Nógrád, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-05 / 30. szám

ío(: SHAG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEfCT rOJ HELYRŐL „INDUL" AZ EXPRESS NOGRAD- AZ MSZMP NOGRAD M EGY E I BIZ O TT S A G A ES A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XXXIX. ÉVF., 30. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1983. FEBRUÁR 5., SZOMBAT A KI - er'iStatisztikaf Hivatal jelentése a népgazdaság 1982. évi fejiisiésérSI f X gazdaság 1982. évi fejlő­dése — a romló nemzetközi feltételek mellett is — ’ alap­vetően megfelelt a népgazda­sági. tervben előírt követelmé­nyeknek. A legfőbb cél telje­sült: az ország külgazdasági egyensúlyi helyzete — a kül­ső feltételek kényszerítő ha­tására és a belső erőfeszíté­sek eredményeként — javult. A konvertibilis valutákban elszámolt áruforgalom kivite­li többlettel aárult. A lakos­ság reáljövedelme és fogyasz­tása az előirányzatoknak meg­felelően kismértékben megha­ladta az előző évi szintet. A gazdasági egyensúly ja­vítása a nehezebb feltételek miatt a korábbiaknál na­gyobb erőfeszítést követelt mind a gazdaságirányítás, mind a gazdálkodó szerveze­tek részéről. Az év folyamán a fizetőképesség fenntartásá­nak Biztosítására jelentős in­tézkedések történtek, ame­lyek a belföldi felhasználás tervezett keretek között tar­tása érdekében mérsékelték a vállalatok és a lakosság jö­vedelmét, illetve annak emel­kedését, és növelték a költ­ségvetés bevételét. A gazdálkodó szervezetek tevékenységére és eredményé­re a korábbinál nagyobb és közvetlenebb hatással vol­tak a nemzetközi gazdasági folyamatok. A vállalatok gaz­dasági helyzete — piaci le- illetve alkalmaz­kodási képességeik alapján — tovább differenciálódott. 'A termelők és a fogyasztók igényeinek jobb kielégítését segítették az év folyamán alakuló új típusú gazdasági szervezetek. Az ezekben részt­vevők nagyobb és növekvő hányadát a vállalati gazdasá­gi munkaközösségek. szö­vetkezeti szakcsoportok és kisszövetkezetek foglalkoz­tatják. 1982-ben a nemzeti jövede­lem a tervezettet valamivel meghaladóan, 1,5—2,0 száza­lékkal emelkedett, összege több mint 670 milliárd forint volt. Az ipari bruttó terme­lés növekedése és az országos építési-szerelési tevékenység mérséklődése lényegében megfelelt a tervezettnek. A ’ mezőga'zdasági termékek brut­tó termelése a tervezettnél gyorsabban nőtt. A nemzeti jövedelem növekedése az anyagi ágakban foglalkozta­tottak számának kismértékű, 0,5 százalékos csökkenése mellett következett be. A ter­melékenység emelkedése na­gyobb volt, mint a termelésé. A termelőfelhasználás ará­nya a bruttó termeléshez vi­szonyítva csökkent. Az anya­gi ágakban a termelés bővü­lése mellett az előző évinél kevesebb energiát használ­tak fel. A lakosság energia­felhasználása emelkedett. Az összes felhasználásban a kő­olaj és származékainak ará­nya csökkent, a földgázé nőtt. A termelés növekedése, az egyensúlyi követelményeknek megfelelően, az export foko­zását szolgálta. A belföldi fel­használás az előirányzott mértékben, kb. 2 százalékkal csökkent és összege — a ko­rábbi évekkel ellentétben — kisebb volt, mint a nemzeti jövedelemé. A belföldi fel­használás főbb tételei közül a lakossági fogyasztás kb. 1 százalékkal haladta meg az 1981. évit A felhalmozás — a beruházások volumenének csökkenése és a készletnöve­kedés jelentős mérséklődése következtében — 10—15 szá­zalékkal kevesebb volt az elő­ző évinél. Így a felhalmozás aránya a belföldi felhaszná­lásban 16 százalék, kisebb az előző évinél. A SZOCIALISTA IPAR TERMELÉSÉNEK ALAKULÁSA 1982. év 1981. év. %-ában Bányászat 101,4 Vülamostnergia-ipar 99,4 Kohászat 100,8 Gépipar 103,7 Építőanyag-ipar 100,9 Vegyipar 101,8 Könnyűipar 98,4 Élelmiszeripar 104,4 Ipar összesen: 102,0 A NÉPGAZDASÁG 1982. ÉVI FEJLŐDÉSÉNEK FÖRÍS MUTATÖSZÁMAI Terv 1982. ér Tény százalékában Nemzeti jövedelem Ml—101,5 101,5—102 Nemzeti jövedelem belföldi felhasználása 98—99 98 Ipari termelés 162—102,5 102 Országos építés-szerelés 98—99 99 Mezőgazdasági termékek termelése 104—104,5 105 Egy lakosra jutó reáljövede­lem 100—100.5 100,5 Lakossági fogyasztás 100,5—101 101 A szocialista szervek beruhá­zásai, milliárd forint, folyó áron 178—180 185,4 Ipar Az ipar termékszerkezete korszerűsödött, jobban alkal­mazkodott a felhasználói igé­nyekhez. A folyamat azon­ban a szükségesnél lassúbb, a termékcserélődés üteme, a gyártmány- és gyártásfejlesz­tés intenzitása elmarad a kö­vetelményektől. Az anyag- és energiaellátás általában kielégítő volt. Egyes nem rubelelszámolású im­portból származó anyagok és alkatrészek tekintetében . az év második felében előfordul­tak hiányok. Ezek azonban a vállalatok viszonylag szűk kö­rében nehezítették a terme­lés folyamatosságát. Az iparban foglalkoztatot­tak száma 30 800 fővel, 2 szá­zalékkal volt kevesebb mint 1981- ben. A bányászatban és az élelmiszeriparban a lét­szám viszonylag stabil volt, a többi fő ágazatban csökkent, legnagyobb mértékben a fcöny- nyűiparban és az építőanyag­iparban. Az egy foglalkozta­tottra jutó termelés valamsny- nyi fő ágazatban emelkedett és az ipar egészében 4,1 szá­zalékkal haladta meg az elő­ző évit. A teljesített órák száma a létszámcsökkenés, va­lamint az ötnapos munkahét­re való áttérés következté­ben 6,4 százalékkal kevesebb volt, mint 1981-ben. Az egy 'érára jutó termelés 9 száza­lékkal emelkedett. Az ipar állóeszköz-állomá­nya tovább bővült. A fej­lesztések jelentős része az energia- és anyagellátás biz­tosítását szolgálta. Befejező­dött a szovjet—magyar föld- gázvezeték Városföld—Kis- kundorozsma közötti szaka­szának építése. A Haltaiba III. bauxitbánya kapacitása 1982- ben évi 440 ezer tonná­val nőtt és befejeződött a Bitó II. bauxitbánya építése. A Tatabányai Szénbányáknál vállalati beruházásként meg­nyitott Csordakút II. bánya 1982-ben évi 100 ezer tonna (Folytatás a 3. oldalon.) Utazási iroda nyílt Salgótarján szívében Az iroda megnyitásának első óráiban lekötötték a kedvezményes utakat. Érdeklődők szá­zai keresték fel az Express-kirendeltséget kéréseikkel. — kép: kulcsár — A salgótarjáni városközpont_ ból nem kell hosszú utat meg­tennie annak, aki az ifjúsági és diákutazási iroda szervezé­sében szeretne a jövőben ho&szabb-rövidebb utat meg­tenni. Péntektől ugyanis a város szívében várja szolgál­tatásaival ügyfeleit az Express Nógrád megyei kirendeltsége, melynek Mérleg út 5. szám. alatti új irodáját tegnap dél­előtt nyitotta meg Völgyi Ist­ván, az Express igazgatója. Az új szolgáltatóház föld­szintjén — mintegy négymil­lió forintos költséggel — ki­alakított iroda kivitelezője a Salgótarjáni Tervező és Építő­ipari Szövetkezet volt. Már az első napon sokan „rátaláltak” a Képcsarnok mö­gött húzódó irodára, mely — rendkívüli kedvezményként — a nyitás napján reklámáron kínált helyet egyes szovjet, csehszlovák és NDK-beli utak­ra. N Az Express Nógrád megyei kirendeltségének szolgáltatá­sait az elmúlt évben mintegy tizennégvezren vették igénybe, a jövőben ez a szám várható­an emelkedik, hisz az új iro­da már az Express-szolgálta­tások teljes skálájával tudjai fogadni ügyfeleit. A jövőben tehát mód nyílik valutavétel­re és eladásra, menet jegy vál­tásra, és értékcikk-árusításra is. Az Express Nógrád megyei1 kirendeltségének ez évi ter­veiben szerepel néhány kultu­rális rendezvény (elsősorban koncertprogramok) szervezése Salgótarjánban és ugyancsak a megyeszékhelyen,' valamint Pásztón és Balassagyarmaton tervezi szerződéses szálláshe­lyeinek bővítését a nyári idő­szakban, az ifjúsági turizmus megyei fellendítése érdekében; ÜLÉST TARTOTT SALGÓTARJÁN VAROS TANACSA Napirenden: a város fejlesztési terve és a társadalmi munkaakciók A városi tanács tegnap délutáni ülését tlr. Szittner And­rás tanácselnök nyitotta meg. Elsőként megemlékezett a na­pokban elhunyt Nagy Lajosról, Salgótarján kommunista polgármesteréről, aki a háborút követő években, az újjá­építés igen nehéz időszakában állt a város élén és tett na­gyon sokat annak felemelkedéséért. A testület ezt követően egyperces néma felállással adózott * 85 éves korában el­hunyt Nagy Lajos emlékének cs áldozatos munkásságának. Az ipari termelés 2 száza­lékkal, ezen belül az állami ipar termelése 1.9 százalék­kal, a szövetkezeti iparé 3,9 százalékkal haladta meg az előző évit. A termelésnöveke­dés túlnyomórészt a kivitelt bővítette. Az ipari termékek expörtátadása mindkét fő elszámolási viszonylatban fo­kozódott, összességében 4,9 százalékkal haladta meg az előző évit. A belföldi értéke­sítésen belül a lakosságnak és a termelőfelhasznáióknak 1,3 —1,3 százalékkal többet, be­ruházási célra 6,9 százalékkal kevesebbet értékesítettek az iparvállalatok és szövetkeze­tek. Az éles nemzetközi piaci verseny és a korlátozott bel­földi kereslet a gazdálkodó egységeket különbözőképpen érintette és alkalmazkodásuk a változó helyzethez eltérő volt. A fejlődés üteme szak­ágazatonként és vállalaton­ként differenciálódott. Legnagyobb mértékben az élelmiszeripar és a gépipar növelte termelését. A legtöbb élelmiszeripari ágazat terme­lése meghaladta az előző évit, a nagyobbal! közül az átla­gosnál gyorsabb volt a növe­kedés a hús-, a baromfi- és tojásfeldolgozó, valamint a növényolajiparban. A gépipa­ron belül legnagyobb mér­tékben a gép- és gépi beren­dezésipar, valamint a műszer­ipar növelte termelését. A többi gépipari ágazat terme­lésnövekedése is meghaladta az ipari átlagot, kivéve a fémiömegcikkipart, ahol csök­kent a termelés. Néhány ága­zat termelését különösen ked­vezőtlenül érintették a tőkés világpiaci értékesítést nehéz­ségek. Ezek közé tartozott a kohászat, egyes vegyipari ágazatok, továbbá a ruháza­ti ipar. EGERBEN Megnyitották a mezőgazdasági könyvhónapot a kereskedelemre, szolgáltad tásra és vízgazdálkodásra — több mint 45 milliót fordíta,- nak. A fejlesztési tervjavas­latokban meghatározott cél­kitűzések teljesítéséhez mint­egy 165 millió 800 ezer fo­rint áll rendelkezésre. Ennek 82 százaléka szolgálja a be­ruházásokat, mintegy 136 mii-! lió forint értékben, amely­ből 91 millió forintot szán a tanács lakásépítésre. Az előterjesztést követő vi-J fában többen hozzászóltak.' Berki Mihály a megyei ta­nács elnökhelyettese hangsú-' lyozta, hogy az idei fejleszté­si tervek egyaránt jól szol­gálják a VI. ötéves tervi cél­kitűzések megvalósítását és a város további fejlődését, A1-; kalmazkodással, rugalmasság-, gal, jól szervezett munkával a kitűzött tervek eredménye­sen megvalósíthatók. Tovább­ra is támaszkodni kell arra a lakossági összefogásra, amely révén a múlt évben több mint 90 milliós értéket te- ■ remtett a megyeszékhelyen. Juhász Pál a TIGÄZ kol-’ lektívája nevében versenyre hívta ki a város üzemeit, in­tézményeit a társadalmi mun­kában való aktív részvételre. Szalai László, a városi párt- bizottság első titkára már a megvalósításra gondolt, ami­kor azt mondotta, hogy a ter­vek mellett az sem mindegy, hogy például a lakásépítésben mire képesek a vállalatok. A lakásépítési tervek végrehaj­tásában jobban együtt kell működni a város nagyüze­meivel, ami pedig a társadal­mi munkát illeti, támogatni kell, mert a város további fej­lődésének egyik fontos ténye­zője. A testület az előterjesztésed két egyhangúlag elfogadta, majd ezt követően más kér­déseket tárgyait A tanács ezután, meghall­gatta Plopp Györgynének, az ügyrendi bizottság képvise­lőjének szóbeli jelentését az időközi tanácstagi választá­sokról. Az új tanácstagok, Sze­pesi István, a 3. számú vá­lasztókerület és Hídvégi Já­nos, a 80. számú választókerü­let tanácstagjai átvették meg­bízólevelüket. A következő napirendi pont­ként a tanácselnöki jelentés szerepelt, amelyet dr. Szittner András terjesztett elő írásban, a Salgótarjáni városi Tanács Végrehajtó Bizottságának munkájáról. Az előterjesztést a testület egyhangúlag elfo­gadta. Ezután került sor az idei fejlesztési terv és működési költségvetés tervezetének és a társadalmi munkaakciók tervének előterjesztésére, amelyhez Morvái Ernő álta­lános elnökhelyettes fűzött szóbeid kiegészítést. A nehezebb gazdasági kö­rülmények miatt ez évben lé­nyegesen mérsékeltebb ta­nácsi fejlesztések valósulhat­nak meg. A lehetőségeket fi­gyelembe véve a legfontosab­bak a lakosság alapellátását szolgáló fejlesztések megva­lósítása, a folyamatban levő beruházások mielőbbi befeje­zése és az előzetesen tervezett és kellően előkészített új be­ruházások indítása. A középtávú célkitűzések­nek megfelelően 1983-ban is Kiemelt feladat a lakásépítés. E célok megvalósítására for­dítja a tanács a teljes pénz­eszközök csaknem 58 száza­lékát, s az év folyamán 310— 386 lakás átadásával számol­nak. A kivitelezői kapacitá­sok biztosítottak, a folyama­tos lakásépítéseknek nincs akadálya. Az új lakásügyi jogszabályok életbelépésével egyre nagyobb szerepe van a családiház-építésnek. Idén 55 —60 ilyen megépítésére szá­mítanak, elsősorban a perem- kerületekben. Az ágazati beruházásokra — elsősorban Pénteken Egerben megnyi­tották ssL 1983. évi mezőgazda- sági könyvhónapot. Az MSZMP Hevés megyei Oktatási Igaz­gatóságának nagytermében rendezett ünnepség résztve­vőit Vaskó Mihály, a Heves megyei pártbizottság első tit­kára köszöntötte, majd Kope- czi Béla művelődési minisz­ter mondott beszédet. Méltatta a mezőgazdaság szocialista fejlődésének eredményeit, an­nak társadalmi, kulturális összefüggéseit és szólt arról, hogy mindezekben az eredmé­nyekben nagyon fontos szere­pet töltenek be a könyvek. Ezt követően Köpeczi Béla, valamint Papócsi László me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes kitünteté­seket adott at a mezőgazda- sági szakkönyveket készítő kiváló nyomdászoknak és a terjesztésükben élenjáróknak. A megnyitó alkalmából az oktatási igazgatóság aulájá­ban kiállítást rendeztek a mezőgazdasági könyvújdon­ságokból.

Next

/
Thumbnails
Contents