Nógrád, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-15 / 12. szám

■"7 ,/ /35.GYE? AV--. ! " %4RJÁV\y VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXIX. ÉVF.. 12. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1983. JANUÁR 15.. SZOMBAT Ivóvíz és csatornázás Épül o közép-nógrádi vízmű Az idei teljesítések eredmé­nyeként újabb 150 ezer lakos részesül közműves vízellátás­ban, s ezzel 79 százalékra emelkedik a vízművek veze­tékes hálózatán át ellátott lakosok aránya. Az Országos Vízügyi Hivatal tervei sze­rint újabb Í10 ezer lakást kapcsolnak be ebbe a szolgál­tatásba. A közcsatornázási szolgáltatással rendelkező la­kosok száma az idei 90 ezres feljesztést is hozzászámítva meghaladja majd a 4,6 milli­ót, ami már 60 százalékos el­látási arányt jelent. (Lakás- állományunknak viszont még így is csak kisebb része, mindössze 43 százaléka hasz­nálhatja a közcsatornás háló­zatot.) A vízgazdálkodási ágazat idei feljesztési tervei szerint az átlagosnál jóval nagyobb ütemben, tíz száza­lékkal bővítik a szennyvíz­tisztító művek teljesítményei, ezen belül több mint 20 szá­zalékkal a mechanikai tisztí­tóművekét. Ezzel naponta 90 —110 ezer köbméterrel keve­sebb szennyvíz kerül majd tisztítatlanul a folyókba. Az OVH. a tanácsok és a külön­böző vízgazdálkodási válla­latok és víziközmű-társulatok az idén 8,1—8,6 milliárd fo­rintot fordítanak a közüzemi vízellátás, csatornázás, szenny­víztisztítás és fürdőellátás fejlesztésére, ami az összes vízgazdálkodási beruházásnak 76—77 százalékát adja. A nagy térségekre kiterje­dő víziközmű-rendszerek so­rában megkülönböztetett 'fi­gyelmet fordítanak a balatoni üdülőterület vízellátására és csatornázására, a tó vizének védelmére. Ebben az évben megkezdik a boglárlellei szennyvíztisztító telep ér, a hoz­zá kapcsolódó fonyód—bog* lárlellei fő gyűjtőcsatorna épí­tését. Kedvező hatása lesz annak is, hogy az idén befe­jeződik Balatonalmádi térsé­gének csatornázása. Ebben az évben átadják a nyíregyházi regionális vízmű első nagy egységét, amely naponta 10 ezer köbméter vízzel javítja az ellátást. Ugyancsak befejezik a deb­receni keleti főcsatorna-víz­mű második ütemében elő­irányzott munkálatokat, ame­lyekkel napi 20 ezer köbmé­ter vízzel bővítik az ellátást. Folytatják a bicskei, a győr- soproni, a Közép-Nógrád és mátravidéki regionális víz­művek, továbbá az ózdi és a miskolci vízellátó rendszerek fejlesztését. A kisebb telepü­léseken pedig mintegy 50 új községi vízmüvet vagy nagy teljesítményű köztéri kutat helyeznek üzembe. Az idei fejlesztésekkel várhatóan na­pi 80—90 köbméterrel növe­kedik az ország vízmüveinek teljesítménye. A közcsatomahálőzat fej­lesztéséhez kapcsolódva sok városban bővítik a szenny­víztisztító üzemeket. Egyebek között nagy szennyvíztisztí­tó telep épül Komlón, Békés­csabán, Miskolcon, Pécs-Me- csekalján, Székesfehérváron, Kaposváron, Tatán, Zala­egerszegen, Szekszárdim és ? í-S. Minőségileg jobb termékek m m m Textiliparban a szállítás és határidő Közös piackutatás Visszaszerezni exportpozíciókat Javítani a piaci munkát A termelést a tavalyihoz ké­pest nem növelik, ám minő­ségileg jobb termékek gyár­tását tervezik az idén a könnyűiparban. A külpiaci prognózisok erre az esztendő­re sem ígérnek lényeges vál­tozást, a könnyűipari termé­kek — a ruházati cikkek, bú­torok, papír- és bőráruit — iránti kereslet nagymértékű növekedése nem tárható. Sőt bizonyos termékek értékesíté­se egyre nehezebbé válik; várhatóan az idén is folytató­dik egyebek közt a ruházati cikkek forgalmának csökkené­se. Előreláthatóan a belföldi fogyasztás is mérséklődik, s ezen beiül az igények diffe­renciáltabbá válnak. A könnyűipari termelés gidei, tervezett szinten tartása az egyes ágazatok számára azonban nem egyforma fel­adatokat ad. Sppen a módo­suló, piaci lehetőségek alap­ján különböző célokra össz­pontosítanak. A textiliparban kiemelt feladat a termékek minőségének javítása, emel­lett a vállalatoknak többet kell törődniük a szállítási ütem, és határidő tartásával. A korábbiaknál nagyobb gon­dot kell fordítaniuk á gyak­ran hiányzó munka- és védő­ruhák iránti igények kielégí­tésére is. A pamutiparban az alapanyagokkal való jobb gazdálkodás a legfontosabb, amire jó megoldást kínál a szovjet gyapot felhasználási arányának növelése, valamint a másodlagos anyagok feldol­gozásának bővítése, részben a már e célra üzembe helyezett berendezések jobb kihaszná­lásával és korszerűsítésekkel. A len-kender iparban a sza­badidő-ruházati szövetek gyártását fokozzák, mivel ezek iránt mind a belföldi, mind a külpiacokon növekszik a ke­reslet. A gyapjúiparban a ter­mékeiket — a fonalat és szö­vetet — továbbfelolgozó kö­tő- és konfekcióiparral kiala­kított kapcsolatok elmélyítése a legfontosabb feladat, eddig ugyanis jó részt kihasználat­lanok voltak a közös piacku­tatás, ég az összehangolt gyártmányfejlesztés lehetősé­gei. Ezzel segíthetik a gyap­júipar közvetett exportjának növelését, azt, hogy az ex­portra kerülő kötő- és konfek­cióipari termékek nagyobb há­nyada készüljön hazai alap anyagból. A tervek szerint az együttműködésbe az eddigi­eknél jobban bekapcsolódik a rövidáruipar, mégpedig a kel­lékek választékának szélesíté­sével. A textilruházati és a kötőiparban alapvető feladat a lakossági igények kielégíté­se, az árban és minőségben megfelelő választék kialakí­tása. A bőriparban jobban számolnak majd a készáruter­melők, a feldolgozók igényei­vel, miközben fokozzák a ha­zai nyersbőrök felhasználását. A szőrmeipariak megkísére­lik visszaszerezni a korábbi exportpozícióikat, amit a mo­dellválaszték és a külkereske­delmi tevékenység javításával érhetnek el- A cipőipar piaci prognózisai fellendülést jelez­nek, ezért a vállalatoknak fel kel] készülniük a termelés nö­velésére és a minőség javítá­sára egyaránt. A nyomdaipar­ban az idén is folytatódik az ofszettechnológia térhódítása, ehhez kapcsolódik a papír­ipar feladata: a belföldi ter­melés és az import jobb ösz- szehangolása. A bútoriparnak az idén már bizonyítania kell a korábbi évek exportbővítő beruházásainak megalapozott­ságát; a tavalyinál több ver­senyképes terméket kell elő­állítania, és lényegesen na­gyobb konvertibilis exportot teljesítenie. A hazai termék- választékot is gyors ütemben az igényekhez kell igazítania, elsősorban az elemes bútorok gyártásának növelésével. Á könnyűipar vállalatainak ahhoz, hogy a népgazdasági feladatokat teljesíthessék, — a múlt évi gazdasági tapasz­talatok birtokában és a vár­ható piaci helyzet ismereté­ben — elsősorban a termékek itatás a 3. oldalon.) Számadás a szakszervezeti munkára Előbb megtermelni, aztán elosztani Ezekben a napokban értéke­lik a JvIEDOSZ-hoz tartozó mezőgazdasági nagyüzemek­ben, vállalatoknál és intézmé­nyeknél a szakszervezeti tag­gyűléseken, bizalmitestületi üléseken a múlt évben végzett [mozgalmi munkát. Ugyancsak most határozzák meg az idei tennivalókat is, amelyek közül most is elsődlegesek a gazda­gsági építőmunkát segítő moz­galmi törekvések. A jelszó: először megtermelni, utána elosztani. A tervezés időszakában a szakszervezeti bizottságok, a bizalmitestülétek, illetve a taggyűlések véleményezik a gazdasági tervek egészét, egyetértési jogkört gyakorol­nak a bérfejlesztésben és bér­felosztásban és döntési jogkör­rel rendelkeznek a szociális, jóléti és kulturális alapok te­kintetében. A jogokat és ha­tásköröket illetően a MEDOSZ megyebizottsága még múlt év végén felkészítette a szakszer­vezeti bizottságok titkárait, akiknek nem kicsi a felelős­ségük ezen a területen, hi­szen 53 alapszervezet 8200 tag­jának tartoznak számadással. Kedvező jelenség, hogy fia­talodik ‘a tagság, szakmailag elméletileg felkészültebb em­berek kapcsolódnak a mozga­lomba, igaz ez magával hoz­za azt is, hogy ezekben a csa­ládalapító fiataloknak ko­moly áldozatvállalást jelent a mozgalmi munkában való ak­tív részvétel, az esetleges szakszervezeti tisztségek be­töltése, gyakorlása. A szakszervezeti tömegpoli­tikai oktatáson 32 alapszerve­zetből csaknem kétezerhárom- százan vesznek részt, jól fel­készült propagandisták irá­nyításával. A tapasztalatok szerint, a gazdasági egységek­ben a pártszervezetek és a gazdasági vezetés egyaránt tá­mogatja ezt a oktatási formát. Ennek oka, hogy ez a képzési forma az üzemi demokrácia egyik sajátos fórumává vált, ahol érdemben foglalkoznak a helyi problémák megoldásá­val, a termelőmunka javítá­sával. Az oktatási intézmények „jeles napjai” között első helyen áll az iskolák név­adóinak születési évfordu­lója jegyében tartandó ün­nepségek. Így van ez Pász­tori, a Mikszáth Kálmán Gimnázium és Postaforgal_ mi Szakközépiskolában is, ahol — két nappal a nagy palóc író születésnapja előtt — pénteken rendezték meg az iskolai Mikszáth-napot, immár tizenhatodik alka­lommal. Az egész napos program, mint minden évben, teg­nap is az intézmény udva­rán álló Mikszáth-szobor megkoszorúzásával kezdő­dött, majd tanulók-tanárok a járási művelődési köz­pont nagytermében hallgat, ták meg Mátrai Szilárd igazgató ünnepi beszédét. Ezt követően került sor az ugyancsak hagyományos szépprózamondó versenyre, XVI. Miksz állt-nap melyen idén. az iskolai elő. döntők után, a 8 legtehet­ségesebb diák tolmácsolta Mikszáth, illetve más XIX —XX. századi magyar írók műveit. Négy éve újabb színfolttal gazdagodott a Mikszáth-na- pi rendezvénysorozat; az első osztályos postaforgalmi szakközépiskolások esküté­telével. A 37 első éves diá. kot Szatmári Géza, a Buda­pest—Vidéki Postaigazga­tóság vezetője köszöntötte és bejelentette, hogy a posta- igazgatóság a szakközépiskola eredményes munkájának elismeréseként — vállalja egy korszerű nyelvi labora­tórium felszerelését az in. tézményben. A délelőtti ünnepség a szépprózamondó verseny, illetve az októberben — minden tantárgyból — meg. hirdetett tanulmányi pá­lyázat eredményének kihir­detésével ért véget. A be­nyújtott 55 pályamunka kö. zül 36 szerzőjét jutalmazta a zsűri. (A legsikerültebb pályamunkákat egyébként a hét közepén, természet­tudományi, társadalomtu­dományi és postaforgalmi szekcióüléseken már meg­ismerhették a tanulók.) A prózamondó versenyen ez­úttal nem adta ki a zsűri az első díjat. Második díjat Jekken Ilona II. a. és Zát- rok Hajnalka II. b. osztá­lyos tanuló kapott megoszt­va. A XVI. Mikszáth-nap sportdélutánnal és iskolai bállal zárult. Háromezer kötetes szakkönyvtár, folyóiratok állnak az ér. dcklődők rendelkezésére a balassagyarmati városi kórház orvosi könyvtárában. Az elmúlt esztendőben is többszázan vették igénybe a szakkönyvtár szolgáltatásait. Képünkön dr. Fehér Sándorné könyvtáros és Vadkerty Ivánné munkatársa. (a. balassagyarmati kórház munkájáról lapunk 5. oldalán képes riportban számolunk be.) Fokozatos javulás várható ÚJ er&sítőt kap Salgótarján Salgótarjánban a keskeny völgy mélyén álló házak antennáinak nemigen van „rálátása”* sem a budapes­ti, sem a kékesi adóra. A helyi televíziós vételi vi­szonyokban mérföldkövet jelentett a pipis-hegyi át­játszótorony, melyre né­hány évvel ezelőtt a 2-es műsort sugárzó adóantenna is felkerült. Az utóbbi fél évben szinte állandó a pa­nasz a 2-es program sugár­zásának minőségére. Kü­lönösen a városközpontból jelezték sokan: élvezhetet­len az adás! Zsóri Vince, az országos átjátszó szerviz vezetője, Saxamon József, a szerviz munkatársa és Kreicsi L- szló, az ákomást kar- barurtó NSZV főmérnöke közösen értése.télí a je­lenlegi helyzetet, s ismer­tették a további kilátásokat. Mint köztudott, ősz ele­jén villámcsapás károsí­totta meg a berendezést, melyet Budapesten kellett kijavítani. Újra üzembe ál­lításakor — november ele­jén — helyi igényeknek eleget téve, magasabbra he­lyezték a sugárzó antennát. Ezáltal valamivel jobb vé­telt biztosítottak a perifé­riális lakótelepeken. A’ vá- roéközponti panaszok ettől az időponttól kezdve jelent­keztek. Az előzetes mérések arra engednek következ­tetni, hogy magasabbra került antenna „holt tere”, illetve a torony „árnyéka” a városközpontban nagyobb területre esik, s ez okozza a panaszokat. A szerviz ve­zetője szerint rövid időn belül kiméretik térképsze­rűen a városközpont térerő­helyzetét — ezt a munkát jól felszerelt, szakembe­rekből álló csoport végzi majd el gépkocsira telepí­tett műszerekkel —, s ha az előbbi feltételezés bebi­zonyosodik, az antenna hely­zetének változtatásával igyekeznek a helyzeten ja­vítani, lehetőleg úgy, hogy a perifériák ellátottsága se csökkenjen jelentősen. Ez azonban csak átme­neti megoldás lesz, ugyanis az NSZV-nél már készül az új erősítőberendezés, mely a meglevőnél tízszer nagyobb energiával sugá­rozza majd a műsort Sal­gótarján számára. A készü­lék valószínűleg az év kö­zepére üzemképes lesz,' s bizonyos mértékben javítja a vételi viszonyokat. A vég­leges megoldásra az esz­tendő végére számíthatunk, mikorra elkészül és felsze­relésre kerül a BHG-től megrendelt új adóantenna is. Ezt követően a megye- székhely központjában „nagyvárosi szintű” térerő­vel vehető a 2-es program, vagyis nem vasbeton épület­ben, illetve rálátás esetén akár szobaantennával! Természetesen a környék domborzati viszonyai foly­tán lesz néhány olyan te­rület, ahol enné! a szintnél jóval kisebb térerő jelent­kezik, ezeken a helyeken azonban egyedi megoldások­kal ugyancsak kielégítő mi­nőségű vételre nyílik lehe­tőség.

Next

/
Thumbnails
Contents