Nógrád, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-28 / 23. szám

Libanon nem engedi korlátozni szuverenitását Támogatjuk a világ békeszerető erőit Bécsben Ismét tárgyalások Bécsiben másfél hónapos szünet után csütörtökön meg­kezdődött a közép-európai haderő- és fegyverzetcsökken­tési tárgyalások újabb fordu­lója. Az első tanácskozás után tartott sajtóértekezleten kö­zölték, hogy a teljes ülésen Stanislaw Przygodski, a len­gyel küldöttség vezetője szó­lalt fel. A szocialista országok kö­vetkezetesen törekszenek ar­ra, hegy haladást érjenek el a bécsi tárgyalásokon — mon­dotta Przygodski. Ez a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének leg­utóbbi tanácskozásán ismét bebizonyosodott. Az ott elfo­gadott politikai nyilatkozat­ban széles körű és realista szellemű programot fogalmaz­tak meg, amely a béke meg­őrzésére és megszilárdításá­ra, a fegyverkezési hajsza megfékezésére irányúi. A Varsói Szerződés tagálla­mai nyilatkozatukban azzal a javaslattal fordulnak a NATO- tagállamaihoz, hogy kössenek megállapodást az erő alkal­mazásáról való kölcsönös le­mondásról. Ilyen lépés csök­kentené a háború veszélyét, javítaná a nemzetközi légkört, elősegítené a bizalom légkö­rének .megteremtését, és ez kedvezően hatna a jelenlegi leszerelési tárgyalásokra is. A szocialista országok új javaslata reális lehetőséget nyújt arra, hogy Bécsben, rövid időn belül el lehessen íérni az első konkrét eredmé­nyeket — hangsúlyozta végé­téiül a lengyel küldöttség yezetője. (MTI) Nakaszone Jaszuhiro japán miniszterelnök és Helmut Schmidt, volt nyugatnémet kancellár csütörtökön egyet­értett a Szovjetunióval való párbeszéd folytatásának szük­ségességében. A bonni kor­mány korábbi elnöke a Jomi- uri Simbun című lap meghí­vására tartózkodik Tokióban. Helmut Schmidt Nakaszone előtt egyebek között hangsú­lyozta, hogy a Szovjetunió is békét akar, ezért nein szabad becsapni az ajtót a tárgyalá­sok előtt. A japán kormány­fő kijelentette, hogy országa érdekelt a közép-hatótávolsá­gú nukleáris rakéták számá­nak csökkentésével kapcsola­Böcz Sándor, az MTI tudó­sítója jelenti: Miközben Kiriat Smonában csütörtökön eredménytelenül zajlott le az amerikai rész­vétellel folyó izraeli—libano­ni tárgyalások tizedik fordu­lója, Elie Szalem libanoni külügyminiszter bejrúti sajtó- értekezletén bizakodva nyilat­kozott az egy hónapja elkez­dett, mindeddig meddő ta­nácskozás kilátásairól. Hang­súlyozta, hogy kormánya el­kötelezte magát Reagan ame­rikai elnök kezdeményezése mellett és továbbra is attól re­méli a libanoni válság meg­oldását, következésképpen nem tervezik sem genfi kon­ferencia, sem arab csúctérte­Mubarak az USA-ban Hoszni Mubarak egyiptomi elnök szerdán hivatalos lá­togatásra az Egyesült Álla­mokba érkezett. Washingtonban Mubarakot Shultz külügyminiszter fo­gadta, s ő volt első tárgyaló- partnere is. Reagannal az egyiptomi államfő, aki egy éven belül másodszor érkezett Washingtonba, csütörtökön találkozik. Mubarak washingtoni tár­gyalásainak célja az elnöknek a Time magazinban megjelent interjúja és más nyilatkoza­tai alapján kettős: biztosítani az amerikai katonai és gaz­dasági segélyek folyamatos­ságát és a kétoldalú kapcso­latok fejlesztését, továbbá de- moetrálni a többi arab ország előtt Egyiptom aggodalmát Izrael változatlan libanoni je­lenléte miatt. tos, szovjet—amerikai meg­beszélések sikerében. Ugyan­akkor azt hangoztatta, hogy a szovjet rakéták esetleges, a Távol-Keletre történő áttele­pítése Japán elleni fenyege­tést jelent. A japán külügyminisztéri­um szóvivője csütörtöki saj­tókonferenciáján azt mondot­ta, hogy a közeljövőben foly­tatódnak az 1982. elején fel­újított, korábban rendszeres szovjet—japán külügyminisz­ter-helyettesi konzultációk. Megfogalmazása szerint To­kió a tárgyalásokon a rakéta­áttelepítési kérdést is napi­rendre kívánja tűzni. (MTI) nemzetközi fórum igénybevé­telét. A tárgyalásokon előterjesz­tett izraeli követelésekről szólva Szalem kijelentette, hogy Libanon elzárkózik min­den olyan csapatkivonási fel­tétel teljesítése elől, amely korlátozná nemzeti szuvereni­tását. Az Izrael által követelt, izraeli ellenőrzés alatt műkö­dő megfigyelő állomások elfo­gadása nemcsak Libanon szu­verenitását veszélyeztetné, hanem több közel-keleti or­szág érdekeit is sértené. Ami a Libanon területén állomásozó szíriai csapatokat illeti, Szíria egyetlen feltétel­től, az izraeli csapatok kivo­násától teszi függővé saját Konzuli egyezmény, vala­mint munkaügyi jegyzőkönyv aláírásával végződött csü­törtökön Emilio Colombo olasz külügyminiszter kétna­pos NDK-beli látogatása. Colombót elutazása előtt fogadta Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpár í Központi Bizottságának fő­titkára, az NDK államtaná­csának elnöke. Mindkét poli­tikus kinyilvánította országa készségét a kétoldalú politikai párbeszéd és a gazdasági­kulturális együttműködés fej­lesztésére. Az MSZMP Központi Bi­zottságának agitációs- és pro­pagandaosztálya, csütörtö­kön az MSZMP KB székházé­ban országos tanácskozást rendezett vezető gazdaságpo­litikai újságírók számára. A gazdaságpolitikai tájékoztató- munka időszerű kérdéseiről, feladatairól Övári. Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bi­zottság titkára szóit a részt- vevőkhöz. Az előadást követő széles erőinek távozását — mutatott rá Szalem. A PFSZ is kész kivonni fegyveres erőit Liba­nonból, amennyiben megfele­lően gondoskodunk az Itt élő palesztin menekültek bizton­ságáról, amire Libanon köte­lezettséget vállal. Kiriat Smonában csütörtö­kön három albizottságban folytatódtak a tárgyalások az izraeli—libanoni kapcsolatok jövőjéről, a tervezett bizton­sági egyezmény részleteiről és a kölcsönös igényelt garanci­ákról. Bejrúti értékelés sze­rint az újabb találkozón ér­demi haladás csak az új ren­dezési tervvel ma visz- szatárő Philip Habib amerikai megbízott közreműködésétől várható. Berlinben Erich Honecker utalt a Var­sói Szerződés tagállamainak prágai nyilatkozatára, amely a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondást elő ­irányzó javaslatával korunk alapkérdését érinti. Emilio Colombo elmondta, hogy kor­mánya ugyancsak érdekelt a nemzetközi feszültség csök­kentésében, a nukleáris fegy­verkezési verseny megállításá­ban és a kelet—nyugati pár­beszéd újrafelvételében. Csütörtökön az olasz kül­ügyminiszter elutazott az NDK-bél. körű vitában a résztvevők el­sősorban azt elemezték, a sajtó milyen módon számol­hat be még hitelesebben és hatékonyabban a gazdasági élet változásairól, a közérde­kű gazdasági kérdésekről, a maga eszközeivel hogyan se­gítheti a kedvező folyamatok kibontakozását. A tanácskozás Lakatos Er­nőnek, az MSZMP KB agitá­ciós- és propagandaosztálya vezetőjének zárszavával ért véget. (Folytatás az 1. oldalról.) van tehát igazságos és igaz­ságtalan, imperialista és fel­szabadító háború. Kállai Gyula leszögezte: az emberiség nem hisz a korlá­tozott nukleáris háború, vagy az elhúzódó nukleáris konflik. tus doktrínáiban. Bármely számítás, amely győzelemmé] számol — értelmetlen, mert, ha sor kerülne egy nukleáris háborúra, annak csakis vesz­tesei lehetnének. Ezért, a je­lenlegi veszélyekkel terhes nemzetközi helyzetben kivált­képp fontos, hogy elmozdulja­nak a holtpontról a fegyver­zetek és a fegyveres erőik tényleges korlátozásáról foly­tatott tárgyalások. — Maradéktalanul támo­gatjuk a Szovjetuniónak, a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének leg­utóbbi javaslatait, a szocialis­ta népek kormányainak, a vi­lág békeszerető erőinek kez­deményezéseit, amelyek a nemzetközi biztonság meg­szilárdítását, az enyhülési fo­lyamat további kibontakozta­tását szolgálják. Az "esemé­nyek mostani menetét meg lehet, s meg is kell állítani: olyan irányba kell fordítani, amely megfelel a népek ér­dekeinek, vágyainak. Hazánk Európa része. Tör­ténelmünk elválaszthatatla­nul összekapcsolódik Európa történelmével. A magyar nép kiemelkedő fontosságot tu­lajdonít annak, hogy a mad­ridi találkozón megállapo­dás jöjjön létre az európai leszerelési konferencia ösz- szehívására. Ez nagymérték­ben hozzájárulna a kontinen­sünkön a bizalmatlanság fel­oldásához, a katonai szem­benállás mérsékléséhez, a haderők és a fegyverzet csök­kentéséhez — mondotta vé­gezetül Kállai Gyula. Padányi Mihály, a Magyar Ellenállóik, Antifasiszták Szö­vetségének elnöke, az 1944-es budapesti fegyveres antifa­siszta harcban részt vett Ma- rót-csoport egykori vezetője felszólalásában felidézte, mi­ként ragadtak fegyvert a fa­sizmus ellen a magyar' hét) legjobbjai, hogy megfékezzék a tomboló terrort, küzdjenek hazánk felszabadításáért. Kö­zülük sokan már 1936-ban ott voltak Spanyolországban is, hogy nemzetközi brigádok­ban harcolva járuljanak hoz­zá a haladás ügyének védel­méhez. Padányi Mihály a továbbiakban rámutatott: a fasizmus leverése óta két nemzedék nőtt fel, s számuk­ra csak történelem az akko­ri vérzivataros időszak. Nem szabad megengedni, hogy fia­ink és unokáink elfelejtsék az akkori eseményeket! Dr. D. Káldy Zoltán, az evangélikus egyház orszá­gos elnök-püspöke arról szólt, hogy el kell utasítani minden olyan eszmét. filozófiát és gyakorlatot, amely az ember­fajok közötti egyenlőtlensé­get, fölé-, illetve alárendelt­séget hirdet, amely egyes fa­jok számára az uralmat, a többiek számára pedig a szol­gaságot jelöli meg életcéluL Ezzel összefüggésben megbé­lyegezte az antiszemitizmust, amely napjainkban is előbuk­kan egyes országokban, mér­gezve az emberek, népek kö­zötti megértés légkörét. Fel­hívta a figyelmet annak fon­tosságára, hogy megelőzzük a fasizmus újbóli megerősödését, állhatatosan küzdve minden megnyilvánulása ellen. Pintér Mariann, az antifa­siszta ellenállási mozgalom egykori harcosa személyes emlékeiből merítve idézte fel a fasizmus rémtetteit, a koncentrációs táborok em­berpusztító kegyetlenségét. Beszélt a ravensbrücki női koncentrációs táborban tör­tént tömeggyilkosságokról, amelyek következtében több millióan vesztették életüket, de szól arról is, hogy ebben az embertelenségben is meg­próbáltak embernek marad­ni. Példaként említette Bu- chenwaldot, ahol a láger fegy­veres felszabadításában öt­ven magyar antifasiszta is részt vett. Gobbi Hilda. Kossuth-díjas színművész levelekből idé­zett, olyan levelekből, ame­lyeknek szerzői soraik papír­ra vetésekor már tudták: nem kerülhetik el a kivégző oszta­got. Egy belga fiú, aki tagja volt a partizánok fegyveres alakulatának, anyjának szóló utolsó üzenetként hangoztatta: bár ő elbukik, de halála még­sem lesz értelmetlen, bízik benne, hogy a világra szebb napok várnak. Egy francia diák szüleinek azt. írta: a ha­zámért balok meg. Azt aka­rom, hogy Franciaország sza­bad legyen, s a franciáik bol­dogan éljenek. Horvát János, a Magyar Televízió osztályvezetője a tíz évvel ezelőtti chilei tra­gédia napjait idézte fel, ami­kor a Pinochet vezette junta megdöntötte Salvador Allende kormányát. Azóta az utcákon megszokott látvány a harcko­csi, s az egyenruha. A mai, „hétköznapi” fasizmus ural­mának is véget lehet vetni, ha a beletörődők és a meg­tévesztettek, az elfáradtak és az eltompultak között lesz­nek olyanok, akik nem fo­gadják el tényként a tragé­diát, hanem újra és újra fel­emelik a harci lobogót — mondotta. Az antifasiszta nagygyűlés résztvevői ezután megtekin­tették Szabó István Mephisto című —, fasizmus anatómiáját a művészet eszközével meg­rajzoló, Oscar-díjas filmjét. (MTI) Sch m idt— Nakaszone Folytatni a párbeszédet Kéziét összehívását, sem egyéb Colombo Genscher Prágába látogat Hans-Dietrich Genscher, az ra a közeli napokban hivata­NSZK külügyminisztere Bo- , __ ...___.,___ , h uslav Chnoupek csehszlovák *** latoSatásra Pragaba erke­külügyminiszter meghívásé- zik. Gazdaságpolitikai újságírók országos tanácskozása Lengyelországi változások (4.) Túl a mélyponton A sok súlyos gazdasági prob­léma közül, amelyet a giereki korszak hagyott maga után, első helyen az adósságokat kell említeni. A lengyel nem­zeti bank adatai szerint az ország adóssága 1980 végén 24,7 milliárd dollár volt. 1981- ben ez tovább növekedett 800 millió dollárral, s csak 1982- ben állt meg ez a folyamat. A lengyel népgazdaság min­den jel szerint a szükségálla­pot egy esztendeje alatt túl­jutott a mélyponton. Jozef Zajchowski közgazdász, a miniszterelnök gazdasági ta­nácsadó testületének vezetője szex'int sikerült megállítani az országban az ipari termelés visszaesését. A színvonal most az 1979. évinél 13 százalékkal alacsonyabb. Noha diadalra még nincsen ok, az igen biz­tató. hogy a termelés szep­tember óta hónapról hónapra növekedett. A mezőgazdaság­ban is vannak kedvező jelek. Többek között: a gabonater­melés másfél millió tonnával meghaladta az 1981. évit, jó a cukorrépatermés is. Igaz — teszi hozzá Zajchowski — a tervezett 5 millió tonnás ga­bonafelvásárlásnak év végé­ig csak a fele teljesült, de a termés megvan, s remélhető­leg a gazdák vagy gabona, vagy az állatokkal megetetve, hús formájában a piacra hoz­zák. Az ipari termelés gyorsabb növekedését általában nyers­anyag- és import részegység­hiány akadályozza. A megelő­ző években, a mai lengyel ve­zetés által egyértelműen hi­básnak minősített fejlesztési politika következtében az ipar erőteljesen kötődött a nyu­gati nyersanyagokhoz és rész­egységekhez. A nyugati in­tézkedések, valamint a kény­szerű importkorlátozások kö­vetkeztében ezek az iparágak, nagyüzemek most csak erősen korlátozott kapacitással mű­ködhetnek. Különösen 1982 el­ső felében volt nehéz az im­port finanszírozása. A nyuga­ti szállítók ugyanis csak elő­re történő készpénzfizetés mellett voltak hajlandók elad­ni. Előbb tehát meg kellett fi­zetni a korábban beérkezett szállítmányokat, majd előre kifizetni a megrendelt meny- nyiséget. Az első fél évben kiállták ezt a kétszeres ter­helést, a legnehezebb idősza­kot átvészelték. A továbbiak­ban a nyugati export-import mérleg helyreállítása és szük­séges szinten tartása mellett nagy reményeket fűznek a len­gyel közgazdászok a szocialis­ta országokkal való együtt­működéshez. Igen elismerően szóltak trről. mindenekelőtt a Szovjetunió gazdasági segít­ségéről, amit a meglevő ka­pacitások kihasználásához, egyes beruházások befejezé­séhez, a nyersanyaghiány csil­lapításához nyújtottak. Zénón Körnender minisz­terelnök-helyettes, aki a la­kossági ellátás ügyeit tartja kézben a fogyasztói piac ala­kulásáról elmondta: „A ren­delkezésekre álló árualapo­kat messze meghaladó bér­emelések, a Szolidaritás újabb és újabb követeléseinek tel­jesítése teljesen felborította a belső piac egyensúlyát. Drasztikus szükségintézkedé­seket kellett hozni. Ezek kö­vetkeztében kétszeresére emelkedett a fogyasztói ár­színvonal, s 1982-ben, a rész­leges kompenzációkat beszá­mítva, végül 25 százalékkal csökkent az egy lakosra jutó reáljövedelem. A közeljövő sem ígér gyors javulást. 1983- ban, a tervek szerint mint­egy lű—15 százalékkal nőnek a fogyasztói árak, ezt a bérek általában ellensúlyozzák, de csak ott, ahol a vállalatok növekvő jövedelmezősége er­re lehetőséget ad”. A szükségállapot bevezetése idején még az élelmiszerje­gyekre sem volt fedezet. Most van — jegyre — hús, zsira­dék, liszt, kása, cukor, csoko­ládé, mosópor, szappan, ciga­retta, alkohol. Ezeken sorban állás nélkül lehet megvásá­rolni. Van elegendő tej, ke­nyér, zöldség, alma — sorban állás és jegy nélkül. Sok min­denből, főiként cipőből, ruha­neműből, háztartási gépekből rossz az ellátás, de a mély­pontot ebben a tekintetben is elhagyták. Ismét J. Zajchowskit idé­zem: „A gazdasági stabilizá­ció feltételei megvannak. Is­merjük és megfogalmaztuk a legfontosabb irányokat: első helyen áll a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fellendíté­se. Néhány év alatt biztosíta­ni kívánjuk az ország élelmi­szer önellátását. Második he­lyen áll a nyomasztó gondot jelentő és nagy befektetéseket igénylő feladat: a lakásprob­léma enyhítése. Ugyancsak előtérben áll az ipar szerke­zeti és technológiai struktú­rájának javítása. Ezek a fel­adatok határozzák meg a kö­vetkező néhány évben a ten­nivalókat. Amilyen mérték­ben a feladatok megoldásá­ban előrehaladunk, úgy érhe­tő el a termelésben és az élet­színvonalban a válság kirob­banását megelőző szint, majd kezdődhet ezen az alapon a további növekedés”. Sok minden történt tehát Lengyelországban a szükség- állapot egy esztendeje alatt. Ahogyan Jan Glowczyk, a LEMP Politikai Bizottságának póttagja, a KB titkára össze­foglalja számunkra: „Az el­lenforradalmi erőiekéi az élés és nyílt összecsapások idő­szakát magunk mögött hagy­tuk. de a munka neheze most következik. A tömegek bizal­mának visszaszerzése időt, fáradtságot nem kímélő meg­győző munkát igényel. Eddig szükségképpen az államha­talom, az adminisztratív in­tézkedések, az erő állt előtér­ben. Most a politikai meggyő­ző munka, a párt keirül az el­ső vonalba. Az eredmények alapvető feltétele — mondja J. Glowczyk — a párt elvi. politikai egysége, a pártszer­vezetek ütőképességének hely­reállítása, a kommunisták ak­tivitásának növelése. A pár­tot sikerült megőrizni, de so­raink meggyengültek, nem is elsősorban a taglétszám csökkenése miatt, hanem egy­részt a párton belüli jobb- és „bal”-oldali erők, nézetek je­lentkezése, másrészt az alap­szervezetek passzivitása mi­att. A IX. kongresszus 1981 júliusában világos politikai, ideológiai helyzetet teremtett. Többségükben új tagokból ál­ló központi bizottságot válasz­tott, s határozatai alapján megvolt a lehetőség, hogy a párt visszanyerje erejét. Az ellenség nyílt fellépésével ezt egy időre megakadályozta. A szükségállapot időszaka kel­lő lehetőséget , teremtett a párt sorainak a rendezéséhez is”. Beszélgetéseink során ta­pasztaltuk, hogy a párt erősö­déséért, vezető ( szerepének megszilárdításáért folyó harc eredményes. Dinamikus, ak­tív, nagyrészt új, fiatal erő­ket találtunk a pártaktivis­ták között. Gyötrelmes módon végezték el a múlt felülvizs­gálatát. Jól látják, milyen okok vezettek a válsághoz, s min­den igyekezetük arra irányul, hogy ezek ne ismétlődhesse­nek meg. Befejezésül Mieczyslaw F. Rakowski szavait idézem.: „Bi­zonyos, hogy az alapelvek tisz­teletben tartása mellett át kell alakítanunk a néphatalom szo­cialista struktúráját. És az is bizonyos, hogy 1980 augusztu­sával a szocializmus fejlődé­sének egy szakasza végkéop lezárult. Visszatérés nem le­hetséges. A szükségállapot idején megtettük az egész nemzetet megrázkódtató vál­ságból kivezető út első lépé­sét. Stabilizáltuk a néphatai- mat. De a munka nagyobbik és nehezebb része még előt­tünk áll”. T. Varga József — Vége — h NóGRÁD - 1933. január 23., péntek

Next

/
Thumbnails
Contents