Nógrád, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-18 / 41. szám

Üdvözlő távirat a magyar—szovjet barátsági szerződés aláírásának 35. évfordulója alkalmából A SZOVJETUNIÓ KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK, A SZOVJETUNIÓ LEGFELSŐBB TANÁCSA ELNÖKSÉGÉNEK, A SZOVJETUNIÓ MINISZTER­TANÁCSÁNAK, Moszkva Kedves elvlórsak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, az egész magyar nép nevében elvtársi üdvöz­letünket és szívből jövő jókívánságain­kat küldjük önöknek, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségé­nek, a Szovjetunió Minisztertanácsának és a kommunizmus építésén munkálkodó testvéri szovjet népnek a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásának 35. évfordulóján. A három és fél évtizeddel ezelőtt megkötött szerződés megbízható, szilárd alapja a ma­gyar—szovjet kapcsolatok fejlesztésének, a marxizmus—leninizmus, a proletár internaci­onalizmus, a teljes bizalom és a kölcsönös megértés szellemében. Népeink történelmi je­lentőségű okmánya kiállta az idők próbáját, valóra váltása minden területen segítette a szocializmus építését hazánkban, jól szolgál­ta országaink együttműködését, a szocialista közösség erősítését. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió 1967. szeptember 7-én új barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segítségnyújtási szerző­dést kötött, mely ötvözi a két évtized ered­ményeit és további feladatainkat népeink ba­rátságának erősítésében, kölcsönösen előnyös politikai, gazdasági és kulturális együttműkö­désünk bővítésében. Pártjaink internaciona­lista kapcsolatai, országaink sokoldalú együtt­működése, népünk és' a kommunizmust építő szovjet nép testvéri barátsága olyan ténye­zők, amelyek elősegítik a békéért, a haladá­sért, a népek boldogulásáért folytatott küz­delmet. Népünk teljes meggyőződéssel támogatja országaink szövetségét, szoros együttműködé­sét. Nagyra értékeli a Szovjetunió békepoliti­káját, üdvözli és cselekvőén támogatja nagy fontosságú béke javaslatait. A Magyar Nép- köztársaság, hűen szerződéses kötelezettségei­hez, a jövőben is együtt munkálkodik a test­véri szovjet néppel teljes egységben és meg­bonthatatlan szövetségben, együtt halad a kö­zös történelmi úton, együtt küzd a haladá­sért és a békéért. Első barátsági szerződésünk aláírásának 35. évfordulóján további kiemelkedő sikereket kí­vánunk önöknek, az egész szovjet népnek, ha­zájuk felvirágoztatásában, a kommunizmus építésében, az emberiséget fenyegető háborús veszély elhárításában. KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára LOSONCÉI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke LÁZÁR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke * A magyar—szovjet barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásának 35, évfordulója alkalmából Púja Frigyes külügyminiszter üdvözlő táviratot küldött Andrej Gromiko szovjet külügymi­niszternek. A Mccyar—Szovjet Baráti Társaság orszá­gos elnökbe az évforduló alkalmából ugyan­csak táviratban köszöntötte a szovjet baráti társaságok szövetsége és a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnökségét. Szovjet vezető szervek üdvözlő távirata KÁDÁR JÁNOS elvtársnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, LOSONCÉI PÁL elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének, LÁZÁR GYÖRGY elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének. Budapest Kedves elvtársak! A szovjet—magyar barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segítségnyújtási szerző­dés aláírásának 35. évfordulója alkalmából a Szovjetunió Kommunista Pártjának Köz­ponti Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa szívélyes üdvözletét és jó­kívánságait küldi önöknek, és az önök sze­mélyében a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának, Minisztertaná­csának, a testvéri magyar népnek. Ez a történelmi esemény fontos szerepet játszott a Szovjetunió és Magyarország új, valóban testvéri kapcsolatainak kialakulásá­ban, jelentős tényezőjévé vált az európai bé­ke megőrzésének és a biztonság megszilár­dításának, A magyar—szovjet kapcsolatok sokéves tapasztalata meggyőzően bizonyít­ja a szocialista internacionalizmus szerző­désben foglalt elveinek elévülhetetlen jelen­tőségét, amely az 1967-ben aláírt új barát­sági, együttműködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződésben megerősítést nyert. Országaink népeinek kapcsolatai szilárd alapokra támaszkodnak. Népeinket a szo­cializmus és a kommunizmus építésének alapvetően közös érdékei és céljai egyesí­tik. A Szovjetunió és a Magyar Népköztár­saság gyümölcsözően együttműködik az élet minden területén. A többi testvéri ország­gal együtt aktívan részt vesznek a Varsói Szerződés szervezete és a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsa tevékenységében. Az SZKP és az MSZMP teljes nézetazonossága nyilvánul meg a jelenkor legfontosabb kér­déseiben. Pártjaink a szocialista közösség összeforrottságában, a haladó és békeszerető erők együttes tevékenységének megerősíté­sében látják az agresszív imperialista kö­röktől eredő háborús veszély elhárításának, a nemzetközi helyzet általános javulásának legfőbb biztosítékát. A szovjet kommunisták, az egész szovjet nép a jövőben is mindent megtesz párt­jaink, népeink, államaink testvéri szövetsé­gének, megbonthatatlan barátságának és sokoldalú együttműködésének szakadatlan erősítésére. Üjabb nagy sikereket kívánunk önöknek, a testvéri Magyarország minden kommunis­tájának és dolgozójának a fejlett szocialis­ta társadalom felépítésében, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt XII. kongresszusa ha­tározatai végrehajtásáért, a szocializmus és a béke javára folytatott alkotó munkában. Az SZKP Központi Bizottsága A Szovjetunió (Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége A Szovjetunió Minisztertanácsa Helyzetfelmérés Gromiko Cheyssonnal tárgyal Moszkvában csütörtökön tárgyalások kezdődtek And­rej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió kül­ügyminisztere és Claude Cheysson francia külügymi­niszter között. A megbeszélésen a jelenlegi nemzetközi helyzetről volt szó, valamint arról, hogyan közelíti meg a problémákat a Szovjetunió és Franciaország. Andrej Gromiko rámutatott, hogy az SZKP és a szovjet kormány nemzetközi téren változatlanul a béke megszi­lárdítására, az agresszióval szembeni ellenállásra, a né­pek törvényes jogainak meg­őrzésére, szabadságukért és függetlenségükért folytatott harcuk támogatására törek­szik. A béke minden állam és minden államférfi első­rendű feladata, mondotta a szovjet külügyminiszter. Ki­fejezte meggyőződését, hogy a Szovjetunió és Franciaor­szág — mint korábban már nemegyszer — tevékenyen együtt tud működni a béke érdekében. Franciaország külpoliti­kájának alapvető irányvona­lát elemezve Claude Cheysson hangsúlyozta: Franciaország kitart a béke, a népek és az emberek jogainak védelme mellett. A francia politikus szólt arról a pozitív szerepről, amelyet a Szovjetunió és Franciaország — függetlenül a társadalmi berendezkedé­sükben fennálló különbségek­től és az egyes nemzetközi kérdések megítélésében je­lentkező nézeteltérésektől — vállalhat a/, államok közötti együttműködés megszilárdí­tásában és különösen a meg­levő feszültségi gócok felszá­molásában. A szovjet és a francia kül­ügyminiszter áttekintett né­hány nemzetközi kérdést is, köztük a közel-keleti helyzet legújabb fejleményeit. A megbeszélések tárgysze­rű, konstruktív légkörben folynak. (MTI) 2 NÓGRAD - 1983. február 18.. péntek Történelmi kézfogás írta: Roska István külügyminiszter-helyettes A béke, a barátság és a ** függetlenség útján — 35 évvel ezelőtt ezek a fogalmak uralták a magyar híradáso­kat, amikor beszámoltak a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés elő­készítéséről és 1943. február 18-i aláírásáról. A korabeli méltatások joggal hangsúlyoz­ták, hogy történelmi jelentő­ségű egyezmény született, amely szilárd és megbízható alapokat teremtett független­né vált hazánk és a felszaba­dító Szovjetunió kapcsolatai­nak sokoldalú építéséhez. Ma­gyarország, amely háborút! viselt a Szovjetunió ellen, új helyzetbe került: a régi rend uralkodó osztálya elvesztette háborúját, a magyar nép meg­nyerte a bekét és élve a fel- szabadulás kínálta lehetőség­gel, saját kezébe vette sorsá­nak intézését, határozottan el­indult az új társadalom épí­tősének útján A magyar—szovjet barátsá­gi szerződésben a szerződő fe­lek „kifejezésre juttatták az együttműködésre irányuló megingathatatlan törekvésü­ket az általános béke és biz­tonság megszilárdítása érde­kében”. Most, amikor visszate­kintünk szerződésünk elmúlt három és fél évtizedére, jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy mindig együtt haladtunk a békéért és a nemzetközi biz­tonságért folytatott harcban. Ezt különösen fontos hangsú­lyozni ma, amikor a nemzet­közi helyzet bonyolult és fe­szültséggel terhes, amikor az imperializmus agresszív körei­nek tevékenysége következté­ben fokozódott a fegyverke­zési verseny, megnövekedtek a békét fenyegető veszélyek Európában és ae egész vilá­gon. Meggyőződésünk azon­ban, hogy bármennyire bo­nyolult is a világhelyzet, meg­van a lehetőség arra, hogy túljussunk a nemzetközi kap­csolatok e veszélyes szaka­szán. Az események mostani menetét meg kell és meg Is lehet állítani, és olyan irány­ba lehet, terelni, amely meg­felel a népek vágyainak. A magyar—szovjet barátsági szerződés e cél elérésének fontos eszköze. A szerződés kimondta azt is, hogy a szerződő felek „a barátság és az együttműködés szellemében fognak eljárni a Magyarország és a Szovjet­unió közötti gazdasági és kul­turális kapcsolatok további fejlesztése és megszilárdítása érdekében, kölcsönösen tiszte­letben tartva függetlenségük­nek, állami szuverenitásuknak és a másik állam belső ügyei. be való be nem avatkozásnak az elvét’ . A magyar nép barátsága a szovjet néppel a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom­ban született. Közismert, hogy mintegy százezer magyar in­ternacionalista harcolt a pol­gárháborúban a Vörös Had­sereg oldalán. Az 1919-ben ki­kiáltott Magyar Tanácsköztár­saság is legelőször Magyaror­szág és a Szovjet-Oroszország népeinek testvéri barátsága mellett szállt síkra. Volt tehát forradalmi örökség, amire az 1948-as magyar—szovjet szer­ződés támaszkodhatott.. Az elmúlt 35 évben széles körű kapcsolatok létesültek és gyümölcsöző együttműködés bontakozott ki hazánk és a Szovjetunió között az élet minden területén. Különösen lendületesen fejlődtek gazda­sági kapcsolataink: külke­reskedelmi forgalmunk közel egyharmadát a Szovjetunióval bonyolítjuk le. A két odszég áruforgalmának értéke évente kb. egymilllárd rubellel nö­vekszik. Az 1983. évi elő­irányzat meghaladja a 8 mil­liárd rubelt. A Szovjetunió hazánk legnagyobb nyers­anyag-, fűtőanyag- és ipari- berendezós-szállítója. A Szov­jetunió továbbra is az energia- és energiahordozó-importunk, valamint alapanvag-behozatu- lunk fő forrása Villamosener­gia- és energiahordozó-szük­ségletünk közel 50 százalékát szovjet Importból fedezzük. A vaskohászat és a könnyűipar alapanyag-ellátása elöntő mér­tékben a szovjet szállításokra épül. A Szovjetunió egyben a ma­gyar termékek nagv vásárló­ja is. Gépiparunk éves ter­melésének mintegy 25—3ö százalékát szállítjuk a Szov­jetuniónak. A magyar kivitel­ben évek óta fontos helyet foglalnak el olyan termékek, mint a híradástechnikai be­rendezések, a számítógépek, az élelmiszeripari és vegyipa­ri berendezések, az autóbu­szok, a portál- és az úszóda­ruk és más gépipari termé­kek. Könnyűipari és gyógy­szeripari téfmékeink szintén népszerűek a Szovjetunióban. A Szovjetunió nagy mennyi­ségű élelmiszer-gazdasági áru­cikket is vásárol hazánktól. Évente 350—400 ezer tonna gyümölcsöt importál tőlünk és konzerviparunk termelésé­nek mintegy 40 százalékát vá­sárolja meg. A magyar-szov­jet gazdasági együttműködés­ijén fontos szerepet játszik, hogy — mintegy 110 jelentős, hosszabb időre szóló esvez- ménv alapján — kiterjedt és bővülő o szakosítás és n koo­peráció országaink között. Há­rom és fél évtizedes gazdasá­gi egy üti működésünk ered­ményeit olyan maradandó lé­tesítmények szemléltetik, mint a Szövetség gázvezeték, az uszty-ilimszki oellulózkombi- nát, a 750 kilovoltos villamos távvezeték, a paksi atomerő­mű, a fővárosi metró, a Bu­dapest Sportcsarnok, a duna­újvárosi vasmű rekonstrukci­ója, új bányák kiépítése a Du­nántúlon. A magyar—szovjet kapcso­latok dinamikusan fsilódő ré­szét képezi országaink kultu­rális. tudományos együttmű­ködése is. A Szovjetunióban nagy érdeklődéssel fogadják a magyar kultúra értékért. Nagy a közönségsikere a magyar kultúra napjainak a Szovjet­unióban és a szovjet kultúra napjainak Magyarországon. Büszkék lehetünk rá, hogy a szovjet emberek ismerik és becsülik Ady Endre, József Attila, Móricz Zsigmond. Ko­dály Zoltán, Bartók Béla és kultúránk más nagyjainak művelt. A magyar—szovjet barátsá­gi, együttműködési és kölcsö­nös segítségnyújtási szerződés 35. évfordulóján örömmel ál­lapíthatjuk meg. hogy kapcso­latainkat a barátság, a köl­csönös megértés és tisztelet jellemzi. Napjainkban a Ma­gyar Népköztársaság és a Szovjetunió vállalatait, intéz- ménveit, városait, megyéit és köztársaságait sokrétűen át­szövik a barátság szálai. Fej­lődnek országaink lakosságá­nak közvetlen kapcsolatai. ís a bővülő turizmus eredmé­nyeként. A magyar—szqvlet barátság a népek boldogulá­sáért, a szocializmus és a kommunizmus ügyének győ­zelméért, a békéért és a ha­ladásért küzdő harcostársak barátsága, amely egyaránt megfelel mindkét ország né­pei érdekeinek. A z 1948. február 18-án alá­M írt szerződős húsz esz­tendőre szólt és kiállta az idők próbáját. 1967-ben új, korsze­rűbb szerződést írtunk átérés most ez képezi . kapcsolataink, együttműködésünk , I alapok- mányát. Mi eddig is azt vál­tottuk, hogy a magyar—szov­jet barátság nagyra becsült közös értékünk. Most, a 35. évfordulón újból hangsúlyoz­zuk: nagyra becsüljük, hogy egy úton együtt haladunk a Szovjetunióval, hogy egyre bővül politikai, gazdasági és kulturális együttműködésünk, hogy erősödik népeink barát­sága. Ez biztos támasz volt és marad szocialista építőmun­kánk sikeres folytatása, ha­zánk felvirágoztatása számá­ra. Kádár János fogadta Viktor Kulikovot Palesztin ellentétek Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köi- pontl Bizottságának első tit­kára csütörtökön fogadta Viktor Kulikovot, a Szovjet­unió marsallját, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancs­nokát, aki hivatalos látogatá­son tartózkodik hazánkban, A szívélyes, baráti megbe­szélésen részt vett Korom Mi­hály, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Közpon­ti Bizottság titkára és Czine- ge Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter. Fogadás a szovjet nagykövetségen A magyar—szovjet barátsá­gi, együttműködési és kölcsö­nös segítségnyújtási szer­ződés aláírásának 35. évfor­dulója alkalmából Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete csü­törtökön fogadást adott a nagykövetségen. A fogadáson részt vett Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára, Várkonyl Péter, a Központi Bizottság titkára, Apró Antal, az országgyűlés elnöke, Marjai József, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, Púja Frigyes külügyminiszter, valamint a politikai, a gazda­sági, a társadalmi, a kulturá­lis élet számos képviselője. Ünnepség Moszkvában Moszkvában csütörtökön ün­nepséget rendeztek abból az alkalomból, hogy 35 évvel ez­előtt írták alá a Szovjetunió és Magyarország közötti ba­rátsági, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szer­ződést. A szakszervezetek há­zéban megtartott rendezvé­nyen részt vett Mihail Gorba­csov, az SZKP KB titkára, Ivan Kapitonov, az SZKP KB titkára, Ivan Poljakov, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének elnökhe­lyettese, Rajnai Sándor, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete, Du- schek Lajosné, a Magyar- Szovjet Baráti Társaság al- elnöke, Jelen voltak a párt­os állami szervek, tömeg- szervezetek és a diplomáciai testület képviselői. A PFSZ-böl és a Paleszti­nái nemzeti tanácsból való kiválással fenyegezőzött szer­dán a népi front Palesztina felszabadításáért — főpa­rancsnokság elr “■■ezésű szer­vezet vezetője, Ahmed Dzsib- ril arra az esetre, ha a nem­zeti tanács mostani 18„ algí­ri ülésszakán a rendezés alap­jául fogadnák el a fezi arab csúcsértekezlet tavaly szep­tember 7-1 javaslatát. A palesztin vezető azért el­lenzi a fezi terv elfogadását, mert az minden közel-keleti állam — megnevezés nélkül beleértve Izraelt — biztonsá­gának szavatolására hív fel, ha teljesül a független na- lesztln állam megalakításá­nak feltétele. A Dzslb''il-féle szervezet élesen ellenez min­den olyan kezdeményezést, amely Izrael akárcsak hall­gatólagos elismerését tartal­mazza. Dzslbrll határozottan elvetette a Reagan-tervet és a palesztin vezetők és a pa­lesztin üggyel rokonszenvező Izraeli személyiségek, továb­bá a PFSZ és Egyiptom kap- csolntkeresősét Is. Algíri palesztin körökben rámutatnak, hogy Arafat sa­ját szervezete, az El Fatah és a hozzá köze! álló erők leg­alább a szavazatok 80 száza­lékával rendelkeznek a nem­zeti tanácsban. „Remény van rá, hogy nem lesz széthúzás és szakadás az értekezlet vé­gén" — erősítette meg szer. dán Khaled al-Fahura.

Next

/
Thumbnails
Contents