Nógrád. 1982. december (38. évfolyam. 282-306. szám)

1982-12-10 / 290. szám

Már csak napok kérdése és befejezik a vanyarci iskola külső munkálatait, a Pásztói Építő-, Szerelő- és Szolgáltatóipar! Szövetkezet szakemberei. A hét végén a község lakói is segí­tették az iskolaépítést. Helyükre kerültek az ablakok, ajtók, megkezdték az üvegezést és a szigetelési munkálatokat. X. J. Kovács Endre orgonaestje Kovács Endre orgonaestjé­nek lehettünk hallgatói a na­pokban a salgótarjáni zene­iskola hangversenytermében. Nevét még kevesen ismerik, itt még nem szerepelt, ritkán hallott orgonista. Azon keve­sek közé tartozik, akik a hangszerrel könnyen bánnak, bármilyen nehézségű darabot meg tudnak oldani, mind tech­nikailag, mind zeneileg. Kül­földön ismert művész, Nyugat- Európában turnézott az el­múlt években. Műsorát két részre lehet­ne osztani, J. S. Bach és más szerzők művei, vagyis klasz- szikus és romantikus művek. Ez nem meglepő, hiszen Bachot a zenetörténet leggran- diózusabb jelenségének, min­den idők legnagyobb lángel­méjének tartják. Műveivel jo­gosan ki lehet tölteni egy hangverseny első idejét A szünet után Mendelssohn-, Brahms-, Liszt-művek, majd néhány jelentéktelenebb fran­cia szerzőktől valók következ­tek. Bár ezekből minden­képpen olyan műveket ját­szott, amelyek zeneszerzői munkásságukban jelentősek, a lexikonok propagálják ezeket, kevéssé maradandó műveket néhány mondat erejéig. Men­delssohn G-dúr prelúdium és fúgája nyitotta a sort. Va­lójában és alapjaiban roman­tikus szerző, de kedvelte a klasszikus szabályokat a váz klasszikus, de a tartalom, a mód ahogyan ezt teszi, az már romantikus, ö maga kevésbé előremutató mint pél­dául Schubert, Schumann ze­néje, kevésbé szakadt el a hagyományoktól. Brahms mű" veinek értékelése még ma is vita tárgya népszerűsége el­lenére. 'Brahms úgy érezte, hogy a szimfónia (az akkor­tájt divatos) programszerű ele­mek felhasználásával elvesz­ti valódi zenei jellegét. Ez a felismerés vezette arra, hogy régebbi, főleg beethoveni for­maelvek alapján szerezzen ze­nét, amit igyekezett romanti­kus tartalommal megtölteni. Kovács Endre közönségsi­kernek i örvendett, tempera­mentumos kiállásával, bizton­ságos tudásával. Annak el­lenére, hogy játéka hagyott maga után némi kívánniva­lót. Sokat játszott műveknek az előadóban fejlődési sorrend­je van. S tulajdonképpen a hallgató, még ha passzívan is, de eldönti a hallott zené­ről, az éppen milyen stá­diumban álL Amikor valaki nekifog megtanulni a számá­ra idegen művet, az újszerű­ség érzése tölti el, s a han­gok tudásán túlmenően saját érzéseit kezdi belevinni, meg­próbálja előadni. Tulajdon­képpen itt van az előadói mű­vész első foka. A követke­ző lépcsőfokot talán az je­lentené, hogy minden hasonló stílusú művet lejátszik és meg­tanul előadni. Ha csak ugyan­azt játsza mindig valaki, el­telve saját tudásával és az­zal a gondolattal, hogy ez a mű mindig tud nekem újat nyújtani csak keresni kell a még tudatossá nem vált har­móniák felismerését (ami ön­magában nagyon értékes gon­dolat). akkor kellő külső ze­nei inspiráció hiányában át­eshet a ló túlsó oldalára. Vagy­is: minden megszokottá vá­lik, már-már szinte mechani­kussá. Ezt a hallgató meg­érzi. Annak ellenére, hogy az előadás jó, a témákat meg­halljuk, tulajdonképpen ott lassít, gyorsít, ott halkít-erősít a játékos számunkra, ahol az jóformán elő van írva. A baj a „tulajdonképpen jó”- nál kezdődik. A valójában jó előadó beleadja önmagát, és számára fontos az, hogy min­denkivel éreztesse elképzelé­seit. Az orgona sajátos hang­szer, a hangszerek királynő­jének is nevezzük. Ezer hang­színével uralkodó. Nagy fel- készültséget, technikai tudást igényel, jó manuális készsé­get mindenekelőtt. Erről egyes orgonajátékosok elfeledkez­nek időnként, mivel a han­gok billentése rendkívül köny- nyű. (Itt szeretném megje­gyezni, hogy a zeneiskolában levő orgona billentése nehe­zebb, mint a hagyományos, ezzel a rajta játszó dolgát is megnehezítve, hiszen ez nem a megszokott.). Ez nagyon megtévesztő, hamar összeug- ranak a hangok, egyes futa­mokból a hallgató csak sok hangot hall egyszerre. Kovács Endre esetében ez a veszély nem forog fenn, bár egyes helyeken mintha „eltévedt” volna. Inkább az elmélyedés hiányzott kicsit Az átélés, amit az szerző mindig nyújt művével, de a hangulatot már az előadónak kell meg­teremtenie. őszintén reméljük, lesz még alkalma a közeljövőben a salgótarjáni közönségnek hal­lani Kovács Endre orgonamű­vészt a zeneiskola nagytermé­ben. M. fi. Ötödik könyvcsekksorsolás Á hagyományokhoz híven a értékű könyvet sorsoltak ki. A könyvesboltban. Az ötezer fo- Művelt Nép Könyvterjesztő nyereményjegyzék a Művelt rintos könyvcsomagot Hullik Vállalat az idén is megrendez- Nép könyvesboltjaiban tekint- László celldömölki, a 3 ezer te a könyvcsekksorsolást. De- hető meg, a nyertesek postán forintos könyvAomagot Bende cember 6-án hétfőn a vállalat kapják meg a könyvcsomagot. Attila nyíregyházi, a 2 ezer központjában közjegyző jelen- A három fődíjat ünnepélyes forintos könyvcsomagot Konné létében a könyvcsekktulajdo- keretek között adják át a sze- Takács Andrea komlói lakos nosok között 100 ezer forint rencsés nyerteseknek a helyi nyerte. Á megtartó hűség 90 éve szüJetett Komiós Aladár Amikor alig néhány éve el­hunyt, ereje teljében távozott. Halála előtt szinte lázas siet­séggel igyekezett pótolni mind­azt, amit fiatal korában és fér- fiévei idején a szerencsétlen történelmi körülmények között nem tudott megvalósítani. Éle­te két utolsó évtizedében egy­más után jelentek meg tanul­mánykötetei, regényeinek' új kiadásai, versei, esszéi — olyan gazdagságban, mint so­ha azelőtt. Komiós Aladár életműve le­zárult. Az irodalomtörténet a Nyugat második nemzedéké­nek kiemelkedő kritikusaként, az Ady Endrét, Babits Mihályt követő új lírai hullám egyik elméleti előkészítőjeként tart­ja számon, aki irodalomtörté­nészként a Nyugat líráját elő­készítő fél évszázadot, a Pető­fi Sándort és Arany Jánost követő költőnemzedék titkait kutatta. Valda Jánosról, Kom­játhy Jenőről, Reviczky Gyu­láról írt monográfiát, de talán fontosabbak ennél hosszú, mintegy hat évtizeden át sor­jázó tanulmányai, esszéi, vita­cikkei, amelyekből az iroda­lomtörténet-írás még nagyon sokáig fog meríteni. Hányatott sorsú alkotó volt. 1892. december 10-én született a mai Szlovákia területén fek­vő Alsósztregován, Madách Imre falujában. Az első világháború idején ót eszten­deig katonáskodott, a máso­dik világháborúban deportál­ták, az 50-es évek elején hát­térbe szorították, s csak 19o6 után bontakozhatott ki ismét. Küzdelmeinek, munkásságá­nak elismeréséül 1973-ban ál­lami díjjal tüntették ki. Pályája végén így vallott életéről:,,... nem készültem irodalomtörténésznek. A ma­gam élményét akartam kife­jezni, azért írtam verseket, s mint költőt, érthetően izgatott a vers, a másoké is; centru­momban mindig a líra álít, Adyé és társaié, innen men­tem előre és hátra, az elő­dökhöz és az utódokhoz, Vaj­da Jánoshoz és az expresszio­nistákhoz, Szóval bejártam az írói fejlődés természetes, egész útját. Így lettem irodalomtör­ténész”. A XX. századi irodalomtör­ténészek, kritikusok egyik leg­rokonszenvesebb alakja volt, mert belülről mélyen tudta át­élni a költészetet — egyszerre líraian és egyszerre racionáli­san. Mindvégig a baloldalon állt. Már idézett vallomásának más helyén írta: „Mi tartott meg? Hűségem vélt igazsága­imhoz, valami velem született művészi érzék, és művészi be­nyomásaim elméletek által el nem rontott közvetlensége”. A hűség — ez volt Komiós Aladár életének, életművének kulcsszava/ Gy. U Hőzöngés helyeit realitások Pályakezdő pedagógusokról i Zagyvapálfalván Hogy minden kezdet ne­héz, de vak tyúk is talál sze­met, hogy senki sem lehet próféta a saját hazájában, de messziről jött ember azt mond, amit akar — és még tucatnyi bölcsességet isme­rünk, hallottunk ezerszer. Ha a pálya, hivatás elején álló fiatalokról esik szó, e frázi­sok könnyen fölbukkannak, szinte kivédhetetlenül. Mégis, amikor a pályakez­dő pedagógusok gondjairól szólnak, először nem ilyenek jutnak eszembe, hanem egy pár hónappal ezelőtti ifjúsá­gi parlament- a salgótarjáni Budapesti úti Általános Isko­lában. Megleptek és elgon­dolkodtattak a fölkavarodó szenvedélyek, egyszerre in­dulatos és okos gondolatok, kritikák (némelyik éppen az írott és rádió, televízió ré­vén terjesztett sajtót vette célba, az időnként egyoldalú írások, műfajok miatt...). Kár lenne tagadni, nem ke­rülték ki a pénzt sem, illetve annak szűkösségét, de zömé­ben a szakmáról, annak leg­fontosabb, legégetőbb gond­jairól, a megoldási javasla­tokról, a helyi, pálfalvai kö­rülményekről beszéltek. Bát­ran, de nem felelőtlenkedve. Azután ősszel hallom, a megyeszékhelyen most itt dolgozik legtöbb kezdő — ebben nem a szeptemberi, hanem az 1—3 éven belüli munkábaállást számították. Nem általában a KISZ-es ko- rúakról, hanem őróluk be­szélgetünk Csorba Erzsébet­tel, az iskola KlSZ-titkárá- val. „Hozzászólási joggal” részt vett ebben dr. Horváth Istvánná igazgatóhelyettes is, aki sem korban, sem gondol­kodásban nincs távol tőlük. — Roppant fontosak az el­ső benyomások: ahogy egy kisgyerek megérzi, „akar- ták-e” őt, úgy a pedagógus­nak is meghatározó lehet a fogadtatás. Nem könnyű be­illeszkedni egy, a főiskola viszonylagos sterilsége után szövevényes világba. Itt ez hogy sikerül? — Ha azt mondom, nem rózsás a helyzet, csak arra cél­zok, milyen nehéz Ilyen „mam- mutisikolában” még a kollé­gáknak egymást is megis­merni — hát még a gyereke­ket! A tantestület 69 fős, 1200 (!) gyerek jár'ide ... El­telik pár hét, míg minden friss ember nevét biztonság­gal megtanulják — és fordít­va is. Ám olyan, hogy nemze­déki ellentét, őszintén mond­hatom, nincs. Az idősebbek szívesen kérdeznek módszer­tani újdonságokról — mit hoztatok? Mi meg gyakorla­ti dolgokban fordulunk hoz­zájuk — és nem tapasztal­tunk közönyt vagy elutasí­tást. Ékes példa erre a csa­ládlátogatások rendje — a régebb óta itt dolgozó kollé­gák akkor is jobban ismerik a családokat, ha nem szüle­tett tarjániak, pálfalvaiak: és szívesen elkísérik a kezdőt, főleg a nehezebb helyekre ... — Jut-e idő magánéletre, a főiskolán megkedvelt szabad idős elfoglaltságok folytatá­sára? — Ez a legnehezebb!.. . Amikor bekerülünk egy-egy tantestületbe, még jó ideig nem tudjuk megtanulni a helyes időbeosztást, sok do­loghoz meg a pénz kevés. A szellemi intenzitással össze­függnek az életkörülmények: nem azt mondjuk, hogy .,ide nekünk a szolgálati lakást!”, de ami már sok más város­ban gyakorlat, mármint az előtakarékossággal megsze­rezhető szolgálati lakás, Sal­gótarjánban is elkelne. — Valóban, a fiatalok be­kerülnek a „sűrűjébe” ná­lunk: sok a helyettesítés, mindig beteg valakinek á gyereke (a testület többsége fiatal, ha- nem is friss pálya­kezdő) — kapcsolódik be Horváthné — hárman is gyermekgondozásin vannak. Hogy visszatérjek a nemze­déki kérdésre: ahol párok vannak (alsóban az egész na­posban, aztán a délelőtt, nap­köziben tanítóknál stb.) — az egyik nevelő általában ta­pasztaltabb, idősebb. És a gyakorlati tudnivalókat jól megbeszélhetik a szakmai munkaközösségekben Is. Ez segít a „mammutiskola" probléma egy részénél is — az egy területen dolgozók azért csak közel tudnak ke­rülni egymáshoz. — őszintén: nem okoz gon-; dot a fiatalok kritikus szem­lélete? Nem tartják hőzön- gőnek őket? A szóvivő ismét Csorba Er­zsébet tanárnő. — Emlékszel arra az ifjú­sági parlamentre? Hát akkor elhangzott egy-két kemé­nyebb dolog is. De fel lehet vetni mindent, és aminek van realitása, azt intézkedés kö­veti. Ha nem Így van? Elő­fordul, hogy leülnek az em­berrel, elmondják, érlelje még a gondolatot. De szerencsére olyan még nem történt, hogy retorzió következett volna a bátrabb kritika után. Jó a légkör. (Amikor ezekről beszélge­tünk, már nincs bent az igaz­gatóhelyettes ...) Lassan el kell köszönni — az ötödikesek, akiknek Erzsi az osztályfőnökük. kezdik szétszedni az iskolát. Ünnep­ség lesz pár perc múlva. Nem is rossz dolog: — ez nem jár adminisztrációval (remélhetően . . .). És közelebb hozza a tanárt és diákot, leg­alább egy-két órára. G. Kiss Magdolna KOSSUTH RADIO: 8.27: Környezetvédelem alap- és középfokon. 8.37: Lendvay Kamilló: A bűvös szék Egyfelvonásos opera 9.33: Száll az ének 10.05: Barangoló Dominó 10.35: Atta Troli ötödik fejezet 10.40: Két corelli-concerto grosso 11.00: Gondolat 11.45: Népdalkórusok 12.45: Hét végi panoráma 14.09: Nem a világ vége 14.34- Pászti Miklós féld • Rindácska dalai 13.05: Révkalauz 15.35: Réti József Offenbach és Lehár operettjeiből énekel 16.00: Mit üzen a Rádió? 16.35: Boross Lajos népi zenekara játszik. Horváth István cigánydalokat énekel 17.05: üdvözlet az olvasónak. III. rész. 19.15: Zenekari muzsika 19.34: Választás 20.35: Házy Erzsébetre emlékezünk. 21.SO: Egy cipőben járunk 22.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót 23.30: Madrigálok 0.10: Melódiakoktél PETŐFI RADIO: 0.05: Az Izraelita felekezet negyedórába 8.35: Bozza: Három tétel rézfúvós ötösre 8.43: Siagermúzeum 9.36: Száz év percekben elbeszélve 10.00: Zenedélelőtt 11.35: Tánczenei koktél 13.15: A Gyermekrádió új zenei felvételeiből 13.30: A zene titka 14.00: A Petőfi rádtó zenedélutártla 15.30: Könyvről — könyvért 15.40: Egészségünkért: 4 NŐCRÁD — 1982. december 10., péntek 1 15.45: A Dire Straits együttes felvételeiből 16.35: Jó utat! 17.30: ötödik sebesség 18.35: Pophullám 19.40: Nótakedvelőknek 21.20: Embermesék *22.10: Balogh Sándor népi zenekara játszik 23.20: Könnyűzene éjfélig MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Hírek, időjárás, műsoris­mertetés. — 17.05: Péntek este Észak-Magyarországon. (A tarta­lomból: Mit kínálnak a Centrum Áruházak? Körkép Salgótarjánból Egerből és Miskolcról. — Szemlél­tetőeszközök az iskolásoknak. — Egy csekken fizet: az OTP min­dent elintéz.) — Szerkesztő: Jakab Mária. — 18.00: Észak-magyaror­szági krónika. (A veszélyes hul­ladékok ellenőrzéséről és ártalmat­lanításáról tanácskozott a Borsod megyei környezet- és természet- védelmi bizottság. Év vége előtt a Mezőgép hevesi üzemében. Ko- dály-est a Bartók-teremben Mis­kolcon.) — 18.25: Lap- és műsor­előzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: <.20: Tévétorna 8.25: Iskolatévé — Oroszul beszélünk (haladóknak) 8.45: Orosz nyelv (Alt. lak. 5. oszt.) 9.00: Környezetismeret (Alt. isk. 4. oszt.) 9.25: Osztályfőnöki óra (Alt. isk. 3—4. oszt.) 10.00: Deltácska 10.30: Osztályfőnöki óra (Alt. isk. 7—8. oszt.) 11.00: Képújság 14.00: Iskolatévé 14.10: Osztályfőnöki óra (Ism.) 14.25: Deltácska. (Isim.) 14.55: Környezetismeret. (Ism.) 15.20: Oroszul beszélünk (Ism.) 15.40: Osztályfőnöki óra (Alt. isk. 7—8 o§zt.) 16.15: Hírek 16.20: Szülők iskolája XIII/12. 16.50: Postafiók 250. 17.10: Számítástechnika és. . . 17.35: Reklám 17.40: öt perc meteorológia 17.45: Képújság 17.50: Keresztkérdés 18.20: Bűvös kockázat — nagyvállalkozók 19.00: Reklám 19.10: Tévétoma 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Delta 20.25: Starsky és Hutch magyarul beszélő amerikai bűnügyi filmsorozat — Kátyúban 21.10: Dalok, táncok a Szovjetunióból 22.10: ötletmeccs I. 22.50: Tv-híradó, 3. 8. MŰSOR: 16.55: Női kézilabda-világ­bajnokság — döntő 19.55: Női kézilabda-világ- bajnokság — döntó 21.15: öt perc meteorológia 21.20: Tv-híradó 2. 21.40: Forradalomban született Magyarul beszélő szovjet filmsorozat, X/9 rész: Az utolsó találkozás — 1. 22.40: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 16.05: Rövidfilmek a képernyőn 17.00: Tdomítők — 4. rész 17.2.": Fát tanít énekelni 18.00- Bratislava! magazin 18.15: Tülélik-e a 2000. évet? 18.40: Dokumentumműsor 19.10: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Fortuna és Jacinta 4. rész 21.05: Szórakoztató vetélkedőműsor 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Titokzatos szerzetes 23.40: Komolyzenei műsor 0.15- Hfr-k 2. MŰSOR 16.85: Tv-híradó 16.40: Magazinműsor 17.20: Thomas Guerin, a nyugdíjas 18.50: Kerekasztal-beszélgetés 19.30: Francia nyelvtanfolyam 20.00, Ma este, nyolckor 21.15: Az építész 21.30: Időszerű események 22.00; Női kézilabda-vb döntő MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: De. 9 és 11-től: mesemozi. Du. fél 3« tói napközis mozi. (Bérletes elő­adás!) A csodálatos asztalos. Szí­nes rajz- és bábfilmsorozat. Há­romnegyed 6 és 8: Szabadlábon Velencében. Színes szinkronizált francia—olasz bűnügyi film. E9te 10-től: filmklub. Moderato Canta­bile. Francia film. — Balassagyar­mati Madách: Fél 4: A csendőr­biztos. Színes, szinkronizált törté­nelmi kaland film. Háromnegyed 6 és 8: Esküvő. Színes, szinkroni­zált amerikai filmszatíra. Iskola­mozi: Oz, a csodák csodája. — Pásztó: Mackenna aranya. Színes USA western. 20 órától filmklub: Kés a vízben. Szinkronizált len­gyel filmdráma. Mesemozi: A va­rázssapka. — Rétsági Névtelen ze­nekar Színes bo’gár film Mese- '"noz4 - Mese n mihaszm i-a •'*=!#• ><?- röl, \ Kacor király — Széns**nv: Ben Hur T—TI Színes amerikai film. — Érsek vadkert: Egymásra nézve. Színes magyar film. — Nagylóc: Lándzsák hajnalban. Szí­nes angol történelmi kalandfilm.

Next

/
Thumbnails
Contents