Nógrád, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-06 / 31. szám

A hét 3 kérdése 1. Miért tett az amerikai al- elnök vilíámkörutat Nyu- gat-Európában? Ha kedd, akkor ez Belgium — az amerikai turistacsoport eu­rópai cikázásáról szóló szelle­mes film címe szállóigévé és fo­galommá vált. Bush amerikai al- elnök esetében, ha kedd, akkor az Hollandia volt, Belgium csu­pán szerdán következhetett. A teljesítmény és a tempó va­lóban figyelemre méltó lehe­tett, az alelnök tizenkét napos villámkörútja során hét nyu­gat-európai országot érint, lá­togatást tett a NATO, vala­mint a Közös Piac központjá­ban, találkozott Genfben a fegyverzetkorlátozási tárgyalá­sokon részt vevő szovjet kül­döttségek vezetőivel, s egy nyu­gatberlini kitérő során felol­vasta Reagan elnöknek az európaiakhoz intézett levelét. Csodák nincsenek: ne­héz feltételezni, hogy bonyo­lult problémákkal küszködő korunkban így közelebb lehet­ne jutni a kérdések megoldá­sához. De hát nem is ez volt a gyakorlat célja. Bush alap­jába véve propagandakörutat tett, hogy a nyugat-európai vezetőktől kicsikarja a „nul­lamegoldás” támogatását, s az amerikai sajtó sem titkolta: a Varsói Szerződés prágai nyi­latkozatának, az új szovjet ja­vaslatoknak hatását kívánta egyensúlyozni. A Bush-körút legfontosabb- mozzanatának a Reagan-üze- net felolvasását tartották. Az elnök csúcstalálkozót indítvá­nyozott Andropovnak (ezzel látszólag elébement a világ keleti és nyugati részén meg­nyilvánult reális óhajoknak), de sajátos feltételek alapján. A Reagan által ajánlott csúcs- értekezlet komoly tárgyalások helyett arra szolgálna, hogy a Szovjetunió fogadja el a „nul­lamegoldást”, ami közismerten elfogadhatatlan számára, hi­szen hátrányos helyzetbe hoz­ná, s az egyensúly megbomlá­sával fenyegetne. Nyilván az Ilyen feltételekhez kötött csú­csot javasolni nem más, mint képmutatás, felelőtlen dobá lózás, komolynak tartott ki­fejezésekkel. Ismét amerikai lapokat idézve, azok nem tart­ják véletlennek, hogy amikor az elnök szeret minden fon­tosnak vélt lépést maga beje­lenteni, s ezzel kellő propa­gandahatást biztosítani, már a közelgő választások szempont­jából is, üzenetének tolmácso­lását ezúttal alelnökire bízta. Vagyis pontosan tisztában volt annak komolytalanságával. Az SZKP főtitkára, Jurij Andropov, rendkívül gyorsan, már a következő napon vála­szolt, a Pravda hasábjain megjelent rövid nyilatkozat formájában. Ebben elutasítot­ta az amerikai elnök elfogad­hatatlan feltételeit és különös „árukapcsolását”. Ugyanak­kor nyitva hagyta az ajtót egy megfelelően előkészített, va­lódi tárgyalásokat szolgáló csúcstalálkozó előtt. Közben Genfben már tel­jes a tárgyalási nagy üzem». Az eurorakéta-tárgyalások mel­lett a héten felújította mun­káját a genfi leszerelési bi­Shulfz Kínában zottság (ennek a testületnek hazánk is tagja, s a bizottság több fontos kérdésről, például a vegyi fegyverek eltiltásáról, az atomkísérletek teljes tilal­máról tanácskozik), valamint a szovjet—amerikai SALART- konferencia is. A stratégiai fegyverrendszerek korlátozá­sáról és csökkentéséről szóló megbeszéléssorozaton előter­jesztették azt az új szovjet in­dítványt, hogy a legpusztítóbb harci eszközök felső határa kölcsönösen 1800—1800 legyen. (A korábbi SALT-egyezmé- nyekben ezt a plafont 2400- ban, majd 2150-ben rögzítet­ték.) Az amerikai állásfogla­lás szerint 30—35 százalékos csökkentést kellene végrehaj­tani, de csak a szárazföldi in­dítású rakéták vonatkozásá­ban. A háttérben az húzódik meg, hogy a Szovjetunió ra­kétapotenciálja 72, míg az Egyesült Államoké csak 51 százalékban szárazföldi telepí­tésű. Washington tehát csök­kentené a fegyverzetnek azt a részét, ahol a Szovjetunió ve­zet, viszont érintetlenül hagy­ná a nukleáris tengeralattjá­rókra szerelt rakétákat, vala­mint a stratégiai légierőt, ahol az amerikaiaké a számbeli fö­lény. Ilyen szándékkal és ma­gatartással azonban nehéz lesz az álláspontokat közelíteni és megegyezni. A tárgyalások soros színhe­lye a szovjet misszióhoz tar­tozó Rózsák villája előtt — a tv-kamerák előtt — Karpov és Rowney, a két küldcttség- vezető Genf „téli nyarát" a szokatlan napsütést dicsérte. A genfi tárgyalások politikai égboltozata azonban ma még erősen felhős lehet. _ 2 . Milyen veszélyt jelente­nek Japánban a itiilitarizálási törekvések? Miközben Nakaszone, az új japán miniszterelnök bemutat­kozó látogatáson járt Wa­shingtonban és Shultz a met­rikai külügyminiszter Tokió­ban kezdte meg távol-keleti körútját, mind több aggasztó hír érkezik a felkelő nap or­szágának miiitarizálási törek­véseiről. Az idei esztendőre elfogadott katonai költségvetés, az inflá­ciós rátát leszámítva, tiszta 7,7 százalékos növekedést irányoz elő. Bejelentették, hogy a kö­vetkező öt évben 18 milliárd dollárnak megfelelő összeget fordítanak korszerű fegyverek vásárlására. Tavaly már hét közös japán—amerikai had- gyakoriat zajlott, az év végén sor került az első szárazföldi manőverre is, a szent hegy, a Fuji tövében. Tizenöt esztendő •után minden bizonnyal ismét befut az első nukleáris fegy­verekkel is felszerelt amerikai anyahajó japán kikötőbe, az Enterprise vet horgonyt Sase- boban. Különösen veszélyes­nek látszik az elképzelés, hogy a nukleáris fegyverek hordo­zására alkalmas G 16-os ame­rikai harci gépek számára bá­zisokat biztosítanak Észak- Japánban — a Szovjetunió máris határozottan tiltakozott a határaihoz viszonylag közel tervezett, kétségkívül fenye­getésnek szánt lépések ellen. A kép teljességéhez tarto­zik, hogy a fejlett tőkésorszá­gok közül még mindig Japán költ legkevesebbet katonai cé­lokra, s a második világhábo­rú után elfogadott alkotmány erősen korlátozza a haderő- fejlesztési terveket. Most azonban — amerikai nyomás­ra, a jobboldal tevékeny köz­reműködésével — széles körű kampány bontakozott ki az al­kotmány revíziójára. Ügy tű­nik, hogy a japán nagytőke egy tekintélyes része, amely eddig a békés gazdasági ex­panzió (terjeszkedés) eszköze­ivel képes volt biztosítani a maga érdekeit, a gazdasági válság szorításában, a hadi­ipari vágányokra történő át­állást tekinti kivezető útnak. Az új kormányfő, Nakaszone személyében pedig olyan poli­tikus áll a kabinet élén, aki megalapozta a hadügyminisz­térium szerepét betöltő nem­zetvédelmi hivatal munkáját, (a rendhagyó elnevezése is az alkotmány tiltásával kapcsola­tos), s akit úgy ismertek, mint a hadseregfejlesztés lelkes apostolát. A jelentések hallatán rend­kívül erős tömegmozgalom bontakozott ki 'Japánban. Ez is figyelmeztető: a szigetor­szágban ugyanis nem csak an­nak vannak hagyományai, hogy a szélsőséges erők meg akar­ják másítani az alkotmányt és zöld utat szeretnének kapni a militarizáláshoz, hanem annak is, hogy a tömegtiltakozás ezt már néhány esetben képes volt megakadályozni. 3. Mi történik Salvadorban? Furcsa volt hallani, hogy Salvadorban folyik a berlini csata. Meg kellett azonban ba­rátkozni azzal, hogy az ame­rikai kontinensen a bevándor­lók több települést óhazai ne­vekre kereszteltek. A* Salvado­rt Usulatan megyében így ne­vezik Berlinnek a terület má­sodik legnagyobb, 30 ezer la­kosú várcsát. A saivadori hazafiak elfog­lalták és három napon át ke­zükben tartották a várost, majd amikor a kormánycsapa­tok összpontosított támadást kezdtek, kitérőieg visszavonul­tak. Az 'esetnek rendkívül nagy lélektani és propaganda- hatása volt, annál inkább, hi­szen a hazafiak mindenütt kezdeményeznek, a tizenkét megye közül kettő csaknem egészében ellenőrzésük aiá ke­rült, s több sikeres akciót haj­tottak végre a főváros szom­szédságában is. Ez a hadihelyzet adott okot, hogy riadót fújjanak Wa­shingtonban. A saivadori jun­tának felújították és 200 mil­lió dollárra növelik a katonai segélyt (korábban ezt azért függesztették fel, hogy az „emberi jogok” ügyében sza­lonképesebb magatartásra sar­kallják saivadori embereiket), tengerészgyalogosok érkeztek Salvadorba, hogy megvédjék az amerikai állampolgárokat, s közben nyomást gyakorol­nak Ncaraguára is, a Nagy fenyő elnevezésű amerikai — handurasi hadgyakorlat-soro­zattal. Dominikától Dél-Vietnamig mintha hallottuk volna már az indokot, hogy meg kell vé­deni az amerikai polgárokat. Azután jöttek a tengerészgya­logosok tízezrei... Réti Ervin Bandák az Arany-háiomszögben Csempészek a várható busás haszon ugyanis szembeállította egy­mással a csempészbanáák ve­zéreit. Eddig jórészt csak a csempészek, valamint az el­lenük harcoló katonai és rendőri alakulatok küzdel­méről hallottunk. Most vi­szont a kisebb magánhadse­regeknek is tekinthető, fegy­vereseket zsoldban tartó csempészvezérek először egy­más közt szeretnék az „ügye­ket” rendezni. A dzsungelek mélyén öldöklő küzdelem bon­takozott ki közöttük. Sok ha­gyományos csempészút •.be­dugult", mivel ezeket a ban­dák egymás elöl lezárták. A kábítószer-csempészet el­len küzdő amerikai szervezet szakemberei nemritkán ha­jolnak idegesen a meteoroló­giai jelentések fölé: elsősor­ban Délkelet-Ázsia időjárása érdekli őket. A megfigyelő- állomások adataiból akar­ják kiolvasni, mire számíthat­nak az Arany-háromszögből. A Burma. Thaiföld és Laosz határainak találkozásánál fekvő területen nem csillogó nemesfémet termelnek ki, az ott honos növényi kultúra ér­téke azonban egyenértékű az aranyéval. A mákról van szó, amely a legtöbb kábítószer alapanyaga. Amennyiben az időjárás kedvező, s a termés jónak ígérkezik, az amerikai hatóságoknak alaposabban fel kell készülniük, hogy meg­akadályozzák e lelket és tes­tet egyaránt romboló, mérge­ző anyagok becsempészését. Idén kegyes az időjárás a titkos ültetvények birtokosai iránt: 700 tonna mákgubóra lehet számítani, száz tonnával többre a tavalyinál. Az ame­rikai hatóságok mégsem ide­gesek, a hatalmas termés és A rivalizálás tavaly feb­ruárban kezdődött. Ekkor a thaiföldi hadsereg kiűzte Khuan Sat — a legnagyobb hatalmú csempészfőnököt — és háromezer fegyveresét luxus hegyi „sasfészkéből’’, Khuan Sa Burmába mene­kült. hatalmi vákuumot hagy­va maga után. A kisebb ban­davezérek elérkezettnek lát­ták az időt, hogy nagyobb sá­pot húzzanak az amúgy is busásnak ígérkező haszonból. Khuan Sa természetesen nem nyugodott bele elűzetésébe, Burmában újabb zsoldosokat toborzott és így megerősödve, be-betört a thaiföldi terület­re. A történteket bizonyítia, hogy a thaiföldi és a burmni hadsereg az üldözés során gyakran egymás országainak területire lép, ami diplomá­ciai feszültséghez vezet, lay aligha tudják összehangolni tevékenységüket, amire pe­dig annál is inkább szükség lenne, mert az Arany-három­szögben (ahol igen sok nem­zetiségi törzs él) számosán tá­mogatják az illegális magán­hadseregeket. A rendkívül elmaradott te­rületen a lakosság szinte egyetlen bevételi forrása a csempészban.dákíól — a se­gítség fejében — befolyó ösz- szeg. A támogatást megtagad­ni egyébként is veszélyes do­log. A thaiföldi és burmai kormány a nagy távolság, a dzsungel adta nehézségek mi­att alig tudja ellenőrizni e területet. A lakosság így jó­szerivel ki van szolgáltatva a csempész bandák önkényének. Az éissaka csendjét gyakran veri fel jsgyverropcoás. Nem kevesebb, mint 800 /millió dollár értékű ..áruért” folyik az ádáz harc, s a . szcribe- ólló felek sem. ismernek sem istent, sem embert. (g. fehér) Kadir Moszkvában iOÍJii rßäimt or Barms)* .... .. . . • ..... Dmitrij Hsztyinov marsall, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere szombaton Moszkvában megbeszélést folytatott Abdul Ka­dir altábornagy, afgán nemzetvédelmi miniszterrel, az Af­ganisztáni Népi Demokratikus Párt Központi Bizottsága Po­litikai Bizottságának póttagjával. Kadir altábornagy Vsz- tyinov marsall meghívására pénteken érkezett hivatalos lá­togatásra Moszkvába. A baráti légkörű szombati megbeszélésen kölcsönös ér­deklődésre ssámottartó kérdéseket tekintettek át. Herényiét Bejrutban Szombaton délután nagy- erejű, gépkocsiban elhelyezett bomba robbant Nyugat-íloj- rúlban a Trieszt inai Felsza­bad itási Szervezet ideiglenes képviselete, a palesztin ku­tatási központ épülete előtt, ahol átmenetileg a líbiai nagykövetség is otthont ka­pott. A robbanás következtében hatalmas tűz keletkezett. Az első jelentések szerint öt ha­lottja cs 35 sebcsültje van az újabb palesztincllenes me­rényletnek. A múlt év szeptemberében a Nyugat-Be.irútba bahaiolt izraeli csapatok kifosztották a palesztin kutatási központot, értékes könyvtárát, dokumen­tumgyűjteményét teherautók­ra rakták és Izraelbe szállí­tották. A kutatási központ több ízben volt terrorakciók célj pontja. Portugál választások A portugál haladó erők a demokrácia győzelmeként ér­tékelik Ean-r; államelnöknek a parlament feloszlatásáról szó­ló pénteki dekrétumát. A Por­tugál Kommunista Párt nyi­latkozatban szögezte le: „Az előrehozott választások ápri­lis végére való kiírása nem­csak jelkép, hanem az 1974 -es fordulat vívmányainak megvédésére is kötelezi a portugál népet”. A szocialista párt „egye­düli helyes megoldásnak” mi­nősítette az elnök döntését. Hasonlóan vélekednek a szak- szervezetek, amelyek „egy erős, a dolgozók érdekeit jobban figyelembe vevő ka­binet” hatalomra kerülését várják a választás után. A szombati pórtugái la­pok nem csupán beszámol­nak az elnöki döntésről, ha­nem hangoztatják azon véle­ményüket is, hogy a magát iejárató, eddi« kormányzó jobboldali koalíció felbomló­ban van. Erről hivatalosan csak a február második felé­ben megtartandó kongresszu­sokon döntenek, cte belső viszályok már érzékeltetik, hogy a politikai erók átren­dezőknek Portugáliában. A hivatalos választási kam­pány április 4-én kezdődik, de a jelöltek listáját márci­us elejéig be kell nyújtani a választási elnökségnek. Vogel a tárgyalásokról Kínai hivatalos teendőinek utolsó napján, szombaton Shultz amerikai külügymi­niszter találkozott Teng Hsziao-pinggel, a KKP KB PB állandó bizottságának tag­jával, a központi tanácsadói bizottság elnökével. A dél­előtti órákban megtartott esz­mecseréről részletek nem áll ■ nak rendelkezésre. A Teng—Shultz találkozó­val párhuzamosan amerikai és kínai tisztségviselők tár­gyalásokat kezdtek katonai természetű együttműködésről, olyan téren, mint a katonai kiképzés, a katonai orvostu­domány és a hadtáp. Klaus Barbie (Altmann) hír­hedt náci háborús bűnös pén­tek éjszaka elhagyta Bolíviát. A „lyoni hóhér”, aki a má­sodik világháború idején a város Gestapo-parancsnoka- ként legalább huszonötezer ember halálos ítéletét írta alá és maga is részt vett a fran­cia ellenállási mozgalom har­cosainak megkínzásában, az utóbbi években Bolíviában élt. La Pazban néhány nap­pal ezelőtt — csalásért — le­2 NÓGRAD - 1383. február ó., vasárnap Barbie kiutasítása Bolíviából tartóztatták. Pénteken éjsza­ka jelentette be a bolíviai belügyminiszter, hogy Barbie Altmannt kiutasították az or­szágból. Az AFP francia hírügynök­ség hangsúlyozottan ír arról, hogy a volt nácit kiutasítot­ták és nem peaig kiadták a bolíviai hatóságok. Emlékez­tet arra, hogy Barbie kiada­tását korábban a Német Szö­vetségi Köztársaság és Fran­ciaország is hivatalosan kér­te. A legutóbbi francia kiada­tási követelés pénteken hang­zott el A kiutasíiári döntést az in­dokolja — közölték La Paz- ban —, hogy Barbie megszeg­te a bolíviai bevándorlási tör­vényeket, s jelenleg őt sze­mélyazonossági dokumentu­mok nélküli külföldi személy­ként kezelik. Barbie 1957-ben, hamis iga­zolványokkal, Klaus Altmann Hansen néven szerzett bolí­viai állampolgárságot. A volt nácit pénteken éj­szaka rendőri fedezettel szál­lították a repülőtérre és az aFP értesülése szerint — Li­mán keresztül — szórni.;,tvi érkezett Párizsba. Hans-Jochen Vogel, a Né­met Szociáldemokrata Párt kancellárjelöltje a Paese Se- rának adott interjúban ki­jelentette, hogy Andropov javaslatai előrelépést jelen­tenek, itt az ideje tehát, hogy az Egyesült Államok is megtegye a maga ko­moly javaslatát. „Ezt hatá­rozottan kértem Bush al- elnöktől bonni látogatása kezdetén” — mondta a nyu­gatnémet politikus. Az angol, illetve a fran­cia rakéták problámájával kapcsolatban úgy foglalt állást, hogy a szuverenitás területét érintené, ha e rendszerekről tárgyalnának Genfben. De ezt senki sem kéri és a legkevésbé akar­ja Jurij Andropov. „Ugyan­akkor nem lenne ésszerű, ha a két nagyhatalom képvi­selői figyelmen kívül hagy­nák e rendszerek létezését és azt, hogy a rakéták nem az Egyesült Államok, nem Olaszország, vagy az NSZK ellen irányulnak, hanem a Szovjetuniót és Kelet-Euró- pát fenyegetik. És ez olyan tény, amelyet nem szabad kitörölni azoknak a gondol­kodásából, akik a tárgyaló- asztalnál ülnek” — szögez­te le a Német Szociálde­mokrata Párt vezetője. 7 4 Az Arany-háromszög térképe

Next

/
Thumbnails
Contents