Nógrád. 1982. december (38. évfolyam. 282-306. szám)
1982-12-11 / 291. szám
Ä lakásépítés, m Sj otthonhoz juttatás !s a legfontosabb társadalompolitikai feladatok egyike. A megye lakásépítési terveiről, lehetőségekről, az ezt befolyásoló tényezőkről kértünk nyilatkozatot Romasz Adolftól, a Nógrád megyei Tanács tervosztályának vezetőjétől. f Növekszik a falvak népességmegtartó szerepe Lakásépítési leniek Nógréá egyében — A lakás az ember legalapvetőbb létfeltételének egyike, a társadalmat alkotó legkisebb közösség, a család életének színtere. Megléte, illetve hiánya az életkörülmények milyenségére döntő hatással* van. Jogos tehát minden család igénye az önálló lakásra. Ezért VT. ötéves tervi életszínvonal-politikánkban és tanácsi fejlesztési tervünkben kiemelt társadalmi-gazdasági programkánt -fogalmazódott meg a lakásellátás javítása, mivel az utóbbi két évtizedben felépített nagyszámú és egyre javuló felszereltségű lakás ellenére megyénkben családok ezreit érintő feszítő gcmd az önálló pttiion hiánya. — A megye tanácsai által a középtávú tervidőszakban megépítendő több mint hétezer lakással a nyolcvanas évtized közepére a lakáshiányt jelentős mértékben csökkentjük. Célunk, hogy 1900-re a mennyiségi lakáshiányt megszüntessük. E feladat kiemelt kezelését mi sem bizonyítja jobban, minthogy a beruházásra tervezett tanácsi pénzeszközök egyharmadát lakásépítésre fordítjuk 1981 —85 között. Szolgálva ezzel az egyik legfontosabb alap- ellátási terület mennyiségi- minőségi fejlesztését, erősítve a községek népesség- • tartó képességét — A középtávú tervidőszak második évének végén járunk. Megállapíthatjuk, hogy jelentős lépést tettünk kitűzött célunk elérése érdekében. Felépült 2 787 lakás, az öt évre tervezettnek közel 40 százaléka, ami az eltelt idővel arányos megvalósítást jelent. A tervidőszak hátralévő éveiben is egyik legfontosabb feladatunknak tartjuk a tervezett lakások megépítését. Ehhez mintegy 4 300 lakás átadása szükséges. — A népgazdaság egyensúlyi helyzetére való törekvés, az ebből származó következmények a lakossági infrastrukturális ellátásban is hatékonyabb gazdálkodást, a feladatok újrasoro- lását, a helyi források jobb kihasználását teszik szükségessé. Ügy gondolom, hogy a lakásépítés elsődlegessége a következő három évben sem lehet kétséges. Az viszont kétségtelen, hogy ez az eddigieknél is jobb együttműködést, nagyobb erőfeszítést igényel a tanácsoktól, a települések népességmegtartó erejének növelésében nagyon is érdekelt gazdasági egységektől, de a kivitelező építőipartól is. — Milyen tényezők, adottságok motiválják a következő időszak lakásépítését? Milyen törekvéseket tapasztalhatnak a lakásra és a jobb minőségű lakásra várók, a lakásgondjukat önerejükből, jelentős áldozatvállalással megoldani szándékozók? Szeretném elmondani, hogy a megye politikai és állami szervei által jóváhagyott lakásépítési tervvel rendelkezünk. A tervidőszak folyamán ezt kell megvalósítanunk, természetesen az adott helyzetnek, — például az új lakásrendeletek ösztönző hatásának — megfelelően korrigálva. — A megyei lakásépítkezések cfentő hányada, ebben az ötéves tervben 77 százaléka magánerőből történik. Sőt, az állami erőforrásokból létesülő Iakásoík körülbelül egynegyedét is eladjuk. (Ezek a tanácsi értékesítéséi szövetkezeti lakások). Ily módon lakásállományunk 83 százaléka személyi tulajdonú lesz. Ez következik alapvetően településszerkezetünkből, hiszen megyénk népességének 72 százaléka községekben él, ahol meghatározó a magánlakás-építés. — Az új lakásrendeletek messzemenően .„értékelik” ezt a tényt, s a lakáshoz jutás feltételeinek /kiegyenlítettebbé tétele érdekében a jövőben viszonylag könnyebbedik a magánlakás-építők és -vásárlók helyzete. Nyilván ez ösztönzi a saját lakás iránti keresletet, amire a tanácsoknak, de úgy gondolom, hogy a települések gazdálkodó szerveinek is fel kell készülniük. leginkább a családiház-építkezések növekedésével számolunk. Ez a forma eddig^is az összes lakásépítés felét tette ki és aránya tervidőszakról, tervidőszakra emelkedett. Á továbbiakban növeli fontosságát, hogy nagy szerepet szánünk a falvak népességmegtartó képességének erősítésében, mert ellenkező esetben városainkban újratermelődnek, fokozódnak az amúgy sem kis gondjaink. Nyilvánvaló, hogy ez csak úgy érhető el, ha a községekben élők számára is lakóhelyükön alakítunk ki egyre jobb, kulturáltabb életkörülményeket. — Változatlanul célunk a kis jövedelműek, elsősorban, a városainkban, nagyüzemeinkben élő munkások, fiatal házasok lakás- helyzetének javítása. A jövőben is építünk szociális bérlakásokat Lépcsőzetes és fokozatos lakáshoz juttatással igyekezünk enyhíteni a családalapító fiatalok amúgy sem kis gondjain. Egészséges lakásokkal igyekszünk felváltani a még a klasszikus kapitalizmus virágzása idején épült bányai kolóniákat. Természetesen a magánerős lakásépítés a városokban is növekvő arányú és szerepű. Városépítési, gazdaságossági és egyéb szempontok miatt azonban e formán belül a döntő részben OTP- berházású többszintes és a csoportos korszerű lakásokat részesítjük előnyben. — A városokban elsősorban az itt élők laltásigényett kell kielégíteni, sőt a családi ház iránti keresletet célszerű városon kívülre irányítani. Ezért a város környéki községhálózat kialakulásával ösztönözni szándékozzuk azt, hogy a városban jelentkező építési igények minél nagyobb hányadát a városok szőkébb vonzáskörzetében elégítsük ki. Magától értetődő, hogy ehhez a városi és a város környéki tanácsok kölcsönösen előnyös együttműködésére van szükség. Nagy reményeket fűzünk a komplex lakásgazdálkodás gyakorlattá válásához is (építés, felújítás, korszerűsítés, lépcsőzetes csere, félkész lakások stb.). — tjgy gondolom, hogy ha jól használjuk ki a lakásépítésben, lakásgazdálkodásban rejlő lehetőségeket, ha a lakásellátás javítása valóban társadalmi üggyé válik megyénkben is, akkor a VI. ötéves tervünk megvalósítható, s ennek eredményeként 9—10 ezer család költözhet új, vagy minőségileg jobb lakásba — fejezte be nyilatkozatát Romasz Adolf, a megyei tanács tervosztályának vezetője. Az elmúlt esztendőkben a tanácsoknak jelentős terhet jelentett az állami lakások felújítása. Salgótarjánban az ingatlankezelő vállalat tervszerűen végzi a munkákat. Képeinken: felújított állami lakások. Olcsó? Dióga? Kevés? Elegendő? Tetekellciás Az 1980. évi népszámlálás adatai szerint Ncrfrád megyében 1970—1980. között 13,1 százalékkal nőtt a villannyal. 173 százalékkal a vizzel, és több mint kétszeresére emelkedett a gázzal ellátott lakások száma. * Az elmúlt esztendőben a megyében 1322 lakás épült. 6,6 százalékkal több a tervezettnél. A lakások többsége a községekben készült, 32 százalékuk a két városban épült fel. * Nógrád megyében 1981-ben településrendezés, avulás, la-, kásépítés és egyéb ok miatt 326 lakás szűnt meg. Ez hat százalékkal kevesebb az előző évi lakásmegszűnésnél. * Tavaly egy épített lakás átlagos alapterülete 79 négyzet- méter volt, nyolc négyzetméterrel nagyobb, mint egy esztendővel előtte. A növekedés elsősorban a községekben számottevő. Pásztón például egy év alatt az átlagos alapterülel 74,7 négyzetméterről 102,2 négyzetméterre növekedett. állami támogatással A lakásépítés és -gazdálkodás egyik sarkalatos pontja: a településeken az építeni szándékozóknak megfelelő telkek állnak-e rendelkezésükre. C. Becker Judittól, a Nógrád megyei Tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának vezetőjétől kértünk tájékoztatást a telekgazdálkodás megyei tapasztalatairól. — Találnak-e elegendő telket a megye településein az építkeztelekkialakítás összes költségeinek egynegyede, ami telkenként 36 ezer forintot jelent. — Előttem egy kimutatás arról, , hogy melyik településen, hány beépíthető telek van. Nem tartja furcsának, hogy Salgótarjánban csupán 53 állami telekből válogathatnak, • Kistcrenyén 46, RétSágon 5», de még Erdőkürtön, Útkén is jóval húsz fölötti ezek száma, nem beszélve a mohorai 75 beépíthető állami telekről? ni szándékozók? — A megyei tanács végrehajtó bizottsága tavaly áprilisban megtárgyalta a magánlakás-építés feltételeit, egyebek között határozatot hozott a telekgazdálkodás színvonalának javítására is. Nógrád megyében a telkek jelenlegi száma meghaladja az építkezési igényeket. Az a gond viszont, hogy ennek jelentős része nem ott található, ahol az igény jelentkezik. Mert míg például a kisebb településeken válogatni lehet, a városokban és nagyközségekben hiány mutatkozik. Ugyancsak problémát okoz a telkek alacsony közművesített- ségi foka. — A helyzeten mikénl kívánnak változtatni? — Lehet, hogy Mohorán több a telek, mint Salgótarjánban. Ám egy fontos szempontról nem szabad megfeledkeznünk. Nem a városokra jellemző a családi házas építési forma. Az építkezések gazdaságossága, a tervszerű városfejlesztés, a városi életmód, a tömegesen jelentkező lakásigény, a telepszerű többszintes lakásépítést követelte. Nem az a célunk, hogy elsősorban a városokban építsük a családi házakat. Igaz. akik a meglevő kevés lehetőséggel élni szeretnének, lehetőséget kapnak rá. főként a korszerű csoportos formában. Aki viszont nagy telket kíván, háztáji gazdálkodást folytat, á városok környékén. a falvakban hozzájuthat. Nem utolsó szempont, hogy jóval olcsóbban... rQ, ÜZEMI KOLÓNIÁK 1976 ■SB JÚ600DB 1980-G341 8 DB JÉ I *4f I '•U — A megyei tanács felismer, te a tartós, kiegyensúlyozott, a mai igényeknek megfelelő telekpolitika fontosságát. Ezért úgy döntött, hogy terven felül huszonkétmillió forintot biztosít a helyi tanácsoknak a korszerű, csoportos családi házakhoz szükséges telkek kialakításához. Pályázatot írtunk ki, hogy a helyi erőket, a lakosságot, üzemeket, termelő- szövetkezeteket mozgósítsuk dolgozóik lakáshelyzetének javítására. Hiszen ez a megyei támogatás természetesen nem fedezi a telekkialakítás összes költségét, A többire a fedezet a helyi tanácsok saját erőforrásaikból, a gazdálkodó egységek végleges hozzájárulásából és a tartós használatbavételi díjból biztosítható. A pályázat elbírálása után tizenegy településen 600 korszerű családi otthon megteremtésének feltételei biztosítottak. Terveink között szerepel, hogy az anyagi lehetőségek függvényében a jövőre is sor kerüljön hasonló akcióra. A megyei tanácstól származó átlagos támogatás egyébként a — Ha már az olcsó szó felmerült, nem tartja drágának a mai telekárakat, illetve a telkek tartós használatának díját? — Az elmúlt években valóban felszöktek a telekárak, de az építkezők így sem fizetik meg a telkek kialakításának, a közművesítésnek a költségeit, csupán annak egy'részét. A helyi tanácsok igyekeznek differenciálni ezen a területen is. Magától értetődő, hogy a jobb fekvésű, magasabb közműves ítettségű ingatlanokat drágábban adják, másutt viszont jóval a bekerülés költségei alatt szabják meg a tartós használatbavételi díj mértékét. Egy bizonyos: továbbra is minden építési telek árában jelentős állami támogatás található. A jövőben abban bízunk és szorgalmazzuk is, hogy a nagyobb üzemek, termelő- szövetkezetek jelentősebb részt vállaljanak át dolgozói lakáshoz jutásából, s beleértve a családi házakhoz szükséges telket kialakítását is — fejezte be a beszélgetést C Becker Judit.
