orvosoknak a szülészeti és kardiológiai intézettel együtt készített módszertani levél­ben adnak útmutatást: mi­ként neveljék egészséges életmódra a kismamákat, a betegeket. Természetesen gaz­dagítják a felnőttek, az idős emberek egészségügyi isme­reteit is. s közvetve ezzel is az ifjúságot is segítik, mivel a szülők, a nagyszülők élet­módja, szemlélete példa a gyerekek számára. Az egészséges táplálkozás propagandájának továbbfej­lesztési lehetőségeit országos tanácskozáson vitatják meg az élelmiszeripari, kereske­delmi szakemberek közremű­ködésével. Közművesítés Pásztón Nógrád testvérmegyéjének, Kemerovónak nevét viseli Pásztó legfiatalabb negyede. Ezen a területen korszerű csoportos családi házak, sor­házak építhetők majd. Mi­előtt azonban a „fészekra- kók” megkezdenék a mun­kálkodást, a területet az OTP­vel közösen közművesíti a taJ nács. Víz-, csatorna- és út­építés után. az igénylők a ta­karékpénztáron keresztül jut­hatnak a telkekhez. A tanács szeretné még ez évben leg­alább az első húsz telket a« építkezők rendelkezésére b*» csátani.

Next

/
Thumbnails
Contents