Nógrád. 1982. december (38. évfolyam. 282-306. szám)

1982-12-31 / 306. szám

Interjú Devcsics Miklóssal, a Nógrád megyei Tanács elnökével Ismét eltelt egy esztendő, amelynek mérle­gét az elkövetkező hetekben vonják meg a különböző kollektívák, gazdálkodó egysegek. Azzal az igénnyel, hegy szembesítsék az egy évvel korább;- :» született célkitűzéseket a té­nyekkel, levonják és hasznosítsák a hétköz­napok mankójának tapasztalatait. Az esz­tendő végén Devcsies Miklóssal, az MSZMP mpgyei végrehajtó bizottságának tagjával, a Nógrád megyei Tanács elnökével 1982. ta­nulságairól, azv elkövetkező év feladatairól beszélgettünk. — Már előzetesen is ne­héz évként emlegettük 1982-t. Visszatekintve rá: jogosak voltak-e aggályaink, s mi­ként ítéli meg a megye gazdaságának esztendős te­vékenységét, a bonyolultabb körülmények között? — Előre várható volt, hogy munkánk, életünk feltételei nem lesznek könnyebbek 1982-ben. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy miért volt ne­hezebb az elmúlt év a koráb­bitól, s ez miként éreztette hatását a megye gazdaságá­ban. Elsősorban a termelő­üzemekben mutatkoztak je­lei. Egyebek között mérsék­lődtek a piaci lehetőségek, csak a jobb minőségű, ol­csóbban előállított termékek állták a versenyt a világpia­con. Hosszú idő óta' először még néhány mezőgazdasági áru értékesítése is akadályok­ba ütközött Megnövekedtek a termelés költségei, az im­portanyagok hiánya jó né­hány vállalatnál okozott ki- sebb-nagyobb problémákat, s kevesebb jutott fejlesztések­re, az elhasználódott termelő­berendezések pótlására. Ezek a tényezők arra ösztönözték a megye vállalatait is, hogy új utakat, új megoldásokat ke­ressenek. A hatékonyság kö­vetelményei minden eddigi­nél jobban előtérbe kerültek. Jobban mérlegelték, hogy mit és mennyiért gyártsanak, ha­zai, vagy importalapanyagot használjanak-e fel, mindenütt megfogalmazódott a költségek csökkentésének igénye. E tö­rekvések nyomán az ipar ter­melése megyénkben 1982-ben megközelítőleg 2—3 százalék­kal — az országos átlagsat meghaladó mértékben — nö­vekedett Emelkedett a belső felhasználás aránya, míg az export, a korábbrvaí azonos szinten maradt, az értékesí­tés mér említett, szigorúbb feltételei miatt. Figyelmeztető azonban, hagy üzemeink nem egyformán reagáltak * kör­nyezet változásaira. Vannak egységek, mint a salgótarjáni üveggyárak, a ruhagyár, ahol a korábbi beruházásokat Jól hasznosították. S vannak üzemek, mint a Salgótarjáni Kohászati Üzemek, ahol a vi­lággazdasági válságból faka­dó nehézségeket aránylag jól vészelték át. De akadnak olyanok is, amelyek rosszul dolgoztak, alatta maradtak a vártnak, saját lehetőségeik­nek. — Hogyan dolgoztak 1982­ben mezőgazdasági üzeme­ink? — A tsz-ek, állami gazdasá­gok a zömmel kedvezőtlen adottságok ellenére Is jó évet bárnak. Kedvezően alakultak a terméseredmények. Búzából például húsz százalékkal több került a raktárakba, mint egy évvel, korábban. Gyarapodott a szarvasmarha-állomány, az egy tehénre jutó tejtermelés elérte az országos színvona­lat. Szélesedett a kiegészítő tevékenység, ami amellett, hogy hozzájárul a kiegyensú­lyozottabb gazdálkodáshoz, enyhített a helyenként mutat­kozó foglalkoztatási gondo­kon is. Természetes, hogy a termelőszövetkezetek adottsá­gai sokban eltérnek egymás­tól, s ez megmutatkozik a ho­zamokban, jövedelmezőségben is. Az azonban már kevésbé érthető, hogy azonos adottsá­gú gazdaságok eredményei­ben olykor miért nagy a kü­lönbség. örvendetesnek tar­tom, hogy vannak mezőgazda- sági üzemeink •—, mint pél­dául a nagybárkányi terme­lőszövetkezet, a pásztói Mát­raaljai' Állami Gazdaság —, amelyek lehetőségeidhez ké­pest hosszú éveken át sikere­sen gazdálkodnak. Viszont akadnak jó adottságú, s hosz- szabb ideje gyengélkedő üze­meink, ahol méltán várható el a gyorsabb fejlődés. — A megye építőiparát az idén is gyakran érte kri­tika. Érdemtelenül, avagy joggal? — Annyi bizonyos: az épí­tőipari szervezetek a tervezett célokat teljesítik, az ipari, mezőgazdasági és tanácsi be­ruházásokat egyaránt megva­lósították. Az átlagosnál si­keresebben gazdálkodott a Nógrád megyei Tanácsi Épí­tőipari Vállalat a Salgótarjá­ni Tervező és Építőipari Szö­vetkezet. Viszont értékelhető, hogy a beruházások csökke­nésével nem jár együtt a be­ruházás szúrni* alának emel­kedése. Gyakran az építőipari szervezetek késedelme miatt növekednek a kivitelepés költ­ségei, s ezen feltétlenül vál­toztató» szükséges. ——* A vtRpfsÉok kiftho- nek élni az áj lebeWségek- kst, mint pädial a Xfcrvál- laBuxtomk, gasdasád bmd- kakfefiMécek alapítóm. 10- 1 yenek az vaui kapcsolatos tapasztalatok? — MlTxfhánm ágazatra jel" lemaőek ezek a törekvések, s nem kevés vitával járnak együtt. A dolog lényege: az erőforrásokat több csatornán keresztül kell mozgásba hoz­ni, lehetővé tenni, hogy, akik többet szeretnének vállalni, azok többet dolgozhassanak, s ebből fakadóan jövedelmük is nagyobb legyen. Az a törek­vés, hogy ezek a vállalkozási formák a gazdasági tevékeny­ség egészét szolgálják! Mert egyértelmű: a szervezett, nagyüzemi munkát aligha he­lyettesíthetik, azt csak kiegé­szíthetik. Felvetődik a kér­dés, vajon az e formákban résztvevők milyen jövedelem­hez juthassanak? Ezt elsősor­ban a teljesítményük, a vég­zett munka, az előállított ter­mék szükségessége, gazdasá­gossága határozza meg, s per­sze, a munkáért járó bérnek ösztönözni kell. A válla­latok legfontosabb feladata, hogy céljaik érdekében jól in­tegrálják ezeket a formákat, állítsák a hatékonyság növe­lésének szolgálatába. — Az elmúlt esztendőben a megszokottnál sűrűbben került szóba az energia, a takarékosság. Sikerült-e ezen a területen a kívánal­maknak megfelelni? — Ügy vélem, kedvezőek a törekvések meglevő energia­erőforrásaink jobb hasznosí­tására, a fajlagos energiafel­használás csökkentésére. Pél­daként említhetem az üveg­ipar energiaracionalizálási programját, a szécsényi ter­melőszövetkezet biogáztelepét, a közintézményekben az olaj­tüzelés folyamatos megszün­tetését. A szénhidrogének — főként az olaj — felhasználá­sának mérséklése továbbra is fontos feladat. A szén „érté­kének” növekedése nagyobb felelősséget jelent a Nógrádi Szénbányáknál, amely az el­múlt évben terven felül is adott szenet a népgazdaság­nak, s további fejlődése indo­kolt. Ami a kérdés másik fe­lét illeti: Sajnos a takarékos­ság még mindig nem minde­nütt vált általánossá. Sok még a lehetőség a hulladékanyagok felhasználására, a munkaerő­vel való ésszerűbb gazdálko­dásra. Ez mind összefügg a szervezéssel, a gazdaságirá­nyítók szemléletével. — MflcdbstJnS: azt, bogy a vállai at i eredmények egy­ben minősítik a vállalat irányítóinak munkáját? — Igen. A felsorolt példák is igazolják, hogy azokon a helyeken képesek eredménye­sen, hatékonyan gazdálkodni, ahol a vezetés színvonala is jó, vagy javult. Ahol felianer- ték, hogy a fejlődés kulcsa a mind«) piacon biztonságosan értékesíthető termék, a piac igényeit szem előtt tartó ter­mékszerkezet, az önköltség csökkentése, a minőség Javítá­sa. Ahol a vezetők kezdemé­nyeznek. ésszerű kockázatot vállalnak. Ezeken a helyeken a negatív hatásokat gyorsan és kevés Bökkenővel küszöbölték ki, ruga'masas alkalmazkod­tak a körülményekhez. Az el­következő időszakban ez a vezetői magatartási forma szükséges ahhoz, hogy javul­jon a népgazdasági egyen­súly, az ország fizetőképessé­ge. Érzékelhető tehát, hogy milyen jelentős a tartalék a vezetésben! — A megyei pártbizott­ság a közelmúltban értékel­te a pártkongresszus és a megyei pártcríekezlet hatá­rozatainak végrehajtását. El­ismerően szóltak a taná­csoknak az életkörülmények javítása érdekében kifejtett erőfeszítéseiről. Hallhatnánk ezekről részletesebben? — Középtávú tervünkben alapvető feladatként fogal­maztuk meg a lakosság alap­ellátásának javítását, a tele­pülések népességmegtartó sze­repének: növelését, a telepü­léshálózat arányos fejlesztését Annak ellenére, hogy a nehe­zebb gazdasági körülmények miatt a tanácsok .pénzügyi le­hetőségei is mérséklődtek, az ötödik ötéves terv első két esztendejére kitűzött célok túlnyomórészt teljesültek. Ez egyben pénzügyi és mennyisé­gi teljesítést is jelent Ko­rábban ebben az időszakban gondot jelentett a megelőző tervciklusból áthúzódó beru­házások befejezése, ami miatt az’új célok közül néhány el­maradt, de az elmúlt két évet ez nem jellemezte. Az elmúlt esztendőben megkü­lönböztetett társadalmi fel­adatként kezeltük a lakásellá- tast. az ivóvíz biztosítása, az oktatás, az egészségügy felté­teleinek javítását Megközelítő­leg 1500- ú j otthon ba költő zhet- tek be megyénkben 1982-ben, elkészült 375 óvodai férőhely, hat törpe vízmű, folytatódott a kórházak rekonstrukciója és sorolhatnám tovább . . . — A lakásgazdálkodás 1982-beo' a figyelem közép­pontjába került ... — Jelentősnek tartom, hogy eddig az ötéves terv fő célki­tűzéseinek megfelelően fejlő­dött a megye. Hadd említsem példának, hogy a két év alatt megépült a tervciklusra elő­irányzott lakások negyven százaléka. Legalább il£en fon­tos, hogy a közelmúltban — a már közismert — új lakás­gazdálkodási intézkedések születtek. Ezektől egy igazsá­gosabb lakáselosztási gya­korlatot várónk, s hogy a sa­ját erőforrásokat jobban e fontos társadalompolitikai célkitűzés szolgálatába állít­juk. Megnövekedett a taná­csok felelőssége e területen is, jó, telekpolitikával kell biztosítaniuk a magánerős építkezések feltételeit. A megyei tanács ennek érdeké­ben jelentős döntéseket ho­zott, erőforrásokat csoportosí­tott át Eddig terven felöl hvBzoobétmftlíó forintot biz­tosítottunk telkek kialakításá­ra a közművesítésre, a me­gye településein. Arról Is döntés született, hogy az épí­tési telkek értékesítése során elsőbbséget élveznek azok, akik állami lakást adnak le, valamint a nagycsaládosok, a fiatal házasok. A vállalatok szerepe ugyancsak megnö­vekszik dolgozóik lakáshoz juttatásában, szakembereik letelepítésében. Jó példákkal találkozni máris többek kö­zött a Nógrádi Szénbányák­nál, az endrefalvi termelőszö­vetkezetben. Természetesen az egyén felelőssége is nagyobb, hogy anyagi erőit elsősorban a család lakáshoz jutására összpontosítsa. — Ugyancsak fontos tár­sadalompolitikai program az oktatás feltételeinek ja­vítása, amit a demográfiai hullám különösen indokolt­tá tesz. Milyennek Ítéli meg a megye általános iskolái­nak helyzetét? — Véleményem szerint ma az általános iskolai oktatás feltételei Nógrád megyében elfogadhatóak. A korábbi tervciklus előrelátó fejleszté­seinek köszönhető, hogy a megnövekedett létszámú gyer­Űj lakásokkal, közintézményekkel gazdagodott Nagybátony az elmúlt években. (Kulcsár József felvétele) mekkorosztályok iskolai el­helyezése megoldott Ez ak­kor is igaz,, ha tudjuk: van­nak lakótelepek, községek, ahol az iskolák zsúfoltabbak, vagy esetleg a diákoknak né­hány kilométert utazniuk is kell az iskoláig. Néhány he­lyen ezek az intézmények nem rendelkeznek tornateremmel, szertárakkal, amin az elkö­vetkező időszakban szeretnénk változtatni. A demográfiai hullám okozta gondokat nem­csak új létesítményekkel le­het megoldani. Az élet e területén is tudatosabban kell hasznosítani meglevő le­hetőségeinket, több célra, így oktatásra is. S attól sem sza­bad idegenkedni, hogy ahol a problémák másként nem or­vosolhatók, áttérjenek a vál­tott műszakos tanításra. — Jelentős erőforrások Jutnak az egészségügy fej­lesztésére ebben az ötéves tervben. Miként teljesülnek ezek a célok? — Az egészségügy feltéte­leinek javítása elsőbbséget él­veznek. Ezért, ha a tanácsok pénzügyi lehetőségei kisebbek is, e területen nincs korláta, zás. Számos intézkedés szüle­tett az egészségügyi és a szo­ciális gondoskodás területén. Csaknem teljessé vált az ösz- szevont napi általános orvosi ügyelet. Növekedett a szakor­vosi rendelés aránya. Figye- lemreméltóan emelkedtek az alacsony jövedelműek és nyugdíjjal nem rendelkezők szociális segélyezésére fordít­ható összegek. Az időskMaiak­ról való gondoskodás új for­máit vezettük be, g ehhez gyümölcsöző együttműködés alakult ki a tanácsok, a KISZ, a szakszervezet és a Vörös- kereszt szervezetei között. Az új évben tovább épül a ludány- halászi szociális otthon, folyta­tódik a balassagyarmati és megkezdődik a pásztói kórház rekonstrukciója, bővül a balas­sagyarmati szociális otthon. Kiemelten kezeljük egészség­ügyi intézményeink felszerelé­sét korszerű műszerekkel. — V«aaMiJk a lakom*; k*zér«rtét, «ínte óráról. órára befolyásoló dolgok, mint például az egészséges ivóvia-, vagy a kereskedel­mi ellátás. Sikerült-e az el­múlt esztendőben megnyug­tatóbb helyzetet teremteni? — Az egészséges ivóviz biz­tosítása a megye településein régi gond. Most úgy tűnik, a VI. ötéves tervben sok prob­léma oldódik meg. Balassa­gyarmat lakói például már nyugodtan nyithatják meg a vízcsapokat. Hat településen új törpe vízmű készül el, s vár­hatóan a tervciklusban az elő­irányzaton felül újabb két- három települést sikerül be­kapcsolni a vezetékes ivóvíz- ellátásba. Ami a kereskedel­mi ellátást illeti, többnyire kedvezőek a tapasztalatok, a néhány átmeneti gond elléné- re is kiegyensúlyozott volt az ellátás különösen az élelmi­szercikkekből. Tovább gyara­podott a kereskedelmi hálózat, s ez 1983-ban is folytatódik. Salgótarjánban és Pásztón ke­reskedelmi és szolgáltató léte­sítmények épülnek, Balassa­gyarmaton befejeződik az ABC-áruház kivitelezése. A kereskedelmi ellátást fontos politikai kérdésként tartjuk számon a továbbiakban is. — A megye jövő év! fej­lesztési tervét januárban vi­tatja meg a megyei tanács. A már említettek mellett várhatóan milyen feladato­kat kell a helyi tanácsok­nak megoldaniuk? — A legfontosabb tennivaló, hogy a középtávú tervben megfogalmazott célkitűzése­ket váltsuk valóra. Várhatóan 1983-ban megközelítőleg 1300 lakás megépítésével számo­lunk, folyamatban lesz 23—3C általános iskolai tanterem ki­vitelezése. Komoly feladatot jelent Pásztó és Romhány nagyközségek gázvezeték-há­lózatának építése, előrelátha­tólag befejeződik a nyugat­nógrádi térségi vízmű kivite­lezése. Az új beruházások mellett azonban legalább eny- nyire fontos a meglevő lehe­tőségeink jobb hasznosítása, s ezt nem lehet eléggé bangs*-" lyozni! / — Az elmúlt esztendők­ben nagy erőt jelentett a települések gyarapításában a társadalmi összefogás. A megyék között sorrendben, az egy főre jutó társadalmi munka értékét tekintve, Nógrád a harmadik helyre került. Tavaly is tapasztal­ható volt ez a készség? — A lakosság a munkahe­lyi közösségek aktívan vették ki részüket a tanácsi felada­tok megoldásából. Az elmúlt évben például több mint 300 millió forint értékű közhasz­nú munkát végeztek, s ennek jelentős része mérsékli a ta­nácsok költségvetési terheit. A társadalmi munka szervezé­séből derekasan kivették ré­szüket a HNF helyi bizottsá­gai, tevékenységüket elismerés illeti. Dicséretes példája az összefogásnak a nagybátonyi óvoda, a sok új játszótér, jár­da, park. Ügy ítélem meg, hogy ha a tanácsok döntéseik előkészítésében, meghozatalá­ban szélesítik a demokratiz­must, sikerül megértetni és elfogadtatni a lakossággal a helyi célokat és okosan rang­sorolni, ez egyben a végre-' hajtásra is mozgósít. A tár­sadalmi munkák révén jó né­hány településen sikerült ter­ven felül, jogos igényt kielé­gíteni. Gazdasági haszna mel­lett figyelemre méltó ezeknek az akcióknak a közösséget formáló, a kollektivizmus ér­irését erősítő hatása is. A me­gyei tanács sajátos eszközei­vel igyekszik ezt pezsdfteni.' Pályázatot írtunk ki például lakásépítésre, s azokra a he­lyekre biztosítottunk össze-’ get, ahol saját erőforrásból is tesznek melléje, s jövőre ezt tervezzük például az utak korszerűsítésére szánt pénz­zel is. A korábbinál nagyobb méreteket öltött társadalmi összefogásnak áronban még mindig látjuk tartalékait, és elsősorban a gazdálkodó egy- ségek fokozottabb résztvételé-' vei számolunk. Azt várjuk, hogy. a kiemelt társadalompo­litikai feladataink megváló-' «ftása során támogassák a la-' kásépítést, váljék közös ügy- gyé például a köztisztaság, a környezetvédelem. Jelentős tennivalók hárulnak a válla­latokra a légszennyezés mér­séklésében, a föld védelmé-' ben, a környezeti' kultúra ja-' vitásában, az élővizek tiszta­ságának megőrzésében. — Az előttünk álló esz­tendő szintén a „nehéz” jel­zőt viseli. Mik azok a té­nyezők, amelyek az előttünk álló feladatok megvalósítá­sára reményt adnak? — Mindenekelőtt a mögöt­tünk álló évek, amelyek alatt az MSZMP következetes po­litikájának eredményeként a legnehezebb időszakokban is sikerült feladatainkat megol­dani. A megye lakossága bí­zik a párt politikájában, el­fogadja célkitűzéseit és cse­lekvőén vesz részt azok való­ra váltásában. Fejlődésünk kulcsa továbbra is a becsüle­teden, jól végzett munka. A megye ipari, mezőgazdasági üzemeinek, intézményeinek kollektívái eddig is bebizo­nyították, hogy nehéz helyzet­ben is helytállnak, képesek megfelelni a megnövekedett feladatoknak. Nyugodt belpo­litikai légkörben végezhetik napi munkájukat, értékelik, hogy a nemzetköz^ helyzet, a világgazdaság számunkra hát­rányos jelenségei közepette, lehetőségeink szerint is őriz­zük életszínvonalunk vívmá­nyait. Ez a következetes mun­ka az egészséges optimizmus fejlődésük biztosítéka. Arra biztosíték, hogy az elkövetke­ző időszakban is folyamatosan haladjon megyénkben a párt XII. kongresszusának határo­zataiból, a népgazdaság VI. ötéves tervéből adódó helyi feladatok végrehajtása. Sze­retném az alkalmat megra­gadni, hogy a megye párt és tanácsi testületéi nevében megköszöntem a megye lakos­ságának elmúlt évi áldozatos munkáját, s eredményekben gazdag, boldog új esztendőt kívánjak — fejezte be a be­szélgetést Dfvesics Miklós. M. Szabó Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents