Nógrád. 1982. december (38. évfolyam. 282-306. szám)
1982-12-11 / 291. szám
KORSZERÜ O T T H-ONOK A Mátraaljai Állami Gazdaság modern lakásokat épített dől gozóinak. 'A palotáshalmi termelőszBvet kezet korszerű lakásai A salgótarjáni Beszterce-Iakótelepem a csoportos családi házak tucatja épült. * Az endrefalvai termelőszövetkezet kényelmes, összkomfortos kétszintes szolgálati lakásai. — Képek: élyurkó Péter — Az új helyi tanácsi rendeletekrol Előnyben a fiatal házasok, a nagycsaládosok, az alacsony iövedelműeli Az elmúlt tíz esztendőlsen a lakosság életkörülményeinek, életszínvonalának emelkedésében a lakáshelyzet javításának döntő szerepe volt. Jelentőségének megfelelően kapott helyet a lakásépítés a népgazdaság tervében, nem kis erőforrásokat fordítottak otthonok teremtésére. Fejlődött a lakáselosztás rendszere is. Egyebek között erről beszélgettünk dr. Farkas Imrével, a Nógrád megyei Tanács igazgatási osztályának vezetőjével. Az elmúlt évtizedben mi jellemezte a lakáselosztást Nógrád megyében? — Statisztikai adatok bizo- nyitják törekvéseinket, hogy a felépült tanácsi bér- és tanácsi értékesítéséi lakások túlnyomó részébe elsősorban a fizikai munkások, 73 százalékába a termelést közvetlen irányítók, 65 százalékába, a fiatal házasok és 8. százalékába, a nagycsaládosok költözhettek be. A helyi tanácsok nagy figyelmet fordítottak arra, hogy igazságosan, a család szociális helyzetének, a' társadalom- politikai elveknek, az életkörülményeknek figyelembevételével döntsenek a lakások elosztásáról. Az üzemeknek, intézményeknek is lehetőségük nyílt rá, hogy dolgozóikat, szakembereiket Lakoshoz juttassák a bérlő- és vevőkijelölési jog megvásárlásával, amire az elkövetkező években jóval kevesebb alkalom lesz. A lakásnévjegyzékek széles körű felmérés, környezettanulmányok után készültek megfelelő társadalmi ellenőrzéssel. A tanácsok a lakáselosztás egyáltalán nem könnyű feladatát többnyire a közvélemény megelégedésére végezték el. A lakásigények kielégítésére kiutalt. illetve juttatott lakásokból a két város több mint 60 százalékkal. Nagybátony22 százalékkal, míg a többi nagyközség 16—18 százalékkal rendelkezik. — A megyében a két várost és az ÖA nagyközségi tanács fogadott el a közelmúltban tanácsrendeletet a lakásgazdálkodásról, lakáselosztásról. Mik e rendeletek fontosabb jellemzőit — E tanácsrendeletek a lakásgazdálkodás irányelveivel összhangban, annak szellemében és széles körű társadalmi viták után születtek meg a testületi üléseken. A rendeletek hatálya kiterjedt v valamennyi tanácsi bér- és tanácsi értékesítésű lakásra, mindazon formákra, ahol a tanács végrehajtó bizottsága a vevőt kiválaszthatja, vagy a lakásszövetkezeti tagságra javaslatot tehet. Fontosnak tartom, hogy az újraelosztásra kerülő lakásokkal való gazdálkodásra is kitérlek a tanácsrendeletek. — A rendeletek a lakásgazdálkodás új elemeit miként tükrözik? — A tanácsok önállóan, a helyi sajátosságok figyelembevételével döntöttek. Salgótarjánban például az összes épülő és megüresedő lakásoknak legalább 75 százalékát veszik névjegyzékbe. A lakáshoz jutás arányait is szabályozták. Általános szabály szerint a munkások, fiatal házasok az igénylők számához viszonyított arányban, de Nagybátonyban 70, Salgótarjánban 65 százaléka és Balassagyarmaton legalább 60 százalékát kapják a lakásoknak a munkások. A fiatal házasok aránya is 50— 60 százalék körül alakul. Salgótarjánban a rendelet azt a nagyon fontos szabályt is tartalmazza, hogy a megüresedő, komfortos, összkomfortos lakásoknak legalább a felét fiatal házasoknak utalják ki. Az új szabályozás egyik legfontosabb rendelkezése az úgynevezett első lakáshoz jutás, szerényebb komfortfokozattal, kisebb álapterülettel, amelyet a meglevő lehetőségek ismeretében a lakáselosztási tervek rögzítenek majd. Fontosnak tartom ezzel kapcsolatban a lakáscsere rendszerének korszerűsítését is. A lakáselosztási terv is megkülönböztetetten kezeli a cseréket. A megye- székhelyen erre ■ a célra az épülő új lakások 40 százalékát használják fel, s megfelelő lakáscserealappal rendelkeznek az ingatlankezelő vállalatok. — A lakáselosztás új rendszerében, kik juthatnak a helyi tanácsi rendeletek szerint szociális jellegű tanácsi lakásokhoz? — A lakásgazdálkodási irányelv és a Minisztertanács rendelete kiemeli, hogy szociális jelleggel azok jussanak lakáshoz. akik jövedelmük, vagyonuk és szociális helyzetük miatt más ellátási formában nem tudják lakásigényüket kielégíteni. A tanácsrendeletek ennek szellemében részletesen meghatározták a feltételeket. Salgótarjánban például azok jogosultak tanácsi bérlakásra, akik nem rendelkeznek nyolcvanezer forintnál nagyobb ingó vagy ingatlan vagyonnal, Nagybátonyban ennek felső határa hetvenezer forint. A helyi tanácsok önállóan differenciálták az egy főre jutó jövedelem felső határát is: Balassagyarmaton 2200, Salgótarjánban 2200 forintban állapították meg, s hasonlóan rendelkeztek a tanácsi értékesítésű lakások vovőki jelölésével kapcsolatba/: is. Itt a jövedelemhatár 3200 forint /fő. Jól állapították meg a helyi tanácsrendeletek a jövedelemhatár felemelésére vonatkozó engedélyezhető, de indokolt kivételeket is. Gondolok a gyermeküket egyedül nevelőkre, a nyugdíjas házaspárokra, a három vagy annál több gyermekkel rendelkezőkre. — A lakásflirvl Jogszabályok új eleme az előtakarékosság... — Igen, s nagyon fontosnak tartom, hiszen megvalósításával a fiatal házasok lakásgondjai enyhülhetnek. Az előtakarékosság a lépcsőzetes lakáshoz jutás fontos feltétele. Hiszen a fiatal házaspár első lakása csupán átmeneti megoldást jelent. Az előtörlesztés összege függ á kijelelt lakás komfortfokozatától, az igénylő jövedelmi helyzetétől, a végleges lakásépítési formától. Az előtakarékosság havi összege Salgótarjánban például 400 —1200 között mozog, Nagybátonyban a mértéke 400—1200 forint közötti. A lakásgazdálkodási irányelvek szerint a nagyobb szobaszámú, magasabb igényt kielégítő lakáshoz jutásra a tanács és a bérlő kétoldalú megállapodást köthet. Azaz a megfelelő előtaka- rékosságra vállalkozás esetén a tanács biztosítja a lakáshoz jutást. — TTgyancsafc ÚJ vonása a rendeleteknck a lakásigénylési letét. Hogyan alakul ennek mértékei — Balassagyarmaton a tanácsi bérlakás igénylésénél 1— 5000 forint. A nem szociális jelleggel juttatható tanácsi bérlakásnál 7000 forint. A két évnél régebbi igénylés, valamint a három és annál több- gyermekes családoknak a rendelet ötvenszázalékos csökkentést biztosít. Az irányelvek szerint egyébként az igénylési letét nem kötelező, de célszerű megállapítani. Általában a tanácsi rendeíetekben megfelelően szabályozták. — A differenciálás egyre Inkább jellemzővé válik e területen is. Az új lakbérek megállapítása során mi a tapasztalat? — A helyi tanácsi rendeletek nem állapítottak meg külön lakbérövezetet. Balassagyarmaton növelő tényező az udvar és kert használata, csökkenő az alagsor, a zárt udvarra néző lakás, a felvonó nélküli épületben a negyedik emeleten felüli lakás. Salgótarjánban egységesen csökkentő tényezőnek számít az új lakbérek megállapításánál a kolóniái jellegű lakás, az alagsor és a negyedik emelet feletti lakás. Célszerűnek tartom, hogy ezekről a tanácsok széleskörűen tájékoztassák a közvéleményt. — Megnövekszik a lakásügyi és telekgazdálkodási társadalmi bizottságok szerepe az elkövetkezőkben. Feladatuk a továbbiakban miként alakul? — A lakáselosztás bevált rendszere a társadalmi ellenőrzés. A társadalmi bizottságok eddigi münkájárói is csak az elismerés hangján szólhatok. Helyes a tanácsrendeletek azon megállapítása, hogy ezekbe a bizottságokba társadalmi aktívákat is bevonjanak. A bizottság rendszeresen ellenőrzi a névjegyzékre juttatást, helyszíni ellenőrzéseket, felméréseket végeznek, részt vesznek a végrehajtó bizottsági üléseken, előkészítik a névjegyzékeket az igazgatási osztályokkal közösen. Újabban az állami telkek elosztásának ellenőrzésébe is bekapcsolódénak. javaslatuk figyelembevételével dönt a végrehajtó bizottság a telkek odaítéléséről. A szabályozás szerint előnyben részesülnek azok, akik más lakásra jogosultak, de vállalják az építést, újraelosztásra visszaadnak lakást, akinek a munkáltatója támogatja a telek kialakítását. — Összességében a lakáselosztás gyakorlata miként alakul majd? — A lakáshoz jutás esélyeinek kiegyenlítődésével egy igazságosabb, a jövedelemviszonyokat, anyagi teherbíró ■ képességet jobban figyelembe vevő rendszer alakul ki. Megkülönböztetetten kezeljük továbbra is a munkások, a fiatal házasok, a nagycsaládosok lakásgondjainak megoldását, szeretnénk pezsgőbbé tenni a lakáscseréket, hogy ' célunkat: a családok önálló otthonhoz jutását megvalósítsuk — fejezte be a beszélgetést dr. Farkas Imre.i Önök hogyan támogatják? A Nógrádi Szénbányák Vállaiat saját erőforrásból és allami támogatásból — a kiemelt bá- nyászlakás-akció keretében — segítette dolgozóinak otthonépítését — válaszolta Medve István osztályvezető. — A lakás- és részesedési alapból 1976—80 között 4,8 millió forint kölcsönt folyósítottunk 226 dolgozónknak, közülük 165 fizikai munkás 143 pedig fiatal dolgozó. Az utóbbi két évben a 4,8 millió forint kölcsönt 91 fizikai dolgozó és 74 fiatal munkás kapta. A kiemelt bányászlakás-ak- cióban 1976—80 között 229 föld alatti dolgozónk 28 millió vissza nem térítendő támogatásban részesült, közülük 263 a fizikai, 1981—82 között újabb 87 bányászlakáshoz, több mint nyolcmillió forint támogatást adhattunk. Jövőre 130 dolgozónknak szeretnénk támogatást nyújtani a bá- nyászlakás-akció keretében, már készül az ezzel kapcsolatos vállalati terv. Az állami támogatás mérséklése miatt azonban gondjaink is vannak és mert a szénkitermelés fiatal dolgozók munkába állását követeli — terveinket szeretnénk megvalósítani és várjuk az állami támogatást is. A Romhányi építési és Kerámiagyár az elmúlt öt évben harminc dolgozójának 950 ezer forint lakásépítési támogatást nyújtott — felelte kérdésünkre Kollár József igazgató. — Közülük az idén tizenhármán kaptak gyárunktól összesen 430 ezer forintot erre a célra. Dolgozóink létszáma az utóbbi négy év alatt mintegy nyolcvan százalékkal növekedett és jelentős részüket megközelítőleg harminc kilométeres körzetből szállítjuk munkahelyére. Ugyanakkor a létszámot is stabilizálni szükséges a jövőben. Önállóságunk megköveteli azt is, hogy hat-nyolc magasabb képzettségű munkatárssal is gyarapodjunk. Jövőre a nyolc yállalati bérlakás száma a kétszeresére nő, ugyanakkor fokozott mértékben kívánjuk növelni az önerős építkezések vállalati támogatását. A fiatal dolgozókhoz, a vállalathoz hűséges munkásokhoz, a jó munkavégzéshez, a jövedelem és a szociális viszonyok mértékének valóságához kívánjuk igazítani a demokratizmus jegyében a támogatást, amelynek teljes ösz- szegével a vállalati szakszervezeti bizottság rendelkezik. A Magyar Kábel Művek balassagyarmati gyára az elmúlt évhez hasonlóan elsősorban hosszú lejáratú kölcsönökkel támogatja dolgozóinak otthonteremtését — mondta körkérdésünkre Ktona Lászlóné, az igazgatási csoport vezetője. — Jelenleg tizenöt jogos lakásigényt tartunk nyilván, felkerestük a városi tanács illetékeseit is, hogy az eddigi gyakorlat szerint ezután is biztosítsák dolgozóink részére a lakást. Az építkezésre vállalkozókat is minden esetben támogatjuk, az idén igy öt családi ház megépítéséhez kaptak kölcsönt dolgozóink, egyenként százezer forint ösz- szegben. ( Kollektív szerződésünk lehetőséget nyújt arra is/ hogy az építkezéshez kedvezményes fuvart adjunk, ezen túl építési anyaggal, gépekkel is segítünk. Tehát ‘sokoldalú támogatással igyekszünk dolgozóink lakásvásárlásait, csalá- diház-épitését támogatni. Vállalati eredményeink mértéke szerint szeretnénk mindezt továbbra is megtenni. A salgótarjáni síküveggyár az utóbbi öt esztendőben 159 dolgozójának lakásgondjának megoldásában nyújtott segítséget — mondta körkérdésünkre a gyári szakszervezeti bizottság munkatársa Földi István. Közülük negyvenhármán Vállalati bérlakásba költözhettek, további 116 részére csaIádiház-épilésben, illetve OTP- és szövetkezeti- iakás-építésben segíthettünk kamatmentes munkáltatói kölesönök formájában: 5 millió 986 ezer forint összeggel. A támogatáskor előnyben részesítettük a harminc éven aluli fiatalokat, ugyanakkor szeretném hangsúlyozni, hogy a kedvezményben részesítettek 88 százaléka fizikai munkás, 8C százaléka pedig harminc éven aluli. A jövő esztendőben terveink szerint 15 családiház-építésben további társasház-épitkezésekben és n tanacs:, OTP-öröklakások vásárlásában támogatjuk dolgozóink otthonteremtését. A családi házat építőknek összesen mintegy 750 ezer forint támogatást nvúitunk, míg a hattanácsi, OTP-öröklakás-vásár- láshoz újabb 480 ezer íorim- tot biztosítunk.
