Nógrád. 1982. december (38. évfolyam. 282-306. szám)
1982-12-11 / 291. szám
Á jövő műszerészei A .salgótarjáni 211. sz. Ipa- ra a leendő rádió-televízió és ri K ..:!:munkásképző Intézet- elektronikai műszerészeket, a ben korszerű körülmények gépjármű-villamossági műközölt készítik fel munkájuk- szerészeket. Az első éves rádió- és tv-műszerészrk mérésgyakorlaton Az első éves rádió- és tv-műszerészrk mérésgyakorlaton. Gergely István mérnöktanár ellenőrzi Katona József és Gyebnár Péter munkáját. Figyelem, pontosság: Misztarka László munka közben.. Bihari Z. felvételei IHVOMIOZZ lfELiiMKS A „Nyomozz velünk!” salgótarjáni társasjáték szervező bizottsága és a NÓGRÁD-szar- kesztdség közös ötfordulós rejtvényjátéka idén „szerencsevadászaira” invitálja lapunk olvasóit! November 27. és december 25. között lapunk szombati | szamaiban közöljük az alábbi lottószelvényt. Ezúttal azonban senkinek sem kell Fortunára biznia szerencséjét... A szelvényekhez ugyanis hetente öt-öt kérdést mellékelünk, s aki ezekre meg tud válaszolni, annak nem kérdéses a telitalálata. Igaz, a helyes öt számjegy beküldői között hetente csupán egy-cgy értékes díjat sorsolunk ki, de akik mind az öt alkalommal öt találatot érnek el, azok biztos nyertesei egy kétszemélyes belépőjegynek, mellyel részt vehetnek a „nyomozók” szilveszter délutáni — vidám műsorral egybekötött — szerencsevadászatán, a József Attila Megyei Művelődési Központban. Azok az eredményes lottózók pedig, akik az utolsó fordulóban közlendő „pUiszí'elad- ványí” is sikerrel oldják meg, azok szilveszterkor az idei — V. — „Nyomozz velünk!” játék fődíjára is esélyesek. A szerencsevadászat tétje nem csekély, a nyertes személygépkocsit nyerhet, ha nyer... A „lottózó nyomozóknak” az alábbi kérdésekre adandó válaszok első szótagjait tartalmazó rubrikákat kell „beikszelniük”! A rubrikákat számmal Is megjelöltük és a beküldendő nyílt levelezőlapra csupán az öt számjegyet kell ráírni! lócz Imre tér 4., 3100. (A levelezőlapokon kérjük feltüntetni: „Nyomozz velünk!”) * Kétszemélyes belépőjegyet sorsolunk ki azok között is, akik rejtvényünk emblémáját hetente kivágják, és azokat — a 4. fordulóban közlendő rejtvény megfejtésével együtt — egy borítékban beküldik címünkre. (Nyomozóinknak talán felesleges megjegyeznünk, hogy bár az embléma mindvégig azonos, hátoldala lapszámonként különböző...) * III. SZELVÉNY I. Madách Imre és Mikszáth Kálmán is ímokoskodptt itt; Itt született az Anyegin ' első magyar nyelvű fordítója, Bérczy Károly író, és Rózsavölgyi Márk a verbunkoszene utolsó, igazi képviselője. Itt volt tanár Komjáthy Jenekül* tő, s gyermekként lakott itt Szabó Lőrinc is. Hol? 2. Hullámverés ellen épített kikötői védőgát. 3. A kis...?..., Somoskőn is- merkedett meg a vele egyidős Losonczy Annával. Majdan (a kényszerűen megszakadt gyermekkori szerelem után), költőként is ostromolta a felé nem hajló szépassaony szívét 4. A színpad előtere; a színpad első részének megvilágítása, (de a ■ nagyon rossz színész jelzője is ugyanazzal a szótaggal kezdődik.)^ 5. 4,512 mm-es (12 tipográfiai pontos) betűnagyság; nagy betűvel kezdve a szót római író, politikus, kiváló szónok (ie, 10(5—43)(A második szelvény nyerőszámait és a nyertes nevét keddi számunkban közöljük!) Figyelem! A kitöltött szelvényeket gondosan meg kell őrizni, mert az utolsó fordulóban közlendő feladvány megoldásához mind az öt szelvényre szükség lesz. A szilveszteri szerencsevadászaton természetesen csak azok vehetnek részt, akik mind az öt alkalommal beküldik tippjeiket. Ezért a beérkezett levelezőlapokat hetente „könyveljük”, és a beküldési határidők után nem fogadunk el megfejtéseket! A harmadik szelvény tippjei- nek beküldési határideje: december 17., Címünk: NÖGRÁD- szerkesztőség, Salgótarján, Pa1 / ra sál Oan ba 5 io e de Tu kö ma IO let * . rí ói ló bot IS lom ig 17 , SO ed 13 vad kas el 22 üt 23 ci 24 # go ur 2B nyi 27 ga 2B ce 23 hat 30 um 31 , e 32 ze 33 j va 34 jan 35 ba 3€> ut 37 pa 3B , mo 39 ros «30 tar ál is <42 te A3 máz ék hó 46 L®gy per 40 Új Sdi 50 SZÍ 51va Tét 33 mir |0 55 sei ik mú 5B ve 53 fa BO mu Ahol ismeretlen a fluktuáció gondjai — pedagógusszemmel Családok Sokan vélik úgy: túl sűrűn kerül terítékre a gyermek. és ifjúságvédelem, vannak, akik ezzel —, mert látványosabb (?) szívesebben foglalkoznak, mint a mindennapi nevelés ügyeivel. Má- | sok arról szólnak, kevéssé ! hatékony ma még a gyer- i mek- és ifjúságvédelem, többeknek kellene törődni vele. Mert végül Is a nevelési folyamatok egészének sikerét is befolyásolja ez. Akik legtöbbet teszik annak érdekében, hogy a meg- | felelő helyre kerüljön a kér- ; déskör, pedagógiai fontosságát is érezve, azok valószínűleg az óvodák, iskolák gyermekvédelmi megbízottai. Szabó Gézáné megyei gyermekvédelmi szakfelügyelőt arra kértem, szóljon néhány szót azokról, akikkel együtt dolgozik. — Sok ága-boga van ennek a tevékenységnek, ismerni kell egymás munkáját is például az óvodai, általános és középiskolai szinten, szükség esetén a gyámügyesekhez, a rendőrséghez kell fordulni. Mostanra több nagyobb iskolában már két ifjúságvédelmi megbízott is van. A két városban és a járásokban munkaközösségek fogják össze őket. Az ilyen felkészítők, tapasztalat- cserék után1 a vezetők továbbadják a hallottakat. Munkánk során nagyon fontos az egyéni bánásmód alkalmazása — mégis, abból tanulni lehet, hogy egy-egy problémásabb család ügyében ki, milyen módszerrel segített a védőnő, orvos, a Hazafias Népfront, a Vöröskereszt, a* SZMK bevonásával, a szülői munkaközösség aktív szerepvállalásával. — Nem elsődleges szempont, de hadd kérdezzem meg: az ifjúságvédelmis munka vállalása jár-e valamilyen anyagi előnnyel? — Pótlékot kapnak érte és a következő esztendőtől egy, vagy két óra kedvezményt, á terület, az Intézmény nehézségi fokától függően. Tóth-Szőllős Istvánná óvónő, aki a salgótarjáni óvodai munkaközösség vezetője, a négyes számú óvodában dolgozik, aligha ezért vállta a munkát. — Ez az órakedvezmény papíron marad, már előre látom... De hogyan is hagyná az ember ott a gyerekeket, és ha menni kell valakihez családot látogatni, akkor azt a munkaidő után tud. juk csak megoldani. Súlyosabb esettel, amely gyámügyi intézkedést követelt volna, szerencsére még nem találkoztam a három év alatt. Dobák József né a balassagyarmati városi általános iskolai . megbízottakat fogja össze, hosszú évek óta. A Bajcsy iskolában, a munkahelyén Is van feladat bőven. — Körzeti iskola a miénk — hozzánk tartozik Ipolyszög, Patvarc is előző helyen sok a veszélyeztetett gyerek. Más iskolákban is közel hasonló a helyzet —, mégis, a legtöbb kollégát csak a nyugdíjazás választ el a gyermekvédelemtől, nincs fluktuáció. A családok gondjainak megismerése elengedhetetlen a nevelésben — van, aki most még nem veszélyeztetett, de ha nem vesszük észre a gondokat, azzá válhat. Csak egy példa: a gyermeküket egyedül nevelő szülők gyakorta túlságosan is szemérmesek — kudarcnak érzik talán, hogy nehezen tudnak megbirkózni a gyerekneveléssel, az anyagi gondokkal, nem tudom. Ilyenkor mi javasoljuk a segélykérést A gyámügyesekkel főleg akkor kell együttműködni, ha a szülők erkölcstelen, italozó életmódja a bajok gyökere. Amit nem szabád szem elől téveszteni: a gyerek érdekében dolgozunk, nem ő tehet a dolgokról, ne ő bűnhődjön! A megszégyenítés, meghurcolás komoly pedagógiai vétség — még rosszabb helyzetet teremthet, dacot szülhet! — Mégis, csak a legutolsó esetben fordulnak ahhoz a megoldáshoz, hogy kiemeljék a gyereket a családból... — Van, amikor a rendszeres nevelési segély megoldja a .problémák zömét. Egy bizonyos határig — ezt érezni kell, hol húzódik — a gondokkal küszködő család Is jobb, mint az intézet. Az állami gondozásba vétel kezdeményezése — nekem már volt ilyen ügyem — nagy körültekintést igényel. Lehet, hogy szubjektív a gondolat, de legtovább ezt őriztem meg a beszélgetésből: a gyerekek nem tudhatják, hogy ők veszélyeztetettek, úgy kell segíteni gondjai kpr., hogy ne legyen megbélyegző, megalázó. Valódi gyermekvédelmi szemlélettel! G. Kiss Magdolna Segítség. Nem kiáltom. Kijelentem. Mert van segítség. A lakótelepi élet megnyomorít — hányszor hallottuk már? És .vajon hányszor tapasztaltuk ennek igazságát, mi akiket a türelmetlenség, a szükség, a lustaság, és ki tudja még mi minden a lakótelep centiméterre egyforma, skatulya lakásaiba vitt az életünk? Lakótelepen lakni rossz. Unalmas. Egyforma. Embertelen. Nem törődünk egymással. Nincs miről beszélnünk. Nincsenek kapcsolataink.,. a fenébe, már másodszor kopognak. Halkan, finoman, de azért koppgnak. Nyitom az ajtót, Laci szomszédom az. — Hallom itt van nálad a fényképész villanyfúrója. Kéne. Polcot raknék fól a spájz- ba, de az a nyomorult fal nem enged a szögnek. Eiőkei'ítem a fúrót. Kölcsön adni a kölcsönt? A szükség törvényt, bont. De ha már előszedtem, a kabátot is magamra kapom — a papír, meg az írógép megvár. Hm. Laci szomszéd nem csöngetett, pedig korábban a frász kitört a Tea polcot, ő a fúrómi a házadat fülsiketítő csörömpöléstől. Lám, nem felejtette el: két apró kölyköm alszik a tenyérnyi lakásban ilyentájt. Nem törődünk egymással ••• ? Átvágunk a kis parkon Laci szomszéddal. Mert itt tulajdonképpen mindenki szomszéd. Alig kétezren lakjuk Nógrád megye nyugati fertályának ezt a települését Tíz perc alatt a falu egyik végétől a másikig — a vasúttól a benzinkútig még a korosabb is föltalpalhat. A pártház előtt botlunk bele közös ismerősünkbe, Feribe. Dühöng. Darabka hungarocel után futkos már egy órája, de a TÜZÉP-en csak falnyi táblában adják. Minek neki any- nyi? Az út túloldalán épp azzal borítják az épülő lakóház falát a jobb szigetelés végett, Ferinek meg csak egy darab kellene.,. NÓGRÁD - 1982. december 11«, szombat — Nekem van. — fordítja vissza sanda pillantásainkat Laci szomszéd, pedig már a fölkínálandó sörök számát latolgatjuk. Baktatunk hát hárman. Megfúrjuk az engedetlen falat egymás kezébe adjuk a tiplit, a megkevert gipszet,a csavart. A mű kész. Közös a büszkeség az alkotókban. Feri boldogan kapja hóna alá az áhított hungarocelt, én a fúrót. Nincs miről beszélnünk...? ö, sok minden szóba került az elmúlt fél óra alatt. Nézzük csak! A gyerekek, a fizetésünk, a közelgő ünnepek — Feri tanácsot kér, mit is vegyen az asszonynak —, mormogunk a jövendő áremelésekről, arról, hogy Laci szomszédéit televíziója megérett már a cserére — Feri meg is nézi, afféle ezermester, bosz- szankodtunk a rosszul varrott gyerekdzsekiken... Ha már „bent” vagyok a faluban, hát lesétálok Bulejsza Feri bácsihoz a bútorüzletbe,' akad tán két fehér szekrénygombja. Akad. Pénzt, az istennek sem fogad el, neki is csak úgy van. — Tud szépet mondani? — kérdi félmosollyal. — Hát... ? — Mondja azt: köszönöm. Elég az. Abból tudok visszaadni. A nemrég úyitott új utcán indulok hazafelé. Kerülök igaz, de legalább megnézem az épülő „magánerős” házakat, két hete nem jártam erre. Szombat dél van, T. Sándorék már a tetőt rakják. Négyen fogtak össze saját otthont teremteni — ötven lépésre a régitől, a lakótelepitől. Minden szabad percük benne a falakban, nyár óta. de a kedvük egy percre sem veszett el. Pedig gond volt bőven. Hol az anyag nem akart megkerülni, hol fuvar nem akadt. Most is lekurjant Sándor: — Segíteni jöttél? — Sört inni. Fölmutatja a tízliteres ceglédi vizeskannát. Előbukkan a többiek feje is, nevetnek. A lakótelepi élet hozta'össze őket erre a közös vállalkozásra, az egy lépcsőházban leélt évek örömei. Együtt maradnak most már, csak a közösen épített falak választják el őket a valóságban. Egy utcával odébb... Bandi házán is „csapat” serénykedik. Pedig amíg a fiatalember-alapot ásott, a falakat rakta, csak ő, meg az asszonya szorgoskodtak éjszakákon át, vékony lámpafénynél. Lám, a tetőszerkezetet hegeszteni eljöttek a munkatársak, a cimborák. Igaz, ez családi náz lesz. De itt, a dombok között csak parányi kert jut, a szomszéd ház tíz méterre sincs, odébb pedig az emeletes házak. A lakótelep. Lakótelep lesz ez az egész falu hamarosan. Nincsenek kapcsolataink...? A fölöttem lakó szomszéd az ajtóban vár. Restellkedve hallgatom: — Délre beszéltük meg,' neVn? Az ablakból láttam, hogy jössz. Felesége egyedül utazott haza a szülőkhöz, mert Anti, a férj be akarja fejezni, amit elkezdett. Egy berakott ajtón szerencsétlenkedtem, amikor tegnap betoppant. Nevetésén csak percek alatt tudott erőt venni. A spaklival kentem a glettvasról az anyagot a falra. .. Kivette a kezemből, aztán mór vissza sem adta a rangjukat nyert szerszámokat. Az a legkevesebb, hogy épp fordítva fogott munkához és neki minden engedelmeskedett. Adtam a keze alá, ami kellett. Két teljes üveg sört ittunk. így is élőnk. Lakótelepen. Ezer Ilyen szál is kőt bennünket egymáshoz, a helyhez, ahol élünk, ö ad egy fúrót, te fölszereled a polcot, ók megépítik a házadat, ti szóltok egy jó szót, Ei-v kicsit benne vagyunk egymás életében. Ilyen egyszerű. Hortobágyi Zoltán
