Nógrád. 1982. december (38. évfolyam. 282-306. szám)

1982-12-07 / 287. szám

f!l An pprmrrg^m Fnw<Tn TFrm NÓGRÁD AZ MSZMP NQGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS.LAPJA ' XXXVIII. ÉVF., 287. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1982. DECEMBER 7, KÉDD Az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának ülése Vita a jövő évi tervjavaslatról Az egészségügy költségvetésének jövő évi növekedése mérsékeltebb a korábbi esztendők üteménél. Ez a körül­mény e terület irányítóira és dolgozóira egyaránt nagy fel­adatot hárít, ugyanis az egészségügyi ellátás színvonala nem csökkenhet — hangzott el hétfőn a Parlamentben az or­szággyűlés szociális és egészségügyi bizottságának ülésén. A tanácskozáson a képviselők megvitatták az Egészségügyi Minisztérium, továbbá a SZOT társadalombiztosítási, vala­mint üdülési és szanatóriumi főigazgatóságának 1983-as költ­ségvetési tervezetét. Tervszerűen, okosan munkájukat ugyanakkor alig övezi a megfelelő anyagi, er­kölcsi megbecsülés. Dr. Szent- kereszty Tamás (Békés me­gye) apróságnak tűnő, de az érintetteket jogosan zavaró anomáliát tett szóvá: a fenn­álló rendelkezések értelmében évente csak három alkalom­mal térítik meg a betegnek az utazási költségét, ha logo­pédushoz jár. Dr. Juszt Lajos egészség­ügyi miniszterhelyettes beve­zetőjében arról szólt, hogy a nehezebb gazdasági-pénzügyi körülmények között is jelen­tős eredmények várhatók jö­vőre egészségügyünkben. Egye­bek mellett — az ésszerű ta­karékosság érvényesítésével, az ágazat gazdálkodásában rejlő tartalékok felszabadítá­sával — ütemszerűen halad­hat tovább az Országos Trau­matológiai Intézet teljes re­konstrukciója. Üzembe helye­zik az Országos Mentőszolgá­lat új bázisát is. A kórházi ágyait száma eléri a százezret, és mindez valamennyi gon­dunkkal együtt — jelentős eredmény — hangsúlyozta a miniszterhelyettes. Bővült to­vábbá a bölcsődei helyek száma, ám sajnos csökken a szociális otthoniaké. Gyara­podnak az általános és gyer­mekorvosi körzetek, befejező­dik a központi orvosi ügye­leti szolgálat kiépítése, s tel­jes lesz a körzetek gépkocsi­val és URH-berendezéssei va­ló ellátása. A Adtában felszólaló képvi­selők közül elsőként dr. Zsol­nai Mária (Fejér megye) szor­galmazta az ügyeleti díjak felülvizsgálatát, mondván, azok nincsenek arányban a fe­lelősségteljes és megterhelő munkával. Javasolta, hogy egészségügyi kisvállalkozások létrehozásával, vagy más mó­don segítsék az idősek, bete­gek otthoni ápolását, kórházi ágyakat szabadítva fel ezál­tal. Jelentős tartalékok vannak még az egészségügyben — mondotta dr. Kiss István (Komárom megye) —, melyek segíthetik kitűzött céljaink megvalósítását, elért eredmé­nyeink megtartását. Ehhez a jobb szervezettségen kívül az egészségügyben dolgozók még fokozottabb feladatvállalására is szükség van. A képviselő­nek ez utóbbi véleményével szállt vitába dr. Kaposvári Júlia (Budapest) mondván: már most is túl sokat vár társadalmunk az egészség- ügyiektől, holott többségük a feszített munkától, a megter­heléstől igencsak kimerült, „elhasználódott” fizikailag, pszichésen egyaránt. Kemény Dr. Kormos Miklós, az egészségügyi dolgozók szak- szervezetének titkára az or­vosok, ápolók, asszisztensek egészségvédelméről, valamint arról szólt, hogy a regionális központok fejlesztéséhez az eddiginél átgondoltabb, jobb koncepciót kell kialakítani. Tóth Géza (Szabolcs-Szatmár megye) véleménye szerint a beruházásokkal eddig is sok volt a gond. Hasznos lenne tehát — vélte —, ha az ille­tékesek egy, erre ösztönző sza­bályozó rendszert alakítaná­nak ki. Dr. Schnitzler József (Hajdú-Bihar megye) aggo­dalmának adott hangot: az egészségügyi szakma felhígult, Közös erőfeszítéssel Dr. Juszt Lajos válaszában egyebek között elmondta: a minisztérium támogatja a szociális ellátást segítő kis­vállalkozásokat. Megpróbál­ják bővíteni a szociális gon­dozók számát és megvizsgál­ják díjazásukat. Ugyancsak — a szakszervezettel közösen — górcső alá veszik az ügyeleti díjakat is, úgy, hogy a tény­leges, fontos ügyeleti munkát nagyobb összeggel honorálják. Miniszteri rendelet készül az orvosok gépkocsiátalányá­nak módosításáról — mon­dotta az ezzel kapcsolatos észrevételekre reagálva, majd a fecskendő és tű dilemmá­járól szólva m'egállapítötta, hogy a hazai, illetve import- eszközök valóban nem ..cse­reszabatosak”, és az illetékes irányító szervek hibája, hogy az elosztáskor — például — a külföldi tűhöz magyar fecs­kendőt küldenek. Véleménye szerint a megrendelt orvosi berendezés elvet igenis leszál­lítja a kereskedelem, hiszen megfelelőek a1 készletei, ám bizonyos, importból származó cikkekre sajnos várni kell. Az emberi tényezőkről, tartalé­kokról szólva Juszt Lajos ki­fejtette: az egészségügy nem mondhat le arról, hogy ke­ressen és találjon olyan meg­oldásokat, amelyek különbö­ző, ésszerű szervezeti intéz­kedésekkel, a túlterheltségtől megszabadítva, hasznos fel­adatok ellátására mozgósít­hatja a valóban minden meg­becsülést megérdemlő orvoso­kat, ápolókat, nővéreket, asz- sziszten'seket. Az országgyűlés szociális és egészségügy! bizottságának ülése dr. Pesta Lászlónak, a testület elnökének zárszavá­val ért véget. Érjenek el sikereket az ifjúkommunlsták nevelésében Elutazott a kemerovói pártküldöttség Elénk eszmecsere alakult ki Czinke Ferenc grafikusművész műtermében. Vaszilaj Ivanovics Szitnyi- kov, az SZKP Kemerovo te­rületi Bizottsága titkárának vezetésével négy napot töltött megyénkben az a pártdelegá­ció, amelynek tagja volt Ilja Fjbdorovies Kopilov, a terü­leti pártbizottság' osztályveze­tője é-5 Vitalij Vaszilijevics Banyikov, a kemerovói ál­lami könyvkiadó igazgatója, a szovjet újságíró-szövetség kemerovói területi szervezeté­nek elnöke, Szibériai vendégeink va­sárnap Ozsvárt József, az MSZMP Nógrád megyei Bi­zottsága titkárának társasá­gában gazdag programot bo­nyolítottak le. A délelőtt so­rán ellátogattak a Nógrádi Sándor Múzeumba, ahol a vendégeket dr. Szvircsek Fe­renc muzeológus kalauzolta. Nagy érdeklődéssel tanulmá­nyozták Nógrád megye mun­kásainak életét, a munkás- „mozgalmat bemutató képe­ket, eredeti dokumentumokat. Sok időt töltöttek a Magyar Tanácsköztársaságot idé­ző dokumentációk előtt. Át­tekintették a második világ­háborúban Nógrád megyében kibontakozó ellenállási tevé­kenységet, a partizánmozga­lom kialakulását, harcát. Vé­gigkísérték a megye iparának fejlődését egészen napjainkig, s megtekintették a rajz- biennálé anyagát. Útjuk innen Czinke Ferenc Munkácsy- és SZOT-díjas grafikusművész műtermébe vezetett. Nagy érdeklődést ta­núsítottak az egyedi rajzok, s különösen a szovjet irodáimat illusztráló művek, a könyvek fedőlapjai iránt. Elnyerték tetszésüket a forradalmi té­májú képek. Kölcsönös esz­mecsere alakult ki a vendé­gek és a házigazda között a nemzetközi művésztáborról, a megye művészeti életéről. Ezt követően a salgói KISZ- iskola megtekintésére került sor. A vendégeket Juhász András, a KISZ Nógrád me­gyei bizottságának első tit­kára, Kassainé Karácsony Éva, a KISZ salgótarjáni városi bizottságának titkára köszön­tötte. Miklós László, az in­tézet igazgatója beszámolt az 1963-tól működő iskola éle­téről, külön méltatta a név­adó. az egykori ifjúkommu­nista, Lovász József életútját. Juhász András az iskolán fo­lyó politikai képzésről tájé­koztatta a vendégeket, akik számos kérdést tettek fel a házigazdáknak. V. I. Szitnyi- kov a többi között elmondot­ta, hogy ő maga is csakúgy, mint I. F. Kopilov, V. V. Ba­nyikov is ifjúsági mozgalom­ban, a Komszomolban kezdte munkáját. Éppen ezért öröm­mel fogadták a KISZ-iskola meghívását, s hangsúlyozta: érjenek el sikereket az ifjú­kommunisták nevelésében. Vé­gigjárták az oktatási intéz­ményt, s nagy elismeréssel szóltak a látottakról. Testvérmegyénk küldöttei tegnap befejezték Nógrád me­gyei látógatásukat. A vendé­geket Budapesten a Ferihe­gy repülőtéren Skoda Ferenc, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára és Ma- ruzs József, a megyei párt- bizottság osztályvezetője bú­csúztatta. Társadalmi összefogás szükségeltetik Az alkoholizmus elleni küzdelemről Tények, tervek az IBUSZ-nál Üdvözlet Finnországba Finnország függetlenné vá­lásának 65. évfordulója alkal­mából a, szovjet vezető testü­letek táviratban köszöntötték Finnország vezetőit Mauno Koivisto köztársasági elnök­nek és személyén keresztül a finn népnek a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnök­sége, Kalevi Sorsa miniszter- elnöknek és a finn kormány­nak pedig a szovjet kormány küldött üdvözlő táviratot. Az üzenetek nagy elisme­réssel szólnak a két ország közötti baráti, jószomszédi kapcsolatok fejlődéséről. Ezek alapja — hangzik a Legfel­sőbb Tanács Elnökségének távirata — a Finnország ál­lami függetlenségének elisme­réséről Lenin által aláírt dek­rétum. valamint az 1948-ban aláírt barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződés. A kétol­dalú kapcsolatok — a biza­lom, a barátság és a sokolda­lú együttműködés alapján fej­lődve — jól példázzák a bé­kés egymás mellett élés el­veinek a különböző társadal­mi berendezkedésű államok közötti megvalósítását. A szovjet—finn kapcsolatok jól szolgálják a két ország né­peinek érdekeit, a béke és a nemzetközi együttműködés megszilárdítását. Egyesek korunk népbetegsé­gének is nevezik az alkoholiz­must, s noha ez túlzás, még­is idejében oda kell figyelni az alkoholizmus térhódításá­ra. A Nógrád megyei Tanács egészségügyi osztálya nemré­giben összegezte ezzel kapcso­latos tapasztalatait, valamint meghatározta az alkoholizmus elleni küzdelem további fel­adatait. Mint megállapították, e küz­delem folyamatos tevékenység­gé vált, azonban az eredmé­nyesség még a kívánttól el­marad. E munka széles körű társadalmi összefogást igényel. Az elmúlt esztendőkben számos törekvés, kezdeményezés, terv­szerű munka indult az alkoho­lizmus terjedése ellen, ennek eredményeit és feladatait rend­szeresen értékelték. Az egész­ségügyi osztály irányításával a KÖJÁL egészségnevelési te­vékenysége is intenzívebbé vált: az alkohol egészség- és szemelyiségkárosító hatásá­nak bemutatására, az egész­séges életmód, a helyes szoká­sok kialakítására helyezték a hangsúlyt. Rendszeres — a körzeti és üzemorvosi szolga­latok közreműködésével — a család, az ifjúság, az üzemi dolgozók felvilágosítása. A VI. ötéves tervben ki­emelt szakmai program az elmeegészségügy fejlesztése, a balassagyarmati kórházi re­konstrukció részeként, például megkezdődött a 414 ágyas el­meosztály korszerűsítése. A sal­gótarjáni rendelőintézetben gyermekpszichiátriai részle­get alakítottak ki, Ludányha- lásziban a beteg alkoholisták foglalkoztatási terápiáját va­lósították meg. Az ideggondo­zókban gondozónői állásokat hoztak létre, az alkohológiai szakrendelés is folyamatosab­bá vált, és javult a gondozás színvonala, a detoxikálás fel­tételei. A továbbfejlesztés le­hetősége a tervekben megha­tározott módon, a balassa­gyarmati rekonstrukció foly­tatásával, a salgótarjáni 84 ágyas krónikuspavilon léte­sítésével, - s a 12 szakorvosi óra állandósításával bizto­sítható. Az alkoholizmus elleni küz­delem azonban nem szűkülhet le csupán egészségügyi teen­dőkre. Feladata van ebben a vendéglátóegységeknek, a mű­velődési intézményeknek és társadalmi szerveknek. Törek­véseiket bizonyítja, hogy me­gyénkben jelentősen csökkent a közterületi alkoholfogyasz­tás, számos előadásra, kiállí­tásra, tanfolyamra, felvilágosi- tó-megelőző tájékoztatásra sor kerül, s több alkoholellenes klub is megkezdte működését. Mindezek is bizonyítják, hogy az alkoholellenes küzdelem csak jelentős társadalmi ösz- szefogással érhető el. Eredményes esztendőt zár 1982-vel az IBUSZ Nógrád me­gyei Igazgatósága. Az ez évi eredmények szinte minden területen túlhaladták a tava­lyit. Az eltelt tizenegy hóna­pot az egész 1981-es évhez mérve, 15 százalékkal több belföldi, 43 százalékkal több külföldi menetjegyet értékesí­tettek. A külföldi társasutazá­sok résztvevőinek száma 11.5 százalékkal nőtt, az útlevél- és vízumforgalom ugyancsak kö­zel 10 százalékkal. Számos újdonságot hozott az idei év. A megye történeté­ben először, három különvo- natot indítottak Nógrádból a Szovjetunióba, s első alkalom­mal mondták be a balassa­gyarmati pályaudvaron: „Nem­zetközi különvonat indul Moszkvába!” Két csoportot szervezett az IBUSZ Kemero- vóba, de eljutottak a megye utasai Brazíliától Vietnamig, a világ számos országába. A nyugati utak közül a három­napos ausztriai kirándulások és a spanyol nyaralások vol­tak keresettebbek. A legnép­szerűbb azonban a fekete-ten­geri hajóút volt, mely után a kí­nálatnál jóval élénkebb kereslet nyilvánult meg. Mindinkább gyakorlattá válik, hogy egy­re több vállalat és intézmény rendel meg dolgozói jutalma­zására komplett, teljes létszá­mú csoportos utat. Végső so­ron az IBUSZ-szal több mint «egyezren utaztak az idén szervezetten külföldre, közülük mintegy háromezren szocia­lista országokba. A kiutazók mellett hozzánk látogatókat is fogad az iroda. Kétszázharminc szovjet, mint­egy négyszáz csehszlovák cso­port érkezett hozzánk, szil­veszterre pedig Romániából várnak vendégeket. Az idén három programfü­zetet vehet kezébe a megyei iroda ügyfele. Egyik a külföl­di, másik a belföldi utazáso­kat sorolja fel, a harmadik — ezt most nyomják — a me­gye kínálatát tükrözi. Ez utób­bi — Czinke Ferenc grafikus- művész közreműködésével ké­szített — igen szép kiállítású „vendégcsalogató” országosan egyedülálló programot is kí­nál: belföldi csoportok részére üzemlátogatást az öblösüveg­gyárban. A hó függvényében a megyeszékhely síszakosztá­lyával közösen tanfolyamokat szerveznek, s szeretnék a so­moskői vár és bazaltömlés „forgalmát” növelni. Jövőre szeretnének még jobban együtt­működni a kulturális szervek­kel, szélesebb keretek kö­zött vállalnak, önköltségi áron, vállalati szakmai rendezvénye­ket, több fiatalt szeretnének utaztatni. Folynak a szerző­déskötések a takarékszövetke­zetekkel, hogy ne kelljen a vidéki ügyfeleknek a városok­ba utazni. A munkaköri kö­rülményeket, a szolgáltatás színvonalát technikai éjlesz- téssel igyekeznek növelai.

Next

/
Thumbnails
Contents