Nógrád, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-06 / 4. szám

i - -U

Közel négy éve működik a legkorszerűbb feltételek mellett modern fogászati szakrendelő a salgótarjáni öblösüveggyárban. Naponta átlagosan 25—30 dolgozó keresi fel a rendelőt. Különösen ennél a vállalatnál sok az olyan foglalkozási ártalom, mely káros a fogaltra, s ezek közé tartozik az üvegfúvószakma és a festő üzemrészekben az ólomártalom is. Képünkön: Szabó Helga fogorvosnő és Radies íst- vánné egy beteg ellátását végzi.

Kivizsgálták a panaszt

Vétlen volt a vezető

A NÓGRÁD e. napilap 1982. november 16-i számában „Igen Tisztelt Autóbuszvezető” címmel olvasót levél jelent meg.

E szerint 1982. november 10-én 17 óra 15 perckor a menetrend szerint közlekedő 6- os számú helyijérat végzésénél a BV 50—15 rendszámú autóbusz vezetője a béke-telepi megállóban a felszállni akaró egyik utas karját az ajtó, közé szorította, az autóbusz elindult és az utast rövid ideig vonszolta, Majd a 6-os végállomásról visszafelé jövő autóbusz vezetőjének a cikk írója ezt szóvá tette, aki meg nem engedhető hangnemben válaszolt.

A cikk nyomón a rendőrhatóság a járatot végző autó- buszvezető ellen eljárást kezdeményezett, üzemegységünk pedig fegyelmi eljárás megindítását rendelte el, A városi és járási rendőrkapitányság közbiztonsági és közlekedési osztálya a vizsgálatot az autóbuszvezető ellen lefolytatta és megállapította, hogy az autóbuszvezető az esemény megtörténtéért nem felelős.

Sem bűncselekményt, sem KRESZ-be ütköző szabályszegést nem követett el. A sértett utas kezét az autóbusz ajtaja ugyan befogta, de azt az utas visszarántotta és a visszarán- tás lendületétől esett el. Nem fedi a valóságot az sem, hogy az autóbuszvezető a cikk írójának az újságban leírt sértő kijelentéseket tette. Mindezeket figyelembe véve az autó- buszvezető szolgálati vétséget ném követett el. Ezért a vele szemben megindított fegyelmi eljárást megszüntettük.

A hasonló esetek megelőzése érdekében ismételten felhívtuk autóbuszvezetőink figyelmét arra. hogy az eddigieknél is figyelmesebbek, körültekintőbbek legyenek az utasok autóbuszba történő le- és felszállásánál.

Ugyanakkor kérjük, hogy a le- és felszállásra vonatkozó előírásokat az utasok is tartsák be, mert a balesetmegelőzés csak közös erőfeszítésekkel lehet eredményes. Miklós Ernő üzemigazgató Volán 2. sz. Vállalat

A KÖJÁL közTI

Megoldható — ha akarják

A NÓGRÁD-ban 1982. november 18-án megjelent az „Eltűnt az üvegpohár” c. cikkre a következőket válaszolom — írja a pásztói járás állami közegészségügyi járványügyi felügyelője, dr. Asztalos Judit.

— A Pásztó és Vidéke ÁFÉSZ 1981. december 8-án kelt átiratában ígéretet tett arra, hogy a 7. sz. mátrasző- Iőst vegyes- és italboltban a vízellátást, a szennyvízelhelyezést megoldja. Mivel 1982. szeptember 2-ig éz nem történt meg és az ÁFÉSZ képviselője úgy nyilatkozott, hogy nem is tudják megoldani, ezért egy korábbi megállapodás alapján itt is sor került az eladópohár rendszeresítésére.

Az átiratban egyébként olyan kitétel nem szerepel, hogy Mátraszőlősön nincs ivóvíz minőségű víz. A víz bekötésének az ÁFÉSZ szóbeli tájékoztatása szerint egyel* akadálya van. Az egység évek óta hordott vízzel üzemelt, ami átmeneti megoldásnak megfelelő, de higiénés szempontból nem veszélytelen. Az egyszer használatos pohár szabályos alkalmazása esetén higiénés veszélyt nem jelent, legfeljebb a szabályos alkalmazás ellenőrizhetősége ' bizonytalan. Ezért kérdéses az, hogy helyes volt-e ilyen javaslatot tenni.

Végleges és minden szempontból megfelelő megoldásnak természetesen csak a vezetékes ivóvízzel való ellátás tekinthető.

Megelégedésemre szolgálna, ha az átiratom alapján történt intézkedés okozta lakossági felháborodás ezt az eredményt meghozná, és az ÁFÉSZ az 1982. augusztus 15-re ígért vízbekötést elvégeztetné, ami a kis távolság miatt egyáltalán nem látszik megoldhatatlan problémának.

Tűzrevalógondolc

Nemtiben

Tisztelt Szerkesztőség!

Mint MÁV rokkant nyugdíjas panasszal és kéréssel fordulok önökhöz. Kérem, segítsenek sérelmem orvoslásában. Tavaly mintegy 20 mázsa szenet hozattam Nagy- bátonyból, amiből mintegy 6 mázsa kő volt, de á többi is igen rossz minőségű. Szóltam érte Nagybátonyban az irodán, lassan több mint egy hónapja. Mire azt mondták, hogy kijönnek a helyszínre. Még mindig „jönnek”. csak éppen nem érkeztek meg. Én feleségemmel együtt 2 700 forintból élek. Betegesek vagyunk Meg kell gondolni, hogy a pénzt ne kőre költ- sük. Mi lesz. ha épp akkorra fogy ei a tűzrevalónk emiatt, mire beáll a téli nagy hideg. Kérem hassanak oda mielőbb, hogy segítsék a kő helyetti szénmennyiség meghozatalát.

Barkóczy Béla cs felesége

Nemti, Kossuth út 51.

Összefogva idősekéit

Nyugdíjasdecember Pasztán

Az alábbi sorokat a pásztói nyugdíjasklubtól kaptuk: Szép élményeket hozott a helybeli öregeknek a december. A hó elején a Váci Kötöttárugyár helyi egységének Vöröskereszt-szervezete a művelődési központtal közösen Télapóestet rendezett. Az öregeket apró csomagokkal lepték meg, s ráadásul az ajándékozást fényképekkel is megörökítették. A meglepetés fölötti öröm a sok mosolytól sugárzó arc láttán elhatároztam, ha egy mód van rá, karácsonyt is tartunk a klubban.

Újból a Vöröskereszt járást titkárához fordultam, s megindult a segítőkész emberek

Tévedés történt A csizma készin. Bodor Imre Salgótar. jón, Fazekas utca 4. szám alatti olvasónk levelében azt panaszolta, hogy a Salgó Cipőipari Szövetkezetnek a megyszékhely vásárcsarnokában működő műhelyébe október végén adta be javításra lábbelijét. A csizmát november 11-re ígérték, azonban még a mai napig sem kapta meg, s bér több. szőr érdeklődött, mindig azzal „biztatták", jöjjön a jövő héten. Olvasónk türelme azonban elfogyott, hiszen ennyi idő alatt jobb helyen egy új csizmát is elkészítettek volna neki.

A panasszal megkerestük a szövetkezet illetékeseit, akik példás gyorsasággal kiderítették: a csizma elkészült, ám a javítás helyszínén —, amely nem azonos a vásárcsarnoki felvevőhellyel — tévedésből rossz helyre tették a befejezett munkadarabot, így az nem került vissza oda, ahol a munkát vállalták. A megjavított lábbelit azóta visz- szavitték a csarnokba, ahol panaszosunk átveheti. A szövetkezet elnézést kér a fiatalembertől a sajnálatos tévedésért.

Szeretetet kaptunk

Talán a címben tudnám summázni azt a meleg, Őszinte és megbecsülő ünnepi légkört, amelyben a napokban része volt a balassagyarmati Dózsa György Általános Iskolában annak a 40—50 nyugdíjas pedagógusnak és hivatalsegédnek, akiket karácsonyi műsorral, karácsonyi kaláccsal fogadott a Pedagógus Szakszervezet városi bizottsága.

A kellemes fehérasztali találkozó és meghitt beszélgetés után — a múlt emlékeit is felidézve —, az a ki nem mondott gondolat fogalmazódott meg az idős nevelőkben, hogy szeretetet kaptunk... de, régebben a szegényes kis nógrádi katedrákon szeretettel szemetet is adtunk.

K. N.

Balassagyarmat

Vigalom, mellékzöngékkel

E napokban legtöbben szilveszteri élményeiket mesélik, következzék hát egy helyszíni tudósítás a salgótarjáni Kohász Művelődési Központ szilveszteri báljáról.

Az óév utolsó napján este

3-kor több száz estélyi ruhás hölgy és öltönyben díszelgő férfiú igyekezett a ház bejárata felé. A ruhatárban egy bácsika veszi át a kabátokat. Lassan, megfontoltan, nem sieti el a dolgot. A kabátokat saját elgondolása szerint akasztgatja a fogasokra, aminek az a következménye, hogy pár órával később né- hányan önkiszolgáló detektív módszerekkel juthatnak kabátjaikhoz. A félkilences nyitótáncra azért mindenki a teremben volt és megtapsolta a ház dzsesszbaletteseinek nyitótáncát, mely elsősorban — tekintettel a szemrevaló táncoslányokra — a férfiak tetszését nyerte el. A teremben emelkedett a hőmérséklet, később a hangulat is. A háromféle étel mellé harmincféle volt az italkínálat. Ifjú lányok tombolával ostromolták a vendégeket. Éjfél előtt megjelent a Szilveszteri Harsona című báli újság, s nem sokkai később pezsgősüvegek pukkanása közepette beköszöntött az új esztendő is. Ennek első jelentősebb eseménye a bálteremben a tombolasorsolás volt, ahol számos jutalom- tárgv mellett egy élő malac is új gazdára lelt. Ezután már egyfolytában ropták a táncot. A legnépszerűbb a kacsatánc volt a bálban. Néhánoan any- nyira belejöttek a sokszori ismétlés során, hogy volt aki hazafelé is kacsázva indult. Lehet persze, hogy ez utóbbi jelenségben az elfogyasztott ital is ludas volt valamelyest.

b. 1.

Salgótarján

ajándékainak sora. Az iskolától szaloncukrot és fenyőfát, az ÁFÉSZ-cukrászműhely süteményeket, a borkombinát helyi alapszervezetének vöröskeresztesei üdítő italokat küldtek, hogy kedveskedjenek az idős embereknek. A nagyközségi közös tanács az alacsony nyugdíjjal rendelkezők számára szociális segélyt utalt ki.

A szeretet ünnepére a klubtagok maguk által hímzett terítővei díszítették fel a hagyományosan felékesített fenyőfa körül az asztalokat. Már mindenki a teremben ült, amikor az igaza meglepetés

következett. A művelődési ház igazgatójának kíséretében belépett Bajor Nagy Ernő író, akit a klub tagjai a televízió ‘nyugdíjas magazinjából mindnyájan jól ismernek, s akivel már igen régóta szerettek volna személyesen találkozni. A karácsonyest a hangulaton túl értékes beszélgetéssel, amolyan író-olvasó : találkozó félével folytatódott; s bizonyára felejthetetlen élmény marad sokéig az — elsősorban egyedülálló asszonyokból álló — közösség számára.

Fekete Lászlónc, klubvezető

Jogi tanácsadó

Szülési szabadság kiadásának Ideje

K. Mihályné nagybárkányi olvasónk veszélyeztetett terhességgel jóval a szülés előtt betegállományba volt kénytelen menni. A szülés idejét múlt év szeptemberére várták, de a szülés közel egy hónappal előbb következett be. Vállalata ennek ellenére szülési szabadságát már a szülést megelőző 28 nappal élőbbről számította, amelyre utólag a teljes fizetését is kiadták. Olvasónk kérte, hogy koraszülés miatt a szülési szabadságot hosszabbítsák meg, ezt a kérését azonban elutasították. Törvényes volt-e az eljárás, kérdezi olvasónk.

Mindkét kérdésére azt keli válaszolni, hogy a vállalat törvényesen járt el, törvénysértés tehát nem történt. Ha ugyanis az anya a szülést megelőző 28 napon belül u szülés napjáig táppénzes állományban van, akkor a szülést megelőző 28 napon belüli időt szülési szabadságnak kell tekinteni és erre az időre utólag a kifizetett táppénzt ki kell egészíteni a szülési szabadságra járó munkabérre.

Ami a második kérdését illeti, rendellenes szülés cselén a szülési szabadságot négy héttel valóban meg lehet hosz- szabbítani. A koraszülés pedig rendellenes szülésnek szá-' mit. Koraszülésnek azonban csak az az eset számit, amid kor a gyermek szüléskori súlya a 2500 grammot nem éri el. Olvasónk gyermeke ennél a súlynál jóval nagyobbnak született, így függetlenül attól, hogy az előre kiszámított időnél előbb született, a szülést nem lehet rendellenes szülésnek tekinteni.

üzemi baleseti sérültek vállalati kártérítése

S. Sándomé férje üzemi baleset következtében életét vesztette. A társadalombiztosítási szervektől a 100 %-os táppénzt, két kiskorú gyermeke után az árvajáradékot, saját részére pedig az állandó özvegyi nyugdíjat megkapja. Férjének volt vállalata azonban mind ez Ideig semmit sem fizetett Kérésére azt a választ kapta, hogy nem lehet követelése, mert betegség idejére a teljes fizetését kapta, azóta pedig özvegyi nyugdíjat és a két gyerek után árvaellátást kap, ami ugyancsak megfelel elhalt férje teljes nyugdíjának, amit kapott volna. Férje az elmúlt évben eléggé magas munkabérben részesült, nyugdíjat pedig még a legelőnyösebb három év átlagában sem kap sokat, így volt férje kapott jövedelme és a nyugdíj között eléggé nagy az eltérés. Kihez fordulhat, és mennyi kártérítést követelhet a vállalattól, kérdezi olvasónk.

A baleset során leggyakoribb kárforrás, hogy a munkabér ji végzett munkáért, a sérült vagy az üzemi balesetben elhunyt után megállapított nyugdíj és árvaellátás pedig csak az átlagkereset meghatározott %-ában illeti meg az elhunyt hozzátartozóit. Ez az összeg általában jóval kevesebb, mint az elhunyt fizetése volt. Ezért a munkajogi szabályok szerint a munkáltató az üzemi baleset következtében bekövetkezett sérülés vagy halál esetén vétkességre tekintet nélkül, anyagilag felel mindazért a kárért, ami a baleset következtében a károsultat, vagy halál esetén az általa eltartott hozzátartozóit éri, vagy érte. A vétkességre tekintet nélküli munkáltatói kártérítési felelősség 1981. január 1-tŐl valóban nem terjed ki a táppénz és a kereset közötti különbözetre. Ettől az időtől fogva ugyanis üzemi baleseti táppénz címén a társadalombiztosítás fizeti a teljes, vagyis a 100 %-o$ munkabért, amelyet még kórházi ápolás címén sem lehet csökkenteni. A vállalat azonban még ezen időre sem mentesül minden kártérítési kötelezettség alól.

Ilyen kártérítési kötelezettség terheli a munkáltatót:

— a munkaviszonyon kívüli elmaradt jövedelem (mellékfoglalkozásból, otthoni keresőmunkából származott bizonyítottan elmaradt kereset);

— a dologi kár (a‘ dolgozó ruházatában, használati tárgyaiban a baleset következtében keletkezett kár):

— költségek (otthon! ápolás, fűtési többletköltség, taxiköltség, kórházi élelem, feljavítás költségei):

— hozzátartozók kára (látogatási költségek, gyászruha költsége, temetési költség, sőt általában elismerik az elhunyt síremlékének költségeit is):

— ilyen költségként szokott jelentkezni a társadalom- biztosítás által özvegyi nyugdíjjal, árvajáradékkal nem teljesen fedezett tartás költsége is.

A sérült dolgozó, vagy az elhunyt hozzátartozója üzemi baleseti kártérítési kérelmét elsősorban a vállalathoz adhatja be, amely harminc napon bdill határozatban köteles válaszolni a kérelem teljesítéséről vagy elutasításáról. Ha a határozatot a kérelmező sérelmesnek tartja, panasszal a vállalati munkaügyi döntő bizottsághoz fordulhat, amely ugyancsak határozatban köteles döntéséről a kérelmezőt értesíteni. Ha a kérelmező a döntő bizottság határozatát is sérelmesnek tartja, keresettel a munkaügyi bírósághoz lenét fordulni Minthogy a bírósás általában a kétfokozatú 'ogorvoslatot ismeri, az elsőfokú munkaOevi bíróság ítélete ellen a megyei bírósághoz lehet fellebbezni.

A ménkesi Lenin szocialista frontbrigádban Csordás József vájár szovjet önjáró berendezéssel dolgozik. 1“

(Fotó: Krekács) 1

Dr. Jónás Sándor

NQO&AD — 1963. január 6., csütörtök