Nógrád, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-18 / 41. szám

VTLÄG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ESA MEGYEI TANACS LAPJA XXXIX. ÉVF., 41. SZÁM ÄRA: 1,40 FORINT 1983. FEBRUÁR 18., PÉNTEK A KORMÁNY TÁRGYALTA Előtérben az élelmiszer-gazdaság feladatai q***» ..-y "«adf A korábbi esztendőkben szerzett tapasztalatok alapján nagy gyakorlatuk van a Pásztói Szerszám- és Készülékgyár szakembereinek a hőhasznosító berendezések gyártásában. Az üveggyárak kemencéjénél felszabaduló hulladékhő hasz nos Hasára most újabb reku- perátort készítenek a miskolci üveggyár számára. Képünkön Sőregi József csoportve­zető és Smolek József lakatos-hegesztő szakmunkás a szerkezetet összeállítja. — kulcsár — JAVULÁS - GONDOKKAL Munkaértékelés a megyei népi ellenőrzési bizottságnál A Nógrád megye Népi El­lenőrzési Bizottság tegnapi ülésén, mindenekelőtt beszá­molót hallgatott meg az el­múlt év munkájáról. Kispál József, a megyei bi- bizottság elnöke hangsúlyoz­ta, hogy nyolcvankéttőben az MNEB megkülönbözte­tett figyelmet fordított a lakosság közhangulatát alapvetően- befolyásoló té­nyezők vizsgálatára; az ellátására, az ügyintézés színvonalának felmérésére, a gazdálkodási fegyelem erősí­tésére. A részterületeket elemezve, a beszámoló a továbbiakban megállapította, hogy például a vállalati tevékenységben egyre inkább nő a jelentő­sége a megfontolt, takaré­kos gazdálkodásnak. Ugyan­akkor az energiatakarékos­ság területén az MNEB utóvizsgálatai megállapítot­ták, hogy a javaslatok egy része nem hozta meg a kellő változásokat. Energeti- kusi szervezetek hiányos rész­vétele a gazdasági döntések­ben, a műszakilag, gazdasági­lag meg nem ^lapozott intéz­kedések a takarékossági ter­vekben, a nem eléggé ösztön­ző személyi érdekeltség a ta- takarékosságban, egyaránt fellelhető még. A vizsgálati tapasztalatok általában igazolták, hogy a nehezebbé váló feltételek hatására egyre intenzívebben bontakoznak ki a hatéko­nyabb munkavégzés feltéte­lei. Az eredményessé­get anzonban mérsékelte, hogy ezek a törekvések elmarad­nak a követelményektől, a le­hetőségektől. Az üzem- és munkaszerve­zés fejlődése nem kielégítő. A korszerű szervezési eszközök és fejlesztési technikák alkal­mazásánál mutatkozó elmara­dások, illetve eredménytelen­ségek a szervezési, vezetési kultúránk hiányosságaira utal­nak. összeségében — a vizsgála­tok megállapításai szerint — a megye vállalatainak, üzemeinek továbbra is je­lentős belső tartalékai vannak, melyek feltárásában a veze­tési tevékenység, a belső ér­dekeltségi rendszer fejleszté­se meghatározó jelentőségű. A mezőgazdaság területén a termelési szerkezet további korszerűsítésével, az adottsá­gokhoz és igényekhez való ru­galmas alkalmazkodással a mezőgazdasági üzemek általá­ban biztosították a tovább­fejlődésüket. Mégis: a gaz­dálkodási eredmények javu­lását nagymértékben akadá­lyozta, hogy nem kielégítő színvonalú a hozamok és rá­fordítások összefüggését elem­ző, optimalizáló tevékenység. A társadalmi tulajdon vé­delme, belső szabályozottsága javult, bár néhány helyen to­vábbra sem megfelelő az anyagkezelés rendje. Javult a telepek, munkahelyek őr­zése, ennek ellenére nem rit­ka a kisebb gépek, eszközök eltűnése, ami az értékveszte­ségen túl a legtöbbször mun. kakiesést is okoz. A magánlakás-építés feltéte­leinek alakulásában a tapasz­talatok azt igazolják, hogy a telekellátásban a megyeszék­hely kivételével sikerült biz­tosítani- az igények kielégíté­sét. Feszültségek mutatkoz­tak viszont Salgótarjánban a telekkialakítás és a közműve­sítés területén; a telkek tar­tós használatbavételének rend­szere nem hatott ösztönzően a magánlakás-építésre. Az áruellátás általában ki­egyensúlyozott volt. Különb­ség mégis adódott: a városok, járási székhelyek, ipari és kistelepülések között, min­denekelőtt az élelmiszer-ellá­tásban. Az ipari szolgáltatásban to­vábbra is gond a magasabb minőségi követelményeknek megfelelő szakembergárda ki­alakítása, egyes területeken a kapacitás kihasználása, az al­katrészhiány, műszaki-techni­kai ellátottság elégtelensége. Évek óta visszatérő jelen­ség a lakásszövetkezetek pénz- gazdálkodásának hiányossá­gait jelző bejelentések. A fe­lelősségre vonás, a hovatarto­zás jogi szabályozottsága hi­ányzik. A bizottságokhoz az el­múlt évben 105 közérdekű panasz, bejelentés érke­zett. ezeknek 38 százalé­ka bizonyult alaptalannak. A beszámoló végezetül ele­mezte a szervezet belső mun­káját. A megvitatás és elfő. gadás után a megyei bizott­ság jóváhagyta a járási-városi NEB-ek, valamint a saját munka tervét. Folyamatosan az élen állnak Újítok az EmaiSSZ>nal Az ÉMÁSZ salgótarjáni igazgatósága az újítások te­rén meghirdetett vállalati versenyben évek óta az első­második helyet vívja ki. Az évenkénti értékeléseknél min­dig erényükként emlegetik, hogy nem csak egy-két em­berre, hanem széles körre terjed ki az újítási kedv, a teljes létszám mintegy 40 százaléka — 100—150 dolgozó — jelentkezik újabb és újabb megoldásokkal esztendőről esz­tendőre. Tavaly is több mint százan igyekeztek ötleteikkel segí­teni az igazgatóságot céljai elérésében. Szinte mindannyi­an szocialista brigádtagok, a fizikai állományúak aránya az újítók kétharmadát adja. Nyolcvanhárom elgondolás ke­rült mérlegelésre, melyből hatvankettőt fogadtak el, s harminchét hasznosításra is került. A kimutatható gazda­sági eredmény 76,5 ezer fo­Az újítómozgalomban jelen­tős szerepet játszanak a szocia­lista brigádok. Ezt tükrözte a novemberi akció eredménye is, melyben több mint tíz kollektíva, a brigádok fele értékelhetően bekapcsoló­dott. Legeredményesebbnek az Eötvös József Szocialista Brigád bizonyult. Két különdíjat is kiadtak. Egyiket a legeredményesebb újítónak, ezt Szőllős Géza ér­demelte ki 11 ötletével. A legjobb szellemi alkotás a vasbeton kandeláberoszlopok biztosítószekrényének sok­szor kritizált nyitottságát, ki­nyithatóságát felszámoló el­gondolás Nika Attilának és Földi Istvánnak hozott si­kert. A fentieken túl, számos el­gondolás született a munka biztonságának javítására, a hatékonyság növelésére, a szerelési idő csökkentésére. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­ki ülésén az év eleji tapaszta­latok áttekintése alapján meg­állapította; hogy a tervben fog­lalt népgazdasági követelmé­nyek teljesítéséhez az irányító és a gazdálkodó szervezetek minden szintjén meg kell gyorsítani a feladatok végre­hajtásához szükséges konkrét feltételek megteremtésének munkálatait. Kötelezte az ille­tékes kormánybizottságokat, hogy folyamatosan ellenőriz­zék és intézkedéseikkel segít­sék elő a gazdasági folyama­tok tervszerű alakulását. A kormány jóváhagyta azt az akcióprogramot, amely az élelmiszer-gazdaság teendőit szabja meg a gazdaságos anyagfelhasználási és techno­lógiakorszerűsítési kormány- program végrehajtásában. Leg­fontosabb feladat a termelés anyagigényességének mérsék­lése, a versenyképességet ja­vító technológia- és gyárt­mánykorszerűsítés. A Minisz­tertanács felkérte a Szakszer­vezetek Országos Tanácsát, a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsát, a Kommunista Ifjúsági Szövetséget, a Magyar Kereskedelmi Kamarát, vala­mint a tudományos egyesüle­teket, hogy saját területükön tegyék meg a szükséges intéz­kedéseket a program széles körű megismertetésére és min­den eszközzel segítsék annak végrehajtását. A kormány megerősítette az Állami Tervbizottságnak a nyomvonalas létesítmények — közlekedési útvonalak, távköz­lési és energiaszállító vezeté­kek, vízhálózatok — területi kordinációjára vonatkozó ha­tározatát, amely a termőföld és a természeti környezet fo­kozottabb védelme érdekében komplex intézkedéseket rendel el. Ezek keretében felülvizs­gálják és egységes rendszerbe foglalják a védőtávolságokra vonatkozó rendelkezéseket, műszaki-technológiai és gaz­daságossági vizsgálatokat vé­geznek a környezetkárosító ha­tások mérséklésére, és kiala­kítják azt a nyilvántartási rendszert, amely alapul szol­gál a már meglevő és újonnan felépítendő nyomvonalas lé­tesítmények területi össze­hangolására, a területfelhasz­nálási, a településfejlesztési és a földvédelmi célokkal való egyeztetésére. Korszerűsítik a kártalanítási szabályokat is. A Minisztertanács a gazda­sági bizottság tájékoztatója alapján áttekintette a bútor- gyártás és -ellátás helyzetét. Megállapította, hogy a bútor­ipar még mindig nem alkal­mazkodik kellő mértékben a lakossági igények változásai­hoz. Az elkövetkező években folyamatosan lényeges előre­haladást kell elérni a házgyári lakásokban használható búto­rok kínálatának javításában, kü­lönösen az elemes és kisbútorok termelésének bővítésében. Kor­szerűsíteni kell a csomagolást, a raktározást, a szállítást és az eladási formákat, növelni kell a minta után árusított bútorok mennyiségét. Tovább kell javítani a bú­toripar versenyképességét, el­sősorban a gazdaságosság ja­vításával és az új exportpia­cok megszervezésével. A kormány jóváhagyta a tu­dománypolitikai bizottság elő­terjesztését a tudományos ku­tatás és műszaki feljesztés munkaerő-gazdálkodásának és káderpolitikájának feladatai­ról. Felhívta az érintettek fi­gyelmét, hogy a feladatoknál vegyék számba és a munkában hasznosítsák a különböző tes­tületek és szervezetek e té­mával foglalkozó társadalmi vitáin elhangzott észrevétele­ket és javaslatokat is. Népfrontosok tárgyalták Megyei akció kezdődik a hulladékok gyűjtésére A Hazafias Népfront Nóg­rád megyei bizottságának sal­gótarjáni székházában csü­törtökön ülést tartott az az operatív bizottság, mely a másodnyersanyag- és a hulla­dékhasznosítási program társadalmi támogatására ala­kult. Aligha kell valakit is győzködni a téma fontosságá­ról. A hulladékok gyűjtése, hasznosítása népgazdasági érdek, a takarékos gazdálko­dást szolgálja. Éppen ezért társadalmi ügy, melyet a tár­sadalmi szervek és mozgal­mak kiemelt feladatként tá­mogatnak. A hulladékgyűjtés tapasz­talatait két esztendeje közö­sen értékelte a Hazafias Nép­front, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa, a KISZ és az MTESZ, s közös felhívás­sal fordult a lakossághoz a széles körű társadalmi moz­gósítás céljából. Ugyanezzel a céllal tartott megbeszélést a HNF megyei operatív bizott­sága. Kovács István, a HNF megyei bizottságának titkár- helyettese előterjesztésében hivatkozott a Vas megyei szer­vezési tapasztalatokra, ame­lyek azt igazolják, hogy a kísérlet sikerült, a gyűjtő-és hasznosítási akciót érdemes országosan megszervezni. Be­bizonyosodott, hogy a lakosság készséggel csatlakozik az ész­szerű, kölcsönösen hasznos kezdeményezésekhez. Termé­szetesen ennek megvannak a maga követelményei — pél­dául az időpont körültekintő megválasztása, a gyűjtés ala­pos előkészítése, az össze­gyűjtött anyagok gyors el- szállítása —. melyek nálkülöz­ben. Alapkövetelmény to­vábbá, hogy az emberek tud­ják, hol, mikor, milyen cél­lal használják fel a MÉH- vállalat által átutalt pénzösz- szegeket. Nem csak az akció lebonyolításakor, hanem a pénz felhasználásakor is te­kintettel kell lenni a társ­községekre. Mindezeket figyelembe vet­te a HNF megyei operatív bi­zottsága, amikor részletes fel­adattervet dolgozott ki a má­sodnyersanyag- és hulladék­hasznosítási program társa­dalmi támogatására. Az elfo­gadott terv szerint megyénk valamennyi településén meg­hirdetik idén az akciót. Ja­vasolják, hogy a helyi szervek kapcsolódjanak a tavaszi tisztasági és lomtalanítási ak­cióhoz. Állást foglaltak az időpontok ütemezésének kér­désében is. Indokoltnak tart­ják — a községek arányos ütemezése és a helyi szer­vek együttműködése céljából —, hogy járási, városi operatív bizottságokat hozzanak létre, s ' a községi és városkörzeti szinten helyi munkacsoportok irányítsák az előkészítő, szer­vező és lebonyolító munkát. A területi operatív bizottságo­kat március 5-ig kívánják létrehozni. A feladatterv részletesen foglalkozik a hulladékgyűj­tésben érdekelt szervek — helyi tanácsok, KlSZ-szerve- zetek, SZMT, Vöröskereszt me­gyei szervezete, MÉH-válla- lat és telephelyei — főbb ten­nivalóival. A megyei operatív bizottság arra kéri a fentie­ket, hogy sajátos lehetősé­geiket kihasználva, egysége­sen elfogadott célok és fel­adatok alapján segítsék elő az országos kezdeményezésű akció sikeres megyei lebo­nyolítását. A megyei operatív bizott­ság tegnapi alakuló értekez­letén részt vett Szűcs Fe­renc, az Észak-magyarországi MÉH Vállalat igazgatója, aki az akció sikeres lebonyolítá­sa érdekében szólt vállalata közreműködéséről és konkrét teendőiről. rint, ám — az energiagazdál­kodás mérlegét évenként ál­lítják össze — több olyan kezdeményezés is bevezetésre került, melynek eredményei csak az idén mutatkoznak meg. Ilyen például Czeglédy Ferenc, Szilágyi Tibor és Szőllős Géza közös elgondolá­sa, mely a hagyományos vilá­gítás üzembiztonságát növeli, az izzólámpák élettartamát hosszabbítja meg. Az igazga­tóság évi 600 ezer forint meg­takarítást vár tőle, az ÉMÁSZ szintjén több mint három­millióval csökkentené a ki­adásokat. Az esztendő folyamán fel­merült ötletek legtöbbje a novemberben lezajlott újítási hónap kere ben öltött for­mát. A benyújtott javaslatok közül huszonnyolcat hasz- nosításra^ tizenhatot kísérle­tezésre elfogadtak, hatot be­vezetésre javasoltak, hetet pedig további elbírálásra.

Next

/
Thumbnails
Contents