Nógrád, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-08 / 32. szám
A tranzitutas — a trilógia vége A Hosszú folyosó, a Nyitott ház után pénteken a Budapesti trilógia harmadik alkotóját, A tranzitutast is megismerhettük. Vészi Endre tévé- játékfűzérér.ek ez mtoisó szeme formás, mutatós bűnügyi történetnek is elmenne, ám túlnő a krimiműfaj igényszintjén és általánosabb problémákat feszeget Az 1979-ben megjelent kisregény — melyből a tévéjáték készült — hőse egy ügyes tollú filmíró, Sors Tamás aki abból él, hogy ötleteit krajcárokért eladja, a sikeres filmembernek. Egy különös haláleset nyomán a fasizmus áldozataként eltűnt, mártírnak tartott apja múltjának felderítésébe kezd. Ügy érzi, elérkezett a nagy pillanat s megírhatja nagy művét, de fokozatosan arra kell döbbennie; hogy apja csupán mellékes figurája volt a múlt történelmének fontos személyiségek politikai írásainak szerzőségét vállalta aprópénzért a bíróság előtt, abból él. Az újságokban fennmaradt „hagyaték” tehát ebben a felismerésben értékét veszti s szertefoszlik az apai nimbusz. Amint arra is rá kell eszmélnie, hogy apja és tulajdon sorsa, kiszolgáltatottsága kísértetiesen azonos jelenségeket hordoz: mindketten az árukereskedelem áldozatai. Apja a nevét, ő a tehetségét adta el az élet filléres piacán. A főműnek hitt legény, mely egyben apja emlékműve lehetett volna, immár értelmetlennek tűnik. Feladásába viszont nem nyugszik bele a sikeres filmes, akinek korábbi — ötletszállítója, „szellemi segédmunkása” volt. Sors Tamás úgy határoz, hogy leszámol a mások tehetségén élősködővel.; A kisregény és a film közötti lényegi különbség, hogy a regényben a hős eladja a művét a szellemi hiénának, így a filmbeli Sors jóval rokonszenvesebb, pozitívabb egyéniség, mint a regénybeli. A könyvben viszont plaszti- kusabban érzékelhető a megélhetés és az erkölcsiség közt feszülő ellentét. A tévéjáték rendezője, Gyarmathy Lívia remek színészi gárdát vonultatott fel, de kissé elkente a konfliktust, s a könyvben okos lénynek mintázott Gizellát megfosztotta intellektuális pozitívumától, viselked tetősével néhol fölösleges, sekélyes humort elegyített a történésbe. A főbb szerepekben Reviczky Gábor. Pogány Judit, Tábori Nóra és Garas Dezső szolgálta a trilógia záró tévéjátékának írói igényességét. Azt a komoly, kissé zárkózott társadalmi világot, melyben Vészi Endrének, irodalmunk e magányos egyéniségének legtöbb története játszódik. A műsorhét irodalmi eseménynaptára, születéséneit 100. évfordulóján megemlékezett Nagy Lajosról, „a lázadó íróról”, az életében szinte szüntelenül mellőzöttről, halála után már alig olvasottról. Pénteken, a délutáni órákban képernyőre került Üj vendég érkezett című drámájának 1980-ban készült tévéváltozata, szombaton pedig a második műsorban barátok, pályatársak idézték különös alakját. Talán többet érdemelt volna ennyinél, de hát életében sem járt karonfogva a szerencsével. A keddi adásnapon kellemes szórakozásunkra szolgált az ironikus-szatirikus hang- ütésű Lóden-show. Valóban, mint az aiánlósorok is mondják: a gyakran semmitmondónak ítélt slágerekről is kiderülhet utólag, hogy jellemző képet őriznek a korról, amelyben születtek. Az ötvenes évek termékeire ez különösen érvényes. A műsor készítői és közreműködői, akik nagyjából egyidősek a felidézett dalokkal, voltaképpen saját ifjúságukat idézték vissza negyvenöt percre. A remek alkalmi társulásban Balázs Péter. Bánfalvi Ágnes, Benedek Miklós, Császár Angéla, Ferenczy Krisztina. Gálvölgyi János, Haumann Péter, Hámori Ildikó, Kern András, Mikó István, Reviczky Gábor, Szacsvsy László, Szombathy Gyula, Verebes István pompás karikírozásait élvezhettük. Kevésbé bizonyult szórakoztatónak, alig egynémely elemében kötötte le figyelmünket a Szeszélyes évszakok szombati újabb jelentkezése. A műsorvezető Antal Imre ugyan mindent megtett a mutatós körítés, kívánatos tálalás érdekében, az alapanyagból azonban hiányzott a fűszer s ami savát-borsát adná a kínálatnak. (b. t.) Szépen magyarul — szépen emberül Ta nya készség Szűcs Gábor, a régi sárréti világ hűséges és tudós krónikása használt egy szép régi szót Kösélyszegi híres tanya című élvezetesen megfogalmazott írásában. így kezdi elbeszélését: A nádudvari határral szomszédos Kö- sélyszögben volt hajdanában egy messzire íe- hérlő hosszú tanyakészség. Majd így mutatja be, mi is a tanyakészség: „Jól megépített, vastag fala dacolt a?, idővel, tetejét a pusztai vihar se billenthette meg, sokszor nekiveselkedett pedig a Hortobágy felől. Olyan híres volt valamikor ez a tanya, hogy a tiszántúli tájakon nyargalászó betyárok még a nótájukban is felemlegették: Kösélyszegben van egy tanya, Jó emberem, a gazdája. Ha én avval szót válthatok, Pandúrkézre nem juthatok”. Bizonyára napjainkban már csak az öregebbek — közülük is talán csak a tiszántúliak — tudják, mi az a tanyakészség. De akik nem ismerik, és akik úgy gondolják, a rijvidebb tanya szó is kifejezte volna ugyanazt, ha érzékük van az ízes, bizonyos régi és népi hangulatú szavak, kifejezések iránt, azok is minden bizonnyal megérzik ennek a szónak a szépségét. Mert mi is a készség vagy ahogy az én szű- kebb pátriámban. Kisújszálláson és a Tiszántúl nagy részén ejtették: a kissig? Értelmező szótárunk így írja körül: ugyanarra a célra hasznait összetartozó tárgyakból álló felszerelés; készlet. És Aranytól, Gárdonyitól, Tömörkénytől hoz szépirodalmi példákat: Aranynál így szerepel „Rezes kardom... derék készség, két tinóért nem adnám”; a Tömörkénytől vett idézet pedig így hangzik: „A söntés mögé fekszik, hol deszkából van ágyforrna készség”. Valójában igazi népi gondolkodásra vall ennek a szónak az eredete is. A Történeti- etimológiai szótár szerint — -ség képzővel jött léire a kész melléknévből: eredeti, konkrét jelentése —, amelyik több példát hoztunk — az alapszónak „valamire használható, alkalmas, valamilyen célból elkészített” értelmén alapszik. Egyébként hasonló szóalakulattal találkozunk a latinban is. valójában például a mi nyelvünkbe is átkerült apparátus szintén az elkészített tárgyakat, a készletet jelenti. Becsüljük meg a készséghez hasonló szép, régi szavainkat! Dr. Szathmári István Nem kacsa a papagáj Magyarországról ered a népszerű táncdal — Beszélgetés a szerzővel Kacsatáncügyben újságolvasó és rádióhallgató — főleg táncoslábú — állampolgáraink az elmúlt hetekben rendkívül sok információt szerezhettek. Hallhatták a rádióban, hogy az alig egy éve példátlanul népszerűvé vált — külföldi eredetű — dalocska („Irigykednek a kacsák, ők is járni akarják...) tulajdonképpen magyarországi színpadokon már valamikor felcsendült. (Pl. Békéscsabán, Győrött, Szegeden.) És nem is visszhangtalanul. A Népszabadság 1965. február 24-i számában például a színikritikus ezt írja: „Nem véletlen, hogy valamennyi dalbetétet nyíltszíni taps fogadta”. Ezen dalbetétek között volt a „Mint a törpepapagáj... ” kezdetű. E dalok a Bajnokcsapat című zenés vígjátékban hangzottak fel. A darab zeneszerzője Bakos Géza volt, versszövegírója Fülöp Kálmán. Minden lehetséges — Mikor hallotta először a külföldi kacsadalt? — kérdeztem Bakos Gézától. — Néhány hete a rádióban valami hirdetés keretében. Először megdöbbentem, mert nem emlékeztem rá. hogy a Bajnokcsapat feleselő dalbetétjét, amit a hatvanas évek elején írtunk, felvették volna. De hát gondoltam, végül is minden lehetséges. .. Valóban sokminden lehetséges és talán egyszer az is kiderül, hogy a dalocska körül mi lehetett. Minden bizonnyal vizsgálják majd a2 esetet szerzői jogászok, zenei szakértők, és talán sikerül megállapítani, hogy mi volt előbb: a kacsa vagy a papagáj ? — Egy körültekintő igen képzett jogász még azt is felvetette, hogy esetleg mindkét szerző „valamely harmadik forrást, például a folklór dallamvilágát használta fel”. Furcsa helyzetben vannak Sajnos az angol snerzópártól, Werner Thomastól és Terry Rend altól nem tudtam érdeklődni arról, hogy mit használtak fel. Bakos Gézával azonban beszélgethettem és ő A kacsatánc eredeti zenéjének szerzője: Bakps Géza — pedig erősen törte a fejét — nem emlékszik, hogy valamely folklórmozzanat ihlette volna meg őt, amikor a Bajnokcsapatban Ludasiné és Jóska feleselőjét komponálta. — Engem elsősorban az izgat — mondta Bakos —, hogy ha például a darabot valamikor újra előadják, a nézők engem vádolhatnának azzal, hogy eloroztam a dallamot. Nagyon körülményes volna magyarázgatni, hogy az már több mint 20 évvel ezelőtt elhangzott. .. Valóban furcsa helyzetben vannak a slágerszerzők. A hírnév — különösen a népszerűvé vált dalok esetében — az énekest feltétlenül szárnyára veszi. Emlegetik az együttes nevét is. A szerző azonban igen gyakran elsikkad. Kérdés-felelet Egyik malíciózus, de könynyűzenei műveltséggel eléggé felvértezett barátom, amikor erről társaságban beszélgettem, így szólott: — Hát azért, nehogy agyan- sajnáljuk szegényeket... Igazamat bizonyítandó viszont erre provokációképpen néhány címet dobtam be, választ várva rá. Efféleképpen: — Ez a dal, az a dal. Felelet: Szenes Iván szövege. — Volt-e más bolond. Felelet: Universal együttes. — Azt akarom. . . Felelet: Sárosi Katalin. — Bűnt követté] el. Felelet: Zárai Márta. — El fogjuk felejteni. Felelet: ?. — Búcsúzik a nyár. Felelet: Zeneszerző — Bakos Géza. — És természetesen — tettem hozzá — a felsorolt dalok mindegyikének zenéjét Bakos csinálta. Mert hát azért kérdeztem. És magyar módra? Nehéz volna megjósolni, hogy mi lesz kacsatáncügyben? A Szerzői Jogvédő Hivatal főigazgatójának nemrég elhangzott tájékoztatójából arra lehet következtetni, hogy egy ilyen ügyet igen sokágú és hosszadalmas procedúra követ. Pláne, ha az ágai- bogai országhatárokon át nyúlnak. Követelésekről beszélt a főigazgató, amelyeket csak perben és peren kívül lehet érvényesíteni, az új alkotás és a nyilvánvaló idézet arányáról, megengedett taktusszámokról, dallamfutamokról. .. Mindez természetesen felkészült szakértők asztalára kívánkozik. Én csak egy szakértő véleményét szeretném itt idézni, nevezetesen L. Margit 22 éves kislányét, akit tegnap este kértem fel, hogy nyilatkozzék a h-i Rozmaring klubban, ö minden bizonnyal alapos mérlegelés eredményeképpen ezt mondotta: — Tudja, azért jó ez a nóta, mert olyan vicces. És mikor ezt táncoljuk, nem kell felvenni a fapofát, mint a legtöbb discoszámnál. Egymásra nézhetünk. Egymásra nevethetünk. .. Hát ezért pergetik — miközben a szakemberek vitatkoznak — Wemer Thomas és Terry Rendal angol kacsadalát a közvigalmakon — Vándor Kálmán új szövegével. Bóday Pál Kezelik a „Rettegés Atyját” Veszélyben a Szfinx? A titokzatos mosolyú Szfinx éppúgy összeforrt az egyiptomi fővárossal, mint ahogy az Eiffel-torony Párizzsal, vagy a Colosseum Rómával. A gi- zehi piramisok tövében levő, több mint négyezer esztendős, a felkelő nap irányába néző alkotás a Kairóba özönlő turisták egyik fő célpontja, kedvelt látványossága. Jókora beomlás keletkezett 1981 végén a Szfinx bal hátsó lábán — 120 tégla omlott le a védőboritástól, — most pedig a szobor mészkőanyagának poriadása gyorsult fel. A régészeti intézet szakértői csoportjának megállapítása szerint a sivatagi szél, az éles homokszemcsék koptató hatása mellett a talajvíz kezdte ki igazán az óriási fekvő oroszlánaiakot, amelynek emberi arca a feltevések szerint Khephren fáraót ábrázolja. Szfinx orvoslásáról a tudósok heves vitát folytattak. Elhangzottak szélsőséges vélemények is, például, hogy temessék ismét vissza teljesen a konzerváló homokba, vagy hogy borítsák be hatalmas üvegbűrá- val. Mások befecskendezéssel akarnák erősíteni a kőanyagot, amerikai régészek pedig vákuumos eljárást javasoltak. Ezzel állítólag el lehetne távolítani a Szfinx sziklatalapzatából a sót, amely a talajvagy esővízzel felszivárog a szobor testébe, majd az elpárolgás során kikristályosodik annak felületén. Megoldást hozhatna az is, ha vízszívó téglák helyett a nedvességgel szemben ellenálló kövekkel borítanák a Rettegés Atyját. (szegő) műsor KOSSUTH RÁDIÓ: 8.27: Emberevés és evolúció 8.57: A Népzenei Hangos Üjság melléklete 9.44: Téli tábortűz 10 05: MR 10—14 10.35: Mit ér a nevem? 10.45: Monteverdi: A könyörtelenek bálja 11.30: Farkas Ferenc: Asztali muzsika 11.39: Védett férfiak, XXIV/ll. rész 12.45: Törvénykönyv 13.00: A Rádió Dalszínháza Cseberből vederbe 14.40: Élő világirodalom 15.05: Vladimir Horowitz Szkrja- bin-müveket zongorázik 15.28: Nyitnikék Ifi 00: Jámbor László ©perafelvételeiböl 16.30: Zengjen a muzsika 11.05: Arcélek 17.30: Morricone filmzenéiből 19.15: Gondolat 20.00: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek 20.56: Gyógyít-e a szanálás? 21.26: Az Állami Népi Együttes zenekara játszik 22.30: Jascha Heifetz hegedül 22.50: Akitől tanultam 23.00: Barokk zene 0.1Q: Virágénekek PETŐFI RADIO: 8.05: Bányászdalok 8.35: Társalgó 10.00: Zenedélelőtt 12.25: Gyermekek könyvespolca 12.35: Melódiakoktél 13.25: Látószög 13.30: Muzsikáló természet 13.35: Vándorútra kelt a béka 14.00: A Petőfi rádió zenés délutánja 15.20: Könyvről könyvért 15.30: Sanzonmüsor négy tételben 16.33: Csúcsforgalom 18.00: Tini-tonik 18.47: Nóták 19.25: Termékeink a trópusokon. Palugyai István összeállítása 19.35: Csak fiataloknak! 20.35: Hét bagoly, XV/5. rész 21.01: Népdalkörök pódiuma 21.26: Randevú a Jókai klubban. Lehoezky Zsuzsa 22.26: Könnyűzene Kubából 23.20: A mai dzsessz MISKOLCI SÜDIÖ: 17.00: Hírek, időjárás, műsorismertetés. — 17.05: Zenedoboz. A stúdió zenés rejtvényműsora. Telefonügyelet: 35-510. Szerkeszti: Ely Katalin. — 18.00: Észak-magyarországi krónika. (BAZ megyei tájékoztató a lakosság áruellátásának helyzetéről. — Export Tiszakes2ib«31.) — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétoma 8.05: Iskolatévé: Fizika (ált isk. 7. oszt.) 9.00: Orosz nyelv: (ált. isk. 5. oszt.) 9.15: Környezetismeret (élt. isk. 1. oszt.) 9.35: Osztályfőnöki óra: (ált. isk. 7—8 oszt.) 10.00: Deltácska 10.20: Osztályfőnöki óra: (ált. isk. 7. oszt.) 10.35: Korok művészete 11.00: Aki mer, az nyer. 2. vetélkedőműsor matematikából 5. osztályosoknak. 11.30: Képújság 13.50: Iskolatévé: környezetismeret (ism.) 14.10: Deltácska (ism.) 14.30: Orosz nyelv, (ism.) 14.45: Fizika (ism.) 13.15: Osztályfőnöki óra 15.40: Napköziseknek, szakköröknek 16.15: Hírek 16.20: A rövidfilmstúdiók műhelyéből 17.10: Kertünk, udvarunk 17.30: Reklám 17.35: A Hol Club őr Norvégé *7 1932. évi pori jazzíesztiválón 18.00: Képújság 18.05: Háry János és vendégei Dokumentumműsor 19.00: Reklám 13.10: Tévétcina 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Az Onedin család Magyarul beszélő angol tévéfilmsorozat. 10/5. rész: Az isme_ rétién sziget. 20.50; Stúdió ’83. 21.50: Kockázat ' 22.20: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 20.00: Gólyavári esték. Magyar- ország a 2. világháborúban 20.45: Tv-hiradó 2. 21.05; Autó-motor sport 21.25: Todora. Magyarul beszélő jugoszláv film. (16 éven felülieknek!) 22.20: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: Az Orion patikája. Lengyel tv-film 21.30: A jelen és a jövő energiája 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Kamarahangverseny 23.00: Hírek 2. MŰSOR: 18.30: Fiatalok tv-klubja. 1. rész 19.30: Tv-híradó 20.00: Fiatalok tv-klubja. 2. rész 21.30: Időszerű események. 2* 30: fn művészeti magazin 22 23: Matematika mindenkinek (ism.) MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től: Ruszlán és Ludmilla. I—II. Szovjet film. 8 órától: San Babi- la egy napja. (i3). Színes olasz film. — Kohász: Egy kis romantika. Színes, szinkronizált amerikai-francia filmvígjáték. — Ifjúsági-művelődési ház: Dögkeselyű. (14) Színes magyar bűnügyi film. — Tarján vendéglő: Egy zsaru bőréért. (14) Szinkronizált francia bűnügyi film. — Balassagyarmati Madách: Szólion a rock! Színes francia film. Mesemozi : Vakond mesék. Színes rajz- és bábfilm-mesesorozat. — iskolarnozi: Hüvelyk Matyi. Színes amerikai mesefilm. — Nagy- bátonyi Petőfi: Az öszvér nem megy eskülőre. Színes, szinkronizált szovjet film. — Pásztói Mátra: A karatézó kobra. (14) Színes, szinkronizált japán bűnügyi film. — Rétsági Asztalos: Szuperzsaru. Színes, szinkronizált olasz bűnügyi filmvígjáték. — Kisterenyei Petőfi: Bronco Billy. Színes, szinkronizált amerikai film. — Jobbágyi: Agónia. I—ii. (14) Színes, szinkronizált szovjet film. 4 NŰGRÁD — 1983. február 8., kedd 18.03: Háry János és vendégei