Nógrád, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-09 / 33. szám
A salgótarjáni öblösüveggyár csiszolt üvegárui határainkon túl is jól értékesíthető. Képünkön Póczos Pál üvegcsiszoló exportárut készít. — kj __ é s a KISZ-szervezet értékelése kölcsönösen térjen ki a munkaverseny szervezésével, irányításával és ösztönzésével kapcsolatos együttes és külön- külön végzett tevékenység minősítésére. Tegyék vita tárgyává az értékelés és az érdekeltségi rendszer alkalmazásának korszerűségét, helyességét —, s ha szükségesnek vélik — javasolják megváltoztatásukat. A vállalati tanácskozások tegyék lehetővé, hogy minél több brigádvezető mondjon véleményt a munkáverseny jelenlegi helyzetéről, tegyen javaslatot fejlesztésének lehetőségeire, módjaira. A tanácskozások érdemi vitájának jó előkészítése érdekében az előterjesztések sokoldalúan mutassák be a szocialista brigádmozgalom „szocialista módon dolgozni, tanulni és élni” hármas jelszavának érvényesülését. Ennek keretében szükséges elemezni, hogy a brigádmozgalom hogyan szolgálja a munkahelyen a főbb gazdaságpolitikai célok megoldását, mint például az egyensúly javítását, az anyag- és energiatakárékossá- gi programok teljesítését, a hatékonyság, a minőség javítását. Különösen fontos értékelni azt, hogy a munkaverseny, a brigádmozgalom hogyan tudott alkalmazkodni a megváltozott gazdasági körülményekhez, a rugalmas tervezési és termelési gyakorlathoz. Foglalkozzon az értékelés azzal, hogy a brigádmozgalom mennyiben járult hozzá a dolgozók szakmai és általános műveltségének gyarapításához (másod-, rokonszakmák elsajátításához), a vállalati termelőerők fejlesztéséhez és hatékony felhasználásához. Térjen ki a vita arra, hogy a mozgalom mennyiben segítette a szocialista életmód fejlesztését, az egymást segítő munkatársi kapcsolatok erősítését, a szociálpolitikai, a területpolitikai és társadalmi feladatok megoldását. Kívánatos, hogy a társadalmi munkaakciók és a kommunista műszakok jelentőségéről, hasznosságáról, a tennivalókról legyen vélemény. Elemezzék, hogy a vállalat, szövetkezet egyes gazdasági egységei és a különböző dolgozói rétegek hogyan és milyen formában kapcsolódnak be a munkaversenybe, a brigádmozgalomba és milyen volt együttműködésük a munka során. A vita és az elhangzott javaslatok alapján a brigádvezetők tanácskozása határozza meg a munkaverseny és a brigádmozgalom minőségi fej- ' esztésének, hatékonyabbá tételének feladatait. így többek között: a végzett munka és a versenyvállalások egységes értékelésének és elismerésének rendjét, módját, a munkaverseny feltételrendszerének fejlesztését. E feltételrendszernek biztosítania kell a dolgozók gyors tájékoztatását, mind a feladatokról, mind pedig azok változásairól, továbbá a versenycélkitűzések operatív megbeszélését, a munka és a verseny szervezettségének javítását. A brigádvezetők tanácskozására hárul véleményt alkotni a szocialista brigádok minőségi jegyeinek erősítéséről, ezen belül a kollektivitás fegyelmezettség, önértékelés és önművelődés szerepéről, a gazdasági vezetők és a társadalmi szervezetek teendőiről a brigádmozgalom szervezésében, segítésében és fejlesztésében. A SZOCIALISTA BRIGÁD- MOZGALOM negyedszázados évfordulója jó alkalom Nóg- rádban is a mozgalom eredményeiről, gondjairól, a továbbfejlesztés szükségességé" ről szóló eszmecserére. Ez lehetőséget teremt a jó tapasztalatok feltárására, terjesztésére. A munkahelyi tanácskozások, majd az országos tanácskozás vitája, a tapasztalatok összegzése jelentős mértékben járulhat hozzá a szocialista mozgalom továbbfejlődéséhez. Igent, vagy nemet, de gyorsan Nem vagyunk késésben? „Önkritikusan be kell ismernünk, hogy termékfejlesztésünk nem követte a világpiac változó igényeit, ezért kiajánlási lehetőségeink beszűkültek.” Később: ... „Exporttevé- kenységünket tovább erősítjük, célunk, hogy termékösszetételünk eltérjen az elmúlt időszaktól, gazdaságosabb, népgazdasági szinten is elfogadható dollárkitermelést biztosítson.” (Részlet Kollár Józsefnek, a Romhányi Építési Kerámiagyár igazgatójának á pártvezetőség előtt elmondott 1982. évet értékelő és 1983. évi feladatokat meghatározó beszámolójából.) — Nem késő, sok tekintetben újabb egzisztenciát teremteni a múlt év elején elvesztett külpiacokon? — kérdem Balogh Gyulától, a gyár műszaki . igazgatóhelyettesétől, amikor az ez évi tőkésexport lehetőségeire és a tennivalóira terelődik a szó. Elgondolkodik, majd közben egy telexet tesz elém. Ebben az áll, hogy egy osztrák cég érdeklődik, mely szerint az általa kívánt méretű padlólapot tudják-e gyártani. Amennyiben igen, akkor hatezer négyzetméterre volna szüksége. — Köztudott, hogy a belső piac igénye 1982-ben falicsempéből visszaesett, ugyanakkor padlólapból jelentősen megnőtt. Annak ellenére, hogy tavaly már az R 1 üzemünket is a padlólap gyártására állítottuk át, a belföldi igényeket sem tudtuk teljesen kielégíteni. Ugyanakkor külföldről sok olyan információ jutott el hozzánk, amelyekből mevjllapítottuk, hogy a külföldi piac mindkét termékünknél — falicsempe, padlólap — előnyben részesíti a 15—20 centiméteres méreteket. Ilyet mi nem gyártunk. Azok a tőkéspartnerek, akik velünk üzleti kapcsolatot kívánnak létrehozni, már tavaly ősszel több mintát küldtek el hozzánk azzal, hogy szeretnék, ha mi gyártanánk le. A szükséges kísérletekhez hozzákezdtünk, hogy bizonyítsuk : komolyan vesszük kérésüket, jó üzleti partnerek akarunk lenni. A tavaly október óta folyó kísérletek első eredménye már megszületett. Az egyik kívánt termékből rövidesen útnak indítjuk a szállítmányt. A másik termék prototípusát február végéig készítjük el. Ezek a termékek ugyanakkor igazodnak a mi technológiánkhoz, az általunk használt anyagból és mázból készülnek. * — Milyenek a további kilátások? — Egy nyugatnémet és egy angol vásárló felajánlotta, hogy termékeinket az egyed- árusítási jog alapján szívesen forgalmazza. Bevallom, feladta a leckét a vezetésnek. Latolgattuk az ajánlat előnyeit, hátrányait, figyelembe vettük, mitől esnénk el, ha a jövőben a külpiacon valamilyen oknál fogva élénkülne a kereslet. Még nem döntöttünk — mondja a műszaki igazgatóhelyettes. * „A csempeigény növekedésével nem számolhatunk, ezért az R 3 kapacitását padlólap, illetve csempekályha gyártására konvertáljuk... ” Később: ,,..a cserépkályha gyártását ez év első fél évének végére kívánjuk felfuttatni. Egyébként az év végéig 9 ezer tonna kályhacsempe termelését irányozzuk elő”. (Részlet a bevezetőben említett beszámolóból.) * — A káiyhacsempegyártás beindításánál késésben vagyunk-e, vagy van még jó esélyünk előnyös külföldi üzletkötésekre is? — Itthon nem vagyunk késésben, de abban nem vagyok biztos, hogy a külföldi piacokon hátrányban lennénk. Már csak azért sem, mert nemrég az egyik osztrák cég néhány mintát küldött számunkra azzal a kéréssel, hogy mondjunk mielőbb igent, vagy nemet — veszi vissza a szót Balogh Gyula, majd hozzáfűzd: — Amikor elhatároztuk a kályhacsempe gyártását, akkor egyúttal kimondtuk, hogy nem törekszünk az olcsóbb tömeggyártásra, hanem exkluzív igényeket kívánunk kielégítem. Ennek megfelelően a kályhacsempe megjelenési formája egyértelműen bizonyítja, hogy igényes, kézi munkával készül. Olyan termékcsaládokról lesz majd szó, amelyeknek bizonyos elemeit több termékünkben is jól fel tudjuk használni. Ily módon növeljük az esztétikai hatást. A gazdaságos értékesítéssel egyidejűleg azon fáradozunk, hogy a kály- hacsempegyártásban jó tízegynéhány ezelőtt megszerzett hírnevet és vevői bizalmat újból megerősítsük. * — Mi jellemzi még az, új terméket? — A klasszikus színek mellett fényes és félmatt kivitelben kerülnek a vásárlókhoz. Az előbbiek mellett mód nyílik kézzel festett dekorációk alkalmazására is. Sok szakmai vita után úgy döntöttünk, hogy kétszer égetett technológiával készítjük a kály- hacsempét. Hogy milyen sikerünk lesz, az később dől el. Mindenesetre, ami rajtunk múlik, azt jól elvégezzük. Egy dolog azonban biztos: csak kifogástalan kályhacsempéket engedünk ki a gyárból. Ennek megfelelően szervezzük meg a különböző munkafolyamatokat, az anyagelőkészítéstől kezdve, egészen az új dolgozók betanításáig. Az adott lehetőségen belül elsősorban régi nagy vásárlóink igényeit elégítjük ki — érzékelteti az új termék gyártásával kapcsolatos elképzeléseket, az eddig tett előkészületeket a műszaki igazgatóhelyettes. * „A gyártmányfejlesztésben felkészültünk arra, hogy a vevők igényeit követve, a megrendelt konkrét mintákat is gyártani tudjuk. Emellett folyamatosan, és fokozatosan felkészülünk a nemzeti, területi igényeket is figyelembe vevő, saját arculatunkat is felmutató versenytermékek kifejlesztésére”. (Részlet az előbb említett beszámolóból). * Az idei program világos, egyértelmű, sokat ígérő. Az újabb sikerekhez, külső piaci nehézségek, belső szigorúbb követelményék teljesítése és a helyi gondok megoldása útján vezet az út. A kialakult nagy versenyfutásban előnyt jelent a kollektíva számára, hogy az idei elképzelésüket már tavaly több mint 60 új termékkel megalapoznák. Ugyanakkor folyamatosan figyelik a piac visz- szajelzéseit. Venesz Károly — Tavaly kilenc ügy került hozzánk, és végeredményben öt-négy volt a javunkra. Azaz a SZÜB ötször foglalt állást úgy, hogy az egyszemélyi elbíráló döntését felül kell vizsgálni, és az újító számára kedvezőbben kell megítélni a dolgot. — Az, hogy „javunkra” azt jelenti: a SZÜB elsősorban az újító mellett áll a vállalat ill- letékessel szemben? — Nem éppen. Mivel szak- szervezeti testület vagyunk, természetes, hogy a dolgozó oldalán állunk a vállalati vezetővel szemben. De ettől függetlenül szeretnénk mindig a realitás talaján maradni. Tehát én úgy mondanám, hogy egyik oldalon se kötelezzük el magunkat végletesen. Őrzők a strázsán Fontos testület gyárainkban a szakszervezeti újítási bizottság. Az ötletmesterek ehhez a fórumhoz fordulhatnak, ha úgy vélik: indokolatlanul dobták vissza újításukat, vagy számukra hátrányosan állapították meg a díjkulcsot. A Salgótarjánti Vasöntöde és Tűzhelygyárban hat ember strázsál az üzemi demokráciának ezen a nélkülözhetetlen őrhelyén; elnökük Panyik Béla, üzem_ és munkaszervezési •vezető. — Minden munkaterület képviselve van a bizottságban, így nemigen érvényesülhet esetleges káros szubjektivizmus, — közli a derűs szakember — Hangsúlyozom, hogy nekünk nem döntési, csak állásfoglalási jogunk van. Véleményünket írásban megkapja az újító, az újítási felelős és természetesen az igazgató. Ö dönt, hogy elfogadja-e javaslatunkat, vagy sern. — Előfordul-e, hogy „sem”? — Tavaly egy ilyen adódott az ötből. Kiderült, hogy valóban az egyszemélyi elbírálónak volt igaza, és mi tévedtünk. Ezt mi nem szégyelljük bevallani. Mekkora a hatásfok? — Az, hogy a testület kilencből ötször mondott ellent egy fölöttesnek, azt mutatja: „harcos” bizottság... — Eddig még nem adtak okot arra, hogy féljünk. Nem is jutott eszünkbe megijedni. Ilyen szintű műszaki tevékenységnél egy felülvizsgálat mindig jól jöhet. Én 1980 óta foglalkozom ezzel a dologgal; a több mint két év alatti mindig csak szakmai szempontok döntöttek. — Mekkora a SZŰB-állásNÓGRÁD - 1983. február 9., szerda ÍJ Tűzhelygyári ötletsors SZŰB-jektív ióg^«Sok Országos tanácskozás: május 28-án Negyetiszáiaifos a szocialista iirif ádmozgalom írta: Gál László, a Szakszervezetek Országos Tanácsa főtitkárhelyettese Öt év múltával ismét tanácskoznak az élenjáró szocialista kollektívák vezetői. Erre ösztönöz a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának útmutatása, a Minisztertanács, a SZOT, a KISZ KB és a szövetkezetek érdek- képviseleti szerveinek állásfoglalása. A szocialista brigádvezetők VI. országos tanácskozását május 28-ára hívják üsz- sze. A SZOCIALISTA BRIGÁDMOZGALOM hazánkban a legtömegesebb munkamozgalom, és fontos társadalmi bázisa közös céljaink megvalósításának. Jelenleg a mintegy 160 ezer brigád csaknem kétmillió dolgozót tömörít soraiba, 80 százalékuk szocialista címet elnyert kollektíva. A szocialista brigádok közül legtöbben a vasiparban, (24 ezer), a mezőgazdaságban (23 ezer), az építőiparban (15 ezer) és a kereskedelemben (15 ezer) dolgoznak, de megtalálhatók szép számban a népgazdaság minden területén, az anyagi termelés körén kívüli ágazatokban is. A véleménycsere, a párbeszéd azok között fog ismét kibontakozni, akik az elmúlt negyed század során számos alkalommal bizonyították ten- niakarásukat, az alkalmazkodóképességüket, társadalmi rendszerünkhöz való ragaszkodásukat, a közösségért érzett felelősségüket. E mozgalom 25 éves jubileumához érkezett. Példák sora bizonyítja, hogy a mintegy 135 ezer kollektíva többsége mindenkor tudott alkalmazkodni az adott időszak gazdaságpolitikai követelményeihez. Felajánlásokkal, rugalmas vállalásokkal segítették a munkahelyi programok teljesítését, a minőségi színvonal növelését; újításokkal, ésszerűsítésekkel, a technológia, a balesetvédelem továbbfejlesztését. Élenjárói, kezdeményezői voltak az alapműveltség (8 általános) megszerzésének, a politikai,, szakmai ismeretek bővítésének, az emberi humánum, a segítőkészség kiteljesedésének. Ezeknek jegyei fellelhetők a gyermekintézmények patronálásában, kommunista műszakok szervezésében. Mindemellett igaz, hogy ezekkel az eredményekkel nemegyszer és több munkahelyen a formalizmus, a vezetői igénytelenség is párosul. A munkahelyi és országos tanácskozások célja, hogy további lendületet adjon a szocialista brigádmozgalomnak, hozzájáruljon a dolgozók aktivitásának, kezdeményezőkészségének szélesebb kibontakozásához, segítse gazdasági és társadalmi céljaink, a VI. ötéves népgazdasági és vállalati tervek megvalósítását. Mozgósítsa a szocialista brigádokat a népgazdasági egyensúly és a vállalati gazdálkodás szempontjából alapvető hatékonysági, export, import anyag- és energiatakarékossági feladatok eredményes megoldására. Erősítse a brigádok, a dolgozók szerepét és felelősségét a fegyelmezett, minőségi munkavégzésben, az általános és szakmai műveltség gyarapításában, a munkahelyi demokratizmus, a közéletiség fejlődésében. A tanácskozás a tapasztalatok, a jó kezdeményezések fel- használásával, fejlődésünk követelményeihez igazodva mutasson irányt a mozgalom további lehetőségeire, feladataira. Az országos tanácskozáson kapjon megfelelő méltatást a szocialista brigádmozgalom negyedszázados tevékenységé, jelentősége. A tanácskozás feladata az is, hogy demokratikus fórum keretében a szocialista brigádvezetők vitassák meg, hogyan kapcsolódjanak az előttük álló feladatokhoz, valamint a brigádmozgalom továbbfejlesztésének kérdéseit. A demokratikus előkészítés érdekében az országos tanácskozást vállalati (szövetkezeti) brigádvezetői értekezletek előzik meg. Ezeken választják meg az országos tanácskozás küldötteit. A munkahelyi tanácskozásokat 1983. március végéig minden vállalatnál, szövetkezetnél meg kell tartani. Előkészítését á vállalatok, szövetkezetek gazdasági vezetése, szakszervezeti bizottsága, KISZ-szervezete együttesen végzi. A tanácskozásokra meg kell hívni a szocialista brigádok — munkabrigádok — vezetőit, a munkaversenyt irányító, segítő gazdasági és társadalmi szervezetek vezetőit, aktivistáit is. A TANÁCSKOZÁSOKON vitaindító beszámolót a vállalat igazgatója, a szövetkezet elnöke tart. A szakszervezeti bizottság és a KlSZ-szerve- zet képviselője adjon értékelést sajátos tevékenységükről, a munkaverseny, a brigádmozgalom helyzetértékeléséről és továbbfejlesztésének módozatairól. Ennek az értékítéletnek és koncepciónak a kialakításához előzetesen a dolgozók széles körétől kérjenek véleményt. A gazdaságvezetői beszámolói a szakszervezeti bizottsá0 erő. és az energiamegtakarításra vonatkozó tippeket értékelhetjük fel szívesen. Energiamegtakarítást célzó újítás nem került az asztalunkra, de a testi munkát helyettesítő, illetve könnyítő ötleteket, amikkel kapcsolatban hozzánk fordultak, mindig igyekeztünk magasabb díj- kulccsal honoráltatni. Egyébként vannak vállalatok, ahol ezeket az újításokat az országosan meghatározott hányadnál is magasabb arányban díjazzák, annyira fontosnak tartják őket. „Megdicsért” minket — Kilencből négyszer a SZŰB- is az újítóval szemben foglalt állást. Vigasztalják-e ilyenkor az ötletmestereket? — Nemigen. Inkább megpróbáljuk megmagyarázni, megértetni, hogy javaslatuk valóban használhatatlan. — Ez mindig sikerül? — Egyáltalán nem. Még egészen nyilvánvaló esetekben sem. Egyszer a napnál világosabban bizonyítottuk az újítónak, hogy ötlete nem illik be nemcsak hogy a magyar, de a megrendelő német piacon érvényes szabványba sem! Az illető ezt nem volt képes megérteni, ehelyett „megdicsért” bennünket. Molnár Pál foglalások hatásfoka: azaz mennyire vétetnek figyelembe? — Ha csak azt mondom, hogy öt ellenvéleményünkből négyszer miénk lett az igazság, ez jelent valamit. Az előírások szerint nekünk nem kötelességünk követni egy-egy javaslatunk sorsát, de természetesen tudjuk, hogy miket fogadnak el indítványaink közül. — Előfordul, hogy egy elutasított újítást a SZŰB-nak köszönhetően elfogadnak? — Hogyne! Tavaly egy újítás selejtmegtakarításra vonatkozott. A Tarján/2 tűzhelynél selejtes köpenyeket még felhasználhatjuk a Tarján/I- nél — ez volt az ötlet lényege. Először visszadobták, de mi megállapítottuk, hogy mivel a köpeny ennél a típusnál takarva van, az esztétikai hibáknak nincs jelentőségük. Nekünk lett igazunk. — Sikerült-e fölsrófolni újítási díjakat? — Természetesen. Legutóbb például az először 300—300 forintban megállapított díjat 500—500-ra sikerült emeltetnünk, Elsősorban a munka-