Nógrád. 1982. december (38. évfolyam. 282-306. szám)

1982-12-09 / 289. szám

A technika technikája — . — avagy egy tantárgy metamorfózisa '-X'.'-'é J -'-V \ „Brrrr.. . — futkos a hi­deg a hátamon az emlékezés­től. Az általános iskolai gya­korlati órákra gondoltam. Az­az pontosabban: a téli időszak ..foglalkozásaira”. A kora őszt és a tavaszt szerettük, hiszen egy alföldi falusi gyereknek csaknem lyukasórának számí­tott, amikor az iskola (igaz­gatói) kertet kellett vetemé- nyezni, gyomlálni, kapálni, majd ősszel felszedni a ter­mést és behordani az iskola (igazgató) zöldséges vermébe. De a tél!... Amikor fiúknak- lányoknak egyaránt a csoda- műhelybe, az iskola büszke­ségébe kellett járni, ahol min­denféle különösebb meg­alapozás nélkül fémdarabokat reszelgettünk és néztük, ami­kor az ügyesebbek (érdekes módon köztük csak fiú volt...) beindították a szintén „iskola büszkesége” esztergagépet, és valóban szép dolgokat bar­kácsoltak. Olyan lidércnyo­más volt az egész — és mivel a hatvanas évek első felét ír­tuk, csak hajszálon múlott, hogy a középiskolába kerülés, kor az 5 plusz 1-es oktatás ha­sonló ínyencségeit elkerül­tük néhányan — gimnáziumi nyelvi tagozatba kerülve... De ez régi dal — sokat vál­tozott azóta az elméleti tár­gyakat és a készségtárgyakat kiegészítő gyakorlati okta­tás minden iskolafokon. Csak az általános iskolában ma­radva: napjainkban már a felső tagozatba ért az új tárgy, a technika: jelenlegel­sőtől ötödikig e szisztéma sze­rint tanulják. Nem, ne érez­zék szóbotlásnak, hogy tanul­ják — ez már nem fantáziát­lan fűrészelés. reszelés! Ahol erről érdeklődtem, ott leg­alábbis ezt mondták — a sal­gótarjáni beszterce-telepi nagy iskolában ugyanúgy, mint a Somoskőújfalui kiseb­ben. Hogy mi a helyzet a középfokon — ez már másik cikktéma, van is róla egy­két adalékom. _ * ____ S zerencsés helyzet: legelső beszélgetőpartnerem. a So­moskőújfalui iskolában Sári­né Princz Ildikó, akitől tö­mör, de alapos felvilágosítást ibapok az első négy év anya­gár«. Két dologról győz meg: nem lehet, nem szabad úgy­mond „utcáról bejött” embe­rekkel tanítani ezt és arról, ő nagyon szereti a tárgyát. — Ügy jöttem ki a főisko­láról, hogy akkor vezették be harmadikban az új technikát, együtt kezdhettem a tárggyal. Ez bizonyára sokat jelent —, de nemcsak ez kedveitette meg velem a technikát. Jó benne, hogy fejleszti a prob­lémaérzékenységet, nem any- nyira munkadarab-központú, mint a gyakorlati volt, jó a koncentráció, kapcsolódás a többi tárgyhoz — például a környezetismerethez, rajz­hoz, matematikához, előké­szíti a fizikát, kémiát. A kon­centráció mellett a koneent- rikusság is fontos: ahogy a gyerek értelmi fejlettsége és kézügyessége nő, úgy bővül az anyag, úgy épülnek be az új ismeretek. (Anélkül, hogy „fölmonda­nánk" a tankönyveket: évről évre bővül ismeretük a pa­pírról, fáról, fémről, a tár­gyak tulajdonságairól, moz­gásuk törvényeiről. Pontos­ságra és fegyelemre szoktat­ja őket a végzett munka.) — Az alsó tagozatban har­madik-negyedik osztályban visszük őket gyárlátogatásra, tanúim Soyi sétára. De ez egy­re nehezebb lesz, a buszozás sok időt elvesz, óracserék nél­kül nem megy. És a kisebbe­ket nem is látják túlzottan szívesen az üzemekben. Ami még gondot okoz: a műhe­lyünk a nagyobbakra mére­tezett munkaasztalokkal van berendezve, kevés a kicsik által is használható eszköz. Harmadik éve mondogatják, fogunk kapni megfelelő mun­kapadokat. — Hogyan fogadják a gye­rekek a tárgyat? — A mutatós darabokkal, a számukra is érdekes prob­lémákkal szívesen foglalkozz nak. Amit leginkább ónnak, az a nézeti rajzok készítése. Az viszont furcsa, de jó, hogy a legnehezebbnek, legbo­nyolultabbnak látsző felada­toktól rém ijednek meg. Gőz Sándor a felsőben ta­nít. A tapasztalatai általában kedvezőek. — A gyerekeknek nem Új tárgy ez, hiszen olyanokhoz jutott el az ötödikben, akik már alsóban a reform alap­ján tanultak. A műszaki rajz alapelemei régen is helyet kaptak, de szinte előkészítés nélkül. Előny, hogy megta­nulják a „szaknyelvet”. — Milyen problémákkal ta­lálkozik a tanítás során? — Van azért nem egy gond is. Sok felszerelés hiányzik. Nincsenek meg mindegyik osz­tályhoz a kézikönyvek. Az eszközök felújítása, pótlása igen nehéz. De a lényeg még­is az: önállóbbak a gyere­kek, a tárgy jobban épít al­kotókedvükre. A Beszterce-telepi Általá­nos Iskolában Lakatos Géza. Oláh Péteraé tanítják az új tárgyat, Kalocsay Miklósné és Széky Miklósné foglalkoznak néhány órában a régi típusú gyakorlatival. Egy dolgot más­más oldalról megközelítve mind a négyen megemlítenek: nagy előny, hogy „dolgozga- tás” helyett gyakran valódi alkotásra van mód. búvárkod­nak, szakirodalmat böngész­nek a gyerekek, sok az ötle­tük. — Igaz, régen a manuális dolgok domináltak —, de az volt, hogy megmutattuk, mit kell csinálni és lemásolták szolgaian. A munkára neve­lésben a logikus gondolko­dással, tapasztalatgyűjtéssel megalapozott modellkészítés többet nyújt. Elhangzik egy közös aggály is: hiányozni fog a háztartá­si ismeretek, eltűnésétől a szülők is félnek. Az életre- nevelésben, a pályaválasztás­ban sokat jelentett. 1985-től esetleg fakultatív módon ta­nulnak ilyesmit, vagy szű- kebb körben, szakkörön. Va­lóban kár érte... Búcsúzóul megcsodálhatom a gyerekek kézügyességét, fantáziáját dicsérő modelleket — van itt uszály, vízimalom, szélmalom, kisszekér, agyag- kunyhó és sok más. Egyik- másik teljesen önálló munka — például egy vesszőből kö­tözött csónak- Oláhné ked­vence. A szertárban ott so­rakoznak a mosószeres fla­konok — mi minden lesz be­lőlük!... A műhely most csöndes, csak a tárgyak te­szik élővé. Az őrömmel vég­zett munkáról árulkodnak, G. Kiss Magdolna LETMECCS... m m OT A c(m többszörös telitalá­lat! Tükrözi a műsor tartal­mát, de egyben a műsorve­zető személyére is segít asz- szociálni. Azt hiszem, hogy sokan vagyunk, akik szíve­sen „szurkolunk” minden olyan ötlet, minden olyan ügy sikeréért, melynek szó­szólója a képernyőn Vitray Tamás. Megszoktuk, hogy akár sportközvetítés, akár játékos vetélkedő, akár egy­szerű „mese”, vagy „siker” amihez köze van, az a „meccs” izgalmas játék, ran­gos esemény, fontos ügy. Magyarország „szellemi nagyhatalom”, szokták mon­dani tudományos, kulturá­lis eredményeinket, felta­lálóink ötleteit méltatva. Egy jó gondolat azonban ön­magában kevés, az újítás, a találmány haszna azon is mülik, hogy milyen ráfordí­tások árán, mennyi idő alatt kerül megvalósításra. Az In­novációs Alap és az Alkotó Ifjúsági Egyesülés ötletpá­lyázatára 600 pályamű ér­kezett, amelyből 50 gondolat megvalósítása közeli reali­tás. A Magyar Televízió most induló sorozatában né­hányat a képernyőn is bemu­tat azzal a szándékkal, hogy a nézők közül azok, akik ta­nácsaikkal, további javas­lataikkal, esetleges ellenvé­leményükkel, a megvalósí­tásra való vállalkozással, a későbbi piaci értékesítésbe való bekapcsolódással, egy­szóval bármivel az ötletek megvalósulását elősegíthetik, jelentkezhessenek. A műsorvezető Vitray Ta­más és a „meccs” indító csa­patának telefonkapcsolata lesz a közönséggel, várják hogy minél többen a „pá­lyára” lépjenek, s a ko­moly célért folyó, izgalmak­kal bizonyára bőven szol­gáló mérkőzésben részt ve­gyenek. Pintér Emőke Szakközépiskolások orosz nyelvi versenye A Magyar—Szovjet Baráti Társaság, a KISZ Központi Bizottsága és a Művelődési Minisztérium a szakközépis­kolások számára — a koráb­bi évekhez hasonlóan — idén is meghirdette az országos orosz nyelvi szóbeli versenyt. A versenyen a szakközép- iskolák harmadik és negye­dik osztályos tanulói közül azok vehetnek részt, akik az orosz nyelvet heti két órában tanulják, és akik az országos középiskolai tanulmányi ver­senyen orosz nyelvből nem indulnak. Nem vehet részt orosz anyanyelvű szülők gyermeke és az olyan tanuló, aki egy évig vagy annál hosz- szabb ideig orosz nyelvterü­leten élt., Az iskolai verse­nyeket 1983. január 3I-ig, a megyei és a fővárosi verse­nyeket március 5-ig rendezik meg. Az országos döntőre áp­rilis 9-én kerül sor. A me­gyei, Illetve a fővárosi ver­senyekre csak azok a tanulók nevezhetők, akik az iskolai versenyen részt vettek, és ott első helyezést értek el. Az országos döntő helye­zettjeinek jutalmai: I., II., III. díj: hatnapos utazás a Szovjetunióba; a további he­lyezettek könyvjutalomban részesülnek és oklevelet kap­nak; a döntő első tíz helye­zettje — ha a verseny évé­ben IV. osztályos tanuló — az érettségi vizsgán orosz nyelvből jeles osztályzatot kap. Négyszemközt a nagylóci népművelővel Próféta A népművelő fiatalember a katonai szolgálat után más munkakörben helyezkedett el, régi tevékenységét pedig ugyanott tiszteletdíjas műve- lődésiház-igazgatóként foly­tatta. Miért? Ha egyszer, egy ehhez a munkához jó érzékkel megál­dott fiatalember belekóstol a népművelésbe, tudnia kell, mi­lyen mérhetetlen a feladat. Ha ennek ellenére főállásban eredményes volt, lendített a kulturális életen, akkor miért ment el? Ha eredménytelen volt teljes munkaidőben, ho­gyan gondolhatja, hogy napi két órában többet tehet? Aki választ adhat, Ispán Dá­niel, a nagylóci művelődési ház tiszteletdíjas igazgatója. — A katonaság előtt három évig dolgoztam itt, a szülőfa­lum művelődési házában. Eközben meg kellett szoknom, hogy mindent csak harcok árán érhetek el. Elég volt. — Beszélne ezekről a „har­cos évekről?” — A községi tanács akkori el­nöke korábban népművelőként dolgozott. Színvonalasan, jól. Azt hittem sokat fog segíteni. De ő önállóságot adott, talán túl sokat, a velejáró összes ne­hézséggel együtt. Konfliktu­sok sora jött: a takarítónővel, aki nem ismerte pontosan a munkaköri kötelességeit; az egyik községi KlSZ-funkcio- náriussal, aki nem akarta el­fogadni, hogy a tiszteletdíj is csak munkáért jár; s a fiata­lok egy részével, az előbb em­lített probléma miatt, és mert nehezen szokták meg, hogy nem tűröm, ha felrúgják az asztalt, hozzáértés nélkül nyúl­nak a technikai felszereléshez. A falu fiatalsága két csoport­ra oszlott, s folyt a harc, meg a művelődési ház felújítása. A közös munkában szerencsére, nem zavart senkit az ellensé­geskedés, egy emberként vet­tünk részt a felújításban, ami­re nagy-nagy szükség is volt a kevés pénz miatt. Egy KISZ- gyűlés azóta sok mindent meg­oldott, de a fiatalság egészének bizalmára, rokonszenvére nem építhetek. — De közben sikerek is kí­sérték a munkáját, nem? — Igen, s ennek oka ugyan­az, ami sok konfliktusomnak is. Nagylóci vagyok, falubeli. Ez baj volt akkor, amikor a munka érdekében erélyesen kellett fellépnem — mit ug­rál nekem a Dani, amikor gye­rekkora óta ismerem! —, s előny a tartalmi kérdéseknél. Ismerek itt mindenkit örömei­vel és problémáival együtt, tu­dom kihez, mivel kell és lehet fordulni... Számos szakkörünk volt, klubok, folyamatosan működő sikeres népi együttes. A rendezvényeken pedig fogé­kony, igényes és kritikus kö­zönség. Mégis azt kell monda­nom, nem történt egyéb, mint hogy az ötvenes, hatvanas évekre jellemző kulturális föl­lendülés leszálló ágát néhány évre megállítottuk. Nem zu­hant tovább. S akkor bevonul­tam. A népi együttes elbúcsú­zott tőlem, egyikük verset írt az alkalomra, nagyon jőlesett. Azzal köszöntek el, hogy visz- szavárnak. Az öcsém, Gábor folytatta a munkát. — A honvédség két éve alatt döntött úgy, hogy nem veszi vissza a stafétát? — Már a bevonulásnál tud­tam. A népi együttesnek is csak azt válaszoltam, hogy jó, és nem azt, hogy jövök. A le­szerelés után Hollókőn, az Ide­genforgalmi Hivatalnál he­lyezkedtem el. S amikor az öcsém vonult be katonának, napi két órában vállaltam a művelődési házat. — Két óra alatt mire fut­ja? — Díszítőművész-szakkörünk van, nyugdíjas- és ifjúsági klub, technikai stúdió. A né­pi együttes vezető hiányában megszűnt. A rendezvények a discóra korlátozódnak, másra nincs igény. — Az idei Palóc szőttes na­pokon mégis sikeresen szere­pelt a népi együttes... — Nehéz dolog ez. A Palóc szőttesen részt vevő öt palóc község közül Nagylóc a legnyi­tottabb. Innen nagyon sokan járnak el dolgozni, kerülnek el különböző iskolákba. Rimócon is. Hollókőn is hordják a nép­viseletet, nálunk már csak au­gusztus húszadikán veszik fel. A lóciak eladták a ruháikat. Ez sorvasztja a népi kultúrát. Itt a népművelőnek a szemé­lyes kapcsolatait kell latbavet- nie a hagyományőrző csoport együtt-tartásáért, de ez már nem megy. Borzasztó rossz így dol­gozni, mert mivel valaha az egész napomat ez a munka töl­tötte ki, tudom mit kellene és lehetne csinálni, de az időmbe nem fér bele. — Akkor miért csinálja mé­gis két órában? — Felelősséget érzek a fa­lum iránt akkor Is, ha már nem akarok egész emberként a kultúrájával, közművelődé­sével foglalkozni. És, ha hir­telen abbahagynám, hiányoz­na. A tanács hirdeti az állást, egyelőre nem jön főállású, képzett népművelő. Megvá­rom, amíg mégis jön. — S két órában meg tadja addig tartani a „leszálló ág­ban” levő közművelődési élet színvonalát? — Ezzel tartozom a falum­nak. De nem lesz könnyű az utódomnak. Veszprémi Erzsébet Á Gyulai Várszínház 20. évadja Három történelmi dráma bemutatásával ünnepli a ju­bileumi, huszadik évadot a Gyulai Várszínház: a tervek szerint 1983 nyarán Németh László Sámson, Hubay Mik­lós Gyönyörök kertje című művének ősbemutatóját, va­lamint egy román történelmi dráma első magyarországi előadását láthatják majd a Körös-parti kisvárosba láto­gató színházbarátok. A Győri Balett várszínhá­zi, illetve tószínpadi műsora is bizonyára közönségsikert arat, a volt megyeház udva­rán pedig a Nemzeti Szín­házzal közösen Kolozsvári Grandpierre Emil Párbaj az árnyékkal című új művét játsza majd a Gyulai Vár­színház. A jubileumi évadban ismét Gyulán vendégszerepei az Universitas együttes — A koffer című műsorával, vala­mint egy gyermekeknek szánt összeállítással —, a költésze­ti fesztivál pedig harmadik alkalommal ad fórumot a határainkon kívüli magyar* lírának. műsor KOSSUTH RADIO? $.27: Népdalok, néptáncok 9.20: Régi híres énekesek mű­sorából 9.44: Brummadzag, a zenebohóo 10.05: Diákfélóra iü.35: Boccaccio. Részletek Suppé operettjéből D.20: Jogi arcképcsamek M..35: Tigrisugrás 15. — befejező rész. 12.45: Kiss Benedek: Szemein parazsa mellett 12.55: Évszázadok mesterművei 10.55: Kóruspódium 14.28: Verbunkosok, nóták 15.28: Kagylózene — Balaton sza­badiban Ifi.00: Szergej Lejferkusz ©pera- elvételeiből 1M‘ ni Rádiószínhúz 17.05: Estiek és levelezők. 17.30: Mozart-művek 19.15: Közvetítés a Madách Szín­ház kamaraszínházából 21.18: Grabócz Miklós népdalfel­dolgozásaiból 21.00: Adottságok, lehetőségek a Pápai Állami Gazdaságban 22.30: Előadja a szerző. 22.55: Egy igazgató névjegye 23.15: Beethoven: B-dúr trió Op. 97. 0.10: Virágénekek PETŐFI RADIO? 8.0S: Márkus László szatirikus dalokat énekel 8.35: Napközben 10.00: Zenedélelőtt 12.35: Mezők, falvak éneke 13.00: Kapcsoljuk a nyíregyházi stúdiót 13.30: Kutyatár 14.00: Válogatott perceink 16.35: Idősebbek hullámhosszán 17.30: Budapest—Phnom Penh. Bánki Árpád riportja Kambodzsában dolgozó ma­gyar fiatalokról. 18.00: Háromszög. 18.35: Hét végi panoráma 19.55: Slágerlista 20.35: A 04, 05, 07 jelenti 21.05: Földön, vízen, levegőben 22.30: Deák Tamás szerzeményt bői 23.20: A tegnap slágereiből MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Hírek, időjárás, műsor­ismertetés. — 17.05: Tiszától a Dunáig. Észak-magyarországi ké­peslap. Szerkesztő: Antal Magda. (A tartalomból: A „szép fiú”. — Bizonyít az írásszakértő. — Miért kelendőbb a kommerszáru.). — 18.00: Észak-magyarországi kró­nika. (Heves megyei képviselőcso­port üléséről. — Szlovákiai test­vérmegyei pártdelegáció Miskol­con.) — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétoma (ism.) 8.05: Iskola tévé. Fizika (ált. isk. 6. oszt.) 8.30: Technika (ált. isk. I. oszt.) 9.00: Történelem (ált. isk. 5. oszt.) 9.30: Rajz- és műalkotás-elemzé« (ált. isk. alsó tagozat.) 10.00: Magyar nyelv (ált. isk. I. oszt.) 10.15: Magyar nyelv (ált. isk. 4. oszt.) 11.00: Osztályfőnöki óra (ált. isk. 7—8. oszt.) 11.25: Osztályfőnöki óra (ált. isk. 7—8. oszt.) 12.00: Világnézet. Tér és idő. 12.40: Képújság. 14.50: Iskolatévé. Rajz (ism.) 15.05: Történelem (ism.) 15.35: Magyar nyelv (ált. isk. 1. oszt.) (ism.) : 6.05: Hírek 16.10: Szabó Magda: Kiálts város Tévéjáték (ism.) 17.25: Vezetés télen 17.35: Tévébörze. 17.40: Tízen Túliak Társasága 18.20: Képújság (SZ.) 18.25: Most hogy van? Riportfilm. 18.55: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Stúdióshow 21.15: A hét műtárgya 21.20: Hírháttér 21.50: Telesport 22.10: Tv-híradó 3. 22.20: Tv-tükör 2. MŰSOR: 18.55: Kulturális melléklet. 19.30: Tv-híradó 20.00: Gólyavári esték. tV/4. rész 20.55: Tv-híradó 2. 21.15: Képmagnósok figyelem! 21.45: A könyv komédiája. Iro­dalmi műsor. 22.25: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 17.00: Laboratórium 18.00: Sportrevü 18.30: A Jezerka stúdió műsora 19.10: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: A Novák család 20.55: Tévéfórum 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Az ember és az orvosság t. rész '2.40 * Hír^l< 2. MŰSOR: 16.15: Tv-híradó 16.30: Az egészséges táplálkozás alapelvei idősebb korban 16.45: Fehér szalag a hajban 18.10: Fejtörőjáték 19.05: Irodalmi revü 19.30: Francia nyelvtanfolyam 1. lecke 20.00: Lammermoori Lucia 20.50: Kérdések és nézetek időszerű feladatokról 21.30: időszerű események 22.00* összeállítás labdarúgó UEFA Kupa mérkőzésekből 22.15: Irodalmi műsor MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Szól­jon a rock! Színes, francia film, — Balassagyarmati Madácl): Es­küvő. Színes, szinkronizált ame­rikai film. — Pásztó: Maekenna aranya. Színes USA western. — Szécsény: Ben Hur I—II. Színes, amerikai szuperprodukció. — Kis- terenye: Agónia I—II. Színes, szinkronizált szovjet film. — Nagy­lóc: Lándzsák najnalban. Színes, angol történelmi kalandfilm. 4 NÖGRÁD — 1982. december ?., csütörtök j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents