Nógrád, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-09 / 33. szám

Reagant zavarja Izrael makacssága Bokor Pál, az MTI tudósí­tója jelenti: Az Egyesült Államok, ha szükségesnek látja, növelni fogja a libanoni többnemzeti­ségű rendfenntartó erőkben részt vevő amerikai csapatok létszámát — közölte hétfőn Ronald Reagan elnök. Az elnök hétfőn washingto­ni televíziós állomások műsor­vezetőinek adott interjút egy újabb háromnapos publicitás­kampány keretében. Ebben egyebek között elmondta, hogy közel-keleti főmegbízottja — Philip Habib egy javaslattal és tervvel tért vissza a Közel- Keletre. A részleteket az el­nök nem ismertette, de kije­lentette, reméli, hogy Izrael hamarosan kivonja csapatait Libanonból. Az Egyesült Államok elnö­kének szavaiból kitűnt, hogy a Fehér Házat aggasztja a liba­noni rendezés elhúzódása, , s kezdi felismerni: ilyen hely­zetben lehetlen végrehajtani az úgynevezett Reagan-tervet. „Nem hisszük, hogy előbbre léphetnénk a tényleges béke­tárgyalások felé, amíg Liba­nonban világosabbá nem válik a helyzet” — jelentette ki Rea­gan. A nemzetközi rendfenntartó erők jövőjéről szólva Reagan tartózkodott attól, hogy meg­jósolja az amerikai csapatok libanoni tartózkodásának vár­ható időtartamát. Nicholas Ve- liotes közel-keleti ügyekkel megbízott amerikai külügyi államtitkár a múlt héten újabb egyéves tartózkodást jósolt a nemzetközi rendfenntartó erőknek. Ronald Reagan amerikai el­nök hétfői tv-nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy Izrael „fölöslegesen késlelteti” a kül­földi erők kivonását Libanon­ból. Elismerte, hogy az izraeli hadsereg Libanonban való maradásával „gyakorlatilag egy megszálló hadsereg hely­zetébe kerül.” Politikai megfigyelők Rea­gan hétfői szavait keményeb­beknek találták annál, aho­gyan az elnök december köze­pén nyilatkozott a The Wash­ington Postnak a Libanonban lévő külföldi erők kivonásáról. Egyben azonban emlékeztet­nek rá: az amerikai kormány éppen a napokban erősítette meg újra, hogy nem óhajt nyomást gyakorolni az izraeli vezetésre. Hétfői nyilatkozatá- [ ban Reagan maga is igyekezett némileg élét venni bírálatá­nak azzal, hogy befejezésül hangsúlyozottan szólt Mena- hem Begin izraeli kormányfő­vel meglévő jó személyes kap­csolatairól. KGST konzultatív munkatalálkozó Moszkvában Személycserék várhatók a Bég in-kabinetben Patak Károly, az MTI tu­dósítója jelenti: Menahem Begin miniszterel­nököt és a titkosszolgálat fő­nökét vétlennek ítéli, más ma­gas rangú politikusokat és ka­tonai vezetőket elmarasztal a libanoni vérengzés kivizsgálá­sára alakult izraeli bizottság hétfőn este elkészült jelenté­se, amelynek hatása lehet a kormányzó Likud-tömb továb­bi sorsára és az ország egész politikai jövőjére. A vizsgálóbizottság százti- zennégy napos ülléssorozata után közétett jelentést hétfőn a késő esti órákban először Beginnek mutatták be. A mi­niszterelnök keddre összehív­ta kabinetjét. Miután Begin kezdetben megpróbálta akadályozni a vizsgálóbizottság összehívását, belpolitikai és nemzetközi nyomásra a testület mégis ősz- szeült három jelentős jogi sze­mélyiség részvételével, hogy megállapítsa: felelősek-e izra­eli részről, s ha igen: kik a tavaly szeptember 16—18 kö­zötti libanoni vérengzésért. Az izraeli hadsereg ebben az idő­ben megszállás alatt tartotta Nyugat-Bejrút muzulmánok lakta körzeteit. Az izraeli had­erő- bebocsátotta a falangista milíciát a Szabna és Satilla palesztin menekülttáborba. A falangista terrorcsoport három nap és három éjjel mészárolta a palesztin asszonyokat és gyermekeket. Többszáz holt­testet találtak a helyszínen, és még Izrael is beismerte, hogy 700—800-ra teszi a halottak számát. Bár az izraeliek nyil­vánvalóan tudtak a rémtettek- röl, semmit sem tettek azok megakadályozására. Mint az izraeli rádió kedden reggel jelentette, a nap folya­mán hivatalosan is közreadan­dó vizsgálóbizottsági jelentés felelősnek ítéli Ariel Sáron hadügyminisztert, Jichak Sa­mir külügyminisztert, Rafael Eitan vezérkari főnököt, Amir Drorit, az északi front pa­rancsnokát, Amosz Jaront, Izrael bejrúti katonai körzet­parancsnokát, Jehosua Saguit, a katonai hírszerzés főnökét, Avi Dudáit, Begin tanácsadó­ját. A Mosszad titkosszolgálat vezetőjét nem marasztalja el a jelentés, arra hivatkozva, hogy röviddel azelőtt vette át hivatalát. A vizsgálóbizottsági megál­lapításoknak az alkotmány előírásai értelmében nincs kö­telező érvényük, az izraeli rá­dió szerint azonban „nehéz el­képzelni, hogy a kormányzat tétlen maradhat.” Feltételezhető, hogy Begint a fejlemények széles körű sze­mélycserékre kényszerítik mind a politikai, mind pedig a ka­tonai szréfában, s akár a vá­lasztások idő előtti kiírására is rákényszerül a miniszterel­nök. Az izraeli újságok véle­ménye azonban eltér abban, hogy a kormány belebukhat-e Szabra és Satilla tragédiájába. (MTI) Madridban — hetedszer Kedden ismét benépesült Madridban a kongresszusi pa­lota: 1980 ősze óta hetedszer foglalták el helyüket diploma­ták és szakértők az európai biztonsági és együttműködési találkozón. Érthető várakozás és óvatos derűlátás előzte meg a 35 ország képviselőinek tanácskozását, önmagában az a körülmény, hogy a mostani feszült nemzetközi helyzetben folytatódik az eszmecsere, biztató jel. Az elmúlt több mint két esztendőben bizony, jó néhányszor adódott olyan pilla­nat, amikor már-már attól lehetett tartani, hogy a konfe­rencia félbeszakad, s a delegátusok dolgavégezetlen távoz­nak. Nos, a vártnál hosszabbra nyúlt találkozón — eddig legalábbis — nem következett be az a pillanat, amikor be kellett volna ismerni a kudarcot. Azt sem sikerült Wa­shingtonnak és egyes NATO-szövetségeseinek elérnie, hogy a találkozó egy kurta, semmitmondó záródokumentummal érjen véget. Jól érzékelték a szocialista országok és a sem­leges államok, de a nyugat-európaiak egyike-másika is, hogy ez a helsinki folyamat kudarca, a biztonsági és együtt­működési fórum föladása lenne. Márpedig ilyen fórumra múlhatatlan szükség mutatkozik. Kérdéses azonban, hogy változtatnak-e egyes küldöttségek korábbi tárgyalási mód­szereiken, vagy ott folytatják, ahol karácsony előtt abba­hagyták. Az obstrukció, a szocialista országok belügyeinek ostorozása, meddő viták provokálása — ezek a módszerek hátráltathatják az eszmecsere kibontakozását. A szocialista országok viszont érdemi megállapodásra törekednek. Nem titkolt céljuk —, s ezt hajlandóak elvi engedmények nél­küli józan kompromisszummal is elősegíteni —, hogy Mad­ridban döntés szülessen az európai katonai biztonsággal, il­letve a leszereléssel foglalkozó konferencia összehívásáról. Politikai enyhülés után a kedvező légkörnek a katonai szférában is el kell terjednie — fogalmazódott meg még a hetvenes évek derekán, a mostaninál kétségkívül sokkal bé­késebb körülmények között. Azt azonban senki nem vitat- ' hatja el, hogy a feszültség fokozódásával ez az igény jogo­sabb, mint valaha. A Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé ezzel összefüggésben fontos indítványokat tett leg­utóbbi, prágai ülésén. Hasonló törekvés hatja át a svéd kormány javaslatát is a nukleáris fegyverzetmentes övezet­ről. JavaslaWkban, érdemi előterjesztésekben tehát nincs hiány Ám Madridban csak akkor végződhet sikerrel a ta- lá’Vn-ó. hn valamennyi résztvevőt áthatja a megegyezés irán­ti őszinte, konstruktív jószándék. Gyapay Dénes Benke Valéria Prágába utazott Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szer­kesztő bizottságának elnöke kedden Prágába utazott, ahol részt vesz a szocialista orszá­gok kommunista és munkás­pártjai elméleti és politikai folyóiratainak főszerkesztői tanácskozásán. (MTI) A Barbie-ügy A Barbie-ügy továbbra is élénken foglalkoztatja a francia közvéleményt, a lyoni hóhér letartóztatása minden más témát háttérbe szorít a francia sajtóban, rádióban és televízióban. Néhány politikus, így Fran­cois Leotard, az ellenzéki köztársasági párt főtitkára azt javasolta, hogy vezessék be ismét a halálbüntetést, illet­ve hozzanak olyan törvényt, amely kimondaná, hogy kizá­rólag Barbie esetében alkal­mazzák ismét a halálbünte­tést. Robert Badinter igazság- ügyminiszter azonban hatá­rozottan leszögezte: szó sem lehet a halálbüntetés vissza­állításáról, nem fognak ilyen kivételes törvényt hozni. Bar­bie perét a1 törvényes előírá­sok szigorú megtartásával fogják lefolytatni, s minden lehetőséget megadnak a vád­lottnak a védekezésre. Barbie pere előreláthatólag csak a jövő év elején kezdő­dik meg, de a jobboldali saj­tóban máris aggódó cikkek olvashatók arról, hogy a tár­gyaláson milyen leleplezések­re kerülhet sor. A Le Figa­róban Henri Amouroux aka­démikus arról cikkezik, hogy a német megszállás idején voltaképpen „polgárháború” zajlott Franciaországban, s a választóvonal nem volt mindig „világos és egyszerű”. Szerinte veszélyes lehet, ha Barbie perének tárgyalásán elhangzó kijelentései ismét felszakítanák „a régi sebe­ket”. (MTI) Megérkeztek Moszkvába a KGST-tagországok kommu­nista és munkáspártjai köz­ponti bizottsági titkárainak, s a tagországok állandó KGST- képviselőinek konzultatív munkatalálkozójának részt­vevői. A Bolgár Népköztársaság küldöttsége: Ognjan Dojnov, a BKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, Andrej Luka- nov, a BKP KB Politikai Bi­zottságának póttagja, a Bolgár Népköztársaság miniszterel­nök-helyettese, Bulgária állan­dó KGST-képviselője, Dimitr Sztanisev, a BKP KB titkára és Kiril Zarev, a BKP KB tit­kára, Bulgária miniszterel­nök-helyettese. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság küldöttsége: Mi­los Jakes, a CSKP K3 elnök­ségének tagja, a Központi Bizottság titkára, Josef Ha­inan, a CSKP KB elnökségé­nek póttagja, a Központi Bi­zottság titkára, Rudolf Rohli- cek, a CSKP KB tagja, Cseh­szlovákia miniszterelnök-he­lyettese és állandó KGST-kép­viselője. A Kubai Köztársaság kül­döttsége: Lionel Soto, a Ku­bai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága titkárságának tagja, Antonio Esguioel, a Kubai KP KB tagja, Kuba miniszterelnök-helyettese. A Lengyel Népköztársaság küldöttsége: Manfred Gory- woda, a LEMP Központi Bi­zottságának titkára, Ztngniew Madej, a lengyel miniszterta­nács elnökhelyettes, Lengyel- ország állandó KGST-képvi­selője. A Magyar Népköztársaság küldöttsége: Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, Marjai József, az MSZMP KB tagja, minisz­terelnök-helyettes, hazánk ál­landó KGST-kénviselője. A Mongol Népköztársaság küldöttsége: Demcsigin Mo- lomdzsamc, a Mongol Népi Forradalmi Párt Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Mjatavin Peldzse, a Mongol Népi For­radalmi Párt Központi Bi­zottságának tagja, a Mongol Népköztársaság miniszterel­nök-helyettesé. Mongólia, ál­landó KGST-képvisalője. A Német Demokratikus Köztársaság küldöttségé: Gün­ter Mittag, az NSZF.P KB Politikai Bizottságának tagja, a Közoonti Bizottság titkára, Paul Vertier, az NSZ2P KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Gerhard Weiss, az NSZEP KB tagja, az NDK miniszta- nácsának elnökhelyettese;:?1,, az NDK állandó KGST-képvise­lője. A Román Szocialista Köz­társaság küldöttsége: THé Ver­dét, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára. Miu Doh résen, az. it KP KB Politikai Végrehajtó Bi­zottságának póttagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, loan To+u, az RKP KB tagja. Ro- m-’-nia miniszterelnök-hely>t- sete és állandó KGST-képvi­selője. v A Vietnami Szocialista Köz­társaság küldöttsége: Vő Chi Cong. a VKP KB Politikái Bi­zottságának tagja, a Közpon­ti Bizottság titkára, Trón Guynh, a VKP KB ‘•"'>i-\ Vi­etnam miniszterelnök-helvet- tese és állandó KGST-képvi- se'ője. A testvérpárok, a tes+vé'-- országok képviselőit Vlnnvi- mir Dolgih, az SZKP KB Po­litikai Bizottságának póttag­ja, a Központi Bizottság tit­kára. Konszfontvin Ruszakov és Nyikolaj Rizskov, az SFKP KB titkárai, Äiyikolti) Tálizin, az SZKP KB tagja, minisz­terelnök-helyettes, a Szovjet­unió állandó KGST-képviselő­je és más hivatalos szem ségek fogadták. (MTI) A szovjet népgazdaság át­alakulásának egyik legfonto­sabb jellemzője a termelés súlypontjának a keleti körze­tek felé való eltolódása. Min­den ágazatban megfigyelhető ez a jelenség. A gazdaságföldrajzi térkép a történelem alakulására is magyarázatot nyújt. A Szov- jet-Ázsiában kialakult új ipa­ri bázisnak óriási szerepe volt abban, hogy a Szovjetunió el­len tudott állni, és végül győ­zött a második világháború­ban, anlikor az európai szov­jet iparvidék nagy része né­met megszállás alá került. A háború óta a szocialista épí­tésbe bekapcsolódtak a Jenyi­szej és az Angara medencéjé­nek óriási energiaforrásai, megalapozva ezzel Közép- és Kelet-Szibéria óriási térségei­nek gazdasági fejlesztését. A távoli Szovjet-Kelet és -Észak ritkán lakott területei a dél­keleti aszályos vidékek, Kö- zép-Ázsia Tlsivatagai egymás után kapcsolónak be a szov­jet népgazdaság vérkeringé­sébe. Jól példázzák ezt az ipar „kenyerének”, az energiát elő­állító erőműveknek a telepí­tése. Közismert, hogy a Szov­jetunióban létesülnek a vilá® legnagyobb vízlépcsői. A Vol­ga—Káma vízlépcsőrendszer (összesen 14 ezer megawatt) már lényegében elkészült. Köztük olyan óriások is mű­ködnek, mint a Lenin-erőmű Kujbisevnél (2300 MW) vagv a volgográdi vízi erőmű (2500 MW). De a vízepergia-forrá- soknak több mint 80 százaléka az Urálon túli keleti országré­szekben van. Ott épültek és énülnek az Anffara—Jenyiszej vízlépcső erőművei, amelyek Népi ellenőrök vizsgálták 'Folytatás a2 1. oldalról.) és Pest megyéhez hasonlóan ott is panaszolta a lakosság, hogy a gyermeklábbelikből egyes méretek — különösen a 27—30 és 35—38 közöttiek — immár huzamosabb ideje hiánycikkeknek számítanak. Az új üzemelési formában működő kereskedelmi egysé­gek tevékenységével is fog­lalkoztak a népi ellenőrök. Pest megyében kedvezőek a tapasztalatok csakúgy, mint Komárom megyében, ahol je­lenleg már 153 bolti kiske­reskedelmi és vendéglátóipari egység működik szerződéses rendszerben. Somogybán 230- ra tehető az e formában mű­ködő egységek száma, ame­lyek javarészt a Balaton part­ján várják a vendégeket. A Komárom megyei Kris­tály Vendéglátó Vállalat 86 egységet üzemeltet így, s ezek az elmúlt évi I—III. negyed­évi forgalom 40 százalékát adták. Kedvező, hogy ezekben az egységekben kulturáltabb a kiszolgálás, színvonalasabb, bővebb az árukínálat. Az üz­letek többségét a szerződés megkötésével egyidejűleg kor­szerűsítették és tatarozták. Borsodban is jók a tapaszta­latok; csaknem kétszáz ven­déglátóipari egység és több mint száz élelmiszer-kiskeres­kedelmi bolt működik szer­ződéses alapon. Tájékozódtak a népi ellen­őrök a tüzelőanyag-ellátásról is. Megállapították: Baranyá­ban folytatódott az áttérés a hagyományos tüzelőanyagok felhasználására. Ennek megfe­lelően tűzifából az ellátás jó, a szénféleségek mennyisége pedig elegendő volt, a vá­laszték azonban csökkent. Ha­sonló a kép Somogybán és Pest megyében is. Komárom megyében szóvá tették, hogy nem megoldott teljes mérték­ben a TÜZÉP-telepen vásá­rolt áruk felrakása és kiszál­lítása. A népi ellenőröknek a me­gyékből összegyűjtött észrevé­teleit, az országos felmérés legfontosabb tapasztalatait a közeljövőben összegzi és érté keli a Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság. Nyugatról keletre négyszerte, ötszörié olcsóbb áramot fejlesztenek, mint a Volgái erőművek, és amelyek­nek alapvető szerepük van az ázsiai szovjet területek iparo­sításában. A tervezett 12 erő­mű közül elsőnek a bratszki épült fel. Ez ma 4050 MW-os teljesítményével a világ egyik legnagyobb erőműve. De ezt is túlszárnyalják a még épü­lők. És a vízi erőművek építé­se is tovább vándorol keletre. A tizedik és tizenegyedik öt­éves terv programjában sze­repel a képünkön látható Amúr-melléki Zeja vízi erőmű építése, amely a Szovjetunió legkeletibb vidékének jelent olcsó és nagy energiaforrást. A nagy vízierőmű-építések ellenére az összes termelt vil­lamos energia négyötödét még ma is a hő- és atomerőművek szolgáltatják. A hő- és vízi erőművek energiájának össze­sítése, a több európai és szi­bériai energiarendszer egyesí­tése folyamatban van, jóllehet a nagyfeszültségű távvezeté­keknek óriási távolságokat kell áthidalniuk. Kohl ellentmondásos nyilatkozata Nem kívánom leváltani Friedrich Zimmermann bel­ügyminisztert és a nyugatné­met—lengyel szerződést sem akarom felülvizsgálni — je­lentette ki Helmut Kohl, az NSZK kancellárja, a Nord- west-Zeitung keddi számának adott interjújában. A nyugatnémet belügymi­niszter leváltását a szociál­demokrata párt követelte, mí- .vel az kétségbe vonta Len­gyelország jelenlegi határait, jóllehet, az 1970-es nyugatné­met—lengyel szerződés ki­mondja: egyik fél sem tá­maszt területi követeléseket a, másikkal szemben. Kohl viszont most azt fej­tegette, hogy az NSZK keleti szomszédjai ismerik a nyu­gatnémet álláspontot, amely szerint a „német kérdés nyi­tott marad” és azt állította, hogy ez iránt „különösen a lengyelek lesznek megértés­sel”. Rendkívül ellentmondásos nyilatkozatában Kohl ehhez még hozzátette: „a magunk részéről tudjuk, hogy a mos­tani határokat csak közös megegyezéssel lehet megvál­toztatni.”. Kohl végül azt ígérte, hogy az NSZK min­den kötelezettségét betartja Lengyelországgal szemben. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents