Nógrád, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-22 / 18. szám
VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! RfŐGRÁD AZjfcSZMP NOG RAD MECVEI BÍZ OTT SAG A ES A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XXXIX. ÉVF., IS. SZÁM ARA: 1.80 FORINT 1983. JANUÁR 22., SZOMBAT ELSŐKÉNT A MEGYÉBEN Zárszámadó közgyűlés a nagybárkányi közös gazdaságban A termelőszövetkezet, amely a kedvezőtlen termőhelyi adottságú nagyüzemek közé tartozik, eredményes évet zárt 1982-ben. Az elért, csaknem 93 és fél milliós árbevételhez 8 millió 262 ezer forintos nyereség párosult, s ezzel sikerült azt a fő célkitűzést megvalósítani, hogy következetesen folytassák a gazdálkodásban a korábban megkezdettt utat. Nagyobb felelősséggel, 'átgondoltabb irányítással, a meglevő eszközök jobb kihasználásával és a munkafegyelem növelésével ki tudták küszöbölni a kedvezőtlen hatások zömétA növénytermesztésben, a nem éppen kedvező időjárás ellenére az alig több mint 12 aranykoronás földeken is négy tonnán felüli búzát takarítottak be hektáronként, s ezzel a teljesítménnyel a kilencedik helyen állnak a megye 37 közös gazdasága között. Sikerült előbbrelépni az állattenyésztésben is, bár még mindig sok a kihasználatlan tartalék. Magasak a költségek és a hozamok sem érték el a kívánt szintet. Ezeken a hiányosságokon már várhatóan az idén sokat segít az a szakosodás, amely a szarvasmarha-tenyésztésben kezdődött a múlt év második felében. Hogy napjainkban menynyire nem könnyű feladat megfelelő ipari kooperációt kialakítani, azt jól szemlélteti az 1982-es év. A partner iparvállalatok gazdálkodási, értékesítési nehézségei mind erőteljesebben jelentkeznek a mezőgazdasági nagyüzemek ipari tevékenységében is. Nagybárkányban az idén sem számítanak arra, hogy könnyebb év elé néznek. Azzal is tisztában vannak, hogy a vezetésben, a végrehajtásban egyaránt nagyobb erőfeszítésekre lesz szükség, ha eddig elért eredményeiket meg akarják őrizni. Tolmácsi Ferenc elnök beszámolóját követően Maczák Tiborné, az ellenőrző bizottság elnöke adott számot a testület múlt évben végzett munkájáról, majd Ferke Józseffé, a termelőszövetkezet főkönyvelője tájékoztatta a közgyűlést a gazdálkodás eredményének felhasználásáról. Az ünnepi esemény, a ki., emelkedő munkát, végző dolgozók kitüntetésével és jutalmazásával ért véget. Madách-emlékürmepség Salgótarjánban Kiállítás — emlékülés — díjátadás Felső képünk: a díszünnepscgen dr. Sőtér István akadémikus tartott emlékbeszédet. Jobbra fent: az 1983-as Madách-díjasok. Alsó képünk: a győri Xantus János Múzeum Madách-anyagából válogatott kiállítás nyílt a megyeszékhely Nógrádi Sándor Múzeum inában. — képek: kulcsár — Mezőgazdasági alkalrészbankok Mezőgazdasági alkatrészbankokat szervezett a gabona- és ipari növények termelési rendszere, amely egész működési területén átvette az AG- ROKER vállalatoktól a gép- alkatrészek és fődarabok forgalmazását. A zavartalan ellátás érdekében — a meglevő mellé — három új raktárt hoztak létre, s mindegyiket szakosították. Az egyik kizárólag a Rába típusú erő- és munkagépek alkatrészeinek fődarabjaival szolgálja ki a gazdaságokat, a másik a hazai és külföldi gyártmányú cukorrépavető. és -betakarító gépek pótalkatrészeivel foglalkozik, a többiek pedig az NDK gyártmányú kombájnok munkagépek, illetve az IFA tehergépkocsi alkatrészeivel, tartozékaival. A négy faözponti raktárnak Egerben, Edelényben, Nyíregy-' házán, Palotáshalmon, s hamarosan Szegeden és Kecskeméten is van, illetve lesz alkatrészbázisa. Gazdasági munkaközösségek az éleimiszer-ipari vállalatoknál lassan már hagyománnyá válik, hogy Nógrádban a zár- számadó és tervtárgyaló közgyűlések sorát a nagybárká- nyi termelőszövetkezet nyitja meg. Idén sem volt inasként, az ünnepi közgyűlésre tegnap Nagybátonyban került sor. Az eseményen részt vett Boruzs Gyula, a MÉM, Csekő Ágoston a TOT képviseletében, valamint Szabó István, az MSZMP Salgótarjáni járási Bizottságának első titkára és Hajczinger György, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezési osztályának vezetője. A vezetőség beszámolóját Tolmácsi Ferenc, a közös gazdaság elnöke terjesztette a közgyűlés elé. Diákév Nógrádban A KISZ Központi Bizottsága 1983-at diákévvé nyilvánította. A KISZ KB mellett működő középiskolai és szakmunkástanuló-tanács gazdag, a tizenévesek érdeklődését, életkori sajátosságait figyelembe vevő programmal készül a diákévre. Megrendezik a diákolimpiát. a marxista diákakadémiát és az országos diáknapokat. Számos kulturális és sportrendezvény is tarkítja a diákesztendőt, amelynek alapvető célja, hogy mind több fiatalt nyerjenek meg a mozgalomnak, s hosszabb távra szólóan lendületet adjanak a diákfiatalok mozgalmi munkájának. Megyénkben a marxista diákakadémiának voltak még „előzményei” a balassagyarmati Szántó Kovács János Gimnáziumban, ahol szakköri jellegű foglalkozások zajlottak ebben a témakörben. Most erre — a már meglevő — alapra szervezik a marxista diákakadémiát. A megyei KISZ-bizottság egyébként már a múlt év őszén, az igazgatói értekezlet keretében tárgyalt a középiskolák pedagógusaival arról, hogyan lehet az iskolai és az iskolán kívüli mozgalmi munkát vonzóbbá tenni a fiatalok számára. Erre jó példa a megyeszékhelyen működő diákcentrum, a központi ifjúsági klubban. Megkezdődtek a diákpolitikusok országos vetélkedőjének iskolai versenyei, amelyek február 20-ig fejeződnek be. A vetélkedőt a KISZ Központi Bizottsága, a Művelődési Minisztérium, a KISZ Baranya megyei bizottsága és a siklósi Táncsics Mihály Gimnázium KISZ-szervezete hirdette meg a középfokú tanintézetek tanulói számára. A versengő diákpolitikusoknak az elmúlt év legfontosabb kül- és belpolitikai eseményeiről, összefüggéseiről. ezek hátteréről kell képet rajzolniuk. Nógrádban a megyei KISZ bizottsága a TIT-tel közösen kezdeményezte a felkészülést a diákpolitikusok országos vetélkedőjére. Az iskolai foglalkozások a legtöbb oktatási intézményben január végén kezdődnek, ezeken történelem szakos pedagógusok segítik a felkészülést a vetélkedőre. Ugyancsak megkezdődött már az év egyik legnagyobb diákeseményének, az országos diáknapoknak a szervezése. Az iskolai diáknapokat iskolánként más-más időpontban rendezik meg. míg a megyei találkozók februárban és márciusban zajlanak. A kulturális rendezvénysorozat április 29— május 1. között nagyszabású fesztiválokkal fejeződik bé; az ország hét városában — Egerben, Sárospatakon, Gyulán, Keszthelyen, Sopronban, Székesfehérvárott és Pécsett — rendezik meg a diáknapi fesztivált. Százhatvan esztendeje — 1823. január 21-én — született Alsósztregován Madách Imre, aki drámaköltőként, gondolkodóként, politikusként egyaránt méltónak bizonyult a XX. századi emberiség figyelmére is. Nógrádhoz való kötődése folytán, megyénkben megkülönböztetett megbecsülés övezi — és övezte eddig is — irodalmi, eszmei, politikai örökségét. Születésének 160., és fő műve — „Az ember tragédiája” — bemutatásának 100. évfordulóján megtisztelő kötelesség, egyben kivételes lehetőség megyénk számára, hogy méginkább reflektor- fénybe állítsa életművének féltve őrzött értékelt. Gondos előkészítő munka után, tegnap —, a drámaíró születése napján — került sor a megyeszékhelyen arra a központi ünnepségre, mely egyúttal a Madách-emlékév rendezvénysorozatának nyitányát is jelentette. Pénteken először a salgótarjáni Nógrádi Sándor Múzeumban gyűlt össze az ünneplők népes tábora, ahol délelőtt 10 órakor dr. Selmeczi László, a Művelődési Minisztérium osztályvezetője nyitotta meg a győri Xantus János Múzeum anyagából válogatott. Madách-em- lékkiállítást. A dr. Szabó József irodalomtörténész által kezelt Madách-gyüjtemény Salgótarjánban kiállított része elsősorban a „Tragédia” keletkezésével, és a mű „utóéletével” ismerteti meg a látogatókat. A Tragédia magyar és idegen nyelvű kiadásai mellett, néhány tárgyi emlék, dokumentum idézi meg Madách személyét. Madách Imre személyisége, illetve életműve számos képzőművészt is megihletett. Ma- dáchról készített portrék és Madách-mű vekhez készített illusztrációk szerepelnek azon a tárlaton, melyet szintén tegnap nyitottak meg Salgótarjánban, a József Attila megyei-városi Művelődési Központ üvegcsarnokában. Az ünnepi alkalomra összeállított kiállítást Feledy Gyula, Madách-díjas grafikusművész nyitotta meg. * A kiállítás megnyitását követően került sor 15 órától a Madách-emlékinnepségre, az intézmény színháztermében. A megjelenteket, köztük az elnökség tagjait — Devcsics Miklóst, Nógrád megye Tanácsának elnökét, Rátki Andrást, a Művelődési Minisztérium főosztályvezetőjét, Ozs- várt Józsefet, az MSZMP Nógrad megyei Bizottságának titkárát, Szalai Lászlót, az MSZMP Salgótarjáni Bizottságának első titkárát, dr. Szittner Andrást, Salgótarján város Tanácsának elnökét és Berki Mihályt, a Nógrád megye? Tanács elnökhelyettesét P. Kovács József, a Magyar Televízió munkatársa köszöntötte, majd felkérte dr. Sőtér István akadémikust, a Magyar Tudományos Akadémia irodalomtudományi intézetének igazgatóját emlékező beszédének megtartására. Dr. ípőtér István, Madách Imre személyiségét és főmű- vét elemezve, mindenekelőtt Madách korának — az önkényuralom korszakának — jellemzőire mutatott rá, valamint azokra a szubjektív tényezőkre, melyek egyaránt szerepet játszottak a nemcsak irodalmi értelemben vett „madáchi életmű” létrejöttében. A neves akadémikus érdekfeszítő előadásában több újszerű megállapítással maga is „továbbgondolásra” késztette az ünnepség résztvevőit, felvillantva a Madách-életmű további „felfedezésének” lehetőségeit;! Dr. Sötér István hangsúlyozta, hogy „Az ember tragédiája” előtt még jelentős világirodalmi jövő áll... * A Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága 1964 óta Madách-díjjal tünteti ki azokat, akik a nagy drámaköltő életművének megőrzéséért, népszerűsítéséért eredményesen dolgoznak, illetve a szülőföld — Nógrád megye — szellemi gazdagodásában, tudományos, kulturális életében maradandó értékeket hoznak létre. Az 1983. év Madách-díjait — ugyancsak az emlékünnepség keretében — Devcsics Miklós, a Madách Emlékbizottság elnöke adta át. E rangos kitüntetésben részesült Ránki György zeneszerző, a Tragédia operaváltozatának komponálásáért, dr. Szabó József irodalomtörténész, Madách Imre munkásságához kapcsolódó irodalom- történeti, filológiai tevékenységéért, dr. Belitzky János történész, Nógrád megye történetének kutatásáért és feldolgozásáért, idős Szabó István szobrászművész, kiemelkedő jelentőségű alkotói életműve elismeréséül, és Hubay Miklós író, Madách Imre életművéhez kapcsolódó sokoldalú írói munkásságáért. (A jelenleg Olaszországban tartózkodó Hubay Miklós táviratban köszönte meg a megtisztelő kitüntetést.) Immár hagyomány, hogy a Nógrád megyei Tanács évente Madách irodalmi pályázatot hirdet. Idén a bíráló bi-. zottság a „szépirodalmi művek” kategóriájában III. díjjal tüntette ki Szenti Ernő költőt és Ónagy Zoltán írót, aki ezúttal versciklussal vett részt a pályázaton. A bizottság II. díjjal ismerte el End- rődi Szctbó Ernő verseinek művészi értékét. A „szociográfia, esszé, tanulmány” kategóriában III. díjat kapott Láng István, a Tragédia elemzéséért. II. díjat kapott két tanulmány szerzője; Bérczy Péter és Kiss Gy. Péter. Az I. díjat a zsűri dr. Praznovsz- ky Mihálynak ítélte, Madách- tanulmányaiért. A Madách-emlékünnepség illő befejezéseként, a fővárosi Madách Színház művészei mutatták be szerkesztett műsorukat, melynek középpontjában természetesen Madách Imre és „Az ember tragédiája” című drámája állt. Az élelmiszer-ipari vállalatoknál a gazdasági munka- közösségek hasznosan segítik az üzemi tervek valóra váltását, a belső tartalékok feltárását, a jövedelmezőség és a minőség javítását — végső soron a lakosság jó színvonalú ellátását és a külpiaci versenyképességét. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban most elkészült összesítés szerint az iparág vállalatainál 54 gazdasági munkaközösség tevékenykedik és sorra alakulnak újabbak. A gazdasági munkaközösségek nagy többsége üzemen belüli kisegítő tevékenységet vállal. Az üzem biztosítja számukra a termeléshez, a működéshez szükséges gépeket, berendezéseket, szerszámokat, amelyekért a munkaközösségek használati díjat fizetnek. Ily módon találkozik a vállalati és az egyéni érdek; egyfelől az üzem jobban kihasználhatja termelőeszközeit, másfelől pedig a dolgozók a törvényes munkaidőn túl vállalt tevékenységgel többletjövedelemhez jutnak. Azoknál a vállalatoknál, ahol ilyen közösségek működnek, csökkent az\ elvándorlás, hiszen szakértelemmel, szorgalommal a jövedelem növelésének „helyben” is megvannak a feltételei. A legtöbb munkaközösség a húsipar üzemeinél dolgozik. Elsősorban a vágóvonalakon a nagy szaktudást, rutint igénylő csontozási, tisztítási műveletekre vállalkoznak a dolgozók a szabad idejük terhére. A Pápai Húskombinátban különösen hasznos a munkaközösségek tevékenysége, a sertés exportsonka, -lapocka csontozósát vállalták, elősegítve ezzel a szállítási határidők betartását és szavatolják az állandó jó minőséget is. A Hajdú-Bihar megyei Allatforgalmi és Húsipari Vállalatnál az új épületek villamos hálózatának szerelésére, érintésvédelmi vizsgálatainak elvégzésére alakultak munkaközösségek, a szabad idejükben végzett tevékenység nyomán rövidült az átadási határidő, s előbb megindult a termelés. Máshol, mint például a húsipari hizlalóvállalatnál, takarítási munkákat lát el a gazdasági munkaközösség. A tejiparban a gépeket tartják karban a gazdasági munkaközösségek. Tevékenységük nyomán a töltő-csoma- goló gépsorok folyamatosabban működhetnek, kevesebb a géphibából eredő kiesés. A Győr-Sopron megyei Tejipari Vállalatnál a hiányzó alkatrészek egy részét is a 9 fős gazdasági munkaközösség készíti, munkaidőn túl a vállalat berendezéseivel esztergálják, reszelik a pótlandó csavarokat, fogaskerekeket. Hasonló tevékenységet végeznek a konzerv- és a gabonaiparban működő munkaközösségek. Az édesipar vállalatainál á kimustrálásra érett gépeket javítják fel, s a meghosszabbított életű berendezésekkel az üzemek több terméket állíthatnak elő.
