Nógrád, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-18 / 41. szám
Üdvözlő távirat a magyar—szovjet barátsági szerződés aláírásának 35. évfordulója alkalmából A SZOVJETUNIÓ KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK, A SZOVJETUNIÓ LEGFELSŐBB TANÁCSA ELNÖKSÉGÉNEK, A SZOVJETUNIÓ MINISZTERTANÁCSÁNAK, Moszkva Kedves elvlórsak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, az egész magyar nép nevében elvtársi üdvözletünket és szívből jövő jókívánságainkat küldjük önöknek, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének, a Szovjetunió Minisztertanácsának és a kommunizmus építésén munkálkodó testvéri szovjet népnek a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásának 35. évfordulóján. A három és fél évtizeddel ezelőtt megkötött szerződés megbízható, szilárd alapja a magyar—szovjet kapcsolatok fejlesztésének, a marxizmus—leninizmus, a proletár internacionalizmus, a teljes bizalom és a kölcsönös megértés szellemében. Népeink történelmi jelentőségű okmánya kiállta az idők próbáját, valóra váltása minden területen segítette a szocializmus építését hazánkban, jól szolgálta országaink együttműködését, a szocialista közösség erősítését. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió 1967. szeptember 7-én új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést kötött, mely ötvözi a két évtized eredményeit és további feladatainkat népeink barátságának erősítésében, kölcsönösen előnyös politikai, gazdasági és kulturális együttműködésünk bővítésében. Pártjaink internacionalista kapcsolatai, országaink sokoldalú együttműködése, népünk és' a kommunizmust építő szovjet nép testvéri barátsága olyan tényezők, amelyek elősegítik a békéért, a haladásért, a népek boldogulásáért folytatott küzdelmet. Népünk teljes meggyőződéssel támogatja országaink szövetségét, szoros együttműködését. Nagyra értékeli a Szovjetunió békepolitikáját, üdvözli és cselekvőén támogatja nagy fontosságú béke javaslatait. A Magyar Nép- köztársaság, hűen szerződéses kötelezettségeihez, a jövőben is együtt munkálkodik a testvéri szovjet néppel teljes egységben és megbonthatatlan szövetségben, együtt halad a közös történelmi úton, együtt küzd a haladásért és a békéért. Első barátsági szerződésünk aláírásának 35. évfordulóján további kiemelkedő sikereket kívánunk önöknek, az egész szovjet népnek, hazájuk felvirágoztatásában, a kommunizmus építésében, az emberiséget fenyegető háborús veszély elhárításában. KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára LOSONCÉI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke LÁZÁR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke * A magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásának 35, évfordulója alkalmából Púja Frigyes külügyminiszter üdvözlő táviratot küldött Andrej Gromiko szovjet külügyminiszternek. A Mccyar—Szovjet Baráti Társaság országos elnökbe az évforduló alkalmából ugyancsak táviratban köszöntötte a szovjet baráti társaságok szövetsége és a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnökségét. Szovjet vezető szervek üdvözlő távirata KÁDÁR JÁNOS elvtársnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, LOSONCÉI PÁL elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének, LÁZÁR GYÖRGY elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének. Budapest Kedves elvtársak! A szovjet—magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásának 35. évfordulója alkalmából a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége, a Szovjetunió Minisztertanácsa szívélyes üdvözletét és jókívánságait küldi önöknek, és az önök személyében a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának, Minisztertanácsának, a testvéri magyar népnek. Ez a történelmi esemény fontos szerepet játszott a Szovjetunió és Magyarország új, valóban testvéri kapcsolatainak kialakulásában, jelentős tényezőjévé vált az európai béke megőrzésének és a biztonság megszilárdításának, A magyar—szovjet kapcsolatok sokéves tapasztalata meggyőzően bizonyítja a szocialista internacionalizmus szerződésben foglalt elveinek elévülhetetlen jelentőségét, amely az 1967-ben aláírt új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződésben megerősítést nyert. Országaink népeinek kapcsolatai szilárd alapokra támaszkodnak. Népeinket a szocializmus és a kommunizmus építésének alapvetően közös érdékei és céljai egyesítik. A Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság gyümölcsözően együttműködik az élet minden területén. A többi testvéri országgal együtt aktívan részt vesznek a Varsói Szerződés szervezete és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tevékenységében. Az SZKP és az MSZMP teljes nézetazonossága nyilvánul meg a jelenkor legfontosabb kérdéseiben. Pártjaink a szocialista közösség összeforrottságában, a haladó és békeszerető erők együttes tevékenységének megerősítésében látják az agresszív imperialista köröktől eredő háborús veszély elhárításának, a nemzetközi helyzet általános javulásának legfőbb biztosítékát. A szovjet kommunisták, az egész szovjet nép a jövőben is mindent megtesz pártjaink, népeink, államaink testvéri szövetségének, megbonthatatlan barátságának és sokoldalú együttműködésének szakadatlan erősítésére. Üjabb nagy sikereket kívánunk önöknek, a testvéri Magyarország minden kommunistájának és dolgozójának a fejlett szocialista társadalom felépítésében, a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa határozatai végrehajtásáért, a szocializmus és a béke javára folytatott alkotó munkában. Az SZKP Központi Bizottsága A Szovjetunió (Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége A Szovjetunió Minisztertanácsa Helyzetfelmérés Gromiko Cheyssonnal tárgyal Moszkvában csütörtökön tárgyalások kezdődtek Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió külügyminisztere és Claude Cheysson francia külügyminiszter között. A megbeszélésen a jelenlegi nemzetközi helyzetről volt szó, valamint arról, hogyan közelíti meg a problémákat a Szovjetunió és Franciaország. Andrej Gromiko rámutatott, hogy az SZKP és a szovjet kormány nemzetközi téren változatlanul a béke megszilárdítására, az agresszióval szembeni ellenállásra, a népek törvényes jogainak megőrzésére, szabadságukért és függetlenségükért folytatott harcuk támogatására törekszik. A béke minden állam és minden államférfi elsőrendű feladata, mondotta a szovjet külügyminiszter. Kifejezte meggyőződését, hogy a Szovjetunió és Franciaország — mint korábban már nemegyszer — tevékenyen együtt tud működni a béke érdekében. Franciaország külpolitikájának alapvető irányvonalát elemezve Claude Cheysson hangsúlyozta: Franciaország kitart a béke, a népek és az emberek jogainak védelme mellett. A francia politikus szólt arról a pozitív szerepről, amelyet a Szovjetunió és Franciaország — függetlenül a társadalmi berendezkedésükben fennálló különbségektől és az egyes nemzetközi kérdések megítélésében jelentkező nézeteltérésektől — vállalhat a/, államok közötti együttműködés megszilárdításában és különösen a meglevő feszültségi gócok felszámolásában. A szovjet és a francia külügyminiszter áttekintett néhány nemzetközi kérdést is, köztük a közel-keleti helyzet legújabb fejleményeit. A megbeszélések tárgyszerű, konstruktív légkörben folynak. (MTI) 2 NÓGRAD - 1983. február 18.. péntek Történelmi kézfogás írta: Roska István külügyminiszter-helyettes A béke, a barátság és a ** függetlenség útján — 35 évvel ezelőtt ezek a fogalmak uralták a magyar híradásokat, amikor beszámoltak a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés előkészítéséről és 1943. február 18-i aláírásáról. A korabeli méltatások joggal hangsúlyozták, hogy történelmi jelentőségű egyezmény született, amely szilárd és megbízható alapokat teremtett függetlenné vált hazánk és a felszabadító Szovjetunió kapcsolatainak sokoldalú építéséhez. Magyarország, amely háborút! viselt a Szovjetunió ellen, új helyzetbe került: a régi rend uralkodó osztálya elvesztette háborúját, a magyar nép megnyerte a bekét és élve a fel- szabadulás kínálta lehetőséggel, saját kezébe vette sorsának intézését, határozottan elindult az új társadalom építősének útján A magyar—szovjet barátsági szerződésben a szerződő felek „kifejezésre juttatták az együttműködésre irányuló megingathatatlan törekvésüket az általános béke és biztonság megszilárdítása érdekében”. Most, amikor visszatekintünk szerződésünk elmúlt három és fél évtizedére, jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy mindig együtt haladtunk a békéért és a nemzetközi biztonságért folytatott harcban. Ezt különösen fontos hangsúlyozni ma, amikor a nemzetközi helyzet bonyolult és feszültséggel terhes, amikor az imperializmus agresszív köreinek tevékenysége következtében fokozódott a fegyverkezési verseny, megnövekedtek a békét fenyegető veszélyek Európában és ae egész világon. Meggyőződésünk azonban, hogy bármennyire bonyolult is a világhelyzet, megvan a lehetőség arra, hogy túljussunk a nemzetközi kapcsolatok e veszélyes szakaszán. Az események mostani menetét meg kell és meg Is lehet állítani, és olyan irányba lehet, terelni, amely megfelel a népek vágyainak. A magyar—szovjet barátsági szerződés e cél elérésének fontos eszköze. A szerződés kimondta azt is, hogy a szerződő felek „a barátság és az együttműködés szellemében fognak eljárni a Magyarország és a Szovjetunió közötti gazdasági és kulturális kapcsolatok további fejlesztése és megszilárdítása érdekében, kölcsönösen tiszteletben tartva függetlenségüknek, állami szuverenitásuknak és a másik állam belső ügyei. be való be nem avatkozásnak az elvét’ . A magyar nép barátsága a szovjet néppel a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban született. Közismert, hogy mintegy százezer magyar internacionalista harcolt a polgárháborúban a Vörös Hadsereg oldalán. Az 1919-ben kikiáltott Magyar Tanácsköztársaság is legelőször Magyarország és a Szovjet-Oroszország népeinek testvéri barátsága mellett szállt síkra. Volt tehát forradalmi örökség, amire az 1948-as magyar—szovjet szerződés támaszkodhatott.. Az elmúlt 35 évben széles körű kapcsolatok létesültek és gyümölcsöző együttműködés bontakozott ki hazánk és a Szovjetunió között az élet minden területén. Különösen lendületesen fejlődtek gazdasági kapcsolataink: külkereskedelmi forgalmunk közel egyharmadát a Szovjetunióval bonyolítjuk le. A két odszég áruforgalmának értéke évente kb. egymilllárd rubellel növekszik. Az 1983. évi előirányzat meghaladja a 8 milliárd rubelt. A Szovjetunió hazánk legnagyobb nyersanyag-, fűtőanyag- és ipari- berendezós-szállítója. A Szovjetunió továbbra is az energia- és energiahordozó-importunk, valamint alapanvag-behozatu- lunk fő forrása Villamosenergia- és energiahordozó-szükségletünk közel 50 százalékát szovjet Importból fedezzük. A vaskohászat és a könnyűipar alapanyag-ellátása elöntő mértékben a szovjet szállításokra épül. A Szovjetunió egyben a magyar termékek nagv vásárlója is. Gépiparunk éves termelésének mintegy 25—3ö százalékát szállítjuk a Szovjetuniónak. A magyar kivitelben évek óta fontos helyet foglalnak el olyan termékek, mint a híradástechnikai berendezések, a számítógépek, az élelmiszeripari és vegyipari berendezések, az autóbuszok, a portál- és az úszódaruk és más gépipari termékek. Könnyűipari és gyógyszeripari téfmékeink szintén népszerűek a Szovjetunióban. A Szovjetunió nagy mennyiségű élelmiszer-gazdasági árucikket is vásárol hazánktól. Évente 350—400 ezer tonna gyümölcsöt importál tőlünk és konzerviparunk termelésének mintegy 40 százalékát vásárolja meg. A magyar-szovjet gazdasági együttműködésijén fontos szerepet játszik, hogy — mintegy 110 jelentős, hosszabb időre szóló esvez- ménv alapján — kiterjedt és bővülő o szakosítás és n kooperáció országaink között. Három és fél évtizedes gazdasági egy üti működésünk eredményeit olyan maradandó létesítmények szemléltetik, mint a Szövetség gázvezeték, az uszty-ilimszki oellulózkombi- nát, a 750 kilovoltos villamos távvezeték, a paksi atomerőmű, a fővárosi metró, a Budapest Sportcsarnok, a dunaújvárosi vasmű rekonstrukciója, új bányák kiépítése a Dunántúlon. A magyar—szovjet kapcsolatok dinamikusan fsilódő részét képezi országaink kulturális. tudományos együttműködése is. A Szovjetunióban nagy érdeklődéssel fogadják a magyar kultúra értékért. Nagy a közönségsikere a magyar kultúra napjainak a Szovjetunióban és a szovjet kultúra napjainak Magyarországon. Büszkék lehetünk rá, hogy a szovjet emberek ismerik és becsülik Ady Endre, József Attila, Móricz Zsigmond. Kodály Zoltán, Bartók Béla és kultúránk más nagyjainak művelt. A magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés 35. évfordulóján örömmel állapíthatjuk meg. hogy kapcsolatainkat a barátság, a kölcsönös megértés és tisztelet jellemzi. Napjainkban a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió vállalatait, intéz- ménveit, városait, megyéit és köztársaságait sokrétűen átszövik a barátság szálai. Fejlődnek országaink lakosságának közvetlen kapcsolatai. ís a bővülő turizmus eredményeként. A magyar—szqvlet barátság a népek boldogulásáért, a szocializmus és a kommunizmus ügyének győzelméért, a békéért és a haladásért küzdő harcostársak barátsága, amely egyaránt megfelel mindkét ország népei érdekeinek. A z 1948. február 18-án aláM írt szerződős húsz esztendőre szólt és kiállta az idők próbáját. 1967-ben új, korszerűbb szerződést írtunk átérés most ez képezi . kapcsolataink, együttműködésünk , I alapok- mányát. Mi eddig is azt váltottuk, hogy a magyar—szovjet barátság nagyra becsült közös értékünk. Most, a 35. évfordulón újból hangsúlyozzuk: nagyra becsüljük, hogy egy úton együtt haladunk a Szovjetunióval, hogy egyre bővül politikai, gazdasági és kulturális együttműködésünk, hogy erősödik népeink barátsága. Ez biztos támasz volt és marad szocialista építőmunkánk sikeres folytatása, hazánk felvirágoztatása számára. Kádár János fogadta Viktor Kulikovot Palesztin ellentétek Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köi- pontl Bizottságának első titkára csütörtökön fogadta Viktor Kulikovot, a Szovjetunió marsallját, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnokát, aki hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban, A szívélyes, baráti megbeszélésen részt vett Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Czine- ge Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter. Fogadás a szovjet nagykövetségen A magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásának 35. évfordulója alkalmából Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió magyarországi nagykövete csütörtökön fogadást adott a nagykövetségen. A fogadáson részt vett Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Várkonyl Péter, a Központi Bizottság titkára, Apró Antal, az országgyűlés elnöke, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Púja Frigyes külügyminiszter, valamint a politikai, a gazdasági, a társadalmi, a kulturális élet számos képviselője. Ünnepség Moszkvában Moszkvában csütörtökön ünnepséget rendeztek abból az alkalomból, hogy 35 évvel ezelőtt írták alá a Szovjetunió és Magyarország közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést. A szakszervezetek házéban megtartott rendezvényen részt vett Mihail Gorbacsov, az SZKP KB titkára, Ivan Kapitonov, az SZKP KB titkára, Ivan Poljakov, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökhelyettese, Rajnai Sándor, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete, Du- schek Lajosné, a Magyar- Szovjet Baráti Társaság al- elnöke, Jelen voltak a pártos állami szervek, tömeg- szervezetek és a diplomáciai testület képviselői. A PFSZ-böl és a Palesztinái nemzeti tanácsból való kiválással fenyegezőzött szerdán a népi front Palesztina felszabadításáért — főparancsnokság elr “■■ezésű szervezet vezetője, Ahmed Dzsib- ril arra az esetre, ha a nemzeti tanács mostani 18„ algíri ülésszakán a rendezés alapjául fogadnák el a fezi arab csúcsértekezlet tavaly szeptember 7-1 javaslatát. A palesztin vezető azért ellenzi a fezi terv elfogadását, mert az minden közel-keleti állam — megnevezés nélkül beleértve Izraelt — biztonságának szavatolására hív fel, ha teljesül a független na- lesztln állam megalakításának feltétele. A Dzslb''il-féle szervezet élesen ellenez minden olyan kezdeményezést, amely Izrael akárcsak hallgatólagos elismerését tartalmazza. Dzslbrll határozottan elvetette a Reagan-tervet és a palesztin vezetők és a palesztin üggyel rokonszenvező Izraeli személyiségek, továbbá a PFSZ és Egyiptom kap- csolntkeresősét Is. Algíri palesztin körökben rámutatnak, hogy Arafat saját szervezete, az El Fatah és a hozzá köze! álló erők legalább a szavazatok 80 százalékával rendelkeznek a nemzeti tanácsban. „Remény van rá, hogy nem lesz széthúzás és szakadás az értekezlet végén" — erősítette meg szer. dán Khaled al-Fahura.
