Nógrád, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-29 / 24. szám
Tetszetős termékek Sorozatban készülnek az alumínium radiátorok a Balassagyarmati Fémipari Vállalatnál. A könnyű, tetszetős termékek nemcsak esztétikai megjelenésükkel, hanem jó hatásfokú energiahasznosításukkal is felhívják magukra a figyelmet. Tudatosan vállalni a cselekvést Beszélgetés Szalai Lászlóval, a salgótarjáni városi pártbizottság első titkárával Salgótarjánban a foglalkoztatottak mintegy negyven százaléka a nagyüzemekben dolgozik. Gondolkodásuk formálását, mindennapi munkájukat, közéleti tevékenységüket hogyan segíti a nagyüzemi pártbizottságok, a gyári párt- szervezetek politikai nevelő munkája? Erről kérdeztük Szalai Lászlót, az MSZMP Salgótarjáni városi Bizottságának első titkárát. — Mostanában igen sok szó esik a pártszervek, az -alap- szervezetek tömegpolitikai tevékenységéről, az agitációról, a propagandamunkáról. A nagyüzemi pártbizottságok e munkájának tartalmi és módszertani továbbfejlesztésének lehetőségeit a közelmúltban megi'itatta a városi pártbizottság is. Milyen következtetésekre jutott a testület? — Mi a város üzemeiben a politikai nevelő munka céljá- ,nak njindenekelött azt tartjuk, hogy segítsen az embereknek helyzetünk, személyes lehetőségeik reális megismerésében. Ismerjék és tudatosan vállalják a párt politikájának megvalósítását, mert az a mupkásoit, a társadalom valamennyi dolgozó rétegének alapvető érdekeit fejezi ki. A tömegpolitikai munka felelősségteljes feladata, hogy időben választ adjon a naponta felmerülő kérdésekre. Ebben a bonyolult nemzetközi és egyáltalán nem könnyű hazai helyzetben segítsen eloszlatni az emberekben felmerülő kétségeket, a bizonytalanság érzését. Erősítse bennük a felelősséget, a készséget a tudatos cselekvésre, hogy mindennapi munkáját mindenki lelkiismeretesen elvégezze. Mindez természetesen tennivalók egész sorát adta, azok következetes végrehajtását jelentette, s jelenti most is a nagyüzemi pártbizottságoknál. Különösen, ha még hozzáteszem, hogy ma már nem lehet általában politizálni, agitálni. Sokéves tapasztalataink bizonyítják, bogy csak a konkrét helyzetre alapozott, világos érvek győzik meg az embereket céljaink igazáról. Mindig is ezek serkentették őket'feladataik becsületes ellátására. Ügy értékeljük, a tömegpolitikai munkának nem kevés része van eddigi eredményeinkben. Abban, hogy a síküveggyárban, a kohászati .üzemekben sikeres termékszerkezet-váltás és sok száz embert érzékenyen érintő, hatékony munkaerő-átcsoportosítás ment végbe az elmúlt években. Az öblösüveggyárban a pártbizottság, az alap- szervezetek fontos feladatuknak tartották, hogy az emberekkel megértessék, elfogadtassák a’ belső érdekeltségre alapozó, a végzett munka alapján differenciáló bérezési rendszert. Az agitációban, a propagandamunkában rendszeresen helyet kaptak az életszínvonal alakulásával, a városépítéssel, a kommunális ellátással, a várospolitikával ösz- szefüggő kérdések. Egyre több nagyüzemünkben ismerik fel, hogy a gyáriaknak is erőfeszítéseket kell tenni a városi tanács mellett a város gyarapodásáért, így a lakáshelyzet jobbításáért, a gyermek- intézmények fejlesztéséért, a szociális ellátás javításáért. A tömegpolitikai munka komplexitása ugyanakkor azt is jelenti, hogy felfedi az ösz- szefüggést az ideológiai, a politikai, a társadalompolitikai kérdések között. így a szocialista társadalmi viszonyok fejlesztésében, a dolgozó osztályok, rétegek helyzetének reális megismerésében ugyancsak sokat segített és segíthet a jövőben is a tömegpolitikai munka. Salgótarjánra többek között jellemző, hogy a gyári munkások közel fele a környező településekről jár be, s van néhány üzemünk, ahol elsősorban nők és fiatalok dolgoznak. Az is köztudott, hogy a városban meglehetősen sok nyugdíjas él. Nos, úgy gondolom, hogy ezekkel a sajátosságokkal számolnia kell a politikai munkának. Mint ahogy arról sem feledkezhetünk el, hogy néhány hónapja itöbb város környéki település pártszervei, -alapszervezetei dolgoznak a városi pártbizottság irányításával, ellenőrzésével. — Jó ideje, hogy a tömeg- politikai munkában kiemelt szerephez jutottak a gazdaságpolitikai tennivalóit, a gazdasági fólyamatok elemzése, fejlődésünk további lehetőségei. — A jelenlegi helyzetben ez egészen természetes. A pártbizottság is úgy ítélte meg, hogy a következetesebb és folyamatosabb munka hatására a párttagok, munkások egyre jobban ismerik a népgazdaság céljait, vállalatuk terveit, elképzeléseit. Nagy többségük elismeri • a munka eddigi eredményeit, józanul vet számot a gondokkal a tennivalókkal. A jelenlegi körülmények között szükségesnek tartják a külgazdasági kapcsolatok fejlesztését Jól érzékelik a szocialista integrációban rejlő kölcsönös előnyöket, s látják a tőkésországokkal kialakult, szélesedő kapcsolat . hasznát is. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy a gazdaságpolitikai folyamatok összefüggései, változásai ma még meglehetősen ellentmondásosan jelentkeznek az emberek gondolkodásában, cselekedeteiben is. Néhány jellegzetes példát hadd említsek. Ma már mindenki tudja, hogy alapvető feladatunk a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása. Azt azonban nem minden üzemünkben látják egyformán jól, hogy a népgazdaság helyzete és egy-égy üzeme teljesítménye, exportja között nagyon is szigorú, nagyon is szoros az összefüggés. A város egy-két nagyüzeme, így a vasöntöde és tűzhelygyár, a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat nem teljesítette múlt évi termelési tervét, de a tőkésexport is szerényebb, mint amennyire annak idején vállalkoztak. Nem sikerült mindenütt érvényesíteni a végzett munka, a teljesítmények, valamint a bérek és jövedelmek szigorú összhangját. Van üzemünk, ahol a tetemes veszteség ellenére is számottevően, a városi átlagnál nagyobb mértékben nőttek a bérek. Jóllehet a reális szükségletek kielégítésére a kisvállalkozások is lehetőségeket kínálnak, bizonyos fenntartások kísérik létrejöttüket, működésüket. Még ma is találkozunk megítélésükben bizonyos egyoldalúsággal, amely csak az elért jövedelmeit és nem a végzett munkát méri. — Milyennek ítéli, meg a tömegpolitikai munka formáit, eszközrendszerét? A kialakult formák milyen . hatékonyan szolgálják a tartalmi munkát? A tömegpolitikai munka eszközrendszerét iobban hasznosítanunk kell, módszereit, pedig tovább igazítani a mindennapi gyakorlathoz. így szolgálhatja a mostaninál hatékonyabban a tájékoztatást, a meggyőzést,- a nevelést. A város nagyüzemeiben a tö- megpropaganda-tanfolyamok rendelkeznek a legnagyobb hagyományokkal, a leggazdagabb tapasztalatokkal. A pártbizottságok középtávú és éves tervek alapján szervezik, irányítják-e munkát. A tanfolyamok szerkezete mindinkább igazodik a helyi politic kai szükségletekhez és egyre nő a részt vevő, az érdeklődő munkások száma is. Hasznosnak tartjuk, hogy a tanfolyamokon külön gondot fordítanak a napi politikai kérdések, a helyi eredmények ismertetésére, a feszültségek feloldására. Mindezek ellenére néhány üzemben azt tapasztaltuk, hogy nem alakulnak ki érdemi viták ezeken az összejöveteleken. Ügy látjuk, hogy a propagandisták még tervszerűbb képzése és továbbképzése, módszertani kultúrájuk fejlesztése sokat javíthat ezen a helyzeten. A 140 üzemi propagandista közül 20 csupán alapfokú politikai végzettséggel rendelkezik. Szükségesnek tartjuk, hogy a pártbizottságok megvizsgálják a politikai vitakörök szélesítésének lehetőségeit is. Az elmúlt évben ugyanis csak a BRG-ben és a kohászati üzemekben szerveztek vitaköröket. összességében az a tapasztalatunk, hogy a tömegpoliti- kai munka rendszere kialakult, jól segíti a szóbeli agi- tációt, a személyes kapcsolatok erősítését. Az üzemi mun- , kások tájékoztatásában, mozgósításában egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert a pártnapok. S az eredményes munka további lehetőségeit látjuk az információrendszer hatékonyabb működtetésében, az évfordulók, megemlékezések, a különböző üzemi kiadványok hasznosításában. Ill■lll■ ■IIIIHII II— — Kérem, foglalja össze a pártbizottságok, a pártalap- szervezetek" legfontosabb teen. dóit. — A. testületeknek, így a városi pártbizottságnak, és az aiapszervezeteknek is a mostaninál gyorsabban és hatékonyabban kell igazodniuk a változó körülményekhez. A pártmunka, a politikai tevékenység részeként, a legfontosabb tartalmi kérdések kiválasztása mellett folyamatosan újítani szükséges a tö- megpolitikai munka módszereit, formáit. A nagyüzemi pártbizottságoknak az -alap- szervezetekkel együtt arra kell törekedniük, hogy az általánosságok helyett hatékony, érvekkel, személyre szóló feladatokkal segítsék a . gyári dolgozók tájékoztatását, erősítsék . bennük a készséget a cselekvésre. — Köszönöm a beszélgetést! Vincze Istvánná MUNKASARCOK Angyaä e kövek között Kiskocsin tolja maga előtt • jó háromölnyi szalmát, óvatosan, nehogy egyetlen szál is beszemetelje a széltől tisztára fútt Somoskőújfalui főutcát. — Megkezdődött a második műszak? í- — Még, de ez már köny- nyebb, mint az első volt. Tudja, van két malacom,' az aljazó meg elfogyott már, kénytelen voltam kölcsön kérni az egyik jó barátomtól. Majd meghálálom neki valamivel. Mellékutcába kanyarodunk, fel, a dombra kapaszkodó házak közé, s mindjárt, ott az elején megállunk. — No — mondja Angyal Pál — itt vagyok én otthon. — Nagyot fújtat, nehezen veszi a levegőt, s mikor látja: észreveszem: magyaráz. — Tudja, mostanában vettem észre, hogy valami nyomja a mellyem. Biztos az a rengeteg kőpor, amit negyvenegy néhány év alatt beszívtam, ülepedett rá a tüdőmre.' Csak ez lehet, másra, betegségre nem gyanakszom, hiszen az egész életemet kint töltöttem a szabadban. Francos kövek! — Nem ázereti? — Dehogynem! Hiszen, ha másképp lennék vele, rég átpártoltam volna máshová. Eltekintve attól a néhány hónaptól, amit a volt pálíalvai sóderbányában töltöttem el, robbantómesterként, mindig kőbányósz voltam. De sok idő is! Alig töltöttem be. a tizenhármat, már dolgoztam. Most meg ötvennyolc vagyok, úgyhogy kiszámolhatja, hány esztendeje töröm-zúzom a bazaltot. Egyébként apám is kőbányász volt, 1975-ben, hetvenöt éves korában halt meg, s amíg 1960-ban nyugdíjba nem ment, együtt dolgoztunk a bányában. — Korán kezdte a „keménykedést”. — Muszáj volt, enni kellett. No, meg mellettem ott volt még a három lánytestvér. Kellett a pénz nagyon, ftt meg jól fizettek. — Olyan gyerekforma embert is, mint maga? — Nem azt nézték, hogy ki csinálja a munkát, hanem, hogy mit, mennyit. Mondom, még néhány hónapig munkakönyvét sem kaptam, mert nem töltöttem be a tizennégyet, de rövid idő alatt úgy begyakoroltam magam, hogy megkerestem a két-három pengőt naponta. Jó summa volt az akkoriban. Emlékszem, huszonnyolc fillérbe került egy kiló kenyér, hat fillérért adtak két deka őrölt paprikát, egy liter bor mgg huszonöt fillér volt. Tudja, a rixerek, a hasítok, kifaragták a kockát, mink meg, spit- zerek, megcsinosítottuk, levertük az oldalán maradt csomókat. Egyért-egyért négy fillért adtak. Szóval, suhanc létemre is tisztességes pénzt adtam haza a csalódnak. Nem azért, hogy dicsekedjek, de a felnőttek sem kerestek sokkal többet, legfeljebb egykét pengővel. Bevasvillázza a szalmát az ólba, aztán rátámaszkodik a szerszám nyelére. — Ment is volna rendesen az életem, ha nem jön közbe a nagy világégés. Negyvennégyben, mint leventét parancsoltak ki Ausztriába, ott estem sokadmagammal hadifogságba. Aztán nagyon mesz- szire kerültem: Ufóba. Csak negyvennyolc július negyedikén keveredtem haza. Egyből visszamentem a kőbányába, s folytattam úgy, mintha . mi sem történt Volna. Bírtam a munkát, hajtós fajta a miénk, meg jól is tartottak bennünket odaát, hát dőlt a kő a kezem alól. Kellett is nagyon akkoriban, a sok-sok építkezéshez. Ez a ház is — int felé — abból van. ötven- ben megnősültem, utána építettük. Az anyagot ingyen adta hozzá a vezetőség. Megtapogatja nagy széles vállát, s mondja: — Néha már nyilainak, szúrnak az ízületek, sajog a derék, elnehezül a láb. De nem csoda. Olyan terhek voltak mindig rajtuk, hogy még... És az esőverés, a hó, a hideg sár, a csípős hegyi szelek. Nem volt ez gyerekjáték, elhiheti. — És, ha még egyszer kezdhetné? — Akkor sem mozdulnék innen, Somosról. Igaz, most már egy kicsivel többet kell menni, mert azt a régi, határon lévő magyar bányát bezárták, úgyhogy ide szembe, a karancsiba jöttünk át, de ez nem számít. Sőt, személy szerint nekem még könnyebb is lett. Megtettek gépkezelőnek az előtörőbe, nem kell azt a nagy^ílzikai munkát végezni. Csákányt, meg bunkót már csak akkor veszek a kezembe, ha felakad egy nagyobb darab, s nem veszi be a masina. Elgondolkodik, s rászól a fickándoző malacokra, nyugtassanak ! — Egyébként — folytatja — ha kisebb-nagyobb bajokat leszámítjuk, amikre nem örömmel emlékezik vissza az ember, legszívesebben az emlékezetéből is kitörölné, azt mondom, jól telt el az eddigi életem. Van két szép gyermekem, a kedvükért tartom ezeket is itt ni, mer ölés után az egyik fele az egyiké, a másik a másiké. Városi emberek lettek, jólesik nekik a házi falat. A fiam idegszakorvos, Budapesten dolgozik', az Amerikai úti nagy intézetben, a lányom meg Zagyvapálfalván foglalatoskodik a földhivatalban. Van három unokám, kedves, szép gyerekek, csupa mosoly, öröm mind. Komótosan elrakja a szerszámokat, s aztán megint felém fordul. — Nagyon nyomó® gyerek voltam, elhiheti. Régebben nem húzott le a munkában engem senki. A legelső 'voltam, aki 1950-ben megkaptam a sztahanovista kitüntetést. De hát azóta elszaladtak az évek. Angyal Pál tekintetét az égre emeli, összehúzott pillákkal vizslatja, nem lesz-e hóreggelre. Még azóta sem esett... Karácsony György Otthonunk zajforrásai A háztartási gépek igen sokat könnyítettek a háziasszonyok munkáján, a pozitív oldalaik mellett azonban van egy negatívumuk; zajforrások. Rendszerint nem erős ez a zaj, de mégis zavaró, különösen, ha túllépi egy-egy gép azokat a zajnormákat, amelyekkel a tervezők felruházták. De milyen erősségű zajt kelt egy-egy háztartási gép? Legjobb, ha emberi léptékekhez viszonyítjuk. A suttogó emberi hang körülbelül 20 decibel mértékű, a normál beszéd pedig 55 dB érték körül mozog, a kiabálás viszont elérheti a 80 dB-t is. A mérések tanúsága szerint a hűtőgépek zaja 35—45 dB, a ventillátoroké 40—70 dB, a mosógépeké 50—70 dB, a porszívóké 60 —85 dB, a mixergépeké 65 —85 dB. Egy-egy gép zaj. szín ieme lk ed ése, gyártási hibák mellett, adódhat KI üzem közbeni meghibáz»» dásból is. / NÖGRÁD — 1983. január 29., szombat 3 i