Nógrád. 1982. december (38. évfolyam. 282-306. szám)
1982-12-10 / 290. szám
Következetesebb anyagi ösztönzést (2.) ü kulcsemberek egbecslilése kapcsolódik. Jogos ellenvetés, hogy a műmérnök és kevés az értelmes, hasznos alkotó munkás. LeÁz egyéni elosztás, a szemé- csak meghatározott keretössze- kához, hanem döntően a hierar- lyes érdekeltség szabályozása get, a alapbérek 15 százalékát chián belüli előmenetelhez elsősorban vállalati feladat, lehet. Így ahhoz, hogy egyes bizonyos tennivalók azonban vezetők az eddiginél több ju- kormányzati hatáskörbe tar- talmat kaphassanak, mások- szaki egyetemeken, főiskolá- toznak. Ennek megfelelően a nak kevesebbet, vagy semmit kon túlképzés folyik: sok a Minisztertanács határozott a sem szabad adni. vállalati igazgatók és helyet- A felső vezetők hatékony teseik anyagi érdekeltségi anyagi ösztönzése a vállalat- mérhető mindez az „alulfoglal- rendszerének korszerűsítésé- vezetés színvonalára közvetle- koztatott” műszakiak rossz ről. nül csak részlegesen hat. A közérzetén is. Az alacsony műJóllehet a vállalatvezetés közvetett hatás viszont ezen a szaki jövedelmek eleve a tel- színvonala, hatékonysága csak szinten igen jelentős. Az első jesítmények visszafogására részben függ az anyagi ösztön- számú vezetők ösztönzése min- késztetnek, sőt már a kiválasz- zéstől, a jövedelem mértéke, a ta> etalon, iránymutató a vál- tódás folyamatában kontra- személyes érdekeltség azért lalaton belüli döntésekben. Ha szelekcióhoz vezetnek. Érzéa minisztérium személyre való kelhetően csökkent a műszaki tekintet nélkül bátran diffe- egyetemekre, főiskolákra . , , , ,, . , . . renciálja az igazgatók és helyetteseik prémiumát, ■ jutái nem lebecsülhető. Az igazgatók és helyettesevítása az eddigieknél határozót tabb kereseti különbségek kialakítását igényli a beosztott dolgozókhoz képest, illetve a teljesítménytől függően a saját „súlycsoporton” belül. Vagyis legyen kellő differenciálás a munka eredményességétől függően igazgató és igazgató alapkeresete, még inkább prémiuma és jutalma között. lentkezők száma, ródott viszont jeMegsokszo- humán érmát, akkor feltételezhetően telmiségi pályák iránti érdek- ugyanezt teszik majd az igaz- lődés. Ha e folyamatot nem gatók is saját hatáskörükben tudjuk visszafordítani, kilátás- a beosztott vezetőkkel. A fel- talanná válhat minden erőfe- ső vezetők alapbéremelése le- szítás a rugalmasság, a ver- hetővé teszi a belső vezetők, senyképesség fokozására, a gaz- az alkotó munkát végző egye- daság strukturális átalakításá- temi és főiskolai végzettségű ra. beosztottak kellő anyagi megbecsülését is. A gazdaság mai helyzetében a műszaki értelmiség jövedelA termelőtevékenység ha- mének általános emelésére hetne néhány tervező és technológus is a jó üzleten, egyAz utóbbi egy-másfél évti- tásfoka döntő mértékben attól nincs mód. A tehetségtől, az zedben jelentős nivellálódás függ, hogy az innovációs folya- alkotókészségtől és főleg a ment végbe a vállalatvezetők ^ kulcsfigurája, a műszaki konkrét műszaki-gazdasági tel- körében, csökkent az anyagi fejlesztő mennyire érdekelt és jesítménytől függő anyagi ösztönzés húzóereje. Amíg pél- képes a megrendelő, a vevő ösztönzésre viszont lehetőséget dául az átlagkeresetek 108 szá- fejével gondolkodni, rugalma- kell teremteni. Miért ne keres- zalékkal emelkedtek, addig a san, a piaci kereslethez igazod- felső szintű gazdasági vezetők va cselekedni. A tervező-szer- ___=___ k eresete csak 54 százalékkal kesztő, a technológiai fejlesztő egy kollektíva boldogulását nőtt, 1969. és 1980. között. A mérnökök helyzetét az Orszá- megalapozó új termék, korsze- vezérigazgatók átlagos alapbé- g0S Műszaki Fejlesztési Bízott- rű gyártási eljárás bevezetésén re jelenleg 2,4-szerese, az igaz- sag a közelmúltban megvizs- olyan jelentős összeget, amely gatóké 1,8-szorosa a szakmun- gáita, Megállapította, hogy a az egyéni anyagi helyzetét kasok átlagos alapbérének. A három és fél évtizede tartó döntően befolyásolja? . Kifeje- vállalati vezetők keresetének töretlen jövedelemnivellálódé- zetten megtermékenyítené a átlagosan 30 százaléka a moz- s; folyamat a beosztott műsza- munkát, olyan jelentős anyagi górész: a prémium, a juta- ki értelmiséget egyértelműen lét, amely lelkesítené az lom és a nyereségrészesedés. hátrányosan érintette. alkotót a feladatok megoldásáAz igazgatók és helyettese- A munkás és a műszaki át- ban, az akadályok leküzdésé- ik alapbérét több éven át a lagkeresetek aránya 1:3 volt ben. jövőben az átlagosnál valami- Magyarországon a felszabadu- vel gyorsabb ütemben emelik, lást megelőzően. Jelenleg is hogy a nívellálódási folyamatot hasonlóak a kereseti arányok visszafordítsák. A premizálás az NSZK-ban, vagy Franciaor- középpontjában pedig egyértel- szagban. Magyarországon viA személyes anyagi érdekeltség közvetlenül is kapcsolódhatna a nyereség, vagy az árbevétel növeléséhez. A kormányhatározat tehát műén a jövedelmezőség kerül, szont a műszaki dolgozók ke- csak az igazgatókés helyettese- Megszűnnek a tól-igok és fix resed c.őnye n munkásokéhoz jk anyagi ösztönzését korszerű- szorzokulcsok kerülnek alkui— kepesi. évről evre csökkent, s a siti. E határozat következetes mazásra. Így az átlag alatti jö- felszabadulás előtti 300 száza- végrehajtása azonban mintául vedelmezőségű vállalatok ve- lékos különbség csaknem az szolgálhat és kikényszerítheti a zetői átlag alatti, az átlag fö lötti jövedelmezőségű vállalaegytizedére, 30—40 százalékra apadt. A beosztott mérnök gazdasági vezetők egész hierarchiájában és az alkotók kötök vezetői pedig átlag feletti mondhatnánk, a „független!- -éhen a következetes differen- prémiumban részesülnek majd. tett” műszaki alkotó - 1979- ciáJást az egyén 'ésazirányiét jutalmazás felső hatarat —— a ben 11,6 százalékkal keresett tott kollektíva teljesítményé— premizáláshoz hasonlóan többe*., mint egy esztergályos, hez igazodó jövedelemelosz— 1983-tól eltörlik, hogy az igé- A nagyobb alapbér és a pre- nyelt differenciáláspak a jö- mizáiás szinte kizárólag a vőben ne legyenek korlátái, vezető beosztásokhoz kötődik, Jutalmazásra felhasználni per- vagyis az anyagi érvényesülés tást. Kovács József sze, ágazati és tárcaszinten nem az eredményes alkotó mun- hoz igazodva Következik: A sajátosságokSóhaiok Soroksárra Anyagok és hulladékok Az üvegipari Művek Salgótarjáni Öblösüveggyárában a Másik, nagyon drága, nehe- munkákhoz szükséges szerszámokat előállító forgácsolórész- zen beszerezhető anyagukkal, leg esztendőnként tetemes mennyiségű öntvényt és egyéb amely az üveggyártáshoz szűk- acélanyagot használ fel. Megközelítőleges pontossággal — séges szerszámok elkészítéshez idei adat —, néhány mázsa híján kilencven tonnát. En- hez nélkülözhetetlen: a n»a- nek csaknem háromnegyede származik „cégen belülről”, az gas krómtartalmú, évi hatton- ÜM Pásztói Szerszám- és Készülékgyárának öntödéjéből. nányi nemesacéllal már tudnak csínján bánni. Ezek ja- , , . , . , va a megrendelés szerint érák, valamint a szomszéd: a kezik he, s minimális az a gyártó- Salgótarjáni Vasöntöde es Tűz- hulladék amely a megmun- osztály helygyar. Igaz, ez utóbbira kálási műveietek során kárba mére telteresben nincs pana- V(isz — Higgye el — magyarázok za az osztályvezető —, még u jobban tudnánk takarékos__ Tudja — viszi tovább kodni, ha az üvegipari Műb eszél aetés fonalát Szelei vek vállalatai közösen egyez- energia," így az adott idő alatt Nándor művezető -, az évi tetaék igényeiket s ha közhúsz tonna körüli mennyiség, ponti anyagraktárakat tud- amely nekünk sok, nekik — nank létrehozni. így nem kel- kevés. így, hiszen rá va- külső gyártókhoz fölhagyunk kényszerítve, kényte- madnunk, s a nagy széna elo- len-kelletlen fogadjuk el a r‘ဠlenne, hogy mindig „kövér öntvényeket” is. — Nem ritka — mondja a részleg másik művezetője, Szu- lyovszky Eridre —, hogy egyikmásik darabból harminc-negyven millimétert is le kell faragni, míg kialakul a techno- megvalósul... lógiai utasítás szerinti kész Addig az öblösüveggyár szerrunk maradni, márpedig ez méret. Ilyenkor aztán tény- számgyártó egységének hat a sz^r- leg van dolga a forgácshordó- esztergája, egy-egy gyaluja, igencsak nak, s emellett, hogy más té- szikraforgácsoló gépe, máso- nyezőt ne említsek, lényege- ló- és hagyományos marója, _ Eszerint önöknél kevés sen nő a bennünk és a mun- valamint a közelmúltban kam egy ’ forgácsoláskor kásban levő feszültség is. Sza- pott, m<Bt beüzemelés alatt porodnak a káromkodások, a álló numerikus számjegyvetelefor.álgatások, a magyaráz- zérlésű esztergapadja — amilcodások. Pedig nem nekünk re roppant büszkék itt, hikellene elnézést kérni az eset- szén ebből a megyében még leges késésért, hanem annak nagyon kevés van —, „gyárta gyárnak, akik ránk róják a ja” a kelleténél több forgácsnorma fölötti pluszmunkát. hulladékot. S bár ez nem — És ilyenkor elindul a vész kárba, hiszen összegyűj- szokásos — és jogos lavina: tik, értékesítik, de nem ez a dolgozó többletidőt kér, hi- jelentheti a végleges megol- szen neki sem r légy. teljesítménye után mennyi pénzt visz haza fizetéskor... — Igen, bár nem sűrűn, vannak ilven esetek. De ennek el— Szerencsénkre! — mondja Hajósi István, a eszköz-gazdálkodási vezetője. — Hiszen — foly- tatja —, így olyan anyagot szunk, hiszen a mi magunk kapunk megmunkálásra, amely által elkészített minta után a lehető legjobban megköze- öntenek, de Soroksárra líti az eredeti méretet, nem sóhajunk száll, súlytöbbletes, kevesebb eszköz kopik, nem fogy annyi energia, így az adott i több szerszám kerülhet le a gépekről. Ami, ugye, ebben a gyakorta változó piaci helyzetben felér egy főnyereménynyel. Hiszen, tudja, megszűnt már az a „jólét”, amikor egy- egy széria évek hosszú során át ment. Szinte hónapszámra, néha hetenként kell átáll- nunk új termékek gyártására; esetenként két-három ezer darabos sorozatokat kér a megrendelő, s ha talpon akaiviérethez legközelebb levő darabokat tudnánk onnan „kivételezni.”. Ez a tipp egyébként nem újkeletű, s törik is rajta a fejüket az illetékes szakemberek. Ám amíg ez a célunk, akkor itt. számkészítésnél, nyomni kell a gombot. anyag veszendőbe. — Lévén, mint említettem, az öntvények tetemes részét a Műveken belüli testvérgyárból kapjuk, ahol nem a tonnaszemlélet uralkodik, a megmunkálás közbeni hulladék egészen minimális. Becslésem szerint hét és .tíz százalék között mozog. De még ezt a tűréshatárt is lehetne szűkíteni, ha nem kényszerülnénk rá más öntödékkel is dolgoztatni. — Mint például? — Két jelentős partnerünk lyi ellentétek sosem keletkez- van ez ügyben: a soroksári- nek. Ami jár, az jár. dást. Tény: más gyárakkal szemben az üvegesek helyzete kedvező. De számoljuk csak .ki, mennyi a csaknem kilenc- bírálasából súrlódások, szemé- ven tonna hét-tíz százaléka...! Karácsony György Több burgonya A Belorusz Tudományos Akadémia tudósainak kísérleti parcelláin a burgonyabokrok kicsire nőttek. Az alacsony burgonyaszár azonban 12—20 százalékos termésliozamtöbbletet eredményezett. A gabonafélék növekedésének lassítására a tüdősek új preparátumot alkalmaztak. Amíg azonban a rozsnál és a bú. zánál a készítmény a szár növekedését gátolja, és az alacsony szárat a megdőléssel szemben ellenállóvá teszi, a burgonyánál a hatás még jelentősebbnek bizonyult: a szárnál megtakarított „építőanyagot” a növény a gumók képzésére fordította. A cél: környezetkímélő sertéstartás Tervpályáz A Mezőgazdasági és Élelme- lemi munkájával részt vehet zésügyi Minisztérium, az Épí- minden belföldi és lakhatási tésügyi és Városfejlesztési Mi- engedéllyel rendelkező külföl- nisztérium, az Országos Kör- di magán-, vagy jogi személy, nyezet- és Természetvédelmi ha a tervpályázati kiírás fel- Hivatal, a Országos Vízügyi tételeit magára nézve kötele- Hivatal, a Hazafias Népfront zőnek elismeri és vele szem- Országos Tanácsa, a Termelő- ben kizáró ok nem áll fenn. szövetkezetek Országos Ta- A tervpályázati kiírás és mel- nácsa, a Szolnok megyei Ta- lékletei 1982. december 2-től nács VB, a Közép-tiszavidéki vehetők át, 100 forint tértté- Vízügyi Igazgatóság és a Mű- si díj ellenében az MTESZ szaki és Természettudományi szakmai koordinációs titkár- Egyesületek Szövetsége terv- ságán (Bp. 1055 Kossuth Lajos pályázatot hirdetett a nagy- tér 6—8), munkanapokon 9- üzemi sertéstartó telepek re- tői 15 óráig, konstrukciója során kialakit- A tervpályázattal kapcsoltató új, környezetkímélő tech- latos kérdéseket az MTESZ nológiák és építészeti megöl- szakmai koordinációs titkár- dások tervezésére. A pályázat sága címére 1983. január 8-ig címe: Nagyüzemi sertéstartó kell feladni, a borítékon feltelepek környezetkímélő tech- tüntetve a tervpályázat meg- nológiájának kialakítása. nevezését. A fenti időpontig A pályázat elsődleges célja, postára adott kérdésekre a hogy olyan — elsősorban a válaszokat a bíráló bizottság rekonstrukció keretei között 1983. január 25-ig postára adja. alkalmazható — költségtaka- A pályaműveket lezárt cso- rékos technológiai folyamatok magban Kizárólag postán le- és építészeti megoldások szü- hét benyújtani az MTESZ szaklessenek, amelyek alkalmazá- mai koordinációs titkárásgá- sával a híg trágya környezeti nak 1983. február 28-án 24 ártalmai elkerülhetők legye- óráig. nek, az értékes szerves trágya A pályaművek díjazására tápanyagtartalma folyamata- és megvételére összesen 460 san, célszerűen hasznosul has- ezer forint áll rendelkezésre, son, miközben az állattartás Megfelelő számú és színvona- feltételei is javuljanak. lú pályamű beérkezése esetén További cél a technológiai a pályázók a teljes összeget és építészeti megoldás kidől- megkapják. A legmagasabb gozása, amelynek révén nem díj összege 110 ezer forintnál keletkezik híg trágya, a szer- több, a legkisebb díj, illetve vés trágya kezelése, hasznosi- megvétel összege 20 ezer fo- tása pedig gazdaságosan, kör- rintnál kevesebb nem lehet, nyezetvédelmi szempontból A pályadíjakat — az ered- blztonságosan történik. ményhirdetést követően — A tervpályázaton saját szel- 1983. március 24-ig kifizetik. Á vevő kívánságára A Salgótarjáni Kohászati Idén a kovácsológyár B üze- Üzemekben is nagy gondot méhen összesen 17 új gyárt- fordítanak a dollárbevételű rnány bevezetését kísérletez- export növelésére. Idén több ték lú, ezekből 13 a dollár- nyugati cég érdeklődött a bevételű exporthoz sorolha- gyárban olyan termékek iránt. tó. Az új igényekre való melyek eltérnek a korábban gyors válaszadás folytán a termeitektől. A kovácsoló- B üzem eddig csaknem 280 gyárban minden lehetőséget tonna exportot gyártott, megragadtak arra, hogy tel- nagyrészt finn, svéd és nyu- jesítsék a vevők kívánságát, gatnémet rendelésre. A Budapesti Rádiótechnikai Gyárnak bérmunkában sokcsa tornás hírközlőrendszerek különböző egységeinek szerel sét végzik a. drégelypid nki Szondi Lakatos- és Szerelő Ipari Szövetkezetben. Nagy feladatok előtf az agrárgazdaság Öt megye — Fejér, Heves, Az államtitkár hangsúlyoz- Komárom, Nógrád és Pest, va- ta, hogy a mezőgazdasagi uagy- lamint Budapest mezőgazda- üzemek ipari és szolgáltató sági nagyüzemeinek, élelmi- tevékenységének — régebbi szeripari vállalatainak, az il- szóhasználattal élve, a kiegé- letékes párt- és állami veze- szítő tevékenységnek — meg- tőknek részvételével tartottak ítélése nem változik. Szerepe Gödöllőn az elmúlt napokban továbbra is lényeges lesz, jö- tájértekezletet. Amint azt Vil- védelméről nem mondhatnak lányi Miklós államtitkár érté- le a gazdaságok 1983-ban sem. kelte, a mezőgazdaság idei tér- Ezzel kapcsolatban felhívta a melése — a terveknek megfe- figyelmet a kisvállalkozások lelően — négy százalékkal nő- jelentőségére is, kiemelve, hogy vekszik. Ez, figyelembe véve tevékenységükben a hatékony- a kedvezőtlen külgazdasági ság legyen a döntő, helyzetet, nemzetközi ínércé- A tervek anyagi-műszaki vei mérve is elismerésre mél- megalapozásáról szólva az áltó eredmény. Gabonából több lamtitkár kijelentette, hogy mint 14 millió tonnát takari- biztosított a szükséges műtrá- tottak be, de a tervezettnél gya és növényvédő szer. feltöbb termett gyümölcsből, és használásuknál azonban í'o- a hústermelés is meghaladja kozottan kell törekedni az asz- a vártat. Az élelmiszeripar szerűségre és ügyelni kall a termelésnövekedése mintegy 3 környezet védelmére. A betűszázalék. Mindez lehetőseget nyújtott — a megfelelő belföldi élelmiszer-ellátás biztosítása mellett — a tervet meghaladó kivitelre is. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar az idén először taházásokat továbbra :s szerény forrásokból kel! megoldani, elsődleges a mar megkezdettek befejezése, valamint elsőbbséget élveznek az energiamegtakarítást, a hulladékhasznosítást, exportnövelólkozott az igazán kemény lést eredményezlek piaccal és a korlátozások té- A szabályok módosulásáról nyével. Sok esetben nem is a tájértekezlet résztvevői már tudott megfelelően reagálni rá, tájékozódhattak, hiszen a saj- pedig a jövőben is egyre éle- tóban is megjelentek az erről sedó versennyel kell számolni, szoló írások. Az eddigi eredAz 1983-as esztendőben az mények azt bizonyították, hogy ideinél is nagyobb feladatok a szabályozás ösztönzőleg hahárulnak az ágazatra. Tovább- tott a mezőgazdasági termelés ra is biztosítani kell a hazai fejlődésére, ezért alapvető mó- élelmiszer-ellátás megfelelő dosításokra nincs szükség. Ami színvonalát és emellett növel- mégis indokolttá teszi a mó- ni a mezőgazdasági terméke- dosítast, az nem más, mint az ink exportját. Mindehhez az ágazat külgazdasági egyen- szükséges, hogy valamennyi súlyt erősítő .hatásának foko- nagyüzem ésszerűen gazdái- zása, egyes anyagok, eszközök kodjon a rendelkezésére álló aremelkedése. bizonyos ter- földterületével, olyan nővé- mékek költség-jövedelem arányeket termeljen, amelyek nyai»ak kiigazítása, valamint gazdaságosan, biztonságosan az. állami támogatások egy ré- értékesíthetők. szenek beépítése az árakba. Az állattenyésztésben a ser- Mindezek mellett alapvető cél tés- és a marhahús . termeié- az érdekeltség fenntartása. A sének növelése a legfontosabb rugalmasság megőrzése, illet- feladat, de ezt a jelenleginél ve fokozása érdekében válto- gazdaságosabban kell megöl- a keresetszabályozás rend- dani. Ebben nagy szerepet kell, Kzere is. így a mezőgazdasági hogy kapjon a mezőgazdasági üzemek fejlettségük színvona- melléktermékek jobb hasz- Iától, termelésük szerkezeté- nosftása, de jobban kell alkal- fői függően többféle formát al- mazkodni a piaci igényekhez, kalmazhatnak. Z. T. NÓGRÁD - 1982. decembei 10., péntek
