Nógrád, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-16 / 39. szám

Tanácskozott az országgyűlés ipari bizottsága (Folytatás az I. oldalról.) Importból beszerezhető nyo­mólemezekkel. Szorgalmazták a még fel nem újított: nyom­dák korszerűsítését is. A kérdésekre és a hozzá­szólásokra adott válaszokból kiderült, hogy a nyomdai át­futási időket csak mintegy felét teszi ki a technikai elő­készítés. A könyvek megjele­nését gyakran a kiadói, szer­kesztői munka, a nyomdák és a kiadók közötti kapcsolatok hiányosságai lassítják. Intéz­kedéseket hoznak annak ér­dekében, hogy a nyomdaipar a kiadókkal együtt az átfutá­si idők további csökkentésé­vel lehetővé tegye az élő, kor­társi írók műveinek időben történő megjelenését. A Mi­nisztertanács Tájékoztatási Hivatalával és a könyvkiadók közreműködésével megvizs­gálják a papírtakarékosság- további lehetőségeit. A kiadóknak nagyobb fe­lelősséggel kell megálla­pítaniuk egy-cgy kiad­vány példányszámút, s fontolóra veszik az egyes lapok és folyóiratok összevo­násából adódó takarékossági lehetőségeket is. A papírzseb­Körút a fekete kontinensen Véget ért az ENSZ-főtitkár afrikai körútja. Pérez de Cuellar nyolc országot keresett fel az elmúlt napokban, s találkozóin meggyőződhetett, milyen rendkívül súlyos örök­séggel küszködnek a fekete kontinens államai. Érthető — lélektanilag is és politikailag is —, hogy ez a sokat szen­vedett földrész, amelynek páriáival benépesítették Dél- és Közép-Amerika, valamint az Egyesült Államok déli részé­nek hatalmas térségeit, vérlázító múltjának folyamatossá­gát látja mindabban, ami a Dél-afrikai Köztársaságban és az általa megszállt Namíbiában történik. És abban is, ami nem. Hisz Namíbiában egyelőre a számtalan világszerveze­ti erőfeszítés ellenére sem következett be lényeges előre­haladás és ugyanez vonatkozik magára az apartheid rezsim­re is, amely Namíbia időhúzásával éppúgy megkeseríti szomszédai, az úgynevezett frontállamok életét, mint az ellenük intézett gazdasági, nemritkán katonai támadásaival. Mivel a főtitkár által meglátogatott országok közül nem kevesebb, mint hat éppen ilyen frontállam volt, a világ érthető érdeklődéssel várta, körútja után hogyan foglal ál­lást a világszervezet első embere. Javier Pérez de Cuellar választhatta volna az aggályosán semmitmondó centizge- fést, ügyelhetett volna arra, hogy senkinek (így az Egye­sült Államoknak és a kérdéssel Intenzívebben foglalkozó másik négy nyugati hatalomnak) ne legyen kellemetlen, amit mond. A világ elégtétellel állapíthatja meg, hogy a főtitkár nem erre ügyelt —, hanem a tényekre, az igazság­ra. Körútja utáni első állásfoglalásában félreérthetetlenné tette több, a kontinens helyzetére és Namíbia jövőjére vo­natkozó alapvető nézetét. Kijelentette például, hogy a dél­afrikai csapatok által évtizedek óta megszállt Namíbia jö­vőjét nem lehet összekapcsolni a törvényes kormány ké­vésére éppen a dél-afrikai agresszió veszélyével Angolában szembenéző kubai csapatok kivonásával. De Cuellar körútja során is, körútja után is világossá tette, hogy az ENSZ veze'ése, és ő maga személyesen „oszt­ja Afrika népeinek egészséges türelmetlenségét”. Egy olyan időszakban, amikor a nemzetközi recesszió a világátlagnál is jobban sújtja a fekete kontinenst (elég a ghanai vendég- munkások kiutasítására gondolnunk Nigériából), a növek­vő türelmetlenség teljesen érthető. Harmat Endre NCGRÁD - 1933. február 16., szerda Barátaink életéből Meghalt Firjubin Nyikolaj Firjubin szovjet külügyminiszter-helyettes, ki­emelkedő szovjet diplomata 75 éves korában elhunyt. Az SZKP és a szovjet kor­mány vezetői által aláírt nekrológ megállapítja, hogy Firjubin halála a szovjet diplomáciai szolgálat súlyos vesztesége. Firjubin 1953-tól haláláig a szovjet külügyminisztérium­ban dolgozott. Nagykövet volt Csehszlovákiában és J q- goszláviában. 1957 óta volt külügyminiszter-helyettes. Éveken keresztül a Varsói Szerződés politikai tanácsko­zó testületének főtitkári tisztségét töltötte be. és több nemzetközi találkozón, kon­ferencián vett részt. Cheysson ma Moszkvába utazik Élőiéiben a világpolitika legégetőbb kérdései Pobsa János, az MTI tudó­sít' í Úja: s Cheysson francia kütüg',miniszi,er ma a Szov- jeiunl iba utazik, ahol csütörtökön és pénteken Gro- miko külügyminiszterrel tár­gya'. Párizsi politikai és dip­lomáciai körökben nagy ér­deklődés előzi meg az utat, hiszen Cheysson hivatalos lá­togatást még nem tett Moszk­vában. bár az elmúlt két év­ben többször is találkozott Gromiko külügyminiszterrel az ENSZ közgyűlésén. Az MTI párizsi tudósítójá­nak értesülése szerint * moszkvai tárgyalásokon el­sősorban a világpolitika leg­égetőbb kérdéseiről lesz szó- az európai biztonságról, az eurorakéták problrmájárr!, a madridi értekezletről s a kö­zel-keleti kérdéskörről. Fran­cia részről fel kívánják vet­ni az afganisztáni és a len­gyelországi helyzet kérdését is. Ezenkívül áttekintik a két­oldalú kapcsolatok alakulá­sát s Cheysson külügyminisz­ter aláírja a tízéves tudomá­nyos és technikai együttmű­ködés nemrég kidolgozott új programját. A francia kommentátorok rámutatnak, hogy az eurora­kéták kérdésében, az afga­nisztáni és lengyelországi helyzet megítélésében to­vábbra is ellentétes a hivata­los francia és szovjet állás­pont. Párizsi illetékes körök­ben azonban fontosnak tart­ják, hogy e kérdésekben is közelebbről megismerjék a szovjet nézeteket s ugyanak­kor pontosan ismertessék a francia vo emén"t. A madridi konferenciával kao'-solatban a francia ki*!.. ügymimsz* ári jnioa.i hangsú­lyozzák. hogy Franciaország az értekezlet sikerét kívánja, s reméli, hogy annak ered­ményeként összehívják majd az európai leszerelési értekez­letet. Annak első szakaszában — a francia elképzelés sze­rint — kölcsönös bizalom- erősítő intézkedésekről, má­sodik szakaszában pedig a hagyományos fegyverzet és haderők csökkentéséről tár­gyalnának. A francia külügyminiszté­riumban arra is rámutat­nak, hogy Cheysson e látoga­tása még nem jelenti a fran­cia—szovjet kapcsolatok ko­rábbi „szoros és meghitt” jel­legének helyreállítását, a magas szintű találkozók ko­rábbi rendszeres üteméhez való visszatérést. A gazdasági kapcsolatok kérdéséről Párizsban hang­súlyozzák, hogy Franciaor­szág az együttműködés foko­zására és elmélyítésére tö­rekszik, annál is inkább, mert az árucsere-forgalomban az elmúlt évben a francia de­ficit 8,5 milliárd frank volt, s szeretnék, ha az árucsere­forgalom kiegyensúlyozot­tabbá válna. Lengyel mezőgazdaság Nem volt rossz év. de... A tavalyi esztendőt a len­gyel mezőgazdaságban bátran tekinthetjük nem rossz év­nek. Annak ellenére igaz ez, hogy nem volt jó termés bur­gonyából, repcéből és gyenge volt a szénatermés is, ami kihatott az állatállományra, ezen belül főleg a sertések számára. A gabona átlagos terméshozama 26,2 mázsa volt hektáronként, vagyis elég szép. A 21,2 millió tonnás ga­bonatermés hét és fél száza­lékkal haladta meg az előző évit. Burgonyából és a ka­pás takarmánynövényekből viszont 23—23 százalékkal, szénából pedig 15 százalék­kal volt kevesebb a termés. De mit is jelent mindez a fogyasztók számára? Az ál­latállomány csökkenése átme­netileg növelte a hús és húskészítmények fogyasztását: a tervezett egy főre jutó évi 52—54 kilogrammról 64 kilo­grammra. ebből mintegy húsz- százalékos növekedés a jegy rendszeren kívüli eladás­ból származott. Az idén is biztosítva lesz a jegyrendsze­ri fejadag a hús- és húské­szítményekből a jelenlegi szinten, azzal, hogy jelentő­sen javul a baromfihús-ellá­tás. A baromfihúst a ked­vező árnak köszönhetően mar­hahúsért külföldről szerezzük be. Az állatállomány szint­jének tartása érdekében az anyakocákat nevelő sertés- tenyésztőknek, a szerződéses hízókat nevelő, valamint az állandó tejszállító egyéni gaz­dáknak takarmánytámogatást nyújt az állam. Télen és ko­ra tavasszal kielégítő lesz a tejellátás, bár egyes nagyobb városokban télen a tej egy részét tejporból állítják elő. Kenyérből sem lesz hiány, jóllehet, a gabonafelvásárlás si tervet e téren csak 50 szá­zalékosan sikerült teljesíteni. Pedig az országban van bő­ven gabona, az állam mégis kénytelen mintegy 240—260 millió dollárért külföldről vá­sárolni kétmillió tonna gabo­nát. A földművesek és az állam közötti kapcsolatokban a vál­tozások jelentősek, jóllehet, a jelentőségüket még nem ér­tékelik megfelelően. Gondo­lok itt elsősorban egy egész sor új törvényre, amelyek megerősítik az egyéni gazdák tulajdonjogát, és az ingatlan­tulajdonnal való szabad ren­delkezést, függetlenül az ál­lamigazgatási szervektől. Le­het, hogy a szóban forgó új törvények jelentősége még nem mélyült el a falusi la­kosság tudatában, de teljes létbiztonságot garantálnak az egyéni gazdáknak, aminek a hatása valószínűleg megmu­tatkozik majd a gazdálkodás­ban. Az egyéni gazdák társadal­mi, szakmai szervezeteiről szóló törvény jelentős jogokat biztosít a mezőgazdasági kö­röknek, a szakági egyesülé­seknek, stb. A szóban forgó törvény a mezőgazdasági szer­vezetek számára lehetővé te­szi, hogy részt vegyenek min­den, a falvak életével kap­csolatos fontosabb gazdasági és társadalmi döntések meg­hozatalában. S befejezésül, érdemes még említést tenni a növényter­mesztésben és állattenyésztés­ben végbemenő változások szükségességéről, amelyeknek lényege az alapvető agrotech­nikai műveletek színvonalá­nak a megjavítása. A 70-es években a lengyel mezőgaz­daságban gyakran számos alapvető kérdést figyelmen kívül hagytak, s helyettük növelték a különféle eszkö­zök, többek között az állam által biztosított takarmány-és műtrágyaellátást, amire a kö­vetkező években nem lehet számítani. Jcrzy Olbrycht Két út: politika és fegyveres harc Ülésezik a palesztínai nemzeti tanács kendők, az egészségügyi pa­pírok, papírpelenkák idő­szakos hiánycikké válásának oka, hogy ezekhez az alap­anyagokat nem itthon állít­ják elő. A papíripar tervsze­rű fejlesztésével szeretnék megoldani, hogy ezek a fon­tos termékek se fogyj anak el egyik napról a másikra az Üzletekből. A hazai ofszet nyomólemez felhasználásá­nak egyik legfőbb akadálya — hangzott el az ezzel kap­csolatos észrevételre reflek­tálva — az eddigi kísérletek nem hozták meg a kívánt eredményeket. Szükséges, hogy keressék a megfelelő minőségű ofszet nyomólemez hazai gyártásának további le • hetőségeit. A bizottsági ülésen felszó­lalt Herczeg Károly (Borsod m.), Biró Miklós (Szabolcs­Szatmár m.), Stadinger Ist­ván (Budapest), Weiszböck Rezsőné (Győr-Sopron m.), Kangyalka Antal (Csongrád m.), Antal Imre (Pest m.), Láng Tibor (Budapest), Ka­szai Imre (Budapest), Jávor­kai István (Komárom m.), Ju­hász Mihály (Budapest), a Papíripari Vállalat vezérigaz­gatója, Losonczi Nándor, a Művelődési Minisztérium ki­adói főosztályának osztályve­zetője, Lux János, a Nyom­da-, a Papír- és a Sajtó Dol­gozói Szakszervezetének főtit­kára és Csöndes Zoltán, a Szikra Nyomda vezérigazga­tója. A bizottsági ülésen elhang­zott legfontosabb, intézkedést kívánó javaslatokról írásban tájékoztatják az ipari minisz­tert és az illetékes főhatósá­gokat. Te ties ülés Madridban Varga István magyar nagy­követ elnökletével kedden teljes üléssel folytatta mun­káját az európai béke és biz­tonság kérdéseivel foglalkozó madridi találkozó. Az ülés el­ső szónoka a holland küldött­ség vezetője volt. A. Croin nagykövet kiemel­te, hogy országa kész együtt­működni tartalmas és ki­egyensúlyozott záródokumen- . tűm véglegesítésében. A hol­land küldött kifejezte készsé­gét a komoly, érdemi munká­ra, ugyanakkor továbbra is kitartott a nyugati országok már korábban beterjesztett módosító javaslatai mellett. Peter Steglich, az NDK kül­döttségének vezetője kiemelte az enyhülés megőrzésének, a katonai szembenállás csök­kentésének jelentőségét, majd kifejezte reményét, hogy „még ebben az évben létrejön az ésszerű kompromisszum a szembenálló felek között”. Az NDK delegátusa különösen fontosnak minősítette az eu­rópai leszerelési konferencia összehívásában, annak fela­datból ében való megállapo­dást. Kijelentette: ,az NDK — a svéd kormány azon ja­vaslatára, hogy a két szövet­ségi! rendszer érintkezési vo­nalában hozzanak létre atom- fegyvermentes övezetet — kész arra, hogy egész terüle­tét ennek az övezetnek a ren­delkezésére bocsássa.” „Nem a harc kedvéért har­colunk és nem az elutasítás kedvéért vagyunk elutasítóak — szabadságunkért és bé­kénkért küzdünk” — e sza­vakkal fejezte ki Jasszer Ara­fat, a PFSZ VB elnöke hét­főn, a palesztinai nemzeti tanács 16. ülésszakának meg­nyitóján a világ minden ré­széről érkezett, mintegy 360 palesztin képviselő előtt a száműzetésben, illetve izrae­li megszálás alatt élő nép általános hangulatát. Az Algírtól 25 kilométerre nyugatra levő nemzetközi konferenciaközpontban mon­dott beszédében a PFSZ ve­zetője „az egész világhoz” fordult támogatásért az izrae­li agresszió elleni harcban. „Nem lesz béke, nem lesz egyensúly és nem lesz megol­dás, ha semmibe veszik a palesztin népet, ha nem vesz­nek tudomást elidegeníthetet­len jogairól” — mondotta Arafat. Hangsúlyozta a fegy­veres harc jelentőségét, vilá­gossá téve, hogy az agresszió elleni küzdelem és a békesze­retet egységes fogalom a pa­lesztin nép számára. „Az ön- rendelkezéshez, és a Jeruzsá­lem fővárossal megalakítan­dó független államhoz való jogunkat megvalósító igazsá­gos békét keressük” — mon­dotta. A jordániai uralkodó­val folytatott tárgyalásaira utalva kijelentette, hogy a jordániai—palesztinai kon­föderáció elképzelését az arab egységbe vetett hite kifejező­désének tartja, de ezzel ösz- szefüggésben is hangsúlyoz­ta, hogy „a békét a palesztin nép független döntéshozatalá­val, a minden szinten politi­kai harccal kiegészített fegy­veres harccal lehet csak el­érni”. „Életbevágó a PFSZ számára, hogy mindenféle gyámkodástól, hegemóniától és akadályoztatástól mentesen rendelkezzék a független döntéshozatal képességével” — mondotta a PFSZ vezetője, a „szervezethez közel és tá­vol álló erőkhöz” Intézve sza­vait. A tanácskozást előzőleg Bendzsedid Sadli algériai el­nök nyitotta meg. Teljes tá­mogatásáról biztosította a palesztinok önálló döntésho­zatali jogát, és segítséget ígért az önálló döntéssel kidolgo­zott palesztin tervek m“ava- lósításához. (MTI) Kormányátalakítás Indiában Indira Gandhi indiai mi­niszterelnök hétfőn este — három héten belül immár má­sodízben — átalakította kor­mányát. A kabinet átalakítása során Indira Gandhi leváltotta tiszt­ségéből A. P. Sarma idegen- forgalmi és polgári renülés- ügyi minisztert és Bhisma Narain Szingh, eddigi parla­menti közmunkaügyi és la­kásépítési minisztert, míg K. P. Szalve tájékoztatási és rá- diótigví minisztert acél- és bánvaügyi miniszterré nevez­te ki. A tájékoztatásügyi tárcát H. K. L. Bhagat, eddig a közmunka- és lakásépítési ügyek államminisztere kap­ta. Ö vezette egyébként a kormányzó párt választási kampányát, amely a nemrég Üj-Delhiben tartott helyható­sági választásokon Indira Gandhi pártjának győzelmé­hez vezetett. A 65 éves kormányfő egyébként most kilencedszer alakította át kormányát az­óta, hogy 1980-ban a vá’DCz- t.á°ok győzte-eként isrr*1 ha­talomra került. (MTI) Papandreut Becsbe várták Ma háromnapos hivatalos látogatásra Becsbe várják Andreasz Papandreu gö­rög miniszterelnököt. Kísére­tében lesz Joannisz Haralam- bopulosz külügyminiszter is. Bécsi megfigyelők az eddig is jól alakuló kétoldalú kap­csolatok továbbfejlődését. a gazdasági együttműködés bő­vülését várják. A Kreisky- kormóny és az athéni szoci­alista vezetés nézetei a fő kül­politikai kérdésekben, így mindenekelőtt a kelet—nyu­gati viszony megjavítását, il­letve a közel-keleti rendezés feltételeit illetően igen közel állnak egymáshoz. így a Pa- pandreu-kormány is osztja a többi között Kreisky kancel­lár nézetét, hogy a palesztin kérdés igazságos rendezése nélkül nem lehet béke a Kö­zel-Keleten. A kormányfői megbeszélé­sektől a két ország kereske­delmében osztrák oldalon, meglevő túl nagy aktívum csökkenését is várják. (MTI) Sziltanuk nem illetékes... Norodom Szihanuk, aki a magát „demokratikus Kam­bodzsa koalíciós kormányá­nak” nevező ellenforradalmi szervezet vezetője, nem kép­viselheti a kambodzsai né­pet az el nem kötelezett or. szágok mozgalmának Üj- Delhiben, márciusban sorra kerülő csúcskonferenciáján. Ezt hangsúlyozták a Kam­bodzsa nyugati részén fekvő Battambang városban meg­rendezett tömeggyűlésen; a részvevők tiltakoztak min­den olyan kísérlet ellen, amely az exállamfőnek a kon­ferenciára történő bejuttatá­sát célozza. Az SPK kambodzsai hír- ügynökség hangsúlyozza, hogy Szihanuk nem szólhat a kambodzsai nép nevében, mi­vel elárulta népe érdekeit, át­állt a Pol Pot-ista bandák­hoz.

Next

/
Thumbnails
Contents