Nógrád, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-06 / 4. szám
(Folytatás az 1. oldalról.) A Magyar Népköztársaság képviseletében: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás, párt Központi Bizottságának első titkára, a küldöttség vezetője. Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának' tagja, a Minisztertanács r' Vát'konyi Páter, az MSZMP KB titkára, Czinege Lajos honvédelmi miniszter, Pipa Frigves külügyminiszter, az MSZMP KB tagjai. A Német Demokratikus Köztársaság képviseletében: Erich H nccker, a Németh Szocia. lista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára, az NDK államtanácsának elnöke, a küldöttség vezetője, Willi Stoph, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja, az NDK minisztertanácsának elnöke, Hermann Axen, az NSZEP KB PB tagja, a KB titkára. Heinz Hoffmann, az NSZEP KB PB tagja, nemzetvédelmi miniszter, Günter Mittag, az NSZEP KB PB tagja, a KB titkára, Oskar Fischer, az NSZEP KB tagja, külügyminiszter. A Román Szocialista Köztársaság képviseletében: Ni- rolae Ceausescu, a Román Ifommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke, a küldöttség vezetője, Constantin Dascalscu, az RKP KB politikai végrehajtó bizottságának tagja, az RSZK kormányának elnöke, Miu Dobrescu, az RKP KB PVB póttagja, a KB titkára, Stefan Andrei, az RKP KB PVB póttagja, külügyminiszter. Constantin Olteanu, az RKP KB PVB póttagja, nemzet- védelmi miniszter, A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének képviseletében: Jurij Andropov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a küldöttség vezetője, Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, külügyminiszter, Dmitrij Usztyinov, az SZKP KB PB tagja, honvédelmi miniszter, Konsztantyin Rusza- kov, az SZKP KB titkára. Az ülés munkájában részt vett Viktor Kulikov, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka, a Szovjetunió mar- snllja is. A Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének főtitkári teendőit Dusán Snacil, a CSSZSZK külügyminiszter-helyettese látta el az ülésen. A politikai tanácskozó testület ülését Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a CSSZSZK elnöke nyitotta meg. Az ülés résztvevői egyperces néma felállással tisztelegtek Leonyid Brezsnyev emléke előtt. Korunk kimagasló politikusa és államférfija, a béke és a nemzetközi biztonság, az enyhülés következetes harcosa elévülhetetlen érdemeket szerzett a szocialista államok együttműködésének fejlesztésében és egységének megszilárdításában. Az ülésen sorrendben elnökölt: Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, az LNK minisztertanácsának elnöke, Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, a RSZK elnöke. Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára. Az ülés résztvevői a kialakult bonyolult nemzetközi körülmények tükrében együttesen áttekintették az európai helyzetet és véleményt cseréltek néhány más nemzetközi kérdésről. Ezzel összefüggésben áttekintették a nukleáris háború veszélyének megelőzéséért, a nemzetközi enyhülés megőrzéséért és megszilárdításáért, az európai földrész biztonságának megőrzéséért és az együttműködés fejlesztéséért folytatott küzdelem legfontosabb irányait a jelenlegi szakaszban. Érintve védelmi-politikai szövetségük tevékenységét, kedvezően értékelték a külügyminiszteri bizottságnak és a honvédelmi miniszteri bizottságnak az előző, 1980 májusi varsói ülés utáni időszakiján végzett munkáját és kijelölték a további feladatokat. Az ülés résztvevői következtetéseiket és elképzeléseiket a Varsói Szerződés tagállamai által egyhangúlag elfogadott, s külön nyilvánosságra kerülő politikai nyilatkozatban fejtették ki. Megállapodtak abban, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, mint a politikai tanácskozó testület ülésének rendező országa biztosítja a politikai nyilatkozatnak az Egyesült Nemzetek Szervezete hivatalos dokumentumaként történő terjesztését, s a nyilatkozatot az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vevő valameny- nyi állam tudomására hozza. Ennek során külön felhívja a figyelmet arra az új, nagyszabású békejavaslatra, hogy a Varsói Szerződésben résztvevő államok és az észak-atlanti szerződés tagállamai kössenek szerződést a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és a békés kapcsolatok fenntartásáról. E szerződés nyitva állna minden más állam előtt. Megállapodás jött létre arról, hogy a Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszteri bizottsága soron következő ülésén áttekinti e kezdeményezés megvalósítására irányuló további lépéseket. A politikai tanácskozó testület meghallgatta a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsnokának jelentését az egyesített parancsnokság gyakorlati tevékenységéről. Az ülésre a barátság és a kölcsönös elvtársi megértés légkörében került sor. Az ülés kifejezésre jutatta a Varsói Szerződés tagállamainak nézetazonosságát az európai és a világpolitika fő kérdéseiben. A Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének következő ülése Szófiában, a Bolgár Népköz- társaság fővárosában lesz. Gleccserek földje (VII.) Kirgiz Szocialista Szovjet Köztársaság A KIRGIZ SZSZK CÍMERE Kirgizia 193 és fél ezer négyzetkilométeres területének több mint háromnegyede a tengerszint felett másfél ezer méteres magasságban fekszik. Kétszer akkora, mint Ausztria, négyszer akkora, mint Svájc. A 3 millió 692 ezer lakosú köztársaság túlnyomó részét a Tien-San- hegység foglalja el, amelynek legmagasabb csúcsa a 7 433 méteres Győzelem-csúcs. Fővárosa: Frunze. Ezt a hegyi köztársaságot rendkívül sok napsütés éri. Az éghajlat ideális lenne szőlő, gyapot, dohány termesztésére. de Itt sohasem volt elegendő a víz a földműveléshez. Ha a gleccsereket felolvasztanák, Kirgizia területét háromméteres vízréteg borítaná. A köztársaság tudományos akadémiájának tudósai új módszert dolgoztak ki a gleccserek vizének hasznosítására, amellyel virágzó kertekké és termőföldekké változtathatják a sivatagokat. Kirgizia hegyi lejtőin a juhBaráti találkozó Prágában A Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé ülésének résztvevői tiszteletére * CSKP Központi Bizottsága és a csehszlovák kormány szerdán a prágai vár Spanyol- termében baráti találkozót rendezett. Ezen részt vettek a küldöttségek vezetői: Jurij Andropov, Nicolae Ceausescu, Gustáv Husák, Erich Honecker, Wojciech Jaruzelski, Kádár János, és Todor Zsivkov. Megjelentek továbbá a CSKP KB elnökségének tagjai és póttagjai, a CSKP KB titkárai és titkársági tagjai, valamint a csehszlovák politikai élet más vezető személyiségei. A vendégek között ott voltak a Varsói Szerződés tagállamainak csehszlovákiai nagykövetei is. Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, csehszlovák köztársaság! elnök a találkozón mondott beszédében hangsúlyozta a politikai tanácskozó testület most véget ért ülésének jelentőségét, s azt, hogy az elfogadott politikai nyilatkozattal a Varsói Szerződés tagállamai új ösztönzést adnak a bonyolult nemzetközi problémák megoldásához a béke megóvása és megszilárdítása, a nemzetek biztonsága és az enyhülési folyamat folytatódása érdekében. Kifejezte meggyőződését, hogy minden állam kormánya méltó figyelmet szentel az építő javaslatokra, hogy azokat he-- lyesen értelmezi, mint a világhelyzet veszélyes alakulásának megakadályozására, a népek békés életének szavatolására irányuló közös törekvés megnyilvánulását. A küldöttségek nevében Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, a bolgár államtanács elnöke köszönetét mondott a CSKP Központi Bizottságának és Csehszlovákia kormányának a tanácskozás jó előkészítéséért és a szívélyes fogadtatásért. Rámutatott: a prágai tanácskozás ismét bizonyította a szocialista országok készségét, hogy új bé- kekezdeményezésekkel járuljanak hozzá a háborús veszély elhárításához, a bizalom légkörének létrehozásához az államok közötti kapcsolatokban. Befejezésül sok sikert kívánt Csehszlovákia népének a szocialista társadalom építéséhez. A baráti találkozót szívélyes, elvtársi légkör jellemezte. Hazaindult a magyar pért- és kormánykü!<f£ifsőg Szerdán késő este Prágából vonaton hazaindult a magyar párt- és kormányküldöttség, amely Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának vezetésével részt vett a Varsót Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének kétnapos ülésén, A küldöttség tagja Lázár György, az MSZMF Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Várkonyi Péter, az MSZMP KB titkára, Czinege Lajos honvédelmi miniszter és Púja Frigyes külügyminiszter, az MSZMP KB tagjai. Búcsúztatásukra a prágai főpályaudvaron megjelent Vasi! Biiák, a CSKP KB elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára, valamint a csehszlovák párt- és állami vezetés több má$ képviselője. Ott volt Kovács Béla prágai magyar nagykövet is. Carstens megbeszélései az új választásokról Karl Carstens, a Német Szövetségi Köztársaság elnöke szerdán zárómegbeszéléseket tartott a Bundestagban képviselt négy párt politikai vezetőivel a parlament feloszlatásáról és az új választások kiírásáról. Elsőnek Willy Brandtot, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnökét íogadtaf majd a koalíciós pártok elnökeivel, Helmut Kohllal (CDU) és Hans- Dietrich Genscherrel (FDP), valamint Theo Waigellel, a CSU képviselőjével tárgyalt. A négy párt vezetői közölték, Carstensszel tartott megbeszélésükön megerősítették: akarják, hogy a szövetségi elnök feloszlassa a Bundestagot és új parlamenti választásokat írjon ki. Willy Brandt a megbeszélés után hangoztatta, az SPD sohasem hagyott kétséget afelől, hogy új választásokat akar. • Hans-Dietrich Genscher azt mondta, hogy az FDP fenn akarja tartani a koalíciót a CDU—CSU-val, s ehhez kéri a választók támogatását március 6-án. (Ez ugyanis csak úgy lehetséges, ha az FDP legalább öt százalékot szerez a szavazatokból és bennmarad ,a Bundestagban.) Helmut Koni, a CDU elnöke rámutatott, hogy pártjának álláspontja nem változott: a CDU korlátozott megbízatásnak tekintette a jelenlegi kormány megalakítását, e megbízatásnak már eleget tett, s most szükségesnek tartja, hogy új megbízatást kapjon a választóktól. Carstens pénteken rádió- és tv-nyilatkozatban ismerteti döntését az új választások kérdésében. (MTI) Gazdasági feladatainkról tárgyaltak az ipari vezetők Az ipari vállalatok vezetői az idei gazdasági feladatokról tanácskoztak szerdán az Építők Rózsa Ferenc Székházában Méhes Lajos ipari miniszter előadásában először az ipar 1982-es teljesítményével foglalkozott. A szénbányászat tavaly 26 millió tonna szenet termelt, ezt a terv eredetileg 1985-re irányozta elő. A gépipar jelentősen — több mint 100 millió dollárral — növelte konvertibilis exportját. Kiemelkedő a mezőgépipar teljesítménye is; a hazai alkatrészellátást a korábbinál lényegesen kevesebb kifogás érte. Az ipar javította a belkereskedelem ellátását fogyasztási cikkekből, s kedvező az is, hogy a tartós fogyasztási cikkek többségét sikerült korszerűsíteniök. Az iparvállalatok több energia- takarékos termék gyártását kezdték meg. A könnyűipari vállalatok termelése viszont elmaradt a várakozástól, ám néhány közülük is kiemelkedő teljesítményt nyújtott. A miniszter ezt követően a hazai energiaszerkezetben megkezdődött kedvező változásokról szólt, ismertette a központi fejlesztési programok végrehajtásának helyzetét, eddigi eredményeit. Hangsúlyozta, hogy az ipar beruházási lehetőségei — a népgazdaság erőforrásaival arányosan — meglehetősen szűkösek. Ezért nagyon fontos, hogy az 1933- ban elkölthető 54—56 milliárd forintot takarékos és hatékony beruházásokra fordítsuk. Figyelembe kell venni: nem célszerű, hogy az ipar minden tevékenysége fejlődjön, hanem a gazdaságossági szempontok és népgazdasági célok szerint a jövőben is erős szelekciót kell végrehajtani a beruházási elképzelésekben. A miniszter rámutatott: a jelenlegi körülmények között az a vállalat építi legokosabban a jövőjét, amelyik a mérsékeltebb ütemű fejlődés időszakát a belső szervezettség javítására használja fel, és műszaki fejlesztési lehetőségeit termékeinek korszerűsítésére fordítja. Ezután kitért azokra a társadalmi-politikai kérdésekre, amelyek a közvéleményt az ipar tevékenységével kapcsolatosan foglalkoztatják. A nemzetközi összehasonlításokból és a hazai gyakorlati tapasztalatokból tudjuk, hogy a magyar ipar túlságosan centralizált. A nagyüzemnek azonban megvan a maga szerepe a gazdaságban; termelési, társadalmi előnyeivel nem rendelkezik az egyik kisüzemi forma sem. Ám, a nagyüzemeknek igazolniuk kell előnyüket, mert nem elég, ha ez csak elvben, elméletben létezik. A gyakorlatban jobban fel kell nőniök a nagyüzem által nyújtott szervezettségből, a technikai, üzleti, stb. előnyökből adódó lehetőségek kihasználására és magukhoz kell kapcsolniok mindazokat a kisebb szervezeteket, amelyek hasznosan egészíthetik ki, szolgálhatják a nagyüzemi termelést. Az iparban a kisvállalkozások legelterjedtebb formája jelenleg a vállalaton belüli gazdasági munkaközösség, amelyből eddig mintegy ezer alakult. Ez a forma új erőket mozgat meg, új kezdeményezéseknek ad teret, többletteljesítményt is hoz és többletkeresetet is biztosít a dolgozóknak. A kisvállalkozások enyhítik a háttéripar és a szolgáltatás hiányosságait, jó néhány vállalatnál máris a termelékenység növekedését eredményezték. Nem tekinthető azonban minden szempontból hibátlannak az új vállalkozási forma sem. nem kívánatos jelenségek is tapasztalhatók, ezek azonban végül is nem befolyásolhatják a kisvállalkozások terjedését; az előnyök ugyanis többszörösen meghaladják a hátrányokat. Ezek leküzdésére viszont keresni kell a jó módszereket. Méhes Lajos foglalkozott a l.ádermunka elveinek és gyakorlatának összehangolásával. Az utóbbi két esztendőben az Ipari Minisztérium hatáskörébe tartozó vállalatok vezető gárdájának több mint egyötöde cserélődött ki. Tizenhat esetben váltották le a vezetőt alkalmatlanság, négy esetben pedig fegyelmi vétség miatt. Az újonnan kinevezettek túlnyomó többsége a vállalatnál dolgozott korábban is, kétharmaduk ötven, — egy- hatoduk pedig negyven év alatti. Az ipar idei feladatairól szólva kifejtette: a terv az ipari termelés egy-két százalékos növekedését irányozza elő. Változatlanul fontos tennivaló az export növelése, a lakossági fogyasztásban pedig a hazai termékek arányának bővítése. Nagy figyelmet kell fordítani a KGST keretében vállalt szerződéses kötelezettség teljesítésére. Az ipari termékek konvertibilis exportjának mintegy 5 százalékos emelkedését tervezik. Ez elsősorban a piaci oldalról jelent nehéz feladatot. Ezért az önálló exportjoggal működő iparvállalatoknak saját piaci szervezetükkel, a többieknek pedig a külkereskedelmi vállalatokkal együttműködve változatos módszerekkel kell keresniük a piacbővítés lehetőségeit. Végezetül a miniszter az ipar foglalkoztatási helyzetét ismertetve rámutatott: a munkaerőforrások általában szűkösek, s az ebből eredő gondokat tetézi, hogy az idén kevés lehetőség van a jövedelem emelésére. Különösen fontos lehet, hogy a bérek a teljesítményekkel összhangban növekedjenek; A legjobb dolgozók teljesítményeit akkor tudják megfelelően elismerni, ha nem mindenki kap béremelést, lényeges, hogy ennek az egyénileg sokszor fájdalmas különbségtételnek az elfogadtatásában a Párt és a szakszervezetek is segítséget nyújtsanak. (MTB Közlemény tenyésztés mellett az utóbbi években a kertészet és a növénytermesztés is fejlődik. A forradalom előtt itt gyakorlatilag egyetlen erőmű sem volt, ma viszont az egy főre jutó villamosenergiafogyasztás terén vezető helyen áll. Az energiatermelés a köztársaság sebes hegyi fo- lyóiban rejlő gazdag vízenergia-készletek alapján fejlődik, s e készletet 135 milliárd kilowattra becsülik. Csupán a Narln folyón 23 vízerőmű felépítését tervezik. Négy már jelenleg is működik. Elkészült és már üzemel az egymillió 200 ezer kilowatt teljesítményű togtoguli vízerőmű. Valamivel több mint fél évszázad alatt Kirgizia a kézművességtől fejlett iparú országgá változott. Ma gépeket, fémet, építőanyagokat, szövetet gyárt, szenet, kőolajat és földgázt termel ki. Itt találhatók a Szovjetunió legnagyobb Ólom- és antimonlelő- helyei. A brüsszeli nemzetközi kiállításon a kirgiz an- timont ismerték el etalonként. A tizedik ötéves ‘érvben a nemzeti jövedelem háront- milliárd rubellal növekedett a megelőző időszakokhoz képest. Ennek jelentős részét lakásépítésre, kulturális célokra, az emberek mindennapi életét szolgáló létesítményekre fordítják. A családok 40 százaléka 5—7, vagy ennél is több gyermeket nevel. A köztársaságban több mint egymillió az iskolások és a főiskolai hallgatok száma. A szakemberképzést és az általános műveltségi szintet tekintve Kirgizia nemcsak több ázsiai, de jó , néhány nyugat-európai országot is megelőzött. Világhíresek a kirgiz művészeti alkotások, a kiváló kirgiz iró Csingíz Ajt- matov műveit 70 országban olvassák. Az ipari termelést 1985-ig 22, a mezőgazdasági termelést pedig 9 százalékkal kívánják növelni Kirgiziában.
