Nógrád, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-16 / 39. szám

VTLÄG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK? NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXIX. ÉVF., 39. SZÄM ARA: 1,40 FORINT 1983. FEBRUAR 16., SZERDA Napirenden a papír- és nyomdaipar Tanácskozott az országgyűlés ipari bizottsága r A hazai papíripar alapvető feladata, hogy minél telje­sebben kielégítse a hazai igényeket, s ezáltal csökkentse, illetve itthon előállított termékekkel helyettesítse az impor­tot — állapította meg egyebek között az országgyűlés ipari bizottsága a Papíripari Vállalatnál, Csepelen kedden megtar­tott ülésén, amelyen a papír- és nyomdaipar helyzetét tekin­tették át. A tanácskozáson elnöklő Stadinger Istvánnak, a bizottság titkárának megnyitóját követően Szabó Imre ipari miniszterhelyettes fűzött szóbeli kiegészítőt az írásos elő­terjesztéshez, amelyet a képviselők a tanácskozás előtt kézhez kaptak. A miniszterhelyettes utalt arra, hogy a két — egymásra annyira ráutalt — iparág, a papír- és a nyomdaipar az el­múlt években dinamikusan fejlődött. A papíripar fontos társadalmi igényeket elégít ki a művelődésben, a tájékozta­tásban és a csomagolásban, valamint a közvetlen lakossági kínálatban. Magyarország ter­melése egy lakosra vetítve a világ és a K©ST-országok át­lagos szintjének felel meg. A jelenlegi papírfogyasz­tással a KGST-országok között a harmadik, a vi­lágrangsorban a 28. helyet foglaljuk el. Ezt követően szólt arról, hogy jelenleg a további fel- használásra kerülő úgyneve­zett rostos féltermékek és a papírkarton-szükséglet két­harmadát, a feldolgozott pa­píripari késztermékek 90 szá­zalékát itthon állítjuk elő, a további részt behozatalból fe­dezzük. Az elmúlt évtizedben a féltermékgyártás fejlesztésé­nek üteme volt a legszeré­nyebb. Ezzel szemben a papír- és kartontermelés új gépek özembe helyezésével, a rekonst­rukciókkal, a korszerű szá­mítógépes folyamatszabályo­zás bevezetésével erőteljesen növekedett. A papíripar jelen­leg mintegy 220 papírfajtát ál­lít elő. A hazai papírfeldol­gozás mintegy 2500-féle termé­ket produkál. Szabó Imre áttekintette a papíripar 13 gyáregységét ma­gába foglaló Papíripari Válla­lat tevékenységét is. A válla­latnál összpontosul a rostos- féltermék és a papírkarton- termelés egésze, valamint a papírfeldolgozó ipari tevé­kenység több mint 80 száza­léka. E tervidőszak fejlesztési programjai közül kiemelkedik a szolnoki papírgyár rekonst­rukciója, ahol új papírgépet állítanak üzembe — mondotta a továbbiakban a miniszter- helyettes. A hazai papírgyár­tás fejlesztése elsősorban ha­zai nyersanyagbázisra alapoz­va képzelhető el. Ehhez gon­doskodni kell a papírhulladék szervezettebb begyűjtéséről, feldolgozásáról. A nyomdaiparban 1970 óta nagyszabású változás történt: az akkori 1,5 milliárdos gép­park jelenleg tízmilliárd fo­rint értékűre bővült. A nyomdaipari fejleszté­sek lehetővé tették a tech­nológiák korszerűsítését, azt, hogy a hazai nyomdaipar is lépést tartson a világ mű­szaki fejlődésével. Az országos rekonstrukció során megépült a Szikra Lapnyomda új üze­me. ahol az országos vezető napilapok közül kettőnek az Egy év négy keréken Mit végeztek a balassagyarmati vofánosok? A Volán 2-es számú Válla­latának balassagyarmati üzem- igazgatósága a szállítás sok­féle válfajával igyekszik ki­elégíteni az igényeket. Tavaly 114 tehergépkocsi­juk fuvarozott különféle árut hosszabb-rövidebb távolság­ra. Szinte elképesztő, hogy ennyi jármű tizenkét hónap alatt több mint 1 millió 160 ezer tonnát mozgatott meg. Többnyire a balassagyarmati és a rétsági járás területén teljesítették a megrendelők kívánságait. Régi megrendelő­jük a környékbeli két kőbá­nya: a nógrádkövesdi és a keszegi. Távolsági fuvarokra a járási székhely nagyüzemei, a kábelgyár, a fémipari vál­lalat és az Ipoly Bútorgyár kéri föl az immáron korsze­rű, új telepre költözött üzem- igazgatóságot. Régi, jó ügy­felük a Romhányi Építési Kerámiagyár. A balassagyar­mati volánosok terítik Nóg- rád . megyében a Coca-Colát és még néhány' üdítőt. Gyakran kaptak megbízást vasúti fuvarozásokra, teher­autóik hordták föl a vago­nokhoz (vagy épp el a vasút­ról) a különféle árukat Ott már többnyire géppel rakod­nak. Tavaly a gépi rakodás­ból tizenkétmillió forintot könyvelhettek el bevételnek. Áruszállításból ennek a tíz­szeresét. Emberek a buszon Az említett két járásban a balassagyarmati üzemigaz­gatóság a személyszállítás gazdája. Az elmúlt esztendő­ben nyolcmilliónál több utas ült a jól ismert Ikarus-buszo- kon, amelyekből 72 van a ba­lassagyarmati üzemigazgató­ság tulajdonában. A menet- rendszerű járatok mellett fontos feladatuk volt a mun­kásjáratok biztosítása megyén belül és kívül is. Több busz indult hajnalonta budapesti építőipari vállalatokhoz, vitte hozta az ingázókat. Megújí­tották a tavalyi szerződést a romhányi kerámiagyár, a fel- sőpetenyi ásványbánya illeté­kesei, márciustól pedig az Ik- ladi Műszergyár is rendelt munkásjáratot. Turistákkal, kirándulókkal megjárták az Ikarusok már Ausztriát, Olaszországot, az NSZK-t és sok szocialista or­szág útjait. Tavaly kereken 72 millió forintot fizettek az utazók menetdíjkánt a Volán kasszájába. Magas költség — új ötlet Az elmúlt év végén meg­emelt utazási költségek mi­att érezhetően csökkent a személyszállítás forgalma. Ha nyereségesen akarnak gazdál­kodni, akkor ..lépni kell négy keréken is”. Űj szolgáltatást szeretnének bevezetni, amit komplex utaztatásnak nevez­hetnénk. A tervek szerint nem csupán fuvaroznák az utasokat, de szállásukról és étkezésükről is gondoskod­nának. Tárgyalások folynak különféle kedvezmények be­vezetéséről. ofszetnyomása vált lehetővé, s 11 megyei nyomdában is ma már korszerű eljárással készí­tik a napilapokat. A fejleszté­sek eredményeként a nyomda- termékek minősége jelentősen javult, széleskörűvé váltak a színes kiadványok. Megrövi­dült az átlagos gyártási átfu­tási idő is — például a köny­veknél a korábbi 18 hónapról nyolc és fél hónapra — ezzel azonban még mindig elégedet­lenek a szakemberek. Az anyagi feltételek szűkös­sége miatt a további fejleszté­sek pénzügyi forrásait lehető­vé tevő hitelek ma már csak az export növelésével és az import helyesbítésével pályáz­hatók meg — hangzott el a tájékoztatóban. Gondot jelent a nyomda­iparban, hogy elmaradt az elő­készítő és a befejező művele­tek — szövegszedés, nyomófor­ma-készítés és kötészet — kel­lő mértékű korszerűsítése és gépesítése. Ugyancsak nehézséget okoz a létszám- hiány, s az is, hogy mind kevesebben választják a fiatalok közül ezt a szak­mát hivatásul. A fő feladatokat vázolva a miniszterhelyettes elmondta, hogy nyomdaipar exportjának növeléséért a külkereskedelmi piacszervezet korszerűsítésére törekszenek a termelővállala­tok és a külkereskedelem ér­dekeltségének összehangolásá­val. A szóbeli kiegészítés után a képviselők kérdéseket tettek fel, majd vita következett. A hozzászólók rámutattak arra, hogy a nyomdaiparban dol­gozók növekvő teljesítménye és anyagi elismerése között nincs kellő összhang, mert a korábban elhatározott bérpre­ferencia végrehajtására most nincs lehetőség. Többen nehez­ményezték a még mindig ma­gas nyomdai átfutási időket, s feleleteket kértek egyes — nem művészi kivitelű — könyvek árának indokolatlan mértékű emelésére. Több képviselő az egész­ségügyi papírok, a papír zsebkendők, a papírpelen­kák időszakos hiányára kért magyarázatot. Felhívták a figyelmet arra is, hogy míg egyes sikerkönyvek pillanatok alatt „pult alól” el­fogynak, más kötetek garma­dával porosodnak az üzletek­ben, évek óta nem találnak vevőre. Szó esett arról is, hogy bár van Magyarországon of- szetnyomólemez-előállító szö­vetkezet, termékeit a hazai nyomdák nem használják, szí­vesebben dolgoznak a csak ' Folytatás a 3. oldalon.) Ntifr Tavaly egymillió forint árbevételt hoztak a Nógrád megyei Szolgáltatőipari Vállalat­nak azok a híradástechnikai berendezések, amelyeket a Ramovill Vállalat számára gyártottak az elektronikai üzemben. A televízió javításához, az antennarendszerek elhe­lyezéséhez és karbantartásához szükséges műszerek a vállalat fejlesztő gárdájának ter­mékei, várhatóan exportálási lehetőséget is biztosít számukra. Képeinken: azt a kombi­nált műszert gyártják sorozatban, amellyel adásszüneteit idején is biztonsággal beállít­ható a tévé bármely áramköre, segítségével a monoszkóphoz hasonló mérőábra bocsát­ható ki, így minden időpontban javítható a vevőkészülék. A célműszert szervizállomá­sok szakemberei használhatják eredménnyel. — kulcsár — Miként kezdtek üzemeink? Nehéz után nehezebb a bányagépgyárban A múlt esztendőt, a nehézségek ellenére is, ipari, me­zőgazdasági, s egyéb termelőtevékenységet folytató egysé­geink túlnyomó többsége sikeresen zárta. Érzékenyen rea­gáltak a megváltozott körülményekre, s bár — főként a külpiacon — adódtak értékesítési gondok, sikeresen telje­sültek az exportcéikitűzések is. Az idei év, az előzőeknél is még magasabb ■ követelmények, a világpiaci hullámzások és a hazai szabályozórendszer változásai miatt, korántsem lesz könnyebb, mint a tavalyi. Gazdálkodó egységeink jáva azonban szervezett, jó minőségű és eredményeket hozó munkával ebben az évben is túlteszi magát a nehézségeken, bizonyítva a megváltozott körülményekhez való rugalmas alkalmazkodást. Hogy miként, erről szólunk ma megkezdő­dött sorozatunkban, amely az 1983-as év tervei mikéntjé­nek megvalósításával foglalkozik. Az Országos Bányagépgyár­tó Vállalat salgótarjáni gyára a múlt évet sikerrel zárta; tervét nyolcmillióval teljesí­tette túl, s így 456 millió fo­rint termelési értéket produ­kált. Az idei esztendőre az Lakáshoz jutni Fórum KISZ-titkároknak Salgótarjánban A fiatalság, az önálló élet megkezdésének egyik legna­gyobb gondja az otthonterem­tés. Jelenlegi gazdasági adott­ságaink mellett a lakás rész­ben „hiánycikk”, részben nem éppen olcsó dolog. Államunk — s ez az utóbbi hónapok­ban hatályba lépett rendelke­zésből tükröződik — igyek­szik a lehetőségein belül meg­könnyíteni a fiatalok lakás­hoz jutását. Hogy az érintet­tek minél szélesebb körben tájékozódhassanak az őket ^megillető jogokról, az előttük álló lehetőségekről, a KISZ salgótarjáni városi bizottsá­ga különböző fórumok szá­mára tájékoztató rendezvé­nyeket szervez. Kedden titká­ri értekezlet keretében tartot­tak lakáspolitikai fórumot, melyre a KISZ-titkárok meg­hívhatták a lakásproblémá­val küzdő alapszervezeti ta­gokat is. A városi tanács, az ingatlankezelő vállalat, illet­ve az OTP illetékes szakem­berei nyújtottak alapos tájé­koztatást a rendelkezésekről és lehetőségekről, majd vála­szoltak a hallgatóság kérdé­seire. A legtöbben a lakbér- rendelkezésekről, a kérvények besorolásáról, a tetőtér-beépí­tés lehetőségeiről leértek és kaptak felvilágosítást, de szó­ba kerültek más megoldások is. átmenet minden zökkenő nél­kül történt. 1982-ben, főként az utolsó negyedévben sike­rült megteremteni a munka folyamatosságát, amely egyéb­ként hosszú évek óta jó — és követendő! — gyakorlat. Mindezek ellenére az 1983- as év nehezebbnek ígérke­zik az előzőnél. Az erős kö­zépkategóriába tartozó gyártó- egység, amellyel szemben a legfőbb népgazdasági követel­mény hogy maradéktalanul elégítse ki a hazai szénbá­nyászat igényeit, valamint járuljon hozzá az export-im­port . mérleg egyensúlyának helyrebillentéséhez, nehéz hónapoknak néz elébe. Hiába kezdték sikeresen az évet, már most is kísért az alap­anyag-ellátás és az általuk gyártott szerkezetekhez — példaképp a BSZ—IV. típusú bányai szállítószalagokhoz szükséges gumihevederek hiá­nya. Igaz, ez ügyben már 1982-ben is történtek a leg­magasabb szinten tárgyalá­sok, ám az eredmény csak vi­szonylagos és rövidéletű volt. Mindezek ellenére az OBV salgótarjáni gyárában biza­kodnak, hogy idei feladataik­nak is eleget tesznek. Hiszen úgy fest a kép, hogy a meg­levő rendelésállomány jelen­tősen meghaladja gyártóka­pacitásukat, s már most kény­telenek ezek közül a nem olyan fontosakat kiszelektál­ni, avagy későbbi határidő­re beprogramozni. Nehézségeiket idén növeli még, hogy jelentősen megnőtt több mint hatvanötmillió forinttal, az apró, ám az ál­taluk gyártott berendezések üzemeltetéséhez elengedhe­tetlenül szükséges alkatrész- igény.^ Különösen nagy menv- nyiségű szállítószalagdobot és görgőt kell a megrendelők számára gyártani. Mindemel­lett nem lesz könnyű export­tervük teljesítése sem, bár ezt a múlt évi negyvenkét­millió forinttal szemben még öttel szeretnék növelni. Fel­vevőpiac — főként a Német Demokratikus Köztársaság —- van, ám ez is az importból beérkező golyóscsapágyak és egyéb alkatrészek beérkezésé­nek függvénye. A jelen’egi helyzet szerint a megyeszékhe­lyi gyárnak —. akármekkora is a rendelésállománya — nem lesz lehetősége a tavalyi sikerek megismétlésére. Rár, miként az illetékesek el­mondották, év közben még változhat a helyzet. Hiszen az általuk gyártott és a honi bá­nyákban üzemelő, csaknem hatszáz kilométer hossznyit kitevő szál’ítószolagok za­vartalan működése a válla­latok érdeke is. A bányagépgyáriak törek­vése egyelőre az, hogy az el­ső negyedéves kilencvenmtt- liós termelési tervet sikerül­jön túlteljesíteni. A ..minden kezdet nehéz” szakasz után azonban edd-'ei eredménvc'k hez méltó termetessel Mvá*. nak kirukkolni. Ez — hona, súlyozzák —, nemcsak rít­tuk múlik.

Next

/
Thumbnails
Contents