Nógrád, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-06 / 4. szám

Kemerovo bemutatkozik A Palócföld a baiátság másfél évtizedéről A Palócföld múlt évi ha­todik számának ünnepi kön­töse ünnepi tartalmat takar. Nógrád megye és a szovjet­unióbeli szibériai Kemerovo terület 1982-ben ünnepelte testvérkapcsolatának tizenöt éves évfordulóját. Ebből az alkalomból igen sokrétű és tartalmas programsorozat zajlott le Nógrád megyében is. amint arról lapunkban fo­lyamatosan beszámoltunk egész éven át. A Palócföld cí­mű, Salgótarjánban megje­lenő folyóirat 1982. évi utolsó számát ugyancsak a másfél évtizedes testvérkapcsolat to. vábbi elmélyítésének szente­li. a lapban kemerovól írók, költők mutatkoznak be, sok­színű, gazdag képet festve Szibéria e dinamikusan fejlő­dő tájáról, dolgozói életéről. Az elmúlt másfél évtized alatt már volt alkalma a nóg­rádi olvasóknak is arra, hogy riportkötetekből, irodalmi antológiából közelebb kerül­jenek Kemerovo valóságához. Így például az Aranxjhíd, a Találkozás cimű kétnyelvű antológia, A barátság titjátt című kötet úgyszólván az élet minden lényeges területéről hírt adott az olvasóknak az évek során, dokumentálta a a kapcsolatok sokrétűségét is. Maga a Palócföld című folyó­irat szintén megjelentetett már korábban „kemerovói" számot, s a Nógrádban élő írók, költők, újságírók is be­mutatkoztak Kemerovóban, írásaikon keresztül. A mosta­ni ünnepi szám tovább gaz­dagítja az irodalmi kapcsola­tokat. Barátság és közös cselekvés címmel közöl interjút a lap, amelyet dr. Cordos Jánossal, az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága titkárával készített a Palócföld főszerkesztője, Végh Miklós. Ebben dr. Gor­do® János áttekinti a testvér- kapcsolatok eddigi eredménye­it, s vázolja a barátság mé­lyítésének további lehetősé­geit. Mint olvassuk: „Ez a ti­zenöt év szép példája annak, mit jelent internacionalista módon gondolkodni, cseleked­ni. S egyszersmind: amikor mások múltját és jelenét, örö. meit és gondjait ismerjük meg, többet tudva meg munkájuk­ról. kultúrájukról, egyben erősödik, elmélyül, tartalma­sabbá válik bennünk a ha- zafiság érzése is. Haza fiság — ez ma munkánk, feladataink maradéktalan elvégzését je­lenti, a fejlett szocializmus felépítését nemzeti és nemzet­közi ügynek tekintve. A test­vérkapcsolatok során szerzett tapasztalataink hasznosítása révén igy fonódik egybe ha- zafiság és internacionalizmus". A Körkép rovatban Laczkó Pál A barátság útján című ri- pprtkö tetet méltatja, amelyet a lapkiadó vállalat jelentetett meg 1982-ben. A kemerovói szerzők sorát Gennagyij Jemeljanov nyitr in meg Vallomás szülőföldem­ről című szubjektív hangvéte­lű. árnyalt visszaemlékezésé­vel . Igen sokat megtudunk eb­ből a helyenként egészen át­forrósodó gyönyörű Írásból Szibéria történetéről is, de mindenekelőtt az itteni embe­rek életéről kapunk hiteles ké­pet. Nem is véletlen ez, hi­szen a szerző Szibériában szü­letett, s mint írja, megöreged­ni is szülőföldjén fog. Gyönyö­rű írását e sorokkal zárja: „Régen volt, amikor a kima­gasló orosz tudós, Lomonoszov prófétai szavakkal megjósol­ta: Oroszország hatalmát Szibéria fogja biztosítani. El­érkeztek ezek az idők — a vi­dékünk hatalmas ipari bázissá fejlődött, komplexül is át­fogóan állítja o haza szolgá­latába az itteni termelőerőket. A szovjet ember gazdája e földnek. Gondos és törekvő gazda... Biztos vagyok benne, hogy az utánunk jövők is sze­retni fogják Szibériát... ” Erről a szeretetről, a kom­munista építőmunka öntuda­tos vállalásáról vallanak a művészet eszközeivel a köz­readott novellák és versek is, Ljudmilla Filatkina Otthonom — a Föld. Viktor Csugunov Ütőn cimű elbeszélései, továb­bá Gennagyij Jurov, Igor Ki- szeljov, Szergej Don baj és Va- lentyij Mahalov költeményei. Gennagyij Jurov Kuzbassz da­lol című versében fogalmazza meg: „Mert él a múlt: ezer nap, éjszaka megfeszülése, vétke, glóriája, így rímelünk — egy kórus a haza, s benne Kuzbassz munkásmelódiája.” Ez a munkásmelódia hang­áik a PaiócfÖld ünnepi szá­mában a kemerovói írók, köl­tők alkotásaiban. T. E. Á magyar akadém első nagymestere X história*«®, amely Kö- zcp-Európéban a múlt száza­di történeti festészet egyik meghatározó iránya volt, a korabeli magyar festészetben is vezető szerepei játszott. Távolról sem véletlenül, hi­szen a hazai festészet hosszú századok után éppen a XIX. században indult ismét virág­zásnak, a kor által fölvetett igények mind magasabb szín­vonalú kielégítése jegyében. Az akadémikus!eirtészet pe­dig, mint művészeti stílus bontakozott ki a kor mondan­dóinak szolgálatában, a külön­böző képzőművészeti iskolák hagyományokat tisztelő indí­tásai alapján. A historizmus és az akadémia a későbbi idők során — értékeinek el­ismerése mellett okkai került a kritika pergőtüzébe, amely főként annak a szerepnek szólt, amelyet az elterpeszkedő, konzerválódott és konzerváló akadémikusstílus játszott az új festészeti irányok kibontako­zásának akadályozásában. Mindenképpen szükséges azonban utalni arra is, hogy e kérdéskört szintén történeti­ségében szükséges vizsgálni a reális Kép megalkotása érde­kében. A romantikus akadé­mizmus ugyanis az adott idő­szakon belül pontosan szink­ronban volt Közép-Európa ak­kor virágzó festészeti iránya­val, természetesen Magra (-or­szágon is, szoros összefüggés­ben a korabeli társadalmi igé­nyekkel. A művészek nemes ideáik, az „eszmék” mind ma­radéktalanabb érvényesítését fölébe helyezték a festői ha­tásoknak. A század hazai nagy • mesterei pedig maradandó életműveket hagyományoztak ránk, amelyek árnyalt meg­ítélése, kritikai elsajátítása — s beépítése a mai művészeti, kulturális köztudatban — nap­jaink időszerű feladatai közé tartozik. (Többi között éppen a korábbi szélsőséges megíté­lések időnkénti továbbélésének megszüntetése miatt is.) Hi­szen a múlt század vitathatat­lanul a magyar festészet egyik virágzó korszaka volt, jelentős nagy mesterekkel, akiknek legjellegzetesebb alkotásai többnyire napjainkban is lát­hatók, sót vállalandók. Való­színűleg éppen ez az ellent­mondásoktól sem mentes, ám jelentős korszak helyes mai megítélésének szükségessége az Oka annak, hogy napjaink­ban növekszik az érdeklődés a múlt századi mesterek iránt. A Képzőművészeti Kiadó ennek felismerése jegyében jelenteti meg a XIX. századi nagy mesterek életművét ér­tékelő és bemutató, szép ki­vitelű albumait, segítve a he­lyes tájékozódást a nagyközön­ség számára is. így látott most napvilágot Cennerné Wil- helmb Gizella Than Mór cí­mű csaknem három évtizeddel ezelőtt megjelent művének második kiadása is. Than Mór (1828—1899.) első jellegzetesen akadémikus fes­tőink közé tartozik, aki a múlt századi monumentális történeti festészet egyik vezér­alakja volt. Ö is a hazai bi­edermeierből érkezett — ko­rai művei ennek jegyében születtek —, de hamarosan a romantikus akadémizmus felé fordult, amelynek jegyében al­kotta meg jelentős monumen­tális műveit. A szerző gondo­san elemzi Than Mór müveit, s ebben a sokoldalúságra tö­rekszik. Természetesen külö­nös figyelmet fordít a művész híres falképeinek sorára, de részletesen szól későbbi rea­lisztikusabb portréiról, s még későbbi, az újabb festői hatá­sokat is fölvillantó alkotások­ról is. (Ismeretes, hogy pél­dául Than Mórtól származik az első nagyméretű budapesti falfestmény 1864-ből, az „Ár- girus királyfi újratalálkozása szerelmesével Tündér Iloná­val”, a Vigadóban.) A kötet értékét fokozza az a kataló­gus, ami Than Mór minden föllelhető művét bemutatja. (Képzőművészeti Kiadó, Bu­dapest, 1982.) Tóth Elemér műsor KOSSUTH RADIO: 8.27: Gerster: Vidám zene öt fú­vós hangszerre 8.36: üj operalemezelnkböl 9.44: Brummadzag, a zenebehőo 10.05: Katedra. 10.35: Két triószonáta. 10.54: Hangképek a csurgói nép­zenei táborról 11.24: Jogi arcképcsarnok 11.39: Jósika Miklós: Emlékirat 12.45: Csáth Géza: A varázsló halála. 12.55: Willem Mengelberg vezé­nyel. 13.54: Látogatóban G®da Gábor­nál. 14.25: A gerolsteinl nagyherceg no. Részletek Offenbach operettjéből. 1S.28: Kagylózene — Jánoshalmán 16.00: Kovács Andor gitározik. 16.11: Délutáni Rádiószínház 11.30: Dinu Lipatti Chopin-kerln- gőket zongorázik. 17.55: Holnap közvetítjük. 19.15: Rádiószínház. 21.14: Székely Mihály nótaielvé- teleiből. 21.30: Most már megfizethetik? 22.30: A Magyar Rádió és Televí­zió énekkara Gosuálúa- madrigálokat énekel. 22.45: Kilók és kalóriák. 23.00: Dózsa György. Részletek Erkel operájából. 0.10: Prenreisz Károly táncdálai- ból. PETŐFI RADIO: 8.05: Népdalkórusok. 8.35: Napközben 10.00:.Zenedélelött 12.35:'Mezők, falvak éneke. 13.00: Kapcsoljuk a miskolci kör­zeti stúdiót. 13.20: Történelmi indulók. 13.30: Éneklő Ifjúság. 14.00: Válogatott, perceink. 16.35: Idősebbek hullámhosszán 17.30: Segíthetünk? 18.35: Hét végi panoráma 19.55: Slágerlista. 20.35: A 04, 05, 07 jelenti. 21.05: A Magyar Rádió Karlnthy- szfnpada. 22.15: Nóták. *3.20: A tegnap slágereiből. MISKOLCI STUDIO: 17.00 Hírek, időjárás, műsoris­mertetés. 17.05: A Tiszától a Du­náig. Eszak-magyarországi képes­lap. Szerkesztő: Antal Magda. (A tartalomból: író, közgazdász, ta­nácsi dolgozó? — Tél az ország­határon. — Ajtó, önmagunkra. Gyurkó Géza jegyzete.) — 18.00: Eszak-magyarországi krónika. (Di­abetikus termékek bemutatója Mis­kolcon. — A Nógrád megyei NEB az állampolgárok ügyelnek mun­kaidőn kívüli intézéséről tár­gyalt.) — 18.25—18.30: Lap- és nnüsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna (ism.) 8.05: Iskolatévé. Fizika (ált. isk. 6. oszt.) 8.30: Technika (ált. isk. 1. oszt.) 9.00: Történelem (ált. isk. S. oszt.) 9.25: Rajz- és műalkotás-elemzés (ált. isk. alsó tagozat). 10.35: Osztályfőnöki óra (ált. isk. 7—8. oszt.) 11.00: Osztályfőnöki őrá (közép- iskolásoknak). 12.00: Világnézet 12.35: Képújság 4 NÓGRÁD - 1983. január csütörtök Az iskola napiainkban Legyen öröm forrás! A társadalom érdeklődésé­nek homlokterébe került nap­jaink magyar oktatásügye. Ehhez nagymértékben hozzá­járultak a közelmúltban a párt Központi Bizottsága ok­tatáspolitikai állásfoglalása alapján lezajlott nevelőtestü­leti viták, a lapokban, folyó­iratokban megszaporodott nevelési, oktatási információk, elemzések, de az iskolával közvetlen kapcsolatban levő szülői tapasztalatok is. Kétségtelen, hogy az el­múlt tfz évben — az 1972-es oktatáspolitikai párthatáro­zat óta — elévülhetetlen ér­demei vannak a pedagógu­soknak és azoknak a szülők­nek, iskolai szülői munkakö­zösségeknek, akik idejekorán belátták: a felnövekvő nem­zedék nevelésének ügye kö­zös gond, az érettük érzett felelősség is közös. Különösen jó dolog, hogy a társadalmi megítélés mérlegére tett magyar okta­tásügyben, akkor is az ered­mények nyomnak nagyobbat a latban, amikor az utóbbi években — mindenki által ismert okok miatt — nem könnyű helyzetet él át az is­kola. Számos kistelepülésen kellett tudomásul venni az Iskolakörzetesítési döntése­ket, amelyekről esetenként bebizonyosodott, hogy túlzott üteműek és nem kellően át­gondoltak voltak. Az általá­nos iskola alsó tagozatát el­érte a demográfiai hullám­hegy, s ez különösen a váro­sokban, a nagyobb települé­seken jelent elhelyezési gon­dokat. Az új tantervi meg­valósítás során kitűnt, hogy több fontos kérdésben az el­határozások korrekcióra szo­rulnak, mert sem a pedagó­gusok, sem a szülők nem tudtak teljesen azonosulni a központi elképzelések vala­mennyi tartalmi és módszer­tani követelményével. Az előbbiek belső vívódá­saik és vitáik árán az, utób­biak szemléleti összeütközé­sek közepette jutottak el ar­ra a szintre, ahol ma van­nak. Mindehhez társul az öt­napos tanítási hét, amelyet tanulók, szülők, pedagógusok örömmel és bizakodással, de ugyanakkor kételyekkel ve­gyes aggodalommal is fogad­tak. E gondok közepette az is­kola ma is betölti társadal­mi-történelmi hivatását. Szer­kezete, rendje megfelel a társadalmi, gazdasági be­rendezkedésünk fejlettségi fokának, a ma iskolája, a ma igényeinek. Hisszük, hogy sokan őszintén szeretnék és lelkesen támogatják a gon­dolatot: Legyen örömforrás az iskola! Legyen a tanár­nak. diáknak, szülőnek egy­aránt. Mert nem természetes, hogy idő előtti fáradtság, idegesség vagy egykedvű pe­dagógiai cinizmus uralkodjék el nevelőtestületeken, hogy a sokféle közelítési szándék el­lenére ne javuljon ütemeseb­ben a családok együttműkö­dési készsége, s ez állandó védekezési reflexet váltson ki az iskolából. Az sem termé­szetes, hogy a tanulók ma­gatartásának romlását, nehe­zebben kezelhetőségüket pe­dagógiai istencsapásként fo­gadjuk el. Csak reálisan, in­dulatoktól mentesen ’ehet ma oktatásügyünket, az iskolák életét. társadalmi környeze­tét elemezni, további felada­tait kijelölni. A pedagógusoknak akkor lesz örömforrás az iskola, ha tiszta alapkérletek, világosan megfogalmazott társadalmi igények, átgondolt és kipró­bált tantervi követelmények, a sokat emlegetett és várt módszertani szabadság bir­tokában tud dolgozni. Még­hozzá nyugodt, biztonságot adó pedagógiai légkörben, olyan nevelőtestületben, amelyben a szakmai ambíció, a kollegiális segítés, együtt- munkélkodás és őszinteség szolgál alapul a testületi egy­séghez. Nagyon lényeges ele­me az örömöt adó pedagógu­si munkának az is, hogy ta­nítványaik — éppen a szülői házzal való szoros együttmű­ködés jegyében — az életko­ruknak megfelelő olyan ne- veltségi szintűek legyenek, amelyek elengedhetetlen fel­tételei az emberi mércével mért pedagógiai munkának. Nem jó az, hogy ha a ko- miszkodókkal szembeni ál­landó fegyelmező indulatok­ban, szüntelen ideges, „fény­telen harcban” őrlődnek fel a legjobb pedagógiai ener. giák. A tanulóknak — őszintén hisszük — akkor lesz igazán Örömforrás az iskola, ha az egyik oldalon maga mögött tudja a nyílt, érzelmekben gazdag családi hátteret, a másikon a jó légkörű osz­tályközösséget, bizalmat elő- legző, munkáját elvégző ás a tanulóktól is ezt elváró ne­velőt, a tévedés szabadságát is jelentő iskolai munkát. Akkor lesz igazán öröm a gyermek számára az iskola, a személyiségét építő minden tevékenység, ha nem marad érzéketlen az emberi gesz­tusokra, ha megtanul befo­gadni, alkalmazkodni, ér­deklődését kielégíteni, a ne­hézségeket legyőzni. A szülőknek is legyen örömforrás az iskola. Ne,je­lentsen a gyerek vágya és az iskola igénye teljesíthetetlen kívánságlistát sem az év ele­ji bevásárlások során, sem évközben. Érezze a szülő, hogy az iskola felelős neve­lő partnernek tekinti őt. akit nem kioktatni óhajt felada­tairól, hanem akinek társa­dalmi és emberi tapasztala­tára építve, vele szorosan együttműködve, nézeteit egyeztetve készíti fel társa­dalmi feladataira a felnövek­vő generációt. Az összes körülményt, je­lenlegi adottságot ismerve mondhatjuk: ha mindenki — tanár, diák, szülő — jobban akarja érezni magát az isko­lában és környezetében, ak­kor az rajta múlik. Lega­lábbis nagyon sok múlik azon a szemléleten és magatartá­son, ahogyan ma az iskola ügyéhez közelítünk, ahogyan a nevelőmunkáról véleke­dünk. ahogyan az ügyet kép­viseljük, ahogyan társadalmi szinten és a mindennapok pedagógiai gyakorlatában a ma iskolaügyét megvalósít­juk. Dr. Csermely Tibor Vers Salgótarjánról — az NDK-ból Gazdag és szép évet zár­tak a megye múzeumai az el­múlt évben. Sok kiállítás, sok ezer begyűjtött tárgy más­félszáz ezernél több látogató adják ennek a megállapítás­nak a hátterét. Sok kedves emléket őrzünk mi magunk muzeológusok is a múlt év eseményeihez kötődően. Ezek közé tartozik egy teljesen szokatlan és egyedi levél is, amelyet az elmúlt év végén hozott a posta a salgótarjáni múzeumba. A levelet az NDK-ban, Drezdában adták fel és ’"rója egy bizonyos Hans Georg Scholz, akiről a nevén kívül mást nem is tudunk. Levelé­ben írja, hogy a nyáron Sal­gótarjánban járt és nagyon szívesen emlékszik vissza a városra, annak lakóira. Külö­14.13: Iskolatévé. Magyar nyelv. (ált. isk. 4. oszt.) 14.33: Rajz- és műalkotás-elemzés (ism.) 14.50: Történelem (tsm.) (SZ.) 15.15: Osztályfőnöki óra (ált. Isk. 7—8. east.) (ism.) 11.35: Osztályfőnöki őrá (középis­kolásoknak). (ism.) 16.10: Hírek 16.15: Tízen Túliak Társasága, íi.ss: Téváböree 17.00: Nem .ctközs síugróverseny 18.03: Képújság 1$. 10: Sokszög. Riportműsor 18.55: Kodály Zoltán: Vlzkereszt 19.00: Reklám 19.10: Tévétorr.a »9.15: Esti mese 10.38: iv-híradó 20 00: Családi kör. 26.4': Vendégjáték az egyes stú­dióban. 21.10: Hirn Vttér. 22.00: Tv-ntradó 3. 2. MOSOK: 20.00: Viaszfigura. Magyarul be­szelő angol tövéfllm. 21.20: ’1 v-triratlö 2. ti.40: Psilchörealizmus. A tuda­ton innen és túl. Í2.20: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 16.13: Elet a nádasban 16..,.: orosz nyelvtanfolyam min­denkinek. 13. ItícKts nősen tetszett neki n múze­um, ahol szíves fogadtatás­ban volt része. Élményei olyan maradan- dóaknak bizonyultak, hogy ha­zatérve írt egy verset Salgó­tarjánról s azt elküldi ne­künk. (A költeményt Drezdá­ban már több ízben elmond­ták zenei estek színesítésére.) Közreadjuk hát mi is a vers egy részét, egyelőre nyers fordításban (Földi Sándor segítségével) két gondolat je­gyében: nyers fordításról lévér szó, nemigen lehet a vers esz­tétikai értékét helyesen meg­ítélni De talán most nem is ez a lényeg. Másrészt ez a vers nemcsak egyszerűen egy nyári élmény művészi meg­formálása, hanem egyúttal dokumentum is. Dokumentu­17.25: így laknák Budapesten 18.00: Sportrevü 18.30: A Jezerka-stúdlö műsora 19.10: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: A. Masa: A karácsonyfa 21.15: Gazdaságpolitikai magazin 22.00: Ez történt 54 óra élalt 22.15: Találkozás szovjet művé­szekkel 23.05 : Hirek 2. MŰSOR: 17.40: Rózsaszínű álmok 19.05: Irodalmi évű 19.30: Francia nyer.’tan»olyan) 5. lecke (Ism.) 20.00: Északi lejtő 20.25: Lammérmoorí Lucia 21.15: Erő. Dokumentum Him 21.30: Időszerű események 22.00: Barátok könyve. 1. réuz MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Vár­lak nálad vacsorára. (14). Színes, sz.nkronizrtlt amerikai filmvfgjá- jék. — Balassagyarmati Madách: A koncert. Színes maoyar zenés film. — Pásztó) Mátra: Guernica (16). Színes magyar film. -Sző- csényi Rákóczi: Ősszel a tenger­nél (14). Szfres szinkronizált szovjet film. — K'sterenyel Petőfi: Kalózok Jamaicában. Színes an­gol kaianclfilm. — N»jylóc: Es­küvő (14). Színes, szinkror..zái* amerikai filmszatíra. ma annak, hogy a népek kö­zötti barátság kialakulásá­nak ezernyi szála és lehető­sége van, hogy a szocialista közösségek közötti kapcsola­tok valóban élnek ős ilyen fi­nom vékony fonalakkal is kötődnek egymáshoz, erősö­dik barátságunk. A „Salgótarján — magyar város a Mátra hegységben” című vers egyik részét közöl­jük: ..Köröskörül hegyik, a város mintegy zsákból hullt a sík földre le. Kilométereken ál egyetlen utcaként épült fel. Körben a hegyekről jelképek tekintenek le az útra. P. M. au.00; Viaszfigura, i. inűsov

Next

/
Thumbnails
Contents