Nógrád, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-05 / 30. szám

Növelni kell a lakossági szén mennyiségét Műszaki tanácskozás a Nógrádi Szénbányáknál Évindító műszaki tanácskozást rendeztek a Nógrádi Szén. bányáknál. A salgótarjáni Bányász Művelődési Házban pén_ teken mintegy nyolcvan szakember előtt Tóth József vezér- igazgató-holyettes fűzött szóbeli kiegészítést az elmúlt évi munkát összegező írásos számvetéshez. Jelen voltak a hat­ezer dolgozót foglalkoztató vállalat vezetői, az üzemi gazda, sági és mozgalmi vezetők, valamint Cscsztvényl Béla, a ke­rületi bányaműszaki felügyelőség helyettes vezetője. Az idén a nógrádi szénbá­nyászoktól egymillió 40 ezer tonna szenet vár a népgazda­ság, Tóth József hangsúlyozta, hogy javítani kell a szén mi­nőségét, a termelésben a kellő arányok betartása rendkívül fontos. Nem tartható tovább, hogy a mélyművelésű aknák lemaradását a ' két külfejtés egyenlítse ki, ahol természete­sen gyengébb minőségű sze­net bányásznak. A tavalyi év tapasztalata, hogy mélyműve­lésű aknák közül csak Szoros. pátak teljesítette tervét. Az idén arra van szükség, hogy Hányás és Ménkes is realizál­ja az elképzeléseket. Jelentős tartalékok rejlenek az eddig is bíztató eredményeket pro­dukált szocialista mukaver- seny-mozgalomban. De to­vábbra is fejleszteni kell a komplexbri gád-mozgalmat, melynek versenyében az idén nyolc kollektíva nevezett be. A „Döntsünk rekordot!” moz­galmat is szélesíteni szükséges. Ezután kiegészítő tájékozta­tót tartott Cserjési Miklós, a Nógrádi Szénbányák bizton­ságtechnikai osztályának ve­zetője. A vállalat munka­védelmi helyzetét elemezte és rámutatott azokra a veszélyforrásokra, amelyeket mielőbb ki kell küszöböl­ni. A továbbiakban élénk vi­ta bontakozott ki, ugyanis ti­zenheten kértek szót. Cseszt- vényi Béla például a műsza­kiak felelősségét hangsúlyozta a munkavédelmi előírások be­tartatásában. Dr. Gergely Ist­ván gazdasági vezérigazgató­helyettes a tavglyl költségek alakulásának elemzése után elmondta, hogy a vállalat 15,5 millió forint nyereséggel zár­ta az évet. Ha nehézségek árán is, de sikerült az ener­getikai és lakossági szénigé­nyek kielégítése. Ám nincs megállás, az Idei feladatok a tavalyinál is nagyobbak. A tartalékok feltárására és taka­rékosságra yan szükség, még­pedig az élőmunkával, az anyaggal és az energiával kell csínján bánni. Az idei tervet túl kell teljesíteni ahhoz, hogy legalább 2,7 százalékos bér­emelést tudjanak végrehajta­ni. A vitában szót kért Zsuffa Miklós, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, a Nógrádi Szénbányák vezér- igazgatója is. A népgazdasági feladatok elemzése során el­mondotta, hogy az Idén a ma­gyar szénbányászoknak 5,3 millió tonna lakossági szenet kell felszínre hozniok. A nóg­rádi bányászokra ebből mint­egy 80—90 ezer tortna durva­szén kitermelése esik. Ugyan­is a paksi atomerőmű mun­kába állásával csökkentek a haiai erőműi széni gények. A tartalékok feltárásával idén 35 millió forint' körüli nyeresé­get kell elérni, hogy a bányá­szok életszínvonalát szinten tudják tartani. Ehhez nyújta­nak segítséget az ösztönzők. A szénen kívüli tevékenységet folytató üzemek tavaly jó évet zártak, de az ő munkájukban is rejlenek további tartalékok. Általános vélemény volt, hogy a feszített tervet szorgalmas munkával teljesíteni tudja a Nógrádi Szénbányák kollektí­vája. Kohl Londonban Pénteken délelőtt rövid munkalátogatásra Londonba érkezett Helmut Kohl, nyu­gatnémet szövetségi kancel­lár. Vendéglátójával, Mar­garet Thatcherrel, a brit kor­mányfő chequersi hétvégi re­zidenciáján tárgyalt. Kísére­tükben voltak külügyminisz­tereik — Francis Pym, illet­ve Huns-Dietrich Genscher — is. Kora délután a két kor­mányfő közös sajtóértekezle­tet tartott, majd Kohl haza­repült. (MTI) Hollandia el ismét te a PFSZ-t A holland parlament szer­dán túlnyomó többséggel jó­váhagyta a kormány dönté­sét, amely szerint Hollandia felveszi a hivatalos kapcsola­tokat a Palesztinái Felszaba- dílási Szervezettel, Ezt eredetileg a Holland Munkapárt javasolta más el­lenzéki pártokkal, Hollandia és a PFSZ kapcsolatainak ja­vítása céljából. * Mauritius a palesztin nép hivatalos képviselőjeként is­merte el a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezetet. Amee- rood Jugnauth miniszterel­nök nyilatkozatában országa támogatásáról biztosította a felszabadítás! szervezetet« A kormányszóvivő nem kí­vánt részleteket közölni Kohl és Konecker telefonbeszélge­téséről, amely — mint mond­ta — „nagyon nyílt” volt, de tartalmát eleve nem .a nyilvá­nosságnak szánták. Stolze nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy hasonió érintkezésre a jövőben is sor kerül az NSZK és az NDK vezetése között, bár erről legutóbb nem szü­letett megállapodás. Bonni sajtőjelentések sze­rint Helmut Kohl és Erich Honecker leszerelési témákat vitatott meg a beszélgetés so­rán. (MTI) Kemény dió Egy amerikai kommesíár szerint Bruno Kreisky „ke- *nény dió” Reagan elnök számára. Hogyne lenne az, ami­kor az osztrák kancellár nemcsak az európai népek köz­érzetének hű tolmácsoló ja —, a emiatt, egyúttal a washing­toni politika következetes bírálója —, hanem ráadásul jó kapcsolatot ápol Jasszer Arafattal, a palesztin mozgalom­mal. Ráadásul a köael-keleti rendezésről alkotott fölfogása ás eléggé eltér az amerikai állásponttól. Háromnapos munkalátogatása igazolta a feltevést; Kreisky csakugyan kemény diónak bizonyult Sajtóértekez­letén rendkívül határo2sottan utasította vissza az amerikai vádakat miszerint Ausztria amerikai technológiát bocsát a Szovjetunió rendélkeziésére. Azt pedig nyomatékkai aláhúz­ta: Bécs nem tűr beavatkozást abba, hogy saját termékeit kinek adja eL Félreérthetetlen célzás volt ez arra a wa­shingtoni törekvésre, amely a nyugat-európai országok szá­mára a legszívesebben megtiltaná a gazdasági-kereskedel­mi kapcsolatokat a szocialista országokkal, főként a Szov­jetunióval. Persze sok egyéb kérdésben is kifejezésre jutott a kancellár washingtoni tárgyalásán a semleges Ausztria el­kötelezettsége az enyhülés, az európai béke és biztonság, a kelet—nyugati kapcsolatok ápolása mellett. Anélkül, termé­szetesen, hogy beleszólna a nagyhatalmak vitájába, Kreisky hangoztatta: nagyon komoly erőfeszítést kell tenni az eu­rópai öjrafelfegyverzés — vagyis az újabb atomrakéták te­lepítésének — megakadályozására. Azt sem rejtette véka alá, hogy a maga részéről fontosnak tartja a szovjet—ame­rikai csúcstalálkozót, persze csak akkor, ha megfelelően előkészítik. Talán felfogták anserfltaí tárgyalópartnerei, hogy mit értett az osztrák államférfi a genfi tárgyaláson szükséges „politikai áttörésen”. Kétségtelen, hogy a közép-hatótávol­ságú és a hadászati nukleáris rakéták kölcsönös csökken­tésére a Szovjetunió már tett indítványt Amerikai rész­ről az ilyen javaslatokat eddig sorra elvetették. Ausztria — akárcsak más európai országok — azt várja most, hogy Washington , végre tegyen tanúbizonyságot komoly tárgya­lási szándékáról. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha az úgy­nevezett nullameg"1',ás helyett új elképzelést terjeszt elő, amelynek alapján ;r. genfi eszmecsere kimozdulna a holt­pontról. Bruno Kreisky személyében olyan politikus tárgyalt az Egyesült Államokban, aki szivén viseli Európa sorsát, aki —, mint a Szocialista Internacionálé egyik vezetője — nagy tekintélynek örvend nemcsak kontinensünkön, hanem vi­lágszerte. Ha1 Ronald Reagan és az amerikai kormányzat többi tagja csakugyan felelősséget érez a világ sorsáért, ha valóban a. fegyverzetkorlátozások híve — osztrák vendégük érveit komolyan kell venniük. Elvégre olyan ország álláspontját tükrözik, amely föld­rajzi adottságai és semlegessége révén évtizedek óta bizo­nyítja az együttműködés, a béke és az. enyhülés értelmét. Gyapay Dcncs Tizenegy nappal azután, hogy Helmut Kohl nyugatné­met kancellár kérésére tele­fonbeszélgetés zajlott le közte és Erich Honecker, az NDK államtanácsának elnöke között, a nyugatnémet kormány pén­teken újból azt hangoztatta, hogy érdekelt az NDK-hoz fű­ződő viszony fejlesztésében. Diether Stolze, a bonni ka­binet szóvivője szerint nem csak a nyugatnémet kormány tavaly októberi nyilatkozata, de az azt követő tettek is be­bizonyították, hogy az NSZK a két állam közötti szerződések élettel való megtöltésére és konstruktív kapcsolatokra tö­rekszik. Elutazott a máltai külügyminiszter Alex Sceberras Trigona máltai külügyminiszter ma­gyarországi látogatásának utolsó hivatalos programja­ként pénteken a két ország kapcsolatait erősítő nemzet­közi szerződéseket írt alá a Külügyminisztériumban. A ví. zumkényszer megszüntetésé­ről Púja Frigyes külügymi­niszterrel, míg az idegenfor­galmi együttműködésről Ju­hár Zoltán belkereskedelmi miniszterrel írt alá egyez­ményt Végül a máltai diplo­mácia vezetője, Melega Tibor külkereskedelmi miniszter­helyettessel jegyzőkönyvet írt aiá a Magyarország és Málta gazdasági kapcsolatainak fej­lesztését, elmélyítését szol­gáló együttműködésről. Alex Sceberras Trigona a nap folyamán megbeszéléseket folytatott Sárai Gyulával, az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda igazgatóhelyet­tesével, valamint Harsány! Zoltánnal, az IBUSZ vezér­igazgatójával. Alex Sceberras Trigona hi­vatalos magyarországi látoga­tását befejezve, délután el­utazott Budapestről. A Feri­hegyi repülőtéren vendéglátó­ja, Púja Frigyes búcsúztatta. Jelen volt Szita János, hazánk máltai és Maurice J. Lubra- no, a Máltai Köztársaság ma­gyarországi nagykövete. * Púja Frigyes és Alex Sce­berras Trigona hivatalos tár­gyalásain áttekintette a nem­zetközi élet időszerű kérdé­seit és kétoldalú kapcsolato­kat. Véleménycserét folytat­tak az európai biztonság és együttműködés, valamint az enyhülés kérdéseiről. Az MTI tudósítójának értesülé­se szerint megállapították, hogy a jelenlegi feszült nem­zetközi helyzetben még in­kább szükséges az enyhülés és a békés egymás mellett élés eredményednek megőr- zése, az állambk közötti együttműködés szélesítése. A magyar diplomácia vezetője elismeréssel szólt arról az ak­tív, kezdeményező szerepről, amelyet a Máltai Köztársa­ság az el nem kötelezett or­szágok mozgalmában vállal. Az eszmecserék során a partnerek megállapították, hogy nézeteik a nemzetközi élet számos fontos kérdésében azonosak, vagy közelállónk. Magyarország és Málta két­oldalú kapcsolatainak ériő- keiése során kitűnt, hogy több területen lehetőség kínálkozik azok fejlesztésére. Az orszá­gaink közötti kulturális kap­csolatokról Köpeczi Béla mű­velődési miniszter folytatott megbeszélést Trigona külügy­miniszterrel, aki hazájában a kultürális tárcát Is irányítja. Gazdasági kapcsolataink fej­lesztésének lehetőségeiről a máltai külügyminiszter Me­lega Tibor külkereskedelmi miniszterhelyettessel és több magyar gazdasági, valamint idegenforgalmi intézmény ve­zetőjével is tárgyalt. Alex Sceberras Trígonát itt- tartózkodása idején fogadta Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, valamint Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. A hi­vatalos tárgyalások befejezté­vel a máltai külügyminiszter viszontlátogatásra hívta meg Púja Frigyest, aki a meghí­vást elfogadta. (MTI! Libanoni összefoglaló Kelet-Jeruzsálemhez, Cisz- jordániához és a Golan-fenn- síkhoz hasonlóan a megszállt Dél-Libanonban is a befeje­zett tények politikáját alkal­mazza az izraeli kormány: az elhúzódó tárgyalások színfa­la mögött hadserege tartós megszállásra rendezkedik be a nyolc hónapja elfoglalt liba­noni területeken. Miközben Libanon határo­zottan ellenzi, hogy a csapat- kivonás után is fennmaradó, katonai támaszponttá bővített izraeli hírszerző állomásokat létesítsenek az Izrael álal kö­I vetelt „biztonsági övezetben”, a Baruk-hegységben már ott vannalí az izraeli radar- és le­hallgatóberendezések és va­lóságos katonai települést al­kot az előre gyártott épületek együttese. Szidon és Nabatije térségében is tartós időzésre engednek következtetni az út­hálózattal összekötött, téliesí­tett katonai táborok. A liba. nőni jogok és követelések semmibevételére utal továbbá, hogy az Izraellel hosszú ideje együttműködő Haddad őrnagy lázas tempóban duzzasztja fel a „biztonsági övezet” alapvető katonai erejének tekintett ma­gánhadseregét. Egy izraeli katonai szóvivő elismerte, hogy péntek reggel USA - KÖZÖS PIAC Újabb vihar a láthatáron Élelmiszerek millió tonnáit semmisítik meg. Alig csitult el a vihar, ame­lyet a szibériai gázvezeték és az acélszállítások váltottak ki, újabb felhők gyülekeznek az Egyesült Államok és az Eu­rópai Gazdasági Közösség fe­lett. Ezúttal a mezőgazdasá­gi termékek okoznak nézetel­téréseket. A Reagan-kormány szinte ultimátumszerűén fel­szólította nyugatnémet kon­kurenseit: azonnal szüntessék meg az agrártermékek szub­vencionálását MAGAS BELFÖLDI ARAK A Közös Piacban a tagál­lamok évről évre egységes mezőgazdasági árakat álla­pítanak meg. Ezek rendsze­rint jóval magasabbak a vi­lágpiaci áraknál. Annak meg­akadályozására, hogy harma­dik országok olcsóbb áraján­lataik révén bejuthassanak a piacra, magas vámokkal és egyéb korlátozásokkal véde­keznek. Ez a kereken kétezer rendelettel szabályozott ag­rárpiac, a mesterségesen ma­gasan tartott árak sújtják a fogyasztókat, ugyanakkor bu­sás hasznot húznak belőlük a földbirtokosok és a nagy élel­miszeripari konszernek. A kis- és középparasztok számá­ra ugyanakkor nem jelente­nek előnyt, amit az is bizo­nyít, hogy az utóbbi tíz év­ben több mint tízmillió pa­rasztgazdaság ment tönkre. A közösség ellentmondások­kal teli agrárpolitikája jelen­tékeny túltermelést hozott létre, amelyet a belső piac képtelen felvenni. A követ­kezmény egyrészt: élelmisze­rek, mindenekelőtt gyümöl­csök és főzeléknövények tö­megét semmisítik meg. Más­részt: az így is megma­radt hatalmas felesleget ter­mészetesen külső piacokon kí­vánják értékesíteni. Évi 29 milliárd dolláros kivitelével a Közös Piac — a 40 milliárd dol­lár értékben exportáló Egye­sült Államok után — a világ második élelmiszer-e-portőrje lett. A magasabb belföldi és az alacsonyabb világpiaci árak közötti különbözetit a brüsz- szeli közös kasszából szub­vencionálják. VÁLSÁGBAN A FARMEREK Éppen ez váltja ki az USA elégedetlenségét. Azt vetik a közösség szemére, hogy irre­álisan magas áraikkal túlter­melést Idéznek elő és az ag­rárexport támogatásával bejut­nak az amerikai piacra csak­úgy, mint azoknak az orszá­goknak a piacára, amelyek azelőtt az Egyesült Államok­tól vásároltak mezőgazdasági termékeket. A Reagan-kor- mányzatot .az amerikai me­zőgazdaság válsága késztette az erélyes fellépésre. A far­merek helyzete már a har­mincas évek világválságának súlyosságára emlékeztet. A tö­meges munkanélküliség csök­kenti a vásárlóerőt, a magas­ra srófolt kamatok és a szű­külő exportpiacok következté­ben a múlt év első tíz hónap­jában több mint hétezer pa­rasztgazdaság jutott csődbe. A balul sikerült szovjetellenes gabonaembargó ugyancsak dollárok milliárdjait vette ki az amerikai farmerek zsebé­ből. NINCS MIT SZEMREHÁNYNI A múlt év novemberében megtartott genfi GATT-kon­ferencián. majd az ezt köve­tő brüsszeli tárgyalásokon a Közös Piac egyértelműen visz- szautasította az Egyesült Ál­lamok beavatkozását a közös­ség agrárpolitikájába. Azzal érvelnek, hogy Nyugat-Euró- pa ma is az amerikai farme­rek legnagyobb vásárlója: ai USA négyszer annyi agrár­terméket szállít az EGK or­szágaiba, mint amennyit vá­sárol tőlük. Ami pedig az Egyesült Ál­lamok szubvencióit Illeti, az sem marad el a Közös Piacé­tól. A szervezet brüsszeli bi­zottságának á számítása sze­rint az USA központi költ­ségvetéséből — a szövetségi államok hozzájárulása nélkül — 24 milliárdot fordítottak a mezőgazdaságra, ami a lakos­ság számarányát tekintve ma­gasabb az egy főre eső nyu­gat-európai támogatásnál Az már más kérdés, hogy a tá­mogatás oroszlánrésze, akár­csak a Közös Piacnál, nem a parasztok, hanem a nagy far­merek, élelmiszcrkonsze-nek és kerskedelmi óriáscégek zsebét duzzasztja. Az ameri­kai mezőgazdasági termékek eladását az úiabban magasra tornázott dollárárfolyam is nehezíti. Az Egyesült Államok és az Európai Gazdasági Közösség közötti agrárvitában aligha várható megegyezés Megfi­gyelők szerint az USA fenye­getései csak fokozzák az el­lenállást és élesítik a harcot az agrárpiacokért. Gáti István három, libanoni területről ki­lőtt rakéta, illetve ágyúlöve­dék robbant fel Metuila izra­eli határváros közelében. A Dél-Libanonban állomásozó ENSZ-erők parancsnoksága cáfolta, hogy az ellenőrzésük alatt álló övezetből hajtották Volna végre a támadást. Izrael számára főként azért ts kellemetlen az incidens, mert tavaly nyáron az északi határ védelmével indokolták a Li­banon elleni .agressziót, ae azóta sokszorosan bebizonyo­sodott, hogy Dél-Libanon tar­tós megszállása nem volt ké­pes véget vetni az ellenállási akcióknak. * Párizsban a hadügyminisz­térium bejelentette, hogy meg­erősítik a Libanonban állomá­sozó több nemczetlségű had­erőben részt vevő francia csa­patokat. A 9. tengerészgyalo­gos hadosztály 160 katonája pénteken már útnak Indult Libanonba, s vasárnap egy to­vábbi, 138 főből élló egység követi őket, járművekkel és harckocsikkal. Párizsban hangsúlyozták: a libanoni helyzet romlása, amit a francia katonák elleni leg­utóbbi merényletek, s az ame­rikai és izraeli erők közötti incidensek is jeleztek, szüksé­gessé teszi a Libanoniján állo­másozó több nemzetiségű had­erő megerősítését, s a fracia kormány hozzá kíván járulni ehhez. !MTI> L > k Konstruktív kapcsolatokra törekszenek

Next

/
Thumbnails
Contents