Nógrád, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-06 / 4. szám

hi '■ l /VG'f-1 it, V-'.'i' 7 WMG PROlETÄRJÄf EGYESÜLJETEK! NOGRÁD ^z MSZMP NOGRÁD MEGYE-I BIZOTTSÁGA ég A MEGYEI; TAN ÁCÍ LAPJAI XXXIX. ÉVF., 4. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1983. JANUÁR 6., CSÜTÖRTÖK Vésel ért a Varsói Szerzfciss polkái tanácskozó testületének ülése HazaiitM Prágából a magyar párt- és kormányküldöttség Politikai nyilatkozat elfogadásával szer­dán délben véget ért a Varsói Szerződésben részt vevő országok politikai tanácskozó tes­tületének ülése. A szerda délelőtti ülésen Jurij Andropov, a szovjet küldöttség vezetője, az SZKP KB főtitkára elnökölt. Az ülésen felszólalt Viktor Kulikov, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői­nek főparancsnoka is. A kétnapos ülésszakon a résztvevők át­tekintették az európai kérdéseket a jelenle­gi bonyolult nemzetközi helyzet összefüggé­sében, azokat az intézkedéseket, amelyek a háborús veszély elhárítása, az európai biz­tonság megerősítése és megszilárdítása, a különböző társadalmi rendszerű országok közötti békés együttélés és a kapcsolatok fejlesztése érdekében szükségesek. A politikai nyilatkozatot röviddel déli 12 óra előtt ünnepélyes keretek között írták alá a prágai vár feldíszített tanácstermében. A politikai tanácskozó testület üléséről közleményt adtak ki. A tervszerűség jegyében KEemelScedö eredsraSn^elc az ÉBUlMSZ-na3 SzáztizenctmíIHó nap turizmusra Negyven szakmunkástanuló biztosítja az Ipoly Bútorgyárban a szakemberek utánpót­lását, akik közül az első és másodévesek a korszerű tanműhelyben, a harmadikosok már az üzemcsarnokban, a termelésben ismerkednek mesterségükkel. Váltakozva, egy hétig elméletet, egy hétig gyakorlatot tanulnak a fiatalok, akiknek szakoktató­juk Mészáros István. Képünkön: az elsős Molnár Károly dolgozik a tanműhelyben,- kj ­Üdülési, utazási szokásaink anyagokra százezer forintot költenek; a hatékony oktatás­hoz kellő vetítők, filmek nagy részét a korábbi években már beszereztek. A balassagyarmati kábel­gyárban az OMB által közzé­tett munkavédelmi szempon­tokhoz szorosan igazodó ter­vet dolgoztak ki a szakembe­rek. A baleset-elhárítással, a munkakörülmények javításá­val összefüggő kiadások sum­mája megközelíti az ötmillió forintot. Lényeges mozzanat lesz többek között, hogy je­lentékenyen csökkentik a zaj­szintet az erősáramú üzem­ben. A már fölállított, hatal­mas PVC-silókat rövidesen üzembe helyezik, s így meg­szűnik az eddig sűrített leve­gővel történő, nagy lármával járó adagolás. Fölszerelnek egy elszívóberendezést a meó- ölokk laboratóriumában, így ,&z ott felhasznált vegyi esz­közök ártalmassága nem je­lent veszélyt a dolgozókra. Az acélüzem horganyzórészébe is elszívót telepítenek, ezáltal elejét veszik a por okozta ár­talomnak. Munkaruhára, vé­dőeszközre másfél milliót szánnak ebben az évben. Sav­álló öltözetek, kesztyűk, szem­üvegek, sisakok szerepelnek a beszerzendők listáján. Szem. léltető- és egyéb, az oktatást segítő eszközökre, anyagokra kereken százezer forintot köl­tenek a következő 12 hónap folyamán a kábelgyáriak. Az ÜM Pásztói Szerszám- és Készülékgyárban a legkor­szerűbb és a föladatoknak leg­megfelelőbb védőfelszerelése­ket szerzik be 1983-ban; erre negyedmillió forintot használ­nak. A körülmények jobbí­tását. a veszélyek kiszűrését 1 millió 600 ezer forintból kí­vánják megoldani: ebből újít­ják fel a belső utakat, kor­szerűsítik a társas létesítmé­nyeket, s javítják a szellőzést. A gépek, berendezések biz­tonságtechnikai állapotának javítására is számottevő sum­mát szánnak Pásztón. A munkavédelmi oktatás szín­vonalasabbá tételéré, szemlél­tetőeszközökre 40 ezer forin­tot irányoztak elő; többek közt kialakítanak egy cél­szerűen berendezett oktatószo­bát a munka- és tűzvédelmi ismeretek terjesztéséhes. Közlemény A Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének üléséről 1983. január 4—5-én Prágá­ban ülést tartott a Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés tagállamainak po­litikai tanácskozó testületé. Az ülésen részt vettek: A Bolgár Népköztársaság képviseletében: Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának főtit­kára, a Bolgár Népköztársaság államtanácsának elnöke a küldöttség vezetője, Grisa Fi- lipov, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, a BNK minisztertanácsának elnöke, Dobri Dzsurov, a BKP KB PB tagja, nemzetvédelmi minisz­ter, Petr Mladenov, a BKP KB PB tagja, külügyminisz­ter, Dimitr Sztanisev, a BKP KB titkára. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság képviseletében: Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság elnöke, a küldöttség vezetője, Lubomir Strougal, a CSKP KB elnökségének tag­ja, a CSSZSZK kormánvának elnöke, Vasil Ellák, a CSKP KB elnökségének tagja, a KB titkára, Milos Jakes, a CSKP KB elnökségének tag­ja, a KB titkára, Bohuslav Chnoupek, a CSKP KB tag­ja, külügyminiszter, Martin Dzur, a CSKP KB tagja, nem­zetvédelmi miniszter. A Lengyel Népköztársaság képviseletében: Wojciech Ja­ruzelski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára, a Len­gyel Népköztársaság minisz­tertanácsának elnöke, a kül­döttség vezetője, Józef Czyrek, a LEMP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a KB titkára, Stefan Oíszowski, a LEMP KB PB tagja, külügyminisz­ter, Florian Siwicki, a LEMP KB PB póttagja, a nemzetvé­delmi miniszter helyettese, a lengyel hadsereg vezérkari főnöke. fFolytatás a 3. oldalon.) Javítják a szellőzést, csökkentik a zajt Sok millió forintot feSltenek a dolgozók egészségének megóvására megyénk gyáraiban Megyénk üzemeiben idén is nagy gondot fordítanak a dol­gozók biztonságára, egészsé­gük megőrzésére. Sok millió forintot költenek a gyárak olyan fejlesztésekre, amelyek közvetve vagy közvetlenül ösz- szefüggenek a munkakörül­mények javításával, a balese­tek megelőzésével. A már kész előirányzatok elfogadása né­hány helyen még a bizalmi­testületi ülésre vár, ám a főbb tennivalók már úgyszól­ván véglegesnek tekinthetők. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek szociálpolitikai ter­vén belül 126 millió forint szerepel a munkavédelemre vonatkozó fejezetben. E ha­talmas összeg túlnyomó ré­szét, 97 'milliót a szeggyártó üzem korszerűsítésére fordít­ják. Ez a nagy horderejű munka már tavaly elkezdő­dött, s jövőre fejeződik be teljesen. A'csarnokba űj, nagy­részt automatizált gépeket te­lepítenek, s ezeket zajvédővel is fölszerelik. Kisebb mértékű változtatásokat is végrehajta­nak az egészség megóvásáért. A huzalmű horganyüzemében például — 400 ezer forintos ráfordítással — felújítják a savelszívó berendezést. Kis- terenyén az öltöző-fürdő vizes­blokkját hozzák rendbe. A hideghengerműben a szellőz­tetést teszik hatásosabbá. Nem kevesebb, mint hétmil­lió-hétszázezer forintot szán­nak védőeszközökre, ezen be­lül három és fél milliót mur karuhára; védőöltözetre és -fölszerelésre pedig kereken négymilliót. Pufajkát, csizmát, kötényt, lábszár védőt, kesz­tyűt vesznek a megfelelő munkaterületek dolgozóinak. Munkavédelmi ismeretterjesz­tésre, ezt szolgáló propaganda­Bizony, úgy 1976 táján az EMÁSZ salgótarjáni üzem- igazgatóságának hálózati cso­portja nem nagyon tudott di­csérni való eredményeket fel- rnutatni. A vállalaton belüli munkaversenyben is az utol­sók között kullogott. Ki gon­dolta volna akkor, hogy fél évtized sem telik el, s a har­madik, sőt a második helyre tornázza fel magát. 1980—81- ben pedig már ez szerepelt az értékelésekben. A tavalyi esztendő pedig minden ko­rábbinál jobban sikerült: 41 milliós tervüket november­ben teljesítették, s az eszten­dő hátralevő részében további 3 és fél millió értékben vé­geztek munkát tanácsi meg­rendelésekre. Saját jó hírüket nem csak megyénkben öregbí­tették. Mintegy 6 millió fo­rintért vállaltak külső mun­kát, budapesti hálózatrekonst­rukciót. A Fővárosi Elektro­mos Művek, mint megrendelő a legteljesebb mértékben elé­gedett volt a — megítélése szerint: „jól összeszokott, fe­gyelmezett technológiailag képzett kollektíva” — pontos, határidőre teljesített munká­jával. Ha az eredmények forrását kutatjuk, kiderül, hogy a ja­vulás a pontos és körültekin­tő tervezés és munkaszerve­zés gyümölcse, s nem kis mértékben annak ás köszön­hető, hogy részben bérpoliti­kai intézkedésekkel, részben személyes törődéssel nagy­mértékben javították a dolgo­zók közhangulatát, éreztették velük fontosságukat, megbe­csültségüket. Természetesen minden si­ker elsődleges alapja a mun­ka tervszerűségének bizto­sítása, mely a vállalat jelen­legi lehetőségeit figyelembe véve változtatásokat követel az eddigi években kialakult tavalyi év végén. Különösen akkor, ha a megrendelők sa­ját erejükkel — pl. társadal­mi munkával — maguk is „beszállnak”. A teljes idei. kapacitáslekö­tés szavatolja, hogy az ez éves eredmények idén is iilenek az utóbbi esztendők csúcssoro- zatáhc-z. munkavállalási rendszerrel szemben. A korábbiakban a közületi megrendelők „ah­hoz szoktak hozzá” hogy fo­lyó évi kívánságaikkal elég, ha április tájban jelentkeznek az EMÁSZ-nál. Ehhez képest az idei esztendő újdonsága, hogy az előző év augusztusa után beérkező igényeket az igazgatóság erre az évre már nem tudta figyelembe venni. Ez a határidő csak nálunk új-- donság, az ország legtöbb ha­sonló vállalatánál évtizedes, bevált gyakorlat. Hogy nálunk is be kellett vezetni, azt egy­részt az alapanyag-ellátás hazai gyakorlata indokolja, másrészt az, hogy a vállalat­nál is csökkentették a saját fejlesztési keretet, s így az esztendő első két hónapjától eltekintve járulékos megren­deléseknek tesznek eleget, köz­ségeknek, közületeknek dol­goznak. Az új rendelkezés „előretartást”, s ehhez mérten rugalmasságot kíván az — elsősorban tanácsi — megren­delőktől, viszont cserében biz­tosíthatja a megváltozott kö­rülmények között is a határ­idők pontos tartását. Ez a rendszer teszi lehetővé a kapacitás teljes kihasznált­ságát is, mivel az augusztusi határidőig le nem kötött mun­kavégző képességre megyén kívüli feladatokat vállalnak. Ilyen formán az idén is sor kerül fővárosi munkára, a tavalyihoz hasonló mértékben. Természetesen csak akkor lép­nek ki a megyéből, ha időre kevés megrendelés érkezik, s efféle pótlásra kényszerülnek. Magától érthetődően ha er­re lehetőség mutatkozik — visszalépő megrendelők, ha­táridő előtt elvégzett mun­kák, soron kívüli anyagellá­tás —, szívesen vállalnak ter­ven felüli feladatokat, mint a Az utóbbi években a turizmus a lakosság egyre na­gyobb hányadánál a szabad idő tartalmas eltöltésének egyik formájává, az életmód részévé vált. A lakosság 28 százaléka, vagyis mintegy hárommilliónyian használ­ják fel szabadságukat tartós utazásra, több mint kétmillió a rendszeresen víkomiezők száma, s csaknem hat és fél, millió azoké, akik kisebb-nagyobb rendszerességgel jár­nak kirándulni. A lakosság mintegy 70 százaléka vesz részt a turiz­mus valamilyen formájában. Évente összesen 115—118 mil­lió napot töltenek ezzel, ami a szabadidő-alap körülbelül tíz százaléka. Ez az úgyneve­zett utazási intenzitás — nemzetközi összehasonlítás­sal figyelembe véve — lé­nyegében megfelel az ország gazdasági fejlettségének, a lakosság életszínvonalának, s mai életmódjának. Az idegenforgalmi mozgás szempontjából a legaktívab­bak a szellemi foglalkozású­ak, a városlakók, az átlagos­nál magasabb jövedelműek, a harminc év körüli korosz­tály, valamint azok, akiknek üdülőjük van. Lényegesen kevesebbet utaznak a mező­gazdasági körzetekben élők, az alacsony jövedelműek és alacsony iskolázottságúak, s ugyancsak kevésbé mozgéko­nyak a nagycsaládosok. A munkások az átlagosnál va­lamivel kedvezőbb helyzet­ben vannak, ha a víkende- zést és a kirándulásokat néz­zük, kevésbé jó a kép a kül­földi utazásokat illetően. A turisztikát a lakosság jelen­tős részénél még csak a ki­rándulás jelenti. Nógrád megye bővelkedik természeti szépségeket fel­vonultató tájrészekben, nem kevés a történelmi ereklyék száma sem, mely vonzást je­lenthet. Ugyanakkor a szál- • iáshelyek üdülők száma or­szágosan a legalacsonyabb A turizmus étinek ellenére jó eredményeket mutat. A száz- nyolcvankilenc, úgynevezett kereskedelmi szálláshelyet, az elmúlt szezonban (a 2211 férőhelyen), több mint 61 ez­ren -vették igénybe. Ebből a külföldi vendégek száma kö­zel tízezer volt. Érdekes, hogy talán az árak miatt a szállo­dákat a hazai turisták, uta­zók csupán egyharmada vette igénybe. A húsz turistaszál­lásnak 9837 vendége volt, az ötven nyaralóházban ötezer- ötszázán üdültek, a 38 fogadó­ban több mint nyolcezren pi­hentek, s a 770 kemping­férőhelyen három és fél ezren töltötték szabad ideiüket. A szállodák 173 szobáiénak öt­százötvenhat szálláshelyét huszonnyolcezer vendég vet­te' igénybe. Természetesen az autón, buszon, vonaton, netán gya­log érkezők számát, az eg'y- egy napot megyénkben tar­tózkodókat megszámolni le­hetetlen, ám, akik maguk is túráznak, 'tapasztalhatják, hogy szán\uk egyre nő.

Next

/
Thumbnails
Contents