Nógrád, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-06 / 4. szám
Tintfii’il a Smiths cégnek Megbízóból vásárló A világhírű angol Smiths cég is rendelt az Almásfüzitői Timföldgyár legújabb termékéből, a gyújtógyertyák gyártásához szül: égés speciális timföldből. Míg a múlt évben kísérletezték ki ilyen célra ezt a timföldfajtát az al- másfiizitői szakemberek, éppen az angol cég megbízására. A veszprémi Bakony Művek ugyanis licencet és gyártósort vásárolt a Smiths cégtől a minden piacon verseny- képes G jelű gyújtógyertyák hazai gyártására, s a külföldi partner az almásfüzitői üzemet bízta meg a gyertyák kerámiaszigeteléséhez szükséges különleges timföld előállításával. A Bakony Művekben már a próbaüzem alatt kitűnően vizsgázott az almásfüzi- tőiek új terméke, minden vonatkozásban megfelelt a megrendelő által előírt tizenkét- féle szigorú előírásnak. A kedvező tapasztalatok alapján rendelt most saját céljára is a Smiths cég az almásfüzitői termékből. A Gránit Csiszolószerszám- és Kőedénygyártó Vállalat rom. hányi VIDENTA gyáregységének keverőművében a keramikus kötésű csiszolókorongok alapanyagát, a szilícium, karbid el elit rokonim! szemcséket megfelelő kötőanyagba ágyazva készítik elő préselésre. Képünkön: Pádár József betanított munkás az alapanyag keverését végzi. — Kép: Gyurkó — Előtérben a gépészeti íejiesztések Termelőszövetkezeti beruházások ’32-ben Későn „rezdült" a piac Kohász export nehézségekkel NÓGRÁD — 1983. január 6., csütörtök \ Mezőgazdaság és kistermelés A magyar mezőgazdaság fejlődése, elért eredményei, amelyek megközelítik a legfejlettebb mezőgazdaságú európai országokét, világszerte figyelmet keltenek és elismerést váltanak ki. A fejlődés fő útját és biztosítékát a korszerűen termelő szocialista mezőgazda- sági nagyüzemek jelentik. Ugyanakkor a fejlődés nem lebecsülendő és nélkülözhetetlen forrása a háztáji gazdálkodás, a kistermelés gyors korszerűsödése, intenzitásának növekedése és az ezekben kifejeződő paraszti szorgalom, vállalkozókedv és termelési igyekezet. Másfél millió kisgazdaság A háztáji gazdálkodásnak, a kistermelésnek az 1960-as évek végétől tapasztalható erőteljes fellendülése azokban a mezőgazdasági ágazatokban érezhető, amelyek hagyományosan belterjes, m un kain ten- zív ágazatok és amelyek jellegüknél fogva leginkább megkövetelik a kézi munkát és a termelői gondosságot. Jelenleg a szocialista mezőgazdasági nagyüzemekkel szohos együttműködésben, azok kiegészítőjeként és jelentős támogatásával az országban mintegy másfél millió kisgazdaság működik, amelyek munkájában mintegy 5 millió ember vesz részt. A növénytel-' melés 24 százaléka, az állat- tenyésztés 42 százaléka származik a kistermelésből. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint országosan 1981-ben — folyó áron számítva — a háztáji és kisegítő gazdaságok részesedése a zöldségtermelésben 63,6 százalék —, amely az elmúlt években még nőtt is —, a szőlőtermelésben 45,9 százalék, a gyümölcstermelésben 50,9 százalék, a sertéstenyésztésben 53,4 százalék, a baromfitenyésztésben 41,8 százalék volt. Ezek az adatok azt tanúsítják, hogy a mezőgazdaságban, az élelemtermelésben nélkülözhetetlen a kistermelés szerepe, főleg az említett ágazatokban, amelyekben a termelés gépesítése csak korlátozottan és csak részben oldaható meg, így a kézi munkára továbbra is nagy szükség van. Más oldalról: gazdasági életünkben óriási emberi erőforrást jelent a háztáji és kisegítő gazdaságokban foglalatoskodó millióknak, tsz-tagoknak és családtagjaiknak, továbbá munkásoknak és más foglalkozá- súaknak, a nyugdíjasoknak a termelőmunkája. szorgalma, igyekezete és vállalkozókedve. A termelőszövetkezetek, a nagygazdaságok egyre nehezebben birkóznak meg a kézi munkát nagymértékben igénylő növényi kultúrák — zöldség-gyümölcs termelésével, mert erre a munkára a szokásos munkadíjazás mellett egyre kevesebben vállalkoznak. Nagyüzemi háztáji termelés A zöldségtermelő vidékeken több termelőszövetkezeteben már évek óta alkalmazzák az úgynevezett nagyüzemi háztáji termelést, amelynek az a lényege, hogy az adott növény nagyüzemi gépi munkáit együttesen kialakított nagy táblákon a tagoknak — térítés ellenében — a termelő- szövetkezet végzi el, a kézi munkáról pedig — mint háztáji gazdák — maguk a tsz- tagok gondoskodnak. Az értékesítés a közösön keresztül történik. A bevétel a tagé, de a kockázatot is neki kell vállalnia. Mégis mind a tsz-ek, mind a tagok ragaszkodnak ehhez a formához, mert ez teremti meg a tagok teljesebb érdekeltségét, amely gondosabb, hozzáértőbb munkát és a termelési költségek ésszerű leszorítását eredményezi. A szőlő- és bortermelő vidékeken pedig tagjainak jó- néhány szövetkezet nagyüzemi módon és nagyüzemi táblákon háztáji szőlőt telepít. A költségeket a tagok fedezik, a telepítés után az egyes családok háztáji területét kiparcellázzák és a kézi munkát mindenki külön végzi. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a nagyüzemi háztáji szőlőparcellákon a termés általában jóval nagyobb, mint az ugyanakkor, ugyanolyan fajtájú szőlővel telepített közös táblákon. lói kiegészítik egymást A mezőgazdasági termelés, az állattenyésztés egyes területein, bizonyos növényfajták, termelési kultúrák esetében a kézi munkát még hosszú ideig nem lehet mással helyettesíteni. A kistermelés támogatásával, a nagyüzemi gazdálkodásban megfelelő érdekeltségi, munkaszervezési formák alkalmazásával az emberi erőforrásokat jobban lehet hasznosítani. így mód nyílik az élelemtermelés nő-, velésére, valamint a fogyasztók részéről jelentkező meny- nyiségi, továbbá minőségi és választéki igények jobb kielégítésére. A nagyüzemi mezőgazdaság és a kistermelés jól kiegészítik egymást Együttműködésük mezőgazdaságunk kiegyensúlyozott fejlődését, a lakosság jó ellátását eredményezi és iehétővé teszi mezőgazdaságunk', élelmiszeripari exportunk növelését is. Tamási Mihály A világpiaci pangás, az acéltermékek iránt megcsappant kereslet, s a csökkenő árak immár évek óta éreztetik hatásukat a Salgótarjáni Kohászati Üzemek gazdálkodásában is. Mind nagyobb erőfeszítésükbe keiül terveik teljesítése, s bár ez eddig sikeredett, ám gyakorta teltek el kétségek között napok, hetek, sőt hónapok. 1982-ben az volt az eredeti elgondolásuk, hogy a csaknem huszonnégy és fél ezer tonnás tervüket — többletvállalásként — még ötezer-nyolcszáz tonna többlettel megtetézik, s ennek ösztönzésére különféle intézkedéseket hoztak, mi több, az Ipari Minisztérium elképzeléseik megvalósítását egymillió forint bérpreferenciával is „támogatta”. S bár már a kezdet kezdetén érezték a nehézségeket, mégsem kezdték félsszel az évet. Hiszen, miként dr. Mészáros Ottó, az SKÜ gazdasági igazgatója elmondotta, a termékeiket értékesítő nagy külkereskedelmi vállalatokkal, példaképp a Metalimpex- szel és a Ferunionnal, soha még ilyen jó együttműködés nem alakult ki. A cégek szinte azonnal értesítették a megyeszékhelyieket a piac valamennyi rezdüléséről, az árak alakulásáról, esetleges új eladási lehetőségekről. Mindezek ellenére, illusztrálva a felvevőpiacok érdektelenségét, június harminea- dikáig a gyártható mennyiség alig volt valamivel több kilencezer tonnánál. A világon szinte mindenütt érezhető eladatlan készletnövekedés, a beruházások számának csökkenése mellett az előzőeknél még jobban kiéleződött a Piaci verseny, új konkurráló cégek jelentek meg. Nem lehetett, s továbbra sem lehet nyugodtan ülni a babérokon, az eddig stabilnak vett vásárlók mindörökkön valóságában hinni. Hiszen, miként a gazdasági igazgató említi, a régi, hagyományosok mellett mindinkább ütőképesebb a román és a bolgár ipar, s olyan országok is megjelentek a tarjánj szalagacél hegemóniájának megrendíté- sére, mint India, vagy Algéria. Csehszlovákia, Francia- ország, Görögország, Japán és a Német Demokratikus Köztársaság is, főként kedvezőbb áraik miatt, megjelentek, erős küzdőfélként az iráni, iraki, libanoni, kuvaiti és algériai piacokon. — 1982-ben sok bizonytalansági tényezővel is szembe kellett néznünk — mondja dr. Mészáros Ottó. — S csak miután változtattunk a licitárakhoz való merev kötődésen, kezdett feltöltodni a rendelés- állomány. Mindezek ellenére éves exportkontingensünknek több mint a felét a harmadik negyedév végére és a negyedik negyedévre tudtuk biztosítani. — Mégis, e nehézségek ellenére, most eredményekről tud beszámolni. Miként sikerült? — Néhány termék gyártásánál vállaltuk a rizikót. Felmértük a belföldi piac felvevőképességét,, s beindítottuk a munkát. Ennek veszélye abban rejtőzött, hogy ha a külföld továbbra sem tanúsít érdeklődést, s ha lecsökken a hazai igény, a termékek eladhatatlanná válnak, s csak a raktárkészleteket növelik. Szerencsére, nem így történt. Emellett nagyobb gondot fordítottunk az anyagok további megmunkálására. Példaként: megkezdtük a faipari, fogazott szalagfűrész gyártását, s hogy milyen eredményességgel, azt igazolja: száz tonna szalagfűrészexport kétszázhatvan tonna normál szalagacél \ értékének felel meg. S még Voltak ilyen termékeink. Száz tonna ónozott huzalért annyi pénzt kaptunk, mint háromszáz tonna „simáért”, s a kovácsolást eljárással készült termékeinknél is ezt a célt követtük. Hazai kooperációs partnerünkkel együttműködve, a csővezetékekhez szükséges acélkarimákat készen exportáljuk, a irántuk máris nagy kereslet mutatkozik Ausztriában, Franciaországban és a Német Szövetségi Köztársaságban. Kisterenyei gyáregységünk is rálépett erre az útra, s az eddig csak hosszvarratú, feketecsöveket horganyzottan, a vevő kívánsága szerint méretre darabolva állítják elő, s szállítják ki. A kedvezőbb árú termékek kibocsátása mellett tonnatervünket is sikerült teljesíteni, mégpedig úgy, hogy a többletvállalás több mint negyven százalékának is eleget tudtunk tenni. Mindehhez persze feszített, jól szervezett munkára, a dolgozók helytállására volt szükség. — A külpiaci igények hullámzása mellett más gondokról is tett említést. — Sajnos az alapanyag-ellátás továbbra sem éri él a megkívánt ütemesség szintjét. Emellett heves és meddő vitáink voltak, s gondolom, lesznek a fuvarozó vállalatokkal, a szállítási költségek roppant emelkedése miatt. Gyakorta előfordult, s ezt nem mentségként mondom, hogy az így „megtetézett” áraink miatt veszítettük el verseny- képességünket. Tenni ellene semmit sem tudunk. — Mi várható idén? — Cseppet sem lesz köny-' nyebb helyzetünk az előzőeki- nél. Hiszen, amíg 1981-ben 23 ezer 400 tonna árunkért még 12,5 millió dollárt kaptunk, addig 1982-ben 27 ezer tonnáért már csak 11,9 milliót, elképzeléseink szerint ebben az évben majdnem 28 ezer tonna termék ára nemigen tesz ki tizenegymilliót. A külkereskedelmi vállalatok segítségével éppen ezért folyik nagyarányú piackutatás Ázsiában, Afrikában, s másutt, s a partnerek segítségével minden részletre kiterjedő alapossággal alakítjuk ki üzleti taktikánkat és stratégiánkat. Túlzott optimizmusra most sincs okunk, de reméljük, célkitűzéseinket sikerül megvalósítani. Karácsony György Az elfelejtett Stirling-motor A gépészek hosszú ideig kényelemben élhettek: jól működtek a gőzgépek, megbízhatóak voltak a villany- motorok és hallatlan karriert futottak be a robbanómotorok. Gond nem volt, hiszen a jól működő gépekhez elegendő hajtóanyag állt rendelkezésre. Egy csapásra megváltozott a helyzet, amikor a hagyományos energiahordozók ára meredeken emelkedni kezdett. A konstruktőrök kényelme megszűnt, világszerte új lehetőségeken, olcsóbb hajtóanyaggal működő géMég mindig nagy a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben a folyamatban levő, befejezetlen beruházások aránya, ami részben azt bizonyítja, hogy a közös gazdaságok hosszabb távra szóló, jelentősebb programokat alapoznak meg. A beruházások egy része azonban indokolatlanul elhúzódik, főként anyagi nehézségek, műszaki és gépbeszerzési gondok miatt — ezt igazolja a TOT-ban készített felmérés, amely a tsz- ek tavalyi beruházási eredményeit összesíti. A mezőgazdasági beruházásokat évek óta, így 1982-ben is a gépészeti fejlesztések előretörése jellemezte, ezeknél valamivel mérsékeltebben emelkedik az építési beruházások részesedése az összes ráfordításokból. Továbbra is szerények a telepítési, ültetvényfejlesztési programok eredményei, amelyek immár huzamosabb idő óta elmaradnak a tervezettől. A tsz-ek erőfeszítéseket tettek az elmúlt évben a folyamatban levő beruházások befejezésére. Annál is inkább, mert ezek a fejlesztések hozzávetőleg 15 milliárd forintot kötnek le, és ezt az anyagi erőt minél előbb a gazdálkodásban kellene kamatoztat- niok. Az elindított munkák közül a legjelentősebbek: a Hajdúsági Agráripari Egyesülés sertéstelepe, a szegődi Űj Élet Tsz. és Felszabadulás Tsz. növényházépítése. Nagyobb összegű építési beruházást — néhány kivételtől eltekintve, amilyen a Martfűi Szövetkezeti Sörgyár építése, a Pest megyei Hűtőipari Gazdasági Társulás fejlesztése — nem is kezdtek a közös gazdaságok. A tavaly indított munkák többsége rekonstrukciós jellegű volt. Ezek több mint felét az üzemek bankhitel nélkül valósították meg. Eme. viszonylag kisebb összegű beruházások, mindenekelőtt a szarvasmarha-, sertés-, és juhtenyésztés korszerűsítését szolgálták. Hitelek felvételével főleg a különböző kormányprogramok megvalósítását gyorsítják a tsz-ek; élelmiszer-feldolgozókat építenek, bővítik az állattartó telepeket és segítik az energiával való takarékosabb gazdálkodást. Egyebek között berendezkednek a nedves kukorica tárolására, és a költséges olajfűtésről áttérnek a földgáz hasznosítására. Nógrád megyében is elősor- ban a gépészeti fejlesztések kerültek előtérbe, különös tekintettel, hogy a korszerűsödés, a termelékenyebb termelés szinte parancsként követeli ezt, s hogy a berendezé- sek jelentős része úgymond nullára futott. A tervezett építészeti beruházások gyakorlatilag, a tervek szerint befejeződtek (legfrissebb példa a szécsényi biogáztelep, vagy az élelmiszer ágazatban a pásztói tejüzem), ám egyetlen beruházás befejezése — a drégelypalánki új szörpüzem — áthúzódik erre az évre. Ennek oka: az importból származó gépek hiánya. pék szerkesztésén törték fejüket. Űj korszakalkotó ötletek azonban ritkán születne!:. Mit lehet ilyenkor tenni? Visz- szanyúlni a régi ötletekhez, amelyek valamikor valamiért elakadtak a műszaki fejlődés labirintusában. Ezt tették a svédországi egyesült ipari művek kutatói is. Kibányászták a feledés homályából az 1816-ban, Robert Stirling skót mérnök által szabadalmaztatott és róla elnevezett motort, amely mozgási energiáját a levegő melegítéséből nyeri. Két további szabadalom (1827, 1840) tette lehetővé a világ első 42 lóerős (32 kW) Stirling-motorjának megszerkesztését, amely három évig működött egy skóciai fonodában. A svéd technikusok mintegy tízéves intenzív kutatás után most új Stirling-mo- tort mutattak be, amely alig működik nagyobb zajjal, mint egy hűtőgép, igen gazdaságos és nagyon kevés mérgező gázt termel. Gyakorlatilag bármely üzemanyaggal működik, a következő módon: az égő üzemanyag egy héliumgázzal töltött tartályt melegít, a gáz kitágul és bejut a munkahengerbe, megmozgatja a dugattyút, a gáz kihűl, majd visszajut a tartályba, ahol ismét felmelegszik és a folyamat így folytatódik. A svéd motor története azzal kezdődött, hogy miután a holland Philips cég föladta a Stirling-motor fejlesztésére irányuló törekvését, 1967-ben eladta a licencét a svéd cégnek. Ennek emberei szerint a Stirling-motornak van jövője, és biztosra veszik, hogy előbb-utóbb mán cégek és egyetemek kutatói is hozzáfognak majd a Stirling-motor további fejlesztéséhez, még akkor is, ha a svéd cég megtartja a licene jogát. A képen a svédek által kifejlesztett 10 kW-os motor látható, amely egy generátor segítségével 6 kW villamos teljesítményt termel.
