Nógrád, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-17 / 40. szám
KÄNKI GYöP' Y, A ZENESZERZŐ „Madác.) gránitba vésett üzenete" Hánki György neve nemcsak a zeneértők, hanem a színház- és filmbarátok körében is jól csengő. Az 1907-ben született zeneszerző hosszú pályafutása alatt a hangszeres müvek mellett számos színpadi muzsikát és filmzenét írt. Feljegyezték róla a krónikák, hogy már 12 éves korában komponált, később a zeneművészeti főiskolán Kodály Zoltánnál tanult zeneszerzést. Emberi, alkotói fantáziáját foglalkoztatta a népzene is; ilyen stúdiumokat folytatott itthon, Párizsban és Londonban. Művészi munkásságát több ízben magas kitüntetéssel ismerték el; 1954- ben megkapta a Kossuth-di- jat, az ötvenes években kétszer is az Erkel-díjat, 1963- ban érdemes művész lett... Ránki György a minap újabb hivatalos elismerésben részesült: Madách Imre születésének 160. évfordulóján vehette át a Nógrád megyei Tanács által alapított Ma- dách-emlékplakettet. Ebből az alkalomból beszélgettünk pályafutásáról, művészetéről. — Akik nem foglalkoznak módszeresen zenével, azok — ha emlékezetem nem csal — az 1950-ben komponált és bemutatott meseoperája, a Po- mádé király új ruhája révén jegyezték meg a nevét. Valóban ez a mű jelentette önnek az első átütő sikert? — Az első nagy sikerem még 1935-ben volt. A budapesti Nemzeti • Színházban Pünkösdi Andor megrendezte Goldűni Hazugját, ehhez írtam kísérő zenét. Ezt aztán, a Pünkösdi-féle rendezéssel együtt a bécsi Burgtheater is átvette. Természetesen a Pornódé szintén nagy sikernek számít. De annak tekinthető A két bors ókröcske, az Egy szerelem három éjszakája című színpadi művem, a Körhinta filmzenéje, egy tréfás filmdal, a Villa Negra románca. Az utóbbi talán túlságosan távol esik Az ember tragédiája profetikusnak nevezett zenéjétől, mégis az én művem. Tekintsük úgy, hogy az egy tarka palettának a másik színe. — Említette Az ember tragédiáját. A Madách-emlékpla- kett odaítélésében ez a munkája döntő súllyal esett latba, amint azt hallhattuk az indoklásban. Ezt a színpadi művet az Állami Operaház mutatta be... — ...1970-ben kitűnő előadásban, melyben azért akadt kiSebb-nap,yobb félreértés. Ez a misztériumoperának nevezett zenés színpadi drámám mintegy húsz előadást ért meg. A hallgatóság szívesen, de vegyes érzéssel fogadta az előadást. Voltak akik minden előadást megnéztek, voltak, akik otthagyták az előadást. Hasonlóképpen változatos volt a hazai és a külföldi kritika; a talán kissé eltúlzott magasztajástól a szélsőséges becsmeilésig és gúnyolódásig mindent felsorakoztatott. Magam úgy érzem. az élet, mely sikerrel és bukással bőségesen megajándékozott, még adósom a Tragédia megfelelő zenés színpadi fel- újtásával. Az ember tragédiája című misztériumopera ősbemutatójának Erdélyi Miklós és Oberfrank Géza volt a karmestere, rendezője — a szerző kérésére — vendégként Vámos László. A főszerepeket kettős szereposztásban énekelték: Ádámot Bende Zsolt, Miller Lajos, Évát Házy Erzsébet, Laczó Ildikó, Lucifert Udvar- dy Tibor és Palcsó Sándor. A.z operának mintegy negyed részét, a londoni szín haláltáncától az utolsó látomásig, a hanglemezgyártó vállalat megjelentette. A lemezfelvétel karmesteri tisztéi Feren- csik János töltötte be, főszerepeit Melis György, László Margit, Rozsos István énekelte. Borítólapját Bálint Endre Tragédia-illusztrációi díszítették. — Milyen gondolatok ösztönözték a zenedráma megírására? — Vállalkozásom talán furcsának tűnhetett az avantgar- de zene és a beat korában, mégis időszerűnek éreztem. Nemcsak a darabban rejlő páratlan zenedrámai lehetőségek és újszerű zenés színházi perspektívák miatt, hanem elsősorban a benne foglalt üzenet — „Ember, küzdj, és bízva bízzál!” — miatt, ami akkor és ma is időszerűbb, mint valaha. Mint mindenki tudja ebben az országban: a Tragédia lő. színében ott látjuk Ádámot egy sziklafalon történelmi látomásaitól kétségbeesetten és elcsügged- ten, szinte a hamleti ..Lenni, vagy nem lenni” kérdés gyötrő dillemájában. Lucifer, a rombolás szelleme az öngyilkosságot sugallja Adumnak, aki Évától megtudja, hogy anyának érzi magát és az emberi faj fenn fog maradni. Az Ür hangja — afféle belső szózat is — a küzdelmes, bízó fennmaradásra biztatja Ádámot. Ez a színpadi szituáció kísértetiesen egybevág az emberiség világtörténetének mai, XX. század végi dillem- más pillanatával. A ma emberének döntenie kell a nukleáris katasztrófába torkolló, nihilista önmegsemmisítés, vagy a küzdelmes, fáradságos., de békés továbbélés alterní- vája között. Ádárn példaadó küzdelemvállalása és Madách gránitba vésett üzenete így térben és időben egyetemessé növekedve, közvetlenül a mai emberiséghez intézett üzenetté növekszik. E gondolatnak a hatására vállaltam ösztönző kötelességérzet-féléből a Tragédia mai színpadra állítását. — ősszel ünnepelte 75. születésnapját. Az alkalomból szerzői hangversenyt rendeztek az Akadémián. Hogyan emlékezik erre az eseményre? — Az utóbbi öt év kompozíciói szerepeltek a műsorban; 2 szimfónia, 2 versenymű és a Quo vadis? című sajátságos szöveggel társított, koreográfiával kiegészíthető kompozíció. A hangverseny nagy látogatottság mellett, meleg sikerrel zárult. Az Állami Hangversenyzenekart Med- veczkv Ádám vezényelte kitűnően, szólistaként Fábián Márta cimbalom- és Bársony László brácsaművész szerepelt, a Quo vadis? szövegét Csernus Mariann mondta. — Mivel tölti mostanában napjait? Ma is komponál? — Természetesen. Egyéves betegség, kényszerszünet után újból felveszem a tollat. A szegedi és veszprémi kamara- zenekari fesztiválra vállaltam megbízást, továbbá egy filmzenére. Éppen 50 esztendeje írok filmzenét, mint az a legutóbbi mozihíradoból is megtudható. Aztán, ha igaz, egy opera írásába is belefogok, de erről még korai lenne beszélni. Jó egészséget és tervei megvalósulását kívánjuk a termékeny művésznek, aki madáchi hittel, felelősséggel és bizalommal él, s alkot a nyolcadik évtized küszöbén. Magatartása, tette példaadó erejű. Sulyok László Uj dokumentumfilm-sorozatok Nem könnyű a tévé idei dokumentumfilm-soroza ta- iban válogatni, nemcsak a szembeszökően nagy kínálat nehezíti meg a dolgot — ám a szerteágazó érdeklődés is, hiszen kinek-kinek más jelent izgalmat, hasznos szórakozást. Zene az időben címmel 16 részes nemzetközi összefogással készült sorozat kalauzolja végig a nézőket a muzsika történetén az első zeneinek nevezhető próbálkozásoktól a madrigál megszületésén át, a klasszikus operákon keresztül egészen a mai modem zenei törekvésekig. A második világháborút köve'ő nehéz, hősies korszakod do'gozza fel a Mindennél dránább címmel képernyőre kerülő szovjet filmsorozat, a franciák új produkciója i.e- dig. a Mit hoz a harmadik évezred? inkább a jövőbe tekint. Azt az alapproblémát veti fel, hogy korunk miként készül fel azokra a feladatokra, amelyek a következő évezredben várnak az emberiségre. Ugyancsak némi históriai háttérrel látott neki az olasz Folco Quillici nyolcrészes produkciója felvételeihez. Az ember és a tenger ugyanis nem annyira a természet- filmek módszereivel, inkább kultúrtörténeti megközelítéssel elemzi ezt az évezredes kapcsolatot. S, ha már a természetfilmeknél tartunk, nem szabad megfeledkeznünk az amerikaiak négy alkalommal jelentkező alkotásáról, amely A vadon világa címmel szerepel maid az idei műsorban. Fz olyan tájakra invitá'ia a kömnséset, ahol egyelőre ismeretlenek a civilizáció á'dárai és átkai. Ugyancsak ra°v nézettségre számíthat a svédek- hrészes sorozata; A dzsungel könyvének világa Ind'a különböző és méltán híres természetvédelmi területeinek filmes feltárását ígéri. Az NSZK-ból érkezett az Állatkölykök című film, amelyben Csimpi majom, a film „operatőre” különféle zoológiái szenzációkról számol be, s hősei az állatkertben született fiókák, kölykök. A franciák hatrészes sorozata A Himalája nagy kalandja címmel a hegység megmászásának történetét dolgozza fel. A magyar ki.sfilmek is sűrűbben szerepelnek majd a tervek szerint a képernyőn. Havonta eav alkalommal három rövidfilmből álló összeállítást láthatunk. Az útirajzfilm és a művészettörténet kü'nnleges ötvözete a Barangolás a művészetek tájain címmel bemutatásra váró NSZK munka. ara°'v hét alkalommal térkénezi fel Olaszország. Törökország és Görögország tájait. (Ncmlaha György) Szépen magyarul — szépen emberül FIAM {jgy tetszik, igencsak feledékenyek lettünk a címül írt megszólításnak egy sajátos alkalmazása dolgában. Általános használatát mindenki ismeri. Szülők naponta — talán többször is — szólítják „fiamnak” fiúgyermeküket családi körben, tanárok fiútanítványaikat szeretetteljes bizalomból, mester a növendékét barátsággal. Meglett férfiak is szólítják egymást fiamnak. Sokszor tréfásan is, ahogyan Petőfi Aranyt, amikor levélírásra emígy serkenti: „Meghaltál-e?, vagy a kezedet görcs bántja, imádott Jankóm... Hogyha... görcs bánt, menj a patikába, s iparkodj Meggyógyulni, fiam.” Talán csodálkoznak némelyek, ha férj a feleségét fiamnak szólítja, hiszen — gondolják — a fiú nem vonatkozhat nőre. Márpedig Arany János a Családi kör apájával így szólíttatja meg leányát, amikor a meghitt estebéd közben valaki zörget odakint: ...nézz ki, fiam, Sára: Valami szegény kér helyet éjszakára. Ha már Arany Jánosra hivatkoztunk, vessünk egy pillantást a másfél évszázadon túli időre is, a régiség adattárába! Útbaigazítónk nyelvünk történelmi-etimológiai szótára, Több szócikk foglalkozik a kérdéskörünkbe tartozó szócsalád tagjaival. Ezek: fiú, fiók, fióka, fickó, fial, fiatal, finak, iafia, ifjú, sőt a férfi, atyafi, baromfi, rókafi stb. is. Mindezek a szavak kapcsolatban állnak egymással. Az alapalak, a fi finnugor örökségünk./ A képzett alakok közül nevezetes az Ömagyar Mária siralom adata: Jézus anyja keresztre feszített fiát így siratja: „Ó, én ézes uradom, egyen így fiadom” (mai megfelelésben: „Ö, én édes uracskám, egyetlenegy fiacskám”.) Itt a -d képző ugyanaz, mint az Árpád d-je.) Az alapalakot is itt olvassuk először. Mária így kiált föl: én fiam! 1527-ben egyik kódexünkben egyszercsak feltűnik a fiam alak, mint nemtől független megszólítás. És, ha arra gondolunk, hogy a fióka az állatok mindkét nemű kicsinyét jelenti; az atyafi a régiségben is, ma is nem csak férfirokont, hanem általában vérrokont jelent, a -fi, -ffy utótagú családnevek tulajdonosai nem csak férfiak, hanem nők is lehetnek, a baromfi nemcsak kakast jelent, s végül a fiatal, az iafia nőre is vonatkozhat, akkor már nem csodálkozhatunk a fiam-nak nőket illető megszólításon. Használjuk hát bátran ezt a gazdag hangulatú, hagyományos formát lányaink és asszonyaink kedves-bizalmas megszólítására! Szende Aladár Amatőrök bemutatója A szécsényi II. Rákóczi Ferenc Művelődési Központ amatőr művészeti csoportjai kedden bemutató előadást tartottak az intézmény színháztermében. A színjátszó, a' gyermek-néoi- együttes, a gyermek- és ifjúsági tánccsoport vezetői és tagjai arra voltak kíváncsiak, mennyit fejlődött munkájuk az elmúlt egy esztendőben. Amatőrcsoportok Szlovákiában Szlovákiában az utóbb 10 évben az amatőrcsoportok létszáma csaknem megkétszereződött. A mintegy 11 ezer amatőrcsoport 170 ezer tagot számlál. Közülük 1500 színjátszó csoport, s csaknem 1500 táncegyüttes. A résztvevők több mint fele gyermek és fiatal. Évente több mint 80 ezerszer lépnek fel, kb. 20 millió néző előtt. Különösen nagy az érdeklődés a népdalok, a népi táncok, s a folklór modern színpadi fe’dolgozása iránt. A csaknem ezer folklóregyüttes évente több mint 7100 helyen lép fel. Jelentősen fejlődik az amatőr képzőművészet, a fényképezés és a filmezés. A fotószakköröknek Szlovákiában több mint tízezer tagjuk van. Kölcsönözhető kiállítások A TIT természettudományi stúdiója az ismeretterjesztés segítésére vándoroltatható kiállításokat is készít az országos közművelődési hálózathoz tartozó különféle intézmények, iskolák, művelődési otthonok számára. Az újabb összeállítások közül a Nyugtalan föld című kiállítás a földfelszínt — az ember számára is érzékelhetően — alakító gyors lefolyású és gyakran katasztrofális erejű természeti jelenségeket: például a földrengések, a vulkánkitörések, a szél és a csapadék hatásait mutatja be. Az Élet bolygója című kiállítás célja, hogy a környezet- és természetvédelem fontos kérdéseinek bemutatásával figyelmeztessen : a természet kialakítása olyan folyamatokat indíthat el. amelyeknek az élőlényekre gyakorolt' hatását még nem ismerjük teljesen. műsor KOSSUTH RADIO: 8.27: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek 9J0: West Side-i történet 9.41: Találkozás a Hangvillában 10.o.): Diákfélóra 10.35: Mit ért a nevem? 10.45; Amikor az Opecaház 50 éves volt 11.40: Védett férfiak XXIV/15. rész 12.45: Róna György: Idegenben 12.55: Bach három angol szvitje 13.52: Olvasókör 14.22; Fúvósátiratok 14.35; Holnap közvetítjük 15.05: Verbunkosok, nóták • 16.00: Rádiónapló 18.00; Jeanette MacDonald és Nelson Eddy Romberg “filmdalaiból énekel 19.15: A Rádiószínház bemutatója 19.57: Gyógyító házimuzsika 20.17: A Gereben együttes felvételeiből 20.30: Bizet: Carmen 23.30; Noktürnök zenekarra.- 0.10: A Philip Jones rézfúvós- együttes játszik PETŐFI RADIO: 8.05: Molnár Júlia nótákat énekel 8.35: Napközben 10.00: Zeneöélelött 12.35: Mezők, falvak éneke 13.00: Kapcsoljuk a nyíregyházi stúdiót 13.20: Éneklő ifjúság 13.38: Gordonkamuzsika gyerekeknek 14.00: Moszkvából érkezett 14.35: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót 14.50: A tegnap slágereiből 15.30: Csintalan csillagok ifi.00: Szív a műtőasztalon ifi.35: Idősebbek hullámhosszán 17.30; Tanakodó 18.35: Hét végi panoráma 19.55: Slágerlista 20.35: Hívja a 33-43-22-es telefonszámot! 22.00: Halló .Pozsony! Halló Budapest! 23.20: Nóták MISKOLCI STÜDIÓ: 17.00: Hírek, időjárás, műsor- ismertetés. 17.05: A Tiszától a Dunáig. Észak-magyarországi képeslap. Szerkesztő: Dobog Béla. (A tartalomból: Sorsom a sorok között. Fecske Csaba költő vallomása — A népi ellenőr — A mezőőr — Fricskát a törvénynek. Gyurkó Géza jegyzete). 18.00: Észak-magyarországi krónaki. (A bekecsi termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlésén — Párizsit fotóművészek kiállítása a miskolci Rónai Sándor Művelődési Házban) 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna 8.05: Iskolatévé. Fizika. (ált. isk. 6. oszt.) 8.35: Környezetismeret (ált. isk. 3. oszt.) 9.00: Élővilág, (ált. isk. 7. oszt.) 9.30: Rajz- és műalkotás-elemzés (ált. isk. alsó tagozat) 10.00: Környezetismeret (ált. isfc. 3. ©szt.) 10.25: Magyar nyelv (ált. isk. 1. oszt.) 11.00: Osztályfőnöki óra (ált. isk. 7—8. oszt.) 12.00: Világnézet. 12.40: Képújság. 14.20: Iskolatévé. Környezetismeret (ált. isk. 3. oszt.) 14.40: Magyar nyelv (ált. isk. 3. oszt.) (ism.) 14.55: Rajz- és műalkotás-elemzés (ism.) 15.10: Osztályfőnöki óra (ált. isk. 7—8. oszt.) (ism.) 15.30: Világnézet (ism.) 16.25: Hírek 16.30: Zenés ajándékkosár. Intervízióátvétel az NDK- ból. 17.13: Reklám 17.20: Perpetuum mobile. Fény és árnyék. 18.00: Képújság. 18.05: Telesport. 19.00: Reklám. 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Hollós Ervin—S/abó György: A nyomozás. Tévéfilm. 21.25: Hírháttér 22.15: Tv-híradó 2. 2. MŰSOR: 18.10: A mi képernyőnk. 18.30: Osztrák est. Bevezető. 18.35: A világ nagy városai. Bécs. 19.30: Tv-híradó 20.00: Bevezető. 20.05: A nagy ünnepség. Magyarul beszélő, osztrák tévéfilm. 21.35: A Schrammel család. Zenés műsor. 22.25: Képújság. BESZTERCEBÁNYA: 16.10: A Spree mentén. 16.50: Orosz nyelvtanfolyam 17.25: Tesakék. 17.50: Gyümölcsfák. 5. rész. 18.00: Sportrevü 18.30: A Jezerka stúdió műsora. 19.10: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Szakadék 21.20: Gazdaságpolitikai magazin 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Találkozás szovjet művészekkel 23.05: Hírek 2. MŰSOR: 17.00: Riportműsor 17.15: Szülők iskolája. 4. rész. 17.35: Ondrej Levita hegedűművész műsora 18.10: Ki a bűnös? 18.45: Marx és Engels életéből 19.30: Francia nyelvtanfolyam. 20.00: Orion. 20.30: A szülőföld nótái 21.30: Időszerű események 22.00: Ki a bűnös? MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Háromnegyed 6 és 8 órától: Szökés 4 NÓGRÁD — 1983. február 17., csütörtök a halál elől (14). Színes, szinkronizált francia, bűnügyi filmdráma. — Balassagyarmati Madách: A postás mindig kétszer csenget, I—II. (16). Színes, szinkronizált USA bűnügyi film. — Pásztói Mátra: A banda fogságában. Színes szovjet kalandfilm. — Szé- csényi Rákóczi: Házasságból elég1983. február 17., csütörtök. 20.00: A nyomozás. Tévéfilm. Hollós Ervin és Lajtai Vera dokumentumnovellájának felhasználó ával írta: Szabó György. Dramaturg: Szántó EVta. Operatőr: Sik Igor. Rendező: HoívJ ts Adóm. Szereplők: Bessenyc Ferenc. Egri Mázta. Inkc László fiit 1 ■ Tibor, Benkö Gyula, Kertész Péter. Mécs Károly, Kovács István* Hetényi Pál, Kézdy György, Kristóf Tibor. A tévéfilm a fehérterror egyik hírhedt gyilkosságának körüli menyeit dolgozza fel. t > séges. Színes magyar filmvígjá- ték. — Kisterenyei Petőfi: A maláji tigris. Színes, romantikus olasz—francia—NSZK kalandfilm. — Nagylóc: Várlak nálad vacsorára (14). Színes, szinkronizált amerikai filmvígjáték. — Jobbágyi: Mackenna aranya. Színes amerikai western.
