Nógrád, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-20 / 16. szám
3®f$s §«ítács*dé Házasságon kívül született gyermek öröksége P. Mária szécsényi olvasónk 15 éve házasságon kívül szült egy gyermeket. Házasságra családi okokból nem került sor, de az apa gyermekét elismerte és a rokoni kapcsolatot azóta is tartotta gyermekével annak ellenére, hogy azóta megnősült és házasságából is született két gyermeke. Nemrég az apa szülei elhaltak, akik után örökölt egy nagy értékű ingatlant. Örökölhet-e ebből a házból a házasságon kívül született .gyermek, illetve, ha előbb az apa eladná, köteles-e abból valamit a házasságon kívül született gyermekének is fizetni — kérdezi olvasónk. Hatályban levő öröklési szabályaink szerint az örökösödési szabályok ugyanúgy vonatkoznak a házasságon kívül született gyermekre, mint a házasságból származókra. így tehát olvasónk gyermeke, a házasságon kívül született gyermek vérszerinti apja halála esetén a törvényes öröklés rendje szerint egyenlő mértékben örököl féltestvéreivel. Ha pedig az örökhagyó végrendelkezik, és a végrendelet kizárólag a házasságából született két gyermekének javára szólna, a házasságon kívül született gyermek akkor is a köteles részre jogosult. A köteles rész a törvényes öröklés rendje szerint örökrésznek a felét képezi, vagyis a törvényes öröklés rendje szerint örökölné a hagyaték 1/3-ad részét, köteles rész címén pedig az 1/6-od részét kapja. Mindez azonban csak akkor válik esedékessé, ha a vérszerinti apa meghal. Minthogy jelenleg az apa örökölt, vagyis szerzett tulajdont, ez azt jelenti, hogy egyelőre sem a házasságból, sem a házasságon kívül született gyermek nem örökölt, tehát tulajdont sem szerzett. A hagyatékban szerzett tulajdon felett kizárólag az apa rendelkezik. Tehát életében el is adhatja azt, amiért egyik gyermekének sem tartozik felelősséggel, de anyagi elszámolással sem. Persze a jogszabály nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a vételárból egyik, vagy másik gyermekének ajándékot adjon valamilyen cél elérésére, ez azonban kizárólag az apa akaratától függ. Ezt egyike gyermeke sem kifogásolhatja. Ha pedig a hagyatékot az apa még életében elidegenítette, halálakor már nem lesz mit örökölni, sem a házasságból, sem a házasságon kívül született gyermekeinek. Föltéve, hogy a most szüleitől örökölt ingatlanon kívül nem rendelkezik még más vagyontárgyakkal is, amelyre a törvényes öröklés rendje ugyanúgy vonatkozik, mint az örökségben szerzett vagyontárgyakra. Munkaruha kihordási idejének meghosszabbítása S. Miklós nagybátonyi olvasónk több mint két és fél éve kapott egy munkaruhát kétévi kihordási időre. A ruhát azonban csák öt hónapig használhatta, mert behívták sorkatonai szolgálatra, ahol két évet töltött el. Leszerelése után az új munkaruha kiadását azzal tagadták meg, hogy a régi kihordási ideje még hem telt el így új munkaruhát nem kaphat, mert katonai ideje nem számít be a kihordási időbe. Törvényes ez az álláspont? — kérdezi olvasónk. Munkajogi szabályaink szerint ha a munka a ruházat nagymértékű szennyeződésével, vagy elhasználódásával jár, a vállalat köteles munkaruhát adni. A munkaruhajuttatására jogosító munkaköröket, a dolgozókat ezekben megillető ruhafajtákat, a juttatási időket, valamint a juttatás egyéb feltételeit a kollektív szerződésben kell meghatározni. Nincs tehát olyan központi jogszabály, amely ezeket részletesen szabályozza, így a törvényesség kérdésében részletes választ nem tudok adni. Általános tájékoztatásként azonban el tudom mondani, hogy a kollektív szerződések többsége általában azt írja elő, hogy ha a dolgozó tartósan, távol van a munkából, akkor ezt az időt a kihordási idő számításánál figyelmen kívül hagyják, vagyis a kihordási idő ennyivel meghosszabbodik. A tartós távoliét a legalább harminc napot meghaladó távollétet jelenti. Minthogy olvasónk a munkaruhát két évre kapta, amelyből saját közlése szerint is csak öt hónapot töltött munkavégzéssel, még további 19 hónap szükséges ahhoz, hogy a két év elteljen, és újabb munkaruhára jogot szerezzen. Ez a közlés azonban csak tájékoztatás jellegű, ami azt jelenti, hogy mielőtt a munkaügyi döntő bizottsághoz fordulna panaszával, tekintse meg a vállalat kollektív szerződését abból a célból, hogy azt a kérdést hogyan szabályozza. Dr. Jónás Sándor Berceli évadkezdés Bercelen, kihasználva az enyhe idő nyújtotta lehetőségeket, megkezdték az idei társadalmi munkaidényt. A korábban is hangoztatott, s a legutóbbi tanácstagi beszámolók során újra felvetett lakossági igénynek eleget téve, gyalogutat alakítottak ki a Templompart utca és a művelődési ház között. A földmunkát a tsz gépei végezték el, ezt követően pedig a nógrádkövesdi kőbánya által juttatott anyagot terítették, simították el. A munkában természetesen a lakosság is részt vett, hiszen minden arra járónak' könnyebbség, hogy nem kell többé sarat dagasztani. Három éve alakult Hartman József kőműves brigádja a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalatnál. Jelenleg Salgótarján Beszterce-lakótelepének készülő F 9-es jelű épületén dolgoznak. Képünkön: a brigádvezető irányításával Mag Tamás és Nagy László szilikát térelválasztó falazást végez. VÁLASZOL AZ ILLETÉKES Minden út mindenkor csúszik Az útügyi szakemberek nevében szeretnék reagálni a NÓGRÁD 1933. január 6-i számában b. g. aláírással megjelent cikkre. A cikk a téli időszakra vonatkozik, a fénykép pedig nyári, s a fényképről 90 százalékban lamaradt tábla nyilvánvalóan az „úton folyó munkák” veszélyt jelző táblája. A bemutatott táblasort alkalmazzuk útkarbantartási munkáknál, amikor valamilyen bitument permetezünk az útra, ami az útpályát legalább any- nyira csúszóssá teszi, mint a téli jégpáncél. A téli időszakban is kint dolgozunk az utakon, bár ezt ritkábban jelezzük táblákkal, mivel gyakorlatilag pár nap alatt az egész közúthálózaton be kell avatkoznunk. Sajnálatos, hogy a meteorológusra hivatkozva ír nyilvánvaló abszurditásokat. Sózással hófúvást megakadályozni nem lehet. Télen szerződés alapján mindennap kapunk külön a megyére előrejelzést a meteorológiai szolgálattól. Mindennap és hét végén is 24 órás szolgálatot tartunk. Nem valószínű, hogy a napi prognózisnál a hét végi (tehát több napi) megbízhatóbb lenne. Mindezt az Országos Meteorológiai Szolgálat dolgozói is tudják, és a sajtó, a rádió, a televízió is tájékoztatta már minderről a közvéleményt. Néhány gondolatot szeretnék kifejteni az utak „csúszósságáról”! Minden út mindenkor csúszik, Feladatunk, hogy a csúszás mértékét csökkentsük, pályaletakarítással, érdesítő anyag-, olvasztó só kiszórásával, a víz mielőbbi elvezetésével. A fentiekből kitűnik, hogy ezen anyagok útpályára kerülése bármikor megtörténhet, legfeljebb a valószínűsége nagyobb télen, mint nyáron. Ezért tartunk 24 órás ügyeletet, hogy mindig legyen készenlétben beavatkozásra alkalmas ember, gép. Télen a csúszásveszély fokozottabb és jelentkezhet elszigeteltebb területeken is — ún. „mikroklimatikus” hatásként —, amit a meteorológiai szolgálat nem képes előre jelezni, hiszen ehhez sokkal több mérőállomásra lenne szüksége. Akik a közutakon közlekednek, nyilván hasznos többletinformációhoz jutnak abból, hogy ilyen helyeken (mint pld. Jobbágyi térsége a 21-es főúfon, Kata- Unpuszta a 2-es főúton, Szé- ?sény—Őrhalom közötti 22- es főúton stb) a ;él közeledtével „Csúszós úttest” veszélyt jelző táblákat helyezünk el, mivel az észlelés és elhárítás közötti pár órában is történhetnek balesetek. Az ok egyszerű: elindul pld. Salgótarjánból az autós Budapestre, Kisterenyéig, Pász- tóig még óvatos, próbálja a léket, hogy csúszik-e az út. Ügy veszi észre, hogy nem, s Jobbágyinál már bátran, meggondolatlanul ■ gyorsan hajt, s lecsúszik az útról. A kór jobb esetben 20—30 ezer forint. S az ilyen helyi lefagyásokat nagyon nehéz időben elkapni. Megtörtént már, hogy az őrjáratot végző gépkocsi 5 órakor elhaladt az úton, semmit nem észlelt, s fél óra múlva a nőmérséklet erősen csökkent, a Zagyva menti kevés pára lecsapódott és az út korcsolyapályává vált. Egy-egy ködös hajnalon pár óra alatt 5—6 gépkocsi szenved 20—30 ezer forintos kárt, s ha ennek a felét már meg tudjuk előzni, már megtérült a b. g által megtakarításra javasolt ősz- szeg. Mindezen túl, a meteorológiai szolgálat előrejelzését valóban hasznosan tudjuk alkalmazni, többek között a munkák ütemezésére, az erők csoportosítására, illetve a hó- fúvásos utak felszabadítás! sorrendjének eldöntésekor — írja Vilimi Sándor, a KPM salgóiarjáni igazgatóságától. A szolqóltatás netovábbja! Futkostam a tévém után Nem szándékom untatni az olvasót, csupán óva inteni a velem történt hasonló eset megismétlődésétől. . . Még jóval a karácsonyi ünnepek előtt (1982. XII. 16.) felkerestem a Nógrád megyei Szol- gáltatóipan Vállalatot (Salgótarján, Pavilonsor, színesté- vé-szerviz) az elromlott készülékem niegjavítása céljából. Vesztemre .. ■ Az ügyintéző hölgy ugyanis igen megnyerő modorban és elfogadhatóan, egyik nanról a másikra halogató indokokkal és ígéretekkel biztatott s nem kevesebb, mint kilenc — igen kérem, nem tévedés — esetben utaztam be Salgótarjánba, az állandóan és ismételten beígért televízióért. Hiába ... Végül megunva a kilátástalan helyzetet, kértem, hogy adiák vissza úgy ahogy van, kija- vítatlanul. Nem adták visz- sza! A vállalatnál ugyanis az ilyen típusú készülékek ..egyetlen” szakértője. „pótolhatatlan” tudora, Kistere- nyén lakik, aki ott önálló kisiparos, de egyúttal a fentebb említett vállalat bedolgozója. A gép nála ván, menjek el érte! 1983. január 9-én (ötven forintom bánja ugyan), végül is — nagy örömömre — sikerült hazahozatnom: persze kijavítatlanul. Mindenkor meghajolok a szakértelem, a komoly szakemberek előtt, de ugyanakkor nem hajolok meg — sőt megvetem — a nemtörődöm, lelkiismeretlenséget. Márpedig az én esetemben ez történt. Ha az említett szakember a vállalat bedolgozója s csak egy kicsit is tisztában lett volna a lelkiismeret fogalmával, átérezte volna kiszolgáltatott helyzetemet, meggondolta volna, hogy mit jelent kilencszer beutazni Nagybátoftyból Salgótarjánba, mit jelent tévé nélkül végigülni az ünnepi estéket, nem utolsósorban, mit jelentene, ha mi, zenepedagógusok is ilyen magatartást tanúsítanánk kis „ügyfeleinkkel” szemben. A vállalatnak pedig szerényen azt javaslom: amíg ilyen szakemberekkel tart kapcsolatot, a cégtábláját takarja le. Borsányi Mátyás zenepedagógus Nagybátony Cikkünk nyomán Kicseiéfik az adót A NÖGRÁD 1982. november 10-i számában ..Halló lévcto- rony” címmel cikket közöltünk, amelyre a posta rádió- és televízió műszaki igazgatóság az alábbi tájékoztatást adta: A salgótarjáni Beszterce-lakó- telepen körülbelül looo lakás van. Az itt élő tévé-előfizetők vételének javítására épült a cikkben említett „mini” átjátszó adó. Ez az átjátszó adó nem a posta rádió- és tv műszaki igazgatóság tulajdona, sem karbantartása. sem szervizelése nem igazgatóságunk feladata. A Salgótarjánban üzemelő átjátszó adót, ez év végéig 5 W- ról 80 W-ra cserélik ki, így jelentős mértékben fog javulni a város 2. műsorral való ellátottsága. Viszont ez sem fogja megoldani a beszterce-lakóteieniek problémáját, csak csökkenti. A Nócrád megyei Szoleáltató- ipari Vállalat főmérnökének véleménye szerint a probléma nem a „mini” adó szervizelése és karbantartása megoldatlanságából adódik, hanem abból, hogy a „mini” adó a beépítettségi és domborzati viszonyok miatt, az előírtnál kisebb anyaadójelet kap, és így az üzembiztonsága gyenge. Az új átjátszó adó lényegesen nagyobb jelet fog szolgáltatni a „mini” átjátszó fdó- nak, ezért biztosabban működik, de az általa ellátott területnagysága nem növekszik. A nyugdíjasok helyzete Pásztori Másfél száz vendég fordul meg havonta a sziráki női fodrászüzletben, ahol Bálint László- né készíti a divatos frizurákat. Ezekben a hetekben nagyobb forgalomra számít, itt a farsangi bálok ideje, a szebbik nem még jobban ügyel ünnepi megjelenésére. összeállította: Tótit lolán j Pásztó nagyközség partok zottsága a közelmúltban tárgyalta a hozzá tartozó párt- alapszervezetek idős kort párttagjainak helyzetét,' melyet Szabó István, a pár1 végrehajtó bizottságának tagja terjesztett elő. A pártbizottsághoz tartozó alapszervezetek párttagságának mintegy 20 százaléké nyugdíjas. Többségük a községi és a termelőszövetkezeti alapszervezetekben található, ott él pártéletet, de a "többi alapszervezetekre is ez a jellemző. Jelentős arányuk indokolja, hogy a döntések előkészítésében. meghozata. Iában gazdag mozgalmi tapasztalatuk hasznosításra i: kerüljön. Mindezek mellett szociális helyzetük, életkörülményeik javítása is jelentős feladat. E kérdés fontosságát több tényező erősíti Pásztón és a társközségekber a párton kívüli nyugdíjasok aránya is magas, gondjaik többségükben azonosak. így nem közömbös, hogy a köz hangulat, a közvélemény alakításában milyen szerepet töltenek be. Az idős párttagok 30 százaléka esetenként részt vesz a termelőmunkában, ugyanennyi kora, és egészségi állapota miatt nem tud nyugdíját kiegíszítő tevékenységet folytatni. A . társadalompolitikai kérdések közül az élet- színvonal alakulását kísérik a legnagyobb figyelemmelA termelőszövetkezetek tüzelő, fuvar és egyéb anyagiakkal. is segítik a nyugdíjasokat. Azonban a vállalatok segítsége abban merül ki, hogy évente egy alkalommal összehívják a volt dolgozókat, de a rászorulók anyagi támogatása már elmarad. A jelentés a pártalapszer- vezetek vezetőségeinek feladatait meghatározza, a nyugdíjas párttagokkal való rendszeres foglalkozás, a róluk való gondoskodás, segítés- terén. Szűcs Ferenc
