Nógrád. 1982. december (38. évfolyam. 282-306. szám)
1982-12-07 / 287. szám
0. Usztyinov marsall beszéde Á béke szeretete nem gyengeség A Szovjetunió soha nem csinált titkot abból, hogy katonai ereje megfelelő, hogy hadserege a legkorszerűbb fegyverekkel és haditechnikával rendelkezik, és képes bármilyen feladat teljesítésére. Ezzel együtt a Szovjetunió katonai ereje kizárólag védelmi célokat szolgál, fegyveres erőinek feladata a szovjet nép békés építőmunkájának, az ország szuverenitásának és területi épségének megvédése — jelentette ki Dmitrij Usztyinov, a Szovjetunió marsallja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere a moszkvai katonai körzet párt- aktíváján hétfőn elhangzott beszédében. Usztyinov a nemzetközi helyzetről szólva rámutatott: Washington az objektív valóság és a józan ész követelményeivel ellentétben mindent elkövet annak érdekében, hogy katonai fölényt szerezzen a Szovjetunióval szemben, és világuralomra tör. Ezt a célt szolgálja a példátlan intenzitású katonai készülődés. A háború utáni első 35 esztendőben az Egyesült Államok kétbillió dollárt költött fegyverkezésre, most viszont csupán 1983. és 1987. között 1,6 billiót akar ilyen célokra fordítani. Reagan elnök nemrégiben hozott döntést 100 MX tíousú interkontinentális ballisztikus rakéta telepítéséről. Közben bővül a Pershing—2 és a szárnyasrakéták gyártása, és megkezdődtek a gyakorlati előkészületek az utóbbiak nyugateurópai telepítésére. Továbbfejlesztik a világűrbeli katonai rendszereket, felújítják és növelik a vegyi fegyverekből felhalmozott készleteket, fokozzák a szárazföldi és a légierők, valamint a haditengerészet erejét. A Szovjetunióval szembeni katonai fölény megszerzésére és a világuralomra irányulnak az Egyesült Államok katonai doktrínái is, amelyek az agresszív elvek egész sorát tartalmazzák a nagy erejű első nukleáris csapástól egészen a „korlátozott" és az „elhúzódó” nukleáris háború megvívásának lehetőségéig. Ezeknek a doktrínáknak az alapvető célja — hangsúlyozta Usztyinov — „A szocializmus mint társadalmi-politikai rendszer megsemmisítése” — amint ezt Amerikában megfogalmazzák. Természetesen, az Egyesült Államok világuralmi céljait szolgálja az az „új keresztes hadjárat” is, amelyet Reagan elnök hirdetett meg a kommunizmus ellen. Ennek lényege a Szovjetunió és szövetségesei elszigetelése és gazdasági gyengítése. Ezt szolgálják a Szovjetunió és a szocialista közösség többi országa elleni gazdasági, politikai és ideológiai támadások. Ezek a törekvések történelmi távlatban szemlélve teljes mértékben kilátástalanok, azok, akik ezt az utat követik, valószínűleg elfeledkeztek arról, hova vezettek az ilyen kísérletek a múltban — mutatott rá Dmitrij Usztyinov, A háború, az agresszió veszélye napjaink valósága és ez tőlünk megsokszorozott éberséget, az ország védelmének erősítése érdekében folytatott szüntelen munkálkodást,* katonai erőnk és harci készültségünk továbbfejlesztését követeli meg. A szovjet fegyveres erők bármilyen feladat megoldására képesek de a Szovjetunió katonai doktrínája szigorúan védelmi jellegű. Ennek egyik világos bizonyítéka az, hogy a Szovjetunió kötelezettséget vállalt: elsőként nem vet be nukleáris fegyvert A Szovjetunió honvédelmi minisztere végezetül hangsúlyozta: a Szovjetunió békeszerető ország és ez a szocialista állam lényegéből fakad. De senki ne higyje, hogy a béke szeretete gyengeséget jelent. A Szovjetunió nem tart igényt idegen területekre, sem semmi másra, ami másé. De nem is mond le semmilyen körülmények között arról, ami az övé és a ni drága számára. Felszólítás a megegyezésre Hoszni Mubarak egyiptomi elnök vasárnap ismét felszólította a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezetet, hogy ismerje el Izraelt — ebben az esetben az Egyesült Államoknak — szerinte — közvetlen párbeszédet kellene kezdenie a szervezettel. „Egyiptom a kölcsönös és egyidejű elismerést sürgeti a PFSZ-től és Izraeltől; de a PFSZ semmit sem veszítene, ha elsőként ismerné el Izraelt, mert így szembesítené az Egyesült Államokat saját felelősségével” — mondotta. Mubarak elnök azokat az állítólagos híreket kommentálta, amelyek szerint a PFSZ és Jordánia megállapodott volna abban, hogy a majdani béketárgyalásokon közös Jordániái—palesztin delegáció venne részt. „Ha Jordánia és a PFSZ egyetértenek valamilyen megoldásban, akkor előbbre juthat a békefolyamat” — hangoztatta az egyiptomi elnök. A Hoszni,, Mubarak által említett jordániai—palesztin megállapodásról — amelyről a kairói sajtó tett említést — semmiféle részlet nem ismeretes. Abu Majzer, a PFSZ hivatalos szóvivője szombaton a kuvaiti hiri|gynökségnek adott nyilatkozatában azt hangsúlyozta: a PFSZ nem ad felhatalmazást Jordániának hogy a palesztin kérdésről tárgyaljon. Á terrorista halála Barcelonában vasárnap reggel, egy különleges rendőri osztaggal folytatott tűzharcban halálos sebet kapott Juan Martin Luna, aki feltehetően a Grapo elnevezésű spanyol térrorszervezet vezére volt. A hivatalos rendőri közlemények úgy emlegetik mint a Grapo, vagyis az „Október Elseje Antifasiszta Ellenálló Csoport” újjászervezőjét. Távozásával talán végképp eltűnik a spanyol közvélemény által megvetéssel és iszonyattal emlegetett terrorista szervezet. A Grapo nevét 1975. október 1-én, négy rendőr meggyilkolása után ismerte meg a világ, és azóta is sűrűn hallatott magáról ez a csoport, amely önmagát az „antifasiszta ellenálló” jelzővel illeti. Legutóbb a spanyolországi választási előkészületek idejéi) próbálta pokolgépes merényletek sorozatával, a legembertelenebb módszerekkel megfélemlíteni a szavazópolgárokat. A Grapo tevékenységének politikai célja: bizonytalanság keltése a tömegekben és a demokratikus kibontakozás megakadályozása Spanyolországban. A csoport által nyilvánosságra hozott politikai állásfoglalások, a megtévesztő, demagóg és sokszor baloldalinak feltüntetett jelszavak ellenére egyértelmű, hogy Spanyolország legreakciósabb köreinek érdekeit szolgáló „halálbrigádról” van szó. Az elmúlt hét esztendőben végrehajtott 42 politikai gyilkosság, az emberrablások félreérthetetlenül jellemzik a csoportot. A spanyol államtanács elnökét és a katonai törvényszék legfőbb tanácsának elnökét 1976-ban rabolták el. Ugyanebben az évben gyilkolták meg a spanyol fegyházak főigazgatóját és két tábornokot is. Ez a csoport helyezett el robbanószerkezetet egy madridi kávébázban 1976. május 26-án, a hadsereg napja megünneplésének előestéjén. A robbanás kilenc ártatlan ember életét követelte. Juan Martin Luna, a vasárnap 28 esztendős korában agyonlőtt terrorista a legnagyobb rendőri erőkkel keresett bűnöző volt Spanyolországban. 1977-ben egy tiszt meggyilkolásáért 37 évi börtönre ítélték, de 1979 decemberében — ki tudja milyen segédlettel — négy társával együtt megszökött a zamorai börtönből. Két szökevényt azonnal elfogtak, másik kettőt később tűzharcban tettek ártalmatlanná. Az ötödik, Juan Martin Luna, vasárnao Barcelonában végezte be életét. Szejm és a szükségállapot. A lengyel szejm január végétől december elejéig bezárólag 11 ülést tartott, s azokon 46 törvényt hozott. Ezek a törvények a gazdasági és társadalmi élet szerkezetének megújulását szolgálják, megteremtik a jogi alapot a reformok és a megújulás véghezviteléhez — jelentette ki a lengyel hír- ügynökségnek adott nyilatkozatában Zbigniew Gertych, a szejm alel nőké. A szükségállapot idején született törvény a népgazdasági tervezésről, az árakról, a szak- szervezetekről, valamint az egyéni gazdálkodók társadalmi-szakmai szervezeteiről. Ugyancsak ebben az időszakban hozták létre az állambíróságot és az alkotmánybíróságot. A szejm szerepe az elmúlt hónapokban oly kérdésekre is kiterjedt, amelyek korábban a kormány kizárólagos jogkörébe tartoztak — mondotta Gertych. Általában elmondható — tette hozzá — hogy nincs olyan törvény, amelynek tervezetén a szejm valamit ne módosított volna. Huss7einnal az élen Arab Liga küldöttsége Kínában Husszein jordániai uralkodó vezetésével vasárnap Pe- kingbe érkezett az Arab Liga küldöttsége, hogy ismertesse a szeptemberi fez! csúcs- találkozón kidolgozott nyolcpontos közel-keleti rendezési tervet és konzultációkat folytasson a kínai vezetőkkel a Közel-Keletről. A küldöttség tagjai között van Szaúd Al- Fejszal, Szaúd-Arábia miniszterelnökének első helyettese, külügyminiszter Is, akinek országával Kínának nincsenek diplomáciai kapcsolatai, mivel Ríjad a tajvani vezetést Ismeri el Kína „törvényes kormányának”. A delegáció küldetésének befejezése után Husszein király Peklngben marad és december 7-én megkezd) első hivatalos látogatását a Kínai Népköztársaságban. A PFSZ részvételével kidolgozott nyolcpontos tervet Kína kedvezően ítéli meg. A terv egyebek között sürgeti Izrael visszavonulását az 1987-ben megszállt arab területekről, a Jordán folyó nyugati partján és a gázai övezetben független palesztin állam létrehozását és felszólítja az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy nyújtson békegaranciát a térség összes államai számára, beleértve Izraelt és a független palesztin államot is. Ziaul Hak, az igényes jő borát Ziuul Hak pakisztáni el- iszlamabadl amerikai nagykö- nök nem adja olcsón a barát- vétség fölgyújtásót és a tá- ságát. Miután két és fél éve bomok-elnök iszlám-naciona- „alamizsnának" nevezte és gó- lista gőgjének nemegyszer gösen visszautasította a Jimmy csípős megnyilvánulásait. A Carter által fölajánlott 400 Reagan-kormányzatnak ugyanmillió dolláros támogatást, a is elsőrendű érdeke, hogy Pa- minap — nem sokkal hétfőn kisztán afgán politikája vál- kezdődött amerikai útja előtt tozatlanul amerikai érdekeket — visszadobott hat, közvetle- szolgálja, nül szállítás előtt álló F—16os vadászbombázót. Az ok: a Mindez persze csak a dogépek nem voltak fölszerelve egyik fele. Mert nemcsak az amerikai légierőnél szoká- Washingtonnak yölt szüksége sós szupermodern elektron!- Ziaul Hak országára, hanem kus berendezéssel. annak Is Washingtonra. Pa. kisztán mindig is katonai A farok csóválja a kutyát egyensúlyra törekedett a — mondhatnánk, ha nem egy csaknem tízszerte népesebb nyolcvanmilliós országról, az Indiával, nem is szólva arról, iszlám világ második legnépe- hogy az afgán ellenforradalom sebb államáról lenne sző. támogatását sem érezte magá- Persze nem egyedül a lélek- ra nézve biztonságosnak ütő- számon múlik a dolog. Zia- képes, korszerű pakisztáni ul Hak nem csak az amerikai haderő nélkül. Ehhez sem a lapra tett: a könnyűfegyvere- kínai könnyűfegyverek, sem két Kínától kapja, anyagilag pedig az arab olajdollárok pedig igen nagy mértékben nem elégségesek: szüksége van hagyatkozik az öböl menti az amerikai harci repülőgé- arab olajországokra is. Wa- pekre, rakétákra, harckocsi- sh ing tonnái való kapcsolatai- elhárító fegyverekre és nem ban az elmúlt három észtén- utolsósorban az amerikai dobén azonban legfőbb ülőkár- pénzre. Washington és Iszla- tyája nem Kína, nem is Sza- mabad egymásrautaltsága a űti-Arábia, hanem Afganisz- gőgös gesztusok és zajos nyi- tán volt. latkozatok után mindeddig Washington az afgán ellen- végül, is elegendő volt a megállón adatomban egyedülálló le- lapodáshoz. ^ hetőséget látott arra, hogy az ázsiai színtéren megvalósítsa' szovjetellenes céljait. Afganisztánhoz azonban csak egy irányból tudott hozzáférni: Pakisztán felől. Ziaul Hak igy egyfajta monopolhelyzet- hez jutott, és alaposan ki is használta ezt. A Carter-féle 400 millió he- 'yett tavaly nyáron így 3,2 milliárd dollárt sikerült kicsikarnia az amerikaiakból. Washington mindent lenyelt: Pakisztán eltagadott, de mindenki előtt nyilvánvaló atomfegyverkezési ambícióit, az Csökkentik a hadikiadást A francia szárazföldi haderő, a haditengerészet és a légierő vezérkari főnökei Her- nu hadügyminiszterhez Intézett emlékiratukban aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy a készülő tervek szerint a következő években csökkentik a haderők létszámát és a hagyományos fegyverzet fejlesztésére fordítandó összegeket. A vezérkari főnökök bizalmas emlékiratát a Le Matin közölte, A kormány‘álláspontja az, hogy a hadügyi költségvetés nem haladhatja meg a nemzeti össztermelés értékének 3,9 százalékát. A vezérkari főnökök szerint a katonai kiadások ilyen korlátozása „veszélyeztetni fogja az ország védelmét.” A Le Matin vezércikkében rámutat arra, hogy a kormány továbbra is a nukleáris fegyverzet fejlesztésének biztosítja az elsőbbséget, és emiatt kevesebb jut a hagyományos erőkre. Franciaország erőforrásai nem teszik lehetővé, hogy a nukleáris fegyverzetet és a hagyományos fegyverzetet is egyforma ütemben fejlessze, és mivel a kormány nem akarja fékezni a nukleáris erők fejlesztését, a három haderőnem feladatait újra kell fogalmazni, ez pedig nyugtalanságot kelt a katonai vezetőkben. Békéltetői kísérlet Irak után Irán is beleegye- san fölkeresi Bagdadot és Te^ zett abba. hogy a köztük fo- heránt. lyó háború befejezése érdeké- Mint az El-Maszaja megírta, ben Bendzsedid Sadli algériai a legújabb békéltetési kísérelnék és Zaid Szultán Al- letet Fahd szaúdi király kez- Nahajan, az Egyesült Arab deményezte, aki erről a témá- Emírségek államfője újabb ról tárgyalásokat Is folytatott közvetítő kísérletet tegyen — a két kiszemelt államfővel. A közölte vasárnap a katari ál- két államférfit az teszi alkal- lami hírügynökség. Az El- mássá a közvetítésre, hogy Maszaja című szaúd-arábiai országaik mindkét hadviselő lapra hivatkozó jelentés sze- féllel baráti kapcsolatban van- rint a két államférfi ha maró- nak. Shultz európai MX-ellenes szervezet A7 MX rakéták ellen küzdő szervezet leírt-hozásáról kezdtek tanácskozni az Egyesült Államok nyolc nyugati államának képviselői a Wyoming állambeli Cheyenne városában. Mintegy húsz, az MX rakéták telepítését ellenőrző csoport küldöttei vesznek részt a tanácskozáson, azzal a céllal, hogy megalakítsák* a „Nyugati Szolidaritás” nevű szervezetet és meghatározzák tevékenységének irányvonalát. NÓGRÁD - 1982. december 7.. kedd Amikor George Shultz amerikai külügyminiszter hétfőn elindult kéthetes nyugat-európai kőrútjára, legalább akkora feladat állt előtte, mintegy héttel korábban Reagan elnök előtt Dél-Amerikában. Shultz Washington hét vezető európai szövetségesét látogatja végig. Ütja a félidejénél tartó Ren- gan-kormányzat eddigi legfontosabb diplomáciai küldetésének bizonyulhat. Az 1982-es év a szövetségen belüli konfliktusok párját ritkító sorozataként vonul be a NATO évkönyveibe. Shultz nem Is vállalkozhat egyetlen körút alatt az összes nézeteltérés és súrlódás elsimítására, hiszen minden diplomáciai érzékére ahhoz lesz szüksége, hogy megakadályozza a feszültségek további elmérgesedését az Atlanti-óceán két partja között. Az ellentétek — különböző intenzitással — politikai, gazdasági és katonai síkon jelentkeznek. A legélesebb konfliktusok a gazdasági érdekellentétekben robbantak ki és a más természetű feszültségek jó része is ezekre vezethető vissza. Nyugat-Európát mélyen megdöbbentette, ahogy Reagan elnök a szibériai gázvezeték építésének ügyében eljárt vele szemben. A nyári versailles-i tőkés-csúcsértekezleten még látszólag harmonikus megállapodás született arról, hogy részletesen megvizsgálják a szocialista világgal fennálló kapcsolatrendszer egészét. Aztán tanácskozás helyett Reagan szankciókkal sújtott le legfontosabb szövetségeseire, hogy ily módon kényszerítse őket szélsőséges kelet—nyugati gazdasági koncepciójának elfogadására és egy részterületen teljes engedelmességre. A több hónapos kötélhúzás után kénytelen volt tekintélymentő gesztusok mögé bújva visszakozni, de az elkeseredett erőpróba mindkét félben maradandó nyomokat hagyott — Washington ilyen módszerrel eddig csak az ellenfeleivel szemben próbálkozott. Ebből a szemszögből nézve logikus láncolattá áll össze a többi idei konfliktus: a nyugat-európai acélexport jókora hányadának ultimátumszerű kiutasítása hagyományos amerikai piacáról, az egyre fenyegetőbb kereskedelmi háború az agrártermékek világpiacán, Ha ehhez még hozzávesszük, mióta sérelmezi Nyugat-Európa a saját gazdasági talpraállását is béklyózó roppant amerikai költségvetési deficiteket, a mesterségesen túlértékelt dollárt és a magasra srófolt kamatlábakat, teljessé válik a válságban egymás érdekein átgázolva tusa- kodó versenytársak összképe Amíg tartott a hosszú konjunktúra, a maihoz hasonló ellentéteket mosolyogva, kesztyűs kézzel lehetett elintézni. Most, amikor a tőkésvilág fél évszázada a legmélyebb és legtartósabb válságban vergődik, mindkét fél lehúzza a kesztyűt... Schmidt volt nyugatnémet kancellár valószínűleg minden nyugat-európai államférfi közös keserűségét öntötte szavakba a The New York Times- ban, amikor kifejtette, hogy a század második világgazdasági válsága, a pénzügyi rendszer összeomlása és katasztrofális arányú munkanélküliség fenyegeti a tokésvilágot. A fő felelősnek az Egyesült Államokat tartja, mert gazdasági lépéseinek megválasztásakor nem törődik következményeikkel a világ itöobi részére. A franciák most is a függetlenség oldaláról nézik a viszályt. Mitterrand elnök a minap sürgette az egész atlanti szövetség megreformálását és a szankciókra utalva figyelmeztette Washingtont, hogy Franciaország nem bocsátja alkuba szuverenitását, Mitterrand megjegyzése arra is rátapintott, hogy a vita mélyen a kelet—nyugati kapcsolatok kezelésének politikai kérdése áll és Shultz megbeszéléseinek egyik fő témája nyilván az új szovjet vezetés iránti nyugati politika összehangolása lesz. A kelet-nyugati kereskedelemben sokkal érdekeltebb nyugat-európaiak ig3'ekeznek mérsékelni Reagan élesen szovjetellenes vonalát, mint legutóbb Kohl kancellár Washingtonban, aki kívánatos nak nevezett egy szovjet—amerikai csúcstalálkozót. Katonai téren látszik legzavartalanabbnak az együttműködés az óceán két partja között, ám a harmónia sima felszíne alatt itt is alattomos sziklák rejlenek. Az európaiak hallgatólagos alkut kötöttek magukkal és az amerikaiakkal. Lényegében már beletörődtek a közép-hatótávolságú rakéták jövő évi telepítésébe és a velejáró kockázatba, hogy Nyugat-Európa potenciális veszélyeztetettsége, frontjellege még nagyobb lesz. Ha ők nem szorítják jobban megállapodás felé az amerikaiakat Genfben, cserébe viszont elvárják tőlük, hogy azok meg ne erőltessék a katonai költségvetések évi háromszázalékos növelését. Az új amerikai terv, a hagyományos fegyverzet költséges korszerűsítése körül látszólag teljes volt az egyet' tés a brüsszeli NATO-üléseken, de az európai államférfiakban itt is maradtak aggodalmak: az elektronika szép és meggyőző a fegyverkezésben is, de ha csak amerikai cégek gazdagodnak rajta... A körút egyes állomásain külön helyi problémák is várják Shulrzot. Az új spanyol kormány befagyasztotta az ország integrálását a NATO-ba és népszavazásra akarja bocsátani a tagság fenntartását. Anglia sérelmezi az ENSZ falklan- dl vitájában Argentína mellett leadott amerikai szavazatot és a CIA kapcsolatait az IRA-val. Shultznak lesz tehát mit hallania Európában, és legnehezebb feladata a megcsappant kölcsönös bizalom helyreállítása lesz.
