Nógrád, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-20 / 16. szám

MUNTÄ ÉS MŰVELŐDÉS Beszélgetés a brigádok közművelődési mozgalmáról Ahogy lapunkban két al­kalommal is értesülhetlek a felhívásról és az üzemekben, vállalatoknál terjesztett szó­rólapokból is kiderült: Eb­ben az esztendőben újra meg­hirdették Nógrád megyében a szocialista, ifjúsági és munka­brigádok közművelődési moz­galmát. Az először 1981-ben megindított munkásművelő­dési kezdeményezés tapasz­talatairól, a mostani leg­főbb célkitűzéseiről, felada­tairól Hasznosi Andrással, a szakszervezetek megyei taná­csa kulturális-agitációs és pro- pagandaosztályának vezetőjé­vel beszélgettünk. — Miben tér el a most út­nak indított akció a koráb­bitól? — Nem akcióról, hanem mozgalomról van szó — és, ami a legfontosabb különb­ség: szélesebb kört szeret­nénk mozgósítani a célok ér­dekében. Akkor főleg Salgó­tarján és környéke üzemeire, intézményeire gondoltunk, most az egész megyére kiter­jed. Igaz, már 1981-ben is jelentkezett néhány kollektí­va Balassagyarmatról, Szé- csényből, Rétságról is. Akko­riban összesen 180 brigád vett részt, most ennek három­szorosára számítunk. Jelentős változás van a témakörök­ben is. Múltkor 11 tartalmi területet különböztettünk meg: bel- és külpolitika, a munkahelyen felmerülő napi problémák; szocialista de­mokrácia, üzemi demokrácia; napjaink közéletisége; család, otthon, társadalom; ember és természeti környezete; a 2000 év felé; otthonunk a föld; művészetek; hagyományok, népszokások; sport. Ezekhez ajánlásokat konkrét programo­kat dolgoztak ki a művelődé­si intézmények. Így a politi­kával kezdve, ahol a sajtó­termékekre, rádió- és tévé­műsorokra hívták föl a fi­gyelmet, a művészeteknél iro­dalmi ajánlásokat, színházi kirándulások programjait, fil­meket, kiállításokat, múzeu­mi túrákat, látogatásokat ja­vasoltak többek között. Ha­sonlóan ehhez, most is prog­ramfüzetek küldésével, folya­matos információval fognak segíteni, csak már nem olyan széles területeket vontunk be a mozgalomba. — Kevesebb a témakör — a korábban szerzett tapaszta­latok alapján csökkentették? — Igen, így áttekinthetőbb, koncepciózusabb. Igyekeztünk a leglényegesebb, napjaink­ban legaktuálisabb területek­hez kötődni. A munkahelyi demokrácia elvei, fórum- rendszerei múltkor is helyet kaptak. Határozottabban a napi legégetőbb kérdésekben szeretnénk a tájékozottság, az ismeretek növelésére ösztö­nözni, ämikor hazánk gazda­ságpolitikai, gazdasági kér­déseit is jelöltük a mozga­lom témakörei között. Ma­dách Imre és kora pedig az évforduló tiszteletére került be. — Hogyan építhetik be a brigádéletbe a mozgalomban való részvételt? — Azért szerencsés, hogy a múlt év végén már meg­hirdettük ezt, mert mostaná­ban készülnek a brigádvél- lalások és ugyancsak most állítják össze a közművelődé­si intézményeknél a munkater­veket — mindegyiknek szer­ves része lehet ez a munkás­művelődési mozgalom. Ter­mészetesen ez nem jelenti azt, bogy a jól bevált, hagyomá­nyos művelődési formákat mellőzni kellene. De azt nem szeretnénk, hogy párhuza­mosságok keletkezzenek. Ha folyik egy nagyszábású Ma- öách-vetéikedő, amelyben a felkészüléshez minden segít­séget megadunk, akkor ne rendezzenek ettől független versenyeket a témában csak úgy külön, nem ésszerű. — A szakszervezet legfőbb feladata most az ösztönzés, mozgósítás. Milyen fórumo­kon történik ez? — A felhívással egyidöben kijuttattuk az anyagot , a szakszervezeti bizottságok­hoz, később összehívtuk az alapszervezeti vezetőket, hogy megbeszéljük a felada­tokat, lehetőségeket. Azt fel­tétlenül szerettük volna tisz­tázni,' mi is az alapgondolata ennek a mozgalomnak: fo­lyamatos legyen, valóban kö­zelítse a munka és művelő­dés egymástól sok helyen el­szakított területeit, valódi gondolkodtató, cselekvő rész­vétellel járjon, az érdeklődé­sen alapuljon. Értelmes, tar­talmas megvalósításra csak úgy van lehetőség, ha az üze­mekben nyitottak erre az em­berek és közművelődési in­tézményekben is komolyan veszik a mozgalom támoga­tását. A vetélkedő —, mert lesz az is — nem az egyet­len cél, csupán egyfajta lezá­rása az évnek. És játék —, amit örömmel, csinálnak az emberek. G. K. M. Szépen magyarul — szépen emberül Idegenül vagy magyarul? Hálás téma napjainkban ar­ról vitatkazni hogy melyik szó a legjobb a fogalom megjelö­lésére: az idegen vagy a ma­gyar. Felesleges dolog lenne azonban dönteni. Mindig a helyzet határozza meg! S azt is kijelenthetjük, hogy több esetben az idegen szó árnyal­tabb, mint a magyar (matema­tika, státusszimbólum stb.) sőt egyeseket egyáltalán nem si­került megmagyarítani (rádió, televízió, vagy nézzük az újabbakat: kemping, hot dog stb.). Előfordul az is, hogy az idegen, illetve a magyar szó egymás mellett él. Ilyenkor felvetődik a kérdés: melyiket használjuk? Ezek a szavak „küzdenek” egymással, és csak idő kérdé­se, hogy e harcból melyik ke­rül ki győztesen. Szókincsünk tehát állandó mozgásban van. Kiszűri magából a nem meg­felelő szavakat, s bizonyos idő múlva eldől, hogy a két szó közül melyik jó. Gondoljunk csak arra, hogy nem sokkal ezelőtt, a cigarettát hivatalo­san szivarkának nevezték. A szivarka kiszorult, megmaradt a cigaretta, illetőleg a szivar­ka szó más jelentést kapott. Akik* az idegen szavakat pártolják, rendszerint arra hi­vatkoznak, hogy bizonyos fo­galmakat csak hosszadalmasan lehet megnevezni. Ez több esetben valóban így van, de a szó terjedelme nem akadá­lyozhatja meg egy-egy magyar kifejezés meghonosodását. Ma már magától értetődően hasz­nálunk a gramofon helyett le­mezjátszót, a fridzsider helyett hűtőszekrényt, a nachtkaszli helyett éjjeliszekrényt. És nem érezzük megterhelőnek a szó hosszúságát. Olykor legfeljebb a humoros hatás kedvéért használunk idegen szót: pél­dául rósejbni, cvekedli, flepni stb. Sajnos néhány szót a bi- zalmas(kodó) nyelvhasználat a becézéssel konzervált (tartósí­tott: fridzsi hűtőszekrény, rö- ki ez a rekamié franciának vélt ejtéséből keletkezett.) A szimpátia helyett egyre inkább használjuk a rokon- szenv szót az antipátiát pedig teljesen kiszorította az ellen­szenv. Persze vannak tudálé­koskodó emberek is, a fenti szót a németből eredeztették, és létrejött egy ilyen szörny- szülött: unszimpátia. A fur­csa az egészben az, hogy ezt a kifejezést a németek nem használják. Vegyünk azonban szemügyre néhány újabb szót is! Publi­cisztikánk hol egyiket, hol má­sikat használja. A computer (és nem kompjúter, kompju- tör) már számítógéppé vált, a kooperáció együttműködéssé, a neokoloniaiizmus újgyarmato­sítássá. Kár volna azonban megeléöedni ennyivel. Vannak olyan emberek, akikben az idegen szó a tudományosság érzetét kelti (valljuk be, hogy tulajdonképpen csak tudálé­kosságról van szó). Nem lesz az orvos, aki a fertőzés he­lyett infekciót, a hörghurut helyett bronchitist, a tüdőgyul­ladás helyett pneumoniát mond beszélgetés közben. S nem ne­vezhetjük az angol nyelv tu­dorának azt a tudóst sem, aki kornelt (szöglet), centert (kö- zépcsatór), sőt mi több, elánt (lendület) ír, (mond). És az sem feltétlen spanyol nyelvér­tő, aki mundiált mond a vi­lágbajnokság helyett. Legfel­jebb nagyképű. Ha megkér­deznénk ezeket az embereket, hogy miért használnak idegen szót, kielégítő választ aligha tudnának adni. Kétségtelen, hogy a válasz­tásban a szó hangulata szere­pet játszik. Ezt is figyelembe véve döntsünk. Ne feledjük: a kimondott szó ítélet Is. „Szólj, s megmondom, ki vagy” — ahogy Kazinczy írta. Mizser Lajos 160 ÉVE SZÜLETETT MADÁCH IMRE (3.) A barátok Helyesebb lenne talán azt mondanunk, hogy a kortársak, akikkel Madách ezekben az években kapcsolatban állt. Va­lamennyi osztályos társa volt, közeli-távoli kapcsolat, esetleg rokoni szál fűzte össze őket. De szinte mindannyian hordoz­tak magukban valami pluszt, ami Madách jelleme, elvei, írói pályája alakulása szem­pontjából döntő volt. Az első, aki a család szűk tagjain kívül komoly hatást gyakorolt rá, Mária nővére korán elhunyt férje, Huszár József. A megyei nemesség kiemelkedő képességű alakja, aki 10 év alatt az aljegyző- ségtől az első alispánságig vitte. (Követendő példa Ma­dách előtt anyja szerint!) Mű­velt, sokat olvasott, széles látókörű férfi, aki 1841-ben rövid betegség után meghalt. Benne Madách nemcsak a szellemi mentorát, de hiva­tali pályájának támogatóját is elvesztette. Ugyancsak tragikus gyor­sasággal ért véget másik „nevelőjének”, Sréter János­nak az élete is. A Huszár Jó­zsefhez hasonló közigazgatá­si pályát befutott alispán mellett kezdett gyakornokos- kodni Madách. Sréter kép­zettségben, műveltségben, po­litikai éleslátásban messze ki­emelkedett megyei társai kö­zül. Több nyelven beszélt, ze­nét szerzett, festett, Shakes- pearet fordított, óriási közjo­gi gyakorlattal rendelkezett, évtizedekre visszamenőleg át­nézte és ismerte a megyei közigazgatás iratanyagát, fel­mérte és rendszerezte a me­gyei reformpolitika soron levő, legfontosabb feladatait. Benne Madách nemcsak szel­lemi, de erkölcsi tanítót is ta­lált. A halálával megmutat­kozó űrt azonnal érzékelte és ez csak siettette az amúgy is érzékeny fiatalember befelé- fordulását. De volt mellette egy má­sik végletű ember is: Szon- tágh Pál. Az egyetemi évek után, a kiábrándultság évei­ben találkoztak össze. Szon- tághot a bevált közhelyek szerint Luciferként szokták emlegetni. Ami így természe­tesen nem igaz. Vidám, kis­sé cinikus, művelt fiatalem­ber volt, Madách ekkori leg­közvetlenebb kapcsolata. Ol­vasmányokat ajánlottak egy­másnak, könyveket cseréltek, vidám mulatságokra jártak, írói zsengéiket felolvasták egymásnak, adtak egymás vé­leményére. Ez a kapcsolat, ez a mély barátság élete végéig elkíséri Madáchot. E három valóban jelentős egyéniség mellett ott találjuk közvetlen környezetében a megyei köznemesség számos érdekes alakját is. Az idős Kubinyi Ferencet, akinek lo­sonci házánál gyakorta meg­fordultak. A több diétán is részt vett következetes libe­rális politikus eszmei formá­lódásában segítette. De töbtv szőr vendégeskedett a másik végletet képviselő Gyürkyék ludányi kastélyában is, ahol a konzervatív háziúr Amália leánya volt kinézve partinak Madách számára. Aztán ott voltak a Janko- vichok, akik a liberális né­zetektől a császári alispánsá­gig vitték, a Prónay család tagjai, a Szentiványi- ak '(köztük Bogomér, a későb­bi barát, a különc filozop- ter) a Dessewffyek, a később rőkonná váló Károlyiak, hogy csak néhány nevesebbet em­lítsünk közülük. Kétségtelen, hogy ismerték egymást, hiszen a megyegyű­léseken egymás mellett ültek és vitáztak is, sőt a Madách— .Szontágh—Pulszky fogalmazta 1847-es Nógrádi képcsarnok című epigrammagyűjtemény­ben legtöbbjüknek alighanem találó gúnyos jellemrajzát is megtaláljuk. S végül ott voltak a leg­fiatalabbak, ak;k már Madách után egy-két évvel kapcsolód­tak be a megyei közéletbe: a jeles fiskális Komjáthy An- zelm; Lisznyai Kálmán, a poétának fordult joggyakor­nok; a fiatal jogászok: Bod­nár István, Nagy Iván, az ér­dekes sorsú Kacskovics test­vérek. Színes és kavargó világ vet­te körül Madáchot. (Folytatjuk) P. M. Méltó otthont kap az Országos Széchényi Könyvtár Befejezéséhez közeledik a budavári palota nyugati, krisztinavárosi szárnyának felújítása. Ezzel egy több mint két évvtizede húzódó építke- ays zárul le, s nemzeti könyv­tárunk — annyi viszontagság után — méltó otthonba köl­tözhet. A budavári palota F épületének átadása — az Ál­lami Tervbizottság döntése alapján — december végén várható. Az Országos Széchényi Könyvtár kidolgozta az át­költözés részletes tervét: a hatalmas állomány és az egy­mással szorosan összekapcso­lódó munkafolyamatok „átte­kintése” tíz hónapot vesz igénybe. Közben azonban gon­doskodnak a legfontosabb ol­vasói igények — a tudomá­nyos kutatók kéréseinek — kielégítéséről is. Az OSZK új székhelyén gyökeresen meg­változik az olvasószolgálati te­vékenység: az eddigi százhat­vannal szemben a várban 700 ember ülhet majd le az olva- sótermekben. A korszerű ol­vasószolgálati rendszer a könyvtár munkatársainak ala­pos felkészítését is megköve-! teli, gyorsan, pontosan kell tá­jékozódniuk a jelenlegi hat­milliós állományban. Másik újdonság: a korábbi 4500-zal szemben mintegy 70 ezer köte­tet helyeznek el szabad polcon, és már megkezdték ezeknek a könyveknek a bekötését­Több mint húsz éve működik óvoda Csesztve községben. A faluból tizennyolc óvodás ko­rú gyermek elhelyezését biztosítják a létesítményben. Képünkön: bepillantás az óvoda mindennapi életébe. Paul Anita és Garmar Ervin logikai összerakó játékot épít. műsor KOSSUTH RAmO: 8.27: A román néphadsereg fúvós'zenekara indulókat játszik, vezényel Dumitru Eremia 8.37: Rahmaninov: Francesca da Rimini Egyfelvonásos opera 3.*4: Zenés képeskönyv 10.05: Diákfélóra 10.35: Részletek Chicj Corea dzsesszegyüttesének „Trio Music” című új lemezéről 11.3$í Védett férfiak XXIV/3. rész 12.45: Tamási Áron: Itthon minálunk 12.55: A corneville-i harangok Részletek Planquette operettjéből 14.00: Olvasókör 14.30: Elisabeth Breul operafelvételeiből 15.05: Vázlatok a francia forradalomhoz 16.00: Rádiónapló 18.00: Tolnay Klári sanzonokat enekel . 19.15: Népdalok 19.45: A Rádiószínház bemutatója 20.35: Bulat Minizsilkijev operaáriákat énekel / 21.51: Dr. Kiss Lajos hagyatéka 21.35: Barát Apollónia dokumentumműsora 22.30: Pierre Fournier gordon- kázik, zongorán közre­működik Lamar Crawson 22.45: Megelőzés és tűzvédelem 23.00: Régi híres énekesek műsorából 23.22: Előadja a szerző Leonard Bernstein vezényel 00.10: Galla Miklós táncdalaiból PETŐFI RADIO: 8.05: Lakatos Lajos cimbalmozik 8.33: Napközben 10.00: Zenedélelött 12.35: Mezők, falvak éneke 13.00: Kapcsoljuk a pécsi körzeti stúdiót 13.20: Éneklő ifjúság 13.35: Cirkuszban 13.45: Könnyűzenei stúdiónk felvételeiből 14.35: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót 14.50: Fúvószene 15.20: Szimfonikus könnyűzene 16.00: Tűnés a tünetekről 16.35: Idősebbek hullámhosszán 17.30: Kézfogások 18.30: Hét végi panoráma 19.55: Slágerlista 20.35: Csontváry nyomában 21.00: Ahogy vettük. . . . . .krónikaféle 1982-ről. Bányai Gábor műsora 22.00: Halló Berlin! Halló Budapest! 23.20: Klasszikus operettekből MISKOLCI STÜDIŐ: 17.00: Hírek, időjárás, műsor­ismertetés. 17.05: A Tiszától a Dunáig. Észak-magyarországi képeslap. Szerkesztő: Antal Mag­da. (A tartalomból: Egyedül, de nem magányosan. — Munkásdi­nasztia. — Munkahelye távol a hazától. — Egyetemista.) —18.00: Észak-magyarországi krónika. (Kazincbarcika városi Tanácsa a magánlakás-építés segítéséről ta­nácskozott. — A szakma kiváló tanulója verseny Miskolcon a kereskedelmi és szakmunkáskép­ző iskolában.) — 18.25—18.30 : Lap- és müsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. Környezetisme­ret. (ált. isk. I. oszt.) 9.00: Élővilág, (ált. isk. 7. észt.) 9.25: Rajz- és műalkotás-elemzés (ált. isk. alsó tagozat). 10.00: Környezetismeret (ált. isk. 3. oszt.) 10.30: Magyar nyelv (ált. isk. 1­oszt.) 11.30: Aktuális politikai kérdé­sek. Közel-Kelet '1983. 12.05: Világnézet. (Középisk. IV. oszt.) 12.35: Képújság 14.00: Islrolatévé 14.20* Élővilág. (Ism.) 14.40: Aktuális politikai kérdések. (Ism.) 15.10: Világnézet. (Ism.) 15.45: Környezetismeret (ált. isk. 3. oszt. ism,) 16.25: Hírek 16.30: Hó a lábak alatt Magyarul beszélő cseh­szlovák film. 17.45: Reklám 17.50: Képújság 17.55; Telesport 18.25: A nyertesek! — nyertesek? Dokumentumfilm, II. rész. 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 2*0.00: Kisfilmek a nagyvilágból 20.25: A megtisztult folyó. Angol ismeretterjesztő rövidfilm 21.10: Hatvanhat. Vendég: Pulai Miklós, az Országos Tervhivatal elnök- helyettese 22.10: Tv-híradó, 3. 2. MŰSOR: 19.05: A mi képernyőnk 19.30: Tv-híradó 20.00: Falusi esték. A Cserhát völgyében 21.00: Tv-híradó, 2. 21.20: Zenés Tv-színház. Arthur Sullivan: A mikádó. Nagyoperett. 22.40: Képújság * BESZTERCEBÁNYA: 16.25: Vadásztrófeák 16.50: Orosz nyelvtanfolyam min­denkinek 17.23: A szlovák nemzeti tanács 17.30: Gyümölcsfák l. rész. 18.00: Sportrevü 18.30: A Jezerka stúdió műsora 19.10: Esti mese 19.30; Tv-híradó 20.00: O. Zelenka: A kedvemért abbahagyja, (ism.) 21.30: Gazdaságpolitikai magazin 22.10: Ez történt 24 óra alatt 22.25: Stúdióbeszélgetés. 22.55: Hírek 2. MŰSOR: 15.45: Hírek ltí.OO: Tenisz Király Kupa 19.30: Francia nyelvtanfolyam 20.00: Hazai nóták 21.00: Időszerű események 22.00: Fény a sötétségben MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: fél 4-től: A seriff és az idegenek. Színes, olasz fantasztikus bűn­ügyi filmvigjáték. 3/4 6 és 8 órá­tól: Szerelem Montrealban (14). Színes, szinkronizált kanadai filmdráma. — Balassagyarmati Madách: iskolamozi: Felszabadí­tás I—II. Szovjet film. 3/4 6 és 8-tól: Az elnök elrablása (16). Színes, szinkronizált kanadai film. — Pásztói Mátra: Az „I” akció. Szovjet filmvígjáték. Szécsényi Rákóczi: A hétszáz év«i titok. Színes, szinkronizált szov* jet bűnügyi film. — Kisterenyd Petőfi: Éretlenek. Színes, szink­ronizált francia filmvígjáték. — Nagylóc: Elvis Presley. Színes, zenés amerikai film. — Jobbá­gy! : Meztelen bosszú. Színes amerikai western. 4 NŰGRÁD — 1983, január 20., csütörtök

Next

/
Thumbnails
Contents