Nógrád. 1982. december (38. évfolyam. 282-306. szám)

1982-12-09 / 289. szám

VtfÄG PROÉEW1W EGYESPPFTETfl NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁP WEGVEf -BIZOTTS ÁGA ÉS* MEGYEI TANÁCS LAPaitA ' XXXVIII. ÉVF., 289. SZÁM ÄRA: MO FORINT 1982. DECEMSíR 9., CSÜTÖRTÖK A MÄV idei műszaki fejlesztései A vasúti közlekedés korszerűsítéséért Nagy erővel folytatódtak a MÁV-nál a villamosítási és pályarekonstrukciós munkála­tok, az állomásfelújítások, s az idén is nagy gondot fordí­tanak a közlekedés biztonsá­gát szolgáló berendezések kor­szerűsítésére. Bár az eredeti tervektől eltérően valamelyest csökkentek a MÁV beruhá­zásra, műszaki fejlesztésre fordítható pénzeszközei, a vál­lalat eredményesen zárja az idei esztendőt, teljesítette leg­fontosabb fejlesztési feladatait. 1982-ben folytatták a Bu- dapest-Kelenföld pályaud­var korszerűsítését, mint­egy 350 millió forintos költséggel áj gyalogos-aluljárót építettek, elvégezték a térvilágítással összefüggő műszaki és szere­lési feladatokat. Több vonat­fogadó vágányt átépítettek, s átadták a biztosítóberendezé­sek üzemi épületét. A tervek szerint a pályaudvar rekonst­rukciója a jövő év végére ké­szül el. Az egymás alá „búj­tatott”’ vágányokkal — a he­gyeshalmi és a balatoni vo­nal szintbeni kereszteződésé­nek megszüntetésével — szá­mottevően gyorsul a közleke­dés. A záhonyi átrakókörzet fej­lesztésének újabb részeként mintegy 100—120 millió fo­rintot költöttek az idén a szállítási szempontból fontos térség korszerűsítésére. Az el­múlt évben kezdték meg a Kelenföld—Dunaújváros vo­nal villamosítását; december­ben már megindulhat a vil- lamosmozdony-vontatású köz­lekedés Kelenföld és a Dunai finomító állomás között. Ez a szakasz, amely része a Bu­dapest—Pécs vonalnak — ab­ból a 260 millió forintos ál­lami hitelből épül, amelyet a vasút e fontos fővonal vil­lamosítására vett fel. A jelentősebb munkák közé tartozik a kelenföld—he­gyeshalmi vonal korszerű­sítése, s ennek kereté­ben az almásfüzítői állomás átépítése, valamint Tatabánya térségében az új nyomvonal előkészítése. Mindezekre mint­egy 340 millió forintot fordí­tottak 1982-ben. Számos állomáson korsze­rű biztosítóberendezése­ket szereltek fel, és csak­nem száz kilométernyi vasútvonalon automata térközöket építettek. A korszerű közlekedés alap- feltétele a színvonalas jármű­park: az idén 1,3 milliárd fo­rintot költöttek a személy- és teherkocsi park felújítására. Húsz villamos és 9 Diesel­mozdonyt szereztek be, 570 új teherkocsit, s ötven belföldi forgalomra alkalmas személy- kocsit vásároltak. Ezenkívül 200 nagy, és ugyanennyi kö­zepes konténerrel, valamint több konténermozgató beren­dezéssel, járművel bővítették az eszközeik állományát. A MÁV szakemberei kere­sik azokat a műszaki, techni­kai megoldásokat, módszere­ket, amelyekkel könnyíteni le­het a nehéz fizikai munkát, helyettesíteni az amúgy is kevés munkáskezet, továbbá csökkenteni a költségeket. A sarusok veszélyes munkájá­nak helyettesítésére szolgál a korszerű, angol Dowty rendező pályaudvari fékező­technika hazai alkalma­zása. Egyelőre kísérlet­képpen a ferencvárosi rendező pályaudvar négy vágányára szereltek fel ilyen szerkezeteket, de már folynak a tárgyalások a koo­peráció alapján történő széle­sebb körű bevezetéséről. A záhonyi átrakókörzetben ha­marosan nagy teljesítményű vagonürítő gépet helyeznek üzembe. Olcsóbbá és köny- nyebbé teszik vele a vegyi- és más ömlesztett áruk kira­kását, s csökkentik az egész­ségügyi károsodás veszélyét. Ugyancsak idei eredmény, hogy a vontatási energianor­mák meghatározására számí­tógépes módszert vezettek be, ennek alkalmazásával évente több millió forint értékű ener- giamegtakarításra nyílik le­hetőség. Zománcozás géppel A salgótarjáni síküveggyárban automatikus zománcozógéppel végzik az edzett bizton­sági zománcüveg festését. így egyenletesebb a festék elszórása az üveglapon, valamint a festékmennyiség felhasználását is csökkenteni tudják a gép segítségével. Baleseti körkép az iztatkü Az eredmény nem a véletlen műve — Veszélyes anyagmozgatás Szigorúan felelősségre vonják a mulasztókat Biztonságtechnikai vizsga Megalakult a Zöldker Egyesülés A zöldség-gyümölcs kereske­delem korszerűsítésére szer­dán a SZÖVOSZ székházában 40 vállalat, ÁFÉSZ részvéte­lével megalakult a Zöldker Egyesülés. Az új szervezet el­sősorban az üzleti tevékeny­ség, az eladó és a vevő kö­zötti kapcsolat erősítését szol­gálja, s rendszeres informá­ciót ad tagjainak a piaci hely­zetről, a várható terméskilá­tásokról, s ellátja érdekvédel­müket is. Az egyesülés részben a meg­alakulásával egyidőben meg­szűnő Zöldker-központ fela­datkörét veszi át, a korábbi­nál azonban inkább igazodva az önállósult Zöldért-vállala- tok igényeihez. Korábban is szükség volt támpontra. A piaci kereslet-kí­nálat az egyesülés hozzájárul­hat a kiegyensúlyozottabb ha­zai ellátáshoz és az export - árualapok fokozott feltárá­sához, ugyanakkor szolgáltatá­sokat is végez, így elsősorban különféle műszaki-technoló- giai berendezések beszerzését, felújítását vállalja a tagok számára. Az egyesület alapító tagjai a 16 Zöldért-vállalat, 22 ÁFÉSZ, valamint a Hunga- rofruct és a göngyölegellátó vállalat. Az új szervezet 1983. janu r 1-toi kezdi meg munkáját. Harminchárom új növényfajta Az Országos Mezőgazdasági Fajiam nősítő Tanács ülése Szerdán Magyar Gábor me- jelentősége igen nagy. Széles zőgazdasági és élelmezésügyi- körű elterjesztésük hozzájá- miniszíerhelyetles elnökleté- rulhat a gabonaprogram síké­vel a MÉM-ben ülést tartott az rés megvalósításához. Országos Mezőgazdasági Faj­taminősítő Tanács. A szakbi­zottságok és a tanács előter­jesztése alapján összesen 33 növényfajta minősítéséről dön­töttek, elsősorban új gabona-, zöldség- és gyümölcsfajtákról. Jó néhány új zöldség- és gyü­mölcsfajta — paprika, sárga­répa, görögdinnye — is állami minősítést kapott, többségük kiskertekben is jó eredmény­nyel termeszthető. Az új, korszerű fajtákból A mostani ülésen szereplő általában megfelelő mennyi­fajták közül különösen a ha- ségú vetőmag áll rendelkezés- zai nemesítésű gabonafajták re. (MTI) Alig pár hét még az esztendő fordulójáig, most már va­lamennyi üzemben, gyárban számot vethetnek: vajon mennyi siker koronázta a munkások épségének, egészségé­nek védelmében tett erőfeszítéseket? Nem kellett-e gyó­gyuló vagy maradandó sérülések formájában kisebb-na- gyobb áldozatokat hozni a gazdasági eredményekért? A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben több esztendő óta ez az első év, amikor elmondhatják: végre csökkenőben a balese­tek száma. Eddig 153 alka­lommal következett be, s ez a tavalyitól 42-vel kevesebb. Jóval kevesebb az idén a baleset miatt kiesett munka­napok száma is. Míg tavaly 4468 volt, idén csak 3042-t Pásztón tárgyalták Segíteni az alapműveltség megszerzését Napjaink gazdasági és tár­sadalmi kérdései magyaráz­zák, hogy mind fontosabbá válik a dolgozók képzettsége. Az új technológiák bevezeté­se, a termékszerkezet megvál­toztatása csak úgy lehet si­keres, ha az emberek tudá­suk legjavát adják. A fel­nőttoktatás helyzetét többi kö­zött ezért tárgyalta a Pász­tói nagyközségi közös Tanács Végrehajtó Bizottsága. Általá­nosságban állapították meg, hogy a végzett vizsgálódások alapján az eredmény elmarad a társadalmi szükségletektől, a lehetőségektől. Az utóbbi időben kevesebb felnőtt dol­gozó veszi a fáradságot arra, hogy hiányos iskolai végzett­ségét kiegészítse. A dolgozók tanulásában fontos szerepet tölt be a mun­tatást is, s konkrét terveket dolgoznak ki végzésére. Kü­lönösen jó, átfogó elképzelé­seket fogalmaztak meg a szer­szám- és készülékgyárban, a költségvetési üzemnél. Az eredmények mellett ko­molyan szóba kerültek a hiá­nyosságok is. Az üzemek ki­mutatása szerint különösen magas a nyolc általánost el nem végzettek száma a ter­melőszövetkezetnél, valamint a Váci Kötöttárugyár helyi gyár­egységénél. A végrehajtó bizottság a ténymegállapítás mellett igye­kezett feltárni a felnőttoktatás jelenlegi helyben topogásának okait is. A fő okok között ál­lapította meg, hogy a dolgo­zókat sem anyagi, sem erköl­ló, hogy ezek után, a szer­vezők csekély eredménnyel tevékenykednek. S valamennyi üzemre jellemző, hogy a mun­kavállalásnál nem meghatáro­zó az iskolai végzettség, s a munkavállalók nem egy eset­ben képzettségüknél maga­sabb szintű munkát végeznek. Az üzemekben végzett vizsgá­lat azt is kimutatta, hogy a nyolc általános iskolai vég­zettséggel nem rendelkezők fele idős, 45 éven felüli. Ez azonban ma már önmagában nem kellő magyarázat, hiszen a felszabadulás óta eltelt idő mindenki számára biztosította a tanulás, az ismeretszerzés feltételeit. A Pásztói nagyközségi kö­zös Tanács Végrehajtó Bizott­csi tényezők nem ösztönzik kahelyi vezetés, a művelődé- eléggé a tanulásra. Több üzem- sága felmérve a íelnőttokta- si bizottság. Az utóbbiak nél — például az ÉLGÉP-nél, tás helyzetét, úgy határozott, 1977-ben csaknem valamennyi a készülékgyárnál, a költség- hogy a termelőegységek ve­vetési üzemnél — a korábbi zetői és művelődési bízott- években lehetőség adódott ságai az eddignél még haté- szakmunkás-bizonyítvány szer- konyább munkát fejtsenek ki zésére a nyolc általános vég- az alapműveltség megszerzése- zettség nélkül is. Nyilvánva- érdekében. termelőegységben megalakul­tak, kivéve a nyomdát és a KÖSZIG-et. A művelődési bizottságok a kulturális munka mellett szervezik, a íelnóttok­jegyeztek. A bekövetkezett balesetek kevésbé súlyosak voltak, zömmel kézsérülésből adódtak. Sajnos, idén már­ciusban halálos szerencsét­lenség is történt a gyárban: az eldőlő öntőüst maga alá temetett egy rakodómunkást. A balesetek számának csökkenése nem a véletlen műve az SKÜ-ben. Mivel a korábbi években számuk egyenletesen nőtt, az idei év­re igen szigorú intézkedése­ket hoztak. A munkahelyi vezetőket anyagilag is fele­lőssé tették a védőeszközök használatáért, gyakoribbak a munkavédelmi ellenőrzések és alaposabb a balesetek ki­vizsgálása is. A Vegyéps2er salgótarjáni gyárában a baleseti helyzetet tekintve, a tavalyi évhez képest nem történt számottevő változás. Tavaly 34, idén eddig 31 bal­eset fordult elő. ezek közül hat munkából menet vagy műszakba jövet. December végéig több mint hatszázra várható a miattuk munkából kiesett napok száma. Ügy vélik itt, a gyár nagyságához és gépesítettségi fokához mér­ten sok a baleset, megelőzé­sük érdekében jövő évre in­tézkedési tervet készítenek. Az idei balesetek egyediek, nem műszaki hiányosság az okozójuk. Legnagyobbrészt anyagmozgatás közben for­dulnak elő, de jó néhány adó­dott a kisgépek kezelésekor is. A nagybátonyi harisnyagyárban ( emelkedett idén a balesetek száma. Az elmúlt év első há­romnegyedében 9, idén szep­tember végéig 14 alkalommal vették fel emiatt a jegyző­könyvet. Csökkent viszont a kiesett munkanapok száma, ami arra utal; kevésbé sú­lyosak voltak a sérülések. Így is 139 nap esett ki a termelésből. Ebben az évben üzemen kívül rendezték meg a balesetvédelmi újraokta- tást, hogy a résztvevők fi­gyelmét ne vonja el semmi — az eredmény egyelőre ké­sik. Megszigorították a veze­tők és a mulasztó dolgozók anyagi-erkölcsi felelősségét, érvényesítésére sem hiányzik a példa. A sütőipari vállalatnál idén meglehetősen kedvezőt­lenül alakul a munkavédel­mi helyzet: eddig 19 baleset következett be a tavalyi egész évi 12-vel szemben. Jócskán nőtt a kiesett munkanapok száma is, már most eléri az 540-et. November végén ve­zetői értekezleten vitatták meg az okokat. A számokat vizsgálva megállapították, hogy a balesetek zöme elesés­ből adódik. A sütödékben ugyanis lisztpor képződik, ami lerakódik a padozatra, s nedvességgel érintkezve igen csúszós réteget alkot. Az üze­mek rendszeres és azonnali takarítására ezért igazgatói utasítást adtak ki — megelő­zendő a további eleséseket. A műanyag rekeszek elhasz- nálódottsága is két ízben okozott balesetet, ezek helyes használatát ugyancsak igaz­gatói utasítás szabályozza azóta. A balesetek nagyobbik része nem műszaki természe­tű, megelőzésükben inkább a megfelelő . oktatás, az óva­tosságra, figyelmességre in­tés segíthet. A mulasztást el­követő dolgozót illetve üzem- és művezetőt négy ízben vonták felelősségre. December 9-től egy héten át a vállalat 1400 dolgozója tesz biztonságtechnikai vizs­gát. Joggal bíznak abban, hogy a számonkérés előtt át­ismételt ismeretek is hozzá­járulnak majd a kedvezőbb baleseti helyzet kialakulásá­hoz.

Next

/
Thumbnails
Contents