Nógrád, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-17 / 40. szám

S©gi tanácsadó Közös tulajdon megszüntetésének lehetősége Nemrég két olvasónktól is kaptunk levelet, amelyben a közös tulajdon megszüntetésének lehetőségéről érdeklődnek. Minthogy mindketten azt is kérték, hogy nevük és címük közlését mellőzzük, így csak a témáról ismerhetik meg, hogy a válasz nekik íródott. Egyik olvasónk az özvegyi haszonélvezet és a tulajdon­jog kérdését összekeverhette, mert a kettő nem ugyanazt jelenti. A túlélő házastárs ugyanis örökli mindannak a do­lognak a haszonélvezetét, amelyet nem ő örökölt. Leveléből az tűnik ki, hogy anyósa rendelkezik a fél tulajdonnal, míg a másik felére, amelyet elhalt férje után gyermekei örököl­tek, özvegyi jogon megszerezte a haszonélvezetet. A haszon- élvezet annyiban korlátozottabb a tulajdonjognál, hogy ar­ra a dologra rendelkezési joggal nem rendelkezik, vagyis a haszonélvezeti jogon használt dolgokat csak használhat­ja, hasznait szedheti akár úgy is, hogy a dolgot bérbe ad­ja, de azt el nem adhatja, el nem cserélheti, el nem aján­dékozhatja. Vagyis tulajdonváltozást nem idézhet elő. To­vábbi korlátozás az is, hogy amennyiben újból férjhez megy, elveszti a haszonélvezeti jogát is. Más kérdés, hogy örököstársa a maga részét drágán kí­vánja eladni olvasóinknak. Ezért nem érdemes haragot tar­tani. Megvan ugyanis a lehetősége annak, hogy az ilyen örököstárs ellen a tulajdonközösség megszüntetése iránt keresetet indítson az illetékes járásbíróságnál. A járásbíró­ság háromféle határozatot hozhat. Vagy olvasónkat kötele­zi arra, hogy a tulajdonostárs tulajdoni részét vegye meg, vagy a tulajdonostársat arra, hogy olvasónk örökrészét ve­gye meg, vagy pedig arra kötelezik minden tulajdonos­társat, hogy az egész ingatlant harmadik személynek adják el és a vételáron tulajdoni arányban osztozzanak meg. Mint' hogy a legnagyobb tulajdoni résszel olvasónk rendelkezik, várható, hogy a bíróság olvasónkat kötelezi a vételre. Min­den vételnek előfeltétele azonban annak igazolása, hogy a vételhez szükséges pénzzel rendelkezzen és azt bizonyítani is tudja. Még az egész tulajdon megszerzése esetén is megvan annak a lehetősége, hogy olvasónk újabb lakást építsen. Ebben az esetben azonban a községi tanács szakigazgatási szervétől engedélyt kell kérni ahhoz, hogy második ingat­lanát is megszerezze. Ezt azonban csak akkor kapják meg, ha kötelezik magukat arra, hogy legalább két éven belül új lakóházukat felépítik és a régit elidegenítik. Ez az en­gedély meghosszabbítható. A vételár elsősorban a felek megállapodásától függ. Ezt sem az öröklési illetékalap, sem más nem befolyásolja. Ha azonban a vételárban nem tudnak megegyezni, a bíróság szakértőt küld ki, akinek a véleménye a bíróság döntésé­ben' irányadó lehet. A törvény ugyanis kizárja annak le­hetőségét, hogy egyik tulajdonostárs a másik kényszerhely­zetét jogalap nélküli gazdagodásra kihasználja. Javaslatom tehát mindkettőjüknek, hogy a közös tulajdon megszünte­tése iránt az illetékes járásbírósághoz forduljanak. A bíró­ság jogerős ítélete minden peres félre kötelező, és annak végrehajtása alól nem térhet ki. Dr. Jónás Sándor Mozgósítani a lakosságot! Népfrontbizottság a helyi feladatokért Szécsényben Tóth Endrénével, a szécsé- nyi HNF nagyközségi bizott­ságának titkárával arról be­szélgettünk, hogy Szécsény- ben hogyan alakul és valósul meg a szövetségi politika: a népfrontbizottság hogyan te­vékenykedik az ezzel kapcso­latos célok helyi megvalósítá­sában. — A Szécsényben élők kö­zött legnagyobb a munkások aránya. A foglalkoztatottak 58 %-a dolgozik az ipar kü­lönböző ágazataiban. A mező- gazdaság 12, a kereskedelem 17, az oktatás és közművelő­dés 7 %-nak nyújt kereseti lehetőséget. Egyéb munkahe­lyeken a dolgozók aránya 16 ®/0. A munkásság, parasztság és értelmiség életmódjában szakmai, politikai műveltségé­ben közeledés tapasztalható. Még erősebb az a kapcsolat, amelyet a közös célok, fel­adatok megoldásában tapasz­talhatunk. A rétegek közötti közeledés, ha úgy tetszik, a határok elmosódása abban is megfigyelhető, hogy közsé­günkben szaporodik a vegyes családok száma. Azoké, ahol együtt él a munkás, vagy tsz-tag szülő, értelmiségi gyermekével, esetleg annak családjával. — A rétegpolitika differen­ciáltsága, mint a hatékonyabb munka egyik feltétele, meny­nyire fejeződik ki a bizott­ság mindennapi tevékenysé­gében? — Bizottságunknál állandó­sult a különböző osztályok, rétegek körében végzett po­litikai munka. Testületi ülé­seken rendszeresen foglal­kozunk a különböző csoporto­kat érintő kérdésekkel. Fóru­mokon, csoportos beszélgeté­seken. rétegtalálkozókon, po­litikai ismeretterjesztő elő­adásokon ismertetjük a HNF programját, a párt XII. kong­resszusának célkitűzéseit; a helyi feladatokat. célokat. Mozgósítjuk a lakosságot ezek végrehaitására. — Szóba került, hogy bi­zottságuk támogatja a helyi gpzdárágpo!itikai célkitűzé­sek megvalósítását. Kérem. hn°v említsen ennek formá­jára e<?v nár konkrét példát! — Kezdettől támogatjuk az „Eay nap Szécsényért” moz­galmat, a szocialista brigádok LEVELEZŐINK JELENTIK Á mátraverebélyi modeüezőklub jubileuma gyermekintézményeket törté­nő patronálását. Az V. ötéves terv időszakában a nagyköz­ség lakossága 15 millió fo­rint értékű társadalmi mun­kát végzett. Ez az összeg 1981- ben 8 millió forint volt. Az elmúlt évben is jelentős tár­sadalmi munkát végeztek a nagyközség lakói. A szerve­zésben, az előkészítésben a mi munkánk is benne van. — Szécsényben mennyire sikerült a lakosság különböző rétegeit bekapcsolni a mun­kába? — Az értelmiség egyre na­gyobb szerepet tölt be a köz­ség közéletében. Kiemelke­dik a pedagógusok aktivitá­sa, akik tevékenyen részt vesznek a mozgalom közokta­tási, közművelődési felada­tainak végrehajtásában; az ismeretterjesztő, a béke- és ba­rátsági munkában. Az utóbbi években egyre jobban sike­rül aktivizálni a műszaki, ag­rár és egészségügyi értelmi­séget is. Jó az együttműködé­sünk a nagyközségi KISZ-bi- zottsággal. Egyre több fiatalt sikerül bevonni a közéleti munkába. Aminek örülök, hogy az utóbbi időben foko­zódott a nők közéleti tevé­kenysége. Fokozott figyelmet fordítunk a községünkben élő idős emberekkel való rend­szeres törődésre. Ezek az em­berek a lakosság 20 %-át ad­ják. A tanáccsal, a Vöröske^ reszttel és más társadalmi szervekkel folyamatosan fi­gyelemmel kísériük életkörül­ményeik alakulását. Évente megrendezzük az öregek nap­iát. A művelődési központtal közösen megszerveztük a nyugdíjasok klubját. Ha már a művelődési központot emlí­tettem, el kell. hogy mond­jam. igen gyümölcsöző a mnnkaksm<’colatunk. Évek óta jól működik a honismereti kör. a kertbarátok köre, ame’'7°t közösen hoztunk lét­re. Több jól sikerült, közös béke- és barátsági rendezvény fémjelzi együttműködésünket. Összegezve elmondhatom. he«v b;zott'águhk az elmúlt időszakban is arra törekedett. hn«v erősöéiók a nagyköz­ségben a '-"''önböző osztályok és rétének összefogása. Szenográdi Ferenc Szécsény Közgyűlés zajlott le február 12-én Mátraverebélyben. Az előző években megtartottak közül ez kiemelkedett. Ki, mert az MHSZ megalakulá­sának 35., és a klub működé­sének 15. évfordulója jegyé­ben folyt le. Az MHSZ-nek emberfor­máló, sokoldalú tevékenysé­géről még sokat hallhatunk, olvashatunk. Az eredményei­ben ott érzékelhetjük a köz­ségünkben működő három klub tevékenységét is. Külö­nösen ott a modellezőklu­bot, amely ilyen néven 15 éve, 1968-ban alakult. Gyö­kere, múltja azonban sokkal régebbre nyúlik vissza. A maghintés ideje 1938-ra esik. amikor községünkbe került Varjasy László tanító, aki nagy szaktudással és jó pe­dagógiai érzékkel gyűjtötte maga köré az új iránt min­dig fogékony mátraverebélyi gyerekeket. Bevezette őket a kézügyességet, pontos mun­kát igénylő modellek építésé­be. Akkor igen mostoha, kez­detleges körülmények között folyt a munka, de az ered­mény már akkor sem maradt el. A háborús Időszak utolsó évei, a felszabadulás utáni újjáépítés kora pillanatnyi­lag háttérbe szorította az al­kotást és szórakozást nyújtó kedvtelést, de az ötvenes évek elején annál elemibb erővel szerveződött újjá. Ezt a munkát már a mester ta­nítványai, Benus Lajos és fő­leg Oláh Sándor veszi kézbe, s a belülről jövő igényeket spontán alakult közösségben, vagy iskolai szakkör kereté­ben elégítik ki. S.ok viszon­tagság, önálló anyagbeszer­zés, műhelybérlet, villany­számla-fizetés jellemzi ezt az időszakot, de a lelkesedés mindezt legyőzte. 1960-tól a tanács már he­lyet biztosított számukra. A minőségi ugrást igazán az 1968-as év jelentette, amikor hivatalosan is megalakult a modellezőklub, társadalmi vezetőséggel, választott klub­titkárral. Ezzel bekapcsolód­tak a járási és megyei MHSZ- hálózatba, ahonnan elvi, szak­mai irányítást s anyagi tá­mogatást kaptak. Az első klubtitkár Benus László képzett modellező lett, majd rövidesen Ludányi Ist­ván vette át a klubvezetést, aki azóta is fáradságot nem ismerve, nagy ügyszeretettel s igen eredményesen vezeti a lelkes tagságot. Ludányi István klubtitkár beszámolója felelevenítette a múltat, a megtett utat s ér­tékelte az 1982-es évet, min­denre kiterjedően, ami tár­gyilagos, kritikus s egyben előremutató volt. A klub az elmúlt másfél évtizedben el­ért eredményeivel kiérdemel­te a járási és a megyei veze­tés elismerését: Borsod, Ko­márom megye, a losonci klub barátságát, de az eredmé­nyeikre felfigyelt a NÁÉV igazgatósága s az országos vezetés is. Nem érdemtelenül történt ez, mert az előző évekhez ha­sonlóan 1982-ben is 21 külön­böző szintű versenyen vettek részt. Az eredmény 8 első, 4 második, 7 harmadik he­lyezés. A Felszabadulási Ku­pát 3 győzelmükkel véglege­sen magukénak mondhatják. Húsz minősített tagjuk van, ebből 2 arany, 4 ezüst, 1 bronz fokozatú, összesen 32 taggal működnek, amelyből 12 úttörő. Az úttörőket, ahol az alapokat rakják le, Gort- va Sándor tanár vezeti igen jó érzékkel a megalakulás óta. így a közgyűlésen meg­jelent 29 tag három nemze­déket képviselt, mégpedig az úttörőket, a KISZ-t és az idősebbeket. Az alapító tagoK közül ott volt a klubtitkáron kívül Bottyán Gábor, Oláh Tibor, Nagy Gábor és Ludá­nyi Istvánná, akik még ma is aktív modellezők. Sőt, há­rom éve már sárkányoznak is, nem kezdő fokon. Az 1983. évi terveik sem szerények. Tartani az elért szintet, a beütemezett 19 ver­senyen (járási, megyei, terü­leti, országos s különböző ku­pák) való részvétellel, helyi kiállítással öregbíteni hírne­vüket. Folytatják az eddigi kimagasló társadalmi munkát is. amelynek keretében a gyermeknapra egy felszerelt játszóteret kívánnak átadni egv ma még romos területet. Munkájukról elismeréssel szólt Molnár Gábor a járási MHSZ-kiküldött, aki támo­gatásukról biztos’'totta a klubot. Ezt tette Hartmann Józsefné tanácselnök és Oláh Sándor veterán is. Mit tegyen ehhez e sorok írója, aki 1938 óta kíséri fi­gyelemmel a munkájukat? Nem egyebet, mint azt, hogv érjenek el további sikereket s, nagvon sok örömet leljenek e tevékenységben és a közös­ségi életben! Bár csak több ilyen alkotó közösség lenne a különböző területen a közsé­günkben és azon túl is. Verebclyi András Mátraverebély Szombaton Balassagyarmaton Emlékezés Vándor Sándorra A kórusmozgalmi rendez­vények sorozaténak félidejé­nél tártva a KÓTA Nógrád megyei szervezete értékelő, il­letve minősítő fordulóval ké­szült fel a májusban országos szinten is megrendezendő Ván­dor Sándor-kórusszemle be­mutatására. Ennek „előesté­jén”, február 19-én Balassa­gyarmaton, a Szántó Kovács János Szakközépiskolában hat, megyei amatőr vegyes Kar Il­letve a salgótarjáni Bányász férfikar a munkásénekkarok képviseletében lép dobogóra. Egyszólamú hangzással, közös blokkot képezve körülbelül 180 karénekes ajkáról szárnyal majd többek között Vándor Sándor Talán tudunk dalolni még című alkotása. Ezzel em­lékezünk meg a mártírsorsú, a munkáskórusok egykori tanító- mesteréről, zeneszerzői mun­kásságáról, „Vendről”, szüle­tésének 82. évfordulóján. Kó­rusokat szervező és nevelő misszionárius volt, aki magas fokú tehetségének izzásával kapcsolódott a harmincas­negyvenes évek munkásmoz­galmának történetéhez. A fa­sizmus iszonyatos dühöngése idején is József Attila, Radnó­ti Miklós és más költők ver­seiből gyújtó hatású kórusda­lokat vitt tanítványaival do­bogóra. Kapcsolatban volt Ságvári Endrével, Orbán Lász­lóval, Földes Ferenccel. Életé­nek, művészetének keretét — kubikusok, szabók, szűcsök, bőrösök és építők — az em­beribb sorsért harcoló munká­sok serege alkotta. Köztük fej­lődött azzá, kinek emlékét a szocialista kórusmozgalom ápolja. 1944 márciusától az országra nyomasztó terror nehezedett és a legsötétebb emberi indula­tok tombolása szabta rövidre a miskolci születésű zeneszer­ző életét. A megyei kórusszem­le alkalmával szeretnénk az eddiginél is gondosabban ápol­ni Vándor Sándor emlékét, hogy műveinek műsoron való tartása a jövő kórusnemzedéké­re is meggyőzően hasson. T. Gy. Vidám jelmezes farsangi bálon szórakozhatott a hét vegén a salgótarjáni Mártir.ok úti Ä1 talanos Iskola közei nyolcszáz kisdiákja. fotó: Bihari Zoltán 'dősek Salgótarjánban Köszönet a gondoskodásért A salgótarjáni garzonhoz idős lakói kerestek meg a minap, hogy az újság hasábjain el­mondhassák köszönetüket a vá­rosi tanács egészségügyi osztá­lya által biztosított, és az évek hosszú során már jól bevált gondoskodásról, amelyet az idős, beteges emberek érdekében vé­geznek. A puszta köszönet elé ide kí­vánkozik, hogy a Házi szociá­lis gondozásban nemcsak a garzon idős lakói részesülnek, hanem a város egész területén élő, segítségre szoruló emberek. A garzonban Híves Lászlóné és Báli Miklósné gondozónők igen nagy igyekezettel, szeretettel és lelkesedéssel kopognak be a se­gítséget várókhoz. Kinek'kinek egészségi állapotát ismerve szer­zik be a gyógyszereket, bevá­sárolnak az élelmiszerboltban, felviszik a vendéglőből az ebé­det elmennek a Patyolatba a tiszta ágyneműért, vagy bonyolít­ják a mosatást stb. S ami még ennél is több, minden találko­záskor megkérdezik: — Hogyan érzi magát a kedves beteg? Kedves melegséget sugalló sza­vaik - mint mondják az idős emberek — már önmagukban is fél sikert, aznapi jó közérzetet teremtenek. Hát ezt köszönik meg most általam a garzon szociá­lis gondozottjai.- tj ­Vasutasok Méltónak bizonyultak az elismerésre A salgótarjáni MÁV épület-,' hídfenntartó főnökség 13. szá­mú építésvezetőség Kossuth Szocialista Brigádja nagyon hosszú múltra tekinthet vissza. Brigádvezetőjük Bodzási La­jos festő. Megalakulásuk óta több ízben elnyerték jó mun­kájukkal a brigád, bronz, ezüst és arany fokozat kitün­tetéseit. Sőt, 1976—77-ben, két­szer egymás után a MÁV Ki­váló brigádja kitüntetést is megkapták. Az elmúlt napokban az épü­let-, hídfenntartó főnökség szo­cialista brigádvezetői Miskol­con tanácskoztak, melynek so­rán a salgótarjáni Kossuth Szocialista Brigádot az ezüst fokozatú kitüntetésre javasol­ták. Telek László építésvezető, valamint Boda Gyuláné bri­gádtag elmondotta, hogy a bri­gád minden vállalását teljesí­tette. Ez évben egy ifjúsági brigád is alakult. A pásztói 12. sz. épület híd­fenntartó építésvezetőségen egy brigád Nógrádi Sándor né­ven 1980-ban, hazánk felsza­badulásának 35. évfordulója tiszteletére alakult 10 fővel. Kormos László építésvezető arról tájékoztatott, hogy az el­múlt év vállalásai sikeres túl­teljesítését nagyban elősegí­tette a kedvező időjárás. A hídfenntartási munkát az őszi és téli hónapokban is folya­matosan tudták végezni. A brigádot bronz fokozat ki­tüntetésre javasolták. 1982-ben itt is alakult egy újabb bri­gád, amely Rákóczi Ferenc ne­vét vette fel. (Szűcs) Alkalmi vásár Nagy sikerű alkalmi vásárt ren­dezett február ll-én a Nógrád megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat a Váci Kötöttárugyár pásztói gyáregységében. A gyár klubhelyiségében 30 százalékos ár­engedménnyel kaphatók voltak: ételkonzervek, savanyúságok, ször­pök, befőttek. Barackdzsemből kettőt fizetett és hármat kapott a vásárló. Volt még pácolt hal (ruszli), téliszalámi, paprikás szalámi, datolya és cukrászsüte­mény nagy választékban. Három­száz forint értékű vásárlásnál reklámajándékot kaptak az üzem dolgozói. Wiltner Anna Váci Kötöttárugyár, Pásztó összeállította: Tóth Jolán

Next

/
Thumbnails
Contents