Nógrád, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-27 / 22. szám

VILÁG PROLETÁRJÁT EGYESÜLJETEK! XXXIX. ÉVF., 22. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1983. JANUAR 27., CSÜTÖRTÖK Lssenczi Pál látoiatása a Mezőgazdasági Szövetkezetek Házában Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke szer­dán a Mezőgazdasági Szövet­kezetek Házába látogatott el. A vendéget Szabó István, a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsának elnöke és Eleki János, a TOT főtitkára fogadta. A vendég találkozott a TOT Elnökségének tagjaival és meghallgatta Szabó István tájékoztatóját a szövetkezeti mozgalmat foglalkoztató fon­tosabb kérdésekről, az elmúlt év gazdálkodásának tapaszta­latairól, továbbá az idei ter­vekről. A TOT elnöke elmondotta, hogy az elmúlt évi eredmé­nyes gazdálkodás tanúlságait ezekben a napokban a tsz munkahelyi közösségek, a kül­döttgyűlések és a zárszámadó- tervtárgyaló közgyűlések sok­oldalúan vitatják meg. A ta­nácskozásokon kifejezésre jut, hogy a tavalyi sikereket nem­csak a kedvező időjárás hcjzta, hanem a szövetkezeti paraszt­ság erőfeszítésén és munka­szeretetén túl az egész gazda­ság és a társadalom növekvő segítsége. Az eredményekhez hozzájárult az a helyes agrár- és szövetkezetpolitika, amely a szövetkezeti mozgalomnak már több évtizede ad bizalmat és támogatást. A TOT elnöke szólt arról is, hogy az elmúlt évben a kedvezőtlen adottsá­gú üzemek gazdálkodásában a stabilizálódás jelei mutat­koztak. Beszámolt a helyen­ként mutatkozó értékesítési gondokról is — egyebek kö­zött 1982-ben az almatermés egy részét, továbbá az export­'Fólytatás a 2. oldalon.) SZMT-elnökségi ülés Termelést, gazdálkodást segítő munka — idei feladatok Az SZMT elnöksége tegnapi ülésén a többi között meg­vitatta a szakszervezetek 1982. évi termelést, gazdálkodást segítő tevékenységét és az 1983. évi feladatokat. A testület tagjain kívül részt vett és felszólalt Ozsvárt József, a me­gyei pártbizottság titkára és Sólyom Ferenc, a SZOT tit­kára. Az előzőleg írásban kiküldött anyaghoz Agner Gyula, az SZMT közgazdasági és szociálpolitikai osztályának ve­zetője fűzött szóbeli kiegészítést. A testület állásfoglalásában kimondta, hogy a megye szakszervezeti szervei aktív részesei voltak az elmúlt évi eredményeknek, jelentős részt vállaltak a gazdasági építő­munka feladatainak kialakítá­sában és végrehajtásában. A termelést, gazdálkodást segítő munkában növekedett a cél­irányosság, a felelősségérzet, az emberi tényezők szerepe. Fejlődött a gazdaságpolitikai agitációs tevékenység. A megye szakszervezeti szerveinek, tisztségviselőinek eredményes munkája tükröző­dött a tervezés demokratiz­musában, fejlődésében, a szo­cialista munkaverseny-mozga- lom irányításában és szerve­zésében, a hulladék és más nyersanyagok hasznosításá­ban, az újítómozgalom elő­nyös gyarapodásában, az üze­mi demokrácia továbbfejlesz­tésében, az ötnapos munka­hétre való átállásban, a fo­gyasztói érdekvédelemben, a munka- és életkörülmények javításában, a kitűzött élet­színvonal-politikai elképze­lések elérésében. Az eredményekből döntő részt vállaltak a szocialista munka verseny-mozgalom ban részt vevő brigádok. Megyénk­ben az elmúlt évben 35 400 dolgozó segítette vállalásával a tervfeladatok teljesítését. Közülük 2350 brigád szocia­lista címmel rendelkezett. A fejlődés, vállalatonként és a tevékenység részterületein is igen differenciáltan való­sult meg. Vonatkozik ez a szakszervezeti munka színvo­nalára, a kifizetett bérekre és a termelékenység, hatékony­ság összhangjára, a szocialis­ta munkaversenyben az új utak, formák nem elég erő­teljes keresésére. Ebben az esztendőben a szakszervezetek termelést, gazdálkodást segítő munkájá­ban a legfontosabb gazdaság- politikai feladatok nem vál­toztak meg az előző évhez képest. Arra van szükség, hogy a kedvező folyamatok erőteljesebben kibontakozza­nak, a vállalatok, a szakszer­vezetek segítségével minél jobban alkalmazkodjanak a megváltozott körülmények­hez. A beszámolót követő vitá­ban a felszólalók hangsúlyoz­ták, hogy a szakszervezetek­nek a jelen helyzetben meg kell értetniük a dolgozókkal, hogy csak hatékonyabb, ter­melékenyebb, gazdaságosabb Munkavédelem a mezőgazdaságban Vezet a figyelmetlenség — Leállított munkagépek A megye termelőszövetke­zeteiben a múlt évben több baleset történt ugyan, mint egy évvel ezelőtt, ennek elle­nére a táppénzes napok szá­ma csökkent, ami a sérülések enyhébb kimenetelére utal. Az egy balesetre jutó kieső napok száma a tavalyi 28,4 napról 24,8-ra mérséklődött. Halálos üzemi balesetet né­gyen szenvedtek, pontosan annyian mint 1981-ben, s va­lamennyi esetben megállapí- ható volt a lehetséges veszély- források figyelmen kívül ha­gyása, a felelőtlenség és a gondatlanság. Csonkulásos sé­rülés három embert ért, köz- zülük eggyé volt súlyosabb. A balesetek anyagmozgatás köz­ben, illetve munkagépek mel­lett következtek be. Nőtt a 3 napon túl gyógyuló sérülések száma — bár az emelkedés mértéke csökkent az előző évekhez képest — így is 74 üzemi baleset történt a megye közös gazdaságaiban. A táppénzes napok száma viszont az előző évinél csak­nem nyolcszázzal kevesebb, számszerint 18 ezer 454. Itt érdemes elidőzni egy pillanatra. Az üzemi balese­tek — minden emberi követ­kezményen túl — jelentős ká­rokat okoznak a nagyüzemek­nek. Egy 1979-ben végzett fel­mérés szerint az üzemi bal­esetek miatt bekövetkezett termeléskiesés akkor megha­ladta all millió 700 ezer forin­tot. A becslések szerint ez az ér­ték tavaly már 15 milliót tett ki annak ellenére, hogy időköz­ben javult az üzemek munka- védelmi vezetőinek felkészült­sége, sorozatosak a vezetők ez irányú továbbképzései, sőt meghatározott időközökben az első számú vezetőknek is szá­mat kell adni munkavédelmi ismereteikről. Részben ennek, Ülést tartott az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága Az országgyűlés mezőgaz­dasági bizottsága — Cselőtei László elnökletével — szer­dán ülést tartott a MÉM-ben. Az ülésen részt vett Cserven- ka Ferencné, az országgyűlés alelnöke is. A bizottság tag­jait Váncsa Jenő mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisz­ter ás Kovács Antal, az Or­szágos Vízügyi Hivatal elnö­ke tájékoztatta a mezőgazda­ság, illetve a vízügy idei fel­adatairól és a gazdálkodás feltételeiről. Az ülésen az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága megtárgyalta és elfogadta idei munkatervét. részben a szigorú . szankciók­nak az eredménye, hogy az utóbbi időben már csak elvét­ve fordul elő, hogy a balese­teket késve jelentik, ezzel késleltetik az okok feltárását, a megelőzést. A megyei tanács mezőgaz­dasági és élelmezési osztályá­nak munkavédelmi felügyelői a múlt évben tizennégy eset­ben kezdeményeztek fegyelmi eljárást vezető beosztású dol­gozókkal szemben. Az „ered­mény” figyelmeztetés, megro­vás, kedvezmények megvoná­sa, de előfordult bércsökken­tés, alacsonyabb munkakörbe helyezés is. Mindez azt mu­tatja, ajánlatos az előíráso­kat betartani. Természetesen arra is akadt példa, hogy az üzemi balese­tet szenvedett dolgozót vonták felelősségre és marasztalták el, mert magatartásának bizo­nyíthatóan szerepe volt a bal­eset bekövetkezésében. A fe­lelősségre vonások, minden esetben a megelőzést szolgál­ták. Éppen úgy, mint a megyei munkavédelmi felügyelőknek azok az intézkedései, amelyek során a múlt évben, hat üzemrészben csaknem félszáz elektromos meghajtású gépet állítattak le, érintésvédelmi mérések elmulasztása, illetve egyéb hiányosságok miatt. Hasonló sorsra jutott több anyagmozgató gép, a megfele­lő személyi és biztonságtech­nikai feltételek hiánya miatt. munkával lehet előrejutni. A dolgozók megértsék: a mos­tani helyzetben a kényszerin­tézkedésekre múlhatatlanul szükség volt. Az idei nehéz és kemény feladatok nem en­gedik meg, hogy teret kapjon a kényelmesség, a rutinmun­ka. Többen elmondták, hogy a szocialista munkaverseny célkitűzéseinek jobban össz­hangban kell lenniük a ter­vekkel, ugyanakkor rugalma­san igazodniuk kell a minden­kori követelményekhez. E gondolat kapcsán szóba ke­rült, hogy a mozgalom ne vál­lalja a vezetés, irányítás hiá­nyosságaiból adódó szervezet­lenség helyreigazító szerepét. Többen szorgalmazták, hogy most már a terveket szemé­lyekre kell lebontani és (erő­teljesen) a végrehajtásra moz­gósítani. Sólyom Ferenc felszólalá­sában közölte, hogy a SZOT figyelembe véve az ország reális lehetőségeit, egyetér­tett az életszínvonal-politikai elképzelésekkel, megemlítet­te, hogy a szakszervezetek­nek nem kell mindennel fog­lalkozniuk. Hangsúlyozta az előkészítő munkában való ak- tí.v részvételt. Ozsvárt József elöljáróban utalt arra, hogy megyénk termelő-gazdálkodó egységei az országosnál nagyobb mér­tékben fejlődtek. A kommu­nális területeken sem kellett megváltoztatni a korábbi cél­jainkat. Szólt a megoldásra váró gondokról, majd az ez évi feladatok kapcsán a poli­tikai nevelő munka fontos­ságát hangsúlyozta, a feszült­ségek fogadására és levezeté­sére hívta fel a figyelmet. Végül javasolta, hogy az SZMT fejezze ki elismerését azoknak a kollektíváknak, amelyek eredményesen oldot­ták meg 1982. évi feladatai­kat. Az elnökség, Sarló Béla SZMT-titkár javaslatára úgy döntött, hogy az SZMT elé kerülő jelentésben —, amely foglalkozik a megtárgyalt té­mával — felhasználja a vitá­ban elhangzottakat. Szakmai kiválék készülnek Már csak néhány hetük van azoknak a fiataloknak a fém­ipari ismeretek gyakorlására, akik a februárban megrende­zendő „Szakma kiváló tanulója” versenyen vesznek részt, hogy kiemelkedő teljesítményük eredményeként még a tan­év befejezése előtt pár hónappal átminősítsék őket szak­munkássá. Felső képünkön: Hegedűs Attila 3. éves gépi forgácsoló ta­nuló a Balassagyarmati Fémipari Vállalatot képviseli a feb­ruári versenyen, szakoktatójával, Uram Jánossal a felké­szülés során. Alsó képünk: Mátyássi Ferenc, a Romhányi Építési Kerámiagyár és Kiss József, az érsekvadkerti For- con-gyáregység géplakatos-tanulói a „fémiparos” tanműhely­ben gyakorolnak. — képek: kulcsár — Rétegtalálkozók, barátsági estek, vitafórumok Béke-barátsági és szolidaritási program Nógrádban A Hazafias Népfront me­gyei bizottsága munkaprog­ramjának kiemelt területe­ként kezeli a béke-barátsági és szolidaritási tevékenységet. Évekkel ezelőtt a nagygyűlé­sek, többszáz fős előadások, jellemezték, ezt a munkát, míg ma a fő törekvés az, hogy a rendezvények, vitaes­tek minden réteghez eljussa­nak, a legtávolabbi falvakban is visszhangra találjanak. A népfront megyei elnöksége által elfogadott, az idei évre szóló feladatterv is e koncep­ció jegyében született. A béke- és barátsági prog­ram az idén február második felében, a szovjet hadsereg megalakulásának évfordulója tiszteletére indul. Balassa­gyarmaton és Salgótarjánban értelmiségiek és szakmunkás­tanulók részére szerveznek előadásokat, a szovjet hadse­reg békét biztosító szerepéről, időszerű nemzetközi kérdé­sekről. Az elmúlt évek bizo­nyították, hogy igen népsze­rűek a lakosság körében a barátsági napok, amelyek ke­retében a szomszédos szocia­lista országok kultúrál is, gaz­dasági, politikai életébe nyer­hetnek bepillantást az érdek­lődők, találkozhatnak az adott országokból idelátogató ven­dégekkel. Márciusban Salgó­tarjánban magyar—csehszlo­vák barátsági nap lesz; cseh­szlovák élsportolók részvéte­lével, sporttémájú filmek és könyvek ösztönzik vitára a résztvevőket. Immáron hagyomány, hogy májusban kerül sor a béke- és barátsági hónap ünnepélyes megnyitására. Szécsényben és a környező községekben ma­gyar—bolgár barátsági napok! lesznek, Salgótarjánban és Balassagyarmaton magyar— csehszlovák barátsági napok! keretében rendeznek rétegta­lálkozókat kertbarátköri ta­gokkal. A téma: a gyümölcs-’ termesztés és kertészkedés Csehszlovákiában, A terveia szerint az elmúlt évihez ha­sonlóan ismét a megye ven­dége lesz Róbert László, aki fiatal papok körében tart tá­jékoztatót. Pásztón és Palo­táshalmon magyar—NDK ba­rátsági estek, Szécsényben magyar—mongol barátsági napok, Ecsegen pedig ma­gyar—szovjet barátsági est várja az érdeklődőket, a szo­cialista közösség népei közöt­ti barátság ápolásának jegyé­ben.

Next

/
Thumbnails
Contents