Nógrád. 1982. december (38. évfolyam. 282-306. szám)
1982-12-03 / 284. szám
L E un E n (Folytatás az t. oldalról) Az 1983. évi terv az 198?. évi várható teljesítés százalékban nemzeti jövedelem belföldi felhasználás ipari termelés országos építés-szerelés mezőgazdasági termékek termelése egy lakosra jutó reáljövedelem lakossági fogyasztás 100,5—101,0 96.0— 97,0 101,0—102,0 97.0— 98Í0 101,0—102,0 98.0— 98,5 99.0— 99,5 A szocialista szektor beruházásaira 170—172 milliárd forintot lehet fordítani. Céljaink elérése megköveteli a termelés hatékonyságának eddiginél erőteljesebb növelését, a műszaki fejlesztés gyorsítását^ a költséggazdálkodás javítását, az export fokozását, összetételének átalakítását, az alacsony hatékonyságú és a nem gazdaságos tevékenység visszaszorítását Népgazdasági érdek a behozatal gazdaságos helyettesítése, az importigények mérséklése, a fajlagos anyag- és energiafelhasználás, valamint a készletgazdálkodás javítása. A termelés ott növekedjék dinamikusan, ahol ez a hatékonysági követelményekkel összhangban az egyensúlyi helyzet javítását szolgálja. 2. Az ipar — különösen a gép-, a vegyi- és a könnyűipar — jelentősen fokozza a nemzetközi piacokon gazdaságosan értékesíthető termékek előállítását. Alkatrészekből, részegységekből, valamint fogyasztási cikkekből bővüljön a nem rubelelszámolású behozatalt helyettesítő termelés. A takarékosabb anyagfelhasználást és a technológia korszerűsítését szolgáló programok és intézkedések eredményes végrehajtásával mérsékelni kell a termelési ráfordításokat. Folytatni kell az ipar szervezeti rendszerének korszerűsítését, a vállalati irányítás, vezetés továbbfejlesztését, a vállalat- közi kapcsolatok javítását. Az építőipar a mérséklődő keresletet jobb minőségű munkával mind teljesebben elégítse ki. Az építő szervezetek nagyobb arányban végezzenek fenntartási és lakossági építési munkákat A kereslethez rugalmasan, szakmai átképzéssel, jobb munkaszervezéssel alkalmazkodjanak. A gazdái-* í kodási feltételeket úgy kell ]' módosítani, hogy ezek a vál- ’ lalatok teljesítményeik növelésére, fegyelmezett, jó minőségű munkára késztessék. Meg kell gátolni az építési áraik indokolatlan emelését. A mezőgazdasági termelés biztosítsa a kiegyensúlyozott belföldi ellátást és a kivitel , bővítését. Tovább kell emelni a hozamokat, javítani a hatékonyságot. A gabona vetésterületét növelni kell. A cukorrépa, az olajos magvak és a zöldség termelése jobban igazodjék a piac igényeihez, a feldolgozóipari kapacitásokhoz. Az állattenyésztésben javítani kell a takarmányhasz- , nosítást. Növelni kell a szarvasmarha-állományt és a sertéshústermelést. A mezőgazdasági üzemek kiegészítő tevékenysége és a háztáji termelés az igényekkel összhangban bővüljön. Javuljon a mezőgazdasági termelés, a feldolgozás és a forgalmazás összehangoltsága. A betakarítás, a felvásárlás szervezettségének javításával, a tároló- és feldolgozókapacitások jobb kihasználásával csökkenteni kell a veszteségeket Az áru- és személyszállítási feladatokat az egyes szállítási ágak közötti munkamegosztás javításával szervezettebben kell ellátni. A korszerű szállítási módok, technológiák alkalmazásával javuljon az energiafelhasználás, a kapacitások kihasználása. Fokozott figyelmet kell fordítani a személyszállítás feltételeinek javítására. 3. A népgazdaság energiafelhasználása 1983-ban nem, vagy csak kismértékben növekedhet. Ezért meg kell gyorsítani az energiagazdálkodási és -racionalizálási program végrehajtását. Fokozni kell a hazai földgáztermelést, a szón- és kőolaj- termelés érje el az idei szintet. A Paksi Atomerőműben kezdődjék meg a villamos- energia-termelés. 4. A rendelkezésre álló beruházási összegeket elsősorban a már megkezdett munkálatok folytatására, s azok mielőbbi befejezésére kell fordítani. Előnyben kell részesíteni a műszaki fejlesztést elősegítő, az anyag- és energiafelhasználást javító, az exportot növelő és az import- megtakarító beruházásokat. Üj állami nagyberuházás nem kezdhető. Be kell fejezni a Dunai Vasmű konverteres acélművének építését, a magyar—szovjet földgázvezeték III. szakaszát, a Ferihegyi repülőtér-bővítés ütemét és a Székesfehérvári Könnyűfémmű fejlesztését. 5. A külkereskedelmi munka hatékonyságának, aktivitásáriak fokozásával, új piacok feltárásával elő keli segíteni az áruforgalmi egyenleg erőteljes javítását. A kiviteli dinamikusan keli növelni, a behozatal bővítésére nincs lehetőség. Nagyobb figyelmet kell fordítani a kivitel ösz- szetételének javítására, a piaci feltételekhez való rugalmas alkalmazkodásra, a beszerzés és az értékesítés megfelelő ütemezésére, a termelő- és a külkereskedelmi vállalatok együttműködésének erősítésére. A szocialista országokkal — mindenekelőtt a Szovjetunióval és a KGST többi tagorKétmiílió munkanélküli az NSZK-ban Több. mint negyedszázad óta első ízben emelkedett kétmillió fölé, a hivatalos adatok szerint 2 040 000 főre a munkanélküliek száma az NSZK-ban. Mint a szövetségi munkaügyi hivatal csütörtökön közzétett legújabb jelentéséből kiderül, a munkanélküliek száma az előző hónaphoz képest novemberben 118 000 fővel (6 százalékkal) nőtt, s ezzel arányuk a munkaképes lakosság között elérte a 8,4 százalékot. Utoljára t955-ben volt . hasonlóan ma- jtas az állástalanok száma az NSZK-ban. (MTI) November 24-én, a Genfitóra néző ősi kastélyban a svájci vendéglátók pompás vacsorát rendeztek az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény értekezletén résztvevő miniszterek tiszteletére. Az angol rövidítés nyomán GATT néven ismert szervezet konferenciájának ez az estebéd volt az egyetlen kézzelfogható eredménye. Amikor többszörös halasztás után november 29-re virradóra végre megszületett a kompromisszumos záróközlemény, az a kereskedelem szabadságáról szóló általános óhajok mellett semmi olyat nem tartalmazott, ami .megváltoztatná a nemzetközi kereskedelem jelenlegi, kedvezőtlen légkörét. Ezt önmagában véve aligha lehet csodálni. A világ gazdasági helyzete egyáltalában nem kedvező a GATT alapelveinek érvényesítése szempontjából. Az egyes résztvevőknek — és mindenekelőtt talán a Közös Piac országainak — olyan húsba vágó érdekekről kellett volna lemondaniok egy tényleges és hatásos megállapodás érdekében, ami eleve elképzelhetetlen volt. ALOM ÉS VALÓSÁG Hogy miről van szó, azt leginkább úgy lehet érzékelNÓGRÁD - 1982. december 3„ péntek szágávai — a tervszerű gazdasági együttműködés fokozására, a kooperációk gyorsabb kibontakoztatására, az áruforgalom bővítésére kell törekedni. A fejlődő országokkal is szélesíteni kell a gazdasági együttműködést. A fejlett tőkésországokkal a kölcsönös előnyök alapján kell tovább bővíteni a gazdasági kapcsolatokat. 6. A szabályozó rendszer egyes elemeit úgy keli módosítani, hogy azok fokozottabban késztessenek alapvető gazdasági céljaink elérésére. A vállalati jövedelmek a gazdasági eredményekkel, a keresetek a teljesítményekkel legyenek jobb összhangban. Az intézkedések teremtsenek kedvezőbb feltételeket a külgazdasági egyensúly javításában nagyobb feladatokat vállaló és megoldó gazdálkodó szervezetek, kollektívák számára. 7. Az állami költségvetés kiadása: a bevételeknél kisebb mértékben emelkedjenek. A költségvetési gazdálkodásban szigorú takarékosságot kel! érvényesíteni. 8. A Központi Bizottság elsőrendű fontosságú feladatnak tartja a vásárlóerő és az árualap összhangjának folyamatos biztosítását, a kiegyensúlyozott áruellátást, a szolgáltatások javítását. A kereskedelmi és a termelőszervezetek jobb együttműködéssel, a kereslethez való rugalmasabb alkalmazkodással javítsák az áruválasztékot. A munkások és alkalmazottak, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben dolgozók átlagkeresete 3,5— 3,8 százalékkal növekedhet. Az államigazgatási és a társadalmi szervek országos, valamint megyei központjaiban a keresetnövekedés 2 százalékát kiadásaik megtakarításából kell fedezni. A pénzbeli és természetbeni juttatások reálértékben 1,5—2 százalékkal növekszenek. Az arányosabb teherviselés érdekében 1983. január 1-től a nyugdíjjárulékot a 7000 forint feletti Réteseti kategóriákban növelni szükséges. Az idei áremelések áthúzódó hatása, a motorbenzin árának a közeli napokban szükségessé váló emelése, a már bejelentett lakbérrendezés, valamint az utazási kedvezmények szűkítése 1983-ban együttesen 5 százalékos fogyasztási árszínvonal emelkedést tesz ki. A szabadáras termékek árainak várható emelkedése további mintegy 2,5 százalékkal növeli az árszintet. A Központi Bizottságnak az az álláspontja, hogy mindent, ami rajtunk múlik — elsősorban a terv előirányzatainak telj esi tésével — meg kell tenni azért, hogy 1983-ban ne kerüljön sor alapvető fogyasztási és szolGATT tetni, ha visszanyúlunk a GATT születéséhez. Ezt a szervezetet 1947 őszén hozták létre. Nyolcvannyolc tagja van — a szocialista országok közül Magyarország, Lengyel- ország, Csehszlovákia és Románia A GATT voltaképpen négy alapelven nyugszik: 1. A nemzetközi kereskedelemben általánosan biztosítani kell a legnagyobb kedvezmény elvét. Magyarán: nincs kivételezés. 2. A behozatalt csupán vámokkal lehet korlátozni és azokat általában fokozatosan csökkenteni kell. 3. Tilos ezen kívül a behozatali és kiviteli korlátozás. Kivéve akkor, ha egy ország fizetési mérlegének egyensúlyba hozása érdekében korlátozzák a behozatalt. 4. Tilos a diszkrimináció. Nem lehet az egyik külkereskedelmi partnert a másikkal szemben mesterségesen kedvezőtlenebb helyzetbe hozni. Már az alapelvek puszta felsorolása felér egy vallomással. A GATT célja: törekedni egy olyan szabadkereskedelmi álom megvalósítására, amelynek a modem világ külkereskedelmi gyakorlata következetesen ellentmond. Ezek az ellentmondások egyáltalában nem újak. Az Egyesült Államok, mint a legerőHatvanéves a Szovjetunió gáltatási javakat érintő központi áremelésre. A Központi Bizottság a nehezebb körülmények közepette is szükségesnek tart szociálpolitikai intézkedéseket: — 1983. július 1-töl emelni kell a kétgyermekes és az eddig jogosult egygyermekes családi pótlékát; az egygyermekeseknél — a gyermek 6 éves koráig — családi-pótlék kerüljön bevezetésre; — 1983. szeptember 1-ével emelkedjék a legalacsonyabb nyugdíjjal rendelkezők ellátmánya; — az arra rászoruló, egyedülálló, idős, alacsony jövedelműek segítése érdekében növelni kell a tanácsok szociális segélykeretét. Az életkörülmények javítását szolgálja, hogy 1983-ban felépül 75—77 ezer lakás, felújítanak 19—20 ezer állami bérlakást, további 13—14 ezret ped'g korszerűsítenek. Elkészül 1200 általános iskolai osztályterem, 9000 óvodai, 2200 bölcsődei hely és 1000 gyógyintézeti ágy létesül. * Az 1983. évi népgazdasági terv eredményes megvalósítása, az állami költségvetés teljesítése nagy követelményeket támaszt az irányítás és a végrehajtás minden szintjén. Alapvető követelmény a változó feltételekhez való gyors és rugalmas alkalmazkodás, a gazdálkodás színvonalának emelése. A vállalatok, a szövetkezetek és a tanácsok készítsék el és véglegesítsék saját éves terveiket, s azok legyenek összhangban a népgazdaság követelményeivel és teljes mértékben használják ki adottságaikat, lehetőségeiket. Az 1983. évi terv válóra váltása jelentős és összehangolt erőfeszítéseket kíván; megköveteli az állami, párt- és társadalmi szervek egységes cselekvését. Anyagilag és erkölcsileg azokat a kollektívákat kell támogatni, amelyek lehetőségeik, tartalékaik jobb kihasználásával aktívan, kezdeményezően vállalkoznak á feladatok megoldására. Az agitáció és a propaganda, a sajtó, a televízió, a rádió segítse elő, hogy a közvélemény megismerje és támogassa a terv céljait. Kapjon nagyobb nyilvánosságot és megbecsülést a helytállás, az alkotó, kezdeményező munka. A Központi Bizottság felhívja a pártszervezeteket, a kommunistákat, a társadalmi és tömegszervezeteket, egész népünket, hogy tegyen meg mindent a szocialista építőmunka töretlen folytatásáért, a jövő évi terv teljesítéséért. (MTI) Kijev: a 60 Ukránok, oroszok, beloruszok, közös történelme — Kijev ezerötszáz évét összegezték így az idén, az évforduló esztendejében. Ukránok, oroszok, beloruszok élnek itt ma is — szovjet emberek. 1500 év tiszteletet parancsoló tör- ténelmi idő, de ennek a városnak a kiteljesedésében jelentős szerep jutott égy jóval rövidebb időszaknak, az elmúlt 60 évnek is. Nem egyszerűen persze: amikor 60 évvel ezelőtt Ukrajna a Szovjetunió egyik alapító tagköztársasága lett, senki sem sejtette, hogy csak drámai megszakításokkal folytatható mindaz, ami akkor megkezdődött. A történelmi (szövetségi) államalapítás nem vetett véget a viszontagságoknak. A rengeteg feladat egy részét megoldották ugyan, de jött a második világháború, a fasiszta megszállás. Ma több mint 50 millióan élnek Ukrajnában, s a családok többsége számára na- gyonis közeli múlt mindaz ami akkor történt. A német megszállók ötmillió polgári lakost gyilkoltak meg, 714 várost és csaknem 30 ezer faí- vat romboltak le, s 10 millió volt a hajléktalanok száma. 1945-btn megint mindent élőről kellett kezdeni. Ukrajna — ki tudja hányadszor — talpraállt. A kijeviek, a romok és a pusztulás helyén ismét életet teremtettek, híven az ősökhöz, akiket egyre többször idéztek. Ki.i herceget, a városalapítót, Oleg fejedelmet, az első történelmileg „bejegyzett” uralkodót. aki a legenda szerint 1100 évvel ezelőtt először használta „az orosz városok anyja” elnevezést. A kései utódok, amint erre is jutott az energiából és a pénzből, helyreállították mindazokat az emlékeket, amelyek az aranykort, Bölcs Jaroszláv korát megőrizték. (Bölcs Jaroszláv uralkodása Idején, az évezred elején a kijevi Oroszország már nevezetes politikai, társadalmi, kulturális központ volt, 100 ezer lakossal, lüktető élettel, amihez képest — korabeli feljegyzések szerint — a huszonötezsres Párizs unalmas porfészek volt.) Kijev ma egy csaknem 270 milliós állam harmadik legjelentősebb városa. Az aranykor — amelyet hanyatlás, majd újabb fellendülés, soksok hányattatást követett — ott él a mai emlékezetben. Az ősi aranykapu, a Szoíija székesegyház, a Pecserszkaja Lavra, (a barlangkolostor) eredeti szépségében helyreállítva idézi fel ezt a kort, történészek, régészek, építőművészek munkáját dicsérve. és az 1500 A kései utódok büszkék tőr* ténelmükre. De az is vallják, hogy mindez legfeljebb „az egyik legősibb múltú város” kitüntető címére jogosítaná Kijevet. Ami ennél több, ami a szovjet városok közötti rangsorban a harmadik helyet „hozta” az mind az elmúlt évtizedek eredménye. Benne foglaltatik, hogy ma az Ukrán SZSZK adja a szovjet vasérc minden második tonnáját, minden harmadik tonna szenet, minden hetedik köbméter gázt, a Szovjetunió összgabonatermésének több mint egyhatodát. Kijev több mint ezer vállalata a világ 109 országába exportálja termékeit. Kijev ma korszerű nagyváros. Az építészek paradicsoma — mondják, utalva arra, milyen felemelő és óriási munka volt a régi negyedek helyreállítása, párhuzamosán az új városkép kialakításával. Az idén, készülve a két évfordulóra különösen sok gondot fordítottak a város fő tereinek, utcáinak, csinosítására, új metróvonalakat, utakat adtak át. Kijevben ma húszpercenként készül el egy-egy új lakás, de a város vezetői méeis panaszkodnak- «■* évente átadott 1 millió ezer négyzetméter új lakóterület nem tudia követni a lakosság növekedését. A szakemberek csak 1990-re számoltak 2 milliós lélekszámmal, ez azonban 15 évvel korábban bekövetkezett, s a kijeviek száma ma már 340 ezerrel meg is haladja ezt. Hogy mégse le- gven zsúfoltság, arra tervezők, építők és mamik a lakosok vigyáznak. A Dnyeper két partján fekvő város soha nem a zöldterület rovására terjeszkedik: ma 780 négyzetkilométer összterületének kétharmada park, vagy erdő, s ezt az arányt mindenképpen tartják Minden úiabb beépítés mellett kötelező új parkot is létesíteni. (Ez év májusában, az 1500 évforduló alkalmából rendezett ünnepségek tiszteletére még több növényt, 37 ezer fát, 340 ezer díszcserjét, 10 millió to virágot ültettek a parkokba). Akkor, a májusi háromnapos ünnepségsorozaton az 1500 év történelmének felidézésekor sok szó esett a legutóbbi hat évtizedről. Most, a Szovjetunió megalakulásának évfordulója közeledtével Uk- iajnáról — vagy akár Oroszországról — szólva sokat emlegetik Kiiev másfél évezredes múlt:ót. a kettő. — a kezdetig visszanyúló és a napjainkat közvetlenül érintő így, együtt egymást kiegészítve válik teljes egésszé. Szászi Júlia finálé Genfben sebb tőkésország, egyfelől lobogtatja a szabadkereskedelem zászlaját — másrészt azonban megengedhetetlen korlátokat állít a termelékenyebb konkurrensek, például Japán és bizonyos esetekben a Közös Piac termékeinek behozatala elé. Japán exportoffenzívát folytat —, de raf- finált módszerekkel őrzi belső piacait. A Közös Piac országai egész sor olyan korlátozó intézkedést vezettek be, amelyek ellentétesek a GATT rendelkezéseivel. A szegényebb fejlődő országok felróják az ipari országoknak, hogy mesterségesen lenyomják a nyersanyagárakat és a lehetőség szerint elzárják piacaikat a fejlődő országokból származó export előtt. MAKACS VÄLSÄG Ezek az ellentétek léteznek 1973-ban is, amikor utoljára hívták össze a ' tagországok kereskedelmi minisztereit. Akkoriban hat évig tartó kereskedelmi tárgyalássorozat követte ezt a tanácskozást, és számos, a GATT szellemét tükröző, a kereskedelem szabadságát erősítő és a megkülönböztetést nehezítő megállapodás született. Kiderült azonban, hogy más dolog a nemzetközi konferencia — és ismét más a nemzetközi élet valósága. A világ külkereskedelmi forgalmának növekedése 1973-hoz képest az általánossá vált krízis következtében nagyon lelassult. Akkor a fejlett ipari országok külkereskedelmi forgalma még körülbelül évi 12 százalékkal emelkedett, az olajat nem termelő fejlődő országoké pedig 8,5 százalékkal. Azóta ez a növekedési ütem a fejlett ipari országok esetében (elsősorban a makacs tőkésrecesszió következtében) 0,2 százalék alá csúszott. Az olajat nem termelő fejlődő országok esetében is a felére, mintegy 4 százalékra csökkent. MINDENKI ELADÓ A gazdasági visszaesés következtében tehát a piac ösz- szeszűkült. Mindenki eladni akar — és nem vásárolni. Ennek következtében a korábban is meglevő protekcionista hajlam jóformán minden államcsoport esetében tovább erősödött. Kiszámították, hogy a legutóbbi évben a GATT által eredetileg tiltott diszkriminációs, megkülönböztető módszerek 60 milliárd dollár értékű export megvalósítását akadályozták meg. A mostani GATT-értekezle- ten is kiderült, hogy a legnagyobb nyomás a vezető tőkés integrációs szervezetre, a Közös Piacra nehezedik. Ennek egész rendtartása szinte termeli a külkereskedelmi megkülönböztetés különböző típusait. Különösen érzékeny pont a mezőgazdasági termékek kereskedelmét gátló diszkriminációk megszüntetése. A fő támadást ezen a GATT-értekezleten is a hatalmas mezőgazdasági kivitelt lebonyolító Egyesült Államok intézte. Nem kétséges azonban, hogy minden mezőgazdasági exportőr állam — így Magyarország — számára is elsőrendű fontosságú lenne a Közös Piac megkülönböztető intézkedéseinek megtörése. Néhány nap alatt a GATT miniszteri értekezlete nem törhette át a gazdasági válság által megerősített protekcionista intézkedések gátjait. A legtöbb, amit az értekezlet után remélni lehet: az, hogy részletekbe menő tárgyalások kezdődnek, amelyek feloldják vagy legalább enyhítik a sokoldalú, rendkívül bonyolult ellentéteket. Világosan kell azonban látni azt is, hogy lényeges változást csak a világgazdasági helyzet módosulása hozhat. A GATT szabadkereskedelmi szelleme csak kedvező konjunkturális időszakokban lehet életképes. (—ie—)
