Nógrád, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-05 / 3. szám
A Tolt Gdka salgótarjáni telephelyén 19 műszerész dolgozik, akik különféle háztartási gépek, híradástechnikai cikkek javításával, központiantenna-szereléssel, riasztóberendezések felszerelésével és hőtárolós kályhák üzembe helyezésével, javításával foglalkoznak. A megyeszékhelyen kívül a salgótarjáni járás területén is végeznek garanciális javításokat. Felső képen: Vasa Csaba háztartásigép-szerelő porszívó javítását végzi. Alsó képen: Oraveez László RTV-műszerésztanuló fekete-fehér televízió javítását végzi. Egy perc telefon Keresik a baj okát Számos salgótarjáni — elsősorban a városközpontban lakó — olvasónk jelezte, hogy az utóbbi időben jelentős mértékben romlott a tévé vételi minősége, különösen a második műsoré. Mivel tudomásunk szerint az országos mikrohullámú központ átjátszó szervize végzett javítási munkákat a salgótarjáni reléállomáson, ennek vezetőjét, Zsóri Vince üzemmérnököt kérdeztük, mit szándékoznak tenni a panasz orvoslására? — Tudomásom szerint műszaki berendezéseink hibátlanul működnek — válaszolt a kérdezett. — A helyi megfigyelőnktől sem kaptunk negatív észrevételt. Mindenesetre néhány napon belül a helyszínen személyesen vizsgálják felül szakembereink a helyzetet, elvégzik a szükséges műszeres méréseket, s amennyiben lehetőség nyílik rá, megpróbáljuk kiküszöbölni a gondot. Ígérem, vizsgálatunk eredményeiről tájékoztatjuk az olvasókat! Győrről gyárra Gyarmaton Ismeretek letétben Könyvtárhálózatunk fejlettsége révén —, s annak összes problémája ellenére — elmondhatjuk, ma már mindannyiunkhoz karnyújtásnyira van a könyv. A tanácsok köz- művelődési könyvtárai mellett ebben nem kis érdemei vannak a szakszervezeti könytáraknak. Megyénk 148 munkahelyén működtet a szakszervezetek megyei tanácsa a dolgozók számának, az üzem, gyár jellegének megfelelő könyvtárat. Az üzemi könyvtár nagy előnye, hogy ott található, ahol az emberek napjuk jelentős részét töltik — könnyen elérhető. S az adott közösség igényeinek kielégítését tekinti elsődleges feladatának, eszerint vásárol, illetve kér könyvet a szakszervezetek megyei tanácsa központi könyvtárából. E könyvtár igazgatója Vár- konyi Istvánné, aki munkatársaival rendszeresen és gyakran látogatja az üzemi letéti könyvtárakat. Hozza- viszi a sürgősen kért köteteket, felméri az igényeket, hasznos tanácsokkal segíti a gyakran társadalmi munkában tevékenykedő letétkezelőket. Legutóbbi balassagyarmati útján vele tartottunk. A fémipari vállalat kissé zsúfolt, de barátságos és forgalmas könyvtárát Kaszás József vezeti. Örömmel mutatja be birodalmát, — ötezer kötet«« a tnűsza- ! ki könyvtárrész, és ezerötszáz szépirodalmi könyvünk van. Az utóbbi szakszervezeti letéti állomány, a szakkönyvtár a vállalat sajátja. Békésen megfér egymás mellett a kettő. A szakkönyvtárat elsősorban a műszakiak használják. Az a barna köpenyes fiatalember, akivel az ajtóban találkoztak, az előbb egy órán át tanulmányozott itt egy rajzot. A munkájához kellett. De nem ő az egyetlen, akinek a modem technika megértéséhez, figyelemmel kíséréséhez kell a könyvtár. A szakszervezeti könyvállománynak is ugyanennyi olvasója van nálunk, mint a szakkönyveknek. De annak nagyobb propagandát kell csinálni. A reggeli időben hónom alá csapok néhány kötetet, és megyek ki a műhelyekbe. Mert ott normában dolgoznak az emberek, nem szaladgálhatnak a könyvtárba — így én szaladok hozzájuk. Másfél hónapja indítottuk be a tanműhelyben az ifjúsági könyvtárat. Még nem tudjuk milyen eredménnyel, ez a rövid idő nem mérvadó. — Vannak saját rendezvényei a könyvtárnak? — Nincsenek, de a városi könyvtár, és a szomszédos üzemi könyvtárak rendezvényeit propagáljuk. És el is mennek dolgozóink. A kábelgyár könyvtára az üzemi közművelődés bázisa. Számos író-olvasó találkozó színhelye, szocialista brigádok vetélkedődének sBerveawje. Most épp az Öt város — öt forduló című vetélkedő zajlik. A győztes brigád s szóban forgó öt város valamelyikébe tehet jutáiORikirán- dulást. A kábelgyári szaksaerveceti könyvtár állománya is két részből áll. Ezerötszáz saját műszaki kötetük van, ezernyolcszáz könyv pedig az SZMT központi könyvtárának letéti állománya. A gyár dolgozód gyakran fordulnak a könyvtár vezetőjéhez speciális igényekkel. Ha szakkönyvről van szó, minden esetben megveszik, mert ezek a könyvek a napi munka segédeszközei általában, a szakemberek hosszú időre kikölcsönzik. Az SZMT könyveinek azonban forogni kell a gyárak között, azokkal ezt nem tehetik meg. Az Ipoly Bútorgyár ebédlőjében három-négy lezárt szekrény jelenti a könyvtárat. Ez az üzem nincs abban a szerencsés helyzetben, hogy főállású könyvtárosa legyen. Lfelkó Judit adminisztrátor társadalmi munkában végzi az állomány kezelését. A néhány száz kötetnek a gyár háromszáz dolgozójából mindössze harminc olvasója van. — Mikor tart nyitva a könyvtár? — Nincs kifüggesztett, állandó nyitvatartás. Iía valaki kölcsönözni akar, szól, és ha ráérek, jövök. A kialakult gyakorlat te« mészetesen nem kedvez a. rendszeres olvasók szaporodásának, s ez nem is csodál Ám, nem ítélhető el sem az egyéb munkaköri kötelességekkel bíró könyvtáros — bár nem kevés a társadalmi munkában nagy forgalmat bonyolító letétkezelők száma —, sem az ilyen körülmények között kölcsönözni, olvasni nem akaró. — Mit tehet az SZMT? — Sem a könyviár hely étj sem kezelő.'/' nem mi választjuk ki. hányszor már rendbeszetí; ü . ezeket a szekrényeket, mert bizony rájuk fért. S hordjuk a könyveket, többnyire a magunk feje szerint, mert innen igények, kérések .se nagyon futnak be hozzánk — válaszol a központi könyvtár vezetője. A gyár vezetőinek, a helyi szakszervezetnek a jelen gazdasági helyzetben a könyvtár a legkisebb gondja, ahogy az Farkas Sándor szakszervezeti titkár szavaiból kiderült. De elgondolkodhatunk rajta, hogy a letétben levő ismeretek éa a termelés között, milyen, összefüggések lehetnek. Nem kifejezetten a világirodalom klasszikusaira gondolunk ismeretek alatt, hanem mondjuk olyan kiadványokra, amiket szívesen és hasznosan forgatna a bútorgyártással foglalkozó szakember... És emellett jöhetnek a klasszikusok is! Veszprémi Erzsébet Zsuzsa számvetése Az új óv eleje a számvetések időszaka. Milyen is volt a jó öreg ’82? Vannak, akik minél gyorsabban szeretnék elfelejteni; mások évek múltán is szívesen emlékeznek rá. Borik Zsuzsa szécsényi kislány az utóbbiakhoz tartozik. Fiatal kora ellenére minden bizonnyal élete legemlékezetesebb évei közé fogja sorolni 1982-t Nemcsak azért mert ’«tűnő eredménnyel fejezte be az általános iskolát: — Nevéhez fűződik sok-sok iskolai úttörősiker. Tagja volt a járási oroaz nyelvi verseny győztes csapatának. A megyei döntőn második helyen végeztek. * Felvételt nyert Salgótarjánba a Bolyai Gimnáziumba, ahol jó rajtot vett s ez mindenképpen biztató a jövőt illetően. Az igazi és felejthetetlen élményt az az egy hónap jelentette, amelyet a nyáron Kubában töltött ei. — Többször is megnéztem a címzést, elolvastam az országos úttörőelnökség levelét. Egyszerűen nem akartam hinni a szememnek, hogy a meghívó nekem szól — elevenítettük fel az örömteli pillanatokat. — Csodálatos egy hónap volt — foglalta össze tömören véleményét. Zsuzsa pályaválasztására is hatással volt az az egy hónap. — Pontosan még nem tudom, hogy mi leszek, de olyan pályát választok, ami a nyelvismeretekkel függ ösz- sze. Amikor megtudta, hogy Kubába mehet, önszorgalomból elkezdett spanyolul tanulni, amelyet azóta is folytat, sőt felvette melléje az olasz nyelvet. A gimnáziumban orosz és más nyelvórákra keU készütnie. — A ’82-es év mindenképp * szerencsés éveim közé tartozik — állapította meg szerényen. Igen, az évek nem egyformán mérnek mindenkin«?1.'.. Van akikhez bőkezűbbek, míg másoknak szűkmarkúbbak. Hogy kinek mennyit nyújt egy-egy év, ez nagymértékben a mindennapi tevékenységünk függvénye. Hogy ez hogyan alakul, rajtunk múlik. Sokszor lemondásokkal járó, nem mindig könnyű, naponként ismétlődő munka; legyen az szellemi vagy fizikai, tanulás vagy tanítás, lelkeket nemesít, embereket formál. A munka eredménye, sikere belső megnyugvást, önmegbecsülést kell, hogy jelentsen. Ez előbb vagy utóbb elismerést jelent mások szemében, de ami legfontosabb, önmagunk előtt. Ezt vallja Zsuzsa is. ' Sz. F. '■mimiiiiiiiiiiiHiinimiiinttiniHimmnHiimtimfflmiiinnitHmHimnHimimiiiiimiiiiitHiiiniifiiHiin nntimmiiHtHuutuinmiiiuiiiiiiiiiiiiMiniiiiiiiii!iniiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiriiiiiiiiiii<i»i Kajónkodó közgazdasági kaiauz közmondásokból Napjainkban daságpolitikai, világ- és népgazdasági kérdésekkel foglalkozni, olyannyira, hogy lovasnemzetből közgazdásznemzet lettünk. Tanulmányaim során magam is rájöttem, hogy a nép ajkán született közmondások is fontos közgazdasági ismereteket tartalmaznak. Csak olvasni kell a mondások között. Bírónak és falu bikájának mindent szabad — Jogokat és kötelességeket rögzítő, már- már a jogszabályok szintjére emelkedett, falusi munkaköri leírás. Szóbeli formában a XVII. században kezdett elterjedni. Szegény az eklézsia, maga harangoz a kántor — Az első ránk maradt felsőbb szerveknek összeállított munkahelyi hangulatjelentés és gazdaságpolitikai helyzetkép. Feltété; lezhetően fontos egyházi ünnep előtt állították össze a XVI. században, a törökdú- lás idején. Ki a garast nem becsüli, a forintot nem érdemli — Etnográfiai bizonyítéka annak, hogy már a felszabadulás előtt is adtak ki bérfejlesztési keretszámokat, direktívákat középszintű gazdasági vezetők és szakszervezeti aktívák részére. Sok az eszkimó, kevés a fóka — Méltatlanul elfeledett magyar közgazdasági szenzáció: az ősközösségi viszonyok között élő eszkimók népszámlálásában feltételezhetően magyar közgazdászok és pedagógusok is részt vettek. A fenti megállapítás az összesítő jelentésükből való. Kicsi bántja a nagyot — A munkahelyi demokrácia gyakorlati megvalósításának kezdeti lépéseit, az alulról jövő bírálat előfordulását rögzítő szignalizáció. Sajnos, előfordulási helye, sűrűsége, valamint a bíráló további sorsa még ismeretlen. Aki másnak vermet ás, maga esik bele — Egy pest-budai temetkezési céh által rögzített munkahelyi baleseti jegyzőkönyv. A sírásó balesetének oka a lezárt vizsgálati megállapítás szerint: a dolgozó munkaidőben italozott. Kaparj kurta, neked is lesz — Az orvosi hálapénz, a paraszolvencia előfordulását regisztráló megállapítás. Egyes kutatók szerint a kapitalizálódó Budapesten egy divatos nőgyógyász adta a fenti tanácsot nagyon szegény körülmények közt élő szemész kollégájának. Akárki kakasa csinálta, az én tyúkom tojta — A közép; kori céhekben előirt mestermunka elkészítésének sikerélményét rögzítő etnográfiai emlékmondat. Vesd össze: napjainkban a «szocialista munkaverseny során kezdeményezett Munkád mellé add a neved! mozgalom szöges ellentéte. Nyáron minden bokor szállást ad — Külföldi turistáknak, kispénzű, országjáró diákoknak a török hódoltság idején készült idegenforgalmi prospektus. Hasonló még: Aki párnán akar feküdni, próbálja előbb a szalmát! Ki paréjjal jól tud lakni, annak húst is lehet adni — A kollektiv közétkeztetés mód" szertani útmutatója. Napjaink- oan az üzemi étkezdék sikeresen alkalmazzák ezt az ősrégi axiómát. Kiss György Mihály Szerelők startja Az ÉMÁS21 salgótarjáni igazgatóságának hálózati szerelői az év első napjaiban két községben kezdtek rekonstrukciós munkákat. A cél mindkét településen az energiaellátás biztonságosabbá tétele, s az esetleges feszültségesésekből származó panaszok számának csökkentése. Patakon új transzformátorállomást építenek és cserélik a magas és közép- feszültségű vezetékeket, ösz- szesen közel 1 millió forint értékű munkát végeznek. Va- nyarcon elég lesz a meglevő transzformátorállomás átalakítása, s ugyancsak vezetékcserékkel oldják meg a helyzetet. Az itt végzett munka értéke 675 ezer forint. Gyógyszerallergia A párizsi Broussals kórház kutatócsoportja vérpróbát dolgozott ki annak eldöntésére, hogy van-e a betegnek valamely gyógyszerrel szemben allergiás érzékenysége. A próba elve roppant egyszerű: a betegnek szánt orvosság híg oldatába a beteg véréből vett limfocitákat (nyiroksejteket) kevernek. Allergia esetén a vérsej tek olyan jellegzetes változást mutatnak, amelyből nagy valószínűséggel következtetni lehet, hogy a kérdéses gyógyszer fog-e allergiás reakciót kiváltani. A kórházban korábban már kidolgoztak egy próbát, amellyel egyes mikróbák iránti allergiás túlérzékenységet lehet kimutatni. Kenguru-daruk A franciaországi Le Havre óriás kikötő az ország legfontosabb atlanti-óceáni kapuja, mind az utasforgalom, mind pedig a teherszállítás szempontjából. A második világháborúban 172 bombatámadást kapott, és a háború után teljesen újjá kellett építeni. A kikötő fontossága évről évre nagyobb, mivel a teherszállítás jelentős résíe innen indul és ide érkezik az amerikai kontinens felé. Tíz évvel ezelőtt adták át rendeltetésének a kikötőben a világ legnagyobb zsilipjét, amely 25 000 tonnás hajók áthaladását is lehetővé teszi. A 67 méter széles, 400 méter hosszú zsilipnek négy, egyenként 70 méteres kapuja van; ezek mindegyike 32°0—3200 tonnát nyom. A kikötőbe különösen sok olajszállító tartályhajó fut be. Le Havre felkészült a nagyméretű tat- tályhajck fogadására is. A kikötőből kiindulva olajvezeték húzódik az Aisó-Szajna és Párizs vidéke felé. az oda telepített olajfinomítókig. Le Havre egyébként fontos ipari város is; jelentős autó- es hajóiparral, fémkohászattal, élelmiszer- és textiliparral. Az olajon kívül természetesen más árut. gyapotot gvapjút. kávét, gépeket, ga hoznak a hajók a tengerentúlról es szállítanak ki innét. Ebben a városban működik a Société Gaillard. A cég többek között darukat gyárt a hajók rakodásához. Képünkön- Cet Mard kengurudaruk amelyek a Le Havre-i kikötőben segédkeznek a rakodásnál NGGRÁD — 1933. január 5., szerda
