Nógrád, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-06 / 4. szám
hi '■ l /VG'f-1 it, V-'.'i' 7 WMG PROlETÄRJÄf EGYESÜLJETEK! NOGRÁD ^z MSZMP NOGRÁD MEGYE-I BIZOTTSÁGA ég A MEGYEI; TAN ÁCÍ LAPJAI XXXIX. ÉVF., 4. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1983. JANUÁR 6., CSÜTÖRTÖK Vésel ért a Varsói Szerzfciss polkái tanácskozó testületének ülése HazaiitM Prágából a magyar párt- és kormányküldöttség Politikai nyilatkozat elfogadásával szerdán délben véget ért a Varsói Szerződésben részt vevő országok politikai tanácskozó testületének ülése. A szerda délelőtti ülésen Jurij Andropov, a szovjet küldöttség vezetője, az SZKP KB főtitkára elnökölt. Az ülésen felszólalt Viktor Kulikov, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka is. A kétnapos ülésszakon a résztvevők áttekintették az európai kérdéseket a jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzet összefüggésében, azokat az intézkedéseket, amelyek a háborús veszély elhárítása, az európai biztonság megerősítése és megszilárdítása, a különböző társadalmi rendszerű országok közötti békés együttélés és a kapcsolatok fejlesztése érdekében szükségesek. A politikai nyilatkozatot röviddel déli 12 óra előtt ünnepélyes keretek között írták alá a prágai vár feldíszített tanácstermében. A politikai tanácskozó testület üléséről közleményt adtak ki. A tervszerűség jegyében KEemelScedö eredsraSn^elc az ÉBUlMSZ-na3 SzáztizenctmíIHó nap turizmusra Negyven szakmunkástanuló biztosítja az Ipoly Bútorgyárban a szakemberek utánpótlását, akik közül az első és másodévesek a korszerű tanműhelyben, a harmadikosok már az üzemcsarnokban, a termelésben ismerkednek mesterségükkel. Váltakozva, egy hétig elméletet, egy hétig gyakorlatot tanulnak a fiatalok, akiknek szakoktatójuk Mészáros István. Képünkön: az elsős Molnár Károly dolgozik a tanműhelyben,- kj Üdülési, utazási szokásaink anyagokra százezer forintot költenek; a hatékony oktatáshoz kellő vetítők, filmek nagy részét a korábbi években már beszereztek. A balassagyarmati kábelgyárban az OMB által közzétett munkavédelmi szempontokhoz szorosan igazodó tervet dolgoztak ki a szakemberek. A baleset-elhárítással, a munkakörülmények javításával összefüggő kiadások summája megközelíti az ötmillió forintot. Lényeges mozzanat lesz többek között, hogy jelentékenyen csökkentik a zajszintet az erősáramú üzemben. A már fölállított, hatalmas PVC-silókat rövidesen üzembe helyezik, s így megszűnik az eddig sűrített levegővel történő, nagy lármával járó adagolás. Fölszerelnek egy elszívóberendezést a meó- ölokk laboratóriumában, így ,&z ott felhasznált vegyi eszközök ártalmassága nem jelent veszélyt a dolgozókra. Az acélüzem horganyzórészébe is elszívót telepítenek, ezáltal elejét veszik a por okozta ártalomnak. Munkaruhára, védőeszközre másfél milliót szánnak ebben az évben. Saválló öltözetek, kesztyűk, szemüvegek, sisakok szerepelnek a beszerzendők listáján. Szem. léltető- és egyéb, az oktatást segítő eszközökre, anyagokra kereken százezer forintot költenek a következő 12 hónap folyamán a kábelgyáriak. Az ÜM Pásztói Szerszám- és Készülékgyárban a legkorszerűbb és a föladatoknak legmegfelelőbb védőfelszereléseket szerzik be 1983-ban; erre negyedmillió forintot használnak. A körülmények jobbítását. a veszélyek kiszűrését 1 millió 600 ezer forintból kívánják megoldani: ebből újítják fel a belső utakat, korszerűsítik a társas létesítményeket, s javítják a szellőzést. A gépek, berendezések biztonságtechnikai állapotának javítására is számottevő summát szánnak Pásztón. A munkavédelmi oktatás színvonalasabbá tételéré, szemléltetőeszközökre 40 ezer forintot irányoztak elő; többek közt kialakítanak egy célszerűen berendezett oktatószobát a munka- és tűzvédelmi ismeretek terjesztéséhes. Közlemény A Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének üléséről 1983. január 4—5-én Prágában ülést tartott a Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés tagállamainak politikai tanácskozó testületé. Az ülésen részt vettek: A Bolgár Népköztársaság képviseletében: Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, a Bolgár Népköztársaság államtanácsának elnöke a küldöttség vezetője, Grisa Fi- lipov, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, a BNK minisztertanácsának elnöke, Dobri Dzsurov, a BKP KB PB tagja, nemzetvédelmi miniszter, Petr Mladenov, a BKP KB PB tagja, külügyminiszter, Dimitr Sztanisev, a BKP KB titkára. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság képviseletében: Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, a küldöttség vezetője, Lubomir Strougal, a CSKP KB elnökségének tagja, a CSSZSZK kormánvának elnöke, Vasil Ellák, a CSKP KB elnökségének tagja, a KB titkára, Milos Jakes, a CSKP KB elnökségének tagja, a KB titkára, Bohuslav Chnoupek, a CSKP KB tagja, külügyminiszter, Martin Dzur, a CSKP KB tagja, nemzetvédelmi miniszter. A Lengyel Népköztársaság képviseletében: Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Lengyel Népköztársaság minisztertanácsának elnöke, a küldöttség vezetője, Józef Czyrek, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Stefan Oíszowski, a LEMP KB PB tagja, külügyminiszter, Florian Siwicki, a LEMP KB PB póttagja, a nemzetvédelmi miniszter helyettese, a lengyel hadsereg vezérkari főnöke. fFolytatás a 3. oldalon.) Javítják a szellőzést, csökkentik a zajt Sok millió forintot feSltenek a dolgozók egészségének megóvására megyénk gyáraiban Megyénk üzemeiben idén is nagy gondot fordítanak a dolgozók biztonságára, egészségük megőrzésére. Sok millió forintot költenek a gyárak olyan fejlesztésekre, amelyek közvetve vagy közvetlenül ösz- szefüggenek a munkakörülmények javításával, a balesetek megelőzésével. A már kész előirányzatok elfogadása néhány helyen még a bizalmitestületi ülésre vár, ám a főbb tennivalók már úgyszólván véglegesnek tekinthetők. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek szociálpolitikai tervén belül 126 millió forint szerepel a munkavédelemre vonatkozó fejezetben. E hatalmas összeg túlnyomó részét, 97 'milliót a szeggyártó üzem korszerűsítésére fordítják. Ez a nagy horderejű munka már tavaly elkezdődött, s jövőre fejeződik be teljesen. A'csarnokba űj, nagyrészt automatizált gépeket telepítenek, s ezeket zajvédővel is fölszerelik. Kisebb mértékű változtatásokat is végrehajtanak az egészség megóvásáért. A huzalmű horganyüzemében például — 400 ezer forintos ráfordítással — felújítják a savelszívó berendezést. Kis- terenyén az öltöző-fürdő vizesblokkját hozzák rendbe. A hideghengerműben a szellőztetést teszik hatásosabbá. Nem kevesebb, mint hétmillió-hétszázezer forintot szánnak védőeszközökre, ezen belül három és fél milliót mur karuhára; védőöltözetre és -fölszerelésre pedig kereken négymilliót. Pufajkát, csizmát, kötényt, lábszár védőt, kesztyűt vesznek a megfelelő munkaterületek dolgozóinak. Munkavédelmi ismeretterjesztésre, ezt szolgáló propagandaBizony, úgy 1976 táján az EMÁSZ salgótarjáni üzem- igazgatóságának hálózati csoportja nem nagyon tudott dicsérni való eredményeket fel- rnutatni. A vállalaton belüli munkaversenyben is az utolsók között kullogott. Ki gondolta volna akkor, hogy fél évtized sem telik el, s a harmadik, sőt a második helyre tornázza fel magát. 1980—81- ben pedig már ez szerepelt az értékelésekben. A tavalyi esztendő pedig minden korábbinál jobban sikerült: 41 milliós tervüket novemberben teljesítették, s az esztendő hátralevő részében további 3 és fél millió értékben végeztek munkát tanácsi megrendelésekre. Saját jó hírüket nem csak megyénkben öregbítették. Mintegy 6 millió forintért vállaltak külső munkát, budapesti hálózatrekonstrukciót. A Fővárosi Elektromos Művek, mint megrendelő a legteljesebb mértékben elégedett volt a — megítélése szerint: „jól összeszokott, fegyelmezett technológiailag képzett kollektíva” — pontos, határidőre teljesített munkájával. Ha az eredmények forrását kutatjuk, kiderül, hogy a javulás a pontos és körültekintő tervezés és munkaszervezés gyümölcse, s nem kis mértékben annak ás köszönhető, hogy részben bérpolitikai intézkedésekkel, részben személyes törődéssel nagymértékben javították a dolgozók közhangulatát, éreztették velük fontosságukat, megbecsültségüket. Természetesen minden siker elsődleges alapja a munka tervszerűségének biztosítása, mely a vállalat jelenlegi lehetőségeit figyelembe véve változtatásokat követel az eddigi években kialakult tavalyi év végén. Különösen akkor, ha a megrendelők saját erejükkel — pl. társadalmi munkával — maguk is „beszállnak”. A teljes idei. kapacitáslekötés szavatolja, hogy az ez éves eredmények idén is iilenek az utóbbi esztendők csúcssoro- zatáhc-z. munkavállalási rendszerrel szemben. A korábbiakban a közületi megrendelők „ahhoz szoktak hozzá” hogy folyó évi kívánságaikkal elég, ha április tájban jelentkeznek az EMÁSZ-nál. Ehhez képest az idei esztendő újdonsága, hogy az előző év augusztusa után beérkező igényeket az igazgatóság erre az évre már nem tudta figyelembe venni. Ez a határidő csak nálunk új-- donság, az ország legtöbb hasonló vállalatánál évtizedes, bevált gyakorlat. Hogy nálunk is be kellett vezetni, azt egyrészt az alapanyag-ellátás hazai gyakorlata indokolja, másrészt az, hogy a vállalatnál is csökkentették a saját fejlesztési keretet, s így az esztendő első két hónapjától eltekintve járulékos megrendeléseknek tesznek eleget, községeknek, közületeknek dolgoznak. Az új rendelkezés „előretartást”, s ehhez mérten rugalmasságot kíván az — elsősorban tanácsi — megrendelőktől, viszont cserében biztosíthatja a megváltozott körülmények között is a határidők pontos tartását. Ez a rendszer teszi lehetővé a kapacitás teljes kihasználtságát is, mivel az augusztusi határidőig le nem kötött munkavégző képességre megyén kívüli feladatokat vállalnak. Ilyen formán az idén is sor kerül fővárosi munkára, a tavalyihoz hasonló mértékben. Természetesen csak akkor lépnek ki a megyéből, ha időre kevés megrendelés érkezik, s efféle pótlásra kényszerülnek. Magától érthetődően ha erre lehetőség mutatkozik — visszalépő megrendelők, határidő előtt elvégzett munkák, soron kívüli anyagellátás —, szívesen vállalnak terven felüli feladatokat, mint a Az utóbbi években a turizmus a lakosság egyre nagyobb hányadánál a szabad idő tartalmas eltöltésének egyik formájává, az életmód részévé vált. A lakosság 28 százaléka, vagyis mintegy hárommilliónyian használják fel szabadságukat tartós utazásra, több mint kétmillió a rendszeresen víkomiezők száma, s csaknem hat és fél, millió azoké, akik kisebb-nagyobb rendszerességgel járnak kirándulni. A lakosság mintegy 70 százaléka vesz részt a turizmus valamilyen formájában. Évente összesen 115—118 millió napot töltenek ezzel, ami a szabadidő-alap körülbelül tíz százaléka. Ez az úgynevezett utazási intenzitás — nemzetközi összehasonlítással figyelembe véve — lényegében megfelel az ország gazdasági fejlettségének, a lakosság életszínvonalának, s mai életmódjának. Az idegenforgalmi mozgás szempontjából a legaktívabbak a szellemi foglalkozásúak, a városlakók, az átlagosnál magasabb jövedelműek, a harminc év körüli korosztály, valamint azok, akiknek üdülőjük van. Lényegesen kevesebbet utaznak a mezőgazdasági körzetekben élők, az alacsony jövedelműek és alacsony iskolázottságúak, s ugyancsak kevésbé mozgékonyak a nagycsaládosok. A munkások az átlagosnál valamivel kedvezőbb helyzetben vannak, ha a víkende- zést és a kirándulásokat nézzük, kevésbé jó a kép a külföldi utazásokat illetően. A turisztikát a lakosság jelentős részénél még csak a kirándulás jelenti. Nógrád megye bővelkedik természeti szépségeket felvonultató tájrészekben, nem kevés a történelmi ereklyék száma sem, mely vonzást jelenthet. Ugyanakkor a szál- • iáshelyek üdülők száma országosan a legalacsonyabb A turizmus étinek ellenére jó eredményeket mutat. A száz- nyolcvankilenc, úgynevezett kereskedelmi szálláshelyet, az elmúlt szezonban (a 2211 férőhelyen), több mint 61 ezren -vették igénybe. Ebből a külföldi vendégek száma közel tízezer volt. Érdekes, hogy talán az árak miatt a szállodákat a hazai turisták, utazók csupán egyharmada vette igénybe. A húsz turistaszállásnak 9837 vendége volt, az ötven nyaralóházban ötezer- ötszázán üdültek, a 38 fogadóban több mint nyolcezren pihentek, s a 770 kempingférőhelyen három és fél ezren töltötték szabad ideiüket. A szállodák 173 szobáiénak ötszázötvenhat szálláshelyét huszonnyolcezer vendég vette' igénybe. Természetesen az autón, buszon, vonaton, netán gyalog érkezők számát, az eg'y- egy napot megyénkben tartózkodókat megszámolni lehetetlen, ám, akik maguk is túráznak, 'tapasztalhatják, hogy szán\uk egyre nő.
